Somogyvár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2014.(IV.24.) önkormányzati rendelete

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL ÉS A VAGYONGAZDÁLKODÁS SZABÁLYAIRÓL

Hatályos: 2014. 07. 01

Somogyvár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2014.(IV.24.) önkormányzati rendelete

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL ÉS A VAGYONGAZDÁLKODÁS SZABÁLYAIRÓL

2014-07-01-tól

Somogyvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének

5./2014.(IV. 24..) önkormányzati rendelete

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL

ÉS A VAGYONGAZDÁLKODÁS SZABÁLYAIRÓL

Somogyvár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 109.§ (4) bekezdésében, 143.§ (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 18.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1.§

(1) E rendelet hatálya Somogyvár Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, vagy tulajdonába kerülő

a) ingatlanra;

b) ingó dologra;

c) vagyoni értékű jogra;

d) üzletrészre, társasági részesedésre és részvényre (a továbbiakban együtt: üzletrész);

e) értékpapírra

terjed ki.

(2) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni

a) az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek vagyonára;

b) az Önkormányzat társulásba vitt vagyonára;

c) az Önkormányzat által vállalkozásba vitt vagyonra;

d) az Önkormányzatot megillető követelésre.

(3) E rendelet hatálya – jogszabály alapján – nem terjed ki a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.

(4) Az Önkormányzat a vagyonával az általa meghatározott közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terve szerint gazdálkodik.

2. A vagyonelemek minősítése

2.§

(1) Az Önkormányzat törzsvagyonába tartoznak a 1-4. mellékletben meghatározott vagyonelemek.

(2) Az Önkormányzat törzsvagyonából a törvény alapján kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon körébe tartoznak a rendelet 1. mellékletben meghatározott vagyonelemek.

(3) Az Önkormányzat törzsvagyonából a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe tartoznak a 2. mellékletben meghatározott vagyonelemek.

(4) Az Önkormányzat törzsvagyonából a korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartoznak a 3. mellékletben meghatározott vagyonelemek.

(5) Az Önkormányzat vagyonából az üzleti vagyon körébe tartoznak a rendelet 1-3. mellékletében fel nem sorolt vagyonelemek.

(6) Az üzleti vagyonba tartozó ingatlanokat a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

3.§

(1) Az önkormányzat vagyonának a 2.§ (2)-(4) bekezdésében meghatározott minősítése abban az esetben változtatható meg, ha a vagyonelem által szolgált kötelező önkormányzati feladat megváltozása ezt szükségessé teszi.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyonná abban az esetben minősíthető át, ha megszűnt a vagyonelem által szolgált kötelező önkormányzati feladat, vagy a kötelező önkormányzati feladatkör ellátása, hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősített vagyonelem nélkül is biztonságosan megoldható.

(3) Az üzleti vagyonból a törzsvagyon körébe abban az esetben kell átsorolni a vagyonelemet, ha a vagyonelem kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, hatáskör gyakorlását szolgálja, vagy az átminősítést követően ilyenné válik.

(4) Az átminősítést kezdeményezheti a polgármester, a jegyző.

A vagyon nyilvántartása

4.§

(1) A vagyont, annak értékét és változásait a mindenkor hatályos jogszabályi előírások szerint nyilván kell tartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is. A nyilvántartási adatok - a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat kivételével - nyilvánosak.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont és annak változásait az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet szerint kataszterben kell nyilvántartani.

(3) A képviselő-testület részére a zárszámadáshoz csatolt - az államháztartásról szóló törvényben meghatározott - vagyonkimutatás az önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be.

(4) Az Önkormányzat intézményei a használatukban lévő vagyonról a rájuk vonatkozó gazdálkodási szabályok szerint nyilvántartásokat vezetnek.

3. A vagyonelemek értékelése

5.§

(1) Az Önkormányzat által megszerezni kívánt vagyonelem, a hasznosításra – ide értve a kezelésbe, használatba vagy bérbe adást is - vagy elidegenítésre szánt önkormányzati vagyonelem forgalmi értékét hasznosítás vagy elidegenítés előtt meg kell határozni.

(2) A megszerezni kívánt vagyonelem forgalmi értékét nyilvántartásba vett ingatlanközvetítő és értékbecslő végzettséggel rendelkező személy által készített forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni.

(3) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyonelem megterhelésére, hasznosítására irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékben kell meghatározni.

(4) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyonelem elidegenítése, tulajdonjogának bármely formában történő átruházása esetén

a) az ingatlan vagyonelem forgalmi értékét nyilvántartásba vett ingatlanközvetítő és értékbecslő végzettséggel rendelkező személy által három hónapnál nem régebben készített forgalmi értékbecslés alapján;

b) az ingó vagyonelem forgalmi értékét a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó érték alapján;

c) a vagyoni értékű jog forgalmi értékét a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó érték alapján;

d) a tőzsdei forgalomban szereplő üzletrész értékét a Budapesti Értéktőzsdén kialakult napi árfolyam szerinti értéken;

e) az egyéb üzletrész értékét a kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyamon, ennek hiányában 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés szerinti értéken, ennek hiányában névértéken;

f) az értékpapír vagyon értékét a Budapesti Értéktőzsdén kialakult napi árfolyam szerinti értéken, ennek hiányában névértéken kell meghatározni.

4. A tulajdonosi jog gyakorlása

6.§

(1) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek felett a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(2) Az üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgyak hasznosítása vonatkozásában a tulajdonosi jogokat

a) 50.000 Ft becsült egyedi forgalmi értéket meg nem haladó vagyontárgy esetén - ha a használat az egy évet nem haladja meg - a polgármester

b) 50.000 Ft becsült egyedi forgalmi értéket meghaladó vagyontárgy esetén a képviselő-testület gyakorolja.

(3) Az üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgyak elidegenítése vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(4) Az önkormányzati tulajdonú ingatlant érintő földhasználati jog létesítéséről vagy megszüntetéséről a képviselő-testület dönt.

(5) Önkormányzati tulajdonú ingatlant érintő szolgalmi jog létesítéséről a képviselő-testület dönt.

(6) Önkormányzati tulajdonú ingatlant terhelő jelzálogjog létesítéséről a képviselő-testület dönt.

(7) Önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjog törléséről – amennyiben a jelzálogjog alapjául szolgáló körülmény már nem áll fenn – a polgármester dönt.

(8) Az Önkormányzatot más ingatlanra megillető visszavásárlási vagy elővásárlási jog érvényesítéséről a képviselő-testület dönt.

7.§

(1) Az üzleti vagyontárgy hasznosítása vagy értékesítése esetén a nemzeti vagyonról szóló törvényben előírt versenyeztetés értékhatárára a 25 millió Ft egyedi forgalmi értéket kell alkalmazni.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlant értékesíteni a (3) bekezdésben foglalt kivétellel csak pályázati eljárás keretében lehet. A pályázati kiírás feltételeit a képviselő-testület határozza meg.

(3) Nem kötelező a pályázat kiírása, amennyiben az ingatlan forgalmi értékének megfelelő vételi ajánlat érkezik.

5. Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal

8.§

(1) Az Önkormányzat a kötelező és a vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat.

(2) Az alapított intézmény vagyona az Önkormányzat vagyona, amit az Önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. Az Önkormányzat a működéshez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja.

(3) Az intézmény a használati jogot a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosult és köteles gyakorolni. Az intézmény köteles teljesíteni az Önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket, valamint köteles a használatában lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.

(4) Az intézmény vezetője felelős a feladatai ellátásához az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, a költségvetési szerv vagyongazdálkodásában a szakmai hatékonyság, gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséért, a vagyongazdálkodás vezetői és folyamatba épített ellenőrzésének megszervezéséért és működtetéséért.

(5) Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat - az alapfeladata sérelme nélkül - bevételei növelésére fordíthatja.

A használat jogát gyakorló intézmény a rábízott törzsvagyont – az alapfeladatai ellátásának sérelme nélkül – határozott idejű bérbeadás útján hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel az intézményt illeti.

(6) Amennyiben az (5) bekezdésben foglalt bérbeadás az 1 év időtartamot meghaladja, a bérbeadáshoz a képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges.

Az 5 évet meghaladó időtartamú bérbeadás meghirdetés, pályáztatás útján történhet.

(7) Az intézménytől a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a képviselő-testület bármikor megvonhatja.

9.§

(1) Az intézmények a használatukban lévő vagyon hasznosításával az alapfeladat színvonalának javítása és saját bevételének növelése érdekében az alapító okiratba foglalt módon vállalkozói tevékenységet folytathatnak.

(2) A vállalkozás eredményességéért és jogszerűségéért az intézményvezető felel.

(3) Az intézmények a használatukban lévő ingót, valamint pénzvagyont – alapfeladataik sérelme nélkül – gazdasági társaságba csak a képviselő-testület előzetes engedélyével vihetnek be.

(4) Önkormányzati költségvetési szerv csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik. Költségvetési szerv alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem csatlakozhat, társadalmi szervezetet (egyesület, szövetség stb.) pedig csak a képviselő-testület előzetes engedélyével hozhat létre és támogathat.

10. §

A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti rendelkezési jogokat az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás rendezi.

6. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása

11.§

(1) A képviselő-testület az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó vagyonelemre önkormányzati közfeladat hatékonyabb ellátása végett vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelésre kijelölt vagyonelemek felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.

12.§

(1) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adására vonatkozó döntést megelőzően meg kell határozni

a) azt az önkormányzati feladatot, feladatkört, amely a feladat ellátásához szükséges vagyon kezelésbe adása útján hatékonyabban látható el és

b) a vagyonkezelői jog ellenértékét.

(2) A vagyonkezelői jog ellenértéke megegyezik a tárgyévi költségvetésben, illetve üzleti tervben a vagyonkezelés alapjául szolgáló közfeladat ellátására meghatározott – önkormányzati támogatás nélkül számított – saját bevétel öt százalékával.

(3) A vagyonkezelő a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel évente a vagyonkezelői jog ellenértékének megfelelő összegű vagyonkezelői díjat fizet az önkormányzat számára.

(4) Költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény, valamint a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet részére a vagyonkezelői jog ingyenesen átengedhető.

13.§

(1) A vagyonkezelő felújítási, pótlólagos beruházási feladatához kapcsolódóan a képviselő-testület az éves költségvetésben dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásáról.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott döntést megelőzően előzetesen meg kell kérni a vagyonkezelő szervezet vezetőjének véleményét, amelynek figyelembe vételével a képviselő-testület a vagyon állagának megóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet határoz meg.

(3) A vagyonkezelő köteles a jó gazda gondosságával eljárni a kezelt vagyon működtetése során. E kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezet vezetője felel.

(4) A vagyonkezelő

a) az általa kezelt önkormányzati vagyonnal kapcsolatos költségekről és a vagyon állagát érintő változásokról nyilvántartást vezet, arról a Somogyvári Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője számára évente, a költségvetési koncepció elfogadása előtt adatot szolgáltat;

b) teljesíti a vagyonkezelési szerződésben vállalt kötelezettségeket.

14.§

(1) A vagyonkezelői tevékenység ellenőrzését a Somogyvári Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

15.§

(1) A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni.

(2) A vagyonkezelési szerződésnek a törvény által előírtakon, valamint a szerződés általános tartalmi elemein kívül - figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ellátandó önkormányzati közfeladatot - különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot,

b) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését,

c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező, az eszközök értékét is tartalmazó tételes jegyzékét, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,

d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket,

e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, a vagyonkezelő által az Önkormányzat számára fizetendő vagyonkezelői díj mértékét, ingyenes átengedés esetén az ingyenesség tényét, a vagyonkezelői díj megfizetésének gyakoriságát,

f) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

g) az Önkormányzat költségvetését megillető - a vagyonkezelésbe adott vagyon kezeléséből származó - befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,

h) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,

i) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,

j) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást, továbbá a költségek és a ráfordítások elkülönítésének módját,

k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,

l) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat.

16.§

A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot, ha

a) ellene csőd- vagy felszámolási eljárás; adósságrendezési eljárás indult,

b) ellene végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló intézkedésre került sor,

c) 3 hónapnál régebbi lejárt köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,

d) a vagyonkezelő szervezet tulajdonosi szerkezete megváltozik.

7. Az Önkormányzat javára történő vagyonlemondás elfogadása

17. §

(1) Bármely személy vagy szervezet által a tulajdonában levő vagyontárgyról az Önkormányzat, vagy annak valamely intézménye javára történő térítésmentes lemondás elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt vagyontárgy abban az esetben fogadható el, ha a vagyontárgy előzetes felmérés szerinti fenntartási költsége nem haladja meg a hasznosításából származó várható bevételt és nem zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt lemondással és annak elfogadásával a vagyontárgy az Önkormányzat tulajdonába kerül. Amennyiben a lemondás kifejezetten az Önkormányzat valamely intézménye javára történik, a vagyon az önkormányzat tulajdonába és - a kedvezményezett intézmény vezetője kérelmére - a kedvezményezett intézmény használatába kerül.

(4) Amennyiben az Önkormányzat valamely intézménye javára történt térítésmentes lemondással az Önkormányzat tulajdonába került vagyontárgy kötelező önkormányzati közfeladat ellátását szolgálja, azt a törzsvagyon körébe kell sorolni, és az intézmény kezelésébe kell adni.

8. Követeléskezelés, követelésről való lemondás

18.§

(1) Az Önkormányzatot, valamint az általa irányított költségvetési szervet megillető követelésről részben vagy egészben csak méltányosságból lehet lemondani, ha

a) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés nem hajtható be, és előreláthatólag nincs lehetőség a követelés későbbiekben való behajthatóságára;

b) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna;

c) a követelés kötelezettje bizonyíthatóan nem lelhető fel;

d) a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és kiskorú gyermekei lakhatás nélkül maradnának és a kötelezett tartásra köteles hozzátartozója tartását nem tudná biztosítani;

e) a felszámolási eljárás, a csődeljárás, vagy a bíróság bevonásával történő végrehajtási eljárás során a követelésről való lemondásról felszámolói egyezség, csődegyezség, vagy bírói egyezség megkötésére került sor. Ilyen egyezség abban az esetben köthető, ha a követelés részben vagy egészben előreláthatólag nem realizálható, és a követelésről vagy annak egy részéről való lemondás nem veszélyezteti az önkormányzat fizetőképességét.

(2) A (1) bekezdés e) pontjában említett egyezség a követelés egészének vagy egy részének részletekben történő teljesítésére, a követelés egy része megfizetésének határozott időre szóló elhalasztására, vagy a követelés egészének vagy egy részének elengedésére irányulhat. Az egyezségi tárgyalás során az e bekezdésben leírt sorrend szerinti teljesítést kell megkísérelni.

(3) A követelés elengedése során alaposan mérlegelni és elemezni kell az adós pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, az önkormányzattal kötött megállapodásai, kötelezettségei betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit, hátrányait.

(4) A követelés elengedésével összefüggésben megállapodás köthető az adóssal pénz ellenérték helyett szolgáltatás nyújtására, továbbá részletfizetési és beszámítási megállapodás is köthető.

(5) Az Önkormányzatot megillető követelésről való lemondásról, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt egyezség, továbbá a (4) bekezdésben foglalt megállapodás megkötéséről a képviselő-testület dönt.

9. Az önkormányzati vagyon értékesítése

19.§

(1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet.

(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

(3) A képviselő-testület egyedileg dönt ingatlan értékesítésre történő kijelöléséről.

(4) A képviselő-testület

a) az 1 millió Ft-ot meghaladó értékű vagyon értékesítéséről a megyei lapban és a helyben szokásos módon való hirdetéssel;

b) az 1 millió Ft-ot meg nem haladó értékű vagyon értékesítése esetén a helyben szokásos módon hirdeti meg a vételi ajánlattétel jogát.

Az értékesítésről szóló hirdetményt az Önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni.

(5) A képviselő-testület által kijelölt ingatlant értékesíteni csak értékbecsléssel megalapozva, meghirdetés és ajánlatkérés vagy pályázat útján lehet. Az értékesítés lehetőségeitől függően – a forgalmi értékhez képest megfelelő ajánlat hiánya esetén – a szakértői értékbecslésben szereplő forgalmi értéktől lefelé legfeljebb 5 %-kal lehet eltérni a képviselő-testület döntése alapján.

(6) A képviselő-testület által értékesítésre kijelölt ingatlanra az összességében legelőnyösebb ajánlattevővel a szerződés a képviselő-testület előzetes jóváhagyásával köthető meg.

(7) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén – a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt kivétellel – az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg.

20.§

(1) Amennyiben értékesítésre előzetesen ki nem jelölt ingatlanra érkezik vételi ajánlat, az értékesítés előkészítésére csak abban az esetben kerül sor, ha az értékesítés előkészítésének várható költségeit – különösen az értékbecslés, esetleges rendezési terv-módosítás, stb. költségét - az ajánlattevő megelőlegezi. Az értékesítés előkészítéséhez szükséges munkálatokat az önkormányzat rendeli meg és készítteti el.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt ajánlat alapján az ajánlattevővel létrejön az adásvételi szerződés, az értékbecslés megelőlegezett költségét a vételárba be kell számítani.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt értékbecslés alapján pályázati eljárás kötelező, és

a) az (1) bekezdésben megjelölt ajánlattevő a pályázat nyertese, és vele az adásvételi szerződés létrejön, az értékbecslés megelőlegezett költségét a vételárba be kell számítani.

b) az (1) bekezdésben megjelölt ajánlattevő a pályázat nyertese, de a szerződés az ajánlattevő hibájából nem jön létre, az értékesítés előkészítésének megelőlegezett költségét az ajánlattevő viseli, az nem jár vissza az ajánlattevőnek.

c) nem az (1) bekezdésben megjelölt ajánlattevő a pályázat nyertese, részére az értékesítés előkészítésének általa megelőlegezett teljes költségét a pályázati eljárás befejezését követő tizenöt munkanapon belül vissza kell fizetni.

21.§

A képviselő-testület egyedi mérlegelés alapján dönt abban a kérdésben, hogy tárgyalja-e annak a személynek vagy szervezetnek az önkormányzati vagyon hasznosítására, vagy tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó kérelmét, akinek az önkormányzattal szemben fennálló lejárt határidejű meg nem fizetett tartozása vagy köztartozása van. E körülmény fennállásáról és a tartozás összegéről az előterjesztésben tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

10. Egyes jogügyletekre vonatkozó szabályok

22.§

(1) A mezőgazdasági célra alkalmas ingatlan haszonbérbeadás útján is hasznosítható.

(2) A haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama 10 év lehet.

(3) A haszonbérlő a bérelt föld művelési ágát csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával változtathatja meg és csak ideiglenes jellegű gazdasági épületet létesíthet az építésre vonatkozó jogszabályok szerint, melyet a haszonbérlet megszűnésekor kártalanítási igény nélkül köteles elbontani.

(4) A haszonbérbeadásról a képviselő-testület dönt. A megkötött szerződésről nyilvántartást kell vezetni, melynek felfektetéséről, folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.

23.§

(1) A vagyontárgyak elidegenítése során a vételárat elsősorban a szerződés aláírásával egyidejűleg pénzben kell megfizetni. Amennyiben a vételár vagy annak egy része megfizetése nem a szerződéskötéssel egyidejűleg, hanem később történik, úgy a tulajdonjogot a vételár teljes kiegyenlítéséig fenn kell tartani, egyidejűleg elállási jogot kikötni arra az esetre, ha a vételár megfizetésére határidőben nem kerül sor.

(2) Részletfizetést vagy fizetési haladékot kizárólag a képviselő-testület adhat.

(3) A vagyontárgyak elidegenítésénél, illetve hasznosításánál pénzen kívüli ellenérték csak a képviselő-testület jóváhagyásával fogadható el.

11. A pályázati rendszer

24.§

(1) A képviselő-testület a vagyon hasznosítására két vagy több fordulós pályázatot is kiírhat. A kiíró a pályázat első fordulójában a résztvevők pénzügyi-gazdasági, illetve műszaki, szakmai alkalmasságát méri fel. A kiíró az első forduló objektív alkalmassági mutatói alapján meghatározza a második fordulóban résztvevő ajánlattevők körét. A második fordulóban zártkörben, részletes ajánlattételre kerül sor.

(2) Ingatlan bérbeadására és értékesítésére kiírt pályázat kétszeri eredménytelensége esetén – ugyanazon éven belül – az ingatlan ajánlatkérési felhívás keretében is hasznosítható vagy értékesíthető, melyre az ajánlott vételár, vagy bérleti díj és a gyakorolni kívánt tevékenységi kör megjelölésével lehet ajánlatot benyújtani. A felhívás nyertese a képviselő-testület döntése alapján az összességében legkedvezőbb ajánlatot tevő.

A pályázat kiírása

25.§

(1) A pályázat kiírása a képviselő-testület feladata.

(2) A pályázat meghirdetésére a 19.§-ban foglaltak az irányadók.

(3) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább 8 nap legyen.

(4) A kiíró a pályázati felhívás visszavonását az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig teheti meg. A felhívás visszavonását a pályázat meghirdetésével azonos módon kell közzé tenni, ebben az esetben a pályázati csomag díja visszajár.

26.§

(1) A pályázati kiírás tartalmazza különösen:

az ellenszolgáltatás mértékét,
az ingatlan címét, helyrajzi számát, alapterületének nagyságát, műszaki jellemzőit, tulajdonosi jogosultságát, esetenként az ajánlott funkciót, tevékenységi, illetve üzletkört,
bérleti díj esetén a várható inflációs ráta érvényesíthetőségét,
a bérleti, a használati jog időtartamát,
a pályázati ajánlat benyújtásának helyét, idejét,
a pályázati tárgyalás helyét, idejét,
pályázati csomag díjazás ellenében történő átvétel lehetőségét (esetenként),
az elbírálás szempontjait,
a hiánypótlás lehetőségének biztosítását, vagy kizárását,
az indoklás nélküli eredménytelenné nyilvánítás jogának fenntartását,
egyéb kikötéseket, feltételeket.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit – az a) pont kivételével – az ajánlatkérésre is alkalmazni kell.

A pályázati biztosíték (bánatpénz) és a pályázati ajánlat

27.§

(1) A pályázaton való részvétel biztosíték adásához kötött, amely biztosítékot a pályázat benyújtásával egyidejűleg kell az ajánlattevőnek a kiíró rendelkezésére bocsátani.

(2) A pályázati biztosíték (bánatpénz) a pályázatban meghirdetett vételár, vagy éves bérleti (használati) díj 10%-a, de minimum 50.000 Ft, amely összeg eredményes pályáztatás esetén beszámításra kerül.

(3) A biztosíték visszajár:

a) a pályázati felhívás visszavonásától,

b)az ajánlatok érvénytelenségének, a pályázat eredménytelenségének megállapításától,

c) az ajánlatok elbírálásától számított 30 napon belül.

(4) Nem jár vissza a bánatpénz, ha

a) az a pályázati kiírás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, vagy beszámításra kerül,

b) az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta,

c) az ajánlattevő a pályázat benyújtását követően, de az eredményhirdetést megelőzően vonta vissza ajánlatát,

d) a szerződésnek a pályázat eredményhirdetésétől számított 30 napon belüli megkötése neki felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

28.§

(1) A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő nyilatkozatát a pályázati felhívás feltételeinek elfogadásáról.

(2) A pályázathoz mellékelni kell – ha a kiíró előírta – a tevékenység végzésére feljogosító engedély (30 napnál nem régebbi cégkivonat; cégbejegyzés vagy változásbejegyzés esetén az eljárást tanúsító cégbírósági igazolás és az annak tárgyát képező, cégbírósági bélyegzővel ellátott okiratok) hiteles másolatát is, amennyiben a tevékenység jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött, valamint mindazon nyilatkozatokat, igazolásokat, amelyeket a kiíró a pályázati kiírásban meghatározott.

(3) Az ajánlattevő az ajánlat egyes elemeinek nyilvánosságra hozatalát megtilthatja, kivéve a nevét és az általa felajánlott ellenszolgáltatást és azon adatokat, amelyek bírálati szempontok lehetnek.

(4) Az ajánlatot zárt borítékban kell benyújtani és fel kell tüntetni rajta az adott pályázatra utaló jelzést.

(5) Az ajánlattevő az ajánlathoz az elbírálástól számított 30 napig, amennyiben a döntést testület hozza, a testület soron következő ülésétől számított 30 napig kötve marad, kivéve, ha a kiíró ezt megelőzően valamelyik más ajánlattevővel szerződést köt, vagy közli, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.

29.§

(1) A beérkezett zárt pályázatok egyidejű felbontását kell biztosítani a jegyző által kijelölt, legalább 3 fő köztisztviselő jelenlétében.

(2) A pályázatok bontásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

A pályázatok értékelése, a szakértői munkacsoport

30.§

(1) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére vonatkozó pályázatok értékelését szakértői munkacsoport végzi, melynek tagjai:

a) Polgármester

b) Jegyző vagy megbízottja

c) Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke.

(2) A szakértői munkacsoport ülésén tanácskozási joggal vesz részt:

a) a Jegyző által kijelölt illetékes ügyintéző.

(3) Az értékelés időpontjáról a szakértői munkacsoport tagjait legkésőbb 5 nappal előbb értesíteni kell.

(4) A munkacsoport üléseit a polgármester vezeti. A munkacsoport akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagjainak több mint fele jelen van. A szakértői munkacsoport egyszerű többséggel határoz.

(5) A munkacsoport az ajánlatok értékeléséről azok felbontását követő 15 napon belül a képviselő-testület számára jegyzőkönyvet készít. A szakértői munkacsoport véleményét figyelembe véve a pályázat elbírálásáról a képviselő-testület 15 napon belül dönt.

(6) A munkacsoport az értékelés során megállapítja a beérkezett pályázat érvényességét vagy érvénytelenségét, több érvényes pályázat esetén intézkedik a licittárgyalás lefolytatásáról, javaslatot tesz a képviselő-testület számára a pályázat nyertesének kihirdetésére.

A licittárgyalás lefolytatásának szabályai

31.§

(1) A licittárgyalást legalább 3 fős – Jegyző által kijelölt köztisztviselőkből álló – csoport végzi.

(2) A licittárgyaláson részt vehet a pályázó, vagy képviselője, meghatalmazottja.

(3) A licit megkezdése előtt a jelenlevőknek igazolniuk kell, hogy a licittárgyaláson milyen minőségben vesznek részt.

(4) A licit elején a levezető személy ismerteti a licittárgyalás lefolytatására vonatkozó szabályokat. Felhívja a pályázók figyelmét arra, hogy amennyiben a liciten legmagasabb összeget tartó nem köt szerződést, úgy a pályázati biztosítékot elveszti és az önkormányzat a következő legmagasabb összeget tartóval kísérli meg a szerződéskötést az általa tartott összegen.

(5) A licitemelés mértékét az induló licitösszeg 1 és 10 %-a közötti összegben a pályázók határozzák meg. Amennyiben a pályázók között erre vonatkozóan nem születik egyezség, úgy az emelés mértékéről ugyanezen keretek között a levezető személy dönt.

(6) A pályázat nyertese az, aki a legnagyobb licitösszeget tartja. Amennyiben licitálással nem állapítható meg a pályázat nyertesének a személye, úgy sorsolással döntenek a pályázók a nyertes kiválasztásáról. A sorsolás módját a levezető személy határozza meg. Nem választható olyan sorsolási módszer, amely ellen valamennyi pályázó tiltakozik.

(7) A licittárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

A szerződéskötés

32.§

(1) A pályázat eredményéről az ajánlattevőket az elbírálást követő 8 napon belül írásban értesíteni kell. A bírálat eredményének kézhezvételét követő 90 napon belül a nyertes pályázó köteles a vonatkozó (elő)szerződést megkötni.

(2) A vagyonhasznosítás során felmerülő forgalmi értékbecslés és a szerződésszerkesztés költségei a vevőt terhelik.

(3) A szerződésekről a Jegyző nyilvántartást vezet.

(4) Amennyiben a szerződés az (1) bekezdésben rögzített határidőn belül nem jött létre, úgy a határidő lejártát követően új pályázati eljárás folytatható le.

12. Záró rendelkezések

33.§

(1) Jelen rendelet alkalmazásakor az értelmező rendelkezések tekintetében a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak az irányadók.

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(3) A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 15/2001. (V. 31.) számú rendelete önkormányzati rendelet.

Somogyvár, 2014. április 23.

Móring József Attila

polgármester

dr. Molnár Éva

jegyző

A rendelet kihirdetése megtörtént:

Somogyvár, 2014. április 24.

dr. Molnár Éva

jegyző

melléklet

Forgalomképtelen törzsvagyon

Helyrajzi szám Megnevezés Területnagysága

_____0/___/_/ Kilátó torony és szobor

_____4/___/_/ Közterület-járda 35 m2

_____5/___/_/ Árok 1015 m2

____12/___/_/ Járda 1653 m2

____15/___/_/ Árok 638 m2

____77/___/_/ Önkormányzati közút 1400 m2

____78/___/_/ Önkormányzati közút 514 m2

____79/___/_/ Árok 4772 m2

___146/__1/_/ Önkormányzati közút 604 m2

___163/___/_/ Járda 7001 m2

___165/___/_/ Zöldterület 9856 m2

___214/___/_/ Temető 2.4045 m2

___215/___/_/ Önkormányzati közút 5428 m2

___219/__1/_/ Önkormányzati közút 5800 m2

___219/_13/_/ Közút 618 m2

___219/_19/_/ Önkormányzati közút 1.0536 m2

___238/___/_/ Önkormányzati közút 6743 m2

___278/___/_/ Zöldterület 2534 m2

___280/___/_/ Zöldterület 2344 m2

___288/___/_/ Árok 960 m2

___292/__4/_/ Zöldterület 4842 m2

___323/___/_/ Önkormányzati közút 810 m2

___344/___/_/ Önkormányzati közút 1.5010 m2

___395/___/_/ Önkormányzati közút 1648 m2

___434/___/_/ Kerékpárút 6103 m2

___435/__2/_/ Járda 2738 m2

___456/__2/_/ Önkormányzati közút 1026 m2

___459/___/_/ Önkormányzati közút 5203 m2

___479/___/_/ Önkormányzati közút 7348 m2

___487/__1/_/ Önkormányzati közút 95 m2

___487/__4/_/ Önkormányzati közút 172 m2

___492/___/_/ Önkormányzati közút 311 m2

___502/___/_/ Önkormányzati közút 190 m2

___525/___/_/ Zöldterület 971 m2

___526/___/_/ Önkormányzati közút 1114 m2

___543/___/_/ Önkormányzati közút 913 m2

___559/___/_/ Önkormányzati közút 5229 m2

___561/___/_/ Önkormányzati közút 1.6931 m2

___591/__1/_/ Önkormányzati közút 1453 m2

___591/__2/_/ Önkormányzati közút 307 m2

___593/___/_/ Önkormányzati közút 6866 m2

___599/___/_/ Önkormányzati közút 322 m2

___605/__2/_/ Árok 116 m2

___607/___/_/ Árok 1194 m2

___610/__2/_/ Árok 37 m2

___611/__2/_/ Önkormányzati közút 1635 m2

___615/___/_/ Önkormányzati közút 290 m2

___616/__2/_/ Árok 286 m2

___628/__1/_/ Közterület 1390 m2

___630/___/_/ Önkormányzati közút 3788 m2

___631/__5/_/ Közterület 452 m2

___632/__3/_/ Saját Használatú út 186 m2

___632/__5/_/ Saját használatú út 522 m2

___632/__9/_/ Saját használatú út 561 m2

___634/__2/_/ Járda 1015 m2

___639/___/_/ Árok 364 m2

___801/___/_/ Önkormányzati közút 2948 m2

___802/__1/_/ Önkormányzati közút 2692 m2

___811/___/_/ Önkormányzati közút 1.3140 m2

___831/___/_/ Önkormányzati közút 2667 m2

___851/___/_/ Önkormányzati közút 1.8711 m2

___864/___/_/ Önkormányzati közút 4012 m2

___874/___/_/ Önkormányzati közút 4672 m2

___875/__3/_/ Önkormányzati közút 916 m2

___971/___/_/ Árok 1073 m2

___973/___/_/ Önkormányzati közút 3601 m2

___974/___/_/ Önkormányzati közút 3.5170 m2

___975/___/_/ Önkormányzati közút 1475 m2

____05/__2/_/ Önkormányzati közút 4341 m2

____06/___/_/ Saját használatú út 2656 m2

___010/___/_/ Saját használatú út 507 m2

___011/___/_/ Saját használatú út 5156 m2

___012/___/_/ Saját használatú út 4214 m2

___026/___/_/ Vityapusztai bekötőút 3.6025 m2

___027/___/_/ Saját használatú út 4294 m2

___029/___/_/ Saját használatú út 3290 m2

___031/___/_/ Saját használatú út 4.1422 m2

___033/___/_/ Árok 6823 m2

___035/___/_/ Árok 631 m2

___037/__2/_/ Saját használatú út 1.3693 m2

___040/___/_/ Saját használatú út 606 m2

___042/___/_/ Saját használatú út 1308 m2

___044/___/_/ Saját használatú út 9668 m2

___046/__2/_/ Saját használatú út 813 m2

___048/___/_/ Saját használatú út 1120 m2

___050/___/_/ Önkormányzati közút 1.1623 m2

___052/__9/_/ Saját használatú út 4942 m2

___055/___/_/ Saját használatú út 3113 m2

___057/___/_/ Saját használatú út 502 m2

___061/___/_/ Saját használatú út 1074 m2

___063/___/_/ Önkormányzati közút 2436 m2

___064/___/_/ Saját használatú út 1205 m2

___065/___/_/ Önkormányzati közút 3423 m2

___066/___/_/ Vízfolyás 7135 m2

___068/___/_/ Saját használatú út 7788 m2

___070/___/_/ Saját használatú út 3562 m2

___075/_67/_/ Saját használatú út 799 m2

___076/___/_/ Saját használatú út 1220 m2

___079/___/_/ Saját használatú út 9530 m2

___081/___/_/ Saját használatú út 6155 m2

___083/___/_/ Önkormányzati közút 1.4070 m2

___085/___/_/ Saját használatú út 1269 m2

___086/___/_/ Árok 441 m2

___089/__4/_/ Önkormányzati közút 1613 m2

___090/__1/_/ Saját használatú út 3260 m2

___090/__2/_/ Saját használatú út 1.7897 m2

___096/__1/_/ Saját használatú út 5486 m2

___096/__2/_/ Saját használatú út 7852 m2

___098/___/_/ Saját használatú út 1526 m2

__0105/___/_/ Saját használatú út 6.4557 m2

__0112/___/_/ Saját használatú út 1372 m2

__0114/___/_/ Saját használatú út 1.0841 m2

__0120/___/_/ Saját használatú út 1866 m2

__0123/___/_/ Saját használatú út 2.0013 m2

__0129/_12/_/ Saját használatú út 1938 m2

__0133/___/_/ Saját használatú út 1284 m2

__0135/___/_/ Vidámházi vízfolyás 4747 m2

__0137/___/_/ Saját használatú út 5346 m2

__0139/__2/_/ Közút 2308 m2

__0145/___/_/ Vidámházi vízfolyás 2368 m2

__0147/__2/_/ Önkormányzati közút 1147 m2

__0149/__2/_/ Önkormányzati közút 40 m2

__0151/___/_/ Önkormányzati közút 440 m2

__0154/___/_/ Önkormányzati közút 982 m2

__0157/___/_/ Saját használatú út 5016 m2

__0161/___/_/ Saját használatú út 3951 m2

__0162/___/_/ Vidámházi vízfolyás 235 m2

__0167/___/_/ Árok 6966 m2

__0168/__9/_/ Út 1635 m2

__0169/___/_/ Saját használatú út 1.5618 m2

__0170/___/_/ Saját használatú út 4053 m2

__0173/___/_/ Saját használatú út 2906 m2

__0174/___/_/ Saját használatú út 1195 m2

__0175/___/_/ Saját használatú út 2960 m2

__0178/___/_/ Árok 909 m2

__0180/___/_/ Vízfolyás 1.1946 m2

__0184/___/_/ Árok 4737 m2

__0186/__1/_/ Saját használatú út 620 m2

__0186/__2/_/ Saját használatú út 1355 m2

__0190/___/_/ Árok 2899 m2

__0200/___/_/ Faluvíz 3277 m2

__0205/__1/_/ Árok 2.0349 m2

__0205/__2/_/ Faluvíz 225 m2

__0217/___/_/ Árok 4972 m2

__0224/___/_/ Saját használatú út 2529 m2

__0240/___/_/ Saját használatú út 5312 m2

__0243/___/_/ Út 1.3322 m2

__0251/___/_/ Saját használatú út 2474 m2

__0253/___/_/ Saját használatú út 1.1427 m2

__0258/___/_/ Saját használatú út 2.5671 m2

__0260/___/_/ Saját használatú út 1246 m2

__0263/___/_/ Saját használatú út 1855 m2

__0265/___/_/ Saját használatú út 3757 m2

__0267/___/_/ Saját használatú út 2.2441 m2

__0269/___/_/ Saját használatú út 4174 m2

__0271/___/_/ Út 1886 m2

__0275/___/_/ Saját használatú út 3.3514 m2

__0276/___/_/ Saját használatú út 3608 m2

__0285/___/_/ Önkormányzati közút 9430 m2

__0288/___/_/ Saját használatú út 4.5201 m2

__0289/__1/_/ Önkormányzati közút 5490 m2

__0289/__2/_/ Önkormányzati közút 2539 m2

__0291/___/_/ Önkormányzati közút 1.3553 m2

__0294/__1/_/ Önkormányzati közút 6046 m2

__0294/__2/_/ Önkormányzati közút 2727 m2

__0296/___/_/ Önkormányzati közút 9100 m2

__0299/___/_/ Önkormányzati közút 1.1241 m2

__0324/___/_/ Árok 622 m2

__0327/___/_/ Önkormányzati közút 1.0530 m2

__0328/___/_/ Vityapuszta temető 5789 m2

__0330/___/_/ Árok 2083 m2

__0332/___/_/ Árok 2424 m2

__0334/_52/_/ Önkormányzati közút 1461 m2

__0334/_65/_/ Önkormányzati közút 853 m2

__0334/_75/_/ Önkormányzati közút 1825 m2

__0334/_88/_/ Önkormányzati közút 859 m2

__0339/___/_/ Önkormányzati közút 3.2764 m2

__0341/___/_/ Önkormányzati közút 1.3791 m2

__0343/__2/_/ Önkormányzati közút 3.4625 m2

__1015/___/_/ Önkormányzati közút 798 m2

__1942/___/_/ Önkormányzati közút 3343 m2

__1943/___/_/ Önkormányzati közút 1.4034 m2

__1944/___/_/ Önkormányzati közút 1898 m2

__1945/___/_/ Önkormányzati közút 2414 m2

__1946/___/_/ Önkormányzati közút 2975 m2

__1947/___/_/ Önkormányzati közút 3871 m2

__1948/___/_/ Önkormányzati közút 4077 m2

__2029/__4/_/ Önkormányzati közút 4166 m2

__2034/___/_/ Önkormányzati közút 457 m2

__2035/___/_/ Önkormányzati közút 771 m2

__2170/___/_/ Önkormányzati közút 3258 m2

__2171/___/_/ Önkormányzati közút 850 m2

__2172/___/_/ Önkormányzati közút 1132 m2

__2173/___/_/ Önkormányzati közút 4250 m2

__2174/___/_/ Önkormányzati közút 540 m2

melléklet

Forgalomképtelen törzsvagyon

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon

Helyrajzi szám Megnevezés Területnagysága (m2)

melléklet

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon

Helyrajzi szám Megnevezés Területnagysága (m2)

____13/__1/_/ Tündérkert óvoda 2293 m2

____16/__2/_/ Tűzoltószertár és polgárőr iroda 754 m2

____21/__2/_/ Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér 5534 m2

____80/__1/_/ Öregek napközi otthona 4150 m2

___274/___/_/ Általános Iskola 7944 m2

___426/___/_/ Sportpálya 1.8290 m2

___427/__2/_/ Háziorvosi rendelő 4406 m2

___430/___/_/ Fogorvosi rendelő 2118 m2

___603/__8/_/ Kivett (Szennyvízátemelő) 457 m2

___632/_11/_/ Önkormányzat és Körjegyzőség épülete 1.7646 m2

___640/__3/_/ Kivett (szennyvízátemelő) 187 m2

___802/__7/_/ Kultúrház 4467 m2

___829/___/_/ Sporttelep 1.2245 m2

___010/___/_/ Víztorony 474 m2

___025/__5/_/ Vízmű kút 560 m2

__0158/___/_/ Vízmű-gépház 467 m2

melléklet

Üzleti vagyonba tartozó ingatlanok

Helyrajzi szám Megnevezés Területnagysága (m2)

____13/__2/_/ Lakóház 1335 m2

____16/__1/_/ Irodaház 900 m2

____62/___/_/ Belterületi ingatlan 2409 m2

____63/___/_/ Szociális bérlakások 5590 m2

____81/__1/_/ Belterületi ingatlan 6591 m2

____81/__3/_/ Belterületi ingatlan 625 m2

____83/___/_/ Gazdasági épület (garázsok) 3709 m2

___166/___/_/ Építési telek 4186 m2

___218/___/_/ Beépítetlen terület 1.8701 m2

___219/_14/_/ Építési telek 1088 m2

___245/___/_/ Lakóépület 996 m2

___273/__4/_/ Beépítetlen terület 3413 m2

___273/__5/_/ Beépítetlen terület 715 m2

___275/__2/_/ Belterületi ingatlan 208 m2

___275/__5/_/ Beépítetlen terület 5500 m2

___275/__6/_/ Belterületi ingatlan (termőföld) 1.4976 m2

___496/___/_/ Lakóépület 1231 m2

___522/__3/_/ Belterületi ingatlan 1.0893 m2

___565/__2/_/ Építési telek 3317 m2

___573/__2/_/ Építési telek 3305 m2

___574/__2/_/ Építési telek 3560 m2

___631/__1/_/ Beépítetlen terület 384 m2

___631/__2/_/ Beépítetlen terület 384 m2

___631/__4/_/ Beépítetlen terület 384 m2

___632/__4/_/ Beépítetlen terület 4635 m2

___632/__6/_/ Beépítetlen terület 414 m2

___632/__7/_/ Beépítetlen terület 414 m2

___632/__8/_/ Beépítetlen terület 414 m2

___803/___/_/ Beépítetlen terület 530 m2

___843/___/_/ Építési telek 1972 m2

___850/___/_/ Építési telek 2200 m2

___852/___/_/ Építési telek 2346 m2

___855/___/_/ Építési telek 2160 m2

___860/___/_/ Építési telek 2175 m2

___865/___/_/ Építési telek 2980 m2

___869/___/_/ Építési telek 4287 m2

___906/___/_/ Beépítetlen terület 2979 m2

___920/___/_/ Beépítetlen terület 205 m2

___921/___/_/ Beépítetlen terület 1071 m2

___939/___/_/ Beépítetlen terület 3422 m2

___941/___/_/ Beépítetlen terület 3575 m2

___942/___/_/ Beépítetlen terület 1572 m2

___943/___/_/ Beépítetlen terület 3288 m2

___970/___/_/ Beépítetlen terület 155 m2

___019/___/_/ Termőföld 5830 m2

___025/__6/_/ Adrenalin ring - MotoCross pálya 5.3615 m2

___075/_75/_/ Termőföld 1161 m2

___084/__2/_/ Termőföld 1061 m2

___087/_21/_/ Külterület 3110 m2

___088/___/_/ Termőföld 1225 m2

___097/___/_/ Termőföld 5.7919 m2

__0109/___/_/ Termőföld 3547 m2

__0128/__2/_/ Termőföld 2683 m2

__0128/__3/_/ Termőföld 2748 m2

__0128/__4/_/ Termőföld 2713 m2

__0128/__5/_/ Termőföld 3028 m2

__0128/__8/_/ Termőföld 2664 m2

__0128/__9/_/ Termőföld 3113 m2

__0128/_11/_/ Termőföld 2816 m2

__0128/_12/_/ Termőföld 2637 m2

__0128/_13/_/ Termőföld 3064 m2

__0128/_14/_/ Termőföld 2702 m2

__0128/_15/_/ Termőföld 2931 m2

__0128/_18/_/ Termőföld 2682 m2

__0129/__1/_/ Termőföld 2299 m2

__0129/__3/_/ Termőföld 2454 m2

__0129/__5/_/ Termőföld 3501 m2

__0129/__7/_/ Termőföld 2459 m2

__0129/__8/_/ Termőföld 2684 m2

__0129/__9/_/ Termőföld 2766 m2

__0129/_10/_/ Termőföld 2777 m2

__0129/_11/_/ Termőföld 2466 m2

__0129/_23/_/ Termőföld 2847 m2

__0129/_24/_/ Termőföld 2633 m2

__0129/_25/_/ Termőföld 4525 m2

__0129/_26/_/ Termőföld 9003 m2

__0138/___/_/ Erdő 7952 m2

__0141/___/_/ Termőföld 2179 m2

__0142/__2/_/ Termőföld 1992 m2

__0334/_41/_/ Termőföld 2183 m2

__0334/_44/_/ Termőföld 2073 m2

__0334/_45/_/ Termőföld 2314 m2

__0334/_48/_/ Termőföld 2231 m2

__0334/_49/_/ Termőföld 2617 m2

__0334/_50/_/ Termőföld 2186 m2

__0334/_51/_/ Termőföld 2193 m2

__0334/_66/_/ Termőföld 4252 m2

__0334/_68/_/ Termőföld 1995 m2

__0334/_69/_/ Termőföld 2386 m2

__0334/_70/_/ Termőföld 4454 m2

__0334/_71/_/ Termőföld 2779 m2

__0334/_72/_/ Termőföld 2856 m2

__0334/_73/_/ Termőföld 2378 m2

__0334/_74/_/ Termőföld 1364 m2

__0334/_76/_/ Termőföld 2898 m2

__0334/_77/_/ Termőföld 1774 m2

__0334/_78/_/ Termőföld 4504 m2

__0334/_79/_/ Termőföld 2079 m2

__0334/_80/_/ Termőföld 1274 m2

__0334/_81/_/ Termőföld 1007 m2

__0334/_82/_/ Termőföld 1109 m2

__0334/_83/_/ Termőföld 1021 m2

__0334/_84/_/ Termőföld 1320 m2

__0334/_85/_/ Termőföld 2096 m2

__0334/_91/_/ Termőföld 6814 m2

__1508/___/_/ Termőföld 3348 m2

__1517/___/_/ Termőföld 1989 m2

__1522/___/_/ Termőföld 5359 m2

__1526/___/_/ Termőföld 1.1301 m2

__1577/___/_/ Termőföld 2295 m2

__1581/___/_/ Termőföld 3313 m2

__1583/___/_/ Termőföld 3633 m2

__1597/___/_/ Termőföld 2528 m2

__1612/___/_/ Termőföld 2532 m2

__1643/___/_/ Termőföld 2733 m2

__1645/___/_/ Termőföld 2644 m2

__1653/___/_/ Termőföld 2877 m2

__1655/___/_/ Termőföld 2100 m2

__1659/___/_/ Termőföld 1324 m2

__1674/___/_/ Termőföld 931 m2

__1678/___/_/ Termőföld 1424 m2

__1680/___/_/ Termőföld 1892 m2

__1687/___/_/ Termőföld 1744 m2

__1690/___/_/ Termőföld 1870 m2

__1721/___/_/ Termőföld 2036 m2

__1734/___/_/ Termőföld 1032 m2

__1736/___/_/ Termőföld 3446 m2

__1742/___/_/ Termőföld 2115 m2

__1763/__1/_/ Termőföld 1085 m2

__1793/___/_/ Termőföld 2424 m2

__1799/___/_/ Termőföld 5521 m2

__1801/___/_/ Termőföld 2636 m2

__1805/___/_/ Termőföld 2280 m2

__1814/___/_/ Termőföld 219 m2

__1816/___/_/ Termőföld 820 m2

__1820/___/_/ Termőföld 2288 m2

__1835/___/_/ Termőföld 2709 m2

__1892/___/_/ Termőföld 1021 m2

__1905/___/_/ Termőföld 1683 m2

__1928/___/_/ Termőföld 1676 m2

__1930/___/_/ Termőföld 1597 m2

__2029/__5/_/ Termőföld 46 m2

__2103/__2/_/ Termőföld 6184 m2

__2104/___/_/ Termőföld 1.3538 m2

__2107/___/_/ Termőföld 2327 m2

__2125/___/_/ Termőföld 3316 m2

__2126/___/_/ Termőföld 4992 m2

__2141/___/_/ Termőföld 1485 m2

__2154/___/_/ Termőföld 2917 m2

__2168/___/_/ Termőföld 79 m2

melléklet

Vagyonkezelésre kijelölt vagyonelemek

Helyrajzi szám Megnevezés Területnagysága (m2)