Beleg község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990.évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvényben /a továbbiakban: Étv./ kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében / a település önkormányzatának az országos szabályozásnak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település területének  felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan/, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997/XII.20./sz. Kormányrendeletre /a továbbiakban: ORÉK / is figyelemmel az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

I. fejezet

Általános előírások

1. §

/1/ A rendelet területi hatálya a község igazgatási területére terjed ki.

/2/ A rendelet hatálya alá tartozó területeken területet alakítani, épületet és más építményt /a műtárgyakat is ide értve/ tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet /és a hozzátartozó szabályozási terv együttes/ alkalmazásával szabad.

/3/ A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

/4/ A szabályozási terven kötelező és irányadó szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával
változtathatók, közgyűlési jóváhagyással. Az irányadó szabályozási elemek - a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – a hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

/5/ A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni.

• a település igazgatási határát
• a meglévő és javasolt belterületi határt,
• a szabályozási és védelmi vonalakat, területeket,
• az egyes terület-felhasználási egységek és övezetek határait, és előírásait,
• a környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi, műemléki és helyi védelmi szabályokat és kikötéseket.

/6/ A település bel- és külterületi határait a szabályozási terv tartalmazza.

/7/ A telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről.

/8/ A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK 42. §-ának előírásai alapján kell meghatározni, és az építési telken belül elhelyezni.

/9/ A mérnökgeológiai tárgyú problémák jelentkezésekor és azok kezelésekor a Magyar Geológiai Szolgálat közreműködését ki kell kérni. A terepszint alatti építmények engedélyezéséhez talajmechanikai szakvéleményt kell készíteni.

/10/ Az építmények engedélyezésénél a tűzrendészeti szabályrendeleteket be kell tartani. A tűzi vízellátást az előírásoknak megfelelően kell biztosítani. Éghető anyagú tető héjazat esetén az engedélyezési eljárásba a tűzrendészeti szakhatóságot be kell vonni.

/11/ Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenység engedélyezési eljárásaiban a vonatkozó törvény előírása alapján a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.

/12/ A kivitelezéshez szükséges ásványi nyersanyagokat /homok, kavics, anyag, stb. /érvényes hatósági engedéllyel rendelkezi kitermelőhelyről /bányából/ kell beszerezni.

/13/ A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

/14/ E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

II. fejezet

Településszerkezet, terület-felhasználás

2. §

A település igazgatási területe tagozódik:

/1/ Beépítésre szánt területre, amelyen belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %.

/2/ Beépítésre nem szánt területre, amelyen belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.

Beépítésre szánt területek

Lakóterületek

3. §

/1/ A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

/2/ A község területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor:

• falusias lakóterület /FL/

/3/ A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv tartalmazza.

/4/ A kialakult / K / beépítésnél a meglévő telekméretet és beépítettséget, építmény magasságot, beépítési módot adottságnak kell tekinteni, az előírások azonban bővítés esetén nem léphetők túl.

/5/ A kialakult, keskeny oldalhatáros beépítettségű telkeknél az oldalkert mérete 4,0 m-ig csökkenthető a tűzrendészeti szakhatóság hozzájárulásával.

/6/ A területek részleges közművesítéssel kell ellátni, a szennyvíz gyűjtése zárt szennyvíztározókba történhet.

/7/ A lakótelkekhez közvetlenül kapcsolódó, azzal azonos helyrajzi szám alatt lévő belterületi kertek / KERTEK / a kertgazdálkodás körébe tartoznak és azokon csak növényházak és az OTÉK 1. számú melléklet „Fogalom meghatározások” 54.pontjában felsoroltak létesíthetők a d./, j./, k./ és 1./ pontokhoz rögzítettek kivételével.

Falusias lakóterület

4. §

/1/ A falusias lakóterületen / FL / legfeljebb négylakásos lakóépület és az OTÉK 145.§ /2/ bekezdésében felsoroltak helyezhetők el a 8. pontban foglaltak kivételével.

/2/ A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5, a legkisebb zöldfelület 40 %.

Vegyes terület

5. §

/1/ A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

/2/ A község területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor:

• Településközpont vegyes terület /TV /

/3/ A területeket legalább részleges közművel kell ellátni, a szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztározók alkalmazandók.

Településközpont vegyes terület

6. §

/1/ A településközpont vegyes terület /TV/ igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató épületek elhelyezésére szolgál.

/2/ A településközpont vegyes területen /TV/ az OTÉK 16. § /2/ bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el a 7. pontban foglaltak kivételével.

/3/ A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv tartalmazza.

/4/ A szintterület sűrűség maximuma 0,8, a legkisebb zöldfelület 15 %.

Gazdasági terület

7. §

/1/ A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

/2/ A község területén:

• kereskedelmi gazdasági terület /KG/
• mezőgazdasági állattartó telep /MA/

kialakítására került sor.

/3/ A területeket legalább részleges közművel kell ellátni, a szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztározók alkalmazandók.

Kereskedelmi gazdasági terület

8. §

/1/ A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület, a szabályozási terv tartalmazza /KG jelű területek/.

/2/ A területen kialakításra kerülő telkek minimális szélessége 25 m, mélysége 40 m.

/3/ A területen megengedett legnagyobb szint területsűrűség 1,0.

/4/ A telken belüli zöldterület minimum 25 %.

/5/ A területen történő beépítéseknél az OTÉK 19.§ előírásait kell alkalmazni.

/6/ Az utak mentés, a telken belül minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani.

/7/ A létesítmények parkoló szükségleteit az OTÉK 42. §-a alapján teljes egészében a telken belül kell kielégíteni.

Mezőgazdasági állattartó telepek

9. §

/1/ A mezőgazdasági állattartó / MA / telepeket a szabályozási terv tünteti fel.

/2/ Az igazgatási területen a terven nem jelölt új mezőgazdasági üzem vagy állattartó telep csak a rendezési terv módosításával jelölhető ki.

     
/3/ A beépítési mód szabadon álló, a legnagyobb épület magasság 7,5 m, - technológia jellegű építmények és műtárgyak / pl. víztornyok és silók / ezt meghaladóan is építhetők -. A beépítettség mértéke 30 %, az e mértéket meghaladó kialakult állapot esetén a beépítettség nem növelhető. A minimális telekméret 3.000 m2.

/4/ A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,8, legkisebb zöldfelület 40 %.

/5/ A területen a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó üzemi építmények, raktárak, tárolók és állattartó építmények, valamint a tulajdonos vagy alkalmazottak részére lakások építhetők.

/6/ Állattartó épület létesítése esetén a védőtávolságokat az ÁNTSZ előírásai szerint kell figyelembe venni.

Különleges területek

10. §

/1/ A különleges területek közé a község területén a temető / KT / és a sportterület / KS / sorolt.

/2/ A temető területén belül csak a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények és egyházi építmények helyezhetők el.

/3/ A sportterületen a sporthoz kapcsolódó létesítmények helyezhetők el. A beépítettség maximuma a sportpályák nélkül: 15 %. A beépítés egyéb feltételeit a környező beépítés függvényében a tervezési program alapján az OTÉK 25. § keretei között kell meghatározni.

/4/ A parkolóhelyek az OTÉK 42.§-a alapján a telek területen belül, illetve a környezetükben lévő közterületen alakíthatók ki.

/5/ A temetők és sportpályák szabad területeit fásítani kell.

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési és közmű területek

11. §

/1/ A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. /K-közutak, VA-vasút/

/2/ A közutak elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26.§-ban előírtak alapján kell biztosítani.

/3/ A közutak, vasút és a közművek védőtávolságait a szabályozási terv és a vonatkozó szabvány előírások alapján kell figyelembe venni.

/4/ Az utak és vasút védőtávolságain belüli építési hatósági ügyekben a közlekedési szakhatóság és az üzemeltetők szakvéleményét ki kell kérni.

/5/ A közlekedési és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK 26. § /3/ pontjában felsorolt építmények helyezhetők el.

/6/ A szabályozási terven jelölt a kutak vízvédelmi területén a 132/1997/VII.13./ kormányrendelet előírásait kell alkalmazni és az ép. engedélyezési eljárásba a DD. Vízügyi Igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni.

/7/ Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező.

/8/ A szennyvízhálózat kiépítéséig a szennyvizek csak zárt tározókba vezethetők és kijelölt helyre szállítandók.

/9/ A község belterületén, a kertterületeken, szőlőterületeken, műemléki, műemlék környezeti régészeti és természetvédelmi területén adótorony nem létesíthető.

Zöldterületek

12. §

/1/ A község igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok /KP/ soroltak.

/2/ A közparkok / KP / a község állandó növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.

/3/ A közparkokban az OTÉK 27.§ /4/ bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el annak legfeljebb 2 %-os beépítettségéig.

Erdőterületek

13. §

/1/ A község igazgatási területén gazdasági erdők /E/ és védőerdő /EV/ területei kerültek kijelölésre.

/2/ A gazdasági erdők / E / területén az OTÉK 28.§ /4/ bekezdésére is figyelemmel közlekedési és közmű létesítmények, az erdő üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó építmények, vadászházak és vadász lesek a táji környezettel összhangban az Állami Erdészeti Szolgálat egyetértésével építhetők.

/3/ A véderdő területen épületet elhelyezni nem lehet.

Mezőgazdasági területek

14. §

/1/ A mezőgazdasági területek a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.

/2/ A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor:

• mezőgazdasági árutermelő területek /M/
• kert, szőlő és gyümölcsös területek /MK/
• be nem építhető mezőgazdasági területek /MO/

/3/ A területen építményeket elhelyezni az e rendeletben kikötötteken túl csak az OTÉK 29. § figyelembe vételével lehet.

/4/ A területen közművel ellátott építmény szennyvíz elvezetése zárt szennyvíztározóba történhet.

/5/ A területen beépítésre szánt terület kijelölése, vagy a szabályozási terven jelölttől eltérő terület-felhasználás programozása, megváltoztatása a rendezési terv módosításával lehetséges.

Mezőgazdasági árutermelő területek

15. §

/1/ A mezőgazdasági árutermelő területek a szabályozási terven jelöltek /M/.

/2/ A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m2, amelynek megközelítését közhasználatú, vagy magán úttal kell biztosítani.

/3/ A minimális nagyságú, vagy azt meghaladó földrészleteken a terület 2 %-os beépítettségig, maximum 120 m2 nagyságú gazdasági épület és terepszint alatti pince építhető.

/4/ A mezőgazdasági műveléshez, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló lakóépület és egyéb gazdasági építmények / tanya / minimum 1,0 HA nagyságú területen épülhet melléképületeivel együtt 3 %-os beépítettség mellett 5,0 m-es maximális épület magassággal.

Kert, szőlő, gyümölcsös területek

16. §

/1/ A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven jelöltek / MK/.

/2/ A területeken kialakítható beépíthető legkisebb földterület 1.500 m2, legkisebb szélesség 12 m.

/3/ A már korábban kialakított:

• 1200 m2-nél kisebb és 12 m-nél keskenyebb földrészleten építmény nem helyezhető el.
• 1200 – 1500 m2 közötti területen csak földalatti pince helyezhető el.

/4/ Az 1500 m2-es, vagy azt meghaladó területeken maximum 3 %-os beépítettséggel, 4,0 m-es maximális építmény magassággal tervezett egytömegű gazdasági épület létesíthető.

/5/ A területen egytömegű, magas tetős, 36-45 fok közötti tető hajlásszögű építmények létesíthetők. Szürke hullámpala, hullámlemez és palafedés nem alkalmazható.

/6/ A belterületi lakóterületek „KERTEK” és a be nem építhető kertterületeken /MK0/ területein növényházak, és az OTÉK 1. számú melléklet „Fogalom meghatározások” 54.pontjában felsoroltak létesíthetők a d./, j./, k./ és 1./ pontokban rögzítettek kivételével.

Be nem építhető mezőgazdasági övezetek

17. §

/1/ A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek /M0/.

/2/ A művelési ág elsősorban erdősítés céljára megváltoztatható.

/3/ A területen kialakítható legkisebb földrészlet 3.000 m2.

/4/ A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések /a szennyvíz tisztító és komposztáló telepek kivételével/, a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el.

Egyéb rendeltetésű területek

18. §

/1/ Az egyéb rendeltetésű területek a vízgazdálkodással kapcsolatos területek /VT/.

/2/ A VT területeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási, a vízi sport és a sporthorgászat közösségi építményei a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el.

/3/ A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére az alábbi területek biztosítandók:

• a VIZIG kezelésűek mentén:                belterületen        6-6 m

                                                              külterületen      10-10 m

• a társulati kezelésűek mentén:              belterületen        4-4 m

                                                                          külterületen        6-6 m

• az önkormányzati kezelésűek mentén: belterületen        3-3

                                                              külterületen        4-4 m

/4/ A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni kell.

III. fejezet

Környezet-, táj-, természet-, műemléki és helyi védelem

19. §

/1/ A környezet-, táj-, természet-, műemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolását a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.

Környezetvédelem

20. §

/1/ A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek.

/2/ A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.

/3/ Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folyatatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyezőanyag-kibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A területre érvényes levegőminőségi és légszennyező anyagok kibocsátási  határértékeit a 21/2001/II.14./ Korm.rend. és a 14/2001/V.9./ KöM-EüM-KM rendeletek írják elő.

/4/ Állati hullát más település területén kijelölt helyre kell elszállítani.

/5/ A kommunális szemét a központilag kijelölt és kiépített hulladéktároló telepre szállítandó a település igazgatási határán kívülre.

/6/ Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény, telepítéséhez, vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi-, egészségügyi-, és az állategészségügyi szakhatóságok véleményét ki kell kérni.

/7/ Belterületen veszélyes hulladék az üzemek és szolgáltató létesítmények területén átmeneti jelleggel a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások szerint gyűjthető.

/8/ Külterületen bármely szennyvizet és trágyát termelő meglévő létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha szivárgásmentes zárt tárolóban történik a szennyvíz, illetve trágya, trágyalé átmeneti gyűjtése.

/9/ A szippantott szennyvizek csak a hatóságilag kijelölt szennyvízürítő helyre szállíthatók.

/10/ A település szennyeződés érzékenységi besorolása „B” fokozatú, érzékeny területnek minősül. A településen belül MO-as minősítésű területet „A” „Fokozottan érzékeny” területekként kell kezelni.

/11/ A zaj és rezgésvédelmi előírásokat a szabályozási terv területi és övezeti kijelölésének alapján kell alkalmazni.

Műemlék és helyi védelem

21. §

/1/ A település műemléki jelentőségű területeit, műemlékeit és helyi védelemre javasolt építményeit a szabályozási terv tünteti fel.

/2/ A műemlék teljes listáját és a helyi védelemre javasolt építmények listáját az 1. számú melléklet tartalmazza az alátámasztó munkarész kivonataként.

/3/ A műemléki listán szereplő területekkel és építményekkel /v.M/ kapcsolatos engedélyezés az OMH Műemlékvédelmi Felügyelőség hatáskörébe tartozik, a műemléki környezetben /M/ pedig szakhatóságként működik közre.

/4/ A helyi védelemre javasolt építményeknél a védelembe javasolt épület, épület részlet megóvására kell törekedni.

/5/ A helyi védelemmel kapcsolatos részletes szabályozásra az önkormányzat külön rendeletet alkot.

/6/ A védett épületek bontását csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával szabad engedélyezni a felmérési terv és foto dokumentáció mellékletével.

IV. fejezet

Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere.

Építésjogi követelmények

22. §

/1/ A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések.

/2/ A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha:

• a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
• közérdeket nem sért,
• az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelenléktelen hányadát vesz igénybe és biztosított, hogy a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.

Helyi közút céljára történő lejegyzés

23. §

/1/ A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az ép. hatóság kisajátítási eljárás nélkül – a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett – az érdekeltek hozzájárulás nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti.

/2/ Ha a telek alakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

/3/ Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

/4/ Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét.

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

24. §

/1/ A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani.

/2/ A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészében az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

Településrendezési kötelezések

25. §

/1/ A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

/2/ Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.

/3/ Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott időn belüli és módon növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhatja elő.

/4/ Az előző bekezdésben irt kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretében kell érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

V. fejezet

Záró rendelkezések

26. §

/1/ Aki e rendeletben foglaltakat megszegi – amennyiben más jogszabálysértést nem valósít meg – szabálysértést követ el, és ismételhető pénzbírsággal sújtható.

/2/ Építési birsággal sújtható az az építtető – külön jogszabályi előírás alapján – aki építéshez, vagy bontáshoz kötött munkát engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végez.

/3/ E rendelet 2002. január 1-én lép hatályba, kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.

27. § ^[1]

Záradék

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Beleg, 2001.december 19.


                               Horváth József  sk.                             Veszner József sk.
                                   polgármester                                          körjegyző

1. számú melléklet

Műemléki és helyi védelem alatt álló épületek

Műemlékek:

1./ Református templom              Petőfi Sándor u.          HRSZ: 27

Helyi védelemre javasolt épületek, természeti értékek:

1./ Katolikus templom                                                      HRSZ: 282/1.

2./ Lakóház                                 Petőfi Sándor u. 54.       HRSZ: 277

3./ Lakóház                                 Petőfi Sándor u. 57.       HRSZ: 261

4./ Lakóház                                 Petőfi Sándor u. 71.       HRSZ: 257

5./ Lakóház                                 Petőfi Sándor u. 20.       HRSZ:  22

6./ Védett kert: Óvoda kertje      Ady Endre utca              HRSZ: 119


Beleg, 2001.december 19.

                                          Horváth József sk.           Veszner József sk.
                                             polgármester                      körjegyző

2. számú melléklet

A növényzet telepítésére vonatkozó előírások

1./ A legkisebb ültetési / telepítés / távolság az ingatlan határától:

a./ belterületen és külterületeknek a kertterületekre /MK/ és beépítésre szánt területnek minősített területek belső részén:

• szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor /élő sövény / esetén 0,50 m,
• 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetén 1,0 m,
• 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor /élő sövény/ esetén 2,0 m,

      b./ külterületen a kertterületen, és beépítésre szánt területen kívül eső részén:

• gyümölcsfa iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetén 0,80 m,
• minden egyéb gyümölcsbokor /mogyoró / stb, / esetében 2,0 m,
• birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetén 2,5 m,
• törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetén 3,5 m,
• vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszi fa esetén 4,0 m,
• cseresznyefa esetén 5,0 m.
• dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m.

      c./ külterületnek kertterületen és beépítésre szánt területen kívüli részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kertterület, szőlőt és gyümölcsfát a b./ pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával ehet ültetni:

• 1 m-nél magasabbra nem növő bokor /élő sövény/ esetén 0,80 m
• 2 m-nél magasabbra nem növő bokor /élő sövény/ esetében 1,2 m
• 2 m-nél magasabbra növő bokor /élő sövény/ esetében 2,0 m
• fa esetében 8,0 m.

2./ Közút és vasút területén – szőlőtől, gyümölcsöstől, kertterülettől és beépítésre szánt területtől – minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 m, 3 m-nél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni /telepíteni/.

                   

Beleg, 2001. december 19.

                                             Horváth József sk.         Veszner József sk.
                                               polgármester                     körjegyző