1. § (1) E rendelet hatálya Bőszénfa község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket kialakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra engedélyt adni az országos érvényű jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak és az annak mellékleteit képező szabályozási terveknek megfelelően szabad.

(3) A szabályozási tervek

(4) A kötelező erejű szabályozási elemek – a védelem alatt álló művi értékeket tartalmazó 2. sz. melléklet és a sajátos jogintézmények kivételével – csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. A védelem alatt álló művi értékek listája – külön építészeti szakvélemény alapján – valamint a sajátos jogintézmények a rendezési terv módosítása nélkül, önkormányzati rendelettel módosíthatók. Az egyéb, irányadó elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

(5) Zsindely-, nád-, szalma- és egyéb E,F tűzvédelmi osztályba tartozó anyag fedélhéjazatként – a típustervek kivételével – csak a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság külön, egyedi esetekre vonatkozó engedélye és annak feltételei alapján, legfeljebb kétszintes épületeknél alkalmazható.

(6) Hk.

(7) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti – értékvédelmi követelményeknek.

(8) A telekalakítások és építések során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát; beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek nem alakítható ki.

(9) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.

(10) Hk.

(11) Hk.

(12) A bruttó 200 m²-es családi ház nagyságrendjét meghaladó területfejlesztési szándék esetén – mivel a község területe alatti kőzettér a földtani felépítés, vízföldtani adottságok és a morfológiai jellemzők alapján nemcsak erózióra érzékeny, hanem felszínmozgások kialakulására is hajlamos - az építészeti tervek földtani megalapozásához az érintett területrészre olyan, a geotechnikai, mérnökgeológiai és a vízföldtani jellemzőket meghatározó szakvélemény készítendő, mely értékelően feltárja az építési adottságokat és tisztázza a várható hatásokat.

(13) 2 méternél magasabb nyitott kőzetfallal (mélyutakkal, bevágással, tereplépcsőkkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.

(14) 15º-nál meredekebb dőlésű területek beépítését mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatok eredményeire kell alapozni.

(15) Terepszint alatti építmények (pincék) a közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. Az érintett területeken az építészeti tervezésnél figyelembe kell vennie az építési terület pince és üregviszonyait.

(16) A település északi részén fekvő Lázok és Kurtahegy nevű külterületen a „földtani veszélyforrás” által érintett beépítésre nem szánt területeken mérnökgeológiai szempontok alapján kell vizsgálni a terület felszínmozgásra való hajlamát. Felszínmozgás veszélyes területeken mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni az építési helyek kijelölését, és meg kell határozni az építmények létrehozásának egyedi feltételeit.

(17) A település közigazgatási területének egésze országos jelentőségű tájképvédelmi terület. A tájképvédelmi érintettség miatt különösen fontos, hogy az új épületek és építmények elhelyezése a tájban, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történjen. A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait az építészeti tervezés és az építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.

(18) Az igazgatási területen a 10,0 méternél magasabb, állandó jellegű sajátos építményeket és műtárgyakat (távvezeték-tartószerkezet, víztorony, hírközlési létesítmények (antennatartó-torony, átjátszó állomás), szélkerék, geodéziai jel, siló, terményszárító, kémény, stb.) a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz valamint a művi környezethez) illeszkedően kell elhelyezni. Ezen építmények tervezésekor tájesztétikai vizsgálatot és a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni.

(19) A település – a megyei területrendezési terv vonatkozó ajánlott övezete szerint – térségi jelentőségű értékkel rendelkező védendő szerkezetű település, ahol a táj- és településszerkezet megőrzését és a hozzá kapcsolódó rekreációs-turisztikai szolgáltatások fejlesztését, valamint a kulturális örökség és az épített környezet védelmét kiemelt figyelemmel és gondossággal kell kezelni.

(20) Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni.

(21) A település területén különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a falusias lakóterületen és a kertes mezőgazdasági területen helyezhető el – a belterületi kertterületek kivételével. Egyéb területeken terepszint alatti építmény – a talaj és talajvíz-viszonyok figyelembevételével – csak épület alatt helyezhető el, oly módon, hogy a telekre előírt beépítettség nem növelhető.

(22) A település beépítésre nem szánt területein a HÉSZ övezeti előírásaiban meghatározottnál kisebb telket – a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület kivételével – kialakítani nem szabad.

2. § (1) A település igazgatási területének:

(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

3. § (1) A lakóterületre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv - a rendelet 2. melléklete - is tartalmazza az alábbiak szerint:

4. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 19. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 19. §.(2) bekezdés 4.pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti létesítmények.

(2) A területre (Gksz) vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv - a rendelet 1. melléklete - is tartalmazza, az alábbiak szerint:

5. § Hk.

6. §¹ (1) A település területén különleges terület a temető, a sportpálya (KÜ-S), az idegenforgalmi fogadóhelyek (a ropolyi vadászház (KÜ-I1), a volt téglagyári lakások területe (Kü-I2) és a volt téglagyár területe (Kü-I3)), a vadgazdálkodási tájközpont (Kü-V), a mezőgazdasági üzemi területek (major, állattartó telep) (Kü-M) és az erdőgazdasági üzemi terület (Kü-e).

(2) A Kü-T építési övezeti jellegű temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.

(3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt.

(4) A temető kerítése csak drótkerítéssel és élő sövénnyel alakítható ki.

(5) A Kü-S építési övezeti jelű sportpálya területén sportolásra szolgáló építmények és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(6) A Kü-I építési övezeti jelű idegenforgalmi fogadóhelyek területén kulturális, sport- és szabadidős, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, egészségügyi és szociális, valamint egyéb közösségi létesítmények (pl. erdei iskola), kereskedelmi szállásférőhelyek, az idegenforgalmi-turisztikai célú állattartással (állatbemutató- és simogató, lovassport, vadaspark, stb.) kapcsolatos építmények, valamint a tulajdonos (használó) és a személyzet számára szolgáló lakások, illetve azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el. A volt téglagyár területén új építmény létrehozását geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni.

(7) A Kü-V építési övezeti jelű vadgazdálkodási tájközpont területén a mező-, erdő- és vadgazdálkodással kapcsolatos igazgatási, oktatási és kutatási, idegenforgalmi és turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató létesítmények, kereskedelmi szállásférőhelyek, az idegenforgalmi célú állattartással (állatbemutató és simogató, lovassport, vadaspark, stb.) kapcsolatos építmények, valamint a tulajdonos (használó) és a személyzet számára szolgáló lakások, illetve azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(8) Hk.

(9) A Kü-E építési övezeti jelű erdőgazdasági üzemi területen az erdő- és vadgazdálkodással kapcsolatos feldolgozó és tároló építmények, állattartó épületek, valamint „szolgálati lakások”, illetve azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(10) A különleges területek övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák e rendelet 6. melléklete szerint.

(11) A megengedett legnagyobb építménymagasságtól nagyobb magasság is létesíthető, ha azt az adott funkcióra vonatkozó előírások, illetve az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszik.

(12) Több ütemben megvalósuló konkrét beruházási szándék esetén a beépítést tisztázó elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. Amennyiben az elvi építési engedélyben szereplő tevékenység a vonatkozó jogszabály hatálya alá esik, az elvi építési engedélyhez környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni.

(13) A különleges területen az épületek tetőfedése – a 8 m-mél nagyobb fesztávú tetőszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú tetőszerkezetek – lovarda, uszoda, teniszcsarnok, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel is építhetők.

(14) A különleges területen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.

(15) A parkolószükségletet az OTÉK 42. §-a alapján telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni.

(16) A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

7. § (1) A közlekedési- és közműterületekre – közút (Köu), közlekedési terület-zöldfelület (Köz) - vonatkozóan az OTÉK 26. előírásait kell alkalmazni.

(2) Közlekedési területek az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi gépjármű várakozóhelyek (parkolók), a járdák és az önálló gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási tervlapok tüntetik föl.

(3) A közlekedési- és közmű területen – a védőtávolságokra is figyelemmel – a közmű és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

(4) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és jelen rendeletnek megfelelően szabad. A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési hatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet. Reklámcélú berendezések a vonatkozó jogszabályban meghatározott módon telepíthetőek.

(5) A helyi külterületi utak mentén építmény – a Csillagoségbolt-park létesítményeit kivéve – az úttengelytől mért legkevesebb 6-6 m távolságon kívül helyezhető el.

(6) A közforgalom elől el nem zárt magánutakat a vonatkozó jogszabály szerint a közútnak megfelelő paraméterekkel útépítési engedélyezési terv alapján kell kiépíteni.

(7) Közforgalom elől elzárt magánút közforgalom elől el nem zárt magánúttá csak a vonatkozó jogszabály szerint, magánút közúttá csak a vonatkozó jogszabály szerint, a településrendezési eszközök szükség szerinti módosítását követően minősíthető át.

(8) A hálózati jelentőségű külterületi utakat és a Csillagoségbolt-park létesítményeinek megközelítésére szolgáló utakat a közforgalom elöl elzárni nem szabad.

8. § (1) A zöldterületekre – közpark (Zkp), közkert (Zkk) –az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen a turizmust és a kerékpáros turizmust szolgáló létesítmények (pihenőhely, vizesblokk) is elhelyezhetők.

(2) A zöldterületek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(3) A zöldterületen közlekedési-, közmű és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak, illetve közvilágítás kivételével – valamint hirdetőtáblák nem helyezhetők el.

(4) A közparkban (Zkp) a zölddel való fedettség minimum 70% kell legyen, melyet többszintesen (gyep, cserje, fa) kell kialakítani, úgy, hogy a fával való fedettség minimum 40% legyen.

(5) A zöldterületek (Z) lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

9. § (1) Az erdőterületre vonatkozóan az OTÉK 28. § előírásai közül a védelmi (Ev), a gazdasági (Eg), és a turisztikai (Et) rendeltetésű erdőterületre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(2) A település közigazgatási területén az erdőterületek az alábbi övezetekre tagozódnak:

(3) Az erdők szabad látogathatóságát a tulajdoni állapottól függetlenül biztosítani kell.

(4) Az erdőterületen

(5) Az erdőterületen lévő olyan ingatlanokon, melyeken e rendelet előírásai alapján építeni nem lehet, de a tulajdoni lap szerint meglévő lakó- és gazdasági épületek vannak, azok – valamint a volt vasútállomás területén lévő épületek – adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, az épületek egy alkalommal, legfeljebb nettó 25 m²-rel bővíthetők.

(6) A tájképvédelmi érintettségű – Ev-1, Eg-1 és Et-1 övezeti jelű – erdőterületeken az (1)–(5) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

10. § (1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. § előírásait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az OTÉK 29. § (3) – (4) bekezdés előírásai helyett jelen rendelet előírásait kell figyelembe venni.

(2) A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

10/A. § (1) Az általános mezőgazdasági területen 0,5 ha-nál kisebb és átlagosan 30 m-nél keskenyebb telket kialakítani nem szabad. A 0,5 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági épület építhető. A beépített alapterület a telek 3 %-át nem haladhatja meg.

(2) Az általános mezőgazdasági területen

(3) Az általános mezőgazdasági területen a lakófunkció a megengedett beépítettség 50 %-át nem haladhatja meg. A létesíthető lakóépület építménymagassága legfeljebb 5,5 m, az üzemi illetve gazdasági épület és építmény magassága – az alkalmazott üzemtechnológia függvényében – ennél nagyobb is – toronyszerű építmény esetében max 12 m – lehet.

(4) Az általános mezőgazdasági területen

(5) Az általános mezőgazdasági területen a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet és építményt – a lovasturizmus céljait szolgáló kivételével – vízfolyásoktól legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni.

(6) Az általános mezőgazdasági területen lévő olyan ingatlanokon, melyeken e rendelet előírásai alapján építeni nem lehet, de a tulajdoni lap szerint meglévő lakó- és gazdasági épületek vannak, az épületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, az épületek egy alkalommal, legfeljebb nettó 25 m²-rel bővíthetők.

(7) A tájképvédelmi érintettségű – Má-1 övezeti jelű – általános mezőgazdasági területen az (1)–(6) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

(8) A tájképvédelmi és természetvédelmi érintettségű – Má-2 övezeti jelű – általános mezőgazdasági területen a (1)–(7) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

10/B. § (1) A korlátozott használatú általános mezőgazdasági területen 0,5 ha-nálkisebb és átlagosan 30 m-nél keskenyebb telket kialakítani nem szabad. A 0,5 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmény építhető, maximum 1,5 %-os beépítettséggel.

(2) A korlátozott használatú általános mezőgazdasági területen épület nem létesíthető, de a terület kezelését, a turizmust, az ismeretterjesztést, valamint a gyepterületek fenntartását szolgáló – a legeltetéses állattartás épületnek nem minősülő – építményei kialakíthatók.

(3) A tájképvédelmi érintettségű – Mák-1 övezeti jelű – korlátozott használatú általános mezőgazdasági területen az (1)–(2) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

(4) A tájvédelmi és természetvédelmi érintettségű – Mák-2 övezeti jelű – korlátozott használatú általános mezőgazdasági területen a (1)–(3) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

10/C. § (1) A kertes mezőgazdasági területen 1500 m²-nél kisebb és 12 m-nél keskenyebb telket kialakítani nem szabad.

(2) A kertes mezőgazdasági területen

(3) A kertes mezőgazdasági területen

(4) A tájképvédelmi érintettségű – Mk-1 övezeti jelű – kertes mezőgazdasági területen az (1)–(3) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

(5) Az Mk-b övezeti jelű – építési lehetőség nélküli belterületi kert – kertes mezőgazdasági területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírása alapján.

11. § (1) A vízgazdálkodási területekre – folyó- és állóvizek medre és parti sávja (V) - vonatkozóan az OTÉK 30. §., valamint a vonatkozó külön jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

(2) Külterületen a természetes és természetközeli állapotú vízfolyás, vizes élőhelyek partvonalától számított 50-50 m-en belül új építmény – a vízgazdálkodási, halászati és horgászati hasznosítást szolgáló létesítmények kivételével – nem helyezhető el.

(3) A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében

(4) A természetes vízfolyások természetközeli állapotát meg kell őrizni, a vízépítési munkáknál a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni. Külterületi vízfolyásoknál feltöltés nem, mederburkolás csak természetes anyagokkal végezhető, a szükséges sajátos létesítési (vízjogi) engedélyek birtokában.

(5) A belterületi jóléti tó üzemi vízszintjéhez (158,50 mBf) tartozó vízgazdálkodási területet túllépő (mértékadó árvízszintet elérő 159,00 mBf esetén), valamint a Bőszénfai árvízcsúcs-csökkentő tározó üzemi vízszintjéhez (155,70 mBf) tartozó vízgazdálkodási területet túllépő (mértékadó árvízszintet elérő 156,80 mBf esetén) vízelöntéssel terhelt területe vízjárta területként kezelendő, arra a hullámterek hasznosításáról szóló előírások betartása szükséges.

11/A. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területre – vadaspark (Kün-V) – vonatkozóan az OTÉK 30/B. § előírásait kell alkalmazni.

(2) A Kün-V övezeti jelű vadaspark területén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) A Kün-V övezeti jelű vadaspark területén

12. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elől el nem zárt magánutak, a zöldterületek és a turisztikai erdők a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

13. § (1) A település építési telkein

(2) A zárt tárolóba összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet az önkormányzat által kijelölt szennyvíztisztító telepre kell szállítani.

(3) A terület felszínmozgásos hajlama és erózióérzékenysége miatt a csapadékvízelvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Az igazgatási területen a vízgazdálkodással összefüggő tevékenység folytatása vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt az illetékes vízügyi hatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.

(4) A belterületen, a szőlőhegyeken és a természetvédelmi érintettségű területeken – település- és tájképvédelmi okok miatt – táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők, más területen is csak az önkormányzat hozzájárulásával.

14. § Hk.

15. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. Veszélyes hulladék a vonatkozó külön jogszabályok és hatósági előírások szerint átmeneti jelleggel tárolható. (Átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül).

(3) Levegő – védelmi szempontból, a levegőtisztaság – védelme érdekében az érvényes jogszabályokban foglaltakat be kell tartani.

(4) Hk.

(5) A település a vonatkozó jogszabályok alapján szennyezésérzékenységi szempontból érzékeny terület. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem végezhető.

(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(7) A településen a zajvédelem a vonatkozó jogszabályok szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a főút menti lakóterületen 65/55 dB, az összekötő út menti lakóterületen 60/50 dB, a település egyéb lakóterületein 55/45 dB, a temető területén 50/40 dB.

(8) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(9) Hk.

16. § (1) A településen található helyi jelentőségű védett természeti emlékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 4. sz. melléklet tartalmazza.

(2) A helyi jelentőségű védett természeti emlék csak balesetveszély elhárítás okából vágható ki – az elsőfokú természetvédelmi hatóság által kiadott fakivágási engedély alapján – ha azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi. A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti emlék a helyén azonos fafajjal és fajtával pótlandó.

(3) A településen található országos védelem alatt álló természetvédelmi területeket, az országos jelentőségű védett természeti emlékeket, a magterület, a pufferterület, az ökológiai folyosó és a Natura 2000 területek által érintett területeket, valamint a védelem alatt álló helyi jelentőségű természetvédelmi területet a szabályozási terv 1 tartalmazza.

(4) Táj- és településkép-védelmi okokból a szabályozási terveken jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos településképhez illeszkedő cserjékkel, valamint nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglevő és a javasolt fasorok nyomvonalában.

17. § (1) A helyi védelem alatt álló művi értékek a szabályozási terveken jelöltek, tételes felsorolásukat az 5. sz. melléklet tartalmazza.

(2) A helyi védett művi értéken csak olyan munka végezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.

(3) A védett épület korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épület mai igényeknek megfelelő használatát.

(4) A védett épület felújítása, átalakítása, bővítése során a jellegzetes eredeti épülettömeg, tetőforma, homlokzati nyílásrend, osztások, anyaghasználat, tagozatok, színek megtartandók, illetve pótolandók. A homlokzati ablakok, ajtók cseréje során az eredetivel azonos anyagú, osztású, profilozású, felületképzésű nyílászárók használhatók. Műanyag redőny nem szerelhető az ablakokra.

(5) A helyi védett művi érték nem bontható.

(6) A művi érték védelmének megszüntetése esetén a művi érték felmérési és foto-dokumentációjának elkészíttetéséről és a levéltárban történő elhelyezéséről gondoskodni kell.

(7) A védelem alatt álló emlékmű, kereszt javítását, felújítását szakképzett restaurátor végezheti el.

(8) Az országos védelem alatt álló műemlékeket, a műemléki környezetet, valamint a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és a régészeti érdekű területeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

18. § (1) Hk.

(2) Hk.

(3) Hk.

(4) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból az ingatlanok egy részét a szabályozási tervek szerinti helyeken.

(5) Az igazgatási területen építési korlátozás áll fenn az alábbiak szerint:

19. § (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

(2) Hk.

(3) E rendelet előírásait a hatályba lépést követően induló engedélyezési eljárásoknál kell alkalmazni.

(4) E rendelet 2005. január 1-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Bőszénfa Község képviselőtestülete 2/1994. (II.18.) számú önkormányzati rendeletével jóváhagyott „Simonfa és településcsoportja egyszerűsített összevont rendezési terv karbantartás” Bőszénfára vonatkozó része.