1. § E rendelet hatálya a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: lakástörvény) rendelkezése alapján a lakástörvény hatálya alá tartozó önkormányzati tulajdonban álló lakásokra terjed ki. A rendelet kell alkalmazni továbbá az önkormányzat tulajdonában álló lakásokon fennálló lakáshasználati jogviszonyok esetén is.

2. § (1) E rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell az önkormányzat vagyongyarapodásával önkormányzati vagyonba kerülő teljes egészében önkormányzati tulajdoni illetőségű lakásokra is. A vagyongyarapodás a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) foglalt bármilyen tulajdonszerzési móddal történhet.

(2) E rendelet szabályait kell alkalmazni az állami vagy európai uniós forrás igénybevételével megvalósuló önkormányzati bérlakásokra is.

3. § (1) A rendelet hatálybalépése előtt létrejött lakásbérleti jogviszonyok esetén a felek jogaira és kötelezettségeire szerződés megkötésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépését megelőzően kötött szerződések esetében e rendeletben foglalt jogosultsági feltételek vizsgálatát a rendelet hatálybalépését követő 6 hónapon belül el kell végezni.

4. § (1) A lakásbérleti kérelmek elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A kérelmek tartalmi vizsgálata, előterjesztése, hiányos kérelem esetén a hiánypótlás kiküldése, valamint bérbeadható lakás hiányában, vagy nem teljeskörűen benyújtott lakásbérleti kérelem esetén a kérelem elutasítása a jegyző hatáskörébe tartozik.

(3) A lakásba fogadásról szóló döntés meghozatala a polgármester hatáskörébe tartozik.

5. § (1) Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló lakást csak lakás célú hasznosításra lehet bérbe adni.

(2) A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő és a befogadott személyek és a lakást jogcím nélkül használó a bérleményt csak lakás céljára hasznosíthatja.

6. § Lakásbérleti jogviszonyban a bérlő köteles a lakásban életvitelszerűen tartózkodni. Ha bérlő lakásból történő távollétének időtartama a két hónapot meghaladja, úgy távollétét és annak időtartamát köteles bérbeadónak írásban bejelenteni. A bejelentés elmulasztása kötelezettségszegésnek minősül.

7. § A bérbeadás történhet:

8. § A lakást jogcím nélkül használó az Önkormányzat részére lakáshasználati díjat köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított költségelvű lakbérrel azonos összeg, mely a jogcím nélküli használat harmadik hónapjától a lakásra alkalmazott költségelvű lakbér kétszeresére emelkedik.

9. § (1) A lakásigénylés útján történő bérbeadás esetén a fizetendő lakbér típusa lehet:

(2) A szociális és költségelvű lakbér mértékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

10. § (1) Lakás bérbevételére bárki nyújthat be kérelmet, aki az e rendeletben meghatározott követelményeknek megfelel.

(2) A kérelmeket írásban, a képviselő-testületnek címezve kell benyújtani.

11. § (1) A lakásbérleti kérelemben meg kell jelölni

(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelem elbírálása szempontjából releváns és e rendelet alapján kötelezővé tett igazolásokat, dokumentumokat. A hiányosan benyújtott kérelem esetén a jegyző egy alkalommal felhívja a kérelmezőt a hiányzó adatok és igazolások benyújtására.

12. § Az üresen álló és lakhatásra alkalmas állapotban lévő, lakásigénylési kérelem tárgyaként megjelölhető lakásokról az önkormányzat épületében tájékoztatás kérhető, valamint a lakáscímek az önkormányzat székhelyén kifüggesztésre kerülnek.

13. § (1) A kérelem elutasítható, amennyiben:

(2) A kérelem elutasításra kerül, amennyiben:

14. § A teljeskörűen benyújtott vagy hiánypótlás kibocsájtása esetén a kiegészített kérelmet a jegyző a soron következő képviselő-testületi ülésen elbírálásra a képviselő-testület elé terjeszti.

15. § (1) A lakásigénylés útján kiadott lakásokban a bérleti jogviszonyt a bérlő halálakor, a halált megelőző legalább 1 éven át a lakásban életvitelszerűen vele együtt élő házastársa és közeli hozzátartozója folytathatja akkor, ha e személy(ek)nek az ország területén állandó lakhatásra alkalmas ingatlan tulajdona nincs, vagy lakásbérleti, vagy lakáshasználati joggal más ingatlanon nem rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt esetben, az érintett lakás sem másik lakásra, sem másik ingatlanra, vagy helyiségre nem cserélhető el.

16. § A szociális lakbér megállapítására irányuló kérelem esetén a 23. §-ban meghatározott, igazoló dokumentumokat a kérelemhez csatolni kell. Ha a benyújtott kérelem a 11. §-ban foglaltakat nem, vagy nem teljeskörűen tartalmazza, a jegyző a kérelmezőt hiánypótlás benyújtására hívhatja fel.

17. § (1) Szociális lakbér megállapítására vonatkozó kérelmet csak a (2) bekezdésben meghatározott, rászorulónak minősülő személy nyújthat be.

(2) Az a személy (és együtt költözőkkel család) tekinthető rászorulónak, akinek a vele együtt költözőkre tekintettel is meghatározott:

(3) A kérelmező és a vele együtt költözni kívánó közeli hozzátartozók meghatározása szempontjából a Ptk. 8:1. § (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozók személyi köre az irányadó.

18. § A rászoruló személyeknek bérbe adható lakásnagyság – a vele együtt költözők számától függően

19. § A szociális lakbérre vonatkozó lakásbérleti kérelem a 13. §-ban foglaltakon túl elutasítható, amennyiben a bérlő és a vele együtt költöző közeli hozzátartozók nem minősülnek rászorult személyeknek.

20. § Szociális lakbér megállapítása esetén a bérleti jogviszony fennállása alatt a szociális lakbér megállapításaként meghatározott jövedelmi helyzet felülvizsgálatának lehet helye. Amennyiben a bérlő szociális lakbérre vonatkozó jogosultsága megszűnik, a bérbeadó egyoldalúan jogosult költségelvű lakbér megállapítására.

21. § (1) Költségelvű lakbér megállapítására irányuló kérelem esetén a jogosultság feltétele, hogy a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző legalább 6 hónap viszonylatában és a kérelem benyújtásának időpontjában folyamatos jövedelemszerző tevékenységét igazolja, és jövedelme a 17. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt jövedelem mértékét meghaladja.

(2) Amennyiben a kérelem az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek nem felel meg, úgy a kérelem elutasításra kerül.

22. § (1) A költségelvű lakbér megállapítására irányuló bérleti jogviszony létesítésének feltételeként a szerződés teljesítésének biztosítékaként minimum 3 hónapi, maximum 12 hónapi lakbérnek megfelelő óvadék kikötésére van lehetősége a Bérbeadónak. Az óvadékot a bérbeadó letéti számlájára kell befizetni.

(2) Az óvadéknak a bérleti szerződés időtartama alatti felhasználása esetén a bérlő az óvadékot a felszólítástól számított 15 napon belül az eredeti összegre köteles kiegészíteni. Az óvadékra a Ptk. előírásai az irányadók.

23. § A kérelemhez csatolni kell a kereseti és jövedelemigazolásokat.

24. § (1) Az egy főre jutó jövedelem számításának szabályai:

(2) A jövedelem, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvényben jövedelemként meghatározott valamennyi vagyoni érték (bevétel) a munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, tekintet nélkül arra, hogy a bevétel adómentesnek vagy adókötelesnek minősül. Bevétel a kapott tartásdíj, valamint az önkormányzat és a társadalombiztosítási szervek által kifizetett valamennyi pénzbeli ellátás is. Nem minősül bevételnek a mozgássérültek közlekedési támogatása, valamint a vakok személyi járadéka.

(3) A jövedelemszámítás szempontjából a kérelmező és a ténylegesen vele együtt költözni kívánó közeli hozzátartozók létszámát kell figyelembe venni.

25. § (1) A jövedelmet a kérelmező és vele együtt költöző közeli hozzátartozói az alábbiak szerint igazolhatják:

(2) A jogosultsági feltételek megállapításához a 24. § és 25. § szabályozásán túl szükséges igazolások, és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

26. § Amennyiben a kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, a kérelmezőnél környezettanulmányt lehet készíteni.

27. § (1) Amennyiben üresen álló lakásra több kérelem is érkezik, azokat a jegyző a sorrend megtartásával:

(2) Amennyiben egy lakásra szociális lakbér és költségelvű lakbér megállapítása iránt is érkezik kérelem, úgy a rangsorban a szociális lakbér megállapítására benyújtott kérelem elsőbbséget élvez.

28. § Amennyiben egy közcélú feladat ellátását szolgáló lakásra több kérelem érkezik, a jegyző a kérelmek között az alábbiak alapján, sorrendtartással rangsorol:

29. § A jegyző a rangsorolást követően a soron következő képviselő-testületi ülésre javaslatot készít az adott lakás bérbeadására vonatkozóan. A lakás bérbeadásáról a képviselő-testület dönt.

30. § (1) Közcélú feladat ellátását szolgáló lakás az az önkormányzati lakás, amely Babócsa Község Önkormányzata által fenntartott költségvetési szervek, Babócsa község Önkormányzatának részvételével létrejött önkormányzati társulások, és ezek által fenntartott intézmények köztisztviselőinek, közalkalmazottjainak, egyéb munkavállalóinak elhelyezésére, valamint Babócsa községben működő oktatási intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak elhelyezésére szolgál.

(2) A lakások közcélú feladat ellátására szolgáló lakássá minősítésére a képviselő-testület jogosult, a közcélú feladatok ellátását szolgáló lakások listáját a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

31. § Közcélú feladat ellátását szolgáló lakás bérleti díja a költségelven bérbe adott lakások bérleti díjával megegyező mértékű.

32. § (1) Közcélú feladat ellátását szolgáló lakás bérletére irányuló kérelmet az a személy nyújthat be, aki

(2) A 32. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt feltételek alól mentesül, aki Babócsa Község Önkormányzatával közvetlen munkavégzésre irányuló foglalkoztatási jogviszonyban áll, vagy Babócsa községben működő közös önkormányzati hivatal kirendeltségén, a közös önkormányzati hivatallal fennálló, közvetlen munkavégzésre irányuló foglalkoztatási jogviszonyára tekintettel munkát végez.

(3) A közcélú feladat ellátását szolgáló lakásra irányuló kérelmeket írásban, a képviselő-testületnek címezve kell benyújtani.

(4) A hiányosan benyújtott kérelem esetén a jegyző egy alkalommal felhívja a kérelmezőt a hiányzó adatok és igazolások benyújtására. Amennyiben a kérelmező a hiánypótlásnak az abban megjelölt határidő alatt nem tesz eleget, úgy a kérelem elutasítására kerülhet sor.

(5) A teljeskörűen benyújtott vagy hiánypótlás kibocsájtása esetén a kiegészített kérelmet a jegyző a soron következő képviselő-testületi ülésen elbírálásra a képviselő-testület elé terjeszti

33. § (1) A közcélú feladatok ellátását szolgáló lakásokban, intézményi szolgálati és volt községi szolgálati lakásokban a bérleti jogviszonyt a bérlő halálakor, a halált megelőző legalább 1 éven át a lakásban életvitelszerűen vele együtt élő házastársa és közeli hozzátartozója folytathatja akkor, ha e személy(ek)nek az ország területén állandó tartózkodásra alkalmas ingatlan tulajdona nincs, vagy lakásbérleti, vagy lakáshasználati joggal más ingatlanon nem rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt esetben, az érintett lakás sem másik lakásra, sem másik ingatlanra, vagy helyiségre nem cserélhető el.

34. § A közcélú feladat ellátását szolgáló lakásra vonatkozó bérleti jogviszony e rendeletben foglaltakon túl megszűnik, amennyiben a kijelölt bérlő munkavégzésre irányuló jogviszonya neki felróható okból, vagy munkavállalói felmondással Babócsa Község Önkormányzata által fenntartott költségvetési szervek, Babócsa község Önkormányzatának részvételével létrejött önkormányzati társulások, és ezek által fenntartott intézményeknél, vagy a Babócsa községben működő oktatási intézményeknél megszűnik. Ezesteben azonban a bérlő a lakást elhelyezési és pénzbeli térítési igény nélkül köteles kiürítve, a jogviszony megszűnésének napjától számított 30 napon belül a bérbeadó számára átadni.

35. § (1) Ha a lakásbérleti szerződés a lakbér vagy a közüzemi költségek megfizetésének elmulasztása miatt került felmondásra, a lakáshasználó kérelmére a bérleti jogviszony megszűnését követően, a bérleti jogviszony helyreállítása érdekében új bérleti szerződés köthető, feltéve, hogy

(2) A volt bérlő kérelmére történő bérbeadás esetén alkalmazott lakbér típusa a helyreállított jogviszonyban alkalmazott lakbérrel egyezik.

36. § Határozott időre szóló lakásbérleti szerződés esetén a bérlő a határozott idő lejárta előtt legalább 30 nappal kérelmet nyújthat be a bérleti jogviszonyának meghosszabbítására. A határozott időre szóló bérleti szerződés legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható. A jogviszony meghosszabbításának feltétele, hogy a bérlő bérleti díj hátralékkal és a bérleményhez kapcsolódó közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezhet.

37. § A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában álló lakásokat – a felek eltérő megállapodásának hiányában -

38. § (1) A lakások lakbérének mértékét a képviselő-testület e rendelet 1. melléklete szerint állapítja meg.

(2) A költségelven bérbe adott önkormányzati lakások lakbérének mértékét az önkormányzati lakás alapvető jellemzői, így különösen a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület műszaki állapota, valamint annak figyelembevételével kell megállapítani, hogy a bérbeadónak az épülettel, az épület központi berendezéseivel és a lakással, a lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordításai megtérüljenek.

(3) A szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati lakások bérleti díjába az önkormányzat lakbértámogatást épít, a rászorulónak minősülő bérlő terheinek könnyítése érdekében. A szociális helyzet alapján megállapított lakbér a költségelven megállapított lakbér 80%-a. A lakbértámogatásra való jogosultságot a jegyző évente felülvizsgálhatja. A lakbér változására a 20. § rendelkezése az irányadó.

39. § (1) A lakbért a lakás m2–ben számított teljes alapterülete és komfortfokozata alapján kell meghatározni.

(2) A lakás alapterületének megállapításánál az alapterületet 0,5 m2-ig lefelé, 0,5 m2 felett felfelé kell kerekíteni.

40. § Szociális és költségelven bérbe adott lakásnak az a lakás tekintendő, melyek nem tartozik a rendelet 2. mellékletében meghatározott, közcélú feladat ellátását szolgáló lakások körébe.

41. § Amennyiben a felek a bérleti szerződésben úgy állapodnak meg, hogy a bérbeadó külön szolgálatatás biztosítását vállalja, úgy a külön szolgáltatás díját a bérbeadó a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban felmerült közvetlen és járulékos kiadásaival megegyező mértékben állapítja meg. A külön szolgáltatás tartalmával kapcsolatban a felek egyedi megállapodása az irányadó.

42. § Önkormányzati lakás albérletbe adásához az önkormányzat nem járul hozzá.

43. § A bérleti jogviszony ellenében kötendő tartási szerződéshez az önkormányzat nem járul hozzá.

44. § (1) A bérlő a tulajdonos írásbeli hozzájárulása nélkül fogadhatja be a lakásba:

(2) a bérlő köteles 5 napon belül írásban értesíteni a bérbeadót az (1) bekezdésben felsorolt személy befogadásáról.

45. § (1) A bérlő – a lakástörvény kötelező rendelkezésén túl – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be a lakásba élettársát, valamint gyermeke (örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermeke) házastársát.

(2) A bérbeadó a befogadásról szóló döntését a bérlő befogadásra irányuló írásbeli kérelmétől számított 8 napon belül közölni köteles a bérlővel. A döntés meghozatala a polgármester hatáskörébe tartozik.

(3) A bérbeadó a hozzájárulást megtagadhatja, ha:

(4) Az írásbeli hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor az (1) bekezdésben említett jogcím nélkül visszamaradó befogadott személyek a lakásból kötelesek kiköltözni, elhelyezésüket az önkormányzat nem biztosítja.

46. § (1) Bérleti szerződés létesítése esetén a bérbeadó köteles a bérleményt a bérlő részére beköltözésre alkalmas állapotban, a szerződés hatálybalépésének napján a bérlő rendelkezésére bocsátani.

(2) Amennyiben a lakásbérleti szerződés tárgyaként megjelölt bérlemény beköltözéskor nincs rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, úgy a felek írásban megállapodhatnak a lakás bérlő általi rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételében. A megállapodásban a felmerülő költségek viselését és elszámolásának módját is meg kell határozni.

47. § A bérlő jogosult a bérleményben a mindennapi használatra szánt, saját berendezési tárgyait elhelyezni, melyeket a bérleti szerződés megszűnése vagy megszüntetése esetén a 46. §-ban foglalt határidőn belül köteles a bérleményből elszállítani.

48. § Bérleti szerződés bármilyen jogcímen történő megszűnése esetén a megszűnés napját követő 30 napon belül Bérlő köteles a bérleményt rendeltetésszerű használatra alkalmas, a bérlő tulajdonát képező ingóságoktól mentes állapotban, kitakarítva és szükség esetén a falakat tisztasági festéssel ellátva visszaadni, valamint köteles az esetlegesen fennálló bérleti díjakkal, közüzemi költségekkel bérbeadó felé elszámolni. Amennyiben bérlő e pontban foglalt kötelezettségét nem teljesíti, úgy a bérbeadó végzi el az ehhez szükséges munkákat, melynek költségét bérlő köteles megtéríteni.

49. § (1) A lakást több bérlő együttesen is bérelheti (bérlőtársak).

(2) Önálló bérlet esetén bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha ebben a bérbeadó és a bérlő, valamint a leendő bérlőtárs írásban megállapodnak. A bérlőtársi jogviszony létesítését a bérlő a bérbeadó felé írásban benyújtott, indokolással ellátott kérelmével kezdeményezheti.

(3) A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlőek, jogaikat együttesen gyakorolhatják. Kötelezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges.

50. § Társbérleti jogviszony nem létesíthető.

51. § Az önkormányzati lakás cseréjére a képviselő-testület a lakástörvény rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

52. § (1) A bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést rendes felmondással csak akkor mondhatja fel, ha egyidejűleg a bérlő részére beköltözhető és megfelelő lakást (a továbbiakban: cserelakás) ajánl fel ugyanazon a településen bérleti jogviszony létesítésére.

(2) Amennyiben a bérbeadó az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét azért nem tudja teljesíteni, mert a településen nem áll rendelkezésre az önkormányzat tulajdonában álló, lakhatásra alkalmas másik lakás, úgy a bérbeadó köteles három havi bérleti díjnak megfelelő összeget bérlő részére megtéríteni.

(3) A térítés összegét bérbeadó a bérleti jogviszony megszűnésétől számított 5 napon belül bérlő részére megfizeti. A felek megállapodhatnak abban, hogy a térítési díjat a bérlő a bérbeadó felé fennálló, bérleti jogviszonyból származó díjhátralékába történő beszámítással rendezi.

53. § A szociális intézményből elbocsátott személynek - ha az intézménybe utalásakor lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le a lakásügyi hatóság javára -, szociális intézményi jogviszonya megszűnése esetén, jövedelmi helyzete alapján szociális vagy költségelvű lakás adható bérbe abban az esetben, ha

54. § A bérleti szerződés tartalmazza:

55. § A Bérbeadónak joga van a bérlemény rendeltetésszerű használatának ellenőrzésére, magát igazoló képviselője által. Az ellenőrzés a bérlemény vonatozásában a bérlemény berendezései, felszerelési tárgyainak állapotára, a bérlemény rendeltetésszerű használatára vonatkozik, mely a befogadott személyekre is kiterjed.

56. § A Bérlőnek a rendkívüli káresemény vagy a veszélyhelyzet fennállása miatt, a bérleményen belül szükséges hibaelhárítás elvégzése érdekében biztosítania kell a bérleménybe történő bejutást, továbbá tűrni köteles a kapcsolódó munkálatok elvégzését.

57. § A Bérlő a bérleményt, vagy annak részét albérletbe nem adhatja, azt meg nem terhelheti és semmilyen jogcímen el nem idegenítheti.

58. § (1) A bérlemény rendeltetésszerű használata mellett a bérlemény felszerelési és berendezései tárgyainak karbantartásáról, felújításáról a bérlő köteles gondoskodni.

(2) A bérbeadó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek üzemképes állapotáról (legalább az átvételkori állapot biztosításával), a használat során keletkezett hibák megszüntetéséről.

(3) Az épület felújítása, vagy a vezetékrendszer meghibásodása miatt – amennyiben az nem bérlő magatartásának felróható okból keletkezett - a bérleményen belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

(4) Az épülettel és a közös használatra szolgáló helyiségekkel, területtel összefüggő – (1), (2) és (3) bekezdésben - nem említett egyéb kötelezettségeket a bérlő köteles teljesíteni, melynek teljesítését a bérbeadó jogosult ellenőrizni. A bérlő e pontban foglalt kötelezettségei kapcsán keletkezett költségek megtérítésére nem tarthat igényt.

(5) Ha a bérleményben, a bérlemény berendezésekben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek szándékos vagy gondatlan magatartása miatt anyagi, vagy egyéb kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba bérlő költségén történő kijavítását és a bérbeadót ért kár megtérítését követelheti.

(6) Amennyiben az e pontban foglalt bérlői kötelezettség teljesítése a bérlőre megélhetését veszélyeztető mértékű terhet róna, a bérlő és a bérbeadó írásban megállapodhatnak a kötelezettség bérbeadó általi átvállalásáról. A megállapodásban az átvállalt kötelezettségből származó költségek elszámolásával kapcsolatban is rendelkezni kell.

59. § (1) A bérleti jogviszony fennállásának időtartama alatt a bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást korszerűsíti.

(2) A megállapodás kizárólag a lakás komfort fokozatát növelő, továbbá a lakás használati értékét növelő munkák végzésére köthető.

(3) A megállapodásban mind a bérbeadó, mind a bérlő által elfogadott szakértő által készített költségvetés szerinti összegben, a konkrétan elvégzendő munkákban és a munkák befejezésének határidejében meg kell állapodni.

(4) A korszerűsítésre vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell továbbá azt a bérlői - lakásbérleti szerződés módosítására vonatkozó - vállalást is, hogy a bérlő vállalja az új komfortfokozat szerinti lakbér megfizetését és a lakásbérleti szerződés új feltételek szerinti módosítását.

(5) A korszerűsítésre vonatkozó megállapodásban megjelölt munkákon túli korszerűsítési tevékenység nem végezhető.

60. § (1) A bérbeadó a számlákkal igazolt és műszaki ellenőrével egyeztetett költségek 50%-át a munkák befejezését követő 30 napon belül a bérlő részére megfizeti, a fennmaradó 50%-ot pedig a lakbérbe történő beszámítással egyenlítheti ki. A felek egyező akarata esetén a megállapodásukban e pontban foglalt elszámolási módszertől eltérő elszámolási módszerben is megállapodhatnak.

(2) Ha a korszerűsítésre (komfort fokozat növelésre) vonatkozó megállapodással érintett lakásra fennálló bérleti jogviszony bármely ok miatt megszűnik, a bérlői ráfordítások szerződés megszűnéséig meg nem térült része a szerződés megszűnésével egyidőben elszámolandók. A meg nem térült részt egyösszegben ki kell fizetni.

61. § Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelés a munkavégzés időtartamára terjed ki, a munkák műszaki átadás-átvételi eljáráshoz kapcsolódó jegyzőkönyvben foglalt dátummal a bérleti jogviszony folytatódik.

62. § A lakásbérleti szerződést a bérbeadó írásban felmondhatja, ha:

63. § Lényeges kötelezettségszegésnek minősül különösen:

64. § (1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a bérlő

65. § (1) A bérbeadó a határozott időre kötött lakásbérleti szerződés esetén – amennyiben nem kerül sor a bérleti jogviszony meghosszabbítására - a határozott idő lejártát követő 30 napon belül írásban köteles felszólítani a bérlőt a lakás visszaadására.

(2) Amennyiben a bérlő a felszólításra sem adja át a bérbeadó birtokába a lakást, úgy a lakásbérleti jogviszony megszűnését követő 60 napon belül a bérbeadónak a lakás kiürítése és visszaadása iránt a bírósági eljárást meg kell indítania.

66. § A 64. §-ban foglaltak szerint kell eljárnia a bérbeadónak a bármely okból jogcím nélküli lakáshasználat esetén.

67. § (1) A lakástörvény alapján elővásárlási joggal érintett lakás eladása esetén

(2) A lakás vételárának részletekben történő kiegyenlítéséről, a részletek mértékéről és a kiegyenlítés ütemezéséről a felek az adásvételi szerződés keretein belül szabadon rendelkezhetnek, ugyanakkor a részletekben történő teljes vételár kiegyenlítésére legfeljebb 15 év biztosítható, mely az adásvételi szerződés megkötésétől számítandó. A fennmaradt vételár hátralékra az eladó a jegybanki alapkamattal egyező mértékű kamatot köt ki. A teljes vételár megfizetéséig az eladó a vételár hátralék biztosítása érdekében az ingatlanon jelzálogjogot alapít, valamint a jelzálogjogát elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésével biztosítja. Kamatkedvezményt az önkormányzat nem biztosít.

(3) Ha a részletekben történő adásvételi szerződés esetén a vevő a vételárhátralékot a vételárhátralék megfizetésére nyitva álló határidő felének leteltéig kiegyenlíti, úgy a vételárból az eladó 5 % kedvezményt biztosít. E rendelkezés nem vonatkozik azokra a rövidebb távú megállapodásokra, ahol a részletfizetési megállapodás határideje a két évet nem haladja meg.

68. § (1) Az elővásárlási jogosulttal közlendő ajánlatnak a bérlakás legfontosabb paramétereit, beazonosításához szükséges adatokat, a vételárat és az adásvételhez közvetlenül kapcsolódó egyéb költségeket, valamint a vételár megfizetésének ütemezését kell tartalmaznia.

(2) Az ajánlati kötöttség ideje 30 nap, mely további 45 nappal meghosszabbítható, ha az elővásárlásra jogosult e rendelet alapján rászoruló személynek minősül.

69. § A lakástörvény rendelkezései alapján, annak a bérlőnek a lakását, aki

70. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett lakások eladása során alkalmazott vételár a lakás forgalmi értékének 100%-a. A lakások vételárát a vevő a szerződés megkötésekor egy összegben köteles kiegyenlíteni.

(2) Amennyiben vevő a vételár kifizetését, vagy annak egy részét hitel felvételével biztosítja, úgy az eladó a tulajdonjogát a teljes vételár kifizetéséig fenntartja, mely a földhivatali nyilvántartásban bejegyzésre kerül. A hitelfelvétellel biztosítandó vételár esetén a felek a teljes vételár kiegyenlítésére határidőt kötnek ki. Ha a vételár kiegyenlítésére a szerződésben meghatározott határidőn belül nem kerül sor, úgy az önkormányzat az adásvételi szerződéstől elállhat.

71. § Az ingatlan megterhelésének vagy elidegenítésének kérdésében a képviselő-testület dönt.

72. § Az elővásárlási joggal nem érintett lakások eladásának egyéb, e rendeletben nem szabályozott kérdéseiben a lakástörvény vonatkozó rendelkezései, valamint a felek egyedi megállapodása az irányadó.

73. § Hatályát veszti az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről szóló 6/2009. (II. 27.) önkormányzati rendelet.

74. § Ez a rendelet 2024. február 1-jén lép hatályba.