1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Csokonyavisonta Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) székhelye: 7555 Csokonyavisonta, Széchenyi u. 3.

(2) Az önkormányzat működési területe: Csokonyavisonta község közigazgatási területe.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szerv: Csokonyavisonta Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(4) A közös önkormányzati hivatal és kirendeltségeinek megnevezése:

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és zászló.

(2) Az önkormányzati jelképek pontos leírását, és használatuk rendjének szabályait a Csokonyavisonta község jelképeiről és a jelképek használatáról szóló önkormányzati rendelet előírásai szabályozzák.

(3) Az önkormányzat által alapított kitüntetések a „Csokonyavisonta Község Díszpolgára” és a „Falunkért Csokonyavisontáért” kitüntetés, melyek adományozási rendjét külön önkormányzati rendelet tartalmazza. A kitüntetések és elismerések adományozása a képviselő- testület hatásköréből nem ruházható át.

(4) Az önkormányzat, a képviselőtestület és szervei, valamint azok tisztségviselői és a hivatal körbélyegzőin Magyarország címerét kell használni, a használó szerv vagy tisztségviselő feltüntetésével.

(5) Csokonyavisonta község hivatalos testvér-települési kapcsolatot tart fenn a romániai - erdélyi - Torja községgel.

(6) A testvér és partner települési kapcsolat létesítése a képviselő- testület hatásköréből át nem ruházható, minősített többséget igénylő döntés.

3. § (1) Az önkormányzati jogok az Alaptörvény 32 cikk. (1) bekezdésében meghatározottak szerint kerülnek érvényesítésre.

(2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

(3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

(4) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi XXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(5) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, az ügyrendi és közjogi bizottság, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és a társulások útján látják el.

(6) Az önkormányzat kormányzati funkcióit az 1. melléklet tartalmazza.

(7) Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.

4. § (1) A hatáskör átruházására az Mötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A képviselőtestület által átruházott hatásköröket – a hatáskör és annak címzettjének megnevezésével – a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója intézkedéseiről, azok eredményéről szükség szerint, de legalább évente beszámol a képviselő-testületnek.

5. § (1) A képviselő-testület

(2) A képviselő-testületi ülés helye az önkormányzat székhelye, kivéve, ha a meghívóban más hely van meghatározva.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti az ülést.

6. § (1) A képviselő-testület az előre tervezett feladatok megfelelő előkészítése érdekében – általa elfogadott - éves munkaterv alapján működik.

(2) A munkaterv elkészítése a polgármester feladata, melyet a polgármester a tárgyévet megelőző év november 30-ig terjeszt jóváhagyásra a képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv főbb tartalmai elemei:

(4) A munkaterv összeállításával kapcsolatban a polgármesterhez előző év november 15-ig javaslatot nyújthat be:

7. § (1) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. A polgármestert érintő napirendi pontokat (pl: illetmény, tiszteletdíj megállapítása stb.) a korelnök terjeszti elő.

(2) A megválasztott képviselők az Mötv. 1. mellékletében foglalt esküszöveg alapján esküt tesznek, amiről esküokmányt írnak alá.

(3) Az alakuló ülésről távollévő testületi tag a képviselő-testület következő ülésén, illetve az akadály megszűnését követően tesz esküt.

(4) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontja:

8. § (1) A meghívót a rendes ülésre az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell kiküldeni, hogy az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják a képviselők és a meghívottak.

(2) A meghívó mellékleteit, az előterjesztéseket a képviselők és a meghívottak részére elektronikus úton is lehet továbbítani az általuk megadott e-mail címre.

(3) A lakosságot a testületi ülésről tájékoztatni kell a meghívónak az önkormányzati hirdető táblán történő kifüggesztésével. A képviselő-testületi ülésekre szóló meghívót az önkormányzat hivatalos honlapjára és a településen lévő hirdetőtáblákra is ki kell helyezni.

(4) A meghívót a polgármester írja alá, amely tartalmazza:

(5) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:

(6) A képviselő-testület ülését össze kell hívni az Mötv-ben foglaltakon túl a jegyző, és nemzetiséget érintő ügyben a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére.

9. § (1) A képviselő-testület határozatképtelensége esetén az ülést a polgármester 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalásával újra összehívhatja.

(2) Ha a képviselő-testület ülése közben válik határozatképtelenné és az ülés felfüggesztése után a határozatképesség ismét biztosított, akkor az ülést tovább kell folytatni.

(3) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(4) A meghívottakat tanácskozási jog illeti meg abban az ügyben, illetve napirendi pontban, mellyel kapcsolatban a meghívásukra sor került.

(5) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok az ülésen a számukra kijelölt helyet foglalják el.

(6) A képviselő testület az Mötv.-ben meghatározottak szerint zárt ülést tart.

(7) A képviselő-testületnek a zárt ülésen hozott döntését legkésőbb a következő nyilvános ülésen ki kell hirdetnie.

10. § (1) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a képviselő-testület – a munkatervben meghatározott időpontoktól eltérően - rendkívüli ülést tart. Rendkívüli esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban közölni kell.

(2) A Hivatalt fenntartó önkormányzatok együttes képviselő-testületi ülését a polgármesterek hívják össze, előre egyeztetett időpontra és helyszínre. Az ülést a testületi ülés helye szerint illetékes polgármester vezeti.

11. § (1) A polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester, illetve a korelnök - a testületi ülés vezetése során

(2) A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását, illetve új napirend felvételét. A képviselő-testület ülésén újonnan felvett napirendi pont tárgyalására - amennyiben képviselő testület a napirendre vételt megszavazza - csak halasztást nem tűrő esetben kerülhet sor, a polgármester indokolt javaslata alapján, a jegyző törvényességi véleményével. Az elfogadott napirendi pontok esetében lehetőség van a testületi ülésen is írásos anyagot kiosztani.

(3) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása, ennek érdekében:

(4) A képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben – a témát érintő esetleges telefonálás kivételével - mobiltelefon használata tilos

(5) A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is - az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.

(6) Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót, illetve ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

12. § (1) Előterjesztésnek minősül a napirendben felvett és új napirenden kívüli anyagok, a képviselő-testület által előzetesen javasolt rendelet és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.

(3) Kötelezően írásos előterjesztést kell készíteni az alábbi ügyekben:

(4) Írásos előterjesztés tartalmazza:

(5) Az ülésre előterjesztést tehet a képviselők, a polgármester, bizottság, a jegyző, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, önkormányzati társulás elnöke, önkormányzati társulás intézményének vezetője.

(6) Az előterjesztéseket az ülés előtt 8 munkanappal kell leadni a jegyzőnek. A jegyző a határozati javaslatot törvényességi szempontból felülvizsgálja. Amennyiben az előterjesztésben foglaltakat törvényességi szempontból aggályosnak találja, azonnal tájékoztatja a polgármestert és az előterjesztőt.

13. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:

(2) Az előterjesztő a javaslatot, vagy a képviselő a módosító javaslatot a vita bezárásáig megváltoztathatja, és azt a szavazásig visszavonhatja. A vita lezárás után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(3) A vita lezárás után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, aki a javaslatok törvényességét illetően észrevételt tehet. A jegyző javasolhatja az előterjesztés módosítását, a napirend tárgyalásának elhalasztását.

(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő eredeti határozati javaslatról dönt a testület.

14. § (1) Az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, napirendben nem szereplő az egész települést érintő jelentőségű, halaszthatatlan ügyben a képviselők felszólalhatnak.

(2) A felszólalásra – annak konkrét tartalmának megjelölésével - a polgármestertől bármely képviselő engedélyt kérhet. A felszólalás időtartama a 3 percet nem haladhatja meg.

15. § (1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre a megkérdezett szóban a képviselő-testület ülésén, vagy hosszabb idejű kivizsgálást igénylő esetben legkésőbb 15 napon belül köteles érdemi választ adni.

(3) A kérdésre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a kérdés elfogadásáról a képviselő-testület nem hoz döntést. Írásos válasz esetén annak tartalmáról a polgármester a következő testületi ülésen tájékoztatást ad.

16. § (1) Az interpellációt a képviselő-testület és szervei hatáskörébe tartozó valamely döntés végrehajtása tárgyában – vagy az intézkedés elmulasztása - esetén lehet előterjeszteni.

(2) A települési képviselő a képviselő-testületi ülésen, a napirendek lezárása után a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz interpellációt terjeszthet elő.

(3) Az interpellációt írásban kell benyújtani a polgármesternél vagy a jegyzőnél, az ülést megelőző 3. nap 16 óráig. A határidő elmulasztása esetén az interpelláció arra a testületi ülésre nyújtható be, amellyel kapcsolatban a határidő teljesül.

(4) Az írásos benyújtás mellett a képviselőt a testületi ülésen a szóbeli előterjesztés lehetősége is megilleti, mely 5 percnél hosszabb nem lehet. Amennyiben a képviselő ezen az ülésen nincs jelen, úgy a polgármester új időpontban biztosít lehetőséget az elmondására.

(5) Az interpellációra az ülésen – hosszabb kivizsgálást, előkészítést igénylő esetben – az ülést követő 15 napon belül érdemi választ kell adni.

(6) Az interpellációra adott válasz után – írásos válasz esetén a következő ülésen – az interpelláló képviselőt viszontválasz illeti meg, maximum 3 perc időtartamban. A viszontválasz keretében nyilatkozik az interpellációjára adott válasz elfogadásáról. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, annak elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel - dönt.

(7) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a választ, az ügyet az Ügyrendi és Közjogi Bizottság vizsgálja. A bizottság jelentésének tárgyalásakor – az interpelláló képviselő maximum 3 perces véleményének meghallgatása után – a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

17. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A nyílt szavazás név szerinti szavazással is történhet.

(2) Nyílt szavazásnál a polgármester először a javaslattal egyetértőket, majd a javaslat ellenzőit kéri fel a szavazásra. Ezután történik a tartózkodás kinyilvánítása.

(3) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a szavazás eredményét. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazók számát, végül a tartózkodók számát. Amennyiben a javaslat nem kapta meg a jelenlévő – minősített többségnél a megválasztott – képviselők több mint felének az igen szavazatát, akkor a javaslat elutasításra kerül.

(4) Titkos szavazás tarható mindazon ügyekben, ahol a testület zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás elrendelését bármely képviselő-testületi tag kezdeményezheti, melyről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(5) A titkos szavazás a borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik.

(6) A titkos szavazást az Ügyrendi és Közjogi Bizottság bonyolítja le, aki:

(7) Név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” választ a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki, a külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(8) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a polgármester, illetve a jelenlévő képviselők ¼-e kezdeményezi. A szavazás elrendeléséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

18. § (1) A képviselő-testület tagja az Mötv. szerinti* személyes érintettségét a polgármesternek a napirendi pont tárgyalása előtt, de legkésőbb a döntéshozatal előtt bejelenti.

(2) A képviselőnek a képviselő-testületi ülésen tett szóbeli bejelentését a személyes érintettségéről a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A közeli hozzátartozó fogalmára az Mötv.-ben foglaltak az irányadóak.

(4) A képviselőnek a döntéshozatalból történő kizárása tárgyában minősített többségű döntéssel dönt a képviselő-testület.

(5) A képviselő a képviselő-testületi ülésen személyes érintettségét a polgármesternek köteles bejelenteni lehetőleg a napirend tárgyalása előtt, illetve tudomására jutáskor azonnal. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó tárgyhavi tiszteletdíja 25 %-al csökkentett összegben kerül kifizetésre.

19. § (1) A képviselő-testület döntései a képviselő-testületi határozat, illetve az önkormányzati rendelet. Döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel, a jelenlévő képviselők több mint felének egybehangzó szavazatával hozza. Minősített többségű döntés – a megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata- szükséges az Mötv.-ben meghatározott esetekben.

(2) A képviselő-testület határozatait külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

(3) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

(4) Az együttes testületi ülésen minden képviselő-testület külön határozatot hoz, a határozat száma mindig a soron következő.

(5) A határozatokról készült kivonatot a jegyző megküldi a végrehajtásért felelős személyeknek vagy szerveknek.

(6) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű és számozott határozat nélkül dönt:

20. § (1) A lejárt határidőjű határozatokról a polgármester a beszámolási határidő lejártát követő első ülésen köteles a képviselő-testületnek beszámolni.

(2) A beszámoló írásban történik, annak elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a beszámoló elfogadásáról. A képviselő-testület dönthet az elfogadásról, elvetéséről, újabb beszámolási határidő előírásáról, a határozat hatályon kívül helyezéséről.

21. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A rendelet alkotásának kezdeményezését a polgármesternél kell írásban benyújtani. A rendelet tervezetet a jegyző irányításával a Hivatal készíti elő. Szükség szerint szakértő is megbízható a rendelet-tervezet előkészítésével.

(3) Az önkormányzati rendelet előkészítése során előzetes hatásvizsgálatot kell tartani a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott szempontok szerint. A rendelet tervezetét a polgármester terjeszti a testület elé.

(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

22. § (1) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következő szerint:

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja: a közös hivatalnak a hivatal épületében lévő hirdetőtáblájára történő kifüggesztés. Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni, legkésőbb a kihirdetést követő 15 napon belül.

(3) Az önkormányzati rendeletből egy példányt a Hivatalban kell elhelyezni. A rendeletet alkalmazása szempontjából meg kell küldeni az érintett szerveknek.

(4) A rendelet kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik. Szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.

(5) A hatályos rendeletekről készült nyilvántartás az alábbiakat tartalmazza:

(6) A jegyző ciklusokként legalább egyszer beszámol a rendeletek homályosulásáról, folyamatosan gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról, egységes szerkezetbe foglalásukról.

23. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és a kettő – a képviselők közül a polgármester által kijelölt - jegyzőkönyv hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni. A jegyzőkönyveket a hivatalban kell tárolni.

(2) A jegyzőkönyv mindegyik példányához mellékelni kell a jelenléti ívet, meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeletet, az írásban benyújtott hozzászólásokat.

(3) A nyilvános ülésről és a zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, a zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni.

(4) A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagjai, a jegyző továbbá az érintett és a szakértő, valamint a jegyző által kijelölt jegyzőkönyv-vezető tekinthet be.

(5) Az állampolgárok hivatali időben betekinthetnek a nyílt ülés jegyzőkönyvébe a jegyző vagy megbízottja jelenlétében. A nyilvános ülésről készített jegyzőkönyveket az önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni.

(6) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak.

(7) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

24. § (1) A képviselő az Mötv-ben meghatározottak szerint gyakorolja jogait és teljesíti kötelezettségeit.

(2) Az e törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület – a szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak alapján – legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.

25. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságot hoz, és ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság a működéséről a testületnek ciklusokként két alkalommal beszámol. A bizottság ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

(2) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára az Mötv. képviselő-testületre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottság ülését össze kell hívni a polgármester írásos kezdeményezésére, az azt követő 8 napon belülre.

(4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszt, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(5) A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani az Mötv. képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(6) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készült, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint külön indítványára a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen – az elnök által - kijelölt egy tagja írja alá. A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

26. § (1) Csokonyavisonta Önkormányzat Képviselő-testülete állandó bizottságként, Ügyrendi és Közjogi bizottságot hoz létre.

(2) A bizottság 3 főből áll.

(3) Az ügyrendi és jogi bizottság feladatait a 3. melléklet tartalmazza.

(4) A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a képviselő-testület által történő megválasztással jön létre, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára. A bizottság elnökét és – az elnökkel együtt számított – tagjainak több mint a felét az önkormányzati képviselők közül kell választani. Nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja a polgármester.

(5) A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti.

(6) A bizottság elnöke, tagja e megbízatásáról írásban lemondhat. A lemondásáról szóló nyilatkozatot a polgármester részére kell benyújtani. A megbízatás a lemondásban meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában az írásbeli nyilatkozat átvételének napján szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza, továbbá érvényességéhez nem szükséges a képviselő-testület elfogadó nyilatkozata.

27. § (1) A bizottság – feladatkörében – kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoz.

(2) A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.

(3) A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságának, amelyet bármikor visszavonhat.

(4) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző tizenöt napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.

28. § (1) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül.

(2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság, a részönkormányzat testülete döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

(3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal látja el.

29. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester az Mötv-ben megfogalmazottakon túl:

(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

(4) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

(5) A polgármester

30. § (1) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben – a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint a 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével – egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

(2) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyben – a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

(4) A polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.

(5) A képviselő-testület saját tagjai közül 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(6) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a feladatokat a korelnök látja el.

31. § (1) A jegyző vezeti a képviselő-testület Hivatalát, akit az Mötv.-ben foglalt szabályok szerint a Hivatalt fenntartó polgármesterek határozatlan időre neveznek ki.

(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, akit a Hivatalt fenntartó polgármesterek a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint határozatlan időre neveznek ki.

(3) A jegyző feladatait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) tartalmazza, egyéb főbb feladatai:

(4) Az aljegyző teljeskörűen helyettesíti a jegyzőt és ellátja a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata, és a jegyző által meghatározott feladatokat.

32. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok elvégzésére közös önkormányzati hivatalt hoz létre Csokonyavisonta, Rinyaújlak, Lad, Patosfa, Somogyaracs, Babócsa, Komlósd, Péterhida, Rinyaújnép, Bolhó, Heresznye, Vízvár és Bélavár községek Képviselő-testületeivel közösen Csokonyavisonta székhellyel.

(2) A Hivatal jogállását, szervezeti felépítését, hivatali létszámát, működésének részletszabályait, valamint részletes feladat és hatásköreit a Hivatal alakításáról és fenntartásáról szóló megállapodás és a Hivatal SZMSZ-e rögzíti.

(3) A települési képviselő a Hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, az abba való ügyviteli közreműködést.

33. § (1) A képviselő-testület önkormányzati feladatainak gazdaságos, célszerű és hatékony ellátása és a település gazdaságának fejlesztése, valamint a lakossági vélemények megismerése és az állampolgári ellenőrzés céljából együttműködik:

(2) Az együttműködés érdekében hozhatja létre és működteti - bekapcsolva véleményüket, javaslataikat a testületi döntési mechanizmusba - :

(3) A települési önkormányzat együttműködik a megyében működő állami szervekkel, valamint a választókerületének országgyűlési képviselőivel. Együttműködést alakít ki az egyházakkal.

34. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A társulások felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak.

35. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi közügyekben való részvételre.

(2) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából helyi fórumot, fórumokat hívhat össze, amelyről emlékeztetőt készít a Hivatal megbízottja.

(3) Az üdülőterület ingatlantulajdonosai részére a képviselő-testület minden év május hónapjában lakossági fórumot szervez.

36. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás szabályai:

37. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, más célú hasznosítására, önkormányzat tulajdonára és gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletben határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban is történhet, amennyiben egy forduló elégtelen annak elfogadásához.

(3) A képviselő-testület a megválasztását követő 6 hónapon belül gazdasági programot készít. A gazdasági program alapozza meg a képviselő-testület éves költségvetéseit. Gazdasági program tartalma:

(4) A gazdasági programot az Mötv.-ben foglaltak szerint a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé.

(5) A képviselő-testület az Önkormányzat és a Hivatal gazdálkodásának belső ellenőrzését a Barcsi Többcélú Kistérségi Társuláson keresztül látja el.

(6) Roma Nemzetiségi Önkormányzat

38. § (1) A képviselő-testület a Csokonyavisontai Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére a testületi működés biztosítása céljából az Önkormányzat tulajdonában lévő Csokonyavisonta Széchenyi utca 3 szám alatti ingatlanban lévő tanácsterem folyamatos, ingyenes használatát biztosítja.

(2) A testületi működés feltételeinek biztosításához szükséges jegyzőkönyvvezetői, gépelési, sokszorosítási, postai, kézbesítési feladatokat a hivatal köztisztviselői látják el.

(3) Az egyéb testületi működéssel, a testületi és tisztségviselői döntések előkészítésével, végrehajtásával, valamint a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási, és adminisztratív feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket a hivatal köztisztviselői látják el. A települési önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat működésének biztosítását külön megállapodásban rögzíti.

39. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.