Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve a törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendelet alkothat. Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontja alapján gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat.

A jogszabályi, társadalmi és gazdasági változásokat figyelembe véve felülvizsgáltuk Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének a közterület használatáról. alkalmi árusítások rendjéről, a közterület használati díj megállapításáról, valamint az üzemképtelen gépjárművek közterületen történő tárolásának tilalmáról szóló többször módosított 5/1995. (IV.27.) rendeletét.

A jelenlegi rendelet elavult, megalkotása óta új szabályozandó tárgykörök, életviszonyok jelentek meg. Indokolt egy új, a közterület-használat témakörét szabályozó önkormányzati rendelet megalkotása.

Az önkormányzatok a közterületekkel kapcsolatosan kétféle szabályozási módot alkalmazhatnak. Egyrészt tulajdonosi jogkörben eljárva a közterület hasznosítására vonatkozóan állapíthatnak meg szabályokat, ezek érvényesülhetnek az önkormányzat és a polgárok közötti polgári jogi szerződésekben, jogviszonyokban. A közterület-használat másik módja szerint a közterület-használat engedélyezése hatósági ügynek minősül. A jelenleg hatályos rendelet polgári jogi ügynek minősíti a közterület-használatot, ezt a továbbiakban is célszerű fenntartani.

Az új rendelet alapján az önkormányzat a jövőben sem közhatalmi minőségben, hatósági eljárás keretében, hanem tulajdonosi jogkörében eljárva köthet megállapodást, a közterületet-használatára.

A rendeletben előforduló fogalmak meghatározását tartalmazza.

E paragrafus írja elő, hogy a közterület-használat előzetes bejelentés, illetve a polgármesterrel kötött megállapodással jön létre.

Az előzetes bejelentés alapján létrejövő közterület-használat eseteit és módját határozza meg. Elég lesz csak bejelenteni azokat a közterület-használatokat, ahol az elhelyezett berendezés vagy a használat célja közérdekű, közbiztonsági, kulturális, városszépítési vagy köztisztasági célokat szolgál. Nem kell megállapodást kötni, elég lesz az igénylő bejelentése.

Meghatározza azokat az eseteket, hogy melyekre lehet, és melyekre nem lehet közterület-használati megállapodást kötni.

Meghatározza a közterület-használatra vonatkozó bejelentés és kérelem módját és tartalmát.

E paragrafusok meghatározzák a közterület-használati megállapodás tartalmi elemeit, a több kérelmező esetében alkalmazandó elbírálás módját és azokat a személyeket, szerveket, akiknek a megállapodásról értesülnie kell.

A közterület-használati díj fizetésének módját és szabályát tartalmazza.

Meghatározza, hogy a közterület-használat bejelentésére kötelezett mentesül a közterület-használati díj fizetése alól, azonban a használó köteles a használattal kapcsolatosan felmerülő költségeket és károkat megtéríteni.

Tartalmazza a közterület-használat megszűnésére, felmondására vonatkozó szabályokat, a szabálytalan közterület-használat jogkövetkezményeit és az ebből kifolyólag alkalmazandó pótdíjak eseteit és mértékét, valamint a késedelmes fizetés jogkövetkezményeit.

Meghatározza a speciális szabályozásokat így a pavilon létesítésének szabályait, a közterületen elhelyezhető árusítóhelyek létesítésének, a göngyöleg tárolásának szabályait. Tiltja a gépjárművel történő behajtást és beállást a zöldterületekre. Meghatározza a tömegrendezvények megtartására vonatkozó szabályozást.

Szabályozza a közterületet használó kötelezettségeit, az igénybevett közterület tisztántartására és állapotának fenntartására vonatkozóan, továbbá azt is, hogy mely engedélyeket kell a használónak a helyszínen tartania és ellenőrzés során felmutatnia.

A közterület használatának ellenőrzésére vonatkozó szabályokat tartalmazza.

Közterületen 30 napot meghaladóan tárolt üzemen kívül helyezett járművek tárolására és elszállítására vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A közút nem közlekedési célú igénybevétele esetében alkalmazandó jogszabályt és az igénybevételért fizetendő díj meghatározásának módját tartalmazza, ezeken kívül nem kell külön rendelkezés, mert a részletes szabályozást a felsőbb jogszabályok tartalmazzák.

A rendelet hatályba lépését, a folyamatban lévő ügyekre vonatkozó szabályozást és a jelenlegi rendelet hatályon kívül helyezését tartalmazza.