„(1) A helyi védelem alatt álló művi és a településképi szempontból helyi védett táji érték a nemzeti közös kulturális kincs és táji környezet része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.”

„(3) Helyi védelem alatt állnak az e rendelet 1. mellékletében szereplő, védetté nyilvánított művi és településképi szempontból helyi védett táji érték.”

„(8) A helyi védett művi és településképi szempontból helyi védett táji értéket az önkormányzat erre a célra készített táblával megjelölheti.”

„(10) A helyi védelem megszűntetése csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen (az épület értékének 20%-át meghaladó mértékű) helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszűntetése és a védett érték megszűntetéséhez fűződő jelentős közérdek esetén kezdeményezhető. A védett érték bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.”

„(3) A településképi szempontból helyi védett táji értékek egészségi állapotának védelme a tulajdonos kötelezettsége.”

„(5) A védett helyi művi és a településképi szempontból helyi védett táji érték tulajdonosa az érték megóvása érdekében kérheti az önkormányzat anyagi támogatását, ha az önkormányzat éves költségvetésében erre pénzügyi keretösszeget biztosít.”

„(3) A településképi szempontból meghatározó területek:

„(4) A településképi szempontból meghatározó területek, valamint a településkép szempontjából meghatározó területtel nem érintett egyéb területek (közmű területek, vízgazdálkodási területek) térképi lehatárolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.”

„11. § (1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek

(2) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek térképi lehatárolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.”

„(2) Az épületek anyaghasználata a településen hagyományosan használt építőanyagokkal harmonikusan illeszkedők kell legyenek.

(3) A homlokzatképzés és a tetőhéjazat a környezettel harmonizáló színű kell legyen.”

„(1) A lakóterületen épületeket az illeszkedés szabályai szerint, a kialakult állapotnak megfelelően kell telepíteni és a hagyományos építészeti karakternek megfelelően kell kialakítani.”

„(3) A lakóépületeket jellemzően magas tetővel kell megépíteni, 35-45^o-os tetőhajlásszöggel, a beépítési magasságot a helyi építési szabályzat határozza meg. A tetőfelépítmény a tetősík legfeljebb 30%-át foglalhatja el. Kis lejtésű tető a tető vetületének legfeljebb 20%-án alkalmazható.”

„(3a) Gazdasági és melléképületek esetén a tetőhajlásszög tetszőleges abban az esetben, amennyiben ezek a főépületek takarásában valósulnak meg.

(3b) A közfunkcióval ellátott épületeket jellemzően magas tetővel kell kialakítani, attól eltérni legfeljebb a tető vetületének 20%-án, vagy indokolt építészeti megfontolásból lehet településképi konzultáció és beépítési terv alapján. A tetőfedés anyaga csillogásmentes, matt felületű, színét természetes földszínekkel kell megoldani.”

„(4) A homlokzati architektúra illeszkedjen a település hagyományos elemeihez, a homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, kő, beton, műkő) kell alkalmazni, a színezés a természetes földszínek pasztell színárnyalata lehet.

(5) A melléképületeket a főépület utcai takarásában kell elhelyezni, ahhoz illeszkedő tömegformálással és anyaghasználattal.

(6) A kerti építményeket a lakóház utcai homlokzati síkjától legalább 3 m-rel hátrafelé kell elhelyezni.

(7) Legfeljebb 1,5 m magas és legalább 40 %-ban áttört utcai kerítés alakítható ki. Kerítésként legfeljebb 1,5 m magas élő sövény is alkalmazható áttört kapukkal.”

„(9) A fás szárú növények közül a gyümölcsfákon kívül őshonos fafajokat kell ültetni.”

„(1) A településközponti vegyes területen az épületeket jellemzően magas tetővel kell kialakítani, attól eltérni legfeljebb a tető vetületének 20%-án, vagy indokolt építészeti megfontolásból lehet, településképi konzultáció és beépítési terv alapján. A tetőfedés anyaga csillogásmentes, matt felületű, színét természetes földszínekkel kell megoldani.

(2) A homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, beton, műkő) kell használni. A homlokzatszínezés a természetes földszínek pasztell árnyalata kell legyen.”

„(3) Legfeljebb 1,5 m magas és legalább 40 %-ban áttört utcai kerítés alakítható ki. Kerítésként legfeljebb 1,5 m magas élő sövény is alkalmazható áttört kapukkal.”

„(1) A gazdasági területen az építmények homlokzatain és tetőin csillogásmentes matt anyagú, természetes földszíneket kell alkalmazni.”

„(3) Áttört kialakítású, lábazat nélküli vagy legfeljebb 30 cm magas lábazatú, legfeljebb 1,80 m magasságú kerítés alakítható ki, a belső oldalán ültethető sövény.”

„16/A. § A nyersanyag kitermelés és feldolgozás célját szolgáló területen, valamint a bánya területen a helyi építési szabályzatban meghatározott funkciójú és paraméterű épületek helyezhetők el.”

„(2) Legfeljebb 1,80 m magas élősövény kerítés alakítható ki.”

„(4) Legfeljebb 1,50 m magas, legalább 40 %-ban áttört kerítés alakítható ki..”

„(2) Az épület homlokzatán természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, beton, műkő) kell használni.

(3) A zöldterületen belül változatos, háromszintű növényültetést kell alkalmazni. A meglevő növényállományt meg kell óvni.”

„(5) A burkolatokat, utcabútorokat, a minőségi, természetes anyagok használatára törekedve, egységes koncepció alapján kell kialakítani.

(6) Legfeljebb 1,50 m magas, áttört kialakítású élősövény kerítés alakítható ki.”

„(1) A zártkerti kertterületen az épületeket az illeszkedés szabályai szerint, a kialakult állapotnak megfelelően kell telepíteni és a hagyományos építészeti karakternek megfelelően kell kialakítani.

(2) Az épületeket szimmetrikus magas tetővel kell megépíteni, jellemzően 35-45^o-os tetőhajlásszöggel, a beépítési magasságot a helyi építési szabályzat határozza meg. A tetőfelépítmény a tetősík legfeljebb 30%-át foglalhatja el. Kis lejtésű tető a tető vetületének legfeljebb 20%-án alkalmazható. A tetőfedés anyaga kerámiacserép, vagy azzal színben megegyező betoncserép kell legyen.

(3) A homlokzati architektúra illeszkedjen a település hagyományos elemeihez, a homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, kő, beton, műkő) és természetes földszínek pasztell színárnyalata kell alkalmazni.”

„(1) A mezőgazdasági területen az épületek elhelyezésénél a tájba illesztésre és takarásra őshonos fafajokat kell alkalmazni.”

„(5) Az építmények homlokzatain és tetőin természetes, tört, földszíneket kell alkalmazni.”

„(1) Az erdőterületen az építmények elhelyezésénél a tájba illesztésre és takarásra őshonos fafajokat kell alkalmazni.

(2) Az építmények homlokzatain és tetőin természetes tört földszíneket kell alkalmazni.

(3) Az erdőterületen csak áttört, lábazat nélküli kerítés, vadháló vagy villanypásztor telepíthető.”

„(3) A településkép védelme szempontjából kiemelt – a nyersanyag kitermelés és feldolgozás célját szolgáló terület, valamint a bánya területek kivételével - területeken

„(8) Technológiai építmények nem helyezhetők el:

„(1) A település közigazgatási területén reklámhordozók és reklámok elhelyezése, közzététele a településkép védelméről szóló törvény (a továbbiakban: településképi törvény) és annak reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Korm. rendelet, illetve e rendelet előírásainak megfelelően történhet.”

„(5) A településkép védelme szempontjából kiemelt - a 3. mellékletben térképen ábrázolt - területen reklámhordozó, reklám, plakát és fényreklám – magasabb szintű jogszabályban meghatározott kivétellel - nem helyezhető el.”

„(16) A település belterületén reklámhordozó tartószerkezet és információs vagy más célú berendezés nem alakítható ki 4 m²-nél nagyobb felületen.

(17) Beépítésre nem szánt terület övezeteiben önálló reklámberendezés mérete a 2 m² nagyságot, a reklámhordozót tartó berendezések teljes magassága a 6 métert nem haladhatja meg.

(18) A saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez.

(19) Utasváró felületének legfeljebb 30 %-án – egységes felületet alkotva – helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés.

(20) A reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések szerkezeti alapszínének és formájának típusonként azonosnak kell lennie.”

„(2) A kérelem a településtervek tartalmáról és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározottak alapján nyújtható be az önkormányzat számára.”

„29. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklámhordozók és reklámok elhelyezése, valamint építmény rendeltetésének módosítása és rendeltetési egységei számának megváltoztatása esetén.

(2) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező, építtető (a továbbiakban: bejelentő) kérelmére indul.

(3) A kérelmet az 5. melléklet szerinti formanyomtatványon elektronikus úton vagy- természetes személy esetén - papír alapon kell benyújtani.”

„(3) Településképi kötelezettség megszegése esetén az ingatlan tulajdonosával, önkormányzati tulajdon esetén a bérlővel szemben településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni. Ennek keretében fel kell hívni az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.”

„(5) A (3) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, településképi kötelezés formájában a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kell kötelezni.

(6) A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése során az ingatlan tulajdonosával szemben kiszabható településkép-védelmi bírság legkisebb összege 100.000 forint, felső határa természetes személyek esetén kettőszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén egymillió forint lehet.”

„(3) A támogatás felhasználásáról a kérelmezővel a képviselő-testület támogatási szerződést köt.”