Somogyvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátások helyi szabályozásáról
Hatályos: 2014. 11. 28- 2015. 02. 28Somogyvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátások helyi szabályozásáról
Somogyvár Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotási hatáskörében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) 1. §. (2) bekezdésében, 10. §. (1) bekezdésében, 26. §.-ában, 32. §. (3) bekezdésében, 37/A. §. (3) bekezdésében, 45. §. (1) bekezdésében, 47. §. (2) bekezdésében, 48. §. (4) bekezdésében, 50. §. (3) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (a továbbiakban: Gyvt.) 18. §. (2) bekezdésében, 131. §. (1) bekezdésében, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 74. §. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 23. §. (5) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól, az alábbi rendeletet alkotja.
Általános rendelkezések
1.A rendelet hatálya
1. §
.
2. Értelmező rendelkezések
2. §
.
3. Eljárási rendelkezések
3. § (1) Az ellátás megállapítására irányuló kérelmet – ha az Szt. vagy e rendelet másként nem rendelkezik – az e célra rendszeresített nyomtatványon, postai úton, vagy ügyfélfogadási időben, szóban vagy írásban, a Somogyvári Közös Önkormányzati Hivatalban (továbbiakban Közös Hivatal) nyújtható be.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell az e rendelet mellékletében meghatározott igazolásokat.
(3) A kérelemben fel kell tüntetni az igénylő természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, lakcímét, e lakcímen tartózkodás jogcímét, és - ha az Szt. másképpen nem rendelkezik – háztartása vagy családja tagjainak nevét, természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, a rokonsági fokot, jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, az adott támogatás elbírálásához szükséges további adatot, igazolást valamint a támogatás igénylésének indokolását.
(4) Ha az Szt. másképpen nem rendelkezik a kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját maga és a vele egy háztartásban vagy családban élő személyek vagyoni - jövedelmi viszonyairól igazolást becsatolni, vagy ha ez lehetetlen, akkor ezekről büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.
(5) Tizennyolcadik életévét betöltött gyermek tanulói jogviszonyát iskolalátogatási lappal kell igazolni.
(6) A jövedelmi viszonyoktól függő ellátások esetén a jövedelemszámításnál a Sztv. 10. § (2)-(5) bekezdéseit kell alkalmazni.
(7) Az e rendeletben meghatározott feltételekkel biztosítandó szociális rászorultságtól függő ellátások megállapításánál a család vagy a háztartás Szt. 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjai szerinti jövedelmét és vagyonát kell figyelembe venni.
(8) Ahol a rendelet melléklete szerint jövedelemigazolás benyújtására van szükség, a jövedelem:
a) munkaviszonyból származó jövedelem esetén az erre rendszeresített – a béren kívüli juttatásokat is tartalmazó formanyomtatványon,
b) álláskeresési támogatás esetén a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással,
c) nyugdíj, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, illetve egyéb nyugdíjszerű ellátás esetén a kifizetett ellátás igazoló szelvényével, banki átutalási igazolással, amennyiben az ellátást levonás terheli, a fenti igazolásokon felül a nyugdíjfolyósító szerv által tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy az ellátást megállapító határozattal,
d) vállalkozásból származó jövedelem esetén az adóhatóság által kiállított igazolással, vagy a benyújtott adóbevallás másolatával, az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan havi bontásban könyvelői igazolással, ennek hiányában a vállalkozó nyilatkozatával,
e) ösztöndíj esetén a közép-, ill. felsőoktatási intézmény által kiállított igazolással, vagy a számítógépes nyilvántartásból kinyomtatott és a hallgató aláírásával ellátott adatlappal,
PÉNZBELI ELLÁTÁSOK
4. Aktív korúak ellátása
4. §
.
5. § (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek kötelező együttműködése intézményi feltételeit a Somogyvári Alapszolgáltatási Központ Lengyeltóti (továbbiakban: Alapszolgáltatási Központ) biztosítja.
(2) Az Alapszolgáltatási Központ, mint együttműködésre kijelölt szerv feladatai:
a) a rendszeres szociális segélyben részesülőt nyilvántartásba veszi, a nyilvántartásba vétel céljából történő megjelenés elmulasztása esetén kapcsolatfelvételt kezdeményez a jogosulttal. Ha ez sem vezet eredményre, az együttműködési kötelezettség ismételt megszegéséről 15 napon belül értesíti a Somogyvári Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjét (továbbiakban: Hivatalt).
b) a beilleszkedést segítő programról a rendszeres szociális segélyben részesülővel írásban megállapodik, és erről 8 napon belül értesíti a Hivatalt,
c) figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő program teljesülését, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, szükség esetén kezdeményezi a beilleszkedést segítő program módosítását. Amennyiben a beilleszkedést segítő programban foglaltak elmulasztása a rendszeres szociális segélyben részesülő személynek felróható, figyelmezteti a jogosultat az együttműködési kötelezettségére, annak ismételt megszegéséről 8 napon belül értesíti a Hivatalt.
(2) Az együttműködési kötelezettség ismételt megszegésére vonatkozó értesítésnek tartalmaznia kell a kötelezettség teljesítésének határidejét, a kötelezettségszegés időpontját, valamint a mulasztás leírását.
6. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő az Alapszolgáltatási Központtal és a beilleszkedést segítő programban foglalt más intézménnyel, szervezettel legalább háromhavonta kapcsolatot tart, és az általuk előírt vagy közölt időpontban megjelenik, az előírt programokon részt vesz.
(2) A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez, mentális és egészségi állapotához igazodva tartalmazhatja az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló, illetve munkavégzésre irányuló felkészítő
a) tanácsadáson, a saját erőforrások feltárására irányuló egyéni programokon, és/vagy
b) csoportos foglalkozáson való részvételt.
(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő számára előírható csoportos foglalkozások típusai:
a) szocializációs csoportok (izoláció elkerülése, szinten tartás érdekében)
b) álláskeresést ösztönző csoportok (önéletrajzírásra, álláskeresésre vonatkozóan).
(4) Az egyéni és csoportos beilleszkedést segítő program az alábbi célok elérésére irányul:
a) más ellátásra való jogosultság megszerzése,
b) szinten tartás, a társadalmi integráció erősítése,
c) foglalkoztathatóság javítása, felkészítés álláskeresésre,
d) álláskeresés, elhelyezkedés.
(5) Az Alapszolgáltatási Központ a beilleszkedést segítő programban foglaltak végrehajtása érdekében más intézménnyel, szervezettel is megállapodást köthet.
7. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő részéről az együttműködési kötelezettség felróható megszegésének minősül, ha:
a) az Alapszolgáltatási Központnál nyilvántartásba vétel céljából az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem jelenik meg,
b) a beilleszkedést segítő programról az Alapszolgáltatási Központtal nem köt írásos megállapodást,
c) a megállapodásban foglalt időpontokban az Alapszolgáltatási Központban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,
d) az alapszolgáltatási Központ munkatársának a szociális helyzetéről való tájékozódását akadályozza,
e) a beilleszkedést segítő programban foglaltakat nem teljesíti.
8. § Nem minősül felróhatónak az együttműködési kötelezettség megszegése, ha a jogosult akadályoztatását az Alapszolgáltatási Központ felé az együttműködési időpontot követő 8 napon belül jelzi, és akadályoztatásának okát hitelt érdemlő módon igazolja.
5. Önkormányzati segély
9. § (1) Önkormányzati segély nyújtható a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küszködő személy és családja részére, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként nem várt többletkiadásaik elhárításához.
(2) Az önkormányzati segély fajtái:
a) eseti segély
b) gyermekvédelemmel kapcsolatos támogatások
c) haláleset miatti támogatás
d) pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön
e) időskorú személyek eseti támogatása
10. § (1) Eseti segély annak a személynek, illetve családnak állapítható meg, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küszködik.
(2) Az eseti segély megállapítható:
a) kérelemre,
b) hivatalból
(3) Az eseti segélyt igénylőnek a szociális helyzete megismerése céljából a kérelemhez mellékelnie kell a jövedelmi, vagyoni helyzetéről, körülményeiről szóló igazolást, amely alapján a szociális rászorultsága megállapítható.
(4) Az önhibáján kívül létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe kerülő személy esetében nem kell becsatolni a (3) bekezdésben meghatározott igazolásokat. A kérelmező nyilatkozata alapján megállapítható a támogatás.
(5) Eseti segély állapítható meg:
a) egyedül élő személynek, ha a jövedelme a nyugdíjminimum 200%-át nem haladja meg
b) családban élő személynek, ha a családban az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg és az egyedül élő személy, illetve a családban élő személyek vagyonnal nem rendelkeznek
c) jövedelmére tekintet nélkül annak, aki súlyos krízis helyzetbe került.
(6) Eseti segély adható:
a) betegségből, korházi ápolásból eredő többletkiadások támogatásaként
b) gyógyszerköltségek, gyógyászati segédeszközök támogatásaként, kórházi kezelés, vagy egyéb, egészségi állapot miatt jelentkező váratlan kiadás esetén;
c) haláleset miatt bekövetkezett, a temetéssel kapcsolatos többletköltségek enyhítésére;
d) szabadságvesztés büntetéséből egy hónapnál nem régebben szabadult személynek, ha börtönkeresményéből a szükséges kiadásai nem fedezhetők;
e) lakásfenntartással összefüggő alkalmankénti jelentős kiadások következtében (pl. tüzelővásárlás, kimagaslóan magas fűtési számla) a kérelmező pénzbeli segítségre szorul, vagy közüzemi szolgáltatóknál, fennálló hátralékok rendezéséhez, előrefizetős áramfogyasztást mérő készülék működtetéséhez,
f) ha elemi kár következtében lakhatását biztosító ingatlan és ingósága megrongálódott, és helyrehozatali költségének teljesítése átmenetileg vagy tartósan a kérelmező és családja létfenntartását veszélyezteti;
g) egyéb súlyos krízishelyzet megoldásához.
(7) Az eseti segély összege – a (6) bekezdés f) pontjában szabályozott eset kivételével- egyedül élő kérelmezőként, illetve családonként egy naptári évben legfeljebb 6 alkalommal adható, melynek éves összege a 60.000,-Ft-ot nem haladhatja meg.
(8) Az alkalmanként adott eseti segély egyszeri összege:
a) A (6) bekezdés f) pontjában szabályozott eset kivételével legalább 1.000,-Ft, legfeljebb 5.000,-Ft.
b) A (6) bekezdés f.) pontjában szabályozott esetben legalább 6.000,-Ft, legfeljebb 10.000,-Ft.
(9) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, az eseti segélyt házipénztárból kell kifizetni, amennyiben a kérelmező nem kéri annak folyószámlára történő utalását.
(10) A (6) bekezdés e) pontjában meghatározott, közüzemi szolgáltatónál fennálló, hátralékokra nyújtott eseti segélyt a közüzemi szolgáltatóhoz, annak folyószámlájára kell utalni.
(11) A Képviselő-testület a (6) bekezdés f) pontjában szabályozott eset kivételével, az eseti segéllyel kapcsolatos hatáskört a polgármesterre átruházza.
11. §
.
12. § (1) Eseti gyermekvédelmi támogatásban részesíthető a gyermek, ha az őt gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 130 %-át.
(2) Időszakos létfenntartási gondnak, valamint létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a gyermek családjának alkalmanként váratlan többletkiadása jelentkezik, különösen
a) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,
b) gyermek fogadásának elősegítése,
c) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,
d) a gyermek iskoláztatása,
e) a gyermek betegsége,
f) a gyermek hátrányos helyzete
miatt anyagi segítségre szorul.
(3) Az eseti gyermekvédelmi támogatás kérelemre és hivatalból állapítható meg.
(4) Az eseti gyermekvédelmi támogatás egy naptári éven belül, gyermekenként legfeljebb 4 alkalommal adható, melynek éves összege nem haladhatja meg a 20.000,-Ft-ot.
(5) Az eseti gyermekvédelmi támogatás alkalmankénti összege legalább 1.000,- Ft, legfeljebb 5.000,- Ft
(6) A támogatás a kérelemben meghatározottak alapján kerül házipénztári kifizetésre, vagy átutalásra, intézmény folyószámlájára, melyről a megállapító határozatban rendelkezni kell.
(7) A Képviselő-testület az eseti gyermekvédelmi támogatással kapcsolatos hatáskört a polgármesterre átruházza.
13. § (1) Jövedelemtől és vagyoni helyzettől függetlenül Somogyvár község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen ott is tartózkodó köznevelési, intézményben nappali képzésben résztvevők részére, a tanévkezdés kiadásainak csökkentésére beiskolázási segély állapítható meg, amennyiben az önkormányzat költségvetése azt lehetővé teszi.
(2) A Képviselő-testület a támogatás összegét tárgyévi költségvetésében határozza meg, odaítéléséről évente határozatban dönt.
14. § (1) A tanévkezdés megkönnyítése érdekében, az önkormányzat illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen ott is tartózkodó, általános iskolai tanulmányokat folytató - ingyenes tankönyvellátásban nem részesülők - részére tankönyvtámogatást biztosít, amennyiben azt költségvetése lehetővé teszi.
(2) A Képviselő-testület a támogatás összegét tárgyévi költségvetésében határozza meg, odaítéléséről évente határozatban dönt.
15. § (1) Az önkormányzat középfokú köznevelési, vagy felsőoktatási intézményben hallgatók részére a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint támogatást biztosíthat.
(2) Bursa Hungarica Önkormányzati ösztöndíj: egyetemi, főiskolai hallgatók támogatása céljából az önkormányzat csatlakozhat, a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíj pályázathoz. A Képviselő-testület a csatlakozásról évente határozattal dönt.
(3) A (2) bekezdés szerinti csatlakozás esetén az ösztöndíj megállapításának jogosultsági feltételeit a pályázati felhívás tartalmazza.
16. § (1) Önkormányzati segély állapítható meg halálesethez, illetőleg temetéshez kapcsolódó költségekhez való hozzájárulás céljából annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum legkisebb összegének 250 %-át.
(2) Nem állapítható meg az (1) bekezdés alapján önkormányzati segély, ha az elhunyt eltemettetése közköltségen történt.
(3) A halálesettel, illetőleg temetéssel járó költségekhez való hozzájárulás céljából megállapítható önkormányzati segély összege a temetési költségek 10 %-a, de legfeljebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-a.
(4) Az önkormányzat a helyben szokásos temetés költségét 250.000,- Ft-ban állapítja meg.
(5) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segéllyel kapcsolatos hatáskört a Képviselő-testület a polgármesterre átruházza.
17. § (1) Kétévente, egy alkalommal pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön állapítható meg, annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 200 %-át, egyedül élő esetében a nyugdíjminimum 250 % át nem haladja meg és rendkívüli élethelyzetbe került, különösen hozzátartozójának temetési költségei vonatkozásában.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kamatmentes kölcsön iránti kérelemhez csatolni kell egy fő kézfizető kezes nyilatkozatát, valamint jövedelemigazolását, amennyiben a kérelmező egyedül élő, vagy a családban nincs két fő rendszeres jövedelemmel rendelkező személy.
(3) A kamatmentes kölcsön temetési költséghez kapcsolódó kiadások támogatása céljából állapítható meg.
(4) A kamatmentes kölcsön összege a legfeljebb 200 000,- Ft.
(5) A kamatmentes kölcsön összege visszafizetésének időtartama legfeljebb 12 hónap. A kölcsönt igénylő és családja jövedelmétől függően kerül megállapításra a visszafizetés időtartama, valamint a havi törlesztő részlet összege.
(6) A megállapított kölcsönnel kapcsolatos visszafizetési kötelezettség a kölcsön kifizetését követő hónap első napjától esedékes.
(7) A kölcsön igénybevételének, visszafizetésének feltételeiről a kérelmezővel és a kézfizető kezessel megállapodást kell kötni.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott megállapodást az érintettekkel a polgármester köti meg.
(9) Amennyiben a támogatott háromhavi törlesztő részlet befizetését elmulasztja a hátralévő teljes kölcsönösszeg egy összegben a polgári törvénykönyvben meghatározott módon kamattal együtt esedékessé, behajthatóvá válik.
(10) Nem részesíthető kamatmentes kölcsönben az a személy, aki a korábban nyújtott támogatás összegét neki felróható okból nem fizette vissza.
(11) Az (3) bekezdés szerinti önkormányzati segéllyel kapcsolatos hatáskört a Képviselő-testület a Gazdasági és Szociális Bizottságra ruházza át.
18. § (1) Az önkormányzat a szociális ellátásra biztosított keretösszeg év végi maradványa terhére az arra jogosult időskorú személyeknek karácsonyi támogatást nyújthat.
(2) Karácsonyi támogatásra jogosult az a személy, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel:
a) Somogyváron bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen lakóhelyén él.
b) 60. életévét a tárgyévben betölti.
(3) A Képviselő-testület a támogatás összegét tárgyévi költségvetésében határozza meg, odaítéléséről évente határozatban dönt.
6. Lakásfenntartási támogatás
19. § (1) Az önkormányzat az Szt-ben és e rendeletben meghatározott jogosultaknak normatív lakásfenntartási támogatást és helyi lakásfenntartási támogatást nyújt.
(2) A lakásfenntartási támogatásra jogosultak körére az Szt. 38. § (1)-(2) bekezdésében, valamint 39. §-ban foglaltak az irányadók.
(3) Normatív lakásfenntartási támogatás esetén a lakásfenntartás elismert havi költségére, az elismert lakásnagyságra, valamint a lakásfenntartási támogatás havi összegére az Szt. 38. § (3)-(8) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(4) A lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a jegyző gyakorolja.
7. Helyi lakásfenntartási támogatás
20. § (1) Somogyvár Képviselő-testülete helyi lakásfenntartási támogatásban részesíti azt a személyt, akinek háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 200%-át és a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya a jövedelem 30%-át elérő költséghányad.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az alábbi kiadások teljes költségét kell figyelembe venni:
21. § (1) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletben meghatározott nyilatkozatot*, a jövedelmi és vagyoni igazolásokat, s a lakásfenntartási költségek igazolásául szolgáló számlákat, albérletben élő esetén a bérleti szerződést, pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerződést és az utolsó befizetés bizonylatát, a lakás nagyságának hitelt érdemlő módon történő igazolását.
(2) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.
(3) Megszűnik a támogatás:
a) a megállapított idő elteltével,
b) a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával.
(4) A lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.
8. Ápolási díj
22. § (1) A képviselő-testület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150%-át.
(2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt. 43. §-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25. §-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.
(3) Az ápolási díj havi összegére vonatkozóan az Szt. 44. §-ában előírt összeg az irányadó.
(4) E rendelet alapján adható ápolási díj megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.
9. Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése
23. § (1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.
(2) A házi segítségnyújtást végző intézmény: Alapszolgáltatási Központ (Lengyeltóti) az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését havi rendszerességgel ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek jelzik.
10. Természetben nyújtott szociális ellátások
24. § (1) Az önkormányzati segély természetbeni ellátás formájában is megállapítható, amennyiben – az ügy összes körülményeit figyelembe véve – feltételezhető, hogy a pénzbeli segélyt nem a rendeltetésének megfelelően kerül felhasználásra.
(2) Eseti segély élőállat biztosításával is adható pályázati forrásból, az elnyert pályázaton meghatározott feltételek szerint
(3) Az eseti gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában nyújtható különösen a gyermekintézményi térítési díj, iskoláztatás, betegség, vagy egyéb – gyermeket érintő – nem várt és indokolt kiadásokra.
(4) Eseti segély természetbeni ellátás formájában állapítható meg különösen, élelmiszer, szociális étkeztetés térítési díj, ruhanemű, biztosítására.
(5) A természetbeni ellátás biztosítása történhet:
a) az ellátást, szolgáltatást biztosító intézmény felé történő utalással
b) a nevelési-oktatási feladatokat ellátó intézmény – Ifjúságvédelmi felelőse, vagy az Alapszolgáltatási Központ családgondozója közreműködésével
c) étkezési utalvány formájában.
(6) A (4) bekezdés esetében az Ifjúságvédelmi felelős, vagy a családgondozó a felvett eseti gyermekvédelmi támogatás összegéről köteles a felhasználást követően azonnal (számlával) elszámolni a törvényes képviselőnek, valamint a jegyzőnek (jegyző által kijelölt ügyintézőnek). Az elszámolásról jegyzőkönyvet kell felvenni.
25. § (1) Az Szt. 48. §. (3) bekezdés b.) pontjában szabályozott esetben a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelező határozat kézhezvételét követő 30 napon belül benyújtott kérelemre, a polgármester engedélyezheti a köztemetés költségének – maximum 12 havi – részletekben történő törlesztését, ha az eltemettetésre köteles személy,
a) egyedül élő és havi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum háromszorosát nem éri el,
b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori nyugdíjminimum kétszeresét nem éri el.
(2) Különösen méltányolható, létfenntartást veszélyeztető esetben a polgármester az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatároktól maximum 30 %-ban eltérhet.
(3) Az első részlet visszafizetésének határideje a részletfizetést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15. nap
26. § (1) Méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot annak a szociálisan rászorult személynek lehet megállapítani, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át nem haladja meg, továbbá, amennyiben havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át eléri, vagy meghaladja.
(2) A közgyógyellátás iránti kérelmet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 9. számú melléklete szerinti formanyomtatványon a Közös Hivatalnál kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 35. §-ában előírt igazolásokat, iratokat.
11. Szociális szolgáltatások
27. §
.
27. § (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a intézményvezetőhöz kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.
(2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az intézményvezetője dönt.
(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.
(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
28. § Tanyagondnoki szolgáltatás keretében az önkormányzat enyhíti a település intézményhiányából eredő hátrányait, biztosítja az alapvető szükségletek kielégítését célzó szolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint az egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint segíti az egyéni és a közösségi szintű szükségletek teljesítését, ezen belül: betegszállítás, bevásárlás, gyógyszerek kiváltása, tömegközlekedéshez történő hozzájutás elősegítése, valamint közreműködik az étkeztetés biztosításában.
29. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
a) koruk,
b) egészségi állapotuk,
c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d) szenvedélybetegségük, vagy
e) hajléktalanságuk
miatt.
(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.
(3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzathoz vagy a Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjéhez lehet benyújtani.
30. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:
a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Szt. 68/A. § (4) bekezdése, valamint a 63. § (8) bekezdés szerinti kivétellel - vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.
(4) A gondozási szükséglet vizsgálatát külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság végzi, mely kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről.
(5) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.
(6) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható.
(7) A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.
(8) Az ellátás iránti kérelmet a Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjéhez lehet benyújtani.
(9) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt.
Családsegítés
31. §
.
32. § (1) Az ellátás szabályozása a Sztv. 65/F. § rendelkezéseinek megfelelően.
(2) Térítési díj az étkezésért állapítható meg e rendeletben foglaltak alapján. A személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy annak összege nem haladhatja meg az igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30 %-át.
(3) Az ellátás iránti kérelmet a Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjéhez lehet benyújtani.
(4) Az ellátás iránti kérelemről a Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központ intézmény vezetője dönt.
12. Térítési díj
33. §
.
(119/C. §) nem rendelkezik, és bentlakásos ellátás esetében az Szt. 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.
34. § (1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál
a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,
b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az Szt. 119/C. § (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott jövedelmet,
c) kiskorú igénybe vevő esetén - a b) pont szerinti kivétellel - a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.
(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem
a) 25%-át étkeztetés,
b) 20%-át házi segítségnyújtás,
c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás,
d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás,
e) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
esetében.
(3) Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi - idősotthoni ellátás esetében az Szt. 119/C. § (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott - jövedelmének
a) 15%-át a nappali ellátást, illetve 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést;
b) 60%-át az átmeneti elhelyezést;
c) 50%-át a rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezést;
d) 80%-át, a c) pont alá nem tartozó egyéb tartós elhelyezést
nyújtó intézmények esetén.
(4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület, évente egyszer állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
(5) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.
(6) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény vezetőjétől kell kérni.
(7) Az intézményvezető a személyi térítési díj 50.%-áig terjedő térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet adhat különösen akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be, így ha pl. (szabályozási alternatívák)
A személyi térítési díjak megfizetése
35. § (1) A személyi térítési díjat konkrét összegben, forintra kerekítve kell megállapítani. Ha a személyi térítési díj az ellátás igénybevételét követő 30 napon belül nem állapítható meg, a megállapítására jogosult térítési díj-előleg fizetését kérheti.
36. §
Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás
37. §
Az intézményi jogviszony megszűnése
38. §
.
Házirend
13. Záró rendelkezések
39. § (1) E rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 2/2011. (II.17.) önkormányzati rendelete.
(2a)
1. számú melléklet
AZ EGYES KÉRELEMTÍPUSOKHOZ CSATOLANDÓ IGAZOLÁSOK JEGYZÉKE ELLÁTÁSI FORMÁNKÉNT
Intézményi térítési díjak
A személyes gondoskodást nyújtó intézmények térítési díjai
Étkeztetés
Ellátottak |
Elbírálási szempont |
Elvitel/helyben fogyasztás esetén Ft/adag +ÁFA a mindenkor hatályban lévő ÁFA törvény előírásai szerint |
1. kategória |
Akinek jövedelme a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 150 %-át nem haladja meg |
130 Ft/adag |
2. kategória |
Akinek jövedelme a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 150 %-a és 300 %-a között van |
180 Ft/adag |
3. kategória |
Akinek jövedelme a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 300 %-át meghaladja |
250 Ft/adag |
Házi segítségnyújtás
Ellátottak |
Elbírálási szempont |
Házi gondozási óradíj |
1. kategória |
Akinek jövedelme a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 150 %-át nem haladja meg |
0 Ft/óra |
2. kategória |
Akinek jövedelme a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 150 %-át meghaladja |
0 Ft/óra |
Idősek nappali ellátása
Étkezés igénybevételével |
330 Ft/nap |
Étkezés igénybevétele nélkül |
120 Ft/nap |