Csokonyavisonta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete

Csokonyavisonta község Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2023. 11. 25- 2024. 08. 16

Csokonyavisonta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete

Csokonyavisonta község Helyi Építési Szabályzatáról

2023.11.25.

Csokonyavisonta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban Étv.) kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a település önkormányzatának az országos szabályozásnak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan- az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

I. Fejezet

Általános előírások

1. § (1) A rendelet területi hatálya a község közigazgatási területére terjed ki és a Stadler Építész Iroda 5/2005 jelzőszámú szabályozási tervével és 5/2008. jelzőszámú 2Ma, 2Mb, 2Mc, 2Md, 3Ma, 4Ma, 4Mb, 5Ma, 6Ma rajzszámú belterületi szabályozási terveivel együtt alkalmazható. A rendelet mellékletét képező szabályozási terv kiegészül a Stadler Építész Iroda 1/2010. jelzőszámú 4.0., 4.1M., 4.2M, 4.3M, 4.4M, 4.5M és 5.1-M2 rajzszámú szabályozási tervekkel és ezekkel együtt alkalmazható. A rendelet mellékletét képező szabályozási terv kiegészül a 7Ma rajszámú – 0490 hrsz-ot érintő - külterületi szabályozási tervmódosítással, és ezzel együtt alkalmazható.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket, területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzátartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(4) A szabályozási terven kötelező és irányadó szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, képviselő testületi jóváhagyással, az irányadó elemek a rendezési terv előírásainak keretei között az engedélyezési eljárás során változtathatók, a szakhatósági egyeztetések lefolytatásával.

(5) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni :

- a település igazgatási határát,
- a meglévő és tervezett belterületi határt,
- a szabályozási és védelmi vonalakat, területeket,
- az egyes terület-felhasználási egységek és övezetek határait, és előírásait,
- a környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, műemléki szabályokat és kikötéseket,
- építési határvonalat.
Irányadó : telekhatár
(6) Az országos és helyi természetvédelem alatt lévő és arra javasolt területeken az építési hatósági eljárási ügyekben az illetékes szakhatóság szakvéleményét a vonatkozó jogszabály alapján be kell szerezni (lásd: 3. sz. Függelék).
(7) A telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről. Az előírás a kiszolgáló utakra is vonatkozik.
(8) A kialakult (K) beépítéseknél a meglévő telekméretet , beépítettséget és építmény magasságot –a beépítési előírásoktól történő esetekben- adottságnak kell tekinteni. A kialakult beépítési móddal jelölt (K) lakóterületi építési övezetekben új telekalakítás szabadon-álló beépítés esetén minimum 16 m-es, oldalhatáron álló beépítés esetén minimum 14 m-es szélességgel létesíthető oly módon, hogy az egyéb beépítési előírásoknak a visszamaradó és újonnan kialakított telkeknek is meg kell felelnie.
(9) A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK 42. §-ának előírásai alapján kell meghatározni, és az építési telken belül elhelyezni.
(10) Az alábbi esetekben az illetékes földtani hatóságot az engedélyezési eljárásba be kell vonni :
- négy beépített szintnél magasabb, vagy 7,0 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezetet tartalmazó előre gyártott, vagy vázas tartószerkezetű épület esetén,
- 5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építménynél
- 3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezés (feltöltés, bevágás) esetén,
- és minden olyan esetben amikor a lakosság, az ingatlan tulajdonosa, a tervező, vagy az Önkormányzat az altalajjal összefüggő kedvezőtlen jelenséget észlel.
A bányászati területeket az 5. számú függelék tartalmazza.
(11) A vízfolyások és tavak, valamint a kiemel dombsági területek meredek lejtésű
völgyvonalain építési helyek kijelölését megelőzően mérnökgeológiai szempontok alapján kell vizsgálni a terület felszínmozgásra való hajlamát (Eg, Ee, Ksp) Amennyiben a terület felszínmozgásra hajlamos, veszélyes, úgy az építési helyek kijelölését, az építmények létrehozásának egyedi feltételeit mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni.
(12) A 15 foknál meredekebb dőlésű vagy 2 m-nél magasabb nyitott kőzetfallal (nyitott közetfal-partfallal, bevágással, mélyutakkal, terep lépcsökkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.
(13) A mély fekvésű, magas talajvízállású tavi, vízfolyás-menti területeken építmények létrehozása előtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell tisztázni az igénybevett kőzettér állapotát, az építés feltételeit.
(14) Feltöltött területek beépítésének feltételeit talajmechanikai vizsgálatok eredményei alapján kell meghatározni.
(15) A terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik, a meglévő pince területeket a beépítéseknél figyelembe kell venni.
(16) Az építmények engedélyezésénél a tűzrendészeti szabályrendeleteket be kell tartani. A tűzivíz ellátást az előírásoknak megfelelően kell biztosítani. A lakóépületeknél az alkalmazott tetőhéjazati anyag legalább „mérsékelt tűzterjedésű” kategóriába sorolt lehet. Könnyen éghető anyagú tetőhéjazati anyagok (pl. nád) csak az I. fokú tűzvédelmi hatóság külön, egyedi esetekre vonatkozó engedélye alapján alkalmazható.
(17) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenység valamint a szénhidrogén kitermelő mező területén az engedélyezési eljárásban a vonatkozó törvény előírása alapján a Bányakapitányságot szakhatóságként be kell vonni.
(18)
(19) Az állattartással kapcsolatos szabályozást a község állattartó rendelete tartalmazza.
(20) A rendezési terv által meghatározott terület-felhasználás megvalósulásáig az M0-ás illetve Mk0-ás területekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(21) A község országos és helyi védett területein, a belterületen, valamint az ökológiai hálózattal érintett területeken adótorony nem létesíthető.
(22) Az – ET- jellel ellátott területeken a telekalakítási engedélyt a tömbre kiterjedően kell elkészíteni. Az EÉTK – val jelölt, elvi építési engedély tervkészítése előírással érintett tömböknél pedig az elvi engedélyt a telekre vonatkozóan kell elkészíteni. Az elvi építési engedély a vonatkozó jogszabály alapján a településrendezési előírások ( pl. a telek rendeltetése, beépíthetősége, az építmény elhelyezhetősége ) és a közművesítési megoldásokra terjedjen ki.
(23) A szabadon-álló beépítéseknél az oldalkert nem lehet kisebb sem a telekre előírt építménymagasság felénél, sem pedig 3,0 m-nél.
(24) A technológiai építmények, műtárgyak és sajátos építményfajták maximális épület magassága 30 m. Az ”elvi” szót hatályon kívül a helyezte a 9/2010.(XI.23.) sz. Kt. rendelet. Hatályát vesztette a kihirdetést követő 30. napon. Módosítva a 9/2010.(XI.23.) sz. Kt. rendelettel. Hatályba lépett a kihirdetést követő 30. napon.
(25) E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben a 1997 évi LXXVIII törvény és az OTÉK előírásait kell figyelembe venni, illetve az illeszkedési szabályokat kell alkalmazni.
(26)
(27) A közérdekű közlekedés céljára történő terület kisajátítás, terület igénybevétel esetén a visszamaradó telek minimális telekméretére vonatkozó övezeti korlátozást nem kell alkalmazni.
(28) 1 Tervezett szabályozási vonallal érintett közlekedési és közműterület céljára szolgáló telek abban az esetben is kialakítható, ha a visszamaradó telek területnagysága, egyéb mérete és a beépítettsége nem felel meg az adott övezetre vagy építési övezetre vonatkozó előírásoknak.
(29) 2 Építési hely meghatározásánál
a) ha a szabályozási terv építési határvonallal jelöli az építési helyet, ott azt kell figyelembe venni,
b) ahol a szabályozási terv nem jelöli és e rendelet nem rendelkezik az elő-, oldal- és hátsókert méretéről, ott az OTÉK előírásait kell alkalmazni.
II. Fejezet

Településszerkezet, terület-felhasználás.

2. § A település igazgatási területe tagozódik:

(1) Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %

(2) Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.

(3) A község területén, a beépítésre szánt területek szintterület sűrűsége – amelyet a területi egységeknél telektömbre kiterjedően kell figyelembe venni – a következő :

Lakóterületek:
1./ Kertvárosias lakóterület: 0,4
2./ Falusias lakóterület: 0,5
Vegyes területek:
1./ Településközpont vegyes terület: 1,4
2./ Központi vegyes terület: 1,0
Gazdasági területek:
1./ Kereskedelmi, szolgáltató gazd. ter. 1,5
2./ Ipari és mezőgazdasági ipari
gazdasági terület: 1,0
Üdülőterületek:
1./ Üdülőháza üdülőterületek 1,0
2./ Hétvégiházas üdülőterület 0.2
Különleges területek: 1,5 Kivéve a temetők, kegyeleti park és sportterületek.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Lakóterületek

3. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésre szolgál.

(2) A község területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor:

- Kertvárosias lakóterület (Lke)
- Falusias lakóterület (Lf)
(3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és a lakóterületek részletes szabályozása tartalmazza.
(4) Az oldalhatáros 20 m, vagy annál szélesebb telkek esetén szabadon-álló beépítési mód is engedélyezhető azzal, hogy az oldalhatáros beépítés felé minimum a területre előírt építménymagassággal megegyező oldalkertet kell kialakítani.
(5) A kialakult lakóterületeken a telek minimum 12,0 m-es szélesség esetén építhető be.

Kertvárosias lakóterület

4. § (1) A szabályozási terven a lakóterület jele : "Lke". A szabályozási terven Lke1-Lke3 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb építménymagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint :

Övezet
jele

Beépítési
Mód

Építmény
magasság
max. m

Beépítettség
max
%

Legkisebb
telekméret
m2

Telekszélesség
min.
m

Telekmélység
min.
m

Lke1

OK

5,0

30

700

K

K

Lke2

SZK

4,5

30

400

K

K

Lke3

OK

5,0

30

600

K

K
(2) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 50 %-a.
(3) A területen legfeljebb négy lakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló közbiztonsági, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari és egyéb gazdasági épület, kivételesen elhelyezhető sportépítmény, 1 db négy szobaszámot meg nem haladó kereskedelmi szálláshely épület, közbiztonsági építmény az OTÉK 31 § (2) bekezdés előírásának a figyelembe vételével. A területen nem helyezhető el üzemanyagtöltő, négy szobaszámot meghaladó szolgáltató szálláshely, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, és a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek garázsa és önálló parkoló területe.
(4) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 67. pontjában felsoroltak építhetők, az f, g, h, i pontok kivételével.
(5) A területet burkolt úttal és részleges közművel kell ellátni.

Falusias lakóterület

5. § (1) A szabályozási terven a lakóterület jele : „Lf”. A szabályozási terven Lf1-Lf5* jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint :

Övezet
jele

Beépítési
Mód

Építmény
magasság
max. m

Beépítettség
max
%

Legkisebb
telekméret
m2

Telekszélesség
min.
m

Telekmélység
min.
m

Lf1

OK

5,0

30

900

K

K

Lf2

O

5,0

30

800

16

45

Lf2a

O

5,0

30

800

16

30

Lf3

O

5,0

30

1200

16

75

Lf4

O

5,0

30

1000

16

60

Lf5

OK

5,0

30

900

-

-
(1a) Az Lf2a építési övezetnél – a 189 hrsz.-ú úttól délre lévő új belterületi határvonal által rögzített telektömbjében a legkisebb telekmélység 30 m.
(2) A beépítettség számításánál a telek építési határvonaláig terjedő területet kell figyelembe venni.
(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telek 40 % -a.
(4) A területen elhelyezhető lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, a lakosságot nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület, sportépítmény.
(5) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 86. pontjában felsoroltak és lakóépület mellett kisüzemi, környezetbarát ipari és szolgáltató létesítmények építhetők.
(6) A területet burkolt úttal és részleges közművel kell ellátni.
(7) A 235. hrsz.-ú ingatlan megosztása esetén a Privát út (Ifjúság utca) felé előkert kialakítása nem kötelező és a hátsó kert mélysége 3.0 m-re csökkenthető.

Vegyes terület

6. § (1) A vegyes terület lakó- kereskedelmi- igazgatási és szolgáltató gazdasági épületek, vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2) A község területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor:

- Településközpont vegyes terület (Vt)
- Központi vegyes (Vk)
(3) A területeket burkolt úttal és részleges közművel kell ellátni.

Településközpont vegyes terület.

7. § (1) A településközpont vegyes terület az igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató és lakó épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A szabályozási terven a terület jele: "Vt". A szabályozási terven Vt1-Vt9 jelű övezetek jelöltek, A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, beépítettség

mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Övezet
jele

Beépítési
mód

Építmény
magasság
max. m

Beépítettség
max
%

Legkisebb
telekméret
m2

Telekszélesség
min.
m

Telekmélység
min.
m

Vt1

CS

4,0

40

1000

K

K

Vt2

SZ

5,0

40

Nem osztható

-

-

Vt3

SZ

7,5

30

2000

20

90

Vt4

SZK

5,0

40

500

K

K

Vt5

SZK

7,5

25

1200

K

K

Vt6

SZK

7,5

35

Nem osztható

-

-

Vt7

SZK

10,5

35

900

K

K

Vt8

OK

6,0K

40

600

K

K

Vt9*

SZ

7,5

35

1500

-

-
(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 20 %-a.
(4) A településközpont vegyes területen (Vt) lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, termelő kertészeti építmény azon területeken, ahol a gazdasági célú használat elsődleges, a z OTÉK 31 § (2) bekezdés előírására is figyelemmel. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára a területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs.

Központi vegyes terület.

8. § (1) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A szabályozási terven a terület jele: "Vk". A szabályozási terven Vk1-Vk4 jelű övezetek jelöltek, A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Övezet
jele

Beépítési
Mód

Építmény
magasság
max. m

Beépítettség
max
%

Legkisebb
telekméret
m2

Telekszélesség
min.
m

Telekmélység
min.
m

Vk1

SZ

4,0

20

Nem osztható

-

-

Vk2

SZK

7,5-K

20

Nem osztható

-

-

Vk3

SZK

7,5-K

30

1700

K

K

Vk4

SZK

10,5

30

Nem osztható

-

-
(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a be nem épített terület 50 %-a
(4) A központi vegyes területen (Vk) igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgálati lakások építhetők az OTÉK 31 § (2) bekezdés előírására is figyelemmel. A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára, üzemanyagtöltő és önálló lakóépület.

Gazdasági terület.

9. § (1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A község igazgatási területén:

- Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)
- Mezőgazdasági ipari gazdasági területek (Gipm)
kialakítására került sor.
(3) A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak az ültetés után adható ki. Ahol a szabályozási terv beültetési kötelezettséget jelöl, ott a védősávot a terv előírása alapján kell megvalósítani.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület.

10. § A szabályozási terven Gksz1-Gksz2 jelű övezetek jelöltek A területre vonatkozó előírásokat a belterületen - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület, ( Gksz jelű területek ) - a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint :

Övezet
jele

Beépítési
Mód

Építmény
magasság
max. m

Beépítettség
max
%

Legkisebb
telekméret
m2

Telekszélesség
min.
m

Telekmélység
min.
m

Gksz1

SZ

10,5

40

2000

30

60

Gksz2

SZ

7,5

40

1500

30

50
(2) A telken belüli zöldterület minimum a telek terület 25 %-a
(3) A területen mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, az épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő, kivételesen elhelyezhető sportépítmény, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, kereskedelmi vendéglátó épület és egyéb közösségi szórakoztató épület helyezhető el az OTÉK 31 § (2) bekezdés előírására is figyelemmel.
(4) A közutak mentén, a telken belül minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani.
(5) A területeket burkolt úttal és részleges közművel kell ellátni.

Mezőgazdasági ipari gazdasági terület.

11. § Az ipari gazdasági terület a nagyközség külterületén lévő, beépítésre szánt területként jelölt mezőgazdasági üzemi területek (Gipm) A területre vonatkozó előírások a következők :

Övezet
jele

Beépítési
Mód

Építmény
magasság
max. m

Beépítettség
max
%

Legkisebb
telekméret
m2

Telekszélesség
min.
m

Telekmélység
min.
m

Gipm1*

SZK

K

25

Nem osztható

-

-

Gipm2

SZK

10,5

30

2000

30

80
* műemléki terület.
(2) A területen ipari és mezőgazdasági üzemi építmények építhetők. Kivételesen elhelyezhető egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek, a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgálati lakások az OTÉK 31 § (2) bekezdés előírására is figyelemmel. A „Gipm1” jelű építési övezetekben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által meghatározott építmények helyezhetők el.
(3) A legkisebb zöldfelület a telek 40 %-a
(4) Állattartó épületek létesítése esetén az engedélyezési eljáráshoz az illetékes szakhatóság hozzájárulását be kell szerezni.
(5) A közutak mentén, minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani.
(6) Az igazgatási területen új mezőgazdasági üzem vagy állattartó telep csak a rendezési terv módosításával jelölhető ki a vonatkozó hatályos jogszabályokra figyelemmel. E rendelet előírásai a meglévő állattartó telepek működtetésére is vonatkoznak
(7) A területeket burkolt úttal és részleges közművel kell ellátni

Üdülőterületek.

12. § (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésre szolgál.

(2) A község területén az alábbi üdülőterületek szabályozására kerül sor:

- Üdülőházas üdülőövezet (Üü)
- Hétvégi házas üdülőterület (Üh)
(3) Az oldalhatáros, 20 m, vagy annál szélesebb telkek esetén szabadon-álló beépítési mód is engedélyezhető azzal, hogy a szomszédos oldalhatáros beépítés felé minimum 6,0 m-es oldalkertet kell kialakítani.

Üdülőházas üdülőterületek.

13. § (1) A szabályozási terven az üdülőházas üdülőterület jele: "Üü". A szabályozási terven Üü1- Üü4 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Övezet
jele

Beépítési
Mód

Építmény
magasság
max. m

Beépítettség
max
%

Legkisebb
telekméret
m2

Telekszélesség
min.
m

Telekmélység
min.
m

Üü1

SZ

7,5

20

2000

30

65

Üü2

SZ

10,5

20

3000

35

80

Üü3

SZ

5,0

15

3000

40

50

Üü4

SZ

7,5

15

1000

30

30
(2) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 40 %-a.
(3) A területeken üdülőépületek, üdülőtáborok, kempingek, sportlétesítmények és kivételesen kereskedelmi szolgáltató építmények helyezhetők el.
(4) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 86. pontjában felsoroltak építhetők, az i,) j.), k.), és l.) pontokban említettek kivételével.
(5) A területet burkolt úttal és részleges közművel kell ellátni.

Hétvégi házas üdülőterület

14. § (1) A szabályozási terven az hétvégi házas üdülőterület jele: "Üh". A szabályozási terven Üh1- Üh7* jelű övezetek jelölt A beépítési módot, a legnagyobb építménymagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Övezet
jele

Beépítési
mód

Építmény
magasság
max. m

Beépítettség
max
%

Legkisebb
telekméret
m2

Telekszélesség
min.
m

Telekmélység
min.
m

Üh1

SZ

5,0

20

500

K

K

Üh2

SZ

5,0

20

400

K

K

Üh3

OK

4,0

20

250

K

K

Üh4

O

5,0

20

360

14

25

Üh5

SZ

5,0

20

550

18

30

Üh6

CS

4,0

20

Nem osztható

-

-

Üh7*

SZ-IKR

3,5

20

Nem osztható

-

-
*tömbtelkes beépítés, előírások lásd külön bekezdés.
(2) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 60 %-a.
(3) A terület telkein legfeljebb két egységes üdülő vagy kereskedelmi, szolgáltató épület, valamint sportépítmény építhetők.
(4) A területen nem helyezhető el közösségi szórakoztató kulturális építmény, a zajszint előírásokat meghaladó sportlétesítmény és 3,5 t önsúlynál nehezebb járművek részére garázs és parkolóhely kialakítás.
(5) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 86. pontjában felsoroltak építhetők, az i,) j.), k.), és l.) pontokban említettek kivételével.
(6) A területet burkolt úttal és részleges közművel kell ellátni.
(7) Az Üh7-es övezetre vonatkozó külön előírások:
a./ A területen lakókocsi, sátor, üdülőház, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület létesíthető.
b./ A tömbtelek önálló helyrajzi számú építési telkekké nem alakítható, használati megosztására a későbbi előírások alapján kerülhet sor.
c./ A használati magosztás a 16/1997(XI.13) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott, és 4. számú mellékletként csatolt helyszínrajz szerint kerülhet sor.
d./
e./ A területen üdülőházat a mellékletben jelölt építési helyen belül lehet elhelyezni azzal, hogy az épületek között a minimum 6,0 m-es tűztávolságot tartani kell.
f./ A használati joggal kialakított területen egy üdülőház építhető legfeljebb 40 m2-es alapterülettel, amely ikresítve 20-20 m2-es két db üdülőegységként is kialakítható. Az üdülőházakat 50 cm-es lábazatmagasságú, beton alapzatra kell építeni. A gerincmagasság 5,5 m lehetés az épületet 35-45 fokos hajlású nyeregtetővel kell ellátni. Az épületek alatt pince nem létesíthető, a tetőtér szabadon hasznosítható. Minden üdülőegységben vizesblokk (mosdó, WC) létesítendő. Külső térben azbesztcement lemez, betonyp, farost- és faforgács lemez, fémlemez (a csapadékcsatorna kivételével) és műanyag építő, illetve burkolati anyag nem alkalmazható.
g./ A területen a kommunális hulladékot zárt edényben vagy fedele konténerben kell gyűjteni és szervezett módon elszállítani.
h./ A területen legalább egy db tűzcsap telepítendő, amelytől a legtávolabbi épület sem lehet messzebb 100 m-nél.
i./ Az üdülőházban kereskedelmi, vagy vendéglátó tevékenység csak a tulajdonosok hozzájárulása, illetve a vonatkozó előírások betartása esetén folytatható.
j./ A gépkocsi parkolására a használati joggal kijelölt területeken kerülhet sor, a közös használatú utakon és területeken gépjármű nem parkolhat.
(8) A hétvégi házas üdülőterületek telkein csak összeépített, egytömegű épületek építhetők. Különálló épületek a telken nem helyezhetők el.

Különleges területek

15. § (1) A különleges területek közé a község területén a temetők (Kt), kegyeleti parkok (Ktk) a sportterület, (Ksp) a fűrdő (Kf) és turisztikai terület (Ktu) soroltak, a beépítési előírásokat a szabályozási terv is tartalmazza.

(2) A temető (Kt) és kegyeleti parkok (Ktk) területein csak a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi építmények helyezhetők el. A védőtávolságot a

temetőn belül kell kialakítani, a szabályozási terv alapján. A kegyeleti parkok (Ktk) területén csak rátemetés engedélyezhető. Az építménymagasság kápolna torony és harangláb esetén maximum 15 m.

Övezet
jele

Beépítési
mód

Építmény
magasság
max. m

Beépítettség
max
%

Legkisebb
telekméret
m2

Telekszélesség
min.
m

Telekmélység
min.
m

Kt

SZ

5,0

15

Nem osztható

-

-
(3) A sportterületen (Ksp) a sportolással kapcsolatos építmények, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmények, szolgálati lakás helyezhetők el.

Övezet
jele

Beépítési
mód

Építmény
magasság
max. m

Beépítettség
max
%

Legkisebb
telekméret
m2

Telekszélesség
min.
m

Telekmélység
min.
m

Ksp

SZ

8,0

15

Nem osztható

-

-
(4) A fürdőterületen (Kf) a fürdő és gyógyfürdős létesítményeken kívül kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató létesítmények, szolgálati lakások helyezhetők el.

Övezet
jele

Beépítési
mód

Építmény
magasság
max. m

Beépítettség
max
%

Legkisebb
telekméret
m2

Telekszélesség
min.
m

Telekmélység
min.
m

Kf

SZ

10,5

25

Nem osztható

-

-
(5) A turisztikai területen (Ktu) turisztikai, sportépítmények, vadászház, kereskedelmi szállásférőhelyek vendéglátó szolgáltatás, igazgatás tulajdonosi és szolgálati lakás, a vadászattal és horgászattal kapcsolatos egyéb építmények helyezhetők el.

Övezet
jele

Beépítési
mód

Építmény
magasság
max. m

Beépítettség
max
%

Legkisebb
telekméret
m2

Telekszélesség
min.
m

Telekmélység
min.
m

Ktu

SZ

7,5

15

Nem osztható

-

-
(6) A legkisebb zöldfelület a telekterület 40 %-a
(7) A területet burkolt úttal és részleges közművel kell ellátni.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közmű területek

16. § (1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖ-közmű) A közutak (KÖu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26. §.-ban előírtak alapján kell biztosítani.

(3) A közutak, és a közművek védőtávolságait a vonatkozó szabvány előírások és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.

(4) Az utak védőtávolságain belüli építési hatósági ügyekben a közlekedési szakhatóság és az üzemeletetők szakvéleményét ki kell kérni.

(5) A közlekedési területeken a közlekedési létesítményeken kívül közlekedési építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, kereskedelmi szálláshely, igazgatási és gazdasági tevékenység célú építmény is elhelyezhető a közlekedési szakhatóság hozzájárulásával.

(6)

(7) A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsi parkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogon átvezetve lehet a csapadékvíz csatornába bekötni és a parkolókba összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.

Zöldterületek.

17. § (1) A község igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Z) soroltak.

(2) A közparkok (Z) a község állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.

(3) A közparkokban az OTÉK 27. §. (3) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el legfeljebb 2 % beépítettségig.

(4) A területek kialakítása, átépítése csak szaktervező (táj- és kertépítész) által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

(5) A közpark területeken (Z) a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a lombbal való fedettség minimum 60 % legyen.

Erdőterületek

18. § (1) A község igazgatási területén meglévő és tervezett védelmi (védett és védő) erdők (Ev) gazdasági erdők (Eg) és turisztikai erdők (Ee) kerültek kijelölésre.

(2) A gazdasági erdők területei (Eg), legfeljebb 0,5 %-ig építhető be 10 HA nagyságrendű területnagyságot meghaladóan az erdő rendeltetésének megfelelő épületekkel, szolgálati lakással és vadászházzal.

(3) A védőerdők területén (Ev) épületet elhelyezni nem lehet.

(4) A turisztikai erdőterületeken (Ee) minimum 10 HA nagyságú telek maximum 5 %-ig építhető be egészségügyi, turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és az

erdő rendeltetésének megfelelő építményekkel.
(5) Az erdők területén az építési ügyekben az illetékes szakhatóságot be kell vonni.
(6) Védett erdőterületen közút, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény létesítése csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételek szerint engedélyezhető.
(7) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdasági célból szabad.

Mezőgazdasági területek

19. § (1) A mezőgazdasági területek a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak, a terven a területek jelöltek.

(2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor:

Mezőgazdasági általános területek (Má)
Kertes szőlő és gyümölcsös területek (Mk) (Mk2)
Be nem építhető mezőgazdasági általános területek (Má0) és kertterületek (Mk0)
(3) A kialakítható terület legkisebb mértéke az általános mezőgazdasági területeken (Má) 3.000 m2, a kertterületeken (Mk, Mk2) 1500 m2.
(4) A területen építményeket elhelyezni az OTÉK 29. § előírása alapján és az (5) bekezdés ben előírtak alapján lehet.
(5) Az Mk2-es kertterületi övezetekben az 1500 m2-es vagy azt meghaladó, minimum 14,0 m széles területeken a gazdasági épületeken túl a pihenés és szabadidő eltöltésre alkalmas épület, szabadon-állóan, maximum 3 %-os beépítettséggel, és 4,5 m-es maximális építmény magassággal, vezetékes vízellátással és zárt szennyvíz tározóval építhető.
(6)
(7) A területen beépítésre szánt terület kijelölése, vagy a szabályozási terven jelölttől eltérő terület-felhasználás programozása, megváltoztatása a rendezési terv módosításával lehetséges.
(8)

Be nem építhető mezőgazdasági övezetek.

20. § (1) A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek az általános mezőgazdasági területeken (Má0 ) és kertterületeken (Mk0)

(2) A művelési ág elsősorban erdősítés és gyepesítés céljára megváltoztatható, a gyep (rét, legelő) művelési ága erdőművelésre (beerdősítés) általában nem változtatható meg.

(3) A területen kialakítható legkisebb földrészlet 3.000 m2

(4) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el. A területen terepszint alatti építmény (pince) sem építhető.

Vízgazdálkodási területek.

21. § (1) A vízgazdálkodási területeket (V) a szabályozási terv jelöli.

(2) A vízgazdálkodási területeken (V) és a szomszédos földterületeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási, a vízi sport a sporthorgászat a strandolás és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján.

(3) A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot a tavaknál 3 m-es sávot szabadon kell hagyni, és figyelembe kell venni a jelenleg hatályos korm. rendelet előírásait is.

(4)

(5) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természet-közeli állapotának visszaállítását elősegítik.

III. Fejezet

Környezet-, táj-, természet-, kulturális örökség védelem.

22. § A környezet-, táj-, természet-, műemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolását a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.

Környezetvédelem

23. § (1) A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek.

(2) A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.

(3) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

a./ a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b./ megelőzze a környezetszennyezést
c./ kizárja a környezetkárosítást
(4) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyezőanyag-kibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A területre a vonatkozó kormány rendelet alapján az általános és ökológialilag sérülékeny területre vonatkozó hatásértékek az érvényesek.
(5) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell – a szabályozási tervben beültetési kötelezettséget előíró helyeken - a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.
(7) Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény, telepítéséhez, vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén az egészségügyi- az állategészségügyi szakhatóságok a DD. Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, valamint a Megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat véleményét ki kell kérni.
(8) A szippantott szennyvizek csak a hatóságilag engedélyezett szennyvíztisztító telepre szállíthatók.
(9) A település szennyeződés érzékenységi besorolása a vonatkozó kormány rendelet alapján „B” érzékeny területnek minősül.
(10) A településen a zajvédelem az országos előírásoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.
(11) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, földutak rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni.
(12) A közcsatornával még ellátatlan belterületen, illetve külterületen keletkező szennyvizek csak zárt gyűjtőben helyezhetők el. A külön pontban meghatározott feltételek szerint. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni.
(13) Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén a tengelytől számított 50 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthető.
(14) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.
(15) Természetes és természet közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonaltól számított 50 m-en belül, tavak partjától számított 100 m-en belül a meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéshez a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(16) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.
(17) A településen üzemanyagtöltő állomás közlekedési, gazdasági és vegyes területen helyezhető el, amennyiben a vonatkozó korm rendelet értelmében az üzemanyagtöltő állomás 50m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.
(18) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.
(19) A gazdasági területeken csak a környezetének terület-felhasználását nem zavaró létesítmények helyezhetők el.

Természetvédelem

24. §3 (1) A település közigazgatási területén található Natura 2000 területeket, a Duna-Dráva Nemzeti Park védett természetvédelmi területeit, az „ex lege” védett területeket, az ökológiai hálózat magterület- és ökológiai folyosó övezetei által érintett területeket, a helyi természetvédelmi területeket és helyi védett fák, facsoportok területét (a továbbiakban: természetvédelmi érintettségű területek) – más jogszabály által elrendelt szabályozási elemként – a szabályozási tervek jelölik.

(2) Nemzetközi és országos jelentőségű védett természeti területeken építmények és berendezések elhelyezése, illetve a fajösszetétel megváltoztatása csak az nemzetközi és országos védettségű területre vonatkozó előírások, valamint a védett terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhető.

(3) E rendelet 1. és 2. mellékletén ábrázolt, valamint Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervében lehatárolt természetvédelmi érintettségű területeken a vonatkozó hatályos jogszabályok előírásait érvényesíteni kell, továbbá:

a) a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonalának kijelölése továbbá új építmények elhelyezése és művelési ág megváltoztatása csak a természetes élőhelyek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával és térbeli kiterjedésben jelölhetők ki, helyezhetők el.

b) fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető, energetikai célú növénytelepítés nem végezhető

c) környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható.

(4) Védett természeti területen új adótorony, távközlési magasépítmény, magasfeszültségű villamos távvezeték nem létesíthető.

Tájvédelem

25. § (1)

(2)

(3)

(4) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.

(5) A termőföldről szóló vonatkozó törvény alapján az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett, mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) meg kell őrizni. A beépítésre szánt területeken az épület alapozását megelőzően feltárt humusz talajt (0-30 cm) a terület parkosítására kijelölt részén kell hasznosítani.

(6)4 E rendelet 1. és 2. mellékletén ábrázolt, valamint a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló miniszteri rendeletben lehatárolt tájképvédelmi terület övezete által érintett területen

a) új építmény elhelyezése tájba illesztve a történeti tájszerkezet, a táji és tájképi értékek és az egyedi tájértékek megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet,

b) birtokközpont nem létesíthető,

c) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait kiemelten kell érvényesíteni,

d) közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat és azok járulékos építményeit, továbbá az erőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell megvalósítani,

e) a művelési ág megváltoztatása, termőföld más célú hasznosítása csak a hagyományos tájhasználatnak megfelelő termelési- és tájszerkezet, illetve a sajátos tájkarakter erősítése, valamint közmű- és közút építése érdekében történhet.

f) külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető.

Kulturális örökség védelme

26. § (1) A település műemlék és helyi védelem alatt álló építményeit, területeit valamint régészeti területeit a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A műemlék védelem alatt álló építmények jegyzékét az 1 függelék tartalmazza.

(3) A műemlék épületekkel (M) kapcsolatos építési engedélyezési eljárás vonatkozó törvény által jelölt hatóság hatáskörébe tartozik.

(4) A szabályozási terven műemléki környezetként (MK) és régészeti területként (R) jelölt és körül határolt területeken az építési engedélyezési eljárási ügyekben az illetékes szakhatóság véleményét a vonatkozó jogszabályok alapján be kell szerezni.

(5) Régészeti tárgyak előkerülése esetén az építési munkálatokat fel kell függeszteni, és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát és a KÖH-t a leletről azonnal értesíteni kell. A szántó művelésű földterületeket érintő területek esetében a 30 cm-nél mélyebb talajművelés tilos. Az önkormányzatnak erről az érintett földtulajdonosokat tájékoztatni kell.

IV. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere.

Építésjogi követelmények

27. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési, valamint zöldterületen történő építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha:

- a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
- közérdeket nem sért,
- az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

28. § (1) A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása – az önkormányzat javára- kisajátítási eljárással történhet.

(2) Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

(3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

(4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét.

29. §

30. §

V. Fejezet

Záró rendelkezések.

31. § E rendelet a kihirdetés napját követő 30 napra lép hatályba, kihirdetéséről és az összedolgozásáról a jegyző gondoskodik.

1. függelék

Műemlékek és régészeti területek listája.

Csokonyavisonta

Műemlékek:
M1./ Magtár Xantus J. u. 45 HRSZ: 449/2 Törzsszám: M 4360 M III
M2./ R.k. templom Xantus J. u. 230 HRSZ: 236 Törzsszám: M 4363 M III
M3./ Faipari üzem
Xantus J szülőháza Xantus J. u. 235 HRSZ: 217 Törzsszám: M 4364 M III
M4./ Ref. templom
és parókia Széchenyi. u. 144 HRSZ: 32 Törzsszám: M 4362 M III
M5./ Alexander puszta HRSZ. 0220, 0228, 0258, Törzsszám: M 4364 M II
0260, 0261, 0263
Műemléki környezet:
M1-3 HRSZ: 216, 218, 219, 220/1-2, 226, 235, 237, 447, 448/1, 449/3-4, 449/7, 450
M4 HRSZ: 31, 33, 587-589
M5 HRSZ: 0273, 0292/1, 0215, 0216, 0219, 0227, 0257, 0256, 0272/1
Régészeti területek:
1./ Belterület üdülőterület: HRSZ : 029/6, 033, 036/3, 037-038, 039/2-6, 801, 802, 804-825,
828-850, 1019-1033
2./ Puszta dűlő: HRSZ : 0491, 0512-0513, 0516-0517
3./ Puszta dűlő mellett: 0514/1, /4, 0519/5
Természetvédelmi területek, facsoportok:
TT: 0449.
PSCI: 0451.
SPA:0126-0128., 0451., 0453., 0459., 0499/1.
1./ Országos természetvédelmi területek:
11./ Kiemelt jelentőségű különleges természet megőrzési területek:
Csokonyavisonta fás legelő (HUDD20053)
HRSZ: 0426/a-b, 0427, 0429/1-2, 0436, 0437, 0441, 0442, 0444, 0445/a-d, 0445/f-h, 0445/j, 0446, 0447, 0448/a-b, 045/a-c, 0451, 0471/a-b, 0473/1a-1c, 0473/2a-2c,0475,0476, 0477/1a-1d, 0477/3a-3b
12./ „Ex-lege” védett lápterületek:
HRSZ : 0319, 0393/3, 0402, 0407, 0410, 052/3, 055/4, 062.
13./ Helyi természetvédelmi területek:
1./ Volt Széchenyi kastély parkja: HRSZ: 449/1, 449/2 és 450
2./ Volt Széchenyi kúria parkja: HRSZ: 589-592
3./ Visontai temető fenyő és tölgy facsoportjai HRSZ: 81
A területek a szabályozási terven lehatároltak
14./ Helyi védett fák, facsoportok:
1./ Tölgyfák, temető előtti közterületen: HRSZ: 80
2./ Platánfák, Xantus u 262 előtt HRSZ: 109/1
3./ Platánfák, Xantus u. 130 előtt HRSZ: 359
4./ Hársfa, Széchenyi u 175 előtt HRSZ 60
5./ Platánfa, ref. templom előtti közterületen HRSZ: 409/1
2.számú függelék
3. számú függelék

A szabályzat szövegében hivatkozott, a jóváhagyáskor hatályos törvények és rendeletek jegyzéke.

1./ 11 § (6) 49/2001 (IV.3) Korm. rendelet
3./
4./ 23 § (4) 219/2004 (VII.21.) sz. korm. r. és a 27/2004 (XII.25.) KvVM rendelet
5./ 23 § (9) 21/2001 (II.14) Korm. rendelet
5./ 23 § (17) 21/2001 (II.14) Korm. rendelet
6./ 25 § (5) 1994 évi LV törvény 37 §-a
4.számú függelék:
"Dráva kemping terve"

5. számú függelék:

Az 1. § (10) bekezdésében rögzített területek bányászati területek hrsz-os felsorolása:
0354/2., 0390., 0393/3., 0394/1., 0396/1., 0398/1-2., 0400/1-2., 0401. és 0403.

4. melléklet a 9/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelethez

5. melléklet a 9/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelethez8

1

Az 1. § (28) bekezdését a Csokonyavisonta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (XI. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

2

Az 1. § (29) bekezdését a Csokonyavisonta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (XI. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

3

A 24. § a Csokonyavisonta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (XI. 24.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

4

A 25. § (6) bekezdését a Csokonyavisonta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (XI. 24.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

5

Az 1. melléklet a Csokonyavisonta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (XI. 24.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

6

A 2. melléklet a Csokonyavisonta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (XI. 24.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

7

A 3. melléklet a Csokonyavisonta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (XI. 24.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

8

Az 5. mellékletet a Csokonyavisonta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (XI. 24.) önkormányzati rendelete 5. §-ával hatályon kívül helyezte.