Zselickislak község képviselő-testületének 5/2013 (III.25.) önkormányzati rendelete
Zselickislak község helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2013. 04. 24- 2016. 12. 30Zselickislak község képviselő-testületének 5/2013 (III.25.) önkormányzati rendelete
Zselickislak község helyi építési szabályzatáról
Zselickislak Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1.pontja, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
Általános előírások
1. § (1) A rendelet hatálya Zselickislak község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A település közigazgatási területén területet felhasználni, telket, építési telket, építési területet (közpark, véderdő esetén területet) kialakítani, építési tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint
2. § (1) A szabályozási tervek
a) kötelezően figyelembe veendő elemei:
aa) a külterületi és a belterületi határvonal
ab) a szabályozási vonalak
ac) az övezeti és építési övezeti határok, jelek
ad) az övezeti és építési övezeti előírások
ae) az építési határvonalak
af) a helyi védelem alatt álló természeti és művi értékek
ag) a sajátos jogintézmények
ah) az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei
ai) a beültetési kötelezettség
al) a kertépítészeti terv készítési kötelezettség (KÉTK)
b) irányadó jellegű szabályozási elemei:
ba) a javasolt telekhatár
bb) a javasolt telekhatár megszüntetés
bc) a gyalogút
bd) a védelemre javasolt helyi jelentőségű természetvédelmi terület
c) tájékoztató jellegű – más, ágazati jogszabály által meghatározott – szabályozási elemei
ca) a műemlék, műemlék telke
cb) a műemléki környezet
cc) a régészeti területek
cd) a közlekedési-, közmű- és hírközlési hálózatok és járulékos építményei
3. § (1) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőrétegvédelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.
(2) Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetnek. Az érintett területeken a tervezésnél figyelembe kell venni az építési terület pince- és üregviszonyait.
(3) A közigazgatási terület déli részén a Zselickislaki-mellékág nevű patak völgyoldalai „földtani veszélyforrás által érintett” fokozottan felszínmozgás veszélyes területek. Ezeken a területeken az építési tevékenység megalapozásához – a konkrét építmény tervezését megelőzően – szükséges olyan – a geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőket meghatározó – szakvélemény készítése, mely értékelően feltárja az építési adottságokat, és tisztázza a várható hatásokat.
(4) A település egyéb területei is potenciálisan hajlamosak felszínmozgásos jelenségek kialakulására, ezért a jelentősebb mértékű terület-igénybevétellel és/vagy belterületbe vonással járó építési tevékenység megalapozásához, az építés feltételeinek meghatározásához – a konkrét építmény tervezését megelőzően – szükséges a geotechnikai, mérnökgeológiai szakági alátámasztó munkarész elkészítése.
4. § (1) Állattartó épületet és trágyatárolót lakó és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni.
Településszerkezet, területfelhasználás
5. § (1) A település igazgatási területének
a) beépítésre szánt területei – építési övezetei:
aa) lakóterület, ezen belül falusias lakóterület (Lf)
ab) gazdasági terület, ezen belül kereskedelmi szolgáltató terület (Gksz)
ac) különleges terület, ezen belül temető (Kü-T), sport és szabadidős rekreációs terület (Kü-S), idősek otthona (Kü-Id), idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I)
b) beépítésre nem szánt területei – övezetei:
ba) közlekedési és közműterület, ezen belül közút (Köu), közlekedési terület-zöldfelület (Köz)
bb) zöldterület, ezen belül közpark (Zkp), közkert (Zkk)
bc) erdőterület, ezen belül védelmi rendeltetésű erdőterület (Ev), turisztikai (közjóléti) rendeltetésű erdőterület (Et)
bd) mezőgazdasági terület, ezen belül általános mezőgazdasági terület (Má) kertes mezőgazdasági terület (Mk)
be) vízgazdálkodási terület, ezen belül folyó- és állóvizek medre és parti sávja (V).
Beépítésre szánt területek
6. § (1) A beépítésre szánt területeken az új épületeket, építményeket a meglévő, illetve a fokozatosan kialakuló állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani úgy, hogy azok a történeti fejlődés során kialakult telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják.
(2) Az építési övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók. (Ha a telek jelenlegi mérete nem felel meg az építési övezeti előírásnak, akkor – a szabályozási terven jelölt közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthető.)
(3) Az építési övezeti előírástól eltérően, az épületekkel szemközti oldalhatáron, illetve az oldalkertben álló meglévő épületek, valamint az építési határvonallal határolt területsávból „kilógó”, illetve azon kívül eső meglévő épületek megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, valamint új épületek nem létesíthetők.
(4) Az építési övezeti előírásban meghatározottnál nagyobb beépítettségű meglévő állapot adottságként kezelendő; az épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, de a beépítettség tovább nem növelhető.
(5) Az építési övezeti előírásban meghatározottnál nagyobb épületmagasságú meglévő épület adottságként kezelendő; felújítható, korszerűsíthető, de bővíteni csak az előírásoknak megfelelően lehet.
(6) Csarnok jellegű épület építése a településkép védelme érdekében – látványtervvel igazoltan – településképbe illesztve, illetve növényzettel takartan történhet.
(7) Különálló terepszint alatti építmény (pince) oly módon létesíthető, hogy nem korlátozhatja a szomszédos ingatlanok beépítését. A terepszint alatti építmény legfeljebb 1 szint mély (-3,5 m járószint) lehet.
(8) Az elő-, oldal- és hátsókert méretét a) ahol a szabályozási terv építési határvonallal jelöli, annak megfelelően b) ahol a szabályozási terv nem jelöli, az OTÉK vonatkozó előírásai szerint kell biztosítani.
Falusias lakóterület
7. § (1) A falusias lakóterület maximum 5,5 méteres építménymagasságú, telkenként legfeljebb 2 lakásos lakóépületek, továbbá a lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények, továbbá mező- és erdőgazdasági építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető a lakóépületen kívül
a) mező- és erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb – nem nagyüzemi – gazdasági tevékenységi célú építmény
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
|
Jel |
Beépítési |
Beépítési % |
Építménymagasság |
Telekterület |
|
Lf1 |
SZ |
K |
K |
K |
|
Lf2 |
O |
30 |
5,5 |
500 |
|
Lf3 |
O |
30 |
5,5 |
750 |
|
Lf4 |
O |
30* |
5,5 |
1000 |
|
Lf5 |
O |
30* |
5,5 |
1200 |
|
Lf6 |
O |
20* |
5,5 |
2000 |
|
Lf7 |
O |
30 |
6,0 |
850 |
Kereskedelmi, szolgáltató terület
8. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben csak olyan rendeltetésű épület létesíthető, amelyben folytatott tevékenység:
a) nem tartozik a külön jogszabály2 szerint meghatározott környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedély illetve környezetvizsgálat köteles tevékenységek közé
b) védőtávolság, védőövezet igénye saját telkén belül biztosítható
c) a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
c) igazgatási, egyéb irodaépület
d) üzemanyagtöltő
e) sportépítmény.
(4) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:
|
Jel |
Beépítési |
Beépítési |
Építménymag. |
Telekterület |
Legkisebb |
|
Gksz |
SZ |
30 |
7,5 |
2000 |
30 |
Különleges terület
9. § (1) A település területén különleges területek a temető területe (Kü-T), a sport- és szabadidős rekreációs terület (Kü-S), az idősek otthona területe (Kü-Id) é
(2) A Kü-T építési övezeti jelű temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeléséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek helyezhetők el.
(3) A Kü-S építési övezeti jelű sport- és szabadidős rekreációs területen sport és szabadidős, kulturális, kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató létesítmények, ifjúsági és turisztikai szállásférőhelyek, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.
(4) A Kü-Id építési övezeti jelű idősek otthona területén szállásférőhelyek, egészségügyi, szolgáltató, sport és rekreációs létesítmények, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.
(5) A Kü-I2 építési övezeti jelű idegenforgalmi-fogadóhely területen a szabadidő eltöltéshez és az idegenforgalmi célú állattartáshoz (lovassport, állatbemutató, állatsimogató, stb.) kapcsolódó létesítmények (lovarda, sportlétesítmények), szállásférőhelyek, vendéglátó létesítmények, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el
|
Jel |
Beépítési |
Beépítési % |
Építménymag. |
Telekterület |
Zölddel való fedettség min. (%) |
|
Kü-T |
SZ |
10 |
4,5 |
7000 |
50 |
|
Kü-S |
SZ |
25 |
7,5 |
5000 |
60 |
|
Kü-Id |
SZ |
20 |
12,0 |
10000 |
60 |
|
Kü-I2 |
SZ |
20 |
7,5 |
20000 |
40 |
Beépítésre nem szánt területek
10. § (1) A beépítésre nem szánt területeken e rendelet övezeti előírásaiban meghatározottnál kisebb telket – közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület kivételével – kialakítani nem szabad.
(2) A beépítésre nem szánt területeken az építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni. A 250 m²-nél nagyobb beépített alapterületű építmények építési engedély iránti kérelméhez külön jogszabályban1 meghatározott látványtervet kell készíteni.
(3) Csarnokjellegű jellegű épület építése a tájkarakter védelme érdekében – látványtervvel igazoltan – tájba illesztve, illetve növényzettel takartan történhet.
(4) Terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10 %-át nem haladhatja meg, és legfeljebb 1 szint mély (-3,5 m járószint) lehet.
(5) A beépítésre nem szánt területeken lévő olyan ingatlanokon, melyeken e rendelet előírásai alapján építeni nem lehet, de a tulajdoni lap szerint meglévő lakó- és gazdasági épületek vannak, az épületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépületek – ahol ezzel a lehetőséggel még nem éltek – egy alkalommal, legfeljebb nettó 25 m2-rel bővíthetők.
(6) A település külterületén a beépítésre nem szánt területek jelentős része magterület, valamint Natura 2000 terület által érintett (a továbbiakban: természetvédelmi érintettségű) terület, ahol a természeti értékek megőrzése elsődleges feladat.
Közlekedési és közműterület
11. § (1) A közlekedési és közműterületekre – közút (Köu), zöldfelület (Köz) – vonatkozóan e rendelet 10. § előírásait és az OTÉK 26. § előírásait kell alkalmazni.
(2) Közlekedési területek az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi gépjármű várakozóhelyek (parkolók), a járdák és az önálló gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási tervlapok tüntetik föl.
(3) A közlekedési- és közmű területen – a védőtávolságokra is figyelemmel – a közmű és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat – a belterületen felszín alatt – elhelyezhető legyen.
(4) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és jelen rendeletnek megfelelően szabad. A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési hatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet. Reklámcélú berendezések a vonatkozó jogszabályban meghatározott módon telepíthetőek.
(5) A helyi külterületi utak mentén építmény az úttengelytől mért legkevesebb 6-6 m távolságon kívül helyezhető el.
(6) A közforgalom elől el nem zárt magánutakat a vonatkozó jogszabály szerint a közútnak megfelelő paraméterekkel útépítési engedélyezési terv alapján kell kiépíteni.
(7) Közforgalom elől elzárt magánút közforgalom elől el nem zárt magánúttá csak a vonatkozó jogszabály3 szerint, magánút közúttá csak a vonatkozó jogszabály szerint, a településrendezési eszközök szükség szerinti módosítását követően minősíthető át.
Zöldterület
12. § (1) A zöldterületekre – közpark (Zkp), közkert (Zkk) – vonatkozóan e rendelet 10. § előírásait és az OTÉK 27. § előírásait kell alkalmazni.
(2) A zöldterületek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.
(3) A zöldterületen közlekedési-, közmű és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak, illetve közvilágítás kivételével – valamint hirdetőtáblák nem helyezhetők el.
(4) A közparkban (Zkp) a zölddel való fedettség minimum 70% kell legyen, melyet többszintesen (gyep, cserje, fa) kell kialakítani, úgy, hogy a fával való fedettség minimum 40% legyen. A parképítést kertépítészeti terv alapján kell elvégezni.
(5) A településen közkert (Zkk) a 05 hrsz-ú régi temető, mely kegyeleti parkká alakítandó és akként kezelendő.
Erdőterület
13. § (1) Az erdőterületekre vonatkozóan e rendelet 10. § előírásait és az OTÉK 28. § előírásai közül a védelmi (Ev) és a turisztikai (Et) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat együtt kell alkalmazni.
(2) A település közigazgatási területén az erdőterületek az alábbi övezetekre tagozódnak:
a) Ev-1 – tájképvédelmi érintettségű védelmi rendeltetésű erdőterület
b) Et-1 – tájképvédelmi érintettségű turisztikai (közjóléti) rendeltetésű erdőterület
Mezőgazdasági terület
14. § (1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan e rendelet 10. § előírásait valamint az OTÉK 29. § előírásait együtt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az OTÉK 29. § (3) – (4) bekezdés előírásai helyett jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.
(2) [10] A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak:
a) Má-1 – tájképvédelmi érintettségű általános mezőgazdasági terület
b) Má-2 – tájképvédelmi és természetvédelmi érintettségű általános mezőgazdasági terület
c) Mk-1 – tájképvédelmi érintettségű kertes mezőgazdasági terület
Általános mezőgazdasági terület
15. § (1) Az általános mezőgazdasági területen 0,5 ha-nál kisebb és átlagosan 30 m-nél keskenyebb telket kialakítani nem szabad. A 0,5 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági épület építhető. A beépített alapterület a telek 3 %-át nem haladhatja meg.
(2) Az általános mezőgazdasági területen
a) szántó művelési ágban lévő területen 2 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 3 %-át, valamint az 1000 m2-t nem haladhatja meg;
b) gyep művelési ágban lévő területen 2 ha és azt meghaladó telekméret esetén hagyományos, almos állattartó, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 3%-át és az 1000 m2-t nem haladhatja meg;
c) szőlő és gyümölcsös művelési ágban lévő területen 1 ha és azt meghaladó telekméret esetén a szőlő- és gyümölcstermelést és feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 3%- át, valamint az 500 m2-t nem haladhatja meg.
(3) Az általános mezőgazdasági területen a lakófunkció a megengedett beépítettség 50 %-át nem haladhatja meg. A létesíthető lakóépület építménymagassága legfeljebb 5,0 m, az üzemi illetve gazdasági épület és építmény magassága – az alkalmazott üzemtechnológia függvényében – ennél nagyobb is – toronyszerű építmény esetében max 12 m – lehet.
(4) Az általános mezőgazdasági területen
a) a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni szabadon álló beépítési móddal
b) az épületek tetőfedése – a 8 méternél nagyobb fesztávú tetőszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, nád és zsúpszalma; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú tetőszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők
c) a csarnokszerkezetű épületeken semleges vagy természetes földszíneket kell alkalmazni.
(5) Az általános mezőgazdasági területen állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet – a lovasturizmus céljait szolgáló épület kivételével – vízfolyásoktól legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni
(6) A tájképvédelmi érintettségű – Má-1 övezeti jelű – általános mezőgazdasági területen az (1)–(5) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet.
b) nagyméretű reklámcélú hirdető építmény (pl. góliát tábla) nem helyezhet el.
c) a közmű-, elektronikus hírközlési vezetékeket és járulékos építményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldásokkal – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.
d) a művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében lehetséges.
e) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait az építészeti tervezés és az építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni. A tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez – a tájba illeszkedés ellenőrzéséhez – látványtervet is kell készíteni
(7) A tájképvédelmi és természetvédelmi érintettségű – Má-2 övezeti jelű – általános mezőgazdasági területen a (1)-(6) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
a) új építmény csak a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából – pl. erdei iskola létesítményeként gyepterületen – valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el a tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével.
Kertes mezőgazdasági terület
16. § (1) A kertes mezőgazdasági területen 1500 m2-nél kisebb és 12 m-nél keskenyebb telket kialakítani nem szabad.
(2) A kertes mezőgazdasági területen
a) a gazdasági épülettel beépíthető telek legkisebb nagysága 1500 m2;
b) a 720 m2-nél nagyobb, de 1500 m2-nél kisebb telkeken meglévő gazdasági épületek eredeti kubatúrájukban megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők, illetve új épületek nem építhetők
c) művelt telekre legfeljebb 3%-os beépítettséggel a műveléssel összefüggő gazdasági épületet lehet építeni. Műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 60%-án szőlő, gyümölcsös valamint intenzív kertészeti kultúra található;
d) az építménymagasság a 4,0 métert, az építmény legmagasabb pontja a 6,0 métert nem haladhatja meg;
e) szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.) a telek méretétől függetlenül elhelyezhető.
(3) A kertes mezőgazdasági területen
a) lakóépület minimum 1 ha nagyságú művelt telekre építhető. Műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 60%-án szőlő, gyümölcsös valamint intenzív kertészeti kultúra található;
b) a lakófunkció a megengedett 3 %-os beépítettség felét nem haladhatja meg;
c) a laképület építménymagassága maximum 5,0 méter lehet.
(4) A kertes mezőgazdasági területen
a) a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni szabadon álló beépítési móddal
b) az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, nád és zsúpszalma; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet.
(5) A tájképvédelmi érintettségű – Mk-1 övezeti jelű – kertes mezőgazdasági területen az (1)-(4) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet.
b) nagyméretű reklámcélú hirdető építmény (pl. góliát tábla) nem helyezhető el.
c) a közmű-, elektronikus hírközlési vezetékeket és járulékos építményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldásokkal – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.
d) a művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében lehetséges.
e) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait az építészeti tervezés és az építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni. A tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez – a tájba illeszkedés ellenőrzéséhez – látványtervet is kell készíteni.
(6) oik
Vízgazdálkodási terület
17. § (1) Külterületen a természetes és természetközeli állapotú vízfolyás, vizes élőhelyek partvonalától számított 50-50 m-en belül új építmény vízgazdálkodási, halászati és horgászati hasznosítást szolgáló létesítmények kivételével nem helyezhető el.
(2) A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében
a) az állami tulajdonú vízfolyások és tavak esetében 6-6 m,
b) az önkormányzati tulajdonú és társulati kezelésű vízfolyások és tavak esetében 3-3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet. Ha a karbantartó sávot közterületként nem lehet kijelölni, akkor arra a karbantartó számára szolgalmi jog bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.
(3) A természetes vízfolyások természetközeli állapotát meg kell őrizni, a vízépítési munkáknál a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni. Külterületi vízfolyásoknál feltöltés nem, mederburkolás csak természetes anyagokkal végezhető, a szükséges sajátos létesítési (vízjogi) engedélyek birtokában.
(4) A Zselickislaki árvízcsúcs-csökkentő tározó üzemi vízszintjéhez (154,5 mBf) tartozó vízgazdálkodási területet túllépő (mértékadó árvízszintet elérő 155,5 mBf esetén) vízelöntéssel terhelt területe vízjárta területként kezelendő, arra a hullámterek hasznosításáról szóló előírások betartása szükséges.
Közhasználatra szolgáló területek
18. § A közterületen elhelyezhető autóbusz-váróhelyiség, telefonfülke, közműépítmény (transzformátorház, gázfogadó és szennyvízátemelő kivételével), köztárgy, valamint zöldterületen az OTÉK 27. § szerinti építmények.
Közműellátás és elektronikus hírközlés
Általános előírások
19. § (1) A meglévő és tervezett közcélú
a) vízellátás,
b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
c) energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás),
d) elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. (Ha a közterületen elhelyezés műszaki vagy technológiai okokból nem lehetséges, a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi vezetékjog bejegyzésével kell fenntartani.)
(2) A közművesítésre kerülő területen
a) telkenként kell az egyes közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni,
b) közművek elhelyezésénél:
ba) a településképi megjelenésre,
bb) a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
bc) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre
bd) a közműhálózatok területtakarékos elhelyezésére
be) a közművek fektetésére vonatkozó ágazati előírásokra figyelemmel kell lenni.
(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál:
a) közforgalmú út esetén
aa) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
ab) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
ac) a csapadékvizek elvezetéséről,
ad) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről gondoskodni kell
b) magán út esetén (közforgalomnak megnyitott és meg nem nyitott esetben)
ba) a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni
bb) a csapadékvíz elvezetését ki kell építeni
bc) beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról kell gondoskodni.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:
a) az utak alatt a közművek elrendezésénél az összes közmű távlati elhelyezésére helyet kell biztosítani,
b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy azok
ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
bb) 12 m szabályozási szélességet elérő és azt meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg,
bc) 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.
Közművesítettség mértéke
20. § (1) A településen építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) a belterületen rendelkezésre áll, illetve biztosított:
aa) a villamosenergia-ellátás,
ab) a vezetékes ivóvíz-ellátás,
ac) a földgázellátás,
ad) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
b) a külterület beépítésre szánt területein rendelkezésre áll, illetve biztosított:
ba) a villamosenergia-ellátás,
bb) a vezetékes ivóvíz-ellátás a közüzemi hálózatról, vagy ivóvíz minőségű vízbeszerzésre alkalmas (közegészségügyi hatóság és vízügyi felügyelőség által elfogadott), saját kútról kiépített hálózatról,
bc) a gázellátás a közüzemi hálózatról, vagy helyi kistartályos bázisról vezetékkel
bd) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
be) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett;
c) a külterület beépítésre nem szánt területein rendelkezésre áll, illetve biztosított:
ca) a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,
cb) a villamosenergia-ellátás,
cc) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
cd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.
Vízellátás
21. § (1) Közterületen új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:
a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,
b) csak műanyag, (esetleg GÖV) alapanyagú csővezetéket szabad alkalmazni,
c) a közterületi hálózatot az ellátás biztonsága érdekében lehetőleg körvezetékként kell kiépíteni,
d) az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapokat kell elhelyezni.
(2) Beépítésre szánt területen új vízhálózat:
a) csak a szennyvíz közcsatorna-hálózattal együtt építhető,
b) szennyvíz közcsatorna-hálózat üzembe helyezését megelőzően nem helyezhető üzembe.
(3) Házi-kút csak engedéllyel létesíthető.
(4) Ha a mértékadó külső tüzivíz igény a közhálózatról nem biztosítható, akkor a beruházás terhére
a) a közhálózat által biztosítható tüzivíz igény feletti igényre helyi tüzivíz tároló létesítése szükséges, vagy
b) az épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tüzivíz igényt a közhálózat által biztosítható mértékig, vagy
c) a közhálózat kapacitásbővítésével kell a tüzivíz-ellátást biztosítani.
(5) A település közigazgatási területére átnyúló kaposvári vízbázis ’B’ hidrogeológiai védőidom korlátozó előírásait a vonatkozó jogszabály figyelembe kell venni.
Szennyvízelvezetés
22. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell alkalmazni.
(2) A talaj- és talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem alkalmazható.
(3) Szennyvíz bevezetés:
a) nyílt árokba,
b) időszakos, vagy állandó vízfolyásba,
c) felhagyott kutakba, tilos. Ilyen eset előfordulásakor azt azonnal meg kell szüntetni.
(4) A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően:
a) az érintett ingatlanoknak – bármilyen építési engedélyezési eljárást igénylő építési tevékenység esetén – csatlakozni kell a közcsatornára.
b) kivételt tenni csak azoknál a már beépített ingatlanoknál lehet:
ba) amelyeken a szennyvizek gyűjtése-tárolása a közcsatorna-hálózat kivitelezését megelőzően, víz-zárósági próbával igazoltan vízzáróan kivitelezett műtárgyba történik, továbbá
bb) a szennyvizek elszállíttatása számlával folyamatosan igazolható.
(5) Azokon a területeken, ahol a szennyvíz közcsatorna-hálózatra való csatlakozás kötelező, a használatbavétel feltétele a csatlakozás megléte.
Szennyvízelvezetési mód
23. § (1) A belterületen új épületet építeni csak a közcsatorna hálózatra történő csatlakozással lehet.
(2) A külterület beépítésre szánt területein új építést, beruházást megvalósítani csak akkor lehet:
a) ha a szennyvíz veszélymentesen, a környezet károsítása nélkül kivezethető közvetlenül a közcsatorna-hálózatra, vagy annak továbbépítésével megvalósításra kerülő csatornára, vagy
b) a beépítésre nem szánt területi szennyvízelvezetésre vonatkozó előírások teljesülnek.
(3) A külterület beépítésre nem szánt területein keletkező szennyvizeket:
a) ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t, és:
aa) a közcsatorna hálózat még nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül, a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni, és az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni.
ab) a közcsatorna hálózat kiépítése a területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanoknak rá kell csatlakozni a közcsatorna hálózatra.
b) ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m3-t és:
ba) a közcsatorna-hálózat még nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül, akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll, és ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint az illetékes hatóságok hozzájárulnak,
bb) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken
bc) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes hatóság meghatároz
bd) ha bármelyik illetékes hatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell várni, illetve ki kell építeni a közcsatorna csatlakozás lehetőségét.
(4) Közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelítésére a megfelelő paraméterű és kiépítettségű közútkapcsolat biztosított.
Szennyvízkezelés, elhelyezés
24. § (1) Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie a kommunális szennyvíz szennyezettség-mértékének, a későbbi közcsatornára való rákötési előírásoknak.
(2) A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.
(3) Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése, elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez hatósági engedélyek beszerzése is szükséges.
(4) A meglévő szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága 20 m, új szennyvízátemelő műtárgy csak bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezhető, védőtávolsága egyedileg határozandó meg.
(5) A szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül:
a) építési hely nem jelölhető ki
b) beépítésre nem szánt területen élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, élelmiszer, gyógyszer nem állítható elő, nem tárolható, nem csomagolható és nem forgalmazható.
Felszíni vízrendezés
25. § (1) Belvizes területen építeni csak a vízrendezést és a terület belvízmentességének megoldását követően lehet.
(2) Jellemzően magas talajvízállásos területen építeni csak talajmechanikai szakvélemény alapján lehet, az abban előírtak szigorú betartásával.
(3) A rétegvizek útját nem szabad lezárni, annak továbbvezetéséről telken belül gondoskodni kell.
(4) Talajerózió csökkentésére beépítésre nem szánt és beépítésre szánt terület határán – ha azt a topográfiai viszonyok szükségessé teszik – övárok létesítendő.
Csapadékvíz elvezetés
26. § (1) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű (akár zárt, akár nyílt) vízelvezetést kell kiépíteni az alábbiak szerint:
a) a csapadékvíz szennyvízcsatorna-hálózatba nem vezethető,
b) a csapadékvíz (akár nyílt árokrendszerrel, akár zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező,
c) a csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell:
ca) minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén,
cb) új beépítésre szánt területek kialakítása esetén (a beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig).
(2) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat
a) kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal kell kivitelezni,
b) a parkoló felületekről és a szénhidrogén-szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a közcsatornába (akár nyílt, akár zárt a vízelvezető rendszer),
c) szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal létesíteni tilos.
(3) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.
(4) Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árok telkenkénti 4,0 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása tilos, kivéve, ha munkagépek közlekedése ennek növelését igényli.
(5) A beépített területen nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsibehajtók az árok vízszállító-képességét nem korlátozhatják, ezért
a) az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon,
b) a vízszállítás akadálymentes legyen,
c) egy telekre (saroktelek kivételével) csak egy áteresz létesíthető, melynek szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb.
Villamosenergia ellátás
27. § (1) A belterületen új középfeszültségű, kisfeszültségű és közvilágítási villamosenergia-ellátási hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) A külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamosenergia-ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek új
a) villamosenergia elosztási,
b) közvilágítási vezetékeket a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni.
c) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(3) Új villamos-energia ingatlan-bekötést csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
Földgázellátás
28. § (1) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.
(2) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el.
(3) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
Vezetékes elektronikus hírközlés
29. § (1) A belterületen új vezetékes hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) A külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(3) A külterület beépítésre nem szánt területén új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(4) A nyilvános távbeszélő állomást elsősorban a nagyobb közforgalmú épületek közterületi frontján kell elhelyezni.
Vezeték nélküli elektronikus hírközlés
30. § (1) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos a:
a) a belterületen (kivéve takarással, pl. a templomtoronyban)
b) a külterületi különleges területeken,
c) az ökológiai hálózat részét képező magterületen,
d) a Natura 2000 területeken,
e) az országos védelem alatt álló természetvédelmi területeken (Zselici Tájvédelmi Körzet)
f) a védelemre javasolt helyi jelentőségű természetvédelmi területeken.
(2) Egyéb területeken a környezetbe illesztés feltételeivel a vezeték nélküli szolgáltatás antennái elhelyezhetők.
Környezetvédelem
31. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő
b) megelőzze a környezetszennyezést
c) kizárja a környezetkárosítást.
(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. Veszélyes hulladék a vonatkozó külön jogszabályok5,6 és hatósági előírások szerint átmeneti jelleggel tárolható. (Átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül.)
(3) A település közigazgatási területe felszíni szennyeződésre nem érzékeny terület övezetébe tartozik. A település a vonatkozó jogszabály7 alapján felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen lévő település. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem végezhető.
(4) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról. A beültetési kötelezettséggel érintett területeken háromszintes növényállományt kell kialakítani.
(5) A településen a zajvédelem az országos előírás8,9 szerint, annak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 66147 számú bekötőút mentén 60/50 dB, kiszolgáló utak menti lakóterületeken 55/45 dB.
(6) A lakóterületeken az alábbi tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények nem alakíthatók ki (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint): vegyi anyag, termék gyártása [20], kőmegmunkálás [2370], csiszoló termék gyártása [2391], vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása [2410], öntött cső gyártás [2420], hidegen húzott vas, acéltermék gyártása [2431], alumíniumgyártás [2442], ólom, cink, ón gyártása [2443], rézgyártás [2444], fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos) [2511], fémtartály gyártása [2511], fémalakítás, porkohászat [2550], fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó) [2561], gépgyártás [2822- 2830, 2893- 2896], autófényező, karosszérialakatos, [4520], hulladékgyűjtés, hulladékkezelés, ártalmatlanítás, hulladékanyag hasznosítás [381-383], építőanyag-kereskedés [4673].
Természet- és tájvédelem
32. § (1) A településen található helyi jelentőségű védett természeti emlékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 5. sz. melléklet tartalmazza.
(2) A helyi jelentőségű védett természeti emlék csak balesetveszély elhárítás okából vágható ki – az elsőfokú természetvédelmi hatóság által kiadott fakivágási engedély alapján – ha azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi. A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti emlék a helyén azonos fafajjal és fajtával pótlandó.
(3) A településen található országos védelem alatt álló természetvédelmi területeket, az országos jelentőségű védett természeti emlékeket, a magterület és a Natura 2000 területek által érintett területeket, valamint a védelemre javasolt helyi jelentőségű természetvédelmi területeket – tájékoztató jelleggel – a külterület szabályozási terv tartalmazza.
(4) Táj- és településkép-védelmi okokból a szabályozási terveken jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos településképhez illeszkedő cserjékkel, valamin -nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglevő és a javasolt fasorok nyomvonalában.
Művi értékek védelme
33. § (1) A helyi védelem alatt álló művi értékek a szabályozási terveken jelöltek, tételes felsorolásukat a 6. sz. melléklet tartalmazza.
(2) A helyi védett művi értéken csak olyan munka végezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.
(3) A védett épület korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épület mai igényeknek megfelelő használatát.
(4) A védett épület felújítása, átalakítása, bővítése során a jellegzetes eredeti épülettömeg, tetőforma, homlokzati nyílásrend, osztások, anyaghasználat, tagozatok, színek megtartandók, illetve pótolandók. A homlokzati ablakok, ajtók cseréje során az eredetivel azonos anyagú, osztású, profilozású, felületképzésű nyílászárók használhatók. Műanyag redőny nem szerelhető az ablakokra.
(5) A helyi védett művi érték nem bontható.
(6) A művi érték védelmének megszüntetése esetén a művi érték felmérési és fotodokumentációjának elkészíttetéséről és a levéltárban történő elhelyezéséről gondoskodni kell.
(7) A védelem alatt álló emlékmű, kereszt javítását, felújítását szakképzett restaurátor végezheti el.
(8) Az országos védelem alatt álló művi értéket (műemlék templom), a műemléki környezetet, valamint a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket – tájékoztató jelleggel – a szabályozási tervek tartalmazzák.
Sajátos jogintézmények
34. § (1) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból az ingatlanok egy részét a belterület szabályozási terv szerinti helyeken.
(2) Az igazgatási területen építési korlátozás áll fenn az alábbiak szerint:
a) az országos közutak külterületi szakasza mentén – a szabályozási terveken jelölt védőterületen belül – épületek, építmények csak az illetékes üzemeltetők és hatóságok hozzájárulásával, külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhetők el
b) a közmű- és hírközlési vezetékek és létesítmények – szabályozási terveken jelölt – védőtávolsága a vonatkozó jogszabályok szerint biztosítandó.
Záró rendelkezések
35. § (1) E rendelet 2013. április 24-én lép hatályba.
(2) E rendelet előírásait a hatályba lépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.
(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a „Zselickislak helyi építési szabályzatáról” szóló 6/2003. (VII. 10.) számú önkormányzati rendelet.