Darány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2016. 12. 29- 2023. 05. 30Darány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Darány Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eresei jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az Önkormányzat
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Darány Község Önkormányzata / a továbbiakban: önkormányzat /, Székhelye: 7988 Darány, Rákóczi utca 72.
(2) Az önkormányzat vezető szerve a képviselő-testület.
(3) A képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt 5 fő
(4) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő- testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(5) A képviselő-testület szervei:
a) polgármester,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) képviselő-testület hivatala.
(6) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Darányi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal).
(7) A településen horvát nemzetiségi önkormányzat működik.
2. Az önkormányzat jelképei és kitüntetései
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.
(2) Darány község címerének, zászlajának leírását és a használatukra vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.
(3) Az önkormányzat kitüntetései: Darány Község Díszpolgára, Darányért Emlékplakett.
(4) A kitüntető címek adományozásának rendjét, szabályait külön rendelet szabályozza. Az adományozásról történő döntést a képviselő-testület nem ruházhatja át.
3. Darány Község nemzetközi és partnerkapcsolatai
3. § Darány község testvérkapcsolatot tart fenn: Székelyderzs, Székelymuzsna /Románia-Erdély/ községekkel. A kapcsolatról szóló okirat az SZMSZ 1. függeléke.
Az önkormányzat feladata, hatásköre
4. § (1) Az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésben felsorolt önkormányzati feladatokat az adott évi költségvetési lehetőségei szerint látja el, lehetőleg minél teljesebb körben.
(2) Darány Község Önkormányzat helyi önkormányzati feladatai:
a) településfejlesztés, településrendezés
b) településüzemeltetés (köztemető kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása)
c) közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése,
d) egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások,
e) környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar-, és rágcsálóirtás),
f) óvodai ellátás,
g) kulturális szolgáltatás (nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység szervezése és támogatása),
h) szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások,
i) lakás- és helyiséggazdálkodás
j) az önkormányzat területén hajléktalanná vált személyek ellátása és rehabilitációja,
k) helyi környezet-, és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás,
l) honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás,
m) helyi adóval, gazdaságszervezéssel és turizmussal kapcsolatos feladatok,
n) sport, ifjúsági ügyek,
o) közreműködés a település közbiztonságának biztosításában,
p) hulladékgazdálkodás.
(3) Az önkormányzat által ellátott, (2) bekezdésben felsorolt feladatokhoz tartozó kormányzati funkciókat ezen rendelet 2. függeléke tartalmazza. Az önkormányzat megbízza az önkormányzat jegyzőjét a függelék folyamatos aktualizálásával, a változások átvezetésével.
5. § Darány községi önkormányzat kötelezően ellátja Mötv. 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat.
6. § A képviselő-testület átruházott hatáskörei:
(1) A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott szociális feladathoz kapcsolódó hatásköröket.
(2) A képviselő-testület a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsára ruházza át a 44. §.(2) bekezdésében meghatározott feladatait.
7. § Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
A képviselő-testület működése
4. A képviselő- testület ülései
8. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(2) A képviselő-testület az általa elfogadott munkaterv alapján ülésezik.
(3) A képviselő-testület szükség szerint a (2) bekezdésben foglaltaknál gyakoribb ülésezést is elrendelhet.
(4) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindegyikük akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.
(5) A képviselő-testület határozatképes, ha az ülésén legalább 3 települési képviselő jelen van.
(6) A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül - ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására - össze kell hívni.
5. A képviselő-testület megalakulása
9. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül össze kell hívni.
(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
(3) A képviselő-testület az alakuló ülésen, saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbiztatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.
6. A rendes ülés összehívása
10. § (1) A képviselő-testület üléseit a munkaterv szerint tartja.
(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét, időpontját
b) javasolt napirendi pontokat
c) az előterjesztők neve és funkciója
d) utalás az előterjesztés szóbeli jellegére
e) tájékoztatás arról, hogy a meghívott tanácskozási joggal, vagy anélkül vehet-e részt az ülésen.
(3) A képviselő-testületi ülés meghívóját az írásos előterjesztésekkel együtt elektronikus úton úgy kell kiküldeni, hogy azt a címzettek az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.
11. § (1) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a) képviselőknek,
b) a jegyzőnek, aljegyzőnek
c) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek, (a rendelet 1. mellékletben meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein, azon napirendi pontoknál, amelyekre meghívót kaptak.)
d) a nem állandó meghívottaknak
da) az előterjesztőknek és
db) akiket az ülés összehívója megjelöl.
(2) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendi rendjéről a hivatal a lakosságot az ülést megelőzően, legalább 3 nappal tájékoztatja a meghívónak a hivatal és a művelődési ház hirdetőtábláján történő kifüggesztésével.
7. Rendkívüli ülés összehívása
12. § (1) A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni:
a) legalább 2 fő települési képviselők indítványára
b) a képviselő-testület bizottságának indítványára
c) a könyvvizsgáló kérésére az Mötv. vonatkozó szabályában előírt kötelezettsége alapján
d) Kormányhivatal kezdeményezésére
e) a jegyző kezdeményezésére, törvénysértés esetén
f) nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére.
(2) A Kormányhivatal összehívja a képviselő-testület ülését, ha a képviselők ¼-nek, vagy a képviselő-testület bizottságának indítványa kézhezvételétől számított 15 napon belül összehívási kötelezettségének nem tesz eleget.
(3) A rendkívüli ülés összehívását a polgármesternél kell kezdeményezni. Az írásbeli indítványban meg kell jelölni a tárgyalásra javasolt napirendet és a tárgyalás sürgősségének indokait.
(4) Amennyiben a rendkívüli ülés összehívását a települési képviselők indítványozzák az is szükséges, hogy az indítványt saját kezűleg írják alá.
(5) A rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester az indítvány benyújtásától számított 8 napon belül köteles gondoskodni.
(6) A rendkívüli ülésre szóló meghívót, legalább 3 nappal az ülés időpontja előtt kézbesíteni kell a napirend írásos anyagaival együtt.
(7) Amennyiben a napirend sürgőssége indokolja a rendkívüli ülés szóban /telefonon/ is összehívható.
12. A képviselő-testület gazdasági programja
13. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot állapít meg, melyben meghatározza mindazokat a célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.
(2) A gazdasági program tartalmazza: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, a község- politika célkitűzéseit.
(3) A gazdasági programot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, az alakuló ülést követő 6 hónapon belül.
13. A képviselő - testület munkaterve
14. § (1) A képviselő-testület éves munkatervet készít.
(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a) a képviselő-testület tagjaitól
b) a bizottságoktól
c) a jegyzőtől
d) önszerveződő közösségektől
e) nemzetiségi önkormányzattól
f) a választókerület országgyűlési képviselőitől
g) óvoda vezetőjétől.
(3) A munkaterv tervezetet a beérkezett véleményekre, javaslatokra is figyelemmel, a polgármester irányításával a jegyző állítja össze.
(4) A polgármester terjeszti a munkaterv tervezetet a tárgy évet megelőző december havi képviselő-testület elé jóváhagyás végett.
(5) A munkatervnek tartalmaznia kell: a képviselő-testületi ülések várható időpontját, napirendjét, a napirendi pontok előadóját.
(6) A polgármester a munkaterv tervezet előterjesztésével egyidejűleg ismerteti a képviselő-testülettel mindazon véleményeket, javaslatokat, amelyeket a tervezet összeállításánál nem vett figyelembe és közli a mellőzés indokait is.
(7) A munkatervtől történő eltérésre csak a képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.
(8) A munkatervet meg kell küldeni:
a) a képviselő-testület tagjainak
b) a külsős bizottsági tagoknak
c) jegyzőnek
d) nemzetiségi önkormányzatnak.
14. Az ülések nyilvánossága
15. § (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak. Az ülés nyilvánosságát az állampolgárok részvételi lehetősége és a helyi kábeltelevíziós csatorna biztosítja.
(2) Nyilvános ülésen a hallgatóság csak az ülésterem meghatározott részén foglalhat helyet, az ülés rendjét nem zavarhatja.
(3) Az ülés rendjének megzavarása esetén a polgármester a rendzavarót rendreutasíthatja, ismételt rendzavarás esetén az ülésterem elhagyására kötelezheti.
(4) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(5) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(6) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.
15. A képviselő-testület tanácskozási rendje
16. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindegyikük akadályoztatása esetén a Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti. Az ülések vezetőjének a munkáját a jegyző segíti.
(2) Az ülést a polgármester nyitja meg. Megállapítja a jelenlévő képviselők számát és javaslatot tesz az ülés napirendjére. Az ülés alatt folyamatosan ellenőrzi a jelenlévő képviselők számát és a határozatképességet.
(3) Az ülés napirendjét a képviselő-testület fogadja el.
(4) A képviselő- testület dönt az egyes napirendi pontok felvételéről.
(5) A polgármester a napirend elfogadása után tényszerűen
a) tájékoztatást ad a két ülés közötti tevékenységről
b) jelentést ad a lejárt határidejű határozat végrehajtásáról
c) beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről
d) az interpellációkra, kérdésekre, felszólalásokra adott válaszokról, ha nem került sor azonnali válaszadásra
e) társulásokban végzett tevékenységről.
16. Sürgősségi indítvány
17. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a bizottságok vagy legalább 2 fő képviselő írásban kérheti egyes javaslatok sürgősségi tárgyalását.
(2) A sürgősségi indítványt a jegyző és a helyi kisebbségi önkormányzatok is benyújthatnak.
(3) A sürgősségi indítványt a sürgősség rövid indoklásával legkésőbb az ülés napján be kell nyújtani a polgármesternél.
(4) A sürgősség tárgyában a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(5) Az indítvány elfogadása azt jelenti, hogy azt a képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja.
(6) Ha a képviselő-testület a sürgősségi indítványt nem fogadja el, úgy az ügyet egyszerű napirendi javaslatként tárgyalja.
(7) Amennyiben a polgármester, vagy valamelyik képviselő ellenzi a sürgősségi indítvány megtárgyalását, azt vitára kell bocsátani. A sürgősségi indítvány ismertetése után az indítványtevőnek 2 perc áll rendelkezésére, arra, hogy a sürgősség tényét indokolja.
(8) Ha a sürgősségi indítvány tárgya szerint valamelyik bizottság döntési hatáskörébe tartozik, akkor abban a kérdésben is állást foglal a testület, hogy az indítvány elbírálását magához vonja-e.
17. Előterjesztések
18. § (1) A képviselő-testületi ülésre írásos előterjesztés készül.
(2) Az (1) bekezdésben írt kötelezettség alól a képviselő-testület, vagy a polgármester adhat felmentést, kivétel ez alól a rendelet-tervezet.
(3) Szóbeli előterjesztés esetén a határozatot írásban kell elkészíteni.
19. § (1) A képviselő-testületi ülésre előterjesztést tehetnek:
a) a képviselő-testület tagjai
b) a polgármester
c) az alpolgármester
d) a bizottsági tagok
e) a nemzetiségi önkormányzatok testülete
f) a jegyző.
(2) Az előterjesztéseket legkésőbb az ülés időpontja előtt 8 nappal kell leadni a jegyzőnek. Sürgős tárgyalás esetén benyújtott javaslatokat, önálló indítványokat legkésőbb az ülés megkezdéséig kell a képviselőknek eljuttatni.
(3) A jegyző a határozati javaslatot törvényességi szempontból felülvizsgálja, és azt kézjegyével igazolja. A törvényességi vizsgálat során:
a) ellenőrzi a határozati javaslatok törvényességét
b) amennyiben azt állapítja meg, hogy a határozati javaslat a törvényességi szempontoknak, illetve a jogszabályban foglalt kötelezettségnek nem felel meg erről az előterjesztőt és a polgármestert tájékoztatja.
(4) A képviselő-testületi tag, bizottság, kisebbségi önkormányzat által készítendő előterjesztések elkészítésénél a hivatal közreműködik az előterjesztő által igényelt munkát elvégzi, a kért segítséget megadja.
(5) A képviselő-testület a döntés előkészítésébe bizottságot is bevonhat, szükség esetén külső szakértőt is igénybe vehet.
(6) A bizottsági ülésre meg kell hívni az előterjesztőt.
20. § A képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseknek tartalmazniuk kell:
a) az előterjesztés pontos tárgyát, mindazon tényeket, körülményeket és adatokat, melyek megalapozott döntés meghozatalához szükségesek.
b) a lehetséges döntési alternatívákat, változásokat és azok jogszabályi alapját
c) a határozati javaslatot
d) a határozat végrehajtásáért felelős személy megnevezését, a végrehajtás határidejének megjelölését
e) a hatósági ügyekben az előterjesztéseket az ügyfél számára kiadható formában kell a testület elé terjeszteni
f) szerződést, megállapodást tartalmazó előterjesztésekhez a szerződés, vagy megállapodás tervezeteket is csatolni kell
g) tájékoztató jellegű előterjesztés határozati javaslatot nem tartalmazhat.
18. Előterjesztések tárgyalása
21. § (1) A polgármester az egyes előterjesztések felett külön, külön vitát nyit, amelynek során:
a) az írásbeli előterjesztést az előadó szóban is megindokolhatja, vagy kiegészítheti, ha az anyag leadása és az ülés időpontja között bekövetkezett változások ezt szükségessé teszik.
b) a bizottsági elnök ismerteti a bizottság által tárgyalt előterjesztésekről a bizottsági véleményt
c) a napirend előadójának a képviselő-testület tagjai és az ülésre tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, amelyre a vita előtt választ kell adni.
(2) A vitában a szót a polgármester adja meg és ő határozza meg a hozzászólások rendjét. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő, vagy a tanácskozási joggal meghívott, a képviselő- testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A képviselő-testület a felszólalásról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) Az előkészítésben résztvevő bizottságok elnökei és a javaslatok előadói határozathozatal előtt bármikor szót kérhetnek, illetve felszólalhatnak.
(4) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő kérhet szót. Az ügyrendi kérdésről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(5) A vita lezárása után a napirendi pont előadója válaszol a hozzászólásokra.
(6) A polgármester összefoglalja a vitát, szükség szerint javaslatot tesz.
(7) A vita lezárása vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására bármelyik képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(8) A vita után személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzá szólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket kívánja eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével a képviselő egy napirendi pont tárgyalásánál csak egy alkalommal élhet.
(9) Amennyiben a jegyző a szavazás előtt törvényességi észrevételt kíván tenni részére a szót meg kell adni.
19. A tanácskozás rendjének fenntartása
22. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.
(2) A polgármester a rendfenntartás során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem méltó módon nyilatkozik.
b) rendreutasítja azt a személyt, aki a képviselő-testületi tagságához méltatlan magatartást tanúsít.
20. A szavazás rendje
23. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja, úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokról, majd az eredeti javaslatokról kell dönteni.
(2) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester a határozatot kihirdeti.
(3) A személyekre vonatkozó szavazást minden esetben külön-külön ABC sorrendben személyenként kell megejteni.
(4) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntetési cím adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel, a képviselő-testület lépcsőzetes szavazással dönt. Ez úgy történik, hogy az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személy /ek / kiesnek.
21. A döntéshozatal szabályai
24. § (1) A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
(2) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.
(3) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.
(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
(5) A döntést megelőzően a képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
(6) A kizárásról – az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára – a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(7) A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
18. A szavazás módja
25. § (1) Szavazni személyesen kell.
(2) A képviselő- testület döntéseit nyílt szavazással, kézfelemelésével hozza. A nyílt szavazás név szerint is történhet.
(3) A nyílt szavazásnál a polgármester először a javaslattal egyetértőket, majd a javaslat ellenzőit kéri fel szavazásra.
(4) A szavazás eredményét a jegyző közreműködésével kell megállapítani, kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.
(5) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd a javaslat ellen szavazók számát, tartózkodni a szavazás során nem lehet.
(6) A képviselő-testület titkos szavazást rendel el a törvény által kötelezően előírt esetekben, titkos szavazást rendelhet el, mindazon esetben és ügyekben, amelyekbe zárt ülést kell tartani.
(7) Titkos szavazásnál az Ügyrendi Bizottság képviselő tagjai szavazatszámláló bizottságként járnak el és lebonyolítják a titkos szavazást.
(8) A titkos szavazás szavazólapon történik, urna igénybevételével. A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, ennek alapján kerül ismertetésre a titkos szavazás eredménye.
(9) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
a) a szavazás kezdetét, végét a szavazás helyét és idejét
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét
c) a szavazás során felmerült körülményeket, szavazás során tett megállapításokat /érvényes, érvénytelen / szavazás és a hozott határozatokat a szavazás eredményét.
(10) A szavazásról készült jegyzőkönyvet szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
(11) Amennyiben a javaslat nem kapta meg a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazatát akkor a javaslat elutasításra kerül.
(12) A név szerinti szavazás elrendelése kötelező:
a) ha 2 fő megválasztott képviselők kéri
b) hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, helyi adó jogainak és mértékének megállapítása esetén
c) a képviselő-testület feloszlása kérdésében,
d) ha azt a törvény előírja.
(13) Név szerinti szavazás rendelhető el ha:
a) a polgármester indítványozza
b) bármelyik települési képviselő indítványozza
c) bizottság kéri.
(14) A név szerinti szavazás elrendeléséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(15) A név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők nevét sorrendben olvassák fel, akit nevük felolvasása után „igen” vagy „nem” kijelentéssel szavaznak. A polgármester utolsóként szavaz. A szavazást a névsorban fel kell tüntetni, a szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A jegyző által hitelesített szavazási névsort a szavazás személyenkénti eredményével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
19. A képviselő-testület döntései
26. § (1) A képviselő-testület döntései:
a) önkormányzati rendelet
b) képviselő-testületi határozat.
(2) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
20. Az önkormányzati rendelettervezetek speciális tartalmi követelményei és az előkészítés szabályai
27. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő-testület tagja
b) a képviselő-testület bizottsága
c) a polgármester
d) a jegyző
e) a nemzetiségi önkormányzat.
(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.
(3) A rendelettervezetet a jegyző irányításával a hivatal készíti elő. A rendelet-tervezet elkészítéséhez szükség esetén szakértő is igénybe vehető.
(4) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelezettségeit érintő önkormányzati rendelettervezetet 15 napra, a helyi adó rendelettervezet 30 napra közszemlére kell tenni. Ennek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. A lakosság a rendelet-tervezettel kapcsolatos észrevételeit, javaslatát, kifogásait a jegyzőnél teheti meg. Ezek tekintetében a képviselő-testület a rendelet - tervezetet tárgyaló ülésén foglal állást.
(5) Az önkormányzat rendeletének végleges és hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzat rendeletét a jegyző és a polgármester írják alá.
(6) A rendeleteket minden naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. Az évszám után szerepeltetni kell a kihirdetés időpontját /hónap, nap/.
(7) Az önkormányzat rendeleteiről központi nyilvántartást kell vezetni.
(8) Az önkormányzat rendeleteit a Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni, illetve az önkormányzat honlapján elérhetővé kell tenni. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik.
(9) Az önkormányzati rendeletet elektronikusan a jegyző megküldi:
a) a képviselő-testület tagjainak
b) a polgármesternek
c) a bizottságok nem képviselő-testületi tagjainak.
21. A képviselő-testület határozatai
28. § (1) A képviselő-testület a rendeletalkotás eseteit kivéve határozatot hoz.
(2) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvében rögzítendő határozatokat minden naptári év elsejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és év, hó, nap megjelöléssel kell ellátni. A több feladatot tartalmazó határozatot alpontokba szedve kell rögzíteni Az alpontokat arab számmal, kell jelölni. A határozatot felelős és a határidő megjelölésével kell ellátni. A határozatok nyilvántartásáról a jegyző, aljegyző gondoskodik, kivonatát a testületi tagok számára a jegyzőkönyv elkészítése után megküldi.
22. A képviselő-testülethatározatainak végrehajtása
29. § (1) A lejárt határidejű határozatokról a polgármester a beszámolási határidő lejártát követő első képviselő-testületi ülésen köteles a képviselő-testületnek beszámolni.
(2) A beszámolás írásban történik. A lejárt határidejű határozatokról szóló beszámoló alapja a felelős írásbeli jelentése.
(3) A beszámoló elkészítéséről a polgármester gondoskodik.
(4) A képviselő-testület dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóról. A döntés vonatkozhat:
a) a beszámoló elfogadására, vagy elvetésére,
b) újabb beszámolási határidő előírására,
c) a határozat hatályon kívül helyezésére.
23. Kérdés
30. § (1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás. A képviselő kérdést a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottságok elnökeihez, tanácsnokokhoz, jegyzőhöz intézhet.
(2) A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testületi ülésen, vagy bonyolult, hosszabb kivizsgálást, előkészítést igénylő felvetés esetén legkésőbb 15 napon belül köteles az érdemi választ megadni.
24. Felszólalás
31. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörbe tartozó, a napirenden nem szereplő községi jelentőségű, halaszthatatlan, vagy rendkívüli ügyben a képviselők felszólalhatnak.
(2) A 30. § (1) bekezdésében felsoroltak a felszólaláshoz 2-2 perces időtartamban észrevételt tehetnek.
25. A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve
32. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíthető, amelyet a jegyzőkönyv elkészültéig kell megőrizni.
(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik, kép- és hangrögzítés és jegyzet alapján.
(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az ülés helyét; időpontját,
b) a megjelent, valamint az igazoltan, vagy igazolatlanul távol maradó képviselők névsorát,
c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
d) az elfogadott napirendi pontokat és napirend előtti felszólalásokat,
e) a napirendi pontok előadóit, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalások lényegét, a vita fontosabb mozzanatait,
f) szóbeli kiegészítéseket és szóbeli előterjesztéseket,
g) a határozathozatal módját,
h) a szavazás számszerű eredményét,
i) a hozott döntéseket,
j) a jegyző törvényességi észrevételeit,
k) a képviselő-testületi ülésen történt fontosabb eseményeket,
l) az ülésen elhangzott bejelentéseket, interpellációkat, kérdéseket és az ezekre adott válaszokat,
m) a képviselő kérésére a külön véleményét,
n) a polgármester, a jegyző és egy jegyzőkönyv-hitelesítő aláírását.
(4) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) a képviselő-testületi ülésre szóló meghívó
b) jelenléti ív
c) előterjesztések
d) határozati javaslatok
e) rendeletek hiteles szövege
f) titkos szavazásról készült jegyzőkönyv
g) név szerinti szavazásról készült névsor
h) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó megjegyzését tartalmazó feljegyzés.
(5) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve nem szó szerint tartalmazza az ülésen elhangzottakat. A képviselő-testület bármely tagjának indítványára a vitában elhangzottakról a hangfelvétel alapján szó szerinti jegyzőkönyv készül, ha a képviselő testületi tag a hangfelvételt ülés előtt kérte. A szó szerinti jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző a felelős.
(6) Az érintett képviselő kérheti a jegyzőtől a jegyzőkönyv kiigazítását. A kiigazítás megtagadásának jogszerűségéről, ha az érintett kéri az Ügyrendi Bizottság dönt .
(7) A jegyzőkönyvből határozati kivonatot kell készíteni, amelyet a képviselő- testületi ülést követő 20 napon belül a határozat érintettjének meg kell küldeni: a határozat érintettjének, a végrehajtásban érdekelteknek, illetve a végrehajtásért felelősöknek.
(8) A jegyző az ülést követő 15 napon belül a jegyzőkönyv és mellékleteinek 1 példányát a Nemzeti Jogszabálytáron keresztül megküldi a Somogy Megyei Kormányhivatalnak.
(9) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyveibe a hivatalban.
(10) A képviselő-testület a jegyzőkönyv hitelesítőt a képviselő-testület minden testületi ülés elején választja meg jelenlévő tagjai közül. A jegyzőkönyv-hitelesítőknek a testület ülésén az elejétől fogva – személyesen - végig jelen kell lennie.
26. Helyi népszavazás
33. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás feltételeit, eljárási rendjét.
27. Lakossági fórumok, közmeghallgatás
34. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A képviselő-testület döntése előtt közmeghallgatást kell tartani:
a) a település általános rendezési tervének jóváhagyásakor
b) a jelentősebb fejlesztésekhez kapcsolódóan
c) jogszabályok által kötelezően előírt esetekben
(3) Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha
a) a testület előzetesen úgy döntött
b) a településen a választásra jogosultak 1%-a az ügy tárgyának megjelölésével írásban kéri .
(4) A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot képviselő-testületi ülés időpontját, helyét legalább 5 nappal az ülés előtt nyilvánosságra kell hozni.
(5) A közmeghallgatás során az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, tanácsnokhoz, vagy a körjegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatot tehetnek, maximum 5 percben felszólhatnak, véleményt nyilváníthatnak.
(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület üléseiről készülő jegyzőkönyvre irányadó szabályok.
(8) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a meg nem válaszolt kérdéseket és javaslatokat az illetékes bizottságnak, a polgármesternek, a hivatalnak meg kell vizsgálniuk és 15 napon belül a választ meg kell adniuk a kérdés feltevőinek. A válaszról a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást kell adni.
28. Együttműködés a lakosság önszerveződő közösségeivel
35. § (1) Darány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel tevékenységük, feladataik körében. Az együttműködés célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és település-fejlesztési tervek véleményeztetése
c) rendelettervezetek véleményeztetése
d) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása.
(2) A képviselő-testület a költségvetésben meghatározott összeg erejéig, anyagilag is támogathatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét.
29. Az önkormányzati képviselő
36. § (1) Az önkormányzati képviselő a település egészségéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
(2) Az önkormányzati képviselő:
a) a képviselő-testület ülésén - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon - kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;
b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni;
c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
d) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;
e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;
f) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;
g) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat;
h) a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja;
i) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;
j) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen.
(3) A polgármester a települési képviselőt szakmai ismeretei alapján bevonhatja döntések előkészítésébe a különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba.
(4) Az önkormányzati képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület üléséről előzetes bejelentés, vagy igazolás nélkül távol marad és a távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollévőnek minősül.
(5) Az önkormányzati képviselők névsorát a 3. függelék tartalmazza.
(6) Az Önkormányzati képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő testülete külön rendeletben határozza meg.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEIRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
30. A képviselő-testület bizottságai
37. § (1) A képviselő-testület előkészítő, szervező és ellenőrző továbbá döntési hatáskörökkel bizottságokat hozhat létre.
(2) A képviselő-testület bizottságai lehetnek állandó, ideiglenes és albizottságok.
(3) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell kiválasztani.
(4) A bizottság feladat és hatásköreinek megállapításáról 2. melléklet rendelkezik.
31. Állandó bizottságok
38. § (1) Az állandó bizottság jogai:
a) döntések a hatáskörükbe utalt ügyekben
b) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése során megvitatják és állást foglalnak a feladatkörükbe tartozó ügyekben, beleértve a képviselő-testület határozati javaslatainak véleményét is
c) előkészítik a munkatervben meghatározott előterjesztéseket
d) közreműködnek a feladatkörükbe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében
e) ellenőrzik a hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére és végrehajtására irányuló munkáját.
(2) A bizottság működése során külső szakértőt is igénybe vehet: ellenőrzik a hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére és végrehajtására irányuló munkáját, javaslatot tesznek a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.
(3) Állandó bizottságok és tagjainak száma: Ügyrendi Bizottság 3 fő.
(4) A bizottság képviselő-testületi tagjaira javaslatot tehet a polgármester és bármely települési képviselő.
(5) A bizottság nem képviselő-testületi tagjaira a bizottság tagjai véleményének kikérése után a képviselő-testület tagja tesz javaslatot.
(6) Darány Községben működő nemzetiségi önkormányzat elnökét tanácskozási joggal meg kell hívni az állandó bizottság nyílt ülésére.
32. A bizottságok szervezete és működése
39. § (1) A polgármester, az alpolgármester, illetve a hivatal dolgozója nem lehet bizottság elnöke vagy tagja.
(2) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén feladatait a bizottság által megbízott képviselő-testületi bizottsági tag látja el:
a) indokolt esetben a polgármester összehívja a bizottság ülését, ha kérésre azt a bizottság elnöke nem hívja össze.
b) a bizottság belső működésének további szabályait az Mötv. és az SZMSZ keretei között saját maga állapítja meg.
(3) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára és külön a nem szabályozott működésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
(4) A bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.
(5) A bizottsági döntéshozatalból való kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
33. A polgármester
40. § (1)1 A polgármester a településen főállásban látja el feladatait.
(2) A polgármestert akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti. Mindkettő tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselőtestületet. A polgármester akadályozott különösen betegség vagy egyéb távollét esetén.
(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatal és működése szempontjából, települési képviselőnek tekinthető.
(4) A polgármester főbb feladatai KÜLÖNÖSEN:
a) önkormányzat képviselete
b) a település fejlődésének elősegítése
c) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás
d) az önkormányzat vagyonának megőrzése, gyarapítása
e) az önkormányzat gazdálkodása feltételeinek megteremtése
f) demokratikus hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása
g) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése
h) a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása.
(5) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő főbb feladatai:
a) a testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése
b) a képviselők munkájának segítése
c) a testületi ülések összehívása, vezetése
d) testületi döntések előkészítése, végrehajtásának szervezése, ellenőrzése
(6) A polgármesternek a bizottságok munkájával összefüggő főbb feladatai:
a) felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekét.
b) indítványozhatja a bizottság ülésének összehívását
c) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök összeférhetetlenségi ok jelzése alapján a kizárás kérdéséről, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti.
(7) A hivatal működésével összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok
a) a képviselő-testület döntései szerint a saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésébe a döntések előkészítésében és végrehajtásában
c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben és egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja
d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására
e) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét
f) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében
g) a jegyző munkáltatói jogkörébe tartozó a hivatal dolgozóit érintő, döntésekkel kapcsolatban egyetértési jogot gyakorol.
(8) A polgármester az önkormányzat ügyeinek intézése érdekében hivatali időt (ügyfélfogadást) tart a Hivatalban: Hétfőn 08.30 órától 09.30 óráig, kedd 08.30 órától 09.30 óráig, csütörtökön 08.30 órától 12 óráig.
34. Az alpolgármester
41. § (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával, társadalmi megbízatásban látja el feladatait. Ügyfélfogadást tart minden csütörtökön 10 órától 12 óráig.
(3) Az alpolgármesterre a polgármesterre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
35. A jegyző és az aljegyző
42. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) Az aljegyző jogállására az Mötv. 81. §. (2) bekezdését kell alkalmazni.
(3) A jegyzőnek és az aljegyzőnek az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzésének megszervezéséről,
d) az érintettek részére megküldi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatokat,
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert, illetve rendeletmódosítást kezdeményez,
h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
(4) A Mötv 82. §(3) bekezdésében meghatározott esetben a Közös Önkormányzati Hivatal tanácsos besorolású köztisztviselője helyettesíthet maximum 2 hónapra.
36. A képviselő-testület hivatala
43. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján közös önkormányzati hivatalt hoz létre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Darányi Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 7988 Darány, Rákóczi utca 72.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján a polgármester is meghatározhat. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata (továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatali SZMSZ) tartalmazza.
(4) A Darányi Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó SzMSZ-t - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a képviselő-testület határozattal fogadja el.
(5) A Közös Önkormányzati Hivatali SZMSZ folyamatos (jogszabályokhoz igazodó) aktualizálása a jegyző feladata.
37. A társulások
44. § (1) A képviselő-testület tagja a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulásnak, a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Társulásnak, valamint az Darány-Istvándi Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulásnak.
(2) A Barcsi Többcélú Kistérségi Társulásban ellátott feladat- és hatáskörök:
a) területfejlesztés, kistérségi területfejlesztési projektek megvalósítása
b) óvodai nevelés,
c) nemzetiséghez tartozó óvodai nevelés,
d) a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos igényű gyermekek óvodai nevelése,
e) egészségügyi alapellátás együttes szervezése, fogorvosi ellátás
f) szociális és gyermekjóléti alapellátás együttes szervezése, ezen belül különösen: szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás valamint az időskorúak tartós bentlakásos ellátása
g) gyermekétkeztetés,
h) esélyegyenlőségi program, foglalkoztatás.
(3) A Társulásra egyebekben a Mötv. 87. – 95. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.
(4) Az Önkormányzatot az (1) bekezdés szerinti társulásokban a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester képviseli. A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a 12. §.(2) bekezdése az irányadó.
38. Nemzetiségi önkormányzat
45. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § -a alapján a települési önkormányzat hivatala, illetve az a hivatal, amelyik a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatali feladatát ellátja a helyi nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.
(2) A helyi önkormányzat a kötelezettségének teljesítése érdekében biztosítja a rendeltetésszerű helyiséghasználatot. A települési önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzattal a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást köt. A megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni.
Az önkormányzat gazdálkodása és ellenőrzése
46. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a képviselő-testület hivatala látja el. A helyi önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért a polgármester felel.
(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott hivatal önállóan működik, gazdálkodik. A jegyző egy személyben felelős az általa vezetett intézmény gazdálkodásának szabályszerűségéért.
47. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzését külsős szolgáltató bevonásával oldja meg.
(2) Az Önkormányzatnál a belső ellenőrzés keretében az alábbi feladatokat kell ellátni:
a) vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését;
b) vizsgálni és értékelni a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;
c) vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát;
d) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni a költségvetési szerv vezetője számára a költségvetési szerv működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek, a belső kontrollok javítása, továbbfejlesztése érdekében;
e) ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, valamint a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében;
f) nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket;
g) a költségvetési szerven belül a nemzetközi belső ellenőrzési standardok és a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítettek szerint tanácsadási tevékenységet ellátni;
h) szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket, valamint az éves elemi költségvetési beszámolókra vonatkozóan megbízhatósági ellenőrzéseket kell végezni az Áht. 121/A. §-ának (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően;
i) a belső ellenőrzési kézikönyv elkészítése;
j) a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési tervek összeállítása, költségvetési szerv vezetőjének jóváhagyása után a tervek végrehajtása, valamint azok megvalósításának nyomon követése;
k) a tárgyévet követő évre vonatkozó éves ellenőrzési terv kidolgozása és megküldése a jegyzőnek minden év november 15-ig;
l) az ellenőrzés lefolytatásához szükséges ellenőrzési program elkészítése, annak végrehajtása;
m) az ellenőrzés tárgyát, megállapításait, következtetéseit és javaslatait tartalmazó ellenőrzési jelentés, vagy több kapcsolódó témájú ellenőrzési jelentés alapján összefoglaló jelentés készítése;
n) a költségvetési szerv vezetőjének az éves ellenőrzési terv megvalósításáról, és az attól való eltérésekről való tájékoztatása;
o) az ellenőrzés lezárását követően az ellenőrzési jelentés megküldése az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység számára a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 42. §-ának megfelelően;
p) az éves ellenőrzési jelentés, illetve az összefoglaló ellenőrzési jelentés a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.(XII.31.) Korm. rendelet 48. §-ban foglaltak szerinti összeállítása;
q) gondoskodni az ellenőrzések nyilvántartásáról, valamint az ellenőrzési dokumentumok legalább 10 évig történő megőrzéséről, illetve a dokumentumok és az adatok biztonságos tárolásáról.
Záró rendelkezések
48. § (1) E rendelet 2015. április 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011. (X.26.) számú rendelete.
A 40. § (1) bekezdése a Darány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.