Mesztegnyő Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2006. (IV.26.) önkormányzati rendelete
Mesztegnyő Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról
Hatályos: 2015. 06. 25- 2017. 08. 03Mesztegnyő Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2006. (IV.26.) önkormányzati rendelete
Mesztegnyő Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról
2015-06-25-tól 2017-08-03-ig
Mesztegnyő község Önkormányzatának képviselőtestülete a Helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. Évi LXV. Törvény, valamint az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv); kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.
I. Fejezet.
Általános rendelkezések.
1. §
A rendelet
hatálya és értelmezése
(1)
[1]
(2)
[2]
(3)
[3]
(4)
[4]
(5)
[5]
(6)
[6]
(7)
15°-nál
meredekebb vagy 2 méternél magasabb nyitott kőzetfallal (nyitott
kőzetfal-partfal, bevágás, mélyút, tereplépcső) érintett területeken az építés
helyének kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit
geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.[7]
(8)
[8]
(9)
Az Mk, Eg, Ev övezetek belterülettől nyugatra
fekvő, a Marcali-hát keleti oldalának 10°-nál meredekebb völgyoldalain az
építés helyének kijelölését megelőzően mérnökgeológiai szempontok alapján kell
vizsgálni a terület felszínmozgásra való hajlamait. Felszínmozgás-veszély
esetén mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni az építés helyének
pontos kijelölését, az építmények létrehozásának egyedi feltételeit. [9]
(10)
[10]
(11)
(12)
Mesztegnyő közigazgatási területén állattartó épület
építésének engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi
önkormányzati rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni.
- Településközpont vegyes építési
övezetben állattartás, illetve állattartó épület létesítése tilos.
- Lakóterületen állattartó épület a
lakást szolgáló épülettől vagy épületrésztől 10 m-nél közelebb nem helyezhető
el.
(13) A
település belterületén és külterületén a helyi természetvédelmi területeken,
valamint az ökológiai hálózattal érintett területeken mezőgazdasági
kertterületeken, illetve egészségügyi-jóléti erdőterületeken adótorony nem
létesíthető.
(14) A
település beépítésre nem szánt területén a szabályrendeletben és a szabályozási
tervben előírt építmény magasságok nem vonatkoznak a technológiai jellegű
építményekre és műtárgyakra és a sajátos építmény fajtákra. Technológiai
jellegű építmények legmagasabb építménymagassága 15 m.
(15)
(16) A
település beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetőség
közcsatornára történő csatlakozásra, új épület építésére építési hatósági
engedélyt adni csak a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott
szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmény megléte
esetén lehet.
(17) [11]
2. §
Belterületi
határ megállapítása
(1)
[12]
(2)
[13]
3. §
Szabályozási
elemek
(1)
A rendelet kötelező és irányadó szabályozási elemeket
tartalmaz, melyek a rendelet mellékletét képző szabályozási terv szerint
alkalmazandók.
Kötelező szabályozási elem: szabályozási vonal, területfelhasználási egység határa,
övezeti határ, övezeti előírások, védett területek, védőterületek és védősávok.
Irányadó szabályozási elem: javasolt telekhatár.
(2)
[14]
(3)
[15]
(4)
[16]
4. §
Az engedélyezés általános szabályai
(1) [17]
(2) Meglévő
épület rekonstrukciója esetén, amennyiben annak építménymagassága meghaladja az
övezeti előírásban megengedett mértéket, tetőtérbeépítés engedélyezhető a
meglévő építménymagasság növelése nélkül.
(3) [18]
(4) [19]
(5) [20]
(6) [21]
(7)
[22]
(8)
(9)
Szennyvízhálózatra
való rákötés a hálózat elkészülte után kötelezhető.
(10)
Azon telken belüli zöldfelületek beültetésénél, melyek
beépítésre nem szánt területekkel érintkeznek, csak a területen honos, a tájba
illő fa- és cserjefajok alkalmazhatók.
(11)
[23]
II. FEJEZET
TERÜLETFELHASZNÁLÁS
5. §
Területfelhasználás elemei
(1) [24] A Szabályozási Terv az alábbi
területfelhasználási elemeket tartalmazza:
a.) Beépítésre szánt területek,
elsődleges építési használatuk általános jellege
1.
Lakóterületek:
1.1.
Lf Falusias
lakóterület
2.
Vegyes területek
2.1.
Vt
településközpont vegyes terület (lakó és helyi, települési szintű igazgatási,
egészségügyi, oktatási területek, egyházi, szociális, idegenforgalmi,
vendéglátási és sportfunkciók).
3.
Gazdasági területek
3.1.
Gksz
Kereskedelmi, szolgáltató terület
3.2.
Gip Ipari
gazdasági terület
3.3.
Gipe Egyéb
terület
4.
Különleges területek
4.1.
Kt (temető)
4.2.
Ksp (Sportterület)
b.) Beépítésre nem szánt terület,
ezen belül
1. Közlekedési és közműterületek
1.1
KÖu Közlekedési és közmű területek
1.2
KÖk Közlekedési terület –
kötöttpályás (vasút)
2. Zöldterület
2.1.
Z Közpark
3.
Erdőterületek
3.1. Ev Védelmi erdőterület
3.2. Eg Gazdasági erdőterület
3.3. Ee Egészségügyi-jóléti erdőterület
4.
Mezőgazdasági terület
4.1. Má Általános mezőgazdasági terület
4.1.1
Általános mezőgazdasági terület (szántó) Má-1
4.1.2
Általános mezőgazdasági terület (rét, gyep, legelő) Má-2
4.2. Má-n Korlátozott funkciójú, egyéb
mezőgazdasági terület
4.3. Mk Kertes mezőgazdasági terület
5.
Vízgazdálkodási területek
5.1.
V
Vízgazdálkodási terület
6.
Beépítésre nem szánt különleges területek
6.1 Kk-ht
Horgászturizmus területe
(2) [25]
Bármely építési övezetben az építési telken belül kerti tároló csak
abban az esetben
helyezhető el, ha annak
építménymagassága nem haladja meg a 3 métert.
A beépítésre szánt
építési övezetek területén a tömbre vonatkozóan a beépítés módját, a
megengedett beépítés mértékét, a megengedett legnagyobb építmény magasságot és
a megengedett legkisebb kialakítható telek területet a szabályozási tervben az
övezeti jel melletti szabályozási jel tünteti fel.
Beépítés
módja |
Beépítési
% |
Max.
építmény magasság |
Min.
teleknagyság |
(3)
[26]
Beépítésre
szánt területek
6. §
Lakóterületek (L)
(1)
A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2)
Mesztegnyő belterületén falusias (Lf)
lakóterületet tartalmaz a szabályozási terv.
(3) [27] Lakóterületen a
telepítési távolságok betartásával több különálló épület is elhelyezhető.
7. §
Falusias lakóterületek (Lf)
(1)
A területre vonatkozó szabályozási előírásokat –
beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális
telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekméretek az
alábbiak szerint alakítandók ki.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Építmény-magasság Max. m |
Beépítettség Max. % |
Legkisebb telekméret M2 |
Telek-szélesség Min. m. |
Telek-mélység Min. m |
Lf1 |
O(K) |
4,5(K) |
30 |
1000 |
14 |
50 |
Lf2 |
O(K) |
4,5(K) |
30 |
1500 |
14 |
50 |
Lf3 |
SZ |
5,0 |
30 |
2000 |
18 |
50 |
(2) A
telken belüli zöldfelület minimum 40%.
(3) [28]
A területen az OTÉK falusias
lakóterületen elhelyezhető építményei helyezhetők el, az üzemanyagtöltő
kivételével.
(4)[29] A létesítmények parkoló szükségleteit az
OTÉK járművek elhelyezésére vonatkozó rendelkezései szerinti kialakításban
teljes egészében a telken belül kell biztosítani.
(5) [30] Melléképítmények az OTÉK melléklete alapján
építhetők.
(6)
A területen haszonállat tartás engedélyezhető, a helyi
állattartási rendelet szabályai szerint.
(7) Az Lf övezetekben a telek hátsókerti beépítési
határvonala az utcavonaltól mért 60 m-nél nagyobb nem lehet, a beépítés
maximális mértéke a telkek építési határvonallal jelölt részére vonatkozik.
(8) Az
oldalhatáros beépítési módnál az Lf2
övezetben az oldalhatáron álló beépítésnek megfelelő építési helyen belül az
épület szabadon állóan is elhelyezhető. A „fésűs” beépítési jelleg ebben az
övezetben megtartandó.
8. §
Vegyes területek (V)
(1)
A vegyes terület elsősorban a településigazgatási,
kulturális, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi, vendéglátási és szolgáltató
intézményeinek elhelyezését biztosítja.
(2)
Mesztegnyő területén kialakított vegyes területek (Vt) településközponti vegyes területi
besorolásúak.
9. §
Településközponti vegyes területek (Vt)
(1)[31] A területre vonatkozó szabályozási
előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség,
minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális
telekméretek az alábbiak szerint alakítandók ki.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Építmény-magasság Max. m |
Beépítettség Max. % |
Legkisebb telekméret M2 |
Telek-szélesség Min. m. |
Telek-mélység Min. m |
Vt1 |
O(K) |
4,5(K) |
60 |
1500 |
20 |
50 |
Vt2 |
SZ(K) |
7,5(K) |
25 |
8000(K) |
60 |
60 |
Vt3 |
O(K) |
5,5(K) |
60 |
1500 |
20 |
50 |
(2) [32] A Vt
övezeti jelű területen az OTÉK településközponti vegyesterületekre elhelyezhető
létesítményei helyezhetők el, parkolóház, üzemanyagtöltő valamint termelő
kertészeti építmény kivételével.
(3)[33] Legkisebb zöldfelület a telek 30%-a.
(4) [34] A létesítmények parkoló szükségletét az OTÉK járművek
elhelyezésére vonatkozó rendelkezései szerinti kialakításban a telken belül
kell biztosítani.
(5) [35] Melléképítmények az OTÉK melléklete alapján
építhetők
-
állat ól, állatkifutó,
-
trágyatároló, komposztáló,
kivételével.
(6) [36]
10. §
Gazdasági területek (G)
(1)
A gazdasági területek első sorban gazdasági célú
építmények elhelyezésére szolgálnak.
(2)
Gazdasági terület Mesztegnyőn kereskedelmi-,
szolgáltató terület (Gksz), ahol
környezetet nem zavaró gazdasági tevékenység is folytatható, (Gipe) egyéb ipari és (Gip) zavaró hatású ipari terület
(mezőgazdasági üzemi terület).
11. §
Gazdasági terület
Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
(1) A területre
vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény
magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv
is tartalmazza, a minimális telekméretek az alábbiak szerint alakítandók ki.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Építmény-magasság Max. m |
Beépítettség Max. % |
Legkisebb telekméret M2 |
Telek-szélesség Min. m. |
Telek-mélység Min. m |
*Gksz |
SZ |
K |
K |
K |
K |
K |
Gksz1 |
SZ |
7,5 |
40 |
3000 |
30 |
60 |
Gksz2 |
SZ |
7,5 |
20 |
10000 |
60 |
60 |
Gksz3 |
SZ |
7,5 |
15 |
20000 |
60 |
60 |
*Megj.: A Gksz övezet új épülettel nem bővíthető, a
meglévő épületek átépíthetők, felújíthatók.
(2) [37] A területen az OTÉK kereskedelmi, szolgáltató
területekre elhelyezhető létesítményei helyezhetők el, valamint
- kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, vendéglátási
épület.
(3) [38] A létesítményekben szükséges
parkolóhelyeket az OTÉK járművek elhelyezésére vonatkozó rendelkezései szerinti
kialakításban teljes egészében a telken belül kell elhelyezni.
(4)
A telken belül kialakítandó minimális zöldfelület 20
%.
12. §
Ipari terület (Gip)
(1)
Az ipari terület gazdasági célú ipari építmények
elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők
el.
(2)
Az ipari terület Mesztegnyőn zavaró hatású ipari
terület (Gip) lehet, ezek a
mezőgazdasági, üzemi területek, illetve egyéb ipari terület (Gipe) közműlétesítmények telekigényes
területe, településgazdálkodási, illetve nem zavaró hatású mezőgazdasági
(major) terület lehet.
13. §
Ipari terület
Zavaró hatású ipari terület (Gip), egyéb ipari terület
(Gipe)
(1)[39] A területre vonatkozó szabályozási
előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális
beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a
minimális telekméretek az alábbiak szerint alakítandók ki.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Építmény-magasság Max. m |
Beépítettség Max. % |
Legkisebb telekméret M2 |
Telek-szélesség Min. m. |
Telek-mélység Min. m |
Gip1 |
SZ(K) |
4,5(K) |
30 |
3 000 |
40 |
60 |
Gip2 |
SZ |
7,5(30) |
30 |
20 000 |
K |
K |
Gip3 |
SZ |
4,5 (K) |
30 |
1 000 |
K |
K |
Gipe |
SZ |
4,5(K) |
40 |
K |
K |
K |
(2) [40] A Gip területen
az OTÉK jelentős zavaróhatású terület ipari létesítményei helyezhetők el,
gazdasági üzemi célú tevékenységgel.
(3) [41] Gipe a közművek
területigényes létesítményei, a településgazdálkodás és környezetet nem zavaró
mezőgazdasági majorság létesítményei helyezhetők el.
(4) [42] A létesítményekben szükséges parkolóhelyeket
az OTÉK járművek elhelyezésére vonatkozó rendelkezései szerinti kialakításban
teljes egészében a telken belül kell elhelyezni.
(5)
A telken belül kialakított minimális zöldfelület (Gip): 40 %., illetve (Gipe): 25 %.
(6)
A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló
tevékenységek körét a vonatkozó jogszabályban meghatározott tevékenységek, ill.
végzésükhöz szükséges létesítmények köre állapítja meg, amely esetekben
előzetes környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.
(7) [43] Gazdasági tevékenység folytatásának feltétele
környezetminőségvédelmi erdősáv, vagy védő zöldsáv telepítése telken belül,
amely legalább 16 m széles fa és cserjeszinttel rendelkező zöldfelület. A 43/3
hrsz.-ú telken a lakóövezetek felé a fásítás kötelező.
(8)
Gip2 övezetben
a major működéséhez szükséges mezőgazdasági, raktározási létesítmények,
valamint a személyzet számára szociális épület helyezhető el.
(9) [44] Gip2
építési övezetben 7,5 m építménymagasságot meghaladóan legfeljebb négy darab
gabonatároló siló és a technológiai szempontból szükséges építmények
helyezhetők el maximum 30 m építménymagassággal, az övezetre vonatkozó egyéb
előírások betartásával.
14. §
Különleges területek (K)
(1) [45] A különleges területek a rajtuk elhelyezett
építmények sajátos használati módja miatt az OTÉK-ban meghatározott területek.
(2)
Különleges területek Mesztegnyő igazgatási területén
lehetnek
(Kt) temető
terület,
(Ksp) sportterület
15. §
Különleges területek, temető (Kt), sportterület (Ksp)
(1) Ezek közé a
különleges területek közé a település területén a temető (Kt), a sportterületek (Ksp) tartoznak.
A
területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális
építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális
telekszélességgel együtt, ezek az alábbiak:
Övezet jele |
Beépítési mód |
Építmény-magasság Max. m |
Beépítettség Max. % |
Legkisebb telekméret m2 |
Telek-szélesség Min. m. |
Kt |
SZ |
4,5 |
10 |
K |
K |
Ksp |
SZ |
9,0 |
20 |
K |
K |
(2) A
meglévő temető (Kt) területén belül csak
a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi létesítmények
helyezhetők el.
(3)
A működő temető területe minimum 2,0 méter magas tömör
és növénnyel befuttatott kerítéssel határolandó.
(4)
(5)
A temető fenntartásáról a tulajdonosnak, vagy
fenntartónak folyamatosan gondoskodni kell. Az egyedi tájértékek listáján
szereplő síremlékek védettnek tekintendők, ennek megfelelő karbantartásukról a
tulajdonos ill. a kezelő köteles gondoskodni.
(6)
A temető kert fáira a zöldterületekre vonatkozó
fakivágási és csonkolási szabályok érvényesek.
(7)
Sportterületen (Ksp)
a sportoláshoz kapcsolatos épületek és a sportoláshoz szükséges kiszolgáló
szociális és szolgáltatási, vendéglátási illetve ehhez kapcsolódó szolgálati
lakás helyezhető el. A terület kizárólag rekreáció és sportolási célú lehet.
(8)
A sportpálya fejlesztése során az építmények esetében
a fa anyaghasználatát kell előnyben részesíteni.
(9) [46] A létesítmények szükséges parkolóhelyeit az
OTÉK járművek elhelyezésére vonatkozó rendelkezései alapján, és a környező
közlekedési területen kell biztosítani.
(10)
A telken belül kialakítandó minimális zöldfelület 40%.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
16. §
Közlekedési és közmű területek és létesítmények (KÖu)
(1) A
közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a
szabályozási terv tünteti fel.
(2)
[47]
(3)
A közművek védőtávolságait a szabályozási szélességen
belül a vonatkozó szabványok előírásai alapján, illetve a HÉSZ melléklete,
továbbá a szabályozási terv szerint kell biztosítani.
(4)[48]
A közlekedési területeken a közlekedési
célú létesítményeken kívül az OTÉK alapján a közlekedési és közműterületekre
elhelyezhető építmények helyezhetők el.
(5) [49]
Az utak védőtávolságán belül bármely építési tevékenység esetén az
illetékes útfenntartó hozzájárulását meg kell kérni.
(6)
Az újonnan nyitott utcákban kábeles közvilágítás
kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező, allergiát okozó fajok
telepítését kerülni kell.
(7)
Külterületi burkolatlan dűlőutak fásításánál
elkerülendő a kétoldali fasor telepítése.
(8)
(9) [50] A közutak telkén, telken belüli kötelező
beültetésként az árkok
területén kívüli részen fasorokat kell telepíteni, fás védőzöldsávokat kell
létesíteni.
(10)
Új utak építésekor, valamint a meglévők átépítésekor
az út menti zöldsáv kialakítására is alkalmas, legalább 12 m szabályozási
szélességű utcákban, a közlekedési felületek biztosítása és a közművezetékek
védőtávolságainak betartása mellett az út mindkét oldalán fásított zöldsávot
kell kialakítani és fenntartani.
(11) [51] Gondoskodni
kell az út menti zöld sávok zöldfelületként való kialakításáról, megőrzéséről.
16/A. §[52]
Vasútterület
- KÖk
A
KÖk övezet az országos közforgalmú vasutak, vasúti létesítmények, és egyéb
kapcsolódó közlekedési pályák részére kijelölt terület.
17. §
Zöldterületek (Z)
(1) [53] Zöldterület (közpark, közkert) a
szabályozási terven „Z” jellel szabályozott
és az OTÉK zöldterületekre vonatkozó részében meghatározott közterület.
(2) [54] Zöldterületen az OTÉK-ban meghatározott zöldterületre
elhelyezhető építmények valamint árusítóhelyek (pavilonok) a településképbe
illeszkedő módon helyezhetők el.
(3)[55] Zöldterület létesítése, átalakítása
rekonstrukciója tervezése és kivitelezés során figyelembe kell venni a meglévő
értékes, idős faállományt, melyek védendők és megőrzendők.
(4)
Közparkok legnagyobb beépítettsége 2%-ot nem
haladhatja meg. Megengedett építménymagasság max. 4,5 m.
(5) [56]
(6)
Közpark területén és egyéb közterületen fa kivágása,
csonkolása csak akkor engedhető meg, ha
a.
a fa egészségi állapota,
b.
balesetelhárítás,
c.
és közegészségügyi szempontok
azt
feltétlenül szükségessé teszik.
(7) [57] Közterületi fák kivágása csak a (6)
bekezdésben indokolt esetekben, törzsátmérővel arányos pótlással, fakivágási
engedéllyel lehetséges. A korlátozás gyümölcsfákra nem vonatkozik, kivéve a
diófákat, melyek csak engedéllyel vághatók ki.
(8) [58]
(9) [59]
(10)
Zöldterületen létesítendő parkolóhelyek, közmű
létesítmények a meglévő és tervezett zöldfelületi elemeket nem károsíthatják.
Amennyiben ez elkerülhetetlen, úgy azok pótlásáról gondoskodni kell.
(11) [60] A
zöldterületek övezetei:
a)
Közparkok
(12) [61]
(13) [62]
(14) [63] A zöldterületen fák ültetése, valamint fasorok telepítése, illetve pótlása javasolt a
következő fajokkal:
juhar
(Acer platanoides, Acer pseudoplatanus)
platán
(Platanus x hispanica)
berkenye
(Sorbus aria)
díszalma
(Malus sp.)
díszcseresznye
(Prunus serrulata, Prunus sp.)
kőris
(Fraxinus ornus, Fraxinus excelsior)
hárs (Tilia cordata, Tilia platiphyllos, Tilia tomentosa)
18. §
Erdőterület (E)
(1)
Erdőterületek (erdőállomány fenntartása és telepítése
céljára szolgáló területek) elsődleges rendeltetésük szerint:
a)
védelmi (véderdő) célúak (Ev)
b)
gazdasági és egyéb célt szolgáló erdők (Eg)
c)
egészségügyi, turisztikai erdők (Ee)
rendeltetésű lehet.
(2) [64] Az erdőterületek területfelhasználási
egységébe tatoznak a szabályozási tervben lehatárolt, meglévő erdőművelési ágú
területek és a tervezett erdők.
Mesztegnyő
erdőterületei az alábbi helyi övezetekbe soroltak: Eg, Ev, Ee.
(3)
[65] Az Ev övezethez tartoznak a
Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet részét képező erdőterületek és a tervezett
tájvédelmi körzet bővítési erdőterületei. Az övezethez tartozó véderdők
területe min. 85%-ban zárt faállománnyal telepítendő be, fennmaradó részük
gyepes és cserjés felületként alakítható ki.
(4) [66] Az Ev
övezetbe sorolt területeken a vonatkozó rendelet szerint a természetvédelmi kezelő
a Duna-Dráva NP Igazgatóság, ezeken a területeken a karbantartási, fenntartási
és fejlesztési munkák elsődlegesen a természetvédelem érdekeit szolgálják.
(5) [67] Gazdasági rendeltetésű erdő területén (Eg) magasles, kilátó, valamint a helyi építési hagyományokkal összhangban lévő,
nyeregtetős, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú, az erdő rendeltetésének
megfelelő építmények helyezhetők el.
(6) [68] Az egészségügyi, szociális, turisztikai
rendeltetésű (Ee) övezetbe tatozó
erdőterületeken a rendeltetési céloknak megfelelő, tájba illeszkedő építmények
0,5% beépítettséggel helyezhetők el.
(7)
Az övezetben kerítés csak erdővédelmi céllal
létesíthető.
(8) [69]
(9) [70]
(10) [71]
(11) [72] Az új telepítéseknél Ev erdőterületek esetében a tájra jellemző, őshonos fajok
alkalmazása kötelező, Eg és Ee erdőterületek esetében pedig javasolt, különösen a vízfolyások, zöld/ökológiai folyosó
területein.
19. §
Mezőgazdasági terület (M)
(1) [73] Mezőgazdasági terület növénytermesztés és
állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás
építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. A mezőgazdasági területek
használatát szabályozó országos előírások szerint ezen területek művelési ágnak
megfelelő hasznosítását, művelését biztosítani kell.
(2) [74] A mezőgazdasági területek beépíthetőségét
helyi övezeti előírások szabják meg.
Mesztegnyő
mezőgazdasági rendeltetésű külterületei a következő helyi övezetekbe soroltak:
a)
Általános mezőgazdasági területek övezete (Má-1, Má-2),
b)
korlátozott funkciójú, egyéb mezőgazdasági terület (Má-n),
c)
kertes mezőgazdasági terület (Mk),
(3)
(4) A
beépített földrészlet a minimális területnagyságnál kisebb nem lehet, illetőleg
a megengedett beépítettséget túllépő területűvé utólag sem alakítható. Ha a
közvetlenül szomszédos földrészletek területe csak együttesen éri el a
megfelelő nagyságú területet, azok tulajdonosai – megállapodás alapján – egy
közös gazdasági épületet helyezhetnek el.
(5) [75] A természeti területek, természetszerű
állapota nem károsítható, művelési ága csak extenzívebb irányba változtatható.
(6) Gondoskodni kell a mezőgazdasági tájfásítás
meglévő elemeinek megőrzéséről és kiegészítéséről a fasorok, mezőgazdasági
védősávok visszaállításával, telepítésével.
(7) [76] Mezőgazdasági
területen az OTÉK szerint birtokközpont alakítható ki, kivéve a szabályozási
terven jelölt Korlátozott funkciójú, egyéb mezőgazdasági területen (Má-n) és a Kertes mezőgazdasági
területek (Mk) övezetében.
(8)
[77] Üzemi méretű gazdasági épületek
létesítése esetén a telek határoló területein többszintű (fa és cserjeszintből
álló) zöldfelületet kell létesíteni a tájra jellemző honos növényfajokból.
20. §
Általános mezőgazdasági terület övezete (Má)
(1)
Az Má jelű
általános mezőgazdasági terület lehet:
a)
általános mezőgazdasági terület (Má-1, Má-2),
b)
korlátozott funkciójú, egyéb mezőgazdasági terület (Má-n),
a.) Általános mezőgazdasági terület (Má-1), (Má-2)
(2) [78] Az általános mezőgazdasági terület nagyüzemi
övezetén (Má-1) a beépíthető
legkisebb földrészlet 15 ha, a kialakítható legkisebb telekméret: 5 ha, minimális
telekszélesség 100 m.
(3) [79] Az általános mezőgazdasági nagyüzem
övezet (Má-1) területein az OTÉK mezőgazdasági
területekre elhelyezhető építményei helyezhetők el.
(4) [80] Az általános mezőgazdasági nagyüzem
övezet területen (Má-1) a maximális
beépítés 1,5 %-os, építménymagasság 4,5m, kivéve a kizárólag mezőgazdasági
tárolásra szolgáló technológiai épületeket, melyek építménymagassága max. 15
méter lehet. Elő-, oldal-, és hátsókert minimum 10 m.
(5) [81] Az Má-2
övezetben a beépítés feltételei:
a.a beépíthető telek területe min. 50
000 m2 (5 ha),
b.
a kialakítható telek területe min. 10 000 m2
(1 ha),
c.a beépítettség mértéke max. 1000 m2,
d.
az építménymagasság max. 4,5 m.
e.az épületek szabadonállóan,
legalább 10 m elő- oldal- és hátsókert biztosításával alakíthatók ki,
f. az
épületeket elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a tájba illesztésére.
g.
az Má-2
övezetben a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartás
építményei, a bemutatást, ismeretterjesztést vagy sportolást szolgáló állattartó
épületek helyezhetők el.
b.)
Korlátozott funkciójú, egyéb mezőgazdasági terület (Má-n),
(6) [82] Az Má-n
jelű, korlátozott funkciójú mezőgazdasági területeken a felszíni vizek védelme,
a vízfolyások mentén kialakult ökológiai rendszerek védelme, valamint a táj és
természet védelme érdekében épület nem létesíthető.
Művelési ága nem változtatható meg. Az övezetben 5,0
ha-nál kisebb új földrészlet nem hozható létre és önállóan nem keríthető le
közterület felé sem.
21. §
Kertes
mezőgazdasági területek (volt zártkertek) (Mk)
(1)[83]
(2) Az
Mk jelű, kertes mezőgazdasági
terület övezetének 720 m2-t el nem érő területű telkein építményt
elhelyezni nem szabad.
(3)
A 720 m2-t meghaladó telkek beépítettsége
legfeljebb 3%, de a gazdasági épület beépített alapterülete 60 m2-nél
nagyobb nem lehet. Beépítési mód oldalhatáros lehet. Az építési helyen belül az
épületek szabadonállóan is elhelyezhetők.
(4)
Az övezetben 1500 m2-nél kisebb és 14 m-nél
keskenyebb földrészlet nem hozható létre.
(5) [84] A kertes mezőgazdasági övezet 720 m2-t
meghaladó telkein az építési helyen belül több gazdasági épület és terepszint
alatti építmény (pince is) elhelyezhető, max. 4,5 m-es építmény magassággal.
(6)
Az övezetben meglévő, engedéllyel épült gazdasági célú
épületek megtarthatók és felújíthatók.
(7)
Az Mk
övezetben üzemi állattartáshoz szükséges gazdasági építmények nem helyezhetők
el. Állatok ideiglenes tartásához szükséges épület, karám létesíthető.
(8)
Lakókonténer, lakókocsi a területen nem helyezhető el.
(9)
Az építmények a dűlőutak tengelyétől 10,0 m-nél
közelebb nem telepíthetők.
(10)
Új gazdasági épület tetőkialakítása oromfalas,
nyeregtetős lehet, 35°-45°-os tetőhajlással,
cserépfedéssel. Az épületek tetőgerincre merőleges szélessége nem haladhatja
meg a 6,0 m-t
22. §
Vízgazdálkodási terület (V)
(1) [85] Vízgazdálkodási terület a vízfolyások, a
tavak medre és parti sávja. (V)
(2)
A vízfolyások medrének területei vízügyi terület. A
kisvízfolyások partélétől 10-10 m széles fenntartási sávot kell biztosítani,
melyet a meglévő patak parti növényzet (ligeterdők, nádasok, stb.) minél
nagyobb arányú megőrzésével gyepterületként, útként szükséges kialakítani.
(3)
Boronka-patak, és Sári-víz partélétől 25-25 m-es
védőövezetet erdő, vagy gyepterületként kell fenntartani.
(4) [86] Tavak partvonalától 50 m-es védőövezetet kell
kijelölni, melyet erdő vagy gyepterületként kell fenntartani, kivéve a
különleges beépítésre nem szánt horgászturizmus (Kk-ht) övezetét.
(5)
A védőtávolságok, védőövezetek területein belül
építményt elhelyezni nem lehet (kivétel: kutatás, természetvédelmi kezelés,
oktatás-bemutatást szolgáló építmény, ill. külön jogszabályba foglaltak
alapján, melyhez vízjogi, környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatósági
engedély szükséges).
(6)
Vízfolyások, állóvizek rendezéséhez, a meder bármilyen
beavatkozásához vízjogi, környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatósági
engedély szükséges.
(7)
A vízgazdálkodási területek övezetét érintő bármilyen
építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak az építési engedélyhez
beszerzett vízjogi engedély alapján lehet.
(8)
A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres
karbantartásáról gondoskodni kell.
(9)
A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési
munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természet-közeli
állapotának visszaállítását elősegítik.
(10)
A felszíni vízfolyások, valamint a jelentősebb
vízelvezető árkok mentén, telken belüli kötelező beültetésként fasorokat kell
telepíteni, fás védőzöldsávokat kell létesíteni.
22/A. §[87]
Különleges
beépítésre nem szánt horgászturizmus területe (Kk-ht)
(1)
Az övezet a horgászturizmus területe, ahol az övezetet
egy telekként kell kialakítani, mely tovább nem osztható.
(2)
Az övezetben kizárólag magasles, madárles, horgászstég, esőbeálló, sétaút,
pihenőhely, tornapálya és gyermekjátszótér létesíthető.
(3)
Az
övezet területén megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 méter, kivéve a
magasles és madárles építménye, melynek építménymagassága maximum 6,0 méter
lehet.
(4)
Valamennyi
építményt természet közeli építőanyagokból, a tájba illeszkedő tömeggel illetve
formavilággal kell kialakítani.
(5)
A szükséges
parkolóhelyeket az OTÉK járművek elhelyezésére vonatkozó rendelkezései szerinti
kialakításban teljes egészében a telken belül kell elhelyezni, a 68-as számú főúttól 60 méteren
belül a régészeti lelőhely érintése nélkül.
III. FEJEZET
KIEMELTEN KEZELT FELADATOK
Környezetvédelem
23. §
Levegőtisztaság
védelem
(1) A levegő
tisztaságának védelme érdekében a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel
járó.
a) tevékenységet folytatni
b) új építményt elhelyezni, ill. meglévő rendeltetési
módot megváltoztatni nem szabad
(2) A
lakóterületeken zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem
folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, ha
a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak
minősíti.
(3) A nagyüzemi
állattartó telep előírt védőtávolsága (a vonatkozó jogszabályok alapján) 100
állatlétszám fölött (sertés) min. 500 m, max. 1000 m védőtávolság kialakítása
szükséges. A telep fejlesztése a környezetvédelmi normák betartásával
engedélyezhető. A levegő tisztaságának védelme érdekében védő zöldsáv, vagy véderdő
telepítése szükséges.
(4) Deflációs
porkeletkezés ellen a belterületi szegélyeken és a nagyobb összefüggő
területeken véderdők telepítése szükséges.
24. §
A felszíni és
felszín alatti vizek védelme
(1)
Törekedni kell a csatornahálózat kiépítésére, utána a csatornázatlan
területeknek a szennyvízcsatornára történő mielőbbi rákötésére. A csatornázást
követően a szennyvíz szikkasztása nem engedélyezhető. A talaj, a talajvíz és a
rétegvizek védelme érdekében a még csatornázatlan területeken – átmenetileg – a
szennyvizet zárt szennyvíztároló medencében kell összegyűjteni és a kijelölt leürítő
helyre szállítani. A tárolómedencék vízzáróságát ellenőrizni kell.
(2)
Gondoskodni kell a vízfolyások medrének rendszeres
karbantartásáról, ha szükséges hordalékfogó létesítéséről, illetve ezek
tisztításáról.
(3)
A felszíni vízrendezés eszközeivel meg kell oldani a
belterület külvizek és belvizek elleni védelmét.
(4)
A területen a vízfolyások, a tavak, a felszíni,
illetve a felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését,
illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező
építési munka a területen nem folytatható.
(5)
A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt
területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként kell kiépíteni. A
beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a
talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.
(6)
A befogadóba a csapadékvíz csak tisztán, illetve a
vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz
a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba
vezethető.
(7)
A szennyezett felszíni vizek (pl. iparterületről az
ipari szennyvizek) csak az előírt előtisztítást követően, annak
minőségellenőrzése után engedhető a közcsatornába, befogadóba. A nem
természetes felületekről elfolyó vizek minőségellenőrzés után engedhető a
befogadóba.
(8) [88] Állattartó telep szennyvize elvezetését,
tárolását úgy kell megoldani, hogy az ne szennyezze a felszíni és a felszín
alatti vizeket. Trágya tárolása során eleget kell tenni a felszín alatti vizek
minőségének védelméről szóló jogszabály előírásainak.[89]
Hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt
tartályban, medencében tárolható. Trágya nem juttatható ki felszíni víztől,
forrástól, emberi fogyasztásra, ill. állatok itatására szolgáló kúttól 10 m-es
sávban.
(9)
A vízfolyások mezőgazdasági termeléssel határos
szakaszán olyan termeléstechnológiát kell alkalmazni, amely megakadályozza a
nagymértékű talajbemosódást és a növényvédőszerek vízfolyásba jutását.
(10) [90]A felszíni-
és a felszín alatti vizek mezőgazdasági nitrátszennyezéssel szembeni
védelme érdekében az állattartás során a vonatkozó jogszabály[91]
szerinti „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait be kell tartani.
(11)
Tavak, vízfolyások partélei mellett mindkét oldalon a
karbantartás számára, illetve vízvédelmi szempontból min. 6-6 m széles, ill. a
fentebb meghatározott védősávot kell biztosítani.
(12)
[92]A vizek és
közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a
vonatkozó jogszabály[93] szerint kell eljárni.
(13)
Az új területek beépítésének feltétele a beépítésre
tervezett területeken és közterületen a felszíni vizek akadálytalan és
eróziómentes elvezetésének biztosítása.
(14)
Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység
(bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak
érvényes bányászati, illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély
birtokában végezhető.
Ezen
tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság
engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.
25. §
Föld és talajvédelem
(1)
A termőföld erózió és defláció elleni védelme érdekében
a mezőgazdasági és erdőterületeken környezetkímélő (talajvédő) gazdálkodást
kell alkalmazni. Biztosítani kell a földfelszín minél nagyobb arányú és
állandóbb jellegű zöldfelülettel történő fedettségét és a lehető legkedvezőbb
talajnedvességi állapotot. A lejtős mezőgazdasági területeken talajvédő
műveléssel törekedni kell a művelés során az eróziós és deflációs károk
minimalizálására.
(2)
A deflációs porkeletkezés ellen a belterületi
szegélyeken, valamint a nagyobb összefüggő területeken véderdők telepítése
szükséges.
(3)
A műtrágyák és növényvédő vegyszerek felhasználása
szempontjából védendő terület a kisvízfolyások vízgyűjtőterületeinek befogadó
(50-100 m széles) sávjai.
(4)
Gondoskodni kell a földutak és a vízelvezető árkok
folyamatos karbantartásáról.
(5)
(6)
Bármely építési munka során a termőföld védelme
érdekében az építtető köteles gondoskodni a talaj felső, humuszos
termőrétegének összegyűjtéséről,
megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról.
(7)
Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni
csak a jogszabályban előírt mentesítést követően, a talajvédelmi szakhatóság
engedélyével lehet.
(8)
Építési munkát csak úgy szabad végezni, építményt csak
úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a
talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban
meghatározott büntetőeljárást von maga után.
(9)
A vízmedrek feliszapolódását vagy kedvezőtlen
változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését
befolyásoló területhasználat és építési tevékenység nem folytatható.
(10)
A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének
megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani. A munkák megkezdéséig a területet
az eredeti művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani.
(11)
A lejtésviszonyokat figyelembe véve gondoskodni kell a
csapadékvíz elvezetésről, a talajerózió megelőzése érdekében.
(12)
A termőföldön, a termőföld művelés alóli kivonásával
történő beruházások építési engedélyezési eljárásába a talajvédelmi hatóságot
is be kell vonni.
(13)
A földmozgatással járó munkavégzések során:
a)
a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni.
b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a
külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással,
füvesítéssel, nedvesítéssel).
c) az építési tevékenység befejezésekor a humuszos
feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni.
d) A felesleges humuszos feltalajt más területen
elhelyezni csak a talajvédelmi hatóság
talajtani vizsgálat alapján kiadott nyilatkozata alapján lehet.
Amennyiben magáncélú felhasználás lehetősége felmerül, a Kincstári Vagyonkezelő
Igazgatóság nyilatkozatát be kell szerezni, mivel a humuszos feltalaj állami
tulajdont képez.
(14)
Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység
(bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak
érvényes bányászati ill. külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély
birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bk. Engedélye ill. más
hatóság engedélye esetén a Bk. Szakhatósági állásfoglalása szükséges.
(15)
A tájkép védelme érdekében 1,5 m-nél nagyobb
feltöltések, illetve bevágások létesítése csak a természetvédelmi, talajvédelmi
hatóság, illetve a geológiai szolgálat engedélyével lehetséges
26. §
Zaj és rezgés elleni védelem
(1)
A zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi
létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött
külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni,
hogy a területre (imissziós), illetve létesítményre (emissziós) megállapított
határértéket[94] ne
haladja meg.
(2)
Meglévő, helyhez kötött zajforrást csak olyan módon
szabad bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, hogy az a beavatkozás után a
területre, illetve létesítményre vonatkozó határértékeket ne haladja meg.
(3)
Az (1) bekezdésben hivatkozott rendelet alapján
zajvédelmi szempontból csendes övezet:
a.
A temető területe,
b.
a közpark területe,
c.
turisztikai erdők területe
ahol az emberi tevékenységből származó zajterhelés
határértéke nappal max. 45 db, éjszaka pedig max. 35 db.
(4)
Zajvédelmi szempontból közepesen érzékeny laza
beépítésű övezet a településközpont vegyes terület (Vt), és a falusias lakóövezet (Lf).
(5)
Zajvédelmi szempontból nem érzékeny területek a
kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz) , illetve ipari gazdasági (Gip, Gipe) területek övezetei.
27. §
Élővilág, táj és természetvédelem
(1)
A táj meglévő karakterének, kedvező településképének
védelme érdekében a külterületi településrészek jellegét, karakterét
megváltoztató beavatkozások, építések, változtatások nem folytathatók.
(2)
Külterületen, mint alapvetően beépítésre nem szánt
területen beépítés csak kivételes esetben, az általános tájvédelmi
szempontoknak megfelelő építési engedély alapján végezhető. A tervezett
belterület bővítés területeinek átmeneti hasznosítása jelenlegi művelésük
fenntartásával biztosítandó.
(3)
Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy az
életközösségek természetes folyamatai és viszonyai, valamint a biológiai
sokféleség ne károsodjon, illetve a természeti értékek ne legyenek veszélyeztetve.
A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növény- és állatfajok
élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását.
(4)
Önkormányzati rendeletben – a természetvédelmi
szakhatósággal egyeztetve – rögzíteni kell a természeti területek és egyedi
tájértékek jegyzékét.
(5)
Gondoskodni kell a tájképi szempontból értékes egyedi
tájértékek megőrzéséről: az épített elemek megóvásáról és a természeti elemek
fenntartásáról (ld. egyedi tájértékek listája).
(6)
Az országos védelem alatt nem álló természeti értékek
védelme (pl. öreg fenyves) helyi védettség elrendelésével és a természetvédelmi
szakhatóság által jóváhagyott kezelési terv alapján biztosítandó.
(7)
A természetközeli állapotú területeken (tervezett
természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyeken,
tájrészleteken – a területhasználat módosítása, valamint építéssel összefüggő
tevékenységek csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a
Természetvédelmi Szakhatóság hozzájárulásával végezhető.
(8)
A szabályozási tervlapokon jelölt ökológiai folyosó
védelmi övezetének területén bárminemű tevékenység csak a táj- és
természetvédelem érdekeinek sérelme nélkül engedélyezhető.
(9)
Az általános tájvédelem érdekében gondoskodni kell a
mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemeinek (fasorok, mezsgyék) és a patak
menti növénytársulások megóvásáról, valamint a közutak, a dűlőutak és a
birtokhatárok menti védőfásítás megvalósításáról.
Az
országos közutak külterületi szakasza mentén, a közút telkén, az utak építése,
felújítása esetén – ökológiai és tájképi szempontból értékes –fasor, illetve
többszintű kialakítású zöldsáv telepítendő.
A
felszíni vízfolyások, patakok mederrendezésekor – a tervezés és kivitelezés
során – biztosítani kell a természetes vízparti vegetáció, és a természetes
élőhelyek védelmét. A vízrendezést a meder minimális burkolásával, vagy
burkolás nélkül, mérnökbiológiai-műszaki megoldásokkal kell megvalósítani
(10) [95]A meglévő
fásított közterületek, fasorok településképi szempontból értékes faegyedei, valamint
az utcaképet meghatározó, településképi jelentőségű közterületi gyepes
zöldsávok és zöldfelületek védelme érdekében a létüket érintő rendezés,
változtatás csak közterület alakítási terv[96]
alapján végezhető.
(11)
A külterülettel érintkező beépítésre szánt telkeken,
valamint a külterület telkein fás növényzet ültetése esetén -
környezetvédelmi-, értékvédelmi és tájképvédelmi érdekek miatt - a tájban
honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi
adottságoknak megfelelő díszfák és díszcserjék fajtáit kell telepíteni.
(12)
A település közigazgatási területén hírközlést
szolgáló antennatornyok kizárólag építési engedéllyel és csak abban az esetben
helyezhetők el, ahol a HÉSZ ezt lehetővé teszi. A következőkben felsorolt
építményeken, területeken hírközlést szolgáló antennatornyot nem szabad
elhelyezni: műemlék, helyi védett épület, helyi természeti érték, helyi
tájérték, országos jelentőségű természeti értékek, egyedi tájérték közelében,
ökológiai hálózat területein, valamint egyes védett természeti területek
védőövezetében, Natura 2000 területeken, érzékeny természeti területeken és
természeti területek ökológiai (zöld) folyosóin.
28. §
Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás
(1)
A települési (kommunális) hulladék ellenőrzött és
előírt módon szervezett gyűjtés és szállítás útján a marcali regionális
szeméttelepre kerül, ahol az ártalmatlanítás rendezett lerakással és
földtakarással történik.
(2)
A települési szilárdhulladék szervesanyagtartalmának
csökkentéséről és újrahasznosításáról (komposztálás) gondoskodni kell.
(3)
Veszélyes hulladék a kommunális szeméttelepre nem
kerülhet.
(4)
A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti
tárolásáról, elszállításáról és ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell
gondoskodni. Kommunális és ipari hulladékot kijelölt telephelyen kell
ártalmatlanítani. A veszélyes hulladékok elszállítandók. A telephelyen kívüli
hulladéktárolás tilos.
(5)
A szelektív hulladékgyűjtés feltételeit a
háztartásokon túl az intézményekben is biztosítani kell. Gondoskodni kell a
háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről,
illetve tároló edényzetbe helyezéséről a helyi rendelkezéseknek megfelelően. Az
újrahasznosításra alkalmas termelési hulladékot (pl. papírgöngyöleg)
szelektíven kell gyűjteni. A szelektív hulladékgyűjtést ki kell terjeszteni az
elektromos és elektronikai hulladékok, az elhasznált akkumulátorok, a
növényvédőszerek és csomagolóanyagaik gyűjtésére.
(6)
A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön
jogszabályban foglaltak szerint szükséges ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a
komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni
és tárolni. A hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni.
Elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők támadták meg, melyeket
csak ezen az úton lehet megsemmisíteni. A zöldhulladék, illetve avar égetését
helyi rendelet szabályozza.
29. §
Műemlékek és régészeti területek
(1) [97] A településen található műemlékek védelme,
megóvása, fenntartása érdekében történő tevékenységek, illetve a műemlékek
használata során, továbbá régészeti leletek védelme és bemutatása során a vonatkozó
jogszabály[98] szerint kell eljárni.
(2) [99] Műemléki a nyilvántartásban szereplő védelem
alatt álló objektumok esetében, illetve a műemléki környezetben lévő ingatlanok
esetében a külön jogszabályok szerint kell eljárni.
(3) [100] Régészeti lelőhelyekre a vonatkozó jogszabály[101]
és a kapcsolódó rendeletek előírásai betartandók.
(4) [102] A Szabályozási Terven jelölt nyilvántartott
régészeti lelőhelyek területén minden az eddigi használattól eltérő
hasznosításhoz, építési tevékenységhez, földmunkához és fakitermeléshez az
illetékes szakigazgatási szerv engedélye szükséges. (A nyilvántartásban
szereplő ingatlanok a HÉSZ függelékében kerültek felsorolásra.)
(5) [103] Régészeti érdekű területet érintő tervezés
esetén ki kell kérni az illetékes hatóság véleményét.
(6) [104] Régészeti leletek, illetve objektumok
előkerülése esetén a munkákat fel kell függeszteni, és értesíteni kell a területileg
illetékes múzeumot és az illetékes szakigazgatási szervet.
30. §
Helyi építészeti értékek védelme
(1) [105] A HÉSZ 1. számú mellékletében szereplő helyi
védelem alatt álló építészeti alkotásokat és képzőművészeti alkotásokat az örökségvédelmi
hatástanulmány és az értékvédelmi adatlapokon szereplő védelmi javaslat szerint
kell a védelemben részesíteni.
(2)[106]Helyi
érték - minden olyan e rendelet mellékletében felsorolt településtörténeti,
helyi építészeti, településképi, néprajzi, ipartörténeti, régészeti,
képzőművészeti, iparművészeti szempontból jelentős egyedi vagy együttes
alkotás, annak részei és tartozékai (különösen épület, építmény, épületrész,
utca vonalvezetése, településrész, kilátás, településsziluett) valamint az
ezeket körülvevő építészeti környezet, amely nem országos műemléki védettség
alá helyezett.
(3) A helyi értékvédelem célja
az (1) bekezdésben meghatározott értékeknek a fokozott megőrzése, a jövő
nemzedékei számára, a település történelmi folytonosságát bizonyító helyi
építészeti értékek megtartása, fenntartása és jó karban tartottságuk biztosítása
az itt élők önbecsülésének, településszeretetének elősegítése érdekében.
(4) A helyi
értékvédelemnek ki kell terjednie az értékvizsgálatban felsorolt egyedi
védelemre (H1, H2, H3 kategóriák), valamint a helyi értékű területi védelmi kategóriára (He). (A védelemmel érintett ingatlanok a
HÉSZ mellékletében kerültek felsorolásra.)
Az egyedi védelem kiterjedhet:
a) az épület, építmény teljes
egészére H1
jelű kategória
b) az épület, építmény utcai
homlokzatára H2
jelű kategória
c.) az épület, építmény egy részére
illetve tartozékára, valamint
az egyéb örökségi (képzőművészeti)
alkotásokra H3 jelű kategória
A területi védelem kiterjedhet (He):
temető területe
(5) [107]
(6) [108]
(7) [109]
(8) [110]
(9) [111]
(10) [112]
(11) [113]A
védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani,
érintetlenül hagyva vagy éppen visszaállítva az eredeti homlokzati nyílásrendet
és a nyílások osztását, megőrizve vagy éppen visszaállítva az eredeti
homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes történeti színezését.
(12) A védett épület belső korszerűsítését,
átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem
érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát.
A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben
tartásával kell megoldani.
(13) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az
eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne
változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület
formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(14) [114]A
védett épület átalakítása, bővítése során az egyes épületrészeknek,
tartozékoknak az új épületbe történő átmentését elsődleges tervezési
szempontként kell kezelni.
(15) [115]Védett
épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén kerülhet
sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy
a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására
csak a védettség megszűntetését követően kerülhet sor. A védelem megszűntetése előtt
azt alátámasztandó a megszűntetést kezdeményezőnek részletes épületfelmérést és
fotódokumentációt kell készíttetnie.
(16) A védett területen lévő építményeket
egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép egységes megjelenését
biztosító módon kell fenntartani, illetőleg kialakítani. E tekintetben az
épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyag, azok
színe, felületképzése meghatározó jelentőségű.
(17) A helyileg védett értékek
fenntartásával, helyreállításával, korszerűsítésével kapcsolatos, javaslatokat esetenként
és egyedenként az örökségvédelmi hatástanulmány építészeti értékvizsgálata
tartalmazza.
(18)
(19)
(20) [116]
(21)
IV. FEJEZET
EGYÉB SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
KÖVETELMÉNYEI
31. §
Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
(1)
[117]
(2)
[118]
(3)
Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a
rendeltetésnek megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos
kérelmére az egész telket igénybe kell venni.
(4)
Az ingatlan helyi közút céljára igénybevett részéért
járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből,
illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatan érték-növekedés
összegét.
32. §
Útépítési és közművesítései hozzájárulás.
(1)
A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk
kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.
(2)
A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a
település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészben
az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és
arányát az önkormányzati rendelet szabályozza.
33. §
(1)
[119]
(2)
[120]
(3)
[121]
(4)
[122]
(5)
[123]
(6)
[124]
(7)
[125]
V. fejezet
34. §
Záró rendelkezések
(1)
Aki jelen rendelet előírásait megszegi, de más
szabálysértési vagy súlyosabb elbírálás alá nem esik, szabálysértést követ el
és külön rendeletben meghatározott összegű pénzbírsággal sújtható.
Szabálysértést követ el:
a.)
aki jelen rendeletben foglalt előírásoktól eltérő
területfelhasználási, telekalakítási, építési, tereprendezési, közmű-építési,
növényzettelepítési, földművelési tevékenységet folytat,
b.)
aki jelen rendeletben szereplő környezetvédelmi
előírásokat megszegi.
c.)
Építési bírsággal sújtható az az építtető – külön
jogszabályi előírás alapján – aki engedélyhez kötött építést, vagy bontást
engedély nélkül vagy engedélytől eltérően végez.
(2)
A szabálysértési eljárás lefolytatása Mesztegnyő
település Jegyzőjének hatásköre.
(3)
E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
Rendelkezéseit a Hivatalnál folyamatban lévő építési hatósági ügyekben is
alkalmazni kell.
(4)
Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
hatályukat vesztik a Mesztegnyő községi önkormányzat képviselőtestületének
alábbi rendeletei:
-
8/1997.(V.29.)sz. rendelete Mesztegnyő község
összevont rendezési tervének korszerűsítése
-
12/1997.(X.27.)sz. rendelete a 8/1997.(V.29.)sz. Mesztegnyő
község összevont rendezési terve korszerűsítésének módosításáról
-
6/1998.(VI.24.)sz. rendelete a 12/1997.(X.27.)sz.
rendelettel módosított 8/1997.(V.29.)sz. Mesztegnyő község összevont rendezési terve
korszerűsítésének módosításáról
-
9/2001.(VI.19.) sz. rendelete a 12/1997.(X.27.)sz. és
6/1998.(VI.24.)sz. rendelettel módosított 8/1997.(V.29.)sz. Mesztegnyő község
összevont rendezési terve korszerűsítésének módosításáról
-
3/2002.(III.19.)sz. rendelete Mesztegnyő, Lady János
utca környékének helyi építési szabályozásáról
-
6/2002.(V.22.) sz. rendelet Mesztegnyő, Lady János
utca környékének helyi építési szabályozásáról
-
8/2002.(IX.11.)sz. rendelet a 12/1997.(X.27.) és
6/1998.(VI.24.)sz. és 9/2001.(VI.19.)sz. és 3/2002.(III.19.)sz. és
6/2002.(V.22.)sz. rendelettel módosított 8/1997.(V.29.)sz. Mesztegnyő község összevont rendezési terve
korszerűsítésének módosításáról
-
8/2004.(IX.08.)sz. rendelet a 12/1997.(X.27.)sz. és
6/1998.(VI.24.)sz. és 9/2001.(VI.19.)sz. és 3/2002.(III.19.)sz. és
6/2002.(V.22.)sz. és 8/2002.(IX.11.)sz. rendelettel módosított
8/1997.(V.29.)sz. Mesztegnyő község összevont rendezési terve korszerűsítésének
módosításáról
-
6/2005.(IX.14.)sz. rendelet a 12/1997.(X.27.) és 6/1998.(VI.24.)sz.
és 9/2001.(VI.19.)sz. és 3/2002.(III.19.)sz. és 6/2002.(V.22.)sz. és
8/2002.(IX.11.)sz. és 8/2004.(IX.08.)sz.
rendelettel módosított 8/1997.(V.29.)sz. Mesztegnyő község összevont
rendezési terve korszerűsítésének módosításáról
…………………………………………… Rubecz Zoltánné Körjegyző |
…………………………………………… Nemes László Polgármester |
Kihirdetve:
Mesztegnyő, 2006.
április 26.
Rubecz Zoltánné
Körjegyző
Záradék:
A rendelet egységes szerkezetbe foglalva:
Mesztegnyő, 2013. augusztus 13.
Károlyné Csobod Hajnalka
jegyző
Záradék:
A rendelet egységes szerkezetbe foglalva:
Mesztegnyő, 2015. június 25.
Károlyné Csobod Hajnalka
jegyző
Melléklet
1. melléklet: Helyi védett épített értékek listája
2. melléklet: SZT-1/1 jelű és az SZT-1/2 jelű
külterület szabályozási tervlapok[126]
3. melléklet: SZT-2/1 jelű és az SZT-2/2 jelű
belterület szabályozási tervlapok[127]
Függelék
1. függelék: Műemlékek
(M) és Műemléki környezetük (Mk)
2. függelék: Régészeti
lelőhelyek
3. függelék: Közművek
korlátozási és tilalmi előírásai
4. függelék: Védőtávolságok,
védősávok előírásai
[1] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[2] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[3] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[4] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[5] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[6] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[7] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[8] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[9] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[10] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[11] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[12] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[13] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[14] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[15] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[16] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[17] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[18] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[19]
Hatályon kívül helyezte a 18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése.
Hatályos 2013. szeptember 14. napjától
[20] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[21] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[22] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[23] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[24] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[25] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[26] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[27] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[28] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[29] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[30] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[31] Módosította a 18/2013.(VIII.14.)
önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[32] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[33] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 5. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[34] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 5. § (4) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[35] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 5. § (5) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[36] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[37] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[38] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[39] Módosította a 8/2015.
(VI.09.) önkormányzati rendelet 1.§ (1) bekezdése. Hatályos 2015. június
25.napjától
[40] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[41] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[42] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 7. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[43] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 7. § (4) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[44] Módosította
a 8/2015.(VI.09.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2015. június 25.napjától
[45] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[46] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[47] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[48]
Módosította a 18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 10. § (1)
bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14. napjától
[49] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[50] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 10. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[51] Módosította a 18/2013.(VIII.14.)
önkormányzati rendelet 10. § (4) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[52] Megállapította a
18/2013.(VIII.14.) Ör. 11. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[53] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 12. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[54]
Módosította a 18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 12. § (2)
bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14. napjától
[55] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 12. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[56] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[57] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 12. § (4) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[58] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[59] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[60] Módosította a 18/2013.(VIII.14.)
önkormányzati rendelet 12. § (5) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[61] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[62] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[63] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 12. § (6) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[64] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[65] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[66] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 13. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[67] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 13. § (4) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[68] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 13. § (5) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[69] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[70] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[71] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[72] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 13. § (6) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[73] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 14. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[74] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[75] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 14. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[76] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 14. § (4) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[77] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 14. § (5) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[78] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 15. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[79] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[80] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 15. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[81] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 15. § (4) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[82] Módosította a 18/2013.(VIII.14.)
önkormányzati rendelet 15. § (5) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[83] Hatályon kívül helyezte a
18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[84] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 16. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[85] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[86] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 17. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[87] Megállapította a
18/2013.(VIII.14.) Ör. 18. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[88] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 19. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[89] 219/2004.
(VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről
[90] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 19. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[91] 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről
[92] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 19. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[93] 120/1999 (VIII.6.) Korm.
rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó
feladatokról
[94] 93/2007. (XII.18.) KvVM
rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj-, és
rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról
[95] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 20. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[96] 314/2012. (XI. 8.) Korm.
rendelet 8. számú melléklete szerint (közterület alakítási terv
részletes tartalmi követelményei)
[97] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 21. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[98] 2001. évi LXIV. törvény a
kulturális örökség védelméről szóló
[99] Módosította a
18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 21. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[100] Módosította
a 18/2013.(VIII.14.) önkormányzati rendelet 21. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[101]
2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről szóló
[102] Módosította
a 18/2013.(VIII.14.) Ör. 21. § (4) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[103] Módosította
a 18/2013.(VIII.14.) Ör. 21. § (5) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[104] Módosította
a 18/2013.(VIII.14.) Ör. 21. § (6) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[105] Módosította
a 18/2013.(VIII.14.) Ör. 22. § (1) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[106] Módosította
a 18/2013.(VIII.14.) Ör. 22. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[107] Hatályon
kívül helyezte a 18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[108] Hatályon
kívül helyezte a 18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[109] Hatályon
kívül helyezte a 18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[110] Hatályon
kívül helyezte a 18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[111] Hatályon
kívül helyezte a 18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[112] Hatályon
kívül helyezte a 18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[113] Módosította
a 18/2013.(VIII.14.) Ör. 22. § (3) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[114] Módosította
a 18/2013.(VIII.14.) Ör. 22. § (4) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14.
napjától
[115] Módosította
a 18/2013.(VIII.14.) Ör. 22. § (5) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 14. napjától
[116] Hatályon
kívül helyezte a 18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[117] Hatályon
kívül helyezte a 18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[118] Hatályon
kívül helyezte a 18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[119] Hatályon
kívül helyezte a 18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[120] Hatályon
kívül helyezte a 18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[121] Hatályon
kívül helyezte a 18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[122] Hatályon
kívül helyezte a 18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[123] Hatályon
kívül helyezte a 18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[124] Hatályon
kívül helyezte a 18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[125] Hatályon
kívül helyezte a 18/2013.(VIII.14.) Ör.25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.
szeptember 14. napjától
[126] Megállapította
a 8/2015.(VI.09.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2015. június 25. napjától
[127] Megállapította
a 8/2015.(VI.09.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2015. június 25. napjától