Csokonyavisonta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (XI. 24.) önkormányzati rendelete

Csokonyavisonta község jelképeiről és a jelképek használatáról

Hatályos: 2023. 11. 25

Csokonyavisonta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (XI. 24.) önkormányzati rendelete

Csokonyavisonta község jelképeiről és a jelképek használatáról

2023.11.25.

Csokonyavisonta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Csokonyavisonta község jelképei

1. § (1) A rendelet célja olyan jelképek megalkotása, melyek erősítik a község lakosságának szűkebb hazájához való kötődését, bel- és külföldön szimbolizálja a község szellemiségét, történelmi hagyományait, biztosítja, hogy azokat jelentőségükhöz méltó módon használják..

(2) A község hivatalos jelképei a címer, a díszzászló, a díszlobogó, a jelvény.

2. Csokonyavisonta község címere

2. § Vörös háromszögpajzs, ezüst sátorral. Az első vörös mezőben lebegő ezüst kettőskereszt. A második ugyancsak vörös mezőben keresztbe tett kosaras kard és vadászpuska. A kard hegyével felfelé, a pajzs bal széle irányába, míg a puska csöve szintén felfelé, a mező jobb széle irányába mutat. Az ezüst sátor alján kék hullámos pajzslábból növekvő, hosszú fekete hajú, kék liliomos koronás mezítelen nőalak, jobbjában balra fordult, kiöltött villásnyelvű, tekergődző fekete kígyót tart, balját csípőjén nyugtatja. A pajzsot alul két keresztbetett szárú, egy-egy makkal megrakott tölgyfaág keretezi, felül rovátkolt ezüst falkorona díszíti.

3. Csokonyavisonta zászlaja és lobogója

3. § 1:2 arányú fehér zászló, két szélén a zászló szélességének 1/6-1/6 részét kitevő kék éllel. A zászló hossztengelyének felső harmadpontjában középpontjával a 2. §-ban leírt címer helyezkedik el.

4. A jelvény

4. § A jelvény 28 mm átmérőjű, kör alakú, amely a község címerét ábrázolja, alul „Csokonyavisonta” feliratot tartalmaz.

5. Jelképek használatának köre

5. § (1) A község jelképeit a 8. §-ban szabályozott módon, ill. díszítő szerepű jelképként lehet felhasználni, de csak úgy, hogy az ne sértse a Magyar Köztársaság állami jelképeinek elsőbbségét.

(2) A községi címer a Magyar Köztársaság címerét nem helyettesítheti.

(3) A községi zászló használata a Magyar Köztársaság zászlajának használatát nem helyettesítheti.

6. § (1) A község címere szerepel:

a) a község zászlaján

b) a jelvényen

c) a képviselő-testület által alapított kitüntető cím és díjak oklevelein, emléklapokon vagy emlékérmeken

d) a községháza falán, tanácskozó teremben, a hivatal helyiségeiben, valamint az önkormányzati intézményekben

e) a község képviselő-testülete, polgármester, jegyző nem államigazgatási ügyben használt pecsétjén

f) a bizottságok, a képviselők, a polgármester, a jegyző levélpapírján, a borítékon

g) a község nemzetközi kapcsolataiban.

(2) A község címere felhasználható:

a) a község történetével, életével, fejlődésével foglalkozó kiadványban, és a községre utaló emléktárgyakon

b) protokolláris és ünnepi rendezvényeken, bemutatókon, kiállításokon

c) a községgel kapcsolatos rendezvényben, kitüntető plaketten, érmeken, jelvényeken, a velük kapcsolatos igazolványokon, továbbá díszokleveleken és emléklapokon

d) idegenforgalmi propaganda kiadványokon, emléktárgyakon

e) középületek díszítésére

(3) A zászlót a képviselő-testület ülésein ki kell függeszteni, két ülés közötti időben a polgármester hivatalos helyiségében kell elhelyezni.

(4) A község lobogóját a nemzeti és állami ünnepek, nemzetközi fogadások és más jelentősebb események alkalmával fel kell vonni.

(5) A község zászlaja és lobogója felhasználható:

a) az önkormányzati szervek, intézmények, gazdálkodó szervek székházainak feldíszítésére nemzeti ünnepek, más ünnepségek, rendezvények alkalmával

b) a települések közötti bel- és külföldi kapcsolatokban

c) cserezászlóként

(6) A község zászlajának és lobogójának a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő módon való használata tilos.

6. Jelképek használatának módja

7. § (1) A község hivatalos jelképeit csak hiteles alakban, az arányoknak, az ábrázolás hűségének, színeinek megtartásával szabad alkalmazni. Hiányos kivitelű, vagy bővített jelképek használata a hitelesség érdekében tilos.

(2) Kivételes esetekben megengedhető, hogy a címer az előállításához felhasznált anyag (kő, fém, fa, bőr, műanyag, stb.) színeiben jelentkezzék, nyomdai úton való előállítás esetén pedig fekete-fehér színben is felhasználható.

7. A címerhasználat engedélyezése

8. § (1) A község címerének használatát – kérelemre – a képviselő-testület engedélyezi. Engedély esetenkénti felhasználásra, vagy huzamosabb időtartamra adható.

(2) Nem kell engedély a község címerének használatához a 6. §. (2) bek. a./-b./-c./ és d./ pontjaiban szabályozott esetekben a község képviselő-testülete és szervei részére.

9. § (1) A község címerének használatára vonatkozó engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét és címét

b) a címer anyagát, felhasználásának célját és módját

c) az előállítandó mennyiséget, ill. példányszámot

d) a terjesztés, ill. a forgalomba hozatal módját

e) a jelkép használatának időtartamát

f) a címer szabályszerű használatáért felelős személy megnevezését

(2) A kérelemhez csatolni kell a jelképpel díszített kiadvány vagy tárgy mintáját, fénymásolatát egy példányban.

(3) A község címerhasználatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes megnevezését és címét

b) a címer felhasználásáért felelős személy nevét, címét

c) az előállítás anyagát

d) az engedélyezett használat céljainak megjelölését

e) az engedély időtartamát

f) az előállításra engedélyezett mennyiséget

g) a terjesztés, a forgalomba hozatal módjára vonatkozó esetleges kikötéseket

h) a felhasználással kapcsolatos egyéb kikötéseket

i) amennyiben a címer használatáért díjat kell fizetni, a díj összegét

(4) A kiadott engedélyekről a hivatal nyilvántartást vezet.

10. § (1) A község címerének használatáért az engedélyező a 6. §. (2) bekezdésben foglalt esetekben díjat állapíthat meg.

(2) A díj megállapítása történhet egyszeri, vagy évi átalány formájában, ill. a 6. §. d./ pontjában elért árbevétel arányában.

(3) A (2) bekezdésben szereplő átalány összege gazdálkodó szervezetenként minimum 1.000,- Ft, maximum 25.000,- Ft, az árbevétel után megállapítható díj mértéke az éves árbevétel 0,1 %-a, de minimum 1.000,- Ft, maximum évi 25.000,- Ft.

11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.