Csokonyavisonta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (III. 10.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonának hasznosításáról
Hatályos: 2022. 03. 11Csokonyavisonta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (III. 10.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonának hasznosításáról
Csokonyavisonta község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésében, 109. § (4) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 11. § (16) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet célja
1. § (1) A rendelet célja az önkormányzati tulajdon
a) folyamatos védelme,
b) a vagyonelemek használata, és működtetése során értékük megőrzése,
c) növelésének előmozdítása.
(2) A szabályozás célja továbbá az önkormányzat kötelező és önként vállalt közfeladatainak ellátásához szükséges gazdasági alapok megteremtése, a rendelkezésre álló tulajdon eredményes és hatékony működtetésével.
A rendelet hatálya
2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Csokonyavisonta község Önkormányzata (továbbiakban Önkormányzat) tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő:
a) ingatlanokra,
b) ingó vagyontárgyakra,
c) vagyoni értékű jogokra,
d) értékpapírokra,
e) társasági részesedésekre.
f) követelésekre.
(2) E rendelet hatálya kiterjed a (3) (4) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházására, hasznosítására, megterhelésére, vagyonkezelésbe adására, gazdasági társaságba történő apportálásra, haszonélvezeti jog alapítására, valamint a vagyontárgyak megszerzésére is.
(3) E rendelet rendelkezéseit a lakások vonatkozásában a forgalomképességi kategória tekintetében kell alkalmazni
(4) E rendelet hatálya nem terjed ki a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályok hatály alá tartozó jogügyletekre.
(5) Az önkormányzat és annak társulásai fenntartásában működő költségvetési szervek az e rendelet szabályait szervezeti rendszerüknek megfelelően alkalmazzák, és e rendelet figyelembe vételével alakítják ki saját eljárási rendjüket.
(6) A közterület-használat engedélyezésére és a közterületek használatba adására, valamint a közutak és azok tartozékait szolgáló területek használatára, valamint a közterületeken a hirdető berendezések elhelyezésére, temető használatára külön önkormányzati rendeleteket kell alkalmazni.
Értelmező rendelkezések
3. § (1) Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, ami pénzben kifejezhető, vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.
(2) Vagyonelem: a vagyon meghatározott fizikai, természeti, forgalmazási ismérvek alapján elkülönült, és ezen ismérvek alapján közös tulajdonságokkal rendelkező viszonylag homogén csoport. Ilyenek: az ingó, ingatlan portfolió, vagyoni értékű jogok, mint vagyonelemek.
(3) Ingatlan: az ingatlan-nyilvántartásáról szóló 1997. évi CXLI. tv. 11. §, 12. §, 13. §-aiban meghatározottak.
(4) Ingó: mindaz a vagyon, ami nem minősül ingatlannak.
(5) Értékpapír: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (továbbiakban: Ptk.) meghatározottak szerint.
(6) Vagyontárgy: a vagyonelem térben, időben, forgalmazásban elkülöníthető, önálló értékkel és megjelenési formával bíró egyede.
(7) Törzsvagyon: az a nemzeti vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.)
(8) Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a képessége, hogy polgári jogi ügylet szabad tárgya lehet.
(9) Forgalomképtelenség: törvény, továbbá e rendelet 1. mellékletében meghatározott vagyontárgyaknak azon tulajdonsága, hogy az ilyen vagyontárgy tulajdonjoga nem ruházható át, nem terhelhető meg és köthető le, nem lehet tartozás fedezete, és végrehajtás sem vezethető rá.
(10) Forgalomképtelen minősítését a módosított helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. tv. 2. § f.) pontja alapján az abban szabályozottak szerint elveszti és önkormányzati adósság rendezésbe való bevonása esetén forgalomképessé válik.
(11) Portfolió: értékpapírból és/vagy befektetési eszközből álló, együttesen szerzett befektetés állomány.
(12) Kedvezményes átruházás, elidegenítés: a vagyon olyan értéken történő átruházása, amely egyébként a polgári jogi szabályok szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság címén történő megtámadását tenné lehetővé.
(13) Vagyonleltár: az önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon állapota szerinti kimutatása. Célja, az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben.
(14) Forgalmi érték: e rendelet szempontjából a forgalmi érték nettó módon (ÁFA nélkül) értendő.
(15) Nem lakás célú helyiség: A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 91/A. § 12. pontjában meghatározott helyiség.
(16) Lakótelek: A hatályos építésügyi jogszabályok és a város rendezési terve, továbbá a helyi építésügyi szabályokról szóló önkormányzati rendeletek alapján lakóépülettel beépíthető minden építési telek, ideértve azt is, amelyen csak szükséglakás vagy lakás célra használt helyiségcsoport, illetőleg helyiség van, feltéve, hogy az még a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVII. Tv. 91/A. § 6. pontja szerinti szükséglakás fogalmi követelményeinek megfelel.
(17) Nem lakás célú telek: Minden nem lakóteleknek minősülő telek, amely beépíthető.
(18) Mezőgazdasági művelésű ingatlan: A város bel- és külterületén lévő azon ingatlanok, amelyek mező,- erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülnek, továbbá azon ingatlanok, amelyek átmenetileg mezőgazdasági célra hasznosulnak.(10)
(19) Hozzátartozó: A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontban felsorolt valamennyi hozzátartozó. Közeli hozzátartozó a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontban felsorolt valamennyi közeli hozzátartozó.(14)
(20) Vagyon hasznosítása: a vagyon birtoklásának, használatának, hasznok szedése jogának bármely – a tulajdonjog átruházását nem eredményező – jogcímen történő átadása, átengedése, ide nem értve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását. A vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel, vagy átlátható szervezettel köthető.(14)
(21) Meghatalmazott: olyan természetes, illetve jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, amely a jogosult által kiállított, a Ptk. 6:15. – 6:17. §-aiban leírt feltételeknek megfelelő meghatalmazással rendelkezik.
(22) Bruttó érték: a vagyontárgy forgalmi adóval növelt értéke.
(23) Mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 17. pontjában meghatározott föld.(10)
(24) Üzleti vagyon: az önkormányzati törzsvagyonba nem tartozó gazdasági, pénzügyi tranzakció vagy ügylet lebonyolításával kapcsolatos forgalomképes vagyon.
(25) Átlátható szervezet: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.) 3. § (1) bekezdés (1) pontjában meghatározott szervezetek.
(26) Nemzeti vagyon: az Nvt. 1. §-ban meghatározott vagyon.
(27) Bérlemény: a vagyon hasznosítására alkalmas nem lakás célú helyiség, épület, építmény, beépített és beépítetlen terület.
Az önkormányzat vállalkozása
4. § (1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat, de kötelező feladatait, azok ellátásához szükséges anyagi eszközöket és azok mellé rendelt tartalékokat vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti. A felsoroltakon túl megmaradó anyagi eszközeivel, ingatlanaival, más vagyoni értékű jogaival saját gazdálkodási felelősségére rendelkezhet.
(2) Ha vállalkozásban közvetlenül részt kíván venni, a részvétel eldöntéséhez köteles közgazdasági elemzést (haszonelemzést) készíteni. A haszonelemzés adatainak ismeretében dönthet vállalkozásban történő közvetlen részvételről. A vállalkozásnak átlátható szervezetnek kell minősülnie.
(3) A képviselő-testület magára nézve kötelezőnek tartja azt, hogy nem vehet részt olyan vállalkozásban, amelyben felelőssége meghaladja vagyoni hozzájárulása mértékét.
Az önkormányzati vagyon és nyilvántartása, az önkormányzati vagyon minősítése
5. § (1) Az önkormányzati vagyon nemzeti vagyon, mely törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(2) Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan forgalomképesség szempontjából forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes és forgalomképes (üzleti vagyon) lehet.
(3) A törzsvagyon a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyonból áll. A forgalomképtelen törzsvagyon a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagonból áll.
(4) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló forgalomképtelen ingatlan vagyont az 1. melléklet, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont a 2. melléklet, a korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a 3. melléklet, az üzleti vagyont a 4. melléklet tartalmazza.
Az önkormányzati vagyon nyilvántartása
6. § (1) Az önkormányzat vagyonát a közös hivatal tartja nyilván, valamennyi, a tárgyban hatályos jogszabályi előírást figyelembe véve.
(2) Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon és annak változásai a hatályos jogszabály szerint vezetett ingatlan vagyon kataszterben kerülnek nyilvántartásra.
(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogi, vagy az ingatlanok jogi helyzetének változásával összefüggő döntést követő intézkedések megtételéről a közös hivatal gondoskodik.
(4) Ha az önkormányzat vagyona új ingatlan vagyontárggyal gyarapodik, a szerzésre vonatkozó döntéssel egyidejűen vagy a szerzést követő képviselő-testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan e rendelet mellékletének módosítására és kiegészítésére vonatkozó előterjesztés és a rendelet-tervezet alapján.
Az önkormányzati vagyon számbavétele, a vagyonleltár
7. § (1) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont:
a) a.) törzsvagyon és ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes és
b) üzleti vagyon
bontásban tartalmazza.
(2) A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(3) A vagyontárgyak minősítését évente felül kell vizsgálni.
(4) A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül:
a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen,
b) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értéken,
c) a portfolió vagyont tételesen és értéken veszi számba.
(5) A költségvetési beszámoló elkészítésével egyidőben kell a vagyonhasznosítási tevékenységről beszámolni.
(6) A vagyontárgyak forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatását kezdeményezheti:
a) a települési képviselő,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a polgármester.
(7) A vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatásáról - a jogszabályi korlátokon belül - a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása a hatáskörök és döntésre jogosult megállapítása szempontjából
8. § (1) A vagyonnal kapcsolatos döntésre jogosultak meghatározása szempontjából az e §-ban meghatározott értékek szerint kell számításba venni a vagyontárgy értékét.
(2) A vagyon tárgyának értékesítése és megterhelése esetén a vagyontárgy értékét:
a) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés, illetve ha rendelkezésre áll, 1 évnél nem régebbi értékbecslés, vagy üzleti értékelés, ennek felülvizsgált változata alapján;
b) ingó vagyon esetében az önkormányzati számviteli politika alapján a könyv szerinti nyilvántartási értéken;
c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:
ca) - a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapírt a tőzsdei árfolyamon;
cb) - másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapírt az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi közép árfolyamon;
cc) - társasági részesedés esetén a társaság előző évi mérlegében szereplő üzleti értékelés alapján;
cd) - egyéb esetekben névértéken, illetve az önkormányzat számviteli politikájában meghatározott értékelési szempontok szerint meghatározott értéken kell számolni.
(3) Az önkormányzati vagyonnak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történő átadásakor a vagyon csak a könyvvizsgáló által jóváhagyott értéken vehető figyelembe.
(4) Vagyontárgynak a (2) bekezdésben meghatározottakon túli egyéb hasznosítása esetén a vagyontárgy értékén a 12 havi, ennél rövidebb idejű hasznosítása esetén 12 hónapra számított bérleti, használati díjat kell érteni.
(5) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai
9. § (1) Az önkormányzatot – az Ötv.-ben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2) A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint az önkormányzat képviselő-testülete, illetve átruházott hatáskörben a Polgármester gyakorolja.
(3) E rendeletben meghatározottak szerint tulajdonosi részjogosítványokat gyakorolnak az e rendelet 11. §-ában felsorolt önkormányzati vagyont használók (továbbiakban: vagyonhasználók).
(4) Vagyonkezelői szerződés alapján tulajdonosi jogokat gyakorolnak a vagyonkezelő szervek.
(5) Az önkormányzati tulajdonrésszel működő gazdasági társaságban, közhasznú társaságban a tulajdonosi képviseletet a polgármester vagy az általa írásban megbízott személy (a továbbiakban: a polgármester) látja el.
Önkormányzati vagyonhasználók jogai, kötelességei
10. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére gazdasági társaságot, vagy önálló költségvetési szervként működő intézményt alapíthat.
(2) Az önkormányzat vagyonhasználó szervei:
a) - az önkormányzat, illetve költségvetési szervei;
b) az önkormányzat vagyongazdálkodása szempontjából irányítást gyakorló, vezető költségvetési szerve, a Közös Hivatal, melynek vezetője a vagyongazdálkodás tekintetében a polgármester,
c) a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás,
d) az önkormányzat gazdasági társasága(i)
e) az oktatási intézmények működtetését ellátó állami intézmények, szervezetek
(3) Az önkormányzat felhatalmazza a (2) bekezdésben meghatározott vagyonhasználó szerveit, hogy – mint a rendelkezési jog körébe tartozó jogosítványként – a használatukba adott vagyontárgyak használatát, hasznai szedésének jogát átengedje, és az azzal kapcsolatos szerződéseket saját nevében megkösse.
(4) Az önkormányzat vagyonhasználó szerveit megilleti - a működés feltételeként rájuk bízott vagyonra vonatkozóan - az ingyenes használat joga.
(5) Az önkormányzat vagyonhasználó szervei kötelesek a rájuk bízott vagyont megőrizni és a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni, hasznosítani és gyarapítani.
(6) Az önkormányzat vagyonhasználó szervei jogosultak, illetve kötelesek a működés feltételeként rájuk bízott vagyontárgyak:
a) hasznosítására;
b) ingó vagyontárgyak szerzésére, elidegenítésére;
c) közterhek viselésére.
(7) Az önkormányzat vagyonhasználó szervei, mint önálló jogi személyek saját nevükben és jogi személyiségük alapján tulajdont szerezhetnek. Az általuk megszerzett vagyon, annak megszerzését követően önkormányzati tulajdonná válik. A vezető köteles - ingatlan vagyon esetén - az önkormányzati tulajdon ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről gondoskodni. Az intézmény vagyonhasználói joga nem terjed ki az általa használt ingatlan vagyon bármilyen módon történő tulajdon- változására és jogokkal való terhelésére.
(8) A vagyonhasználó szervek kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával és felújításával kapcsolatos feladatok ellátására. Értéknövelő beruházást, felújítást csak a tulajdonos önkormányzat engedélyével végezhetnek.
Speciális vagyonhasználó szervek
11. § (1) Önkormányzati tulajdonban lévő vagyont használnak a 11. §-ban szabályozottokon túl a következők:
a) a településen működő sportegyesületek és sportszervezetek;
b) a településen működő civil szervezetek
c) a településen működő nemzetiségi önkormányzat(ok) abban az esetben, ha a képviselő-testület a használat jogát biztosítja részükre.
(2) A vagyonhasználat jogát és terjedelmét a képviselő-testület által jóváhagyott egyedi megállapodásokkal kell szabályozni.
Vagyonkezelői jog létesítése, megszerzése
12. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat közfeladatának átadásához kapcsolódóan az önkormányzat tulajdonában lévő, e rendelet 3. mellékletében felsorolt korlátozottan forgalomképes vagyonára vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) A vagyonkezelői jog pályázati eljárás nélkül, ingyenesen – ellenérték nélkül –, vagyonkezelői szerződéssel engedhető át a törvényben meghatározott szervek részére.
Vagyonkezelői jog gyakorlásának szabályai
13. § (1) A vagyonkezelőt megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, valamint a vagyonkezelői jogot nem ruházhatja át.
(2) A vagyonkezelő köteles a kezelésbe átvett vagyont fokozott gondossággal kezelni, a vagyon védelmét biztosítani.
(3) A vagyonkezelő köteles a kezelésbe átvett vagyon
a) közterheinek, üzemeltetési költségeinek viselésére,
b) rendeltetésszerű használatára, jó gazda módjára történő megőrzésére,
c) az általában elvárható gondossággal történő gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására,
d) állagmegóvásával, fenntartásával, üzemeltetésével, felújításával, karbantartásával, amortizálódásukat követően pótlásával, cseréjével kapcsolatos feladatok ellátására,
e) visszaadására a szerződés megszűnésekor.
(4) A vagyonkezelői jog átadásáról szóló vagyonkezelői szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a vagyonkezelésbe adó és a vagyonkezelő nevét, székhelyét, statisztikai azonosítóját, a képviseletre jogosult nevét és beosztását,
b) a vagyonkezelésbe adott ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait,
c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelöléssel,
d) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket, valamint
e) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,
f) a vagyonkezelő részére átadandó közfeladat ellátásának vállalását a vagyonkezelő részéről,
g) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
h) az önkormányzat költségvetését megillető – a vagyonkezelésbe adott vagyon kezeléséből származó – befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,
i) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,
j) teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,
k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,
l) a közfeladat ellátásának határozott vagy határozatlan időtartamát,
m) a tulajdonos ellenőrzési jogosultságát, az ellenőrzés gyakoriságát,
n) a vagyonkezelői szerződés megszűnésének eseteit,
Vagyonkezelés ellenőrzése
14. § (1) A vagyonkezelői szerződés teljesítésének ellenőrzésére a képviselő-testület jogosult.
(2) Az évente a vagyonhasznosításról készített beszámolóban ki kell térni a vagyonkezelési szerződések teljesülésére.
(3) A vagyonkezelő köteles a tulajdonos felhívására a vagyonnal kapcsolatos adatokat szolgáltatni, az ellenőrzéshez szükséges iratokba betekintést adni az ellenőrzésre jogosultak részére.
Eljárás a tulajdonos képviseletében
15. § (1) Egyes, a tulajdonosi jogok gyakorlása közben felmerülő feladatokat (igazgatási, előkészítési és a döntés végrehajtása) a Közös Hivatal el. Ilyen feladatok ellátásával a képviselő-testület más jogi vagy természetes személyt is megbízhat, de ez nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok különösen:
a) -az önkormányzati vagyon nyilvántartása, vezetése;
b) -az önkormányzati vállalkozások előzetes pénzügyi, gazdaságossági elemzése; megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése, elkészíttetése;
c) -az önkormányzati vagyonnal való eredményes gazdálkodás szempontjából szükséges döntések meghozatalának kezdeményezése;
d) -a képviselő-testület, a bizottságok, a polgármester pályázati kiírásainak lebonyolítása, a beérkező pályázatok véleményezése;
e) -üzemeltetési és karbantartási feladatok szervezése, ellátása;
f) -szerződések előkészítése.
(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv, személy, vagy annak megbízottja, illetve a képviselet jogát szerződés vagy meghatalmazás alapján ellátó személy, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint, a tulajdonosi jogok körében önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá bármely közigazgatási vagy bírósági eljárásban az ügyfél vagy a peres fél jogát.
(4) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy, illetve annak megbízottja gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársakat megillető jogokat, és teljesíti a kötelezettségeket.
(5) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy a vagyontárgy használatával, bérletével összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy bérbeadó jogait és kötelezettségeit.
Az önkormányzati vagyon kedvezményes átengedése és megszerzése
16. § Az önkormányzat vagyonának tulajdonjogát kedvezményesen átruházni, vagy az önkormányzati vagyon használatát kedvezményesen átengedni egyedi döntéssel az alábbi esetekben lehetséges:
1. meghatározott céllal, más önkormányzatnak, illetve az általa fenntartott önkormányzati költségvetési szervnek, a fenntartó tudomásulvétele mellett;
2. állami szerv részére, munkájuk segítése érdekében;
3. közérdekű kötelezettségvállalással;
4. közalapítvány javára, alapítványi hozzájárulás címén lehet;
5. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény hatálya alá tartozó szervezetek helyiségigényének biztosítása érdekében lehet;
Felajánlott vagyon elfogadása
17. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület határoz.
(2) Ha a vagyon ingyenes vagy kedvezményes felajánlása az e rendeletben meghatározott vagyonhasználó részére történik, a felajánlás elfogadásához szükséges a vagyonhasználó nyilatkozata. A vagyonhasználó arról nyilatkozik, hogy képes-e a felajánlott vagyonhoz esetlegesen kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.
(3) Ajándékként, örökségként csak kivételes indokkal fogadható el olyan vagyon, melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a vagyon értékét.
Önkormányzati követelésekről való lemondás, követelések elengedése
18. § (1) Önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani:
1. csődegyezségi megállapodásban;
2. bírói egyezség keretében;
3. más települési önkormányzattal szembeni, együttműködési megállapodáson alapuló követelés esetében, ha annak érvényesítése a megállapodáson alapuló feladat ellátást és a kötelezett önkormányzat gazdálkodását veszélyezteti;
4. a településen működő gazdálkodó szervezet tartozása esetében, alaposan mérlegelve a gazdálkodó szervezet működésének a település gazdasági életében kifejtett közvetlen és közvetett községpolitikai hatásait, (pl: foglalkoztatottságra, helyi adóbevételekre, fejlesztési célokra, stratégiai fejlesztési lehetőségekre stb.) feltéve, hogy a követelésről lemondás nem ellentétes a vonatkozó magyar és uniós előírásokkal;
5. ha a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően ellehetetlenítené, mely során különösen kiskorú gyermekei fedél, lakás nélkül maradnának, s a kötelezett tartási kötelezettsége körébe tartozó hozzátartozói tartását nem tudná biztosítani;
6. ha a kötelezett kötelezettségének teljesítése a település foglalkoztatási helyzetét oly módon befolyásolná, hogy várhatóan munkahelyek szűnnének meg, feltéve, hogy a követelésről lemondás nem ellentétes a vonatkozó magyar és uniós előírásokkal,
(2) A követelés elengedésére jogosultak eljárásuk során az (1) bekezdés c), e), és g) pontja esetében alaposan mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét. Az (1) bekezdésben felsorolt valamennyi esetben az adósság jellegével és az adós helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot kötelesek beszerezni. Így különösen: jövedelemigazolások, az üggyel kapcsolatos szerződések, számlák, pénzügyi mérlegek, más hatóságok, szervek határozatai, ítéletei, döntései, tulajdoni lapok, együtt élő személyek megállapítása, ellátásra szoruló közös háztartásban élő hozzátartozók megállapítása stb. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján alapos mérlegelés után lehet a követelésről lemondás (a tartozás elengedés) kérdésében dönteni.
(3) A vagyonhasználók vezetői bruttó 500.000 Ft erejéig mondhatnak le az önkormányzatot (szervezetüket, intézményüket stb) illető követelésről.
(4) A Képviselő-testület mondhat le a követelésről (engedheti el a tartozást) bruttó 500.000 Ft-ot meghaladó összeg esetén.
(5) Minden követelésről való lemondásra jogosult a követelésről részben vagy egészben is lemondhat. Teljes mértékben vagy részben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.
(6) Minden követelésről való lemondás elbírálására és döntésére jogosult megállapodhat a kötelezettel (adóssal) a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező és az önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is (így különösen beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés stb.).
Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal, a forgalomképtelen törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
19. § (1) A forgalomképtelen vagyon elsősorban határozott idejű bérlettel, vagy eseti - egyszeri vagy többszöri visszatérő és előre meghatározható időtartamra vonatkozó - bérleti vagy használati szerződéssel hasznosítható. Használati szerződésnek minősül az olyan megállapodás is, amely során a használó vállalja az önkormányzati tulajdonú vagyontárgy felújítását, és folyamatos jó karban tartását a használat fejében.
(2) A forgalomképtelen vagyon hasznosítása során gondoskodni kell a vagyontárgyak hasznosítására vonatkozó megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint tulajdonosi jognyilatkozatok megtételéről.
(3) A forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes törzsvagyont érintő koncessziós pályázat, vagy vagyonkezelési jog átadására vonatkozó, továbbá közszolgáltatási szerződés megkötésére irányuló pályázat kiírásáról és elbírálásáról a képviselő-testület dönt.
(4) A forgalomképtelen vagyon 12 hónapot meg nem haladó hasznosításáról (használatáról, bérbe- és haszonbérbe adásáról) a polgármester, a 12 hónapot meghaladó hasznosításáról a képviselő-testület dönt.
A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
20. § (1) E rendeletben meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, bérleti vagy használati jogának átengedésről, bármely megterheléséről – hitel biztosítékaként fedezetbe adást kivéve – vagy gazdasági társaságba való beviteléről a képviselő-testület dönt.
(2) Önkormányzati vagyonhasználó gondoskodik - értékhatárra tekintet nélkül - a korlátozottan forgalomképes vagyontárgy bérbe vagy használatba adásáról.
(3) Minden olyan esetben, amikor hatályos jogszabályok vagy az önkormányzat megkötött szerződései alapján más jogi vagy természetes személy hozzájárulása szükséges a jogügylet érvényes létrejöttéhez, úgy a hozzájárulás beszerzéséről a polgármester gondoskodik.
(4) Az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságban meglévő tagsági jogai és részesedései vonatkozásában a társaság tagját megillető jogokat - értékhatárra tekintet nélkül - a polgármester, illetve akadályoztatása esetén az általa írásban meghatalmazott személy gyakorolja.
(5) A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó ingatlanok cseréjéről, más önkormányzatnak és szervnek történő átadásáról, a vagyonkezelői jog átadásáról a képviselő-testület esetenként minősített szótöbbséggel dönt.
Az üzleti vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
21. § (1) Ingatlan megszerzéséről, valamint forgalomképes vagyontárgy gazdasági társaságba történő beviteléről a képviselő-testület dönt. A képviselő-testület jognyilatkozatait a polgármester aláírásával teszi meg.
(2) Az önkormányzat, illetve társulása által fenntartott költségvetési szervek vezetői, mint vagyonhasználók, a képviselő-testület éves költségvetési rendeletében meghatározottak szerint gondoskodnak az önkormányzati költségvetési szervek működéséhez szükséges forgalomképes vagyontárgyak, eszközök beszerzéséről és állaguk fenntartásáról.
(3) A forgalomképes vagyontárgy elidegenítéséről, vételéről, cseréjéről, az elővásárlási jog gyakorlásáról, terheléséről, haszonélvezeti jog alapításáról, valamint hasznosításáról
a) nettó 1.000.000 Ft értékhatárig a polgármester;
b) nettó 1.000.000 Ft értéket meghaladó vagyontárgy esetében a képviselő-testület határoz.
4) Az önkormányzati vagyon elidegenítésével, vételével, cseréjével, elővásárlási jog gyakorlásával, megterhelésével, haszonélvezeti jog alapításával és hasznosításával kapcsolatos szerződéseket a polgármester írja alá.
(4) Forgalomképes ingatlan legfeljebb 12 havi (1 alkalommal további 1-szer 12 hónapra meghosszabbítható) átmeneti hasznosításáról, rendkívül indokolt esetben a polgármester dönt, amennyiben az átmeneti hasznosítás az üresen álló, nem hasznosuló vagyontárgyak állagmegóvását, és az ingatlan-vagyonból bevétel szerzését szolgálja.
(5) Az üzleti vagyon elidegenítéséről, vagy hasznosításáról meghatározott döntési jog alatt az elidegenítésre, hasznosításra történő kijelölést, a pályázat kiírását, valamint a szerződés-tervezet jóváhagyását kell érteni, a pályázatokra vonatkozó speciális, e rendeletben szabályozott feltételek megtartása mellett.
Vagyonhasználó szervek tulajdonnal kapcsolatos jogai, bevételei
22. § (1) A vagyonhasználó szerv vezetője – a vagyonhasználó szervezet alapító okiratában vagy társasági szerződésében, illetve a vagyonhasználó szerződésben meghatározott tevékenységi körön és mértéken belül, az alaptevékenység sérelme nélkül – jogosult:
a) a rábízott vagyont határozott ideig tartó bérbeadás útján hasznosítani, vagy a vagyon állagának felújítása és folyamatos jó karbantartási kötelezettsége, mint ellenérték fejében használatra engedni
b) b) feleslegessé vált ingó vagyontárgyakból:
ba) a számviteli előírások alapján készletnek minősülő vagyontárgyakat értékhatárra tekintet nélkül értékesíteni, feleslegessé nyilvánítani, selejtezni;
bb) a számviteli előírások alapján tárgyi eszköznek minősülő vagyontárgyakat, valamint vagyoni értékű jogokat értékesíteni nettó 100.000 Ft értékhatárig;
c.) a b.) pontban megjelölt értékhatárt meghaladó ingó vagyontárgy értékesítésében a polgármester dönt.
Egyes jogügyletek megkötésére irányadó speciális szabályok
23. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak üzemeltetésére a képviselő-testület - a vonatkozó külön jogszabályi rendelkezések betartása mellett - koncessziós pályázatot vagy közszolgáltatási szerződés megkötésére irányuló pályázatot írhat ki.
(2) A pályázatot a képviselő-testület írja ki és bírálja el. A képviselő-testület jognyilatkozatait e körben - a testület döntése alapján - a polgármester írja alá.
(3) A képviselő-testületi döntést nem igénylő esetekben a tulajdonosi hozzájárulási nyilatkozatot, értéktől függetlenül a polgármester adja meg és írja alá.
(4) Az önkormányzat tulajdonát képező üzletrész, értékpapír, illetve részvény vagyon hasznosításáról, eladásáról pályázati eljárás keretei között a képviselő-testület dönt.
24. § (1) A vagyontárgyak elidegenítésénél, illetve hasznosításánál fizetési eszközként az önkormányzat készpénzt, illetve külön képviselő-testületi jóváhagyással csereingatlant, vagy értékpapírt fogadhat el.
(2) Részletfizetést, fizetési haladékot, ha az ügylet értéke:
a) a bruttó 500.000 Ft-ot nem haladja meg, a polgármester,
b) a bruttó 500.000 Ft-ot meghaladja a képviselő-testület adhat.
25. § (1) Az önkormányzat tulajdonát képező üzletrész, ha az önkormányzat üzletrészének nagysága a több mint fele tulajdoni arányt nem éri el, továbbá az önkormányzat tulajdonában álló részvényvagyon, vagy egyéb értékpapír hasznosítására a képviselőt-testület portfólió-vagyonkezelési szerződést is köthet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés megkötésének célja a vagyontömeg piaci értékének megőrzése, illetve növelése.
(3) Részvény, vagy egyéb értékpapír vagyon - portfolió- vagyonkezelése esetén a tulajdonosi jogosítványokat teljes egészében a vagyonkezelő (valódi portfolió) gyakorolja.
Az önkormányzat vagyonához kapcsolódó egyéb rendelkezések
26. § Az önkormányzat képviselő-testülete, a képviselő-testület tagjai több mint felének igen szavazatával dönt a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatban:
a) gazdasági- és nonprofit gazdasági társaság alapításáról;
b) társadalmi szervezethez való, az önkormányzat vagyonát is érintő csatlakozásról;
c) gazdasági- és közhasznú társaságban fennálló részesedésnek, üzletrésznek az értékesítésre kijelöléséről, pénzbeli és apport befektetésről;
d) kötvénykibocsátásról;
e) kezességvállalásról;
f) bankgarancia kérésről és bankgarancia biztosítás fedezeteként szolgáló keretbiztosítéki jelzálog szerződésről;
Eljárási szabályok, az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, a vagyongazdálkodási terv
27. § (1) A vagyongazdálkodási terv a gazdasági programmal összhangban tartalmazza az önkormányzat kezelésére, hasznosítására, átruházására és gyarapítására vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket.
(2) Az önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, átruházására és gyarapítására a vagyongazdálkodási tervvel összhangban kerülhet sor.
(3) Az (1) bekezdés szerinti vagyongazdálkodási tervet a polgármester terjeszti elő a Képviselő-testület elé.
(4) A vagyongazdálkodási tervet a gazdasági program elfogadását követő három hónapon belül felül kell vizsgálni.
(5) A vagyongazdálkodási terv végrehajtásával kapcsolatos előző évi beszámolót a polgármester minden év május 31-ig beterjeszti a Képviselő-testület elé.
(6) A vagyongazdálkodási tervet a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
28. § (1) Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás történhet:
a) bérbe adással,
b) használatba adással,
c) haszonbérbe adással,
d) vagyonkezelésbe adással,
e) haszonélvezeti jog alapításával,
f) jelzálogjog alapításával,
g) vállalkozásba történő bevitellel,
h) elővásárlási jog gyakorlásával,
i) tulajdonjog átruházásával,
j) beépítési kötelezettség, elidegenítési tilalom, visszavásárlás jog alapításával.
(2) Az önkormányzati vagyonnal való bármilyen irányú gazdálkodás kérelemre, vagy hivatalból indulhat.
(3) Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást kezdeményezheti:
a) képviselő-testület
b) képviselő(k)
c) bizottság(ok)
d) polgármester
e) bármely természetes és jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság.
(4) Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás az e szakasz (6) bekezdésében foglaltak kivételével kizárólag pályázati eljárás kereti között valósulhat meg.
(5) A pályázati eljárás megvalósulhat ajánlatkérés, pályáztatás és vagyonárverés útján.
(6) A pályázati rendszer nem terjed ki:
a) a pályázat útján bérbe adott határozott idejű bérleti szerződések bérleti idejének meghosszabbítására;
b) kisajátításnál csere ingatlan biztosítására;
c) telekhatár rendezésre, ideértve a telekhatár kitűzés hiányosságaiból eredő földfoglalásokat, telek-kiegészítéseket;
d) idegen tulajdonú al- és felépítmények alatti földterület hasznosítására vagy idegen tulajdonú földterületen lévő al- és vagy felépítmények hasznosítására;
e) a haszonbérleti és a rekreációs célú szerződések meghosszabbítására;(10)
f) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezésére;
g) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásáról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV tv. hatálya alá tartozó szervezetek helyiség igényének kielégítésére;
h) ha a hasznosítandó ingatlan (helyiség) közérdekű célt és az önkormányzat által ellátott oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális feladat megoldását szolgálja, vagy más önkormányzati feladatellátást szolgál, és e feladatellátás érdekében a feladat átvételére megállapodás készül;
i) ha az önkormányzat közérdekű célra, kötelező, vagy szabadon vállalt feladata ellátása érdekében az ingatlan meghatározott célra történő hasznosítását tartja indokoltnak;
j) jogszabályi rendelkezés vagy szerződés alapján elővásárlási vagy elő bérleti, vagy elő haszonbérleti jogosultsággal rendelkező részére történő vagyonhasznosításkor,
k) nettó 1.000.000 Ft értékig a vagyontárgy hasznosítására, amelyről a polgármester jogosult dönteni.
l) e rendelet 27. § (5) bekezdésben és a 30. § (1), (2), (5) bekezdéseiben foglaltakra.
Az ajánlatkérés
29. § (1) Ajánlatkérés esetén nincs pályázati felhívás (kiírás, hirdetmény).
(2) Az ajánlatkérőnek azonos feltételek biztosításával legalább három személytől (szervtől) kell ajánlatot kérnie.
(3) Az ajánlatkérő csak a legfontosabbnak tartott feltételeket határozza meg, a részletes feltételek meghatározását ajánlattevőtől várja.
(4) Az ajánlatok beérkezése után szabad tárgyalás keretében az ajánlatok korlátlanul változtathatók, nincs ajánlati kötöttség.
(5) Az ajánlatkérő a legkedvezőbb ajánlattevővel köt szerződést, ha egyik ajánlatot sem tartja megfelelőnek, újabb ajánlatot kér, vagy a pályázati kiírás mellett dönt. Az eredményről valamennyi ajánlattevőt közvetlenül kell tájékoztatni.
A pályázati eljárás, a pályáztatási eljárás alapelvei, az esélyegyenlőség elve
30. § A kiíró (ajánlatkérő) a pályázati felhívásban (ajánlatkérésben), valamennyi ajánlattevő pályázó számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és a pályázat során alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázat tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.
A nyilvánosság elve
31. § (1) A pályázati eljárás során a kiíró köteles a pályázati eljárásban résztvevők számára teljes nyilvánosságot biztosítani. A nyilvánosság jelen rendelet szerinti követelményét a kiíró akkor is köteles biztosítani, ha a versenyeztetés zártkörű (meghívásos) pályázat, vagy ajánlatkérés útján történik.
(2) A nyilvánosság elve alapján minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében a pályázó számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért személyiségi jogot, üzleti titkot, banki-, vagy adótitkot, és amely szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék a megalapozott ajánlattételre.
A verseny tisztaságának elve
32. § (1) A kiíró a pályázati felhívás közzététele után, illetve zártkörű (meghívásos) pályázat kiírása esetén azt követően, hogy a hirdetményt a pályázatra meghívottakkal közölték, köteles tiszteletben tartani a meghirdetett pályázati feltételeket, az előre nyilvánosságra hozott pályázati eljárási rendet, köteles továbbá biztosítani a pályázat kiírásával, értékelésével kapcsolatos döntési folyamat tisztaságát.
(2) A pályázót a pályázati kiírás átvételekor tájékoztatni kell, hogy köteles a pályázati eljárás ezen szabályozás szerinti feltételeit betartani.
ÉRTÉKESÍTÉS, vagyontárgy értékesítésre történő kijelölése
33. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyontárgyak értékesítésre történő kijelölése, valamint pályázati eljárás feltételeinek meghatározása a 29. §-ban meghatározott értékhatároktól függően a polgármester, vagy a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik (továbbiakban kiíró).
(2) A kiíró a vagyontárgy jellegéből adódóan értékesítése során jogosult beépítési kötelezettséget, elidegenítési és terhelési tilalmat, valamint a kötelezettségek teljesítésének biztosítására kötbért és visszavásárlási jogot előírni.
(3) A beépítési kötelezettség meghosszabbításáról, a visszavásárlásról, esetlegesen a szabadkézből történő értékesítés engedélyezéséről szóló kérelemről a Képviselő-testület jogosult dönteni.
(4) A vagyontárgy értékesítése 38. § (6) pontjában az értékesítésre vonatkozó részeit kivéve pályázati eljárás kereti között valósulhat meg.
(5) Az értékesítési pályázat nyílt vagy zárt (meghívásos) eljárás lehet.
(6) Az önkormányzat tulajdonában álló az (1) bekezdésben maghatározott értékhatárok esetén a forgalomképes vagyontárgyak értékesítésére történő kijelölésre minősített szótöbbség szükséges.
(7) A vagyontárgy értékét az e rendelet 8 §-ban meghatározott értékbecslésnek kell alátámasztania.
Zárt pályázati eljárás
34. § (1) A pályázatok nyíltak kivéve ha a kiíró a zárt (ún. meghívásos) pályázat kiírás mellett dönt.
(2) Zárt (meghívásos) pályázati eljárás akkor írható ki, ha a pályázat tárgyának jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton előre meghatározott partnerek részvételét teszi szükségessé.
(3) A zárt pályázati eljárás kiírásáról a Képviselő-testület jogosult dönteni.
(4) A pályázati felhívás minimálisan a következőket tartalmazza:
a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét
b) a pályázat tárgyát
c) a pályázat benyújtására, tartalmára vonatkozó előírásokat
d) a pályázat módosítására, visszavonására vonatkozó előírásokat
e) az ajánlat tárgyalására vonatkozó előírásokat
f) a pályázatok elbírálásának szempontjait
g) a pályázattal kapcsolatos információk, dokumentációk elérésének meghatározását
h) egyéb a kiró által fontosnak tartott feltételeket.
(5) A kiíró a zár pályázatról az érintetteket egyidejűleg és közvetlenül értesíti. A zárt pályázatra a kiírást a számításba vett személynek (szervnek) meg kell küldeni.
(6) A zárt pályázaton részt vevő pályázó nevét a kiíró a többi résztvevővel csak akkor közölheti, ha a közléshez az érintett pályázó írásban a hozzájárulását adta. Az ajánlatevőre vonatkozó egyéb információ is csak az ajánlattevő kifejezett, írásban közölt hozzájárulásával közölhető más ajánlattevővel, vagy a pályázaton részt nem vevő személlyel.
(7) A pályázat nyerteséről a Képviselő-testület jogosul dönteni.
(8) A kiírónak az ajánlatkérés eredményét a pályázatban résztvevőkkel írásban ismertetni kell.
Nyílt pályázati eljárás
35. § (1) A nyílt pályázati eljárás:
a) általában alap vételárra történő nyílt licites eljárás,
b) kivételes esetekben, elsősorban munkahelyteremtés céljából zártborítékos ajánlattételi felhívásos eljárás.
(2) A zártborítékos ajánlattételi felhívás lehet:
a) minimális ajánlattételi ár megjelöléssel, illetve
b) ár megjelölés nélkül.
Pályázat meghirdetése
36. § (1) A kiíró döntését követően a pályázati felhívás a Közös Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján teljes formátumban meg kell hirdetni.
(2) Ezen kívül az alábbi helyeken és módon hirdethető meg a kiíró döntése alapján:
a) a települési hirdetőtáblákon rövidített formában
b) a hasznosítandó helyiségben rövidített formában
c) estlegesen megyei lapokban rövidített formában
d) valamint a kiíró által meghatározott helyen és formában.
(3) A kiíró a pályázati felhívásban az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot úgy határozza meg, hogy a felhívásnak a Közös Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztése napja és az ajánlatok benyújtására nyitva álló határnap között legalább 15 naptári nap különbség legyen.
(4) A pályázati kiírás lehet eseti, lehet változatlan feltételekkel ismételt, és folyamatos határidőjű.
(5) A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható azzal, hogy a határidőket leszámítva a pályázati felhívás többi eleme változatlan marad.
A pályázati felhívás
37. § (1) A kiíró a vagyontárgy értékesítési feltételeit a pályázati felhívásban határozza meg.
(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,
b) a pályázat célját,
c) a pályázat jellegét,
d) az értékesíteni kívánt vagyontárgy megjelölését,
e) a pályázók körét,
f) az értékesíteni kívánt vagyontárgy vételárát,
g) a vételáron felül a leendő tulajdonos feladatát és költségét,
h) a vételár megfizetésének módját,
i) a pályázat benyújtására, tartalmára vonatkozó előírásokat,
j) a pályázaton való részvétel biztosítékainak előírásait,
k) a pályázat módosítására, visszavonására vonatkozó előírásokat,
l) a pályázat érvénytelenségére vonatkozó előírásokat,
m) a pályázattal kapcsolatos információk, dokumentációk elérésének, esetleges költségeinek meghatározását,
n) a kiírónak a pályázati eljárás eredménytelenné nyilvánítási jogát,
o) egyéb a kiíró által fontosnak tartott feltételeket.
(3) Az alap vételáras nyílt licitnél a (2) bekezdésen túl tartalmazza még a pályázati versenytárgyalásra vonatkozó előírásokat,
(4) A zártborítékos ajánlattételi felhívásos értékesítés tartalmazza a (2) bekezdésen kívül a borítékok bontására, illetve esetleges pályázati versenytárgyalásra vonatkozó előírásokat.
A pályázat benyújtása
38. § (1) A pályázatokat a pályázati felhívásban megadott időpontig, a (2) pontban megadott tartalommal írásban, egy példányban a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) A benyújtandó pályázatnak mind zártborítékos ajánlattételi felhívás, mind alap vételárra folyó nyílt licites eljárás esetén az alábbi pontokat tartalmaznia kell:
a) A pályázó nevét, címét, személyi adatait. Vállalkozás, illetve társaság esetén vállalkozó igazolvány, illetve cégkivonat másolatát.
b) Közös pályázat esetén a tulajdonjog megosztásának meghatározását.
c) A megvásárolni kívánt vagyontárgy adatait, mint helyrajzi szám, nagyság.
d) A pályázó hozzájárulását a pályázat körében személyes adatainak kezeléshez.
e) Nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy pályázatát a vagyontárgy megtekintése, valamint a vagyontárgy jellegétől függően a műszaki állapotának vizsgálata után, annak ismeretében nyújtotta be.
f) Nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a pályázati felhívást maradéktalanul, teljes terjedelmében elfogadja.
g) A vagyontárgy jellegétől függően a kiíró által ezeken felül meghatározott pontokat.
(3) Pályázat érkezése esetén az átvételt végző ügyintéző a pályázatra rávezeti az érkezésének dátumát, idejét, és aláírásával igazolja. Amennyiben szükséges az átvételt igazolja az ajánlat tevőnek.
(4) A kiíró az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállónak, sem pályázaton részvevőnek nem adhat.
A pályázat módosítása, visszavonása
39. § (1) A pályázó a pályázat benyújtására nyitva álló, a pályázati felhívásban megjelölt határidő lejártáig (folyamatos pályázati határidő esetén értelem szerint) pályázatát bármikor visszavonhatja, vagy módosíthatja.
(2) Ebben az esetben a pályázat biztosítékaként befizetett összeg visszafizetésre kerül.
Az ajánlati kötöttség
40. § (1) A pályáztató az ajánlati felhívás tartalmához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig kötve van, az eredménytelenné nyilvánítás és a pályázat elutasítás jogának fenntartása mellett.
(2) A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
(3) A pályázati kiírás és sikeres pályázat nem jelent szerződéskötési kényszert.
A pályázat értékelése
41. § (1) A pályázaton a benyújtott ajánlatokat a kiíró által meghatározott személyek értékelik.
(2) Az értékelők az ajánlatok felbontását, illetve megismerését követően köteles megállapítani azt, hogy melyik ajánlatok érvénytelenek, és azok a pályázata a pályázati eljárás további szakaszában (szakaszaiban) nem vehetnek részt.
(3) Érvényes az az ajánlat, amely mind formai, mind pedig tartalmi követelményeit tekintve mindenben megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak.
(4) Ha a kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat a testület, illetve bizottság a soron következő ülésén bírálja el.
(5) A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő személy nem lehet az ajánlatot benyújtó pályázónak:
a) közeli hozzátartozója;
b) munkaviszony alapján közvetlen felettese vagy beosztottja;
c) szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja;
d) ha a pályázó jogi személy vagy cég, annak tulajdonosa, résztulajdonosa, vezető állású alkalmazottja.
e) ha a pályázat értékelésében és elbírálásában résztvevőtől bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése (továbbiakban: elfogultság).
(6) A pályázat értékelésében résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely az (5) bekezdéseiben körülírt összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(7) A pályázat eredménytelenségéről a pályázat kiírója jogosult dönteni.
A pályázat érvénytelenségére vonatkozó előírások
42. § (1) Érvénytelen a pályázati ajánlat, ha:
a) olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázaton;
b) az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve a szabályszerűen meghosszabbított határidő után nyújtották be;
c) az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban, az önkormányzat vagyonrendeletében és a jelen eljárási rendben foglaltaknak;
d) biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére;
e) amely az ajánlati árat (díjat) nem egyértelműen határozza meg, vagy más ajánlatához, illetve valamely feltételhez köti;
(2) Az érvénytelen ajánlatot úgy kell tekinteni, mintha az érintett pályázó nem tett volna ajánlatot az adott pályázati eljárás keretében.
Pályázati biztosíték
43. § (1) A pályázat kiírója a pályázaton való részvételt pályázati biztosíték megfizetéséhez kötheti.
(2) A pályázati biztosítékot az ajánlat benyújtásával egyidőben kell megfizetnie a pályázónak a pályázati felhívásban megjelölt összegben és módon, és a befizetésről szóló igazolást a pályázathoz csatolni kell.
(3) A pályázati biztosíték összege a versenytárgyaláson nem nyerő pályázók részére a kiíró vevő kijelölésére vonatkozó döntését követő 15 napon belül kerül visszafizetésre a pályázó által kért módon.
(4) A tulajdonjogot elnyerő pályázó részére az adás-vételi szerződés megkötésekor a vételárba kerül beszámításra.
(5) A pályázati biztosítékként befizetett összeg nem kerül visszafizetésre, illetve a vételárba beszámításra, azaz önkormányzat tulajdonába kerül:
(6) ha a pályázó a pályázati felhívásban megjelölt pályázati határidő lejártát követően ajánlatát visszavonja, illetve
(7) a tulajdonjogot elnyerő pályázó az adás-vételi szerződést neki felróható okból nem köti meg, a vétel neki felróható okból meghiúsul.
A pályázati eljárás eredménytelensége
44. § Eredménytelen a pályázat, ha
a) a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett;
b) a beérkezett ajánlatok egyike sem felel meg a pályázati felhívás követelményeinek, vagy más - a pályázatra vonatkozó - további előírásnak;
c) a kiíró valamely ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat érvénytelenítése mellett döntött;
d) a kiíró élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el;
e) ha a kiíró él azon jogával, hogy a pályázatot indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa vagy a pályázati felhívást – az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártáig – jogkövetkezmények nélkül visszavonja.
Versenytárgyalás, alap vételárra folyó nyílt licites versenytárgyalás
45. § (1) Érvényes pályázat beérkezése esetén versenytárgyalásra kerül sor a pályázatot benyújtók, vagy meghatalmazottjaik jelenlétében.
(2) A versenytárgyalást a polgármester, vagy az általa megbízott személy vezeti le.
(3) Több érvényes pályázat esetén a pályázati felhívásban megjelölt alap vételárra folyó licitre kerül sor.
(4) A minimális licitemelés mértékét a pályázati felhívás határozza meg. Valamennyi jelenlévő pályázó kezdeményezésére a tárgyalásvezető attól magasabb licitemelés mértéket határozhat meg.
(5) A versenytárgyalásról jegyzőkönyv készül, amit a pályázati versenytárgyalás minden résztvevője aláír.
Zártborítékos ajánlattételi felhívásos versenytárgyalás
46. § (1) Zártborítékos ajánlattételi felhívásra ajánlat érkezése esetén a pályázati felhívásban meghatározott időpontban a polgármester, a Közös Hivatal köztisztviselője, esetlegesen a pályázók vagy meghatalmazottjaik jelenlétében kerül sor a borítékbontásra, a pályázatok értékelésére.
(2) A borítékbontásról jegyzőkönyv készül, amit valamennyi jelenlevő aláír.
(3) Amennyiben a borítékbontást követően megállapításra kerül, hogy két vagy több ajánlat azonos összegű legmagasabb vételi ajánlatot tartalmaz, és a pályázati felhívásban más bírálati szempontot nem tartalmaz, a pályázati felhívásban meghatározott időpontban a 55. §-ban meghatározottak szerint licites versenytárgyalás alapján dönt a kiíró a tulajdonjog elnyeréséről.
Vagyontárgy tulajdonjogának elnyerése, nyílt pályázati eljárás nyílt licittel
47. § (1) Az érvényes pályázatot benyújtok közül az értékesítésre meghirdetett vagyontárgy tulajdonjogát az nyeri el, aki a versenytárgyaláson a legmagasabb értékesítési árat ajánlja meg, és akit a kiíró a versenytárgyalást követő ülésén vevőnek kijelöl.
(2) A kiíró döntését követően az adás-vételi szerződés megkötésére a pályázati felhívásban meghatározottak szerint kerül sor.
Nyílt pályázati eljárás során zártborítékos ajánlattételi felhívás
48. § (1) Amennyiben a kiíró a pályázati eljárás nyertesének megállapításához bírálati szempontokat állapított meg, akkor a borítékbontást követően a kiíró a bírálati szempontok alapján dönt a pályázati eljárás nyerteséről a borítékbontást követő ülésén.
(2) Amennyiben bírálati szempontok nem kerültek meghatározásra a tulajdonjogot az nyeri el, aki a legmagasabb vételár egyösszegű megfizetésére tesz ajánlatott, és akit a borítékbontás vagy a versenytárgyalást követő ülésén a kiíró vevőnek kijelöl.
Vételár megfizetése
49. § (1) A vételár megfizetésének módját a kiíró az értékesítési feltételekkel egyidőben határozza meg.
(2) A vevő a vételárat az adás-vételi szerződés megkötésével egyidőben, egyösszegben fizeti meg az önkormányzat részére.
(3) A kiíró lehetőséget adhat részletfizetésre, amely maximum 5 év időtartamra. Eltekinthet az ügyleti kamat kikötésétől, de késedelmes teljesítés esetén késedelmi kamatfizetési kötelezettséget ki kell kötni.
Vételáron felül a tulajdonos feladata és költsége
50. § (1) A vételáron felül a tulajdonost terheli az adás-vételi szerződés kötési költsége, illetve a tulajdon szerzésével kapcsolatban felmerülő minden költség.
(2) Az értékesítésre kerülő vagyontárgy jellegéből adódóan a pályázati felhívásban a kiíró egyéb kötelezettségeket is előírhat a tulajdonosnak, például közműkiváltás, közműkiépítés stb.
BÉRLETI HASZNOSÍTÁS, bérleti jogviszony létrejöttének feltételei
51. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló bármely ingatlan bérleti hasznosítása a képviselő-testület egyedi döntésében meghatározottak szerint valósulhat meg.
(2) A bérleti hasznosítás feltételeit a képviselő-testület egyedi határozatában állapítja meg.
Bérleti díj megállapítása
52. § (1) A pályázati felhívásban közzétételre kerülő alap bérleti díj mértékéről a hasznosítási feltételek meghatározásakor a kiíró dönt.
(2) A nem lakás célú helyiségek irányadó bérleti díját a képviselő-testület irányadó szabályként évente határozatával állapítja meg.
(3) A bérleti díj változásának módját a szerződésekben ki kell kötni. Az irányadó bérleti díjnál alacsonyabb mértékű bérleti díjat kizárólag a Képviselő-testület fogadhat el.
Bérleti díj megfizetésének módja
53. § (1) A bérleti díjat a bérlőnek havonta a Közös Hivatal által kiállított számla alapján, az abban meghatározott fizetési határidőig kell megfizetnie.
(2) Az eseti, meghatározott napra, vagy egy hónapnál rövidebb időtartamra biztosított bérleti jogviszonyra vonatkozó bérleti díjak fizetésének módjában a felek szabadon megállapodhatnak.
(3) Késedelmes fizetés esetén a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi kamatot is köteles a bérlő megfizetni.
A bérleti díjon felül a leendő bérlő feladata és költsége
54. § (1) A bérlemény üzemeltetési és fenntartási költségei, az adók és közterhek, a közüzemi díjak megfizetése.
(2) A fentieken túli kötelezettségeket a bérleti szerződésben kell meghatározni.
Tevékenység módosítása
55. § (1) A fennálló bérleti szerződések alapján a bérelt bérleményekben a bérlő a tevékenységét csak hozzájárulás esetén módosíthatja, változtathatja meg, egészítheti ki.
(2) A bérlő a tevékenység módosítására vonatkozó kérelmet a közös hivatalba nyújthatja be, a kérelemről polgármester.
Bérleti szerződés elemei
56. § (1) A bérleti szerződés általában a következő feltételeket tartalmazhatja:
a) a tevékenység az üzletben, bérleményben csak akkor kezdhető el, ha a bérlő a szükséges jogerős hatósági engedélyekkel rendelkezik;
b) a bérleti díj mértékét, megfizetésének módját, eljárását;
c) a bérlemény működésével kapcsolatos rezsiköltségek viselésének és megfizetésének módját;
d) annak a meghatározását, hogy a bérlő a bérleményt kizárólag milyen célra használhatja és felhívást arra, hogy a tevékenységi kör bérleményen belüli megváltoztatásához hatósági engedély és a pályázatot kiíró jóváhagyása szükséges;
e) a bérlő karbantartási kötelezettségének felsorolása;
f) a bérlő a bérlemény átalakítására, korszerűsítésére csak a felek külön megállapodása alapján jogosult;
g) a bérlő a bérleménybe más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be;
h) bérleti jogot átruházni, elcserélni csak a jóváhagyó nyilatkozat alapján lehet;
i) a bérlő a bérleti jogviszony megszűnése után köteles az eredeti állapotot visszaállítani,
j) vagy az általa felszerelt berendezéseket az állag sérelme nélkül leszerelheti és elviheti,
k) a visszahagyott berendezésekért és a bérleményekre fordított beruházásokért ellenértéket nem igényelhet;
l) a pályázati kiírás szerint a szerződés teljesítésének biztosítékait;
m) a bérlő a bérleti jogviszony megszűnése után másik bérleményre nem tarthat igényt;
n) a szerződés melléklete a bérlemény átadás-átvételi jegyzőkönyve;
o) a fentieken túl hivatkozást arra, hogy a nem szabályozott kérdésekben a Ptk., az 1993. évi LXXVIII. törvény és a helyi rendeletek előírásait kell alkalmazni;
p) kikötést a Barcsi Járási Bíróság kizárólagos illetékességére.
(2) A szerződés tartalmazza, hogy a bérlőnek a bérleti díjat milyen módon és időben kell megfizetni.
Az önkormányzati vagyon bérlőinek kötelezettségei
57. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:
a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjéről;
b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény karbantartásáról;
c) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, illetve cseréről;
d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben;
e) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról, a nem háztartási szemét elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze;
f) a bérbe adott épület folyamatos karbantartásáról, állagmegóvásáról,
g) a közüzemi díjak viselése a bérlő kötelessége;
h) a bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadó birtokába visszaadni.
(2) Ezeket a rendelkezéseket valamennyi önkormányzati vagyont hasznosító szervnek és bérlőnek alkalmaznia kell. A használati jog biztosítása esetén a használóra is a bérlő kötelességeit kell alkalmazni.
A bérleti jogviszony megszűnésének szabályai
58. § (1) A bérleti jogviszony megszűnik, ha:
a) a felek a bérleti szerződést közösen megszüntetik;
b) a szerződésben meghatározott idő lejártával;
c) a bérlemény megsemmisülésével;
d) az arra jogosult felmondásával;
e) a bérlő természetes személy meghal, és a bérleményre vonatkozó bérleti jog folytatására jogosult a bérlő halálát követő legalább 15 napon belül nem jelenti be igényét a bérleti jog folytatására;
f) gazdasági társaság, illetőleg a nem gazdasági társaság formájában működő jogi személy bérlő jogutód nélkül megszűnik,
g) a bérleti jog cseréjével, átruházásával;
h) a bérlőnek a helyiségben végzett tevékenységéhez szükséges engedélyét visszavonták, vagy azt a bérlő visszaadta;
i) a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították;
j) a bérlő helyiségbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti.
(2) A határozott idejű bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez szükséges döntés meghozatala a polgármester átruházott hatáskörébe tartozik.
Felmondás esetei
59. § (1) A bérbeadó a helyiségre kötött bérleti szerződést a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 24. § - 27. § alapján felmondhatja.
(2) Lényeges kötelezettségszegésnek minősül különösen:
a) befogadás be nem jelentése
b) tilalom ellenére vagy hozzájárulás nélküli befogadás
c) tilalom ellenére vagy hozzájárulás nélküli albérletbe adás
d) tilalom ellenére vagy hozzájárulás nélküli csere
e) építési engedéllyel végezhető munka engedély nélküli végzése, továbbá bármely építési munka bejelentés nélküli végzése
f) a bérlő által végzendő, e rendelet 87. §-ában foglalt karbantartási munkák végzésének elmulasztása
g) a helyiségben a tevékenység engedély nélküli végzése
h) bármely, e rendeletben szabályozott adat igazolására vonatkozó kötelezettség elmulasztása, valótlan vagy hamis adat szolgáltatása
i) a bérbeadó külön szolgáltatásként biztosított szolgáltatása ellenértékének meg nem fizetése
j) célú helyiség vagyonon túli önkormányzati vagyon jogcím nélküli használata esetén az egyébként fizetendő bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű használati díjat kell fizetni.
ÁRVERÉS
60. § (1) Árveréssel értékesíthető az önkormányzat tulajdonában álló ingó vagyontárgyak abban az esetben, ha a cél kizárólag a lehető legmagasabb vételár elérése, s más szempontot a kiíró nem helyez előtérbe.
(2) Az árverést nyilvánosan meg kell hirdetni a Közös Hivatal hirdetőtábláján, illetve a kiíró által megjelölt helyen.
(3) Az árverési hirdetményt a Közös Hivatal hirdetőtábláján az árverés napját megelőző legalább 15 nappal előbb ki kell függeszteni.
(4) A hirdetmény tartalmi elemei különösen a következők: az árverezni kívánt vagyon legfontosabb adatai, kikiáltási ára, az árverés helye, ideje, az árverési biztosíték letételének helye, ideje, módja; az árverésen a licitálás a kikiáltási ár milyen mértékű emelésével történik, illetve a kiíró által fontosnak tartott feltételeket.
(5) Amennyiben az árverési felhívásra ajánlat érkezik árverésre kerül sor az ajánlattevők vagy meghatalmazottja, a Gazdasági Bizottság(16) képviselője és a Műszaki és Vagyongazdálkodási Iroda köztisztviselőjének jelenlétében.
(6) Az árverést a Gazdasági Bizottság(16) képviselője vezeti le.
(7) Az árverésről jegyzőkönyv készül, amit az árverés minden résztvevője köteles aláírni.
(8) Az árveréssel az önkormányzati vagyon tulajdonjogát az szerzi meg, aki a legmagasabb vételárat ajánlja meg.
HASZNÁLATBA ADÁS, használati jog létrejötte
61. § (1) A képviselő-testület egyes társadalmi szervezeteknek, nonprofit, és közhasznú társaságoknak, a város lakosságának érdekeit szolgáló tevékenységek támogatására az önkormányzat tulajdonában álló vagyonra kedvezményes használati jogot biztosíthat.
(2) A használati jog lehet határozott, illetve határozatlan idejű.
(3) A használati joghoz kapcsolódó díjak megfizetésére a bérleti díjnál meghatározottakat kell alkalmazni értelem szerint.
MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK, haszonbérbe adás
62. § Az önkormányzat tulajdonában álló beépítetlen, beépítésre nem szánt mezőgazdasági művelésű ingatlanok hasznosítása történhet:
a) mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld esetében haszonbérlettel
b) nem mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld esetében bérlettel vagy haszonbérlettel.
Általános rendelkezések haszonbérletre
63. § (1) A mezőgazdasági művelésű ingatlanok hasznosításáról a képviselő-testület dönt, egyedi határozattal. Az irányadó bérleti díjat a képviselő-testület a hasznosításról való döntést tartalmazó határozatában állapítja meg.
(2) A szerződések hatálya minimum 1 év maximum 5 évre szól.
(3) A szerződések gazdálkodási évhez kapcsolódnak, hatályuk adott év október első napjától kezdődik és a befejező év szeptember 30 napjáig tart.
(4) A Képviselő-testület kedvezményeket biztosíthat a mezőgazdasági művelésű ingatlanok hasznosítására, melyeket külön határozat formájában állapít meg.
(5) A lejárt szerződések a föld használójának kérelmére – szerződésszerű teljesítés esetén – pályázati eljárás mellőzésével meghosszabbíthatók.
(6) A szerződések megkötésére, hosszabbítására, aláírására a polgármester jogosult.
Értékesítés
64. § Az önkormányzat tulajdonában álló mező-, erdőgazdasági hasznosítású földek értékesítése a vonatkozó – elsősorban a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény – jogszabályok figyelembevételével, nyílt pályázati eljárásban, alap vételárra történő licittel történik.
Záró rendelkezések
65. § (1) E rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti az Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról szóló 10/1995. (IX. 25.) önkormányzati rendelete.
66. § Ez a rendelet 2022. március 11-én lép hatályba.