Darány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2014.(V.5.) önkormányzati rendelete

a közterületek használatáról

Hatályos: 2014. 07. 01

Darány Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



Általános rendelkezések




  1. rendelet célja azon helyi szabályok megállapítása, melyek a településképi, településrendezési, környezetvédelmi, ellátási, közlekedés-biztonsági, valamint tulajdonosi szempontok figyelembevételével határozzák meg a közterületek használatának rendjét.




(1) A rendelet hatálya kiterjed Darány község közigazgatási területén lévő, az ingatlan-nyilvántartásba közterületként bejegyzett bel- és külterületi földrészletekre (zöldterületek, parkok, utak, járdák stb).


 (2) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község területén tartózkodnak és tevékenykednek.


(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a közterületek közművek elhelyezése céljából történő igénybevételére.

A közterület rendeltetésétől eltérő használata


3. §


(1) A közterületet rendeltetésének megfelelően – állagának sérelme, a forgalom veszélyeztetése nélkül, az általános magatartási szabályok betartásával – mindenki szabadon használhatja.


 (2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a közterületi-használati engedély szükséges. A közterületi-használati engedély nem pótolja a külön jogszabályokban előírt bejelentési, engedélyezési kötelezettséget.


 (3) A Képviselő-testület a közterületi-használati engedély kiadására vonatkozó hatáskörét a polgármesterre ruházza át.


Közterületek rendeltetésétől eltérő használatának fajtái


4.§


(1) Építéssel nem járó közterület használatra közterület-használati engedély különösen a következő célokra adható:


a.)     a közterületen 2 m2 –es, vagy attól kisebb felületnagyságú reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény elhelyezéséhez,

b.)     a közterületbe nyúlóan az épület homlokzatára szerelt vagy az épület homlokzata elé épített fix vagy kinyitott állapotú, a homlokzati síktól 3,0 m vagy annál kisebb és 20 m2 vagy annál kisebb vízszintes vetületű kiállású előtető, védőtető, ernyőszerkezet elhelyezéséhez,

c.)      antenna, zászlórúd elhelyezésére (4 m-ig),

d.)     személy taxi várakozóhely céljára,

e.)      autómentő és utánfutója tárolására,

f.)      vendéglátó-ipari kitelepülés (előkert) megvalósításához,

g.)      árusító (vattacukor, cukorka, zöldség, gyümölcs, virág, hírlap, képeslap, stb. értékesítésére szolgáló) pavilon elhelyezéséhez,

h.)     árubemutatás céljára, reklámozási célú árú kirakásához, valamint közterületen időszakos és folyamatos árusításhoz,

i.)       közterületen lévő, vagy közterületbe nyúló árusító automata, egyéb árusító berendezés elhelyezéséhez,

j.)       mozgóbolt üzemeltetéséhez, valamint mozgó szolgáltató tevékenység végzéséhez,

k.)     termőföld, humusz tárolás céljára,

l.)       építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék kihelyezéséhez,

m.)   cirkuszi és mutatványos tevékenység gyakorlásához,

n.)     közhasználatra még át nem adott közterületek (meg nem nyitott utca) ideiglenes hasznosításához,

o.)     a közterület felbontására, amennyiben nem építési engedély köteles,

p.)     alkalmi tűzijáték céljára,

q.)     virágláda, virágkosár elhelyezéséhez, feltéve, hogy az a forgalmat nem akadályozza, és kihelyezője azt gondozza,

r.)       ünnepi rendezvény, kiállítás, technikai bemutató, valamint alkalmi vásár, sport- és kulturális rendezvény céljára,

s.)      szerzői jogi védelemben részesülő játék-, riport- és dokumentumfilm forgatásához, (film és televízió felvételre),

t.)       tevékenységüket árusítással egybekapcsoltan végző művészek működéséhez,

u.)     egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű-várakozóhely, kerékpártároló céljára.


(2) Nem kell a közterület-használati engedély:


  1. a közterületnek
    1. az önkormányzat által történő igénybevételéhez,
    2. a településen bejegyzett és telephellyel rendelkező civil szervezetek által – az önkormányzattal egyeztetett módon – történő igénybevételéhez,
  2. a sajtó munkatársainak, a tájékoztatási feladatuk ellátásához szükséges mértékben,
  3. fegyveres testületeknek és rendészeti szerveknek, valamint a tűzoltóságnak és mentőknek feladatuk ellátásához szükséges mértékben,
  4. az úttartozékok, útbaigazító táblák és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
  5. a közterületen, illetőleg az alatt- vagy felett elhelyezett távközlési kábelek, közművezetékek hibaelhárítása érdekében végzett munkához, feltéve, hogy a munka végzése nem jár együtt burkolat felbontásával,
  6. a szervezett lomtalanítási akcióban a közterületekre kihelyezett tárgyak tárolásához, a lomtalanítás időtartamára,
  7. tüzelőanyag 10 napot meg nem haladó tárolására,
  8. konténer elhelyezésére (költözés és épület felújítás során keletkező szemét, törmelék ideiglenes tárolására) egy hétig terjedő időszakra,
  9. az 1 m2-nél nagyobb közterületet nem igénylő saját vagy közös tulajdonú lakóingatlan előtti tulajdonos (használó) által történő őstermelői és a maga által termelt termék tekintetében a mezőgazdasági vállalkozói árusításhoz,
  10. kerékpár tároló elhelyezéséhez amennyiben a kerékpártároló helyét az elsőfokú építéshatósági ügyintézővel egyeztette.


(3) Nem adható közterületi-használati engedély:


a.)     zajos (ideértve a zeneszolgáltatást is) és a lakosság nyugalmát egyébként zavaró tevékenység gyakorlásához 22 órától 06 óráig,

b.)     bűzös, füsttel, korommal vagy gőzzel járó, sugárzó, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlásához, ill. ilyen anyagok tárolásához, valamint veszélyes hulladék lerakásához,

c.)      a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezéséhez,

d.)     olyan járdaszakaszokra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná,

e.)      zöldfelületek igénybevételéhez, kivéve helyi szabályozás szerint kijelölt helyeken hirdető-berendezés elhelyezése, közművek létesítése, javítása, bontása, valamint közterületek felbontása esetén, ha más műszaki megoldás nem lehetséges,

f.)      szerencsejáték és ennek nem minősülő játékautomata működtetéséhez, üzemeltetéséhez,

g.)      olyan tevékenység gyakorlásához, amelynek közterületen való folytatását jogszabály nem teszi lehetővé,

h.)     közerkölcsöt és közízlést sértő tevékenység végzéséhez, valamint szexuális áruk, tárgyak, egyéb dolgok bemutatására és forgalmazására,

i.)       ruhaszárító felállítására, kihelyezésére,

j.)       építési munkával kapcsolatos berendezések, eszközök közterületen történő tárolására és ilyen eszközök közterületen történő működtetésére, ha más műszaki megoldás lehetséges.

j.)

A közterület-használati kérelem, a közterület-használati

engedély és annak tartalma


5. §


(1) A közterület-használati kérelmet annak kell előterjesztenie, aki a közterületet használni kívánja.

A kérelem benyújtása a közterület használat megkezdésére nem jogosít.


 (2) A közterület-használatra vonatkozó kérelmet Darány Közös Önkormányzati Hivatalában Darány község polgármesteréhez címezve kell benyújtani.


 (3) A közterület-használati kérelemnek tartalmaznia kell:

a.)     a használatot kérő nevét, állandó lakóhelyének (telephelyének) címét,

b.)     a közterület-használat célját és időtartamát,

c.)      a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását.


(4) A kérelemhez csatolni szükséges:

a.)     a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító, valamint a tevékenységhez szükséges egyéb okirat másolatát,

b.)     felépítmény/mobil árusító berendezés elhelyezése esetén az azonosításra alkalmas méretezett helyszínrajzot a közterület-használatot érintő lényeges elemek ábrázolásával, lehetőség szerint fényképpel.


6.§


 (1) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell:

a.)     a használó nevét és állandó lakóhelye /telephelye/ címét,

b.)     a közterület-használat célját és időtartamát,

c.)      a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,

d.)     a szükséges szakhatósági hozzájárulásokban foglalt előírásokat,

e.)      építési engedély köteles közterület-használat esetében a jogerős építési engedély kibocsátójának megnevezését, az engedély keltét és ügyiratszámát,

f.)      engedély visszavonásának eseteit,

g.)      a közterület-használati díj fizetésének mértékét és módját,

h.)     a közterületen szervezett rendezvény jellegétől függően a szükséges pótlólagos mobil szeméttárolók és illemhelyek elhelyezésére vonatkozó előírást.


(2) Építési munka végzésére adott közterület-használati engedélyben ki kell kötni:

a.)     a gyalogosok számára védőtetővel ellátott átjáró létesítését és szükség szerinti kivilágítását, amennyiben a használó a járdát teljes egészében elfoglalja és a gyalogosközlekedés a másik oldalon lévő járdára nem terelhető át,

b.)     a közlekedés útjában álló oszlopok és ezek alátéteinek fehérre való festését,

c.)      a járda- és útburkolatok, kertészeti létesítmények, fák, csatornák, árkok, korlátok, szobrok, építmények, úttartozékok, stb. kímélését, továbbá a közterület folyamatos tisztántartásának és visszaadás előtti feltakarításának kötelezettségét,

d.)     szükség szerint kikötheti a törmelék konténerben történő tárolását,

e.)      szükség szerint kikötheti a településképi követelményeket kielégítő kerítés létesítését.


(3) Meghatározott eseményhez kapcsolódó ideiglenes árusítás esetén – amennyiben a közterület-használati kérelmek száma meghaladja az igényelhető árusítóhelyek számát vagy a már kijelölt árusítóhelyre több kérelem érkezik az igények elbírálása beérkezési sorrendben történik.


(4)A közterület-használati engedély egy-egy példányát megkapja:

a.)     a használó,

b.)     a közreműködő szakhatóság,

c.)      az ellenőrzéssel megbízott szervezet vagy személy(ek),

d.)     díjfizetési kötelezettség esetén a pénzügyi ügyintéző.


(5) A közterület-használati engedélyt határozott időre, ezen belül évre, hónapra, napra lehet adni.

A közterület-használati engedély adható meghatározott feltételek bekövetkeztéig, ill. visszavonásig terjedő időre is.


(6) A meghatározott időre szóló engedély az érvényességi idő lejárta előtt minimum 15 nappal benyújtott kérelemre meghosszabbítható, amennyiben a közterület használat az e rendeletben foglalt feltételeknek megfelel.


(7) A közterület-használati engedély érvényét veszti:

a.)     ha a közterület-használati engedélyben meghatározott határidő lejárt, vagy feltétel bekövetkezett,

b.)     ha a közterületen folytatott tevékenységre vonatkozó jogosultság megszűnik,

c.)      ha a közterületet a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően használják,

d.)     ha az engedélyben rögzített feltételeket a kérelmező nem teljesíti,

e.)      ha a használó díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig ismételten (másodízben) nem tesz eleget.


Közterület-használati díj


7.§


(1) A közterület használatáért az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott, a közterület-használati hozzájárulásban és szerződésben is rögzített díjat kell fizetni.


(2) A díjat az elfoglalt terület és használat időtartama alapján kell megállapítani. A terület, felület (hirdető berendezés) meghatározása során minden megkezdett m2-t egésznek kell tekinteni. Az időtartam meghatározásánál minden megkezdett nap, hónap egésznek számít.


(3) A fizetendő közterület-használati díj a (2) bekezdés szerinti számított díj, mozgóárusítás esetén naponta, vagy átalánydíjban kell megfizetni.


 (4) A közterület-használatért fizetendő díjat a közterület igénybevétele előtt kell az önkormányzat költségvetési számlájára befizetni vagy átutalni.


8. §


Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a.)     A 4. § (2) bekezdésében szereplő közterület használatért,

b.)     a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek után,

c.)      építésnél, bővítésnél, felújításnál a jogerős építési engedély érvényességének ideje alatt, 1 évig,

d.)     az építési engedély nélkül végezhető építési, felújítási munkánál 30 napig, azt követően az 1. számú melléklet m) pontjában meghatározott díj fizetendő,

e.)      sport és kulturális rendezvényre,

f.)      virágláda, virágkosár elhelyezéséhez szükséges közterületre,

g.)      művészeti kiállításra, vásárra,

h.)     az 1 m2-nél nagyobb hirdetőfelülettel nem rendelkező, a választás időtartamára szóló és a választással összefüggő, ideiglenes jellegű hirdetőtábla elhelyezéséhez.



Egyes közterület-használatra vonatkozó szabályok


Gépjárművek tárolása közterületen


9. §


(1) A közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt, továbbá közúti forgalomban résztvevő 3500 kg össztömeget meghaladó gépjármű, jármű (mezőgazdasági munkagép, vontató), mezőgazdasági eszközök (eke, borona, tárcsa, stb.), pótkocsi, lakókocsi, utánfutó (kivéve autómentő és annak utánfutója) közterületen nem tárolható, és e területek telephelyként sem jelölhetők ki.


(2) A rendelet alkalmazása szempontjából tárolásnak minősül munkanapokon 22 óra és reggel 6 óra között, valamint szabad- és munkaszüneti napokon egész nap, a közterületen az 1 óra időtartamot meghaladó várakozás, kivéve ha a jármű vezetője menetlevéllel igazolja, hogy fuvarban van (szállítmány fel- és lerakása, valamint a szállítmányra történő várakozás stb.).


(3) Az (1) bekezdésben foglalt gépjárművek csak saját telephelyen, bértárolásra kijelölt telephelyen, ill. méretei alapján alkalmas építési telken tarthatók.


(4) Közterületen a gépjárművek mosása csak karosszéria felsőmosás mosószer használata nélkül, ill. a környezetre nem káros mosószerrel végezhető.


(5) Tilos a közterületen:

a.)     járművek javítása, átalakítása, szerelése a KRESZ-ben meghatározott hibaelhárítás kivételével,

b.)     gépjárművek festése, olajcseréje,

c.)      gépjárművek alsó mosása.


Üzemképtelen gépjárművek tárolása közterületen


10. §


(1) Közterületen üzemképtelen jármű közterületi-használati engedély nélkül nem tárolható.


(2) Engedély csak legfeljebb 30 napra, és csak mellék útvonalra adható ki akkor, ha a gépjármű tulajdonosa saját ingatlanán nem oldható meg a tárolás.

További tároláshoz közterületi-használati engedély egy ízben legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.


(3) Üzembentartó üzemképtelenné vált járművét, amennyiben közterületi-engedéllyel nem rendelkezik, köteles a közterületről haladéktalanul eltávolítani.


(4) A rendelet alkalmazása szempontjából üzemképtelen gépjárműnek minősül a forgalomból kivont, hatósági engedéllyel, jelzéssel nem rendelkező, baleset- vagy más okból megsérült és elhagyott jármű.


(5) A jármű üzembentartója a közterületi-használati engedély alapján tárolt járművek esetén köteles nevét, címét az engedély másolatát a járművön jól látható helyen (pl.: szélvédő mögött) elhelyezni.


Reklám és hirdetési tevékenység


11. §


  1. Darány község közigazgatási területén hirdetőtábla kihelyezése közterületen közterület-használati engedéllyel történhet.


 (2) A hirdető berendezés tulajdonosának gondoskodnia kell a berendezés karbantartásáról, az elavult hirdetések eltávolításáról.


12. §


(1) Hirdetmények és plakátok a belföldi reklám- és hirdetési tevékenységről szóló jogszabályokban, valamint a választási plakátok elhelyezéséről szóló önkormányzati rendelet rendelkezéseinek betartása mellett helyezhetők el.


 (2) Választással össze nem függő hirdetmény és plakát csak oly módon helyezhető el, hogy az károkozás és környezetszennyezés nélkül eltávolítható legyen.


(3) A szükségtelenné, ill. feleslegessé vált, valamint megrongálódott – választással össze nem függő – falragaszt az elhelyezőknek haladéktalanul el kell távolítaniuk.


(4) Választással össze nem függő falragaszt tilos elhelyezni:

a.)     élő növényzetre,

b.)     elektromos és világító berendezés oszlopára, szekrényére,

c.)      közlekedési jelzőtáblákra,

d.)     autóbuszváró helyiségre.


(5) A tilalom ellenére vagy közterület-használati engedély nélkül kihelyezett plakátot, falragaszt az elhelyezőnek vagy - ha az elhelyező személye nem állapítható meg - akinek az érdekében elhelyezték, haladéktalanul, de legfeljebb 2 munkanapon belül el kell távolítania vagy távolíttatnia.


Közterület felbontására, helyreállítására vonatkozó előírások


13. §


  1. A közterületet felbontani csak a közterület-használati engedéllyel és az abban meghatározott feltételekkel lehet.


(2)A tulajdonos előzetes hozzájárulása nélkül közterületet felbontani csak a közmű üzemzavarának halasztást nem tűrő elhárítása érdekében szabad. Ebben az esetben a felbontást követő első munkanapon a hozzájárulást pótlólag meg kell kérni, és a közterület helyreállítását a felbontástól számítva két héten belül végre kell hajtani.

Ha a közmű üzemzavar elhárítása téli (október 15-től március 15-ig) vagy technológiailag alkalmatlan időben történik, a kérelmező a végleges helyreállításig a közterület ideiglenes helyreállításra köteles. A kérelmező a végleges helyreállításra az akadály elhárulását követő két héten belül köteles.


(3) A közterület-használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

- a bontást kérő nevét, címét, a helyreállításért felelős megnevezését,

- a bontás célját, a helyreállítás módjának leírását,

- a bontás helyét, / helyszínrajz / a bontandó terület nagyságát,

- a bontás időtartamát, a bontás kezdetének és helyreállítás befejezésének időpontját.


(4) A parkosított zöldterületeket és a burkolattal ellátott közterületeket szakszerűen kell helyreállítani. A helyreállítás csak szakképesített, ill. arra jogosult és alkalmas szervezet, vállalkozó végezheti.


(5) A közterület tulajdonosa a kérelmezővel szemben a közterületek helyreállításával kapcsolatban 1 évig garanciális, 3 évig szavatossági jogokat érvényesít. E kötelezettséget a szerződésben rögzíteni kell.


(6) Ha a helyreállítási munka a hozzájárulásban meghatározott határidőre nem készül el, az engedély nélküli közterület-használat jogkövetkezményét kell alkalmazni és a közterület-használó pótdíj megfizetésére köteles.


Építőanyagok tárolása közterületen


14.§


 (1) Közterületen építési anyag tárolására - amennyiben az építési telken belül erre nincs lehetőség - kérelemre, csak a szükséges időtartamra (maximum 1 évre) és csak a műszakilag indokolt területre adható közterület-használati engedély.


(2) Központi belterületen építőanyag és törmelék csak konténerben, egyéb szóródó anyag csak kalodában helyezhető el.


Mozgóárusítással és mozgóbolti tevékenységgel kapcsolatos szabályozás


15.§


(1) Mozgóárusítás és mozgóboltból történő árusítás a község egész területén folytatható.


(2) Közérdekből, a lakosság nyugalma érdekében mozgóárusítás és mozgóbolti tevékenység az alábbi feltételek mellett folytatható:

a.)     hétfőtől péntekig 9:00 – 19:00 óráig,

b.)     szombaton a téli időszámítás tartama alatt 9:00 – 17:30 óráig,

c.)      szombaton a nyári időszámítás tartama alatt 9:00 – 19:00 óráig[1] ,

d.)     vasárnap 14:00 – 17:30 óráig.

Mozgó árusítás, mozgóbolti tevékenység ünnepnapokon nem folytatható.


(3) A mozgóárusításra, mozgóbolti tevékenységre jellemző, a lakosság által megszokott hangjelzés (a továbbiakban szignál) csak az árusítás megkezdése előtt, a gépjármű álló helyzetében alkalmazható az alábbiak szerint:

a.)     a szignál maximális hossza 1 perc időtartamú lehet,

b.)     a szignál hangereje nem lehet erősebb a 6/1990. (IV.12.) KöHÉM Rendelet által szabályozott gépjármű hangjelző-berendezések megengedett értékénél2[2]

c.)      lakossági jelzésre illetve saját hatáskörben az önkormányzat hangnyomásszint-mérést rendelhet el. Többszöri pozitív eredményt adó mérés a szignál használatának betiltását, ennek megsértése az árusítás engedélyének visszavonását vonhatja maga után.


Közterület-használat rendje


16.§


(1) A közterületet csak úgy szabad használni, hogy a többi terület rendeltetésszerű használatát ne zavarja.


(2) A közterület-használat során, a területen elhelyezett szerkezetek, tárgyak (hirdetőtáblák) anyagainak és formájának összhangban kell lennie a környezetében lévő létesítmények anyagával és formájával. Jó karbantartásukról a tulajdonos köteles gondoskodni.


(3) A használó köteles az igénybevett területet folyamatosan tisztán tartani és a keletkezett hulladék, szemét elszállításáról az engedélyben foglaltaknak megfelelően gondoskodni.


(4) Ha a közterület-használat megszűnik, a használó köteles a saját költségén a közterület eredeti állapotát - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani.


(5) Szeszesital közterületen – kivéve engedélyezett kulturális és sportrendezvények, ünnepségek alkalmával – csak vendéglátó-ipari előkertben árusítható, ill. fogyasztható.


A közterület-használati engedély nélküli használatának jogkövetkezményei


17. §


(1) Az engedély nélküli közterület-használat esetén a közterület használó – az elfoglalt közterület mértékének, a közterület használat módjának figyelembe vételével – az alapdíj megfizetése mellett pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj napi mértéke a közterület tényleges használatára irányadó, a rendelet 1. számú mellékletében szereplő egységnyi díjtétel (alapdíj) kétszerese.


(2) A pótdíj megfizetése a jogosulatlan, vagy szabálytalan közterület-használat folytatására nem jogosít. Közterület-használó köteles a hozzájárulás kiadására jogosult, ill. a közterület felügyelő felszólításának eleget tenni, a jogosulatlan közterület-használatot azonnal abbahagyni, illetőleg a szerződésben foglalt előírásoknak eleget tenni és a szerződésszerű állapotot – saját költségén, kártalanítási igény nélkül – azonnal visszaállítani.


(3) Ha a közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulástól eltérő módon használó a hozzájárulás kiadása feltételeinek egyébként megfelel, kérelmére, a közterület-használathoz hozzá lehet járulni. Ezzel azonban a használó nem mentesül a (2) bekezdésben említett követelmények alól.



Záró rendelkezések


18. §



  1. E rendelet 2014. július 1. napján lép hatályba.


  1. E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

[1]

A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart.

[2]

A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 72. §. (2) pontja a hangjelzés hangerejét gépkocsi esetében 93-112 dBA (a hangnyomás mérési egysége) értékben határozza meg, míg a (3) pontja a 7m mérési távolságot rögzíti.

Mellékletek