Siójut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendeletének indokolása
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2019. (X. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2022. 11. 29 17:24Siójut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendeletének indokolása
2022.11.29.
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2019. (X. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról
Végső előterjesztői indokolás
Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelete (a továbbiakban: SZMSZ) a mindenkori képviselő-testület és szervei működésének részletes szabályait tartalmazza, emiatt indokolt, hogy azt az önkormányzati választást követően megalakult új képviselő-testület a saját maga által kialakítani kívánt gyakorlathoz igazítsa.
Az SZMSZ felülvizsgálatát minden választási ciklus kezdetén, illetve az időközi választást követően el kell végezni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 43. § (3) bekezdése alapján, amely szerint a képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét.
A képviselő-testület a felülvizsgálati kötelezettségének háromféle módon tehet eleget:
az SZMSZ tárgyalását napirendjére tűzi, felülvizsgálja, de nem módosítja azt, mert mind szervezeti felépítési, mind működésbeli, szempontok alapján is megfelelőnek találja azt a további munkájához, mindezeken túl jogharmonizációt sem igényel,
ha az SZMSZ szabályozása csak kis mértékben tér el az elképzeléseitől, és/vagy csak jogharmonizációs változtatások szükségesek, módosítja azt,
amennyiben a hatályos SZMSZ-ben olyan sok a változtatást igénylő szabályozás, amely indokolja a rendelet hatályon kívül helyezését, a testület új rendeletet alkot.
Siójut Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2019. (X. 29.) önkormányzati rendeletének módosítását javasoljuk a képviselő-testület SZMSZ felülvizsgálati kötelezettsége körében, amennyiben az szükséges az SZMSZ átfogó felülvizsgálatát a jövő év folyamán végezzük el.
Az SZMSZ felülvizsgálata során a gyakorlati szempontokon túl figyelemmel kell lenni a kötelező tartalmi elemek kifejtése során a jogszabályi előírásokra, továbbá meg kell vizsgálni, hogy mely nem kötelező elemek szabályozása célszerű és melyek elengedhetetlenek a testületi működés hatékonyabbá és gördülékenyebbé tétele érdekében.
Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) és d) pontja alapján a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot, továbbá meghatározza szervezeti és működési rendjét.
A helyi önkormányzat szervezeti rendszerének és működési rendjének meghatározásának joga az Alaptörvényből ered, ebből kifolyólag az önkormányzat az SZMSZ-ét az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott, eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva alkotja meg.
A szervezeti és működési szabályzat tartalmi elemei
Az SZMSZ kötelező tartalmi elemeit az Mötv. 53. § (1) bekezdése az alábbiak szerint állapítja meg:
A képviselő-testület a működésének részletes szabályait az Mötv. 53. § (1) bekezdése alapján az SZMSZ-ről szóló rendeletében határozza meg. Ebben rendelkezik:
1. az önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről;
2. a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról;
3. a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről;
4. az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről;
5. a nyilvánosság biztosításáról;
6. a döntéshozatali eljárásról, a szavazás módjáról;
7. a rendeletalkotásról és határozathozatalról;
8. a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéről;
9. a közmeghallgatásról;
10. az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól;
11. a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségéről;
12. a képviselő-testület bizottságairól.
R é s z l e t e s i n d o k o l á s
1. és 2. §-aihoz: A képviselő-testület névsora: az Mötv. 28. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzati képviselő (a továbbiakban: önkormányzati képviselő) megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg. A képviselő megbízatása nem az SZMSZ megalkotásával, hanem megválasztásával keletkezik, ezért a képviselők névsorát az SZMSZ-ben nem kell szabályozni;
A hatályos SZMSZ a települési képviselők névsora, valamint a bizottság névsora tekintetében az 1. függelékre utal, melyet szükséges hatályon kívül helyezni és a névsort a helyben szokásos módon, hirdetőtáblán kifüggeszteni.
A hatályos SZMSZ 2. függeléke tartalmazza az önkormányzat kormányzati funkció szerinti alaptevékenységeit, melyeket az SZMSZ módosítása után 1. melléklet fog tartalmazni.
A függelék: a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: IRM rendelkezései alapján a jogszabály a szöveges rendelkező részből és a mellékletből áll, a függelék csak tájékoztató jellegű része lehet az SZMSZ-nek, nem vonatkozik rá a rendelet elfogadásával kapcsolatos szabályozás, és határozattal sem módosítható, ezért az alkalmazása nem célszerű.
A Belügyminisztérium módszertani útmutatása alapján a függelék az SZMSZ alkalmazását megkönnyítő, ahhoz kapcsolódó tartalommal bír, emiatt a függelékre az SZMSZ-ben hivatkozni sem lehet.
3. §-ához: Munkaterv elfogadása nem kötelező, ezért az SZMSZ ezen rendelkezésének módosítására teszünk javaslatot.
A hatályos szabályozás: „A képviselő-testület munkaterve szerint ülésezik, évente legalább 6 alkalommal köteles ülést tartani.”
Siójuton minden hónap utolsó csütörtöki napján 17 órai kezdettel kerül sor soros képviselő-testületi ülés tartására. Az ezer főt meg nem haladó lakosú településen a kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket egy bizottság is elláthatja. Javasoljuk továbbra is egy eseti jelleggel működő bizottság felállítását, így a képviselő-testületi ülést bizottsági szakasz nem előzi meg, ezért indokolt esetben könnyebb a képviselő-testület rendkívüli ülését összehívni. Nem szükséges munkatervben rögzíteni az ülések időpontját. Amennyiben szükséges a Hivatal a rendkívüli ülést előkészíti.
4. §-ához: Az SZMSZ hatályos szabályozása nem pontos, mert úgy szól, hogy „legkésőbb 15 napon belüli időpontra” a Mötv. 44. §-a szerint pedig „15 napon belüli időpontra” köteles összehívni a képviselő-testületi ülést, amennyiben a képviselő-testület összehívását az SZMSZ 7. § (1) bekezdése szerint kezdeményezik.
5. §-ához: Az SZMSZ hatályos szabályozását ki kell egészíteni azzal, hogy a zárt ülés elrendeléséről minősített többséggel hozott határozattal dönt a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
6. §-ához: Munkaterv elfogadása nem kötelező. Siójut Község Önkormányzatának nincsenek intézményei, a Közös Önkormányzati Hivatal egyik fenntartója, a Hivatal a szervezeti és működési szabályzata szerint működik melynek bármilyen módosítását Siójut Község Önkormányzatának is el kell fogadnia.
Az elmúlt évek során a munkaterv elkészítéséhez a képviselőktől nem kapott a Hivatal javaslatot és jellemzően a költségvetési rendelet elfogadását és a költségvetési előirányzatok módosításának a lehetőségét tudtuk feltüntetni benne.
7. §-ához: A képviselő-testületi ülés meghívóját olyan időpontban kell kiküldeni – kivéve a rendkívüli ülés meghívóját -, hogy azt a testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők, illetve az egyéb érdekeltek az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.
Rendkívül sürgős esetben a képviselő-testület ülése szóban (telefon útján) 24 órán belüli időpontra is összehívható, de nem kell alkalmazni a fenti határidőt.
A képviselő-testület ülését fő szabályként a Siófoki KÖH Siójuti Kirendeltségének hivatalos helyiségébe kell összehívni, de amennyiben a tárgyalandó napirend indokolja a hivatalos helyiségen kívül máshová is össze lehet hívni, jellemzően a faluházba.
8. §-ához: A képviselő-testület üléséről nem szó szerinti jegyzőkönyv készül, a tanácskozás lényegét kell jegyzőkönyvbe foglalni. A képviselő-testület bármely tagjának indítványára egyszerű szótöbbséggel az egyes napirendi pont lezárása után elrendelheti, hogy a vitában elhangzottakról a hangfelvétel alapján szó szerinti jegyzőkönyv készüljön. A jegyzőkönyvek – a zárt ülésre vonatkozó kivételével – ügyfélfogadási időben a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatalban tekinthetők meg.
A jegyzőkönyvnek, mint közokiratnak a tartalmi követelményeit az Mötv. 52. § (1) bekezdése határozza meg. Az Mötv. 52. § (2) bekezdése szerint a jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá, mely a jegyzőkönyv alaki érvényességi kelléke. A jegyzőkönyvhöz, mint közokirathoz kapcsolódó joghatás kiváltásához a polgármester és a jegyző aláírása szükséges. A jegyzőkönyv hitelesítésére nem kötelező jegyzőkönyv hitelesítőt választani, ezért e tekintetben az SZMSZ módosítására teszünk javaslatot.
Az időközi önkormányzati választás előtti képviselő-testület kérésére a képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül egy diktafonnal, mert a képviselő-testület modern hangrögzítő készülék megvásárlásához nem biztosította a költségvetési fedezetet. A hangfelvétel megőrzését a keletkezésétől számított három hónapban határozzuk meg. A hanganyag selejtezésére a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Egységes Iratkezelési Szabályzatában és a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal informatikai biztonsági szabályzatáról szóló jegyzői utasításban foglaltak az irányadók.
9. §-ához: A képviselő-testület az SZMSZ-ében meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit. A képviselő személyes érintettségére vonatkozóan a Mötv. 49. § (1) és (1a) bekezdése az irányadó.
Amennyiben a képviselő személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja és az 6 hónapon belül a képviselő-testület tudomására jut, a képviselő-testület a határozatot visszavonhatja, hatályon kívül helyezheti és kezdeményezheti az adott napirend ismételt tárgyalását
„49. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(1a) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.”
10. §-ához: Felülvizsgáltuk a polgármesterre átruházott hatásköröket és aktualizáltuk.
11. §-ához: A képviselő-testület az SZMSZ-ében határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait. Az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztésére köteles megválasztani a törvény által kötelezően létrehozandó és az SZMSZ-ében meghatározott bizottságait.
Az ezer főt meg nem haladó lakosú településen a kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket egy bizottság is elláthatja. A bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható. A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.
Törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti, amelynek feladat- és hatáskört állapíthat meg.
A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre.
Ezek létrehozására az állandó bizottságok létrehozatalára vonatkozó szabályok az irányadók.
Kötelezően létrehozandó bizottságok megalakítása, erről történő rendelkezés:
A képviselő-testület az SZMSZ-ében határozza meg a bizottsági szervezetét, az egyes bizottságok tagjainak a számát, a bizottságok feladat-és hatáskörét, valamint működésük szabályait.
A pénzügyi bizottság létrehozása az Mötv. 57. § (2) bekezdés alapján csak a kétezernél több lakosú településen kötelező. Siójut lakosságszáma kétezer fő alatti.
E szakasz előírja továbbá, hogy meg kell határozni azt a bizottságot amely a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát végzi, amely gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről.
A képviselő-testület e feladat ellátására létrehozhat egy külön bizottságot, vagy valamely más bizottság feladatkörébe utalhatja ezen feladat ellátását. Meg kell határozni továbbá azt a bizottságot is mely az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátja.
A bizottsági struktúrán túl az SZMSZ-ben kell meghatározni:
- az egyes bizottság tagjainak létszámát,
- bizottság(ok) összetételét, (a települési képviselő, nem képviselő tagok arányát),
- bizottság(ok) által ellátandó feladatokat, az átruházott hatásköröket,
- működésük szabályait.
A bizottság megszüntetése, létszámának a megváltoztatása, feladat-és hatáskör változása esetén az SZMSZ-t módosítani szükséges.
Tekintettel Siójut lakosságszámára, valamint a képviselő-testület feladataira egy bizottság, az Ügyrendi Bizottság létrehozását javasoljuk az alábbiak szerint:
„(1) Az Ügyrendi Bizottság 3 fő települési képviselőből áll. A bizottság elnökének és tagjainak aktuális névsorát a jegyző a hirdetőtáblán teszi közzé.
(2) Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre:
a) nyilvántartja és ellenőrzi az önkormányzati képviselők és velük egy háztartásban élő családtagjaik vagyonnyilatkozatait,
b) vagyonnyilatkozat ellenőrzése, ha az ellenőrzésre kezdeményezés érkezik,
c) vagyonnyilatkozat-tételi eljárás lefolytatását követően az eredményről a képviselő-testület tájékoztatása,
d) kivizsgálja a képviselő-testület összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezéseket és az eljárás eredményéről a képviselő-testületet tájékoztatja,
e) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben,
f) lebonyolítja a titkos szavazást a képviselő-testület ülésén,
g) kivizsgálja az önkormányzati képviselő méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezést.”
12. §-ához: Az SZMSZ kiegészül az önkormányzat kormányzati funkció szerinti feladatainak felsorolásával.
13. §-hoz: Hatályát veszti az SZMSZ
a) 7. § (1) bekezdés c) pontja,
A hatályos SZMSZ pontosításra szorul, az a) és c) pont azonos tartalmú.
b) 10. §-a,
Munkaterv elfogadása nem kötelező.
c) 49. §-a,
A részletes szabályozást az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmazza, az SZMSZ-ben szerepeltetni felesleges.
d) 1. függeléke,
e) 2. függeléke,
f) 3. függeléke.
A függelékek alkalmazásáról az 1.-2. §-aihoz adott részletes indokolásban kifejtettek az irányadók.
14. §-ához: Az SZMSZ-ben meg kell határozni a hatálybalépésének napját, amely a jogszabály kihirdetését követő valamely nap lehet, ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a jogszabály hatályba lépésének napja a kihirdetés napja is lehet, ebben az esetben a hatálybalépés időpontját órában kell meghatározni, mely nem előzheti meg a kihirdetés időpontját.
Abban az esetben, ha az új SZMSZ rendelkezéseit (pl.: bizottság esetében) már az adott ülésen alkalmazni szeretnék, úgy a rendelet hatálybalépésének időpontját óra perc szerint határozzák meg, mely csak a kihirdetést követő időpont lehet.
A gyakorlatban a jegyző, a módosítás, vagy az új rendelet-tervezet elfogadását követően a rendeletet írásba foglalja, számozza, majd a polgármester és a jegyző aláírja, végül ellátják bélyegzőlenyomattal. Ezt követően a rendeletet a jegyző a helyben szokásos - SZMSZ-ben megjelölt - módon az ülés szünetében kihirdeti. A hatálybalépés - szabályszerűen meghatározott - időpontja ezen aktust követő időpont lehet.