A rendelet célja, hogy megállapítsa a szociális személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, szolgáltatásokat, azok forrásait, feltételeit, mértékét, valamint igénybevételének rendjét.

(1) A rendelet hatálya kiterjed Babócsa, Bélavár, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Hedrehely, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Komlósd, Lad, Lakócsa, Patosfa, Péterhida, Potony, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Somogyaracs, Szentborbás, Szulok, Tótújfalu és Vízvár önkormányzatai közigazgatási területén szervezett és nyújtott – e rendeletben meghatározott -ellátásokra.

(2) A rendelet hatálya kiterjed a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás (1) bekezdésében felsorolt településein élő, az Szt. 3. §-ában meghatározott személyekre.

(3) A rendelet hatálya a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás (a továbbiakban: társulás) által fenntartott Drávamenti Alapszolgáltatási Központ (a továbbiakban: DAK), valamint a Drávamenti Óvodák Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (a továbbiakban: DOK) érintett szolgáltatásaira terjed ki.

(4) E rendelet hatálya kiterjed az Szt. által meghatározott egyes ellátások esetében a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás (1) bekezdésében felsorolt településein tartózkodó hajléktalan személyekre is.

(1) A személyes gondoskodás formái:

a.) Szociális alapszolgáltatás:

1.) Étkeztetés

2.) Házi segítségnyújtás

3.) Családsegítés

4.) Idősek nappali ellátása

b.) Szakosított ellátás:

1.) Idősek Otthona

(2) A DAK feladatait az alábbiak szerint látja el:

(1) A szociális alapszolgáltatások (továbbiakban: alapszolgáltatások), valamint a szakosított ellátás biztosítására vonatkozóan - e rendeletben foglalt kivételekkel - az Sztv. vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(2) Az ingyenes ellátásban részesülőkre vonatkozóan az Sztv. 114. §. (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(3) Az egyes alapszolgáltatások térítésmentes biztosítására vonatkozóan az Sztv. 115/A. § -ban foglaltak az irányadók.

(4) Az önkormányzatok rendeleteiben meghatározott feltételekkel ellátási jogosultságot szerzett személyek részére az ellátást továbbra is biztosítani kell.

(1) A DAK és a DOK intézmények által biztosított személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított szolgáltatások, ellátások keretében az ellátások igénybevétele iránti kérelmeket - a családsegítés kivételével - az intézményvezetőhöz kell benyújtani, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM. rendelet (továbbiakban: Szmr.) 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon, valamint az erre rendszeresített nyomtatványon.

(2) Az alapszolgáltatások igénybevételére, biztosítására, megszüntetésére, az ellátás iránti kérelem elbírálására, a jogosultság megállapítására az Szmr. vonatkozó rendelkezéseit – e rendeletben meghatározott kiegészítéssel – kell alkalmazni.

(3) Az ellátás iránti kérelemről és a jogviszony keletkezéséről, az intézményvezető dönt.

(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül soron kívüli ellátásban részesíti – az Szmr.15. §

(2) bekezdése, valamint a 16. § -a alkalmazásával – azt, aki az Szmr.15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

(5) Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást soron kívüli ellátás iránti igény esetén is be kell nyújtani, az ellátás igénybevételét követő 5 napon belül.

(6) Azonnali intézkedést igénylő esetben, a kérelem szóban is előterjeszthető, ill. az intézményvezető kérelem nélkül is intézkedhet.

Az intézmény vezetője köteles az étkeztetést, házi segítségnyújtást külön eljárás nélkül biztosítani, ha az a rászoruló életét, testi épségét veszélyeztetné, vagy súlyos veszélyeztetettség, elháríthatatlan kár fennállása esetén, a veszélyhelyzet megszűnésének időpontjáig, de maximum 3 hónapig.

(1) Az intézményvezető a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátás igénybevételének megkezdése előtt – a családsegítés kivételével – az ellátást igénylővel vagy törvényes képviselőjével az Sztv. 94/C. § (3) bekezdésében meghatározott tartalmú, írásbeli megállapodást köt.

(2) A megállapodás az Szt. 94/C. § (3) bekezdésén túl tartalmazza:

a) az ellátás szüneteltetése esetén (különösen betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettséget,

b) az ellátás megszüntetésének eseteit, és

c) a döntésekkel szembeni jogorvoslati lehetőséget.

Az étkeztetés szempontjából szociálisan rászorultnak tekinti, és napi egyszeri meleg étkeztetésben részesíti az önkormányzat azokat az igénylőket, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk

- Aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra jogosult, és annak megállapítását a rehabilitációs hatóság határozatával igazolta

- aki az 1993. évi III. törvény 37. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesül és ezt az illetékes hatóság határozatával igazolja

aki súlyos mozgáskorlátozott személynek minősül

(3) Fogyatékossága miatt rászorultnak kell tekinteni azt az igénylőt, aki a kérelem benyújtásának időpontjában fogyatékossági támogatásban részesül és ezt határozattal igazolja.Pszichiátriai betegsége miatt rászorultnak kell tekinteni azt az igénylőt, aki ezt pszichiáter szakorvosi véleménnyel igazolja.

(4) Szenvedélybetegsége miatt rászorultnak kell tekinteni azt az igénylőt, aki ezt a kérelem benyújtásának időpontjában háziorvosi véleménnyel igazolja.

A környezettanulmány a szociális étkeztetés fennállásának jogviszonya alatt bármikor végezhető, amennyiben az orvosi igazolásban foglaltak és a kérelmező életmódja tapasztalhatóan ellentmond egymásnak.

(2) A szociális étkeztetés biztosítása azonnal megszüntetésre kerül, amennyiben a kérelmező a 42/H. § (6) bekezdésében foglaltakat kimeríti? (ezt nem tudom, hogy mi) illetve amennyiben minden kétséget kizáróan kiderül, hogy kérelmező az általa igényelt szociális ebédet más részére átadja.

(3) A szociális étkezők részére, azokon a településeken, ahol főzőkonyha üzemel, az étel a település főzőkonyháján kerül kiadásra. Minden étkeztetésben részesülőnek kérésre házhoz szállítják az ebédet azokon a településeken, ahol erre rendszeresített gépjármű rendelkezésre áll. A többi településen (a kiszállítás kapacitásának korlátozottsága miatt) a vezető gondozó megvizsgálja, hogy az étkeztetésben részesülő, vagy hozzátartozója, képes –e az ebédet a főzőkonyháról hazavinni. Ehhez kikéri a háziorvos véleményét is, és mindezek alapján az arra rászorulóknak az étel kihordásra kerülhet, amelyről a jogosultság megállapításakor rendelkezni kell. A házi segítségnyújtásban részesülők számára az ebéd minden esetben kiszállításra kerül.

(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy személyi gondozást kell nyújtani.

(3) Szociális segítés keretében biztosítani kell

a) a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést,

b) a háztartási tevékenységben való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást,

d) szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését.

(4) Személyi gondozás keretében biztosítani kell

a) az ellátást igénybe vevővel a segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását,

b) a gondozási és ápolási feladatok elvégzését,

c) a (3) bekezdés szerinti feladatokat.

(5) Házi segítségnyújtás szolgáltatás biztosítására továbbiakban az Sztv 63 §-ban foglaltak az irányadók.

(1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az 1. § (1) bekezdésében meghatározott önkormányzatok a Barcsi Szociális Központ útján biztosítják.

(1) Családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A családsegítésért térítési díjat nem kell fizetni, az ellátás ingyenes.

A képviselő-testület a nappali ellátást az Sztv. 65/F. § rendelkezéseinek megfelelően biztosítja.

(1) Az Önkormányzatok az Sztv. 68. §-ban meghatározott személyek tartós bentlakásos ápolását és gondozását a DAK Idősek Otthonában biztosítja.

(2) A képviselő-testület a szakosított ellátást az Sztv. 68 – 68/B. §-ok rendelkezéseinek megfelelően biztosítja.

(1) Az intézményi térítési díjak megállapítására vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 2. - 7. §-ban foglaltak az irányadók.

(2) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Sztv. 114. § - 119/B. §-ában foglaltak az irányadók.

(3) Az intézményi térítési díjakat a Társulási Tanács évente egy alkalommal állapítja meg, melyet Csokonyavisonta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete jelen önkormányzati rendelet 1. mellékletében szabályoz.

(4) Az intézményvezető az intézményi térítési díj megállapításától számított 30 napon belül felülvizsgálja a személyi térítési díjakat és a fenntartó által megállapított új intézményi térítési díjnak megfelelő személyi térítési díjat a felülvizsgálatot követő hónap 1. napjától alkalmazza.

(1) A személyi térítési díj megfizetésére vonatkozóan az Sztv. 114. § - 119/B. § -ában, valamint a Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

(2) Az alapszolgáltatások után fizetendő személyi térítési díjat havonta utólag, minden hónap 10. napjáig kell a Központ szociális gondozóinál, ill. az intézményvezetőnél befizetni. A befizetést igazoló készpénzfizetési számlát a befizetéssel egyidejűleg át kell adni a befizető részére.

(3) Térítésmentes a nappali ellátás és a házi segítségnyújtás.

(4) Ha a térítési díj fizetésére kötelezett a (2) bekezdésében meghatározott határidőre nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, úgy annak pótlására 8 napon belül – 15 napos határidő adásával – az intézményvezető írásban felszólítja.

(1) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény vezetőjétől lehet kérni.

(2) Térítési díjmentesség abban az esetben adható, ha az ellátott

a) elemi kár miatt,

b) bűncselekmény (lopás, rablás) áldozatává válása miatt,

c) otthonában történt rendkívüli esemény, súlyos kár (pl. csőtörés) miatt,

d) hozzátartozója temetési költségének viselése miatt

a térítési díjat átmenetileg nem tudja megfizetni.

(3) A térítési díj

a) csökkentésének időtartama a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától a következő felülvizsgálatig tart,

b) díjmentességének időtartama a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától 2 hónapig tart.

(4) A személyi térítési díj hátralék megfizetésére – az ellátott írásbeli kérelmére – az intézményvezető saját hatáskörében, legfeljebb 6 havi kamatmentes részletfizetési megállapodást köthet az ellátottal.

(5) Az intézményvezető a fenntartó által megállapított intézményi térítési díjnak megfelelő új személyi térítési díjat, valamint az Sztv.115. § (7) bekezdésben meghatározott új térítési díjat a megállapítás, ill. a felülvizsgálat időpontját követő hónap 1. napjától alkalmazza.

(1) Az intézményi jogviszony megszüntetésére vonatkozóan az Sztv. 100.-104. §-aiban foglaltak az irányadók.

(2) Az ellátás megszüntetésére

a) az Sztv. 101. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben az ellátott másik intézményben történő elhelyezésének napjától,

b) az Sztv. 101. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben házirend súlyos megsértését követő naptól,

c) az Sztv. 101. § (2) bekezdésének c pontjában meghatározott esetben a 36. § (7) bekezdésében meghatározott időponttól kerül sor

(3) Az Sztv. 101. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon túl az intézményvezető megszűnteti az ellátást, ha

a) ha az igénybevevő a megállapodásban foglaltakat megsérti – a magatartást követő 10. napon,

b) ha az ellátott az ellátást - bejelentés nélkül - legalább 30 napot meghaladóan nem veszi igénybe – a 31. napon,

c) ha az ellátott elhalálozik,

d) ha az igénybe vevő a térítési díjat két hónapon keresztül nem fizeti ki,

e) ha az ellátott kéri az ellátás megszüntetését.

(1) Ez a rendelet kihirdetése napját követő napon lép hatályba, a rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló többször módosított 7/2006. (V. 3.) önkormányzati rendelet III. fejezetének II része „Személyes gondoskodást nyújtó ellátások” címmel.