Csokonyavisonta Község Önkormányzata Képviselő-testületének

4/2015. (IV. 1.) önkormányzati rendelete

A képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Csokonyavisonta Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 143.§. (4) bekezdés a.) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. Cikk (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

Hivatalos elnevezések

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Csokonyavisonta Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat)

székhelye: 7555 Csokonyavisonta, Széchenyi u. 3.

(2) Az önkormányzat működési területe

               Csokonyavisonta község közigazgatási területe.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szerv:

               Csokonyavisonta Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(4) A közös önkormányzati hivatal és kirendeltségének megnevezése:

Csokonyavisontai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal)

Székhelye: 7555 Csokonyavisonta, Széchenyi u. 3.

Csokonyavisontai Közös Önkormányzati Hivatal Ladi Kirendeltsége (továbbiakban: Kirendeltség)

Székhelye: 7535 Lad, Petőfi u. 2.

2.§

Az önkormányzat jelképei és kitüntetései

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer és zászló.

(2) Az önkormányzati jelképek pontos leírását, és használatuk rendjének szabályait a Csokonyavisonta község jelképeiről és a jelképek használatáról szóló önkormányzati rendelet előírásai szabályozzák.

(3) Az önkormányzat által alapított kitüntetések a„Csokonyavisonta Község Díszpolgára” és a „Falunkért Csokonyavisontáért” kitüntetés, melyek adományozási rendjét külön önkormányzati rendelet tartalmazza. A kitüntetések és elismerések adományozása a képviselő- testület hatásköréből nem ruházható át.

(4) Az önkormányzat, a képviselőtestület és szervei valamint azok tisztségviselői és a hivatal körbélyegzőin Magyarország címerét kell használni, a használó szerv vagy tisztségviselő feltüntetésével.

(5) Csokonyavisonta község hivatalos testvér-települési kapcsolatot tart fenn a romániai - erdélyi - Torja községgel.

(6)A testvér és partner települési kapcsolat létesítése a képviselő- testület hatásköréből át nem ruházható, minősített többséget igénylő döntés.

II. fejezet

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

3.§

Az önkormányzati jogok és az önkormányzat feladatai

(1) Az önkormányzati jogok az Alaptörvény 32 cikk*. (1) bekezdésében meghatározottak szerint kerülnek érvényesítésre.

*32. cikk

(1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között

a) rendeletet alkot;

b) határozatot hoz;

c) önállóan igazgat;

d) meghatározza szervezeti és működési rendjét;

e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;

f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;

g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;

h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;

i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;

j) a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat;

* a rendeletben csillaggal jelöltek az aktuális jogszabályi meghatározások és hivatkozások, ismeretbővítő és tájékoztató jelleggel.

k) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek;

l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

(2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

(3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

(2) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi XXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.*

(3) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, az ügyrendi és közjogi bizottság, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és társulás látják el.

(4) Az önkormányzat kormányzati funkcióit az 1. melléklet tartalmazza.

*13. § (1)² A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

8.³ szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

9. lakás- és helyiséggazdálkodás;

10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

14. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

15. sport, ifjúsági ügyek;

16. nemzetiségi ügyek;

17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;

19. hulladékgazdálkodás;

20. távhőszolgáltatás;

21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

(2) Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.

4. §

A hatáskör átruházása

(1) A hatáskör átruházására az Mötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.*

*41. § (1)³² A helyi önkormányzat jogi személy, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A képviselő-testületet a polgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester képviseli.

(2) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

(3) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a részönkormányzat testülete, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.

(4) A képviselő-testület – e törvényben meghatározott kivételekkel – hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

(5) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(6)³³ A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes- és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.

(7) A helyi önkormányzat képviselő-testülete – amennyiben törvény kivételt nem tesz – kinevezi az intézmény vezetőjét.

(8)³⁴ Törvény előírhatja, hogy meghatározott közszolgáltatást kizárólag erre a célra alapított költségvetési szerv, olyan állami vagy legalább többségi önkormányzati tulajdonban álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelyben az állam vagy az önkormányzat legalább többségi befolyással bír vagy e gazdasági társaság legalább többségi tulajdonában álló és legalább többségi befolyása alatt álló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy önkormányzati társulás láthat el.

(9)³⁵ A helyi önkormányzat képviselő-testülete az államháztartáson kívüli forrás átvételére és átadására vonatkozó rendelkezéseket rendeletben szabályozza.

42. § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

1. a rendeletalkotás;

2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

4.³⁶ a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;

5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

15. területszervezési kezdeményezés;

16.³⁷ a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogának az állam vagy más helyi önkormányzat javára történő ingyenes átruházására, ilyen vagyon ingyenes átvételére vonatkozó döntés,

17.³⁸ amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

(2) A képviselőtestület által átruházott hatásköröket – a hatáskör és annak címzettjének megnevezésével – a 2 melléklet tartalmazza.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója intézkedéseiről, azok eredményéről szükség szerint de legalább negyedévente beszámol a képviselő-testületnek.

III. fejezet

A képviselő-testület működése

5.§

A képviselő-testület ülései

(1) A képviselő-testület

alakuló,

rendes,

rendkívüli,

együttes testületi ülést és közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testületi ülés helye az önkormányzat székhelye, kivéve, ha a meghívóban más hely van meghatározva.

(3)A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti az ülést.

6.§

A munkaterv

(1) A képviselő-testület az előre tervezett feladatok megfelelő előkészítése érdekében – általa elfogadott - éves munkaterv alapján működik.

(2) A munkaterv elkészítése a polgármester feladata, melyet a polgármester a tárgyévet megelőző év november 30-ig terjeszt jóváhagyásra a képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv főbb tartalmai elemei:

a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontja, helye, napirendje,

b) a napirend előadójának megnevezése,

c) a napirend tárgyalásához eseti jelleggel meghívottak megnevezése

(4) A munkaterv összeállításával kapcsolatban a polgármesterhez előző év november 15-ig javaslatot nyújthat be:

a) a képviselő-testület tagja,

b) képviselő-testület bizottsága,

c) nemzetiségi önkormányzat elnöke,

d) jegyző

e) civil szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek

7.§

Alakuló ülés

(1) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. A polgármestert érintő napirendi pontokat (pl: illetmény, tiszteletdíj megállapítása stb.) a korelnök terjeszti elő.

(2) A megválasztott képviselők az Mötv. 1. mellékletében foglalt esküszöveg alapján esküt tesznek, amiről esküokmányt írnak alá.

(3) Az alakuló ülésről távollévő testületi tag a képviselő-testület következő ülésén, illetve az akadály megszűnését követően tesz esküt.

(4) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontja:

a) választási bizottság elnökének tájékoztatója, megbízólevelek átadása

b) képviselők és polgármester eskütétele,

c) bizottsági tagok megválasztása,

d) polgármester juttatásainak megállapítása,

e) polgármesteri program ismertetése,

f) alpolgármester választása

g) alpolgármester juttatásainak megállapítása

h) Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) felülvizsgálata

8.§

Rendes ülés összehívása

(1) A meghívót a rendes ülésre az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell kiküldeni, hogy az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják a képviselők és a meghívottak. A meghívót posta illetve a hivatalsegéd útján kell eljutatni.

(2) A meghívó mellékleteit, az előterjesztéseket a képviselők és a meghívottak részére elektronikus úton is lehet továbbítani az általuk megadott e-mail címre.

(3) A lakosságot a testületi ülésről tájékoztatni kell a meghívónak az önkormányzat épületében lévő önkormányzati hirdető táblán történő kifüggesztésével. A képviselő-testületi ülésekre szóló meghívót az önkormányzat hivatalos honlapjára és a településen lévő hirdetőtáblákra is ki kell helyezni.

(4) A meghívót a polgármester írja alá, amely tartalmazza:

a) az ülés helyét,

b) az ülés kezdésének időpontját,

c) a javasolt napirendeket,

d) a napirendek előterjesztőit.

(5) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:

a) képviselőket,

b) jegyzőt,

c) a napirend előterjesztőjét,

d) téma szerint érintett szerv, intézmény, helyi szervezet vezetőjét, képviselőjét,

e) szükség szerint szakértőt,

e) akit a polgármester szükségesnek tart

(6) A képviselő-testület ülését össze kell hívni az Mötv-ben foglaltakon túl a jegyző, és nemzetiséget érintő ügyben a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére.

9.§

(1)A képviselő-testület határozatképes, ha a megválasztott képviselők több mint fele jelen van az ülésen.

(2) A képviselő-testület határozatképtelensége esetén az ülést a polgármester 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalásával újra összehívhatja.

(3) Ha a képviselő-testület ülése közben válik határozatképtelenné és az ülés felfüggesztése után a határozatképesség ismét biztosított, akkor az ülést tovább kell folytatni.

(4) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(5) A meghívottakat tanácskozási jog illeti meg abban az ügyben illetve napirendi pontban, mellyel kapcsolatban a meghívásukra sor került.

(6) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok az ülésen a számukra kijelölt helyet foglalják el.

(7) A képviselő testület az Mötv.-ben meghatározottak szerint zárt ülést tart.*

8) A képviselő-testületnek a zárt ülésen hozott döntését legkésőbb a következő nyilvános ülésen ki kell hirdetnie.

*46. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, aljegyzők, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

10.§

A rendkívüli és az együttes ülés

(1) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a képviselő-testület – a munkatervben meghatározott időpontoktól eltérően - rendkívüli ülést tart. Rendkívüli esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban közölni kell.

(2) A Hivatalt fenntartó önkormányzatok együttes képviselő-testületi ülését a polgármesterek hívják össze, előre egyeztetett időpontra és helyszínre. Az ülést a testületi ülés helye szerint illetékes polgármester vezeti.

11.§

Az ülés vezetésének szabályai

(1) A polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester, illetve a korelnök - a testületi ülés vezetése során

a) megállapítja az ülés határozatképességét,

b) kijelöli a jegyzőkönyv hitelesítő két képviselőt

c) javaslatot tesz a napirendre, a meghívó szerint javasolt napirendet kiegészítheti, módosíthatja,

    új napirendi pont felvételét is javasolhatja

d) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,

e) szavazást rendel el, megállapítja annak az eredményét,

f) szünetet rendelhet el,

g) fenntartja a tanácskozás rendjét,

h) berekeszti az ülést,

(2)A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását, illetve új napirend felvételét.

A képviselő-testület ülésén újonnan felvett napirendi pont tárgyalására - amennyiben képviselő testület a napirendre vételt megszavazza - csak halasztást nem tűrő esetben kerülhet sor, a polgármester indokolt javaslata alapján, a jegyző törvényességi véleményével.

Az elfogadott napirendi pontok esetében lehetőség van a testületi ülésen is írásos anyagot kiosztani.

(3) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása.

Ennek érdekében:

a) figyelmeztetheti a hozzászólót, hogy csak a napirenddel kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát és attól ne térjen el,

b) felszólíthatja a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,

c) rendre utasíthatja azt, aki a testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

d) megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli, nevezett ebben a témában már nem nyilváníthat véleményt az ülésen

e) a nem képviselő résztvevőt a jegyző kivételével –ismételt rendzavarás esetén –a teremből kiutasíthatja.

(4) A képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben – a témát érintő esetleges telefonálás kivételével - mobiltelefon használata tilos

(5) A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is - az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.

(6) Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót, illetve ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

12.§

Előterjesztések

(1) Előterjesztésnek minősül a napirendben felvett és új napirenden kívüli anyagok, a képviselő-testület által előzetesen javasolt rendelet és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.

(3) Kötelezően írásos előterjesztést kell készíteni az alábbi ügyekben:

a) rendelet-tervezet,

b) szervezet kialakítása, intézmény alapítása, átszervezés, megszüntetés,

c) helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírása,

d) gazdasági program, költségvetés meghatározása, költségvetési beszámoló,

e) településrendezési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügyek,

f) társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés,

g) a Ptk-ban foglalt jogügyletet érintő ügyekben

(4) Írásos előterjesztés tartalmazza:

a) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását,

c) jogszabályi felhatalmazást,

d) határozati javaslatot, amely utal a végrehajtás módjára,

e) végrehajtásért felelős szerv, vagy személy nevét és határidők megjelölését.

(5) Az ülésre előterjesztést tehet:

• a képviselőtestület tagjai
• polgármester
• alpolgármester
• bizottság
• jegyző
• nemzetiségi önkormányzat elnöke
• önkormányzati társulás elnöke
• önkormányzati társulás intézményének vezetője

(6) Az előterjesztéseket az ülés előtt 8 munkanappal kell leadni a jegyzőnek. A jegyző a határozati javaslatot törvényességi szempontból felülvizsgálja.

Amennyiben az előterjesztésben foglaltakat törvényességi szempontból aggályosnak találja, azonnal tájékoztatja a polgármestert és az előterjesztőt.

13.§

Vita, szavazás rendje

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(2) Az előterjesztő a javaslatot, vagy a képviselő a módosító javaslatot a vita bezárásáig megváltoztathatja, és azt a szavazásig visszavonhatja.  A vita lezárás után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(3) A vita lezárás után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, aki a javaslatok törvényességét illetően észrevételt tehet. A jegyző javasolhatja az előterjesztés módosítását, a napirend tárgyalásának elhalasztását.

(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő eredeti határozati javaslatról dönt a testület.

14.§

Felszólalások

(1) Az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, napirendben nem szereplő az egész települést érintő jelentőségű, halaszthatatlan ügyben a képviselők felszólalhatnak.

(2) A felszólalásra – annak konkrét tartalmának megjelölésével - a polgármestertől bármely képviselő engedélyt kérhet.

A felszólalás időtartama a 3 percet nem haladhatja meg.

15. §

Kérdés

(1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre a megkérdezett szóban a képviselő-testület ülésén, vagy hosszabb idejű kivizsgálást igénylő esetben legkésőbb 15 napon belül köteles érdemi választ adni.

(3) A kérdésre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a kérdés elfogadásáról a képviselő-testület nem hoz döntést.

Írásos válasz esetén annak tartalmáról a polgármester a következő testületi ülésen tájékoztatást ad.

16.§

Interpelláció

(1) Az interpellációt a képviselő-testület és szervei hatáskörébe tartozó valamely döntés végrehajtása tárgyában – vagy az intézkedés elmulasztása - esetén lehet előterjeszteni.

(2) A települési képviselő a képviselő-testületi ülésen, a napirendek lezárása után

• polgármesterhez
• alpolgármesterhez
• bizottság elnökéhez
• jegyzőhöz

interpellációt terjeszthet elő.

(3) Az interpellációt írásban kell benyújtani a polgármesternél vagy a jegyzőnél, az ülést megelőző 3. nap 16 óráig. A határidő elmulasztása esetén az interpelláció arra a testületi ülésre nyújtható be, amellyel kapcsolatban a határidő teljesül.

(4) Az írásos benyújtás mellett a képviselőt a testületi ülésen a szóbeli előterjesztés lehetősége is megilleti, mely 5 percnél hosszabb nem lehet. Amennyiben a képviselő ezen az ülésen nincs jelen, úgy a polgármester új időpontban biztosít lehetőséget az elmondására.

(5) Az interpellációra az ülésen – hosszabb kivizsgálást, előkészítést igénylő esetben – az ülést követő 15 napon belül érdemi választ kell adni.

(6) Az interpellációra adott válasz után – írásos válasz esetén a következő ülésen – az interpelláló képviselőt viszontválasz illeti meg, maximum 3 perc időtartamban. A viszontválasz keretében nyilatkozik az interpellációjára adott válasz elfogadásáról.

Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, annak elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel - dönt.

(7) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a választ, az ügyet az Ügyrendi és Közjogi Bizottság vizsgálja. A bizottság jelentésének tárgyalásakor – az interpelláló képviselő maximum 3 perces véleményének meghallgatása után – a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

17.§

A szavazás módja

(1) Szavazni csak személyesen lehet. A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A nyílt szavazás név szerinti szavazással is történhet.

(2) Nyílt szavazásnál a polgármester először a javaslattal egyetértőket, majd a javaslat ellenzőit kéri fel a szavazásra. Ezután történik a tartózkodás kinyilvánítása.

(3) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a szavazás eredményét. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazók számát, végül a tartózkodók számát.

Amennyiben a javaslat nem kapta meg a jelenlévő – minősített többségnél a megválasztott – képviselők több mint felének az igen szavazatát, akkor a javaslat elutasításra kerül.

(4) Titkos szavazás tarható mindazon ügyekben, ahol a testület zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás elrendelését bármely képviselő-testületi tag kezdeményezheti, melyről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(5) A titkos szavazás a borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik.

(6) A titkos szavazást az Ügyrendi és Közjogi Bizottság bonyolítja le, aki:

a) ismerteti a szavazás módját és előkészíti a szavazólapokat,

b) összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,

c) szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a szavazás helyét, napját, ügyrendi és jogi bizottság tagjai nevét és tisztségét, szavazás során felmerülő egyéb körülményeket,

d) a szavazás eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet.

(7) Név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” választ a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki, a külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(8) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a polgármester, illetve a jelenlévő képviselők ¼-e kezdeményezi. A szavazás elrendeléséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

18. §

(1) A képviselő-testület tagja az Mötv szerinti* személyes érintettségét a polgármesternek a napirendi pont tárgyalása előtt, de legkésőbb a döntéshozatal előtt bejelenti.

(2) A képviselőnek a képviselő-testületi ülésen tett szóbeli bejelentését a személyes érintettségéről a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A közeli hozzátartozó fogalmára az Mötv.-ben foglaltak az irányadóak.

(4) A képviselőnek a döntéshozatalból történő kizárása tárgyában minősített többségű döntéssel dönt a képviselő-testület.

(5) A képviselő a képviselő-testületi ülésen személyes érintettségét a polgármesternek köteles bejelenteni lehetőleg a napirend tárgyalása előtt, illetve tudomására jutáskor azonnal. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó tárgyhavi tiszteletdíja 25 %-al csökkentett összegben kerül kifizetésre.

*49. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(1a)⁴¹ Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.

(2) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit.

19. §

Döntések, döntéshozatal

(1) A képviselő-testület döntései a képviselő-testületi határozat illetve az önkormányzati rendelet. Döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel, a jelenlévő képviselők több mint felének egybehangzó szavazatával hozza.

Minősített többségű döntés – a megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata- szükséges az Mötv.-ben foglalt eseteken kívül az Mötv 42 §. 1-16 pontjában foglalt esetekben.*

*42. § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

1. a rendeletalkotás;

2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

4.³⁶ a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;

5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

15. területszervezési kezdeményezés;

16.³⁷ a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogának az állam vagy más helyi önkormányzat javára történő ingyenes átruházására, ilyen vagyon ingyenes átvételére vonatkozó döntés,

20. §

(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

a) határozat sorszáma arab számmal

b) az elfogadásának évét arab számmal, hónapját római számmal, napját arab számmal

c) Önkormányzati képviselő-testületi határozat megjelölést

(2) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) a határozat tárgyát és számát,

b) határozat tömör kivonatát,

c) végrehajtás határidejét és felelősét.

(3) Az együttes testületi ülésen minden képviselő-testület külön határozatot hoz, a határozat száma mindig a soron következő.

(4) A határozatokról készült kivonatot a jegyző megküldi a végrehajtásért felelős személyeknek, vagy szerveknek.

(5) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű és számozott határozat nélkül dönt:

a) képviselői felvilágosítás kérésről,

b) kérdésre adott válasz elfogadásáról,

c) tájékoztató anyagokról,

e) határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat, kiegészítő, módosító indítványok esetén.

21.§

A határozatok végrehajtása

(1) A lejárt határidejű határozatokról a polgármester a beszámolási határidő lejártát követő első ülésen köteles a képviselő-testületnek beszámolni.

(2) A beszámoló írásban történik, annak elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a beszámoló elfogadásáról. A képviselő-testület dönthet az elfogadásról, elvetéséről, újabb beszámolási határidő előírásáról, a határozat hatályon kívül helyezéséről.

22. §

Önkormányzati rendeletalkotás

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a képviselők,

b) képviselő-testület bizottsága,

c) polgármester,

d) jegyző,

e) nemzetiségi önkormányzat

(2) A rendelet alkotásának kezdeményezését a polgármesternél kell írásban benyújtani. A rendelet tervezetet a jegyző irányításával a Hivatal készíti elő. Szükség szerint szakértő is megbízható a rendelet-tervezet előkészítésével.

(3) Az önkormányzati rendelet előkészítése során előzetes hatásvizsgálatot kell tartani a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott szempontok szerint. A rendelet tervezetét a polgármester terjeszti a testület elé.

(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

23. §

(1) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következő szerint:

a) a képviselő-testület megnevezését,

b) rendelet sorszámát arab számmal,

c) a rendelet kihirdetésének idejét zárójelben, évet arab számmal, a hónapot római, a napot arab számmal

d) önkormányzati rendelet kifejezést

e) a rendelet címét

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja: a közös hivatalnak a hivatal épületében lévő hirdetőtáblájára történő kifüggesztés. Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni, legkésőbb a kihirdetést követő 15 napon belül.

(3) Az önkormányzati rendeletből egy példányt a Hivatalban kell elhelyezni. A rendeletet alkalmazása szempontjából meg kell küldeni az érintett szerveknek.

(4) A rendelet kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik. Szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.

(5) A hatályos rendeletekről készült nyilvántartás az alábbiakat tartalmazza:

a) rendelet tárgyát, számát, címét,

b) meghozatalának és kihirdetésének idejét,

c) módosító és kiegészítő rendelet számát és idejét,

d) hatályon kívül helyező rendelet számát és idejét.

(6) A jegyző ciklusonként legalább egyszer beszámol a rendeletek hatályosulásáról, folyamatosan gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról, egységes szerkezetbe foglalásukról.

24. §

A jegyzőkönyv*

(1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és a kettő – a képviselők közül a polgármester által kijelölt - jegyzőkönyv hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni. A jegyzőkönyveket a hivatalban kell tárolni.

(2) A jegyzőkönyv mindegyik példányához mellékelni kell a jelenléti ívet, meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeletet, az írásban benyújtott hozzászólásokat.

(3) A nyilvános ülésről és a zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, a zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni.

(4) A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá az érintett és a szakértő, valamint a jegyző által kijelölt jegyzőkönyv-vezető tekinthet be.

(5) Az állampolgárok hivatali időben betekinthetnek a nyílt ülés jegyzőkönyvébe a jegyző vagy megbízottja jelenlétében. A nyilvános ülésről készített jegyzőkönyveket az önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni.

*52. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) a testületi ülés helyét;

b) időpontját;

c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;

d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

f) az előterjesztéseket;

g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;

h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

i) a döntéshozatalban résztvevők számát;

j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

l) a szavazás számszerű eredményét;

m) a hozott döntéseket és

n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.

(2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak.

(3) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

IV. fejezet

Települési képviselő, bizottságok

25.§

Települési képviselő

(1) A képviselő az Mötv-ben* meghatározottak szerint gyakorolja jogait és teljesíti kötelezettségeit.

*32. § (1) Az önkormányzati képviselő a település (fővárosi kerület, megye) egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Az önkormányzati képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(2) Az önkormányzati képviselő:

a) a képviselő-testület ülésén – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon – kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;

b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni;

c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

d) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;

e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;

f) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;

g) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat;

h) a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja;

i) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;

j) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;

k) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.

(3) Az önkormányzati képviselő e minőségére saját szakmai vagy üzleti ügyében nem hivatkozhat.

33. § Az e törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület – a szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak alapján – legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.

26. §

A képviselőtestület bizottságai

(1) A képviselő-testület állandó bizottságot hoz, és ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság a működéséről a testületnek ciklusonként két alkalommal beszámol. A bizottság ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

(2) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára az Mötv. képviselő-testületre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottság ülését össze kell hívni a polgármester írásos kezdeményezésére, az azt követő 8 napon belülre.

(4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszt, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(5) A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani az Mötv. képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(7) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készült, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint külön indítványára a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen – az elnök által - kijelölt egy tagja írja alá.

A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

27. §

Ügyrendi és Közjogi bizottság

(1) Csokonyavisonta Önkormányzat Képviselő-testülete állandó bizottságként*, Ügyrendi és Közjogi bizottságot hoz létre.

(2)A bizottság 3 főből áll.

(4) Az ügyrendi és jogi bizottság feladatait a 3. melléklet tartalmazza.

*57. § (1) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait. Az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztésére köteles megválasztani a törvény által kötelezően létrehozandó és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságait. A száz főt meg nem haladó lakosú településen a bizottsági feladatokat a képviselő-testület látja el. Az ezer főt meg nem haladó lakosú településen a kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket egy bizottság is elláthatja. A bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható. A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.

(2) A képviselő-testület a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot hoz létre. A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság végzi, amely gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről. Törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti, amelynek feladat- és hatáskört állapíthat meg.

(3) A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre.

58. § (1) A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a képviselő-testület által történő megválasztással jön létre, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára. A bizottság elnökét és – az elnökkel együtt számított – tagjainak több mint a felét az önkormányzati képviselők közül kell választani. Nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja a polgármester.

(2) A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti.

(3) A bizottság elnöke, tagja e megbízatásáról írásban lemondhat. A lemondásáról szóló nyilatkozatot a polgármester részére kell benyújtani. A megbízatás a lemondásban meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában az írásbeli nyilatkozat átvételének napján szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza, továbbá érvényességéhez nem szükséges a képviselő-testület elfogadó nyilatkozata.

59. § (1) A bizottság – feladatkörében – kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoz.

(2) A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.

(3) A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságának, amelyet bármikor visszavonhat.

60. § A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző tizenöt napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.

61. § (1) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül.

(2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság, a részönkormányzat testülete döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

(3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal látja el.

V. fejezet

Polgármester, jegyző

28. §

A polgármester

(1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester az Mötv-ben* megfogalmazottakon túl:

a) az önkormányzat képviseletében nyilatkozik sajtónak, a hírközlő szerveknek,

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat az önkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazottakkal és a közfoglalkoztatottakkal kapcsolatban.

(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

*65. § A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet.

66. § A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

67. §⁴⁵ (1) A polgármester

a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt;

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;

d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;

e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;

g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

68. § (1) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben – a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint a 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével – egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

 (2) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyben – a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

(4) A polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.

29. §

Alpolgármester

A képviselő-testület saját tagjai közül 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

30.§

Polgármester, alpolgármester helyettesítése

A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a feladatokat a korelnök látja el.

31.§

A jegyző

(1) A jegyző vezeti a képviselő-testület Hivatalát, akit az Mötv.-ben foglalt szabályok szerint a Hivatalt fenntartó polgármesterek határozatlan időre neveznek ki.

(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, akit a Hivatalt fenntartó polgármesterek a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint határozatlan időre neveznek ki.

(3) A jegyző feladatait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) tartalmazza, egyéb főbb feladatai:

a) előkészíti a képviselő-testületi ülést, a bizottságok, nemzetiségi önkormányzat elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a képviselő- testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) törvényességi észrevételeket tehet a döntés előkészítés során vagy az előterjesztés vitájában

d) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

e) a Hivatal munkájáról és az ügyintézésről évente beszámol,

f) ellátja a jogszabályban előirt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket

g) biztosítja az állampolgárok ügyeinek humánus, törvényes, gyors és szakszerű intézését,

h) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,

i) gondoskodik a rendeletek mellékleteinek és függelékeinek naprakész állapotban tartásáról,

j) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyzővel kapcsolatban,

k) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselőivel kapcsolatban

32.§

Aljegyző

(1) Az aljegyző helyettesíti a jegyzőt és vezeti a Hivatal Ladi Kirendeltségét.

(2) Az aljegyző ellátja a Hivatal SZMSZ-ben meghatározott és a jegyző által meghatározott feladatokat, hatásköröket.

VI. fejezet

Nemzetiségi önkormányzat

33.§

Roma Nemzetiségi Önkormányzat

(1) A képviselő-testület a Csokonyavisontai Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére a testületi működés biztosítása céljából az Önkormányzat tulajdonában lévő Csokonyavisonta Széchenyi utca 3 szám alatti ingatlanban lévő tanácsterem folyamatos, ingyenes használatát biztosítja.

(2) A testületi működés feltételeinek biztosításához szükséges jegyzőkönyvvezetői, gépelési, sokszorosítási, postai, kézbesítési feladatokat a hivatal köztisztviselői látják el.

(3) Az egyéb testületi működéssel, a testületi és tisztségviselői döntések előkészítésével, végrehajtásával, valamint a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási, és adminisztratív feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket a hivatal köztisztviselői látják el.

A települési önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat működésének támogatását, biztosítását külön megállapodásban rögzíti.

VII. fejezet

A képviselő-testület Hivatala

34.§

A Közös Önkormányzati Hivatal

(1) A képviselő-testület az Mötv. 84.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatok elvégzésére közös önkormányzati hivatalt hoz létre Csokonyavisonta, Rinyaújlak, Patosfa községek Képviselő-testületeivel közösen Csokonyavisonta Község székhellyel és a közös hivatalnak Kirendeltségét működtetik Lad telephellyel.

(2) A hivatal elnevezése Csokonyavisontai Közös Önkormányzati Hivatal. A Kirendeltség elnevezése Csokonyavisontai Közös Önkormányzati Hivatal Ladi Kirendeltsége.

(3) A Hivatal jogállását, szervezeti felépítését, hivatali létszámát, működésének részletszabályait, valamint részletes feladat és hatásköreit a Hivatal alakításáról és fenntartásáról szóló megállapodás és a Hivatal SZMSZ-e rögzíti.

(4) A települési képviselő a Hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, az abba való ügyviteli közreműködést.

VIII. fejezet

Az önkormányzat kapcsolatai

35.§

Együttműködéses kapcsolat

(1) A képviselő-testület önkormányzati feladatainak gazdaságos, célszerű és hatékony ellátása és a település gazdaságának fejlesztése, valamint a lakossági vélemények megismerése és az állampolgári ellenőrzés céljából együttműködik:

a) települési képviselő-testületekkel,

b) Somogy Megyei Önkormányzattal,

c) gazdálkodó szervezetekkel,

d) egyesületekkel és érdekvédelmi, civil szervezettekkel,

e) önkormányzati társulásokkal.

(2) Az együttműködés érdekében hozhatja létre és működteti - bekapcsolva véleményüket, javaslataikat a testületi döntési mechanizmusba - :

a) környékbeli polgármesterek gyűléseit, amely az önkormányzatokkal széles körű, kölcsönös előnyökön nyugvó kapcsolat és az önkormányzatok érdekeinek védelmét biztosító fórum, közös beruházások megvalósításának érdekében tartott megbeszélések,

b) jegyzők és ügyintézők szakmai fórumát, a környékbeli jegyzők és a hivatal dolgozói, meghívott szakemberek képviseletében, célja az önkormányzati és hatósági munka hatékonyabbá tétele, egyes jogértelmezési problémák megvitatása, kölcsönös segítségnyújtás,

(3) A települési önkormányzat együttműködik a megyében működő állami szervekkel, valamint a választókerületének országgyűlési képviselőivel. Együttműködést alakít ki az egyházakkal.

36.§

Az önkormányzat társulásos kapcsolatai

(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A társulások felsorolását a 4 melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak.

IX. fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák,

lakossági fórumok

37.§

Helyi népszavazás

A képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha a választópolgárok 25 %-a kezdeményezte.

38.§

Lakossági fórumok

(1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi közügyekben való részvételre.

(2) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából helyi fórumot, fórumokat hívhat össze, amelyről emlékeztetőt készít a Hivatal megbízottja.

(3) Az üdülőterület ingatlantulajdonosai részére a képviselő-testület minden év május hónapjában lakossági fórumot szervez.

39.§

Közmeghallgatás

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás szabályai:

a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, egyes települési képviselőkhöz, polgármesterhez, jegyzőhöz, intézményvezetőkhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek,

b) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a napirendekről az önkormányzat hirdetőtábláin, tájékoztatja a lakosságot a polgármester,

c) a közmeghallgatásra értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület ülésére vonatkozó rendelkezések

X. fejezet

Az önkormányzatok költségvetése, vagyona

40.§

Az önkormányzat vagyona

(1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, más célú hasznosítására, önkormányzat tulajdonára és gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletben határozza meg.

41.§

Az önkormányzat költségvetése

A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban is történhet,. amennyiben egy forduló elégtelen annak elfogadásához.

42.§

Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

A képviselő-testület a megválasztását követő 6 hónapon belül gazdasági programot készít. A gazdasági program alapozza meg a képviselő-testület éves költségvetéseit. Gazdasági program tartalma:

a) a község általános bemutatása,

b) helyzetelemzés,

c) a jövőre nézve fejlesztési koncepció, stratégiai célok bemutatása.

(3) A gazdasági programot az Mötv.-ben foglaltak szerint a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé.

43.§

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

A képviselő-testület az Önkormányzat és a Hivatal gazdálkodásának belső ellenőrzését a Barcsi Többcélú Kistérségi Társuláson keresztül látja el.

XI. fejezet

44.§

Záró rendelkezések

(1) E rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszi az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 7/2007.(VI.20.) önkormányzati rendelete, a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 4/1992 (XI.5.) önkormányzati rendelete

1. melléklet       Az önkormányzat által ellátandó alapfeladatokról (kormányzati funkció)

2. melléklet       Átruházott hatáskörök

3. melléklet       Ügyrendi és Közjogi bizottság feladatai

4. melléklet       Társulásos megállapodások jegyzéke

5. melléklet       Közös Hivatal Ügyrendje (Szervezeti és Működési Szabályzata)

                                      (csatolva)

Csokonyavisonta, 2015. január. 27.

Harasztia Attila                                                                                                        Balla Róbert

  polgármester                                                                                                      címzetes főjegyző

A rendelet kihirdetve: 2015. április 1.

                                                                                                                Balla Róbert

                                                                                                            címzetes főjegyző

1. melléklet a 4/2015. (IV.1) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat által ellátandó alapfeladatokról, szakfeladat szerinti rendben az Mötv. 13.§-ában felsorolt feladatok alapján

2. melléklet a 4/2015. (IV.1.) önkormányzati rendelethez:

Átruházott hatáskörök

I. Polgármesterre átruházott hatáskörök

a) rendeletekben átruházott

Vagyonrendeletben meghatározottak szerint a tulajdonosi képviselet gyakorlása.

Az éves költségvetést megállapító rendeletben foglalt bevételi többlettel kapcsolatos hatáskör gyakorlása.

Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíjrendszerhez való csatlakozási nyilatkozat aláírása.

A közterületek használatáról szóló 8/2006 (V.3.) önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint dönt a közterület használati engedélyezéséről.

A közterület filmforgatási célú hasznosításáról szóló 5/2013 (XII.05.) önkormányzati rendeletben meghatározottak szerinti engedély kiadása.

A „Csokonyavisonta község Díszpolgára” és „Falunkért Csokonyavisontáért” kitüntetések alapításáról és adományozásáról szóló 4/1999 (IV.27.) önkormányzati rendeletben meghatározott javaslattételi jog gyakorlása.

Jóváhagyja az önkormányzat éves közbeszerzési tervét, annak módosítását és az éves statisztikai összegzést.

Az önkormányzat részére kiírt pályázat benyújtásáról dönt, amennyiben saját erő, önrész biztosítása nem szükséges és a pályázati cél megvalósítása összhangban van a település Rendezési tervével, és összhangban van a képviselő-testület által elfogadott programokkal, tervekkel.

Támogatói nyilatkozat kiadása a településen tevékenykedő vállalkozások, civil szervezetek részére pályázat beadásához, amennyiben a pályázat illeszkedik a település rendezési tervéhez, illetve összhangban áll a képviselő-testület által elfogadott programokkal, tervekkel, és nem sérti az önkormányzat érdekeit.

Gyakorolja a munkáltatói jogokat a közhasznú, közérdekű munkásokkal kapcsolatban.

A polgármester kiadmányozza a képviselő-testület érdemben hozott határozatát.

A képviselő-testület határkörébe tartozó, az eljárás során felmerült minden más kérdésben kiadott végzés esetében a kiadmányozó jog a polgármestert illeti meg.

II. Társulásra átruházott feladatok:

Az önkormányzat az óvodáztatással, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatással, szociális alapellátásokkal (étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása) idősek bentlakásos otthonával kapcsolatos kötelező és önként választott feladatait és hatásköreit a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulásban látja el.

III. Jegyzőre átruházott hatáskörök

A települési támogatás keretében nyújtott ellátásokról szóló 2/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete alapján:

A települési támogatás, a szociális tűzifa és a köztemetés ügyében átruházott hatáskörben a jegyző jár el.

3. melléklet a 4/2015. (IV.1.) önkormányzati rendelethez

Ügyrendi és Közjogi bizottság feladatai

I. Feladatok meghatározása

Az ügyrendi bizottság az alábbi feladatokat látja el:

a) szavazatszámlálással kapcsolatos feladatok lebonyolítása,

b) a képviselők és a polgármester összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos feladatok ellátása,

c) a képviselők, polgármester és hozzátartozójuk vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos feladatok ellátása,

II. Feladatok részletezése

1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban ellátja:

a) Vagyonnyilatkozatok nyilvántartását, azonosítókkal való ellátását

b) Vagyonnyilatkozatok határidőben történő beadására felhívás megtétele,

c) Vagyonnyilatkozatok kiosztását,

d) Vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás lefolytatását, amennyiben azt bárki kezdeményezi, és erről tájékoztatni a képviselőtestületet,

e) Kezdeményezni a képviselőtestületnek – a polgármester útján - a vagyonnyilatkozat-tételi határidő elmulasztása esetén a képviselői juttatások megvonását a 2000. évi XCVI. tv. 10/§. /2/ bekezdése szerint

f) A vagyonnyilatkozati azonosítók nyilvántartását.

g) A képviselők és polgármester vagyonnyilatkozatába történő betekintést biztosítja, amelyhez legalább a bizottsági elnök jelenléte szükséges.

2. Összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatban:

a) A képviselők összeférhetetlenségi eljárásával kapcsolatban a vizsgálat lefolytatását.

b) Az összeférhetetlenségi vizsgálat lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület elé terjesztés döntésre.

c) A polgármester Mötv.-ben foglalt összeférhetetlenség fennállása esetén indítványt tesz a testület elé az összeférhetetlenség kivizsgálására.

4. melléklet a 4/2015. (IV.1.) önkormányzati rendelethez

Társulásos megállapodások jegyzéke

1. Csokonyavisontai Közös Önkormányzati Hivatal

2. Mecsek-Dráva Önkormányzati Hulladékgazdálkodási Társulás

3. Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás

4. Csokonyavisonta és Rinyaújlak községek Ivóvízminőség-javító Társulása

5. Somogy megyei Közgyűlés Tűz- és Munkavédelmi Társulása