Csokonyavisonta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (II. 28.) önkormányzati rendelete

a szociális személyes gondoskodásról

Hatályos: 2023. 03. 02

Csokonyavisonta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (II. 28.) önkormányzati rendelete

a szociális személyes gondoskodásról

2023.03.02.

Csokonyavisonta község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. 92. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

1. A rendelet hatálya

1. § (1) Csokonyavisonta község Önkormányzata – mint a Barcsi Többcélú Társulás (a továbbiakban: Társulás) székhely települése - e rendeletének hatálya kiterjed a Társulás társult önkormányzatainak közigazgatási területén szervezett és nyújtott – a társulási megállapodásban, illetve az e rendeletben meghatározott - ellátásokra.

(2) A rendelet hatálya kiterjed

a) A társult önkormányzatok közigazgatási területén élő, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban Sztv.) 3. §-ában meghatározott személyekre,

b) a Társulás által fenntartott Drávamenti Alapszolgáltatási Központ (a továbbiakban: DAK), valamint a Drávamenti Óvodák Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (a továbbiakban: DOK) érintett szolgáltatásaira,

c) az Sztv. által meghatározott egyes ellátások esetében a Társulás társult településein tartózkodó hajléktalan személyekre is.

2. A személyes gondoskodás ellátása

2. § (1) A DAK a 2. §-ban meghatározottakra kiterjedően ellátja:

a) az étkeztetést,

b) a házi segítségnyújtást,

c) az idősek nappali ellátása alapszolgáltatást.

Az ország egész területére kiterjedően ellátja az idősek otthona szakosított ellátást.

(2) A DOK a 2. §-ban meghatározottakra kiterjedően ellátja a családsegítő szolgáltatást,

3. A társult önkormányzatokra vonatkozó közös rendelkezések

3. § (1) A szociális alapszolgáltatások (továbbiakban: alapszolgáltatások), valamint a szakosított ellátás biztosítására vonatkozóan - e rendeletben foglalt kivételekkel - az Sztv. vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(2) Az ingyenes ellátásban részesülőkre vonatkozóan az Sztv. 114. §. (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(3) Az egyes alapszolgáltatások térítésmentes biztosítására vonatkozóan az Sztv. 115/A. § -ban foglaltak az irányadók.

(4) Az önkormányzatok rendeleteiben meghatározott feltételekkel ellátási jogosultságot szerzett személyek részére az ellátást továbbra is biztosítani kell.

4. Az ellátások igénybevétele

4. § (1) A DAK és a DOK intézmények által biztosított személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított szolgáltatások, ellátások keretében az ellátások igénybevétele iránti kérelmeket - a családsegítés kivételével - az intézményvezetőhöz kell benyújtani, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM. rendelet (továbbiakban: Szmr.) 1. melléklete szerinti formanyomtatványon, valamint az erre rendszeresített nyomtatványon.

(2) Az alapszolgáltatások igénybevételére, biztosítására, megszüntetésére, az ellátás iránti kérelem elbírálására, a jogosultság megállapítására az Szmr. vonatkozó rendelkezéseit – e rendeletben meghatározott kiegészítéssel – kell alkalmazni.

(3) Az ellátás iránti kérelemről és a jogviszony keletkezéséről, az intézményvezető dönt.

(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül soron kívüli ellátásban részesíti – az Szmr.15. § (5) bekezdése, valamint a 16. § -a alkalmazásával – azt, aki az Szmr.15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

(5) Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást soron kívüli ellátás iránti igény esetén is be kell nyújtani, az ellátás igénybevételét követő 5 napon belül.

(6) Azonnali intézkedést igénylő esetben, a kérelem szóban is előterjeszthető, ill. az intézményvezető kérelem nélkül is intézkedhet.

5. Külön eljárás keretében biztosítható ellátások

5. § Az intézmény vezetője köteles az étkeztetést, házi segítségnyújtást külön eljárás nélkül biztosítani, ha az a rászoruló életét, testi épségét veszélyeztetné, vagy súlyos veszélyeztetettség, elháríthatatlan kár fennállása esetén, a veszélyhelyzet megszűnésének időpontjáig, de maximum 3 hónapig.

6. Megállapodás az ellátás igénybevételére

6. § (1) Az intézményvezető a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátás igénybevételének megkezdése előtt – a családsegítés kivételével – az ellátást igénylővel vagy törvényes képviselőjével az Sztv. 94/C. § (3) bekezdésében meghatározott tartalmú, írásbeli megállapodást köt.

(2) A megállapodás az Szt. 94/C. § (3) bekezdésén túl tartalmazza:

a) az ellátás szüneteltetése esetén (különösen betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettséget,

b) az ellátás megszüntetésének eseteit, és

c) a döntésekkel szembeni jogorvoslati lehetőséget.

7. Étkeztetés

7. § Az étkeztetés szempontjából szociálisan rászorultnak tekinti, és napi egyszeri meleg étkeztetésben részesíti az önkormányzat azokat az igénylőket, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk miatt.

8. § (1) Korban rászorultnak kell tekinteni, azt az igénylőt, aki a kérelem benyújtásának időpontjában a 65. életévét betöltötte, és ezt személyi okmányával igazolta.

(2) Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni azt a kérelmezőt,

a) Aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra jogosult, és annak megállapítását a rehabilitációs hatóság határozatával igazolta

b) Aki az 1993. évi III. törvény 37. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesül és ezt az illetékes hatóság határozatával igazolja

c) Aki súlyos mozgáskorlátozott személynek minősül

d) aki olyan tartós vagy gyógyíthatatlan betegségben szenved, hogy étkezését más módon megoldani nem tudja és ezt a háziorvos (szakorvosi vélemény, vagy kórházi zárójelentés) alapján igazolja

e) aki egyszeri határozott időre, baleset, műtéti beavatkozás stb. miatt a lábadozás időszakában nem tudja a napi egyszeri meleg étkezését más módon megoldani és ezt a háziorvos (szakorvosi vélemény, vagy kórházi zárójelentés) alapján igazolja

(3) Fogyatékossága miatt rászorultnak kell tekinteni azt az igénylőt, aki a kérelem benyújtásának időpontjában fogyatékossági támogatásban részesül és ezt határozattal igazolja. Pszichiátriai betegsége miatt rászorultnak kell tekinteni azt az igénylőt, aki ezt pszichiáter szakorvosi véleménnyel igazolja.

(4) Szenvedélybetegsége miatt rászorultnak kell tekinteni azt az igénylőt, aki ezt a kérelem benyújtásának időpontjában pszichiáter szakorvosi véleménnyel igazolja.

9. § (1) Környezettanulmányt lehet végezni minden olyan kérelmezőnél, ahol a szakorvosi, háziorvosi igazolások és a kérelmező mindennapi életvitele nincs összhangban, azaz életmódja tapasztalhatóan nem az orvosi igazolásban rögzített egészségi állapotának megfelelő. A környezettanulmány a szociális étkeztetés fennállásának jogviszonya alatt bármikor végezhető, amennyiben az orvosi igazolásban foglaltak és a kérelmező életmódja tapasztalhatóan ellentmond egymásnak.

(2) A szociális étkeztetés biztosítása azonnal megszüntetésre kerül, amennyiben minden kétséget kizáróan kiderül, hogy kérelmező az általa igényelt szociális ebédet más részére átadja.

(3) A szociális étkezők részére, azokon a településeken, ahol főzőkonyha üzemel, az étel a település főzőkonyháján kerül kiadásra. Minden étkeztetésben részesülőnek kérésre házhoz szállítják az ebédet azokon a településeken, ahol erre rendszeresített gépjármű rendelkezésre áll. A többi településen (a kiszállítás kapacitásának korlátozottsága miatt) a vezető gondozó megvizsgálja, hogy az étkeztetésben részesülő, vagy hozzátartozója, képes – e az ebédet a főzőkonyháról hazavinni. Ehhez kikéri a háziorvos véleményét is, és mindezek alapján az arra rászorulóknak az étel kihordásra kerülhet, amelyről a jogosultság megállapításakor rendelkezni kell. A házi segítségnyújtásban részesülők számára az ebéd minden esetben kiszállításra kerül.

8. Házi segítségnyújtás

10. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy személyi gondozást kell nyújtani.

(3) Szociális segítés keretében biztosítani kell

a) a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést,

b) a háztartási tevékenységben való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást,

d) szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését.

(4) Személyi gondozás keretében biztosítani kell

a) az ellátást igénybe vevővel a segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását,

b) a gondozási és ápolási feladatok elvégzését,

c) a (3) bekezdés szerinti feladatokat.

(5) Házi segítségnyújtás szolgáltatás biztosítására továbbiakban az Sztv 63 §-ban foglaltak az irányadók.

9. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

11. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtható ellátás.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az 1. § (1) bekezdésében meghatározott önkormányzatok a Barcsi Szociális Központ útján biztosítják.

10. Családsegítés

12. § (1) Családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A családsegítésért térítési díjat nem kell fizetni, az ellátás ingyenes.

11. Nappali ellátás

13. § A képviselő-testület a nappali ellátást az Sztv. 65/F. § rendelkezéseinek megfelelően biztosítja.

12. Idősek otthona

14. § A képviselő-testület az Sztv. 68. §-ban meghatározott személyek tartós bentlakásos ápolását és gondozását a Drávamenti Alapszolgáltatási Központ szolgáltatása útján biztosítja.

13. Térítési díj

15. § (1) Az intézményi térítési díjak megállapítására vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 2. - 7. §-ban foglaltak az irányadók.

(2) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Sztv. 114. § - 119/B. §-ában foglaltak az irányadók.

(3) Az intézményi térítési díjakat a Társulási Tanács állapítja meg, Csokonyavisonta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az intézményi térítési díjak, illetve a személyi térítési díj megállapításánál figyelembe veendő kedvezményekről külön rendeletet alkot.

(4) Az intézményvezető az intézményi térítési díj megállapításától számított 30 napon belül felülvizsgálja a személyi térítési díjakat és a fenntartó által megállapított új intézményi térítési díjnak megfelelő személyi térítési díjat a felülvizsgálatot követő hónap 1. napjától alkalmazza.

14. A személyi térítési díjak megfizetése

16. § (1) A személyi térítési díj megfizetésére vonatkozóan az Sztv. 114. § - 119/B. § -ában, valamint a Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

(2) Az alapszolgáltatások után fizetendő személyi térítési díjat havonta utólag, minden hónap 10. napjáig kell befizetni. A befizetést igazoló készpénzfizetési számlát a befizetéssel egyidejűleg át kell adni a befizető részére.

(3) Térítésmentes a nappali ellátás és a házi segítségnyújtás.

(4) Ha a térítési díj fizetésére kötelezett a (2) bekezdésében meghatározott határidőre nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, úgy annak pótlására 8 napon belül – 15 napos határidő adásával – az intézményvezető írásban felszólítja.

15. A személyi térítési díjak csökkentésének, elengedésének esetei

17. § (1) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény vezetőjétől lehet kérni.

(2) Térítési díjmentesség abban az esetben adható, ha az ellátott

a) elemi kár miatt,

b) bűncselekmény (lopás, rablás) áldozatává válása miatt,

c) otthonában történt rendkívüli esemény, súlyos kár (pl. csőtörés) miatt,

d) hozzátartozója temetési költségének viselése miatt a térítési díjat átmenetileg nem tudja megfizetni.

(3) A térítési díj

a) csökkentésének időtartama a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától a következő felülvizsgálatig tart,

b) díjmentességének időtartama a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától 2 hónapig tart.

(4) A személyi térítési díj hátralék megfizetésére – az ellátott írásbeli kérelmére – az intézményvezető saját hatáskörében, legfeljebb 6 havi kamatmentes részletfizetési megállapodást köthet az ellátottal.

(5) Az intézményvezető a fenntartó által megállapított intézményi térítési díjnak megfelelő új személyi térítési díjat, valamint az Sztv.115. § (7) bekezdésben meghatározott új térítési díjat a megállapítás, ill. a felülvizsgálat időpontját követő hónap 1. napjától alkalmazza.

16. Intézményi jogviszony megszünése

18. § (1) Az intézményi jogviszony megszünésére vonatkozóan az Sztv. 100.-104. §-aiban foglaltak az irányadók.

(2) Az ellátás megszűnik, ha az intézményvezető az Sztv. 94/C § szerinti megállapodást felmondja. A felmondási idő alapszolgáltatás esetén tizenöt nap, bentlakásos intézmény esetén három hónap.

(3) Az Sztv. 101. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon túl az intézményvezető megszűnteti az ellátást, ha

a) ha az igénybe vevő a megállapodásban foglaltakat megsérti,

b) ha az ellátott az ellátást - bejelentés nélkül - legalább 30 napot meghaladóan nem veszi igénybe – a 31. napon,

c) ha az ellátott elhalálozik,

d) ha az igénybe vevő a térítési díjat két hónapon keresztül nem fizeti ki,

e) ha az ellátott kéri az ellátás megszüntetését.

17. Záró rendelkezések

19. §1

20. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 19. § 2023. március 1-jén lép hatályba.

1

A 19. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.