Vése Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 132. § (4) bekezdés g) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott felhatalmazás alapján, a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2011. (IV. 4.) önkormányzati rendeletének módosítása kapcsán (továbbiakban: R.) a következőket rendeli el:

1. §

A R. 1. § (2) bekezdés a.) pontja az alábbiak szerit módosul:

(2) A rendelet tárgyi hatálya az alábbi ellátásokra terjed ki:

     a.) Pénzbeli és természetbeni települési támogatások: 

     aa) települési lakásfenntartási támogatás,

     ab) települési segély,

                     ac) rendkívüli települési támogatás,

ad) Bursa Hungarica támogatást,

            ag) szociális célú tűzifajuttatás.

            ah) köztemetés,

ae) méltányossági közgyógyellátás,

                      af) adósságkezelési szolgáltatás,

2. §

A R. 3. § (6) bekezdése az alábbiak szerit módosul:

(6) Nincs szükség igazolásra, azon adatok tekintetében, amelyek a Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

3. §

A R. 6. § (1) bekezdése az alábbiak szerit módosul, (2) bekezdése törlésre kerül:

(1) A lakásfenntartási támogatás, a települési segély, a rendkívüli települési támogatás, az önkormányzat egyéb pénzbeli juttatásai egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

4. §

A R II. fejezete új elnevezést kap:

II. FEJEZET

Települési támogatások

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli települési támogatások

5. §

A R. 9. § - 13. §-ai törlésre kerülnek, 14. §-a az alábbiak szerint módosul.

14. §

Aktív korúak ellátásához kapcsolódó rendelkezés

(1) Az aktív korúak ellátására az a személy jogosult, aki gondoskodik

a) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartásáról,

b) az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosításáról.

(2) Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a jegyző tájékoztatja a járási hivatalt a kötelezettség megszegéséről.

(3) Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a járási hivatal felszólítása ellenére sem tesz eleget, a jegyző e tényről tájékoztatja a járási hivatalt.

6. §

A R. 15. – 17. §-ai az alábbiak szerint módosulnak:

 Települési lakásfenntartási támogatás

15. §

(1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott önkormányzati hozzájárulás. Az önkormányzat a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt a rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

(2) A lakásfenntartási támogatást a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

16. §

(1) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(2) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(3) Ha a háztartás

a) (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(4) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(5) A lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét - az energiaárak várható alakulására figyelemmel - az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(6) A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(7) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. A támogatás összegének kiszámítására a lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani.

(8) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(9) A (8) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(10) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet 21 napon belül kell elbírálni.

(11) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.

(12) A lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület a jegyzőre ruházza át.

17. §

(1) A testület az ellátás feltételeként előírja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségét biztosítsa. A kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakást vagy házat és annak udvarát, kertjét, a kerítéssel kívül határos területét, járdát tisztán tartása, az ingatlan állagát és rendeltetésszerű használhatóságát, valamint higiénikus állapotát biztosítsa.

A megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

(2) Amennyiben a lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a jegyző a (1) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított lakásfenntartási támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított négy hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet.

(3) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

7. §

A R. 20. - 20/A. – 20/B. - 21. - 22 §-ai az alábbiak szerit módosulnak, a 20/C. és 21/D §-ai törlésre kerülnek:

Települési segély

20. §

(1) Vése Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Szt. 45. § (1) bekezdésben hivatkozott esetekre figyelemmel, a településen élő személyeket, kérelemre települési segélyben részesíti.

(2) A települési támogatás iránti kérelmet, illetve az eljárás megindítására vonatkozó kezdeményezést a Nagyszakácsi Közös Önkormányzati Hivatal Vései Kirendeltségén lehet benyújtani.

(3) A települési segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakás és egyéb körülményeinek részletes ismerete szükséges.

(4) Sürgős szükség esetén - ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget – a támogatás, bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján is megállapítható.

20/A. §

(1) Települési segélyben részesülhet az a rászorult, akinek a családjában az egy főre jutó a havi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 130%-át.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt települési segély- rászorultsághoz igazodva - legalább 1.000 Ft, maximum 10.000 Ft lehet. 

(3) Az (1) és (2) bekezdésben megállapított támogatás pénzben és természetben is nyújtható, azonban nem nyújtható kölcsön formájában.

(4) Ha a települési segély megállapítására azért kerül sor, mert a gyermeket nevelő szülő a család anyagi helyzete, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt, illetve más okból segítségre szorul, a segély akkor állapítható meg, ha az egy főre jutó jövedelem egyedülálló, és gyermekét egyedül nevelő szülőnél az öregségi nyugdíjminimum 160 %-a.

(5) A települési támogatás éves mértéke nem lehet több a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200%-ánál. A gyermeknevelés céljából juttatott települési támogatás szociális kölcsön formájában nem juttatható.

(6) A települési segély folyósításával kapcsolatos hatásköröket a polgármester gyakorolja. 

20/B. §

(1) Települési támogatás rendkívüli méltánylást érdemlő esetben évente legfeljebb egy alkalommal a segélyben részesített egy főre számított jövedelmére való tekintet nélkül is megállapíthat. Ebben az esetben a települési segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Az egyedi mérlegelés során a speciális élethelyzetet (betegség, elemi kár, stb.) kell a döntést hozónak mérlegelnie. Egyedi mérlegelés alapján a támogatás mértéke az 150.000 Ft-ot nem haladhatja meg. A döntés előkészítése során környezettanulmányt kell minden esetben készíteni.

(2) Az egyedi mérlegelés alapján a (1) bekezdés szerint megállapított segély szociális kölcsön formájában is megállapítható. A kölcsön visszafizetésére 12 hónapnál hosszabb időt megállapítani nem lehet. A kölcsön folyósításának feltétele a visszafizetés garanciáit tartalmazó kölcsönszerződés megkötése.

(3) A visszafizetés határidejét és a részleteket úgy kell megállapítani, hogy az a visszafizetésre kötelezett és vele együtt élő családja létfenntartását ne veszélyeztesse.

(4) A szociális kölcsön folyósítását a képviselő-testület egyik képviselőjének megalapozott, támogató nyilatkozatának is meg kell erősítenie, illetve a visszafizetést követően a felhasználás tényéről szóló feljegyzését is az ügy lezárásához csatolni kell.

 21. §

(1) Települési segélyt nyújt az önkormányzat annak a temetésre kötelezett személynek illetve annak a temettetést végzőnek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik.

(2) A  támogatás mértéke nem lehet kevesebb, mint a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-a, maximuma pedig elérheti annak 100 %-át. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét a képviselő-testület 200.000 Ft-ban határozza meg.

(3) A temetés költségeihez történő hozzájárulást biztosító települési segély a temetést végző egy főre jutó jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül is megállapíthatja, ha az eljárás során bizonyítást nyer, hogy a temetési költségek viselése, a temetés költségeinek kifizetését is figyelembe véve, a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

22. §

(1) Ha a temetési célú települési segélyben részesülő családjában egy főre jutó havi átlagos jövedelem meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj 150-%-át, akkor az önkormányzati segély visszatérítendő kamatmentes kölcsön formájában is juttatható. Az erre a célra kifizetett kölcsön a temetési kiadások valós, számlával igazolt mértékét nem haladhatja meg. A kölcsön folyósításának feltétele a visszafizetés garanciáit tartalmazó kölcsönszerződés megkötése.

8. §

A R. 23. §-a az alábbiak szerint módosul:

23. §

Rendkívüli települési támogatás

(1) Vése Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Szt. 45. § (4) bekezdése alapján rendkívüli települési támogatásban részesíti azt a személyt, aki időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Elsősorban azokat a személyeket részesíti az önkormányzat ilyen jellegű támogatásban, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, stb. – miatt anyagi segítségre szorulnak.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a rendkívüli települési támogatás az egy főre számított jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható.

(3) A rendkívüli települési támogatás mértéke az 100.000 Ft-ot nem haladhatja meg.

9. §

A R. 23/E. – 27/F. § alcímekkel egészül ki:

23/E. §

Köztemetés

(1) Vése Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Szt. 48. §-ban foglaltak szerint rendelkezik a köztemetés elrendeléséről.

Mentesülés a köztemetés költségeinek megtérítése alól

23/F. §

(1) Ha az eltemettetésre kötelezett helyett az önkormányzat gondoskodik az elhunyt személy eltemettetéséről az  eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól  akkor mentesül:

- ha az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120 %-át nem haladja meg; egyedülálló esetén az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, vagyonnal nem rendelkezik és a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

(2) A megtérítési kötelezettség alóli mentesítésre vonatkozó hatáskört a polgármester gyakorolja.

10. §

(1) A rendelet 2015. március 1-én lép hatályba, majd az azt követő napon hatályát veszti.

(2) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépése után indult ügyekben, illetve a jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

                                        Bertók László sk.                                                  Ács Attila sk.

                                          polgármester                                                             jegyző