Csokonyavisonta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2020 (VII.17.) önkormányzati rendelete
Csokonyavisonta község településképének védelméről
Hatályos: 2024. 08. 17Csokonyavisonta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2020 (VII.17.) önkormányzati rendelete
Csokonyavisonta község településképének védelméről
Csokonyavisonta Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontban kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1.1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 29. § (3) és 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Somogy Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnak és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala és a Miniszterelnökség Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága, valamint a partnerségi rendelet szerinti résztvevők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § E rendelet célja Csokonyavisonta Község épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. § E rendelet alkalmazásában:
A helyi védelem
3. A helyi védelem célja és fajtái
3. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
1. A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
2. A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
3. A helyi területi védelem a helyi kialakult, meghatározó, értékes településképet és egyes településrészt meghatározó, valamely
a) közterületekkel határolt településszerkezetre,
b) utcaképre, utcakép részletre, ahol a település arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak,
c) közterületekkel határolt településrészre,
d) településkarakterre (településkép elemei, formái, anyagai, színvilága és azok együttese),
e) telekstruktúrára,
f) tájkarakterre, táji környezetre
terjedhet ki.
1. A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó, valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra,
d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy egy részére terjedhet ki.
1. Az önkormányzat helyi értékvédelem alá helyezte a 3. mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket, objektumokat.
4. A helyi védetté nyilvánítás szabályai
4. § (1) A helyi védetté nyilvánítás bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.
1. A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.
2. A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
c) a védelem típusának javaslatát,
d) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
e) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
1. A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik.
2. Az értékvizsgálatot és szakmai indoklást az Önkormányzat készíti vagy készítteti el.
3. Az önkormányzati főépítész a védelemre vonatkozó kezdeményezést előkészíti döntésre a Képviselő-testület számára. Az előterjesztés része a védelemre vonatkozó kezdeményezés tárgyában készített főépítészi szakmai vélemény.
5. § (1) A helyi területi védelem alá vont terület csak az e célra rendszeresített egységes megjelenésű táblával jelölhető meg
(2) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak az e célra rendszeresített egységes megjelenésű táblával jelölhető meg annak közvetlen környezetében.
1. Helyi védelem alá helyezett növényt, növény-együttest csak az e célra rendszeresített egységes megjelenésű táblával jelölhető meg.
2. A helyi védelem alá helyezett terület, építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor, növényt, növény-együttes közvetlen környezetében elhelyezett táblának a védelem tárgya megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Csokonyavisonta Község Önkormányzat helyi védelem alá helyezte – évszám”. A tábla mérete fektetett A/4, anyaga fém, színe bronz.
3. A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
4. A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak közvetlen környezetében. A tábla fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
5. A helyi védettség megszüntetésének szabályai
6. § (1) A helyi védettség megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.
1. A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
1. A védelem megszűnik, ha
a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,
b) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy
c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
1. A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait),
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) a kezdeményezőket.
6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
7. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
8. § A helyi védelem alá helyezett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
8. A helyrehozatali kötelezettség előírásának rendje és a teljesítéshez nyújtandó önkormányzati támogatás
9. § (1) A helyi védelem alá helyezett építményeket érintően meg kell őrizni és helyre kell állítani - az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembevételével - eredeti külső az megjelenését alábbiak szerinti:
a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,
b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
c) ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,
d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését
(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt
a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(3) Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.
1. A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
2. A támogatás felhasználására az Önkormányzat pályázatot ír ki pályázatot ír ki, amely tartalmazza a pályázat elnyerésének feltételeit.
3. A tulajdonos szociális helyzetére hivatkozva a védett épület állagának megóvásához, megtartásához anyag- és eszköz biztosítást kérhet az önkormányzattól.
(5) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:
1. a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
2. a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
3. a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.
Településképi követelmények
9. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
11. § (1) A helyileg védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat. A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését.
1. A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozhatja, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
2. A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen. Védett épület homlokzatának anyaghasználata, színezése egységes kell legyen több albetét/tulajdonrész esetében is.
3. A védett épület átalakítása, bővítése feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítését, visszaállítását vagy megőrzését a városi főépítész előírhatja.
4. Védett épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre.
5. A védett épülettartozékot az épület elbontása után az új épületbe - felújítás, javítás után - vissza kell építeni.
6. A kőkeresztek, kőszobrok javítását, karbantartását szakképzett restaurátorral kell elvégeztetni.
7. A helyi védelem alatt álló épület homlokzatán hirdető-berendezés nem helyezhető el.
8. A helyi védelem alatt álló épület telkének utcai kerítése természetes anyagból (fa vagy sövény) készüljön, illetve igényes kialakítású, áttört fémkerítés lehet.
9. A helyi védelem alatt álló építményeknél a védett épület, épület részlet megóvására kell törekedni, tetőtér beépítés, ráépítés csak a hagyományos értékek védelme esetén engedélyezhető
10. A helyi védett épületek bontását csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával szabad engedélyezni a felmérési terv és fotódokumentáció mellékletével.
12. § Helyi védett épület bontására csak a védettség a 6. § (3) bekezdés szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.
10. A településkép szempontjából meghatározó területe lehatárolása
13. § Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki az 1.melléklet szerint Csokonyavisonta község teljes közigazgatási területét:
11. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
14. § A településképi szempontból meghatározó területeken a településképet meghatározó építmények úgy telepítendők, hogy a melléképítmény a közterület felől nézve a főépület takarásában helyezendő el. A beépítési vonal pedig az utcában kialakult beépítési vonalhoz igazítandó.
12. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
15. § (1) A településképi szempontból meghatározó „falusias lakóterület” településrészeken a településkép védelme érdekében új épület a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz illeszkedő módon alakítható ki, a jelen § -ban meghatározott településképi követelmények érvényesítése mellett, az alábbiak szerint:
1. A lakóépületek magastetős (35-50 fok) kialakítással építhetők.
2. Az egy telken létesülő különálló épületek egymással építészeti összhangban alakíthatók ki.
3. A településrész területén helyhezkötött büfékocsi, lakókocsi és lakókonténer nem helyezhető el.
4. A lakóépületek tetőhéjalásának anyaga és színezése a természetes tetőfedő anyagok színei és a hagyományos földszínek, azaz a piros, a vörös és a barna, valamint az antracitszürke színek és ezek árnyalatai lehetnek.
5. Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, illetve nagyelemes fémlemez nem alkalmazható.
6. Az épületek külső megjelenésében nem alkalmazhatók a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, rikító színek.
7. A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve cserép esetén a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
8. A homlokzatfelújítás csak a közterületről látható épülethomlokzat egészére kiterjedően történhet.
9. Lakóépületként látszó felületű gerendaház, rönkház, faház nem építhető. Lakóépület esetén faburkolatú felület, látszó faszerkezet az épületek homlokzatának legfeljebb 50%-án alkalmazható.
10. Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak és az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek nem használhatók.
11. Az épületek közterület felé néző homlokzatán - amennyiben az ereszcsatorna függőleges irányú része az utcai homlokzaton kerül elhelyezésre - az ereszcsatorna kizárólag a homlokzat síkjára szerelt módon, illetve a homlokzati falba beépítve vagy takartan helyezhető el, az előkert vagy az utcai járda feletti térben szabadon átvezetett módon nem építhető ki.
(2) A településképi szempontból meghatározó „műemléki településmag” településrészeken a településkép védelme érdekében új épület a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz illeszkedő módon alakítható ki, a jelen § -ban meghatározott településképi követelmények érvényesítése mellett, az alábbiak szerint:
1. A területen elhelyezésre kerülő épületek építménymagassága a területen már meglévő épületekhez illeszkedően alakítható ki.
2. Az övezetben az épített környezeti érték látványát, valamint hangulati hitelességét veszélyeztető hirdetéseket, köztárgyakat, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmények nem helyezhetők el.
3. A területen bármilyen hirdető berendezés, reklámhordozó, köztárgy, továbbá bármilyen létesítmény elhelyezése a jelen rendelet szerinti főépítészi szakmai véleményének kikérése mellett végezhető.
4. Újonnan a területen csak magastetős épületek helyezhetők el.
5. A terület funkcionális működését biztosító új villamosenergia-ellátási, valamint táv- és hírközlő vezetékek csak terepszint alatti elhelyezéssel építhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés magát a védendő értéket veszélyeztetné, károsítaná.
(3) A településképi szempontból meghatározó „üdülőházas üdülőterület” településrészeken a településkép védelme érdekében új épület a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz illeszkedő módon alakítható ki, a jelen § -ban meghatározott településképi követelmények érvényesítése mellett, az alábbiak szerint:
1. Az üdülőterületek telkein csak egytömegű épületek építhetők.
2. Az egy telken létesülő különálló épületek egymással építészeti összhangban alakíthatók ki.
3. E településrészek területén helyhezkötött büfékocsi, lakókocsi és lakókonténer nem helyezhető el.
4. Az üdülőépületek tetőhéjalásának anyaga és színezése – kivéve lapostető- a természetes tetőfedő anyagok színei és a hagyományos földszínek, azaz a piros, a vörös és a barna, valamint az antracitszürke színek és ezek árnyalatai lehetnek.
5. Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, illetve nagyelemes fémlemez nem alkalmazható.
6. Az épületek külső megjelenésében nem alkalmazhatók a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, rikító színek.
7. A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve cserép esetén a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el, kivéve lapostető esetén.
8. A homlokzatfelújítás csak a közterületről látható épülethomlokzat egészére kiterjedően történhet.
9. Üdülőépületként látszó felületű gerendaház, rönkház, faház nem építhető. Lakóépület esetén faburkolatú felület, látszó faszerkezet az épületek homlokzatának legfeljebb 50%-án alkalmazható.
10. Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak és az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek nem használhatók.
(4) A településképi szempontból meghatározó „hétvégi házas üdülőterület” településrészeken a településkép védelme érdekében új épület a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz illeszkedő módon alakítható ki, a jelen § -ban meghatározott településképi követelmények érvényesítése mellett, az alábbiak szerint:
1. Az üdülőterületek telkein csak egytömegű épületek építhetők
2. a terület csak élő sövénnyel keríthető le.
3. az épületet 35-45 fokos hajlású nyeregtetővel kell ellátni.
4. Az épületek külső határoló falai fából, vagy fa (deszka, léc,) borítással készíthető. Az egységes megjelenítés érdekében héjazati anyagként bitumenes zsindelyfedés alkalmazható. Külső térben azbesztcement lemez, betonyp, farost- és faforgács lemez, fémlemez (a csapadékcsatorna kivételével) és műanyag építő illetve burkolati anyag nem alkalmazható.
(5) A településképi szempontból meghatározó „gyógy- és strandfürdő „üdülő” településrészeken a településkép védelme érdekében új épület a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz illeszkedő módon alakítható ki, a jelen § -ban meghatározott településképi követelmények érvényesítése mellett, az alábbiak szerint:
1. Az épületek magastetős (35-50 fok) kialakítással építhetők, kivéve lapostetős épületek lapostetősként felújíthatók
2. Az egy telken létesülő különálló épületek egymással építészeti összhangban alakíthatók ki.
3. Az épületek tetőhéjalásának anyaga és színezése a természetes tetőfedő anyagok színei és a hagyományos földszínek, azaz a piros, a vörös és a barna, valamint az antracitszürke színek és ezek árnyalatai lehetnek.
4. Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, illetve nagyelemes fémlemez nem alkalmazható.
5. Az épületek külső megjelenésében nem alkalmazhatók a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, rikító színek.
6. A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve cserép esetén a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
7. A homlokzatfelújítás csak a közterületről látható épülethomlokzat egészére kiterjedően történhet.
8. Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak és az ingatlan kerítéseinek színezésére rikító színek nem használhatók.
1. Az (1)-(5) bekezdésekben lehatárolt területeken az utcafronti kerítés az alábbiak szerint alakítható ki:
1. Az utcai kerítés az épülettel színében, anyagában, építészeti stílusában összhangban alakítható ki.
2. Utcai kerítés létesítése áttört jellegű lehet. Az áttörés mértéke legalább a kerítés felületének 50%-a lehet, mely a kerítés síkjára merőleges irányból biztosítandó folyamatosan a kerítés teljes hosszában.
3. Kerítés anyagaként a település területén elsősorban fa, kő, tégla és fém - a fémlemezkerítés kivételével – használható.
4. Az utcafronti kerítés épített oszlopainak tetején, kapu épített tetőszerkezetének tetején, illetve bármilyen épített kerítésépítményen, amennyiben arra térbeli díszítés kerül, díszítésként hagyományos geometriai forma (pl. gömb, kocka, gúla stb.), illetve történelmi, vallási tárgyú emlék alkalmazható, állatfigurák (pl. oroszlán, sárkány stb.) nem használhatók, kivéve történelmi, vallási tárgyú díszítés részeként.
1. Az (1)-(5) bekezdésekben lehatárolt területeken az egyéb műszaki berendezésekkel szembeni elvárások:
16. § (1) A településképi szempontból meghatározó „ipari, mezőgazdasági üzemi terület” településrészeken a településkép védelme érdekében új épület a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz illeszkedő módon alakítható ki, a jelen § -ban meghatározott településképi követelmények érvényesítése mellett, az alábbiak szerint:
1. Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak színezésére rikító színek (pl.: citromsárga, lila, neon színek stb.) nem használhatók.
2. Az övezet telkein több különálló épület is elhelyezhető egymással építészeti összhangban.
3. A közterületi telekhatárra vagy az előkertbe építészetileg térben nem körülhatárolt építmények (nyitott vasvázas szín, bekerített rakatok stb.) nem kerülhetnek. Takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, épített kerítés, örökzöld növényzet).
4. A gazdasági tevékenységhez szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet nem képezhetnek.
5. A területeken a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 16/18 cm törzs körméretre növő lombos fa ültetendő.
6. A területeken jellemzően az e rendelet 4.mellékletében szereplő „Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke” szerinti fajok telepíthetők, az e rendelet 5.mellékletének „Telepítésre nem javasolt, idegenhonos inváziós fajok jegyzéké”-ben szereplő növényfajok kizárásával.
17. § (1) Az e rendelet 1.mellékletében lehatárolt településképi szempontból meghatározó „kertes mezőgazdasági terület (zártkert)” településrészen a településkép védelme érdekében új épület, építmény a meglévő környezethez és a terepviszonyokhoz illeszkedő építészeti kialakítással helyezhető el, az alábbiak szerint:
1. A kertterületeken egytömegű, 36-45 fok közötti tető hajlásszögű építmények létesíthetők.
2. A tájba való illeszkedés és a tájképvédelem érdekében tetőfedésként szürke hullámpala, hullámlemez és palafedés – kivéve a természetes pala - bitumenes zsindely, piros vagy kék színű fém hullámlemez, valamint műanyag vagy szürke eternit hullámlemez nem alkalmazható.
3. Lakókonténer, lakókocsi a területeken nem helyezhető el.
4. Csak a helyi építési hagyományoknak (anyaghasználat: tégla, kő, fa, cserép, vakolt falfelület) megfelelő, tájba illeszkedő épületek, építmények építhetők.
5. Az épületek külső megjelenésében a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, rikító színek (pl. kék, lila, rózsaszín) nem alkalmazhatók.
6. A homlokzatokon (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők.
18. §1 (1) Az e rendelet 1.mellékletében lehatárolt településképi szempontból meghatározó „egyéb külterület” településrészeken a településkép védelme érdekében új épület a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz illeszkedő módon alakítható ki, a jelen § -ban meghatározott településképi követelmények érvényesítése mellett.
(2) Az egyéb külterület mezőgazdasági területein:
a) Új épület kialakítása, meglévő átalakítása csak a tájra jellemző hagyományok megtartásával létesíthető.
b) Az épületek tájba illően, természetes anyagból építhetők.
c) Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait követve alakítható ki.
d) A lakóépületek magastetővel építhetők.
e) Lakókonténer, lakókocsi a területeken nem helyezhető el.
f) Az épületek külső megjelenésében a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, rikító színek (pl. kék, lila, rózsaszín) nem alkalmazhatók.
g) A lakóépületek homlokzatain (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők.
h) A tájba való illeszkedés és a tájképvédelem érdekében tetőfedésként bitumenes zsindely, piros vagy kék színű fém hullámlemez, valamint műanyag vagy szürke eternit hullámlemez nem alkalmazható.
i) Csak a helyi építési hagyományoknak (anyaghasználat: tégla, kő, fa, cserép, vakolt falfelület) megfelelő, tájba illeszkedő épületek, építmények építhetők.
j) Az épületek külső megjelenésében a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, rikító színek (pl. kék, lila, rózsaszín) nem alkalmazhatók.
k) A homlokzatokon (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők.
l) Táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén.
m) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.
(3) Az egyéb külterület táj- és természetvédelmi területekein – a szénhidrogén bányászati célú kutak kivételével:
a) az alábbiak nem helyezhetők el:
aa) új légvezeték nem létesíthető, továbbá
ab) szélerőmű, szélkerék és
ac) adótorony, távközlési magas-építmény nem építhető, valamint
b) természeti célú tájékoztató tábla kivételével önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.
c) Új épületek kialakítása és a meglévő épületek felújítása a magyar építészeti hagyományoknak megfelelő anyaghasználathoz illeszkedő anyagokkal (kő, tégla, fa) engedélyezhető.
d) Tájképvédelmi területen új épület építése a tájba illesztés fokozott figyelembevételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.
e) Tájképvédelmi területen tilos a tájképet kedvezőtlenül befolyásoló épületek, építmények elhelyezése, vagy olyan más beavatkozás, amely a jellegzetes táji arculatot károsítaná.
f) Új villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.
(4) Az egyéb külterületen a zöldfelület kialakításának szabályai: A külterületeken jellemzően az e rendelet 4.mellékletében szereplő „Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke” szerinti fajok telepíthetők, az e rendelet 5.mellékletének „Telepítésre nem javasolt, idegenhonos inváziós fajok jegyzéké”-ben szereplő növényfajok kizárásával.
13. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok
19. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembevétele mellett helyezhetők el.
1. A belterületen, a beépítésre szánt területeken új közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási hálózatokat föld alatti elhelyezéssel építeni. Ha a föld alatti elhelyezés nem valósítható meg, akkor egyoldali közös oszlopsoron kell ezeket a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
2. A villamosenergia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése külterületen, beépítésre nem szánt területen fennmaradhat, de ott is területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket és a hírközlési hálózatokat közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
3. Városképvédelmi szempontból a távközlési-, hírközlési hálózatokat csak földbe fektetve, vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni, kivéve azokon a területeken, ahol a föld alatti elhelyezés nem valósítható meg a távközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV- os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni.
4. Védett természeti területen magasfeszültségű villamos távvezeték nem létesíthető.
5. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában.
14. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
20. §2 (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek – a szénhidrogén termelés mezőbeni vezetékei, valamint a szénhidrogén bányászati célú kutak kivételével – az alábbiak:
1. Belterület, üdülőterület településrészek, kivéve a (2) bekezdés szerint,
2. országos ökológiai hálózat terület (e rendelet 7.melléklete szerint),
3. tájképvédelmi terület (e rendelet 7.melléklete szerint),
4. Natura 2000 terület (e rendelet 7.melléklete szerint),
5. Ex lege lápterület (e rendelet 7.melléklete szerint),
6. természeti terület (e rendelet 7.melléklete szerint).
(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas területek, helyek, építmények:
1. a meglévő, amennyiben belterületen szükséges az elhelyezés, az elsősorban a meglévő toronyépületekben (pl. templomtorony, ),
2. ipari, mezőgazdasági üzemi terület,
3. természetvédelem alatt nem álló mezőgazdasági terület (e rendelet 7.melléklete szerint).
15. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára, cégérre, információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
21. § (1) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető csak el.
1. A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, egységes koncepció alapján helyezhető el, az e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.
2. Az épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla, cégér vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez, arculata a reklámozott tevékenységre utaló, ahhoz igazodó legyen.
3. Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
4. Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
5. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért annak tulajdonosának, illetve amennyiben a tulajdonos nem állapítható meg, akkor az érintett ingatlan tulajdonosának a felszólítást követő 30 napon belül el kell távolítania. Felújítás után az e rendelet Településképi bejelentési eljárásának lefolytatását követően helyezhetők el.
6. Táj- és természetvédelmi területeken önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.
7. Kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt üzlethelyiségenként legfeljebb egy db, álló, A1-es méretű, kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon, a település közterülethasználatára vonatkozó helyi rendeletének figyelembevétele mellett.
8. Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhető el.
9. Tájékoztató táblák, hirdető berendezések - amennyiben nem illeszkednek a környezethez – bontani, illetve átalakítani szükséges és anyagában, színében a környezethez igazodó tárgyra cserélendő. A megvilágításuk csak a berendezési tárgyhoz közvetlenül csatolt világító berendezéssel lehetséges.
22. § (1) A település közigazgatási területén reklámhordozó és reklám – a településképvédelméről szóló törvényben meghatározott kivétellel - az alábbi fokozott védelem alatt álló területeken közterületen és magánterületen sem helyezhető el:
1. műemlék területek és a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet területe;
2. régészeti érdekű területen és a régészeti lelőhely területen;
3. helyi jelentőségű védett érték területén;
4. védett természetvédelmi területen, országos ökológiai hálózat területén;
5. tájképvédelmi területén;
6. helyi jelentőségű természetvédelmi területen és védett természeti érték területén.
1. A reklámok közzététele, valamint a reklámhordozók, a reklámhordozót tartó berendezések területi elhelyezése a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) kormányrendeletben foglaltak, valamint jelen rendeletben előírtak betartása mellett történhet.
16. Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterületen és a közterületről látható magánterületen
23. § Csokonyavisonta közigazgatási területén tiltott valamennyi, e rendeletben, a településkép védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Kormányrendeletben tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.
24. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
1. Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán - építési reklámháló kivételével - nem helyezhető el.
2. Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
3. Két útkereszteződés között, egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.
4. Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
5. A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
17. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott területen
25. § (1) A településközpont területén reklám közzététele, és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges, számuk nem haladhatja meg a 2 db-ot.
1. Üdülőterület településrész területén nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés. E területeken kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el.
2. Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi területi védelem alatt álló területeken.
18. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra vonatkozó szabályok
26. § (1) Az Üdülőterület településrész területén kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.
1. Az Üdülőterület településrész területen létesített funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.
2. A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés - az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével - nem helyezhető el.
3. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.
19. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok
27. § (1) Csokonyavisonta közigazgatási területén kizárólag olyan utasváró létesíthető, amely műszaki megoldásában, anyaghasználatában, színvilágában a településen meglévő utasvárók kialakításához igazodik.
1. Csokonyavisonta közigazgatási területén kizárólag olyan kioszk létesíthető, amely az adott településrész épített környezetébe illeszkedik. Az illeszkedést a település főépítészével egyeztetni kell.
2. Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
1. az önkormányzat működés körébe tartozó információk,
2. a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,
3. a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,
4. idegenforgalmi és közlekedési információk,
5. a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.
1. Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (4) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, hogy tartalmazzon.
2. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.
20. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények
28. § (1) Csokonyavisonta közterületein reklámhordozó
1. horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön,
2. plexi vagy biztonsági üveg mögött,
3. hátsó fényforrás által megvilágított eszközben,
4. állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön
21. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése
29. § (1) A közművelődési intézmények közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosultak.
1. A közművelődési intézmények településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.
22. Eltérés a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályoktól jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében
30. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra, településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
1. A polgármester döntése nem pótolja, nem helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
2. A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelme mellett kezdeményezheti.
23. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése
31. § (1) A polgármester - településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől, legfeljebb az építési tevékenység időtartamára, építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
1. Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
Településképi-érvényesítő eszközök
24. Szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei
32. § (1) A településkép védelme érdekében építtető vagy meghatalmazottja kérelmére a polgármester - amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor - szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről, valamint az érintett telek beépítési lehetőségeiről.
1. Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:
1. Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
2. az épület, védett épület homlokzati felületképzését és tetőhéjazatát érintő bármely felújítási, homlokzatszínezési, helyreállítási, bővítési, korszerűsítési, bontási vagy az épület jellegét és megjelenését bármilyen módon érintő egyéb munkálatok végzéséhez;
3. az épület homlokzatán bármilyen hirdető- /reklámberendezés, képzőművészeti alkotás, cég- és címtábla elhelyezéséhez.
4. A telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.
5. A helyi építészeti örökség védelmének egyedi létesítményeit érintő építési munka során.
6. Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,
7. közterületen vízáteresz építése, átépítése
8. új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:
25. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezésének szempontjai
33. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása során tájékoztatást kell nyújtani az azt kérő számára az érintett telek beépítési lehetőségeiről. Amennyiben az építtető tervet készíttetett, vizsgálni szükséges, hogy a konzultációra benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
(3) Építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell különösen, hogy:
1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
2. teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek, építmények esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
3. a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
4. a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
5. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
6. a tető hajlásszögének kialakítása és a tetőfelépítmények megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, illetve megfelel-e a településképi rendeletben előírtaknak,
7. a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
8. a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
9. meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe
10. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.
26. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
34. § Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni az alábbi esetekben:
1. új építmény építési engedélyezési eljárásakor,
2. meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.
35. § A polgármester a véleményét a 34. § felsorolt esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
27. A településképi véleményezés szempontjai
36. § (1) A véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
1. A véleményezési eljárás keretében a településképi vélemény kialakítása során a következő szempontokat kell figyelembe venni:
1. a terület felhasználás megfelelősége,
2. a helyben kialakult település (telek) szerkezetnek való megfelelőség,
3. a védendő (megőrzendő) adottságok figyelembe vevő megfelelőség,
4. távlati tervek figyelembe vevő megfelelőség,
5. magassági illeszkedés.
1. A véleményezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendeletben foglaltak szerint kerül lefolytatásra.
28. A településképi véleményezési eljárás szabályai
37. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 9. mellékletében foglalt mintának megfelelően, illetve az önkormányzati honlapról letölthető nyomtatványon kell benyújtani.
(2) A kérelemhez -a kérelem benyújtásáig- a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre kell feltölteni, melyhez a kérelmező a Polgármester számára hozzáférést biztosít.
29. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
38. § A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozva, amennyiben a településen van főépítész alkalmazásban.
39. § Településképi bejelentési eljárást az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 1. mellékletében foglalt építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek szerinti építmények kialakítása, elhelyezése esetén, valamint meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén kell lefolytatni, amennyiben a meglévő lakórendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra.
40. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.
30. A településképi bejelentési eljárás szabályai
41. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
1. A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásul vételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
1. a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelést, a terület-felhasználás megfelelőségét
2. településképi megfelelőség körében elsősorban
42. § A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú vagy elektronikusan megküldött bejelentésre indul. A bejelentéshez szükséges bejelentőlapot az e rendelet 9. melléklete tartalmazza, illetve az önkormányzati honlapról letölthető. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni, illetve elektronikus bejelentés esetén elektronikus dokumentációt kell csatolni.
31. A településképi kötelezési eljárás szabályai
43. § (1) Az alábbi jogszabálysértések esetén a Polgármester hivatalból, vagy kérelemre végzésben hívja fel az ingatlan tulajdonosának figyelmét:
1. A jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén, a reklámokkal kapcsolatos jogsértések kivételével,
2. A település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt.
3. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, cég-, címtábla, cégér nem került eltávolításra.
1. Az (1) bekezdés szerinti végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére, a jogszabálysértés mértékéhez igazodó - 30 nap, illetve 1 év időtartam közötti - határidőt kell megállapítani.
2. A Polgármester kötelezési eljárást folytat le az (1) bekezdés szerinti végzésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően.
3. A településképi kötelezésről a Polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz határozat formájában.
32. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
44. § (1) A Polgármester a 43. § (4) bekezdés szerinti hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetén településkép-védelmi bírságot szab ki.
1. A településkép-védelmi bírság összege egyedi elbírálás alapján szabható ki, amelynek mértéke 50.000,- forinttól, 1.000.000,- forintig terjedhet.
2. A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
4. a jogsértő állapot időtartamát,
5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
1. A reklámhordozó elhelyezője kártalanítási igény nélkül köteles a reklámhordozót átalakítani vagy lebontani, külön tekintettel, ha:
1. az a településkép szempontoknak nem felel meg.
2. a reklámhordozó elhelyezését szolgáló közterület más célú, vagy településfejlesztési felhasználásra kerül,
3. az építési vagy közterület-használati engedély lejárt, vagy visszavonásra került,
4. a reklámhordozóval érintett üzlet, intézmény, vállalkozás stb., vagy annak tevékenysége megszűnt, továbbá a reklámhordozó aktualitását vesztette, vagy műszakilag kifogásolható állapotba került,
1. A településképi kötelezettség körébe tartozik a településképet rontó reklámok, reklámberendezések, cégérek megszüntetése, átalakítás vagy elbontás elrendelése.
45. § (1) A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
Záró rendelkezések
33. Hatályba léptető rendelkezések
46. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
47. § E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
34. Hatályon kívül helyező rendelkezések
48. § Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:
1. Csokonyavisonta Község Önkormányzat Képviselő-testületének A reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről szóló 12/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete.
1. Csokonyavisonta Község Önkormányzat Képviselő-testületének A településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 13/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete.
1. Csokonyavisonta Község Önkormányzata Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2006. (VIII.10.) Kt. számú rendeletének alábbi rendelkezései:
1. melléklet a 7/2020. (VII. 17.) önkormányzati rendelethez
A településkép, tájkép meghatározó területeinek lehatárolása
3. melléklet a 7/2020. (VII. 17.) önkormányzati rendelethez
Helyileg védett egyedi épített értékek
4. melléklet a 7/2020. (VII. 17.) önkormányzati rendelethez
Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke
5. melléklet a 7/2020. (VII. 17.) önkormányzati rendelethez
Telepítésre nem javasolt, idegenhonos inváziós fajok jegyzéke
6. melléklet a 7/2020. (VII. 17.) önkormányzati rendelethez
A növényzet telepítésére vonatkozó előírások
7. melléklet a 7/2020. (VII. 17.) önkormányzati rendelethez
Natura 2000, országos ökológiai hálózat, tájképvédelmi övezet, ex lege láp és védett természeti területek
8. melléklet a 7/2020. (VII. 17.) önkormányzati rendelethez
Településképi véleményezési eljárás – KÉRELEM
9. melléklet a 7/2020. (VII. 17.) önkormányzati rendelethez
Településképi bejelentési eljárás – Kérelem
10. melléklet a 7/2020. (VII. 17.) önkormányzati rendelethez
Régészeti lelőhely, műemlék, műemléki környezet
A 18. § a Csokonyavisonta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § a Csokonyavisonta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Csokonyavisonta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.