Vése Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete
Vése Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2026. 01. 30Vése Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete
Vése Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] E rendelet célja az önkormányzat és szervei működésének szabályozása.
[2] Vése Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Vése Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) Székhelye: 8721 Vése, Petőfi utca 2.
(2) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Vése Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Vése Község közigazgatási területe.
(4) A képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá az önkormányzat részvételével működő társulás.
(5) A képviselő-testület hivatalának neve és címe: Nagyszakácsi Közös Önkormányzati Hivatal 8739 Nagyszakácsi, Kossuth Lajos utca 166.
2. Az önkormányzat jelképei
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló és pecsét.
(2) Az önkormányzat címere: kerektalpú pajzs, boglárpajzzsal, a pajzs vörös mezejében a pajzslábban elhelyezkedő zöld halomból három arany búzakalász nő ki, a kalászok szárán elhelyezkedő kék boglárpajzsban jobbra fordult arany oroszlán, a búzakalászok szárából mindkét oldalon egy-egy levél indul a boglárpajzs alját követő ívben, a boglárpajzsot jobbról ezüst ekecsoroszlya, balról ezüst ekevas kíséri.
(3) Az önkormányzat zászlaja: A zászlólap - arányában a zászlórúd felöl nézve 1:2 arányú téglalap - kék színű, melynek alapszíne megegyezik a boglárpajzs kék alapszínével, a zászló függőleges tengelyén, annak felső harmadában a címer helyezkedik el, amelyet a község nevét feltüntető felirat boltoz a kék mezőben arany hímzéssel.
(4) Az önkormányzat pecsétje: A képviselő-testület, az önkormányzat, a polgármester, a közös hivatal és a jegyző kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
a) Vése Község Önkormányzat Képviselő-testülete
b) Vése Község Önkormányzata
c) Vése Község Polgármestere
d) Nagyszakácsi, Vése, Varászló, Nemesdéd Község Jegyzője
e) Nagyszakácsi Közös Önkormányzati Hivatal Vései Kirendeltsége
(5) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
a) a képviselő-testületülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,
b) a képviselő-testület által adományozott okleveleken,
c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.
(6) A címer és zászló használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
3. Az önkormányzat kitüntetései
3. § A kitüntető címek adományozásának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
4. Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai
4. § Külföldi önkormányzattal való további együttműködésről szóló megállapodás megkötése, illetve nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
5. Az önkormányzati média
5. § Az önkormányzat a nyilvánosság biztosítására, valamint a jogszabályokban foglalt tájékoztatási kötelezettségek teljesítésére saját honlapot működtet: www.vese.hu címen.
6. Az önkormányzat feladatai, átruházott hatáskörök
6. § (1) A képviselő-testület ellátja az Mötv 13. §-ában meghatározott, a jogszabály által kötelezően ráruházott és az önként vállalt feladat és hatásköröket.
(2) Vése Község Önkormányzata az alábbi önként vállalt feladatokat látja el:
a) támogatja a településen és a településen kívül működő civil szervezeteket.
b) jelentősebb eseményeken a település egész lakosságát érintő rendezvényeket szervez.
c) pályázatokat nyújt be a település fejlődését, az önkormányzat működését biztosító pályázati lehetőségekre.
d) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.
e) támogatja a helyi hagyományőrző tevékenységet.
7. § (1) Vése Község Önkormányzat Képviselő-testülete a polgármesterre az alábbi hatásköröket ruházza át:
a) Önkormányzati és krízis segély, továbbá önkormányzati kölcsön megállapítása,
b) Köztemetés elrendelése,
c) Mentesítés a köztemetés költségei alól,
d) Temetési segély megállapítása,
e) Alanyi jogon járó temetési segély megállapítása,
f) Szociális étkeztetés igénybevételének elbírálása,
g) Természetbeni juttatások megállapítása,
h) Szünidei gyermekétkeztetés elbírálása.
i) Rendkívüli települési támogatás megállapítása,
(2) Vése Község Önkormányzat Képviselő-testülete a jegyzőre ruházza át a lakásfenntartási támogatás megállapításának jogkörét.
A képviselő-testület működése
7. A képviselő-testület ülései
8. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő, melyből 4 fő települési képviselő, 1 fő polgármester. A képviselők névjegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(3) A képviselő-testület üléseit az általa elfogadott éves munkatervben rögzített időpontban tartja. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.
(4) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége vagy az egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő-testületi tag, mint korelnök hívja össze.
(5) A képviselő-testületi ülés határozatképes, ha azon a képviselők több mint fele (3 fő) jelen van.
(6) A határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 8 napon belül – ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására – össze kell hívni.
(7) A képviselő-testületi ülés helye az önkormányzati hivatal tanácskozó terme. A napirendhez igazodóan ülés a község művelődési házában is tartható.
8. Az alakuló ülés
9. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül össze kell hívni.
(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
(3) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet a választás eredményéről. A polgármester és a képviselők ünnepélyes esküt tesznek és aláírják az eskü okmányt.
(4) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztése alapján alpolgármestert választ, valamint dönt a juttatásairól (tiszteletdíj, költségtérítés).
(5) Ha az alpolgármester megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a képviselő-testület soron következő ülésén hozza meg döntését.
9. A rendes ülés összehívása
10. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze, a meghívó tartalma:
a) az ülés helye és időpontja,
b) javasolt napirendi pontok,
c) az előterjesztők neve és funkciója,
d) utalás az előterjesztés szóbeli jellegére,
e) tájékoztatás arról, hogy a meghívott tanácskozási joggal, vagy anélkül vehet-e részt az ülésen.
(2) A képviselő-testületi ülés meghívóját az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell kiküldeni, hogy azt a címzettek az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(3) A meghívót a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök írja alá.
11. § (1) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:
a) a települési képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) a napirendi pontok előadóit,
d) az önkormányzati intézmények, szervezeti egységek vezetőit a feladatkörüket érintő napirendi pontok tárgyalására,
e) a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőit a munkaterületüket érintő ügyekben,
f) akiket a polgármester indokoltnak tart, illetve rendkívüli alkalmakkor a testület előzetes meghallgatása alapján javasolt személyeket,
(2) A képviselő-testület üléséről a település lakosságát a hirdetmény önkormányzati hirdetőtáblákon való kifüggesztésével az ülést 5 nappal megelőzően kell értesíteni.
(3) Az előterjesztéseket, napirendi pontokhoz kapcsolódó anyagokat a képviselő-testület tagjai részére elektronikus úton kell kiküldeni. Amennyiben a képviselő-testületi tag igényli, számára papír alapon is ki kell küldeni a testületi anyagot.
(4) Az előterjesztéseket, napirendi pontokhoz kapcsolódó anyagokat – kivéve a zárt ülés anyagai, előterjesztései – a képviselő-testület tagjai részére kiküldésre kerülő időponttal azonosan a település honlapján is közzé kell tenni.
10. Rendkívüli ülés összehívása
12. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja.
(2) A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni:
a) a települési képviselők egynegyedének ( 2 fő) indítványára,
b) a képviselő-testület bizottságának indítványára,
c) a vármegyei kormányhivatal vezetőjének indítványára,
d) jogszabálysértés esetén a jegyző kezdeményezésére,
(3) A rendkívüli ülés összehívását a polgármesternél kell kezdeményezni. Az írásbeli indítványban meg kell jelölni a tárgyalásra javasolt napirendet és a tárgyalás sürgősségének indokait.
(4) A rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles gondoskodni. A meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokait.
(5) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 3 nappal az ülés időpontja előtt kézbesíteni kell a napirend írásos anyagaival együtt.
(6) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben, az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
(7) A rendkívüli testületi ülésen csak az előre meghirdetett – a meghívón szereplő – napirendek tárgyalhatók.
11. A képviselő-testület gazdasági programja
13. § (1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza.
(2) A gazdasági program tervezetének előkészítéséről a képviselő-testület alakuló ülését követő hat hónapon belül a polgármester gondoskodik.
(3) A gazdasági programot a képviselő-testület fogadja el.
12. A képviselő-testület munkaterve
14. § (1) A képviselő-testület éves munkatervet készít.
(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
(3) A munkaterv főbb tartalmi elemei:
a) a tárgyidőszak fő feladatainak a felvázolása,
b) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei,
c) a napirend előterjesztőjének (felelősének) a megjelölése,
(4) A tárgyévre vonatkozó munkatervet a képviselő-testület január 31-ig fogadja el. A munkaterv elfogadásakor tájékoztatót kell adni a munkatervbe fel nem vett javaslatokról, azok elutasításának indokaival együtt.
(5) A munkatervtől történő eltérésre csak a képviselő-testület döntése alapján van lehetőség. A munkaterven végrehajtott módosítások átvezetését, a munkaterv karbantartását a jegyző biztosítja.
13. Az ülések nyilvánossága
15. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület:
a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adás, illetve visszavonás, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás, illetve az Ügyrendi Bizottság beszámolójának tárgyalásakor.
b) zárt ülést rendelhet el – minősített többségi szavazással – a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
c) Az érintett a) pont szerinti nyilatkozatát írásban szerzi be legkésőbb a meghívó, illetve az érintett napirend kiküldésének napjáig.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívás esetén az érintett és a szakértő vehet részt. Törvény előírhatja, hogy mely esetben kötelező az érintettek meghívása.
(4) A zárt ülés megtartását indítványozhatja:
a) polgármester,
b) bármely képviselő,
c) a jegyző.
(5) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást a polgármester adhat, amely azonban nem sértheti meg azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.
(6) A zárt ülésről, illetve az ülés zárt részéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és abba csak az ülés résztvevői, a tárgyban közvetlenül érdekeltek vagy hivatalos megbízott tekinthet be.
14. A képviselő-testület tanácskozási rendje
16. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök vezeti. Az ülések vezetőjének munkáját a jegyző segíti.
(2) Az ülést a polgármester nyitja meg:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelően történt,
b) megállapítja az ülés határozatképességét,
c) előterjeszti az ülés napirendjét,
d) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát, valamint összefoglalja az elhangzottakat, módosító indítványokat,
e) szavazást rendel el,
f) megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a határozatot.
15. Sürgősségi indítvány
17. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők és a jegyző írásban kérheti egyes javaslatok sürgősségi megtárgyalását.
(2) A sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél.
(3) A sürgősség elfogadásáról és a napirend megtárgyalásáról a testület külön-külön határoz. Elfogadásához minősített szótöbbség kell.
(4) Az indítvány elfogadása azt jelenti, hogy azt a képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja.
(5) Ha a képviselő-testület a sürgősségi indítványt nem fogadja el, úgy az ügyet egyszerű napirendi javaslatként tárgyalja.
(6) Amennyiben a polgármester vagy valamelyik képviselő ellenzi a sürgősségi indítvány megtárgyalását, azt vitára kell bocsátani. A sürgősségi indítvány ismertetése után az indítványtevőnek 2 perc áll rendelkezésére arra, hogy a sürgősség tényét indokolja.
16. Előterjesztések
18. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzőleg javasolt rendelet- és határozat tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) Az alábbi ügyekben kötelező az írásos előterjesztés készítése:
a) rendelet alkotás,
b) szervezet kialakítása,
c) helyi népszavazás kiírása,
d) gazdasági program, költségvetés meghatározása (végrehajtási beszámoló),
e) munkaterv tervezete,
f) település rendezési tervének jóváhagyásával kapcsolatos ügyek,
g) összes Ptk-ból eredő jogügylet,
h) valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügy,
i) társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés,
j) intézményalapítás, megszüntetés, átszervezés,
k) a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek.
(4) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgy pontos meghatározását,
b) az előterjesztést készítők megnevezését,
c) az előzményeket, a témakör ismételt napirendre kerülésekor a korábbi döntést, és a végrehajtás érdekében tett intézkedéseket,
d) az előkészítés során felmerülő véleményeket, a szakmai, jogi, pénzügyi megállapításokat,
e) azon körülmények összefoglalását, amelyek a döntést indokolják,
f) egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, esetlegesen alternatív megoldási javaslatokat,
g) a végrehajtásért felelős személy megnevezését,
h) a határidő megjelölését.
(5) Hatósági ügyekben tett előterjesztés alapján hozott testületi döntést a jegyző az ügyfél számára kiadható formában nyújtja be.
(6) Szerződéskötést igénylő ügyekben szerződés-tervezet formájában kell előterjeszteni a javaslatot.
19. § (1) A képviselő-testületi ülésre előterjesztést nyújthatnak be:
a) a képviselő-testület tagjai,
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) a jegyző,
d) az önkormányzati intézmények, szervezetek vezetői,
e) a képviselő-testület által felkért személy vagy szerv vezetője.
(2) Az előterjesztéseket az ülés előtt 15 nappal kell a jegyzőnek benyújtani.
(3) A jegyző az előterjesztést törvényességi szempontból felülvizsgálja, célszerűséget nem vizsgál. A törvényességi felülvizsgálatot kézjegyével igazolja.
(4) A jegyző ellenőrzi a határozati javaslatok törvényességét is, amennyiben azt állapítja meg, hogy a határozati javaslat a törvényességi szempontoknak, a jogszabályban foglalt kötelezettségeknek nem felel meg, erről az előterjesztőt és a polgármestert tájékoztatja.
17. Az előterjesztések tárgyalása
20. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett – kivéve a tájékoztató napirendeket – külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.
b) Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre a vita előtt az előadó köteles választ adni.
(2) Felszólalási jog:
a) az ülésen elsősorban a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak van felszólalási joguk
b) az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak, feltéve, ha ezt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal lehetővé teszi.
(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama (esetenként) a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(4) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedményezhet.
(5) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(7) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(8) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(9) Az előterjesztő és a kijelölt bizottság elnöke, illetve a bizottság megbízottja a határozathozatal előtt 3 perc időtartamban felszólalhat.
(10) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
18. A tanácskozás rendjének fenntartása
21. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a) Figyelmezteti a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.
b) Ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót.
c) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.
d) Tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester – ha ismételt figyelmeztetései nem jártak eredménnyel- felfüggeszti az ülést.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
19. A szavazás rendje
22. § (1) A polgármester, az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja úgy, hogy előbb a vitában elhangzó módosító és kiegészítő javaslatokról, majd az eredeti javaslatról kell dönteni.
(2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó, választási, kinevezési, megbízási és kitüntetési cím adományozása ügyében – ha a határozati javaslatban több személy szerepel – a képviselő-testület lépcsőzetes szavazással dönt. Ez úgy történik, hogy az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személy (ek) kiesik.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása során fordulónként a képviselőknek egy szavazatra van lehetőségük. A korábbi forduló(k)ban leadott szavazatuk tartalmától (igen, nem, vagy tartózkodás) a későbbi forduló(k)ban eltérhetnek. Amennyiben valamelyik szavazási fordulóban az egyik személy a határozat elfogadásához szükséges számú szavazatot megkapja, akkor azt elfogadottnak kell tekinteni, ennek hiányában annyi szavazási fordulót kell tartani (maximum) ahány személy szerepel a határozati javaslatban.
20. A döntéshozatal szabályai
23. § (1) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű szótöbbség).
(2) Minősített többség szükséges:
a) önkormányzati rendelet alkotáshoz,
b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,
c) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz,
d) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,
e) intézmény alapításához,
f) a képviselő kizárásához,
g) zárt ülés elrendeléséhez,
h) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,
i) polgármester elleni kereset benyújtásához,
j) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
k) hitel felvételéhez,
l) kötvény kibocsájtásához,
m) önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez,
n) helyi népszavazás kiírásához,
o) az SZMSZ-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez.
(3) A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.
(5) A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó tárgyhavi illetményét, tiszteletdíját 25 %-al kell csökkenteni.
21. A szavazás módja
24. § (1) Szavazni személyesen kell.
(2) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A nyílt szavazás név szerint is történhet.
(3) A nyílt szavazásnál a polgármester először a javaslattal egyetértőket, majd a javaslat ellenzőit kéri fel szavazásra. Ezt követően történik a tartózkodás kinyilvánítása.
(4) A szavazás eredményét a jegyző közreműködésével kell megállapítani, kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.
(5) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd a javaslat ellen szavazók, végül a tartózkodók számát.
(6) A képviselő-testület titkos szavazást rendel el a törvény által kötelezően előírt esetekben, titkos szavazást rendelhet el mindazon esetekben és ügyekben, amelyekben zárt ülést kell vagy lehet tartani.
(7) Titkos szavazásnál az Ügyrendi bizottság képviselő tagjai szavazatszámláló bizottságként járnak el és lebonyolítják a titkos szavazást. A bizottság elnöke egyben a szavazatszámláló bizottságnak is az elnöke.
(8) Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás során tett megállapításokat (érvényes, érvénytelen szavazás) és a hozott határozatokat,
e) a szavazás eredményét.
f) a titkos szavazásról hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.
(9) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezetők írják alá.
(10) Az alpolgármester választása titkos szavazással történik.
(11) Zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell kihirdetni. Ha a határozat személyes adatokat tartalmaz, akkor csak az érintett hozzájárulása esetén lehet nyilvánosságra hozni.
25. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:
a) azt törvény írja elő,
b) azt a megválasztott képviselő-testületi tagoknak több, mint a fele indítványozza,
c) azt a polgármester vagy a bizottsági elnökök többsége kéri.
d) ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(2) Név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben olvassa fel a tagok nevét és a jelenlévő képviselők pedig a nevük felolvasásakor „igen, nem, tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(3) Név szerinti szavazást kell tartani a következő ügyekben:
a) 5 millió forintot meghaladó összegű hitel felvételénél,
b) a települési jogi státuszát érintő ügyeknél.
(4) A név szerinti szavazás eredményét a testületi ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(5) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.
22. Kérdés, interpelláció
26. § (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozás. Interpelláció: Az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.
(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. A válaszadás maximális időtartama 5 perc. Ha az érintett kérdésre nem tud válaszolni az ülésen, azt 15 napon belül írásban megteheti. Erről azonban a testület dönt. Ha a testület kötelezi a válaszadót a válasz megadására, azt 15 napon belül köteles megadni.
(3) A képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után – a:
a) polgármestertől,
b) alpolgármestertől,
c) az önkormányzati bizottság elnökétől,
d) a jegyzőtől,
e) önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az érintett az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ ad.
(4) Az interpellált írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni. Elfogadásáról azonban ekkor is (a következő) testületi ülésen kell dönteni.
(5) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 4 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.
(6) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, valamely önkormányzati bizottság elnökét.
(7) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.
(8) Az interpellációkról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.
23. A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve
27. § (1) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv az Mötv 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:
a) az ülésen megjelent képviselők számát
b) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők felsorolását, az érdeklődő állampolgárok számát,
c) napirendi pontonként a napirend tárgyát és előadóját,
d) név szerinti és titkos szavazás esetén a határozathozatal módját,
e) szükség esetén a polgármester intézkedéseit,
f) az ülésen történt fontosabb eseményeket,
g) az interpellációkat, kérdéseket.
(2) A jegyzőkönyv mellékletként tartalmazza:
a) a meghívót,
b) az előterjesztéseket,
c) a jelenléti ívet,
d) a képviselő írásban benyújtott hozzászólását,
e) a név szerinti szavazás hitelesített névsorát,
f) a titkos szavazásról készített jegyzőkönyvet,
g) a rendelet kihirdetett szövegét,
h) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó megjegyzését tartalmazó feljegyzést.
(3) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve nem szó szerint tartalmazza az ülésen elhangzottakat. Ha a képviselő hozzászólásának, megjegyzésének szó szerinti rögzítését kéri, köteles azt egyértelműen, közérthetően jegyzőkönyvbe diktálni.
(4) A jegyzőkönyv egy példánya a közös önkormányzati hivatalban kerül elhelyezésre, egy pedig az irattárban.
(5) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
(6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – a polgármesteri hivatalban is betekinthetnek az előterjesztésekbe és az ülésekről készült jegyzőkönyvekbe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
A képviselő-testület döntései
24. Az önkormányzati rendeletalkotás
28. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő-testület tagja,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a polgármester,
d) a jegyző,
(3) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.
(4) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő. A képviselő-testület megbízhatja az előkészítéssel a rendelet tárgya szerinti illetékes bizottságot vagy e célra ideiglenes bizottságot is alakíthat. A rendelet-tervezet elkészítéséhez szükség esetén szakértő is igénybe vehető.
(5) A jegyző (illetve más előterjesztő) az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indoklással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Az előterjesztő tájékoztatja a döntéshozókat a tervezetben nem szereplő észrevételekről, javaslatokról, és utal mellőzésük indokaira.
(6) A rendelet végleges és hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(7) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni és a következőképpen megjelölni: VÉSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK ....../év (..hónap..nap) önkormányzati rendelete.
(8) Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik.
(9) Az önkormányzat rendeletéről a közös önkormányzati hivatalban nyilvántartást kell vezetni.
(10) A hatályos önkormányzati rendeleteket (szükség esetén egységes szerkezetbe foglalva) közzé kell tenni Vése Község honlapján, illetve a Nemzeti Jogszabálytár Önkormányzati rendeletek felületén.
(11) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.
25. A képviselő-testület határozatai
29. § (1) A képviselő-testület a rendeletalkotás eseteit kivéve határozatot hoz.
(2) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámozással és év, hónap, nap megjelöléssel kell ellátni. A több feladatot tartalmazó határozatot alpontokba szedve kell rögzíteni. Az alpontokat arab számmal kell jelölni. A határozatot felelős és határidő megjelölésével kell ellátni. A határozatokról a közös önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szervezeteknek.
(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
26. A képviselők jogállása
30. § (1) Az önkormányzati képviselő az Mötv 32. §-ában meghatározott módon gyakorolja jogait és teljesíti kötelezettségeit.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl köteles:
a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőkhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(3) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó további magatartási szabályokat az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott hozzászólási jogot a testületi ülésen szabályszerűen gyakorolni.
(4) A települési képviselők, bizottsági elnök és tagok tiszteletdíját az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
(5) A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. melléklet tartalmazza.
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
27. A képviselő-testület szervei
31. § (1) a polgármester (alpolgármester)
(2) a képviselő-testület bizottsága
(3) a jegyző
(4) Közös Önkormányzati Hivatal
28. A polgármester és az alpolgármester
32. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából, települési képviselőnek tekinthető. A polgármester a megválasztást követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.
(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladati különösen:
a) segíti a képviselők, a bizottsági elnök munkáját,
b) összehívja és vezeti a testület üléseit,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.
f) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, vállalkozókkal.
g) a polgármester – véleménye szerint önkormányzati érdeket sértő – képviselő-testületi döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti.
(4) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.
(5) A közös önkormányzati hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:
a) A jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.
b) Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben.
c) A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal munkarendjének, valamint ügyfél fogadási rendjének meghatározására.
d) Szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
e) Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(6) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítás miatt intézkedést kell hozni.
(7) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatt intézkedést kell hozni.
33. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.
29. A képviselő-testület bizottságai
34. § (1) A képviselő-testület -meghatározott önkormányzati feladatok ellátására- állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.
(2) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre 3 fővel.
(3) Az Ügyrendi Bizottság által ellátandó feladatok:
a) nyilvántartja és ellenőrzi a képviselői (polgármesteri) vagyonnyilatkozatokat,
b) lefolytatja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárást,
c) kivizsgálja az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megvizsgálására irányuló – a polgármester által átadott – kezdeményezéseket,
d) személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának vizsgálata,
e) a képviselők méltatlansági eljárásnak lefolytatása
f) titkos szavazás esetén ellátja a szavazatszedő bizottság funkcióját,
g) a választások, kinevezések, felmentések, vezetői megbízás adásának, visszavonásának előkészítése, véleményezése, az ezekkel kapcsolatos javaslattétel,
h) polgármester illetményére, költségtérítésére vonatkozó javaslat előkészítése és előterjesztése,
i) alpolgármester tiszteletdíjára, költségtérítésére vonatkozó javaslat előkészítése és előterjesztése,
j) titkos szavazások lebonyolítása.
(4) A polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatainak vizsgálatával, nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos Ügyrendi Bizottsági feladatok:
a) Felhívja a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételre.
b) Igazolást ad ki a kitöltött vagyonnyilatkozatok átvételéről.
c) Nyilvántartást vezet az átvett vagyonnyilatkozatokról, továbbá az azokhoz kapcsolódó egyéb iratokról.
d) Hozzáférhetővé teszi a polgármester, alpolgármester és a települési képviselők vagyonnyilatkozatait, érdeklődés esetén.
e) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén felhívja az érintettet az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok közlésére.
f) Ellátja a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
(5) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos ellenőrzési eljárás:
a) Az ellenőrzési eljárást bárki kezdeményezheti, de a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetére van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
b) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló -új tényállítás nélküli- ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
c) A bizottság eljárására a képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
d) Az eljárás eredményéről a bizottság a soron következő képviselő-testületi ülésen köteles tájékoztatást adni.
e) A vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
f) A vagyonnyilatkozatokra vonatkozó azonosító adatokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.
g) A bizottság a belső működési szabályait -az Mötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.
(6) A képviselő-testület az általa szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására, ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
35. § (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.
(2) Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható, de bizottsági elnöki tisztséget csak egy bizottságban tölthet be.
(3) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) A képviselő-testület munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.
(5) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(6) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely -a bizottság hatáskörébe tartozó- ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(7) A bizottság üléseire értelem szerint alkalmazni kell a testületi ülésre vonatkozó előírásokat.
(8) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
(9) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint -külön indítványra- a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy jegyzőkönyv hitelesítésével megbízott bizottsági tag írja alá.
30. A jegyző
36. § (1) A jegyzőt a Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásában és működtetésében érintett települések polgármesterei lakosságszám-arányos többségi döntéssel nevezik ki határozatlan időre.
(2) A jegyzői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítését a székhely község, Nagyszakácsi község polgármestere irányítja.
(3) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltak alapján látja el feladatát.
(4) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.
(5) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testületek döntései határozzák meg.
(6) A jegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat Vése Község Önkormányzat polgármestere a Közös Hivatalról szóló megállapodásban rögzítettek szerint gyakorolja.
(7) A jegyzőt távolléte esetén az általa kijelölt személy helyettesíti.
(8) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatás esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a közös hivatal megfelelő iskolai végzettséggel bíró pénzügyi munkatársa látja el.
31. A közös önkormányzati hivatal
37. § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátásra Nagyszakácsi, Varászló, Vése községek képviselő-testületével közösen egységes hivatalt működtet.
(2) A hivatal elnevezése: Nagyszakácsi Közös Önkormányzati Hivatal
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal létszámát, belső szervezeti tagozódását, működésének részletes szabályait, feladat-és hatáskörét az alapító megállapodás rögzíti.
(4) A Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt:
a) a Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési szabályzatának, ügyrendjének jóváhagyásáról, módosításáról,
b) a Közös Önkormányzati Hivatal működéséről szóló beszámoló elfogadásáról,
c) a Közös Önkormányzati Hivatal költségvetéséről, zárszámadásáról.
(5) A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye Nagyszakácsi, Kossuth Lajos utca 166., a hivatal kirendeltségeket működtet Vése és Vése községekben.
32. Társulások
38. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a más települések képviselő-testületeivel alakít társulásokat.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(3) Az önkormányzat a szociális alapszolgáltatási feladatokat, szociális, családi és gyermekjóléti alapellátási feladatokat, az egészségügyi alapellátást, az orvosi ügyeleti szolgáltatást, a hulladékgazdálkodási feladatokat társulások révén látja el.
(4) Az önkormányzat az alábbi társulások tagja:Marcali Többcélú Kistérségi Társulás, Hulladékgazdálkodási Vagyont Működtető Nyugat-somogyi Önkormányzati Társulás,
33. Közmeghallgatás
39. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.
a) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, közérdekű javaslatot tehetnek.
b) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Közös Önkormányzati Hivatal Vései Kirendeltségének hirdető tábláján, valamint a település honlapján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 15 nappal a lakosságot.
c) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
d) A közmeghallgatás szabályai a testületi ülés szabályaival megegyeznek, kivéve a hozzászólások.
e) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
(2) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat a törvényben előírt módon kell intézni. Az érdekelteket tájékoztatni kell az elintézés módjáról.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
34. Az önkormányzat vagyona
40. § (1) Az önkormányzat vagyona ingók és ingatlanok tulajdonából, valamint a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.
(2) A képviselő-testület a jogszabályi rendelkezéseken túlmenően önkormányzati rendeletben állapítja meg a vagyontárgyak tételes listáját.
(3) Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekben – részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban. A részvétel formájáról és módjáról szintén a vagyonrendelet tartalmaz előírásokat.
(4) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.
(5) A polgármester az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat a közmeghallgatáson.
35. Az önkormányzat költségvetése
41. § (1) A képviselő-testület a költségvetését képviselő-testületi rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(3) A Vése Község Önkormányzatának Törzskönyvi Nyilvántartásában szereplő COFOG kódokat a 2. melléklet tartalmazza.
36. Zárszámadás
42. § (1) A polgármester a tárgyévet követően zárszámadási rendelet-tervezetet terjeszt a képviselő-testület elé.
(2) A zárszámadást a képviselő-testület önkormányzati rendeletben állapítja meg.
37. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
43. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el. E körben különösen:
a) Az Áht rendelkezései alapján előkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Kincstár részére.
b) Beszedi az önkormányzat saját bevételeit.
c) Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül kialakítja a saját könyvvitelének számlarendjét.
d) Biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását.
e) Elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.
f) Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak kiegyenlítéséről, teljesítéséről.
g) Javaslatot tesz és jelzéssel él a képviselő-testület felé a biztonságos gazdálkodás érdekében.
(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket csak a jegyző által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmények részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti vagy vonhatja el.
(3) A polgármester saját hatáskörében 1 millió forint értékhatárig vállalhat kötelezettségeket és írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről, kötelezettségvállalásokról a képviselő-testületet utólag tájékoztatni kell.
38. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
44. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A képviselő-testület, az önkormányzat és intézményeinek belső ellenőrzését a megbízott belső ellenőrközreműködésével biztosítja.
(3) Az önkormányzat biztonságos gazdálkodásáért a képviselő-testület felel, a szabályszerűségért a polgármester és a törvényességéért a jegyző.
Felterjesztési jog
45. § (1) A képviselő-testület az általa irányított szerv működésével, illetve az általa kibocsátott jogszabállyal jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.
(2) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, valamint a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésekben- közvetlenül az érdekképviseleti szervezete útján- az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és
a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a továbbiakban együtt: tájékoztatást) kérhet,
b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti.
Záró rendelkezések
46. § Hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 9/2019. (XI. 22.) önkormányzati rendelet.
47. § Ez a rendelet 2026. január 30-án lép hatályba.
1. melléklet az 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelethez
1. Bertók László POLGÁRMESTER
2. Kovács Andrea TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
3. Pintér Szabolcs TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
2. melléklet az 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelethez
|
A |
B |
|
|---|---|---|
|
1 |
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
2 |
013320 |
Köztemető-fenntartása és -működtetése |
|
3 |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
4 |
016010 |
Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek |
|
5 |
016020 |
Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek |
|
6 |
041140 |
Területfejlesztési igazgatás |
|
7 |
041231 |
Rövid időtartamú közmunka |
|
8 |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
|
9 |
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
|
10 |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
11 |
046020 |
Vezetékes műsorelosztás, városi és kábeltelevíziós rendszerek |
|
12 |
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
|
12 |
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
|
14 |
064010 |
Közvilágítás |
|
15 |
066010 |
Zöldterület-kezelése |
|
16 |
066020 |
Város- és községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
17 |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
|
18 |
072112 |
Háziorvosi ügyeleti ellátás |
|
19 |
074031 |
Családi és nővédelmi egészségügyi gondozás |
|
20 |
081045 |
Szabadidősport tevékenység és támogatása |
|
21 |
082042 |
Könyvtári állomány gyarapítás, nyilvántartása |
|
22 |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
|
23 |
082091 |
Közművelődés-közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
|
24 |
082092 |
Közművelődés-hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
|
25 |
082094 |
Közművelődés-kulturális alapú gazdaságfejlesztés |
|
26 |
086090 |
Egyéb szabadidős szolgáltatás |
|
27 |
091140 |
Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai |
|
28 |
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
|
29 |
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
|
30 |
104042 |
Család és gyermekjóléti szolgáltatások |
|
31 |
106010 |
Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése |
|
32 |
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
|
33 |
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
|
34 |
107052 |
Házi segítségnyújtás |
|
35 |
107055 |
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
|
36 |
047410 |
Ár- és belvízvédelem |