A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. §-a alapján „A jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait, és az álláspontját az indokolás közzétételéről.”

Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése alapján „Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.”

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 54. § (5) bekezdése alapján a „A közterületet – az (5a) és (5b) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – rendeltetésének megfelelően bárki használhatja. A közterület rendeltetésére és használatára jogszabály további szabályokat állapíthat meg.”

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdése alapján „Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy a tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatának díjára vonatkozó – e törvény szabályait kiegészítő – részletes szabályokat, az alkalmazható mentességek és kedvezmények körét, a használat területi és időbeli korlátait és egyéb feltételeit, valamint a turisztikailag kiemelt közterületek körét rendeletben állapítsa meg.”

A közterület helyi szabályozásának kérdésköre komplex. Az önkormányzati rendelet megalkotásakor figyelembe kell venni a vonatkozó alaptörvényi, törvényi és kormányrendeleti szabályozás mellett a bírói gyakorlatot, és az alkotmánybíróság határozataiban erga omnes hatállyal megfogalmazottakat egyaránt.

A közterület a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. (Étv. 2. § 13. pont)

A közterületet a rendeltetésének megfelelően bárki használhatja. (Étv. 54. § (5) bek.)

A Kúria Önkormányzati Tanácsának a közterület használatával kapcsolatos döntéseinek elvi kiindulópontja, hogy a közterületet „véges közjószágnak” tekintik, amiből a helyi önkormányzat közhatalomként való eljárása következik. (Dr. Koréh Zoltán: Irányvonalak a közterület-használat helyi szabályozásához. Csongrád Megyei Hivatali Tájékoztató, III. szám, 2020. július 10. A továbbiakban: Dr. Koréh: Irányvonalak...)

A közterületet alapvetően bárki szabadon, korlátozás nélkül használhatja, azonban a tartós egyéni igénybevétel csak szabályozott módon, határok között történhet. A többlet vagy meghatározott keretek között kizárólagos jogosultság gyakorlása fizetési kötelezettséggel járhat.

A helyi szabályozás elsősorban a közösségi érdeket védi, mindenki használati esélyének lehetőség szerint egyenlő biztosítása érdekében. Ehhez képest kerülhet sor, például kereskedelmi célból, bizonyos kizárólagos igénybevételt lehetővé tevő jog gyakorlására, vagyis a közterület időleges vagy rendszeres módon megengedett elfoglalására. (Köf.5033/2017/4. határozat [18], [22] és [39] pont)

A helyi önkormányzat képviselő-testülete eredeti jogalkotói hatáskörben, rendeletben állapíthatja meg a tulajdonában álló közterületek használatára és annak díjára vonatkozó szabályokat. (Alaptörvény 32. cikk (1) bek. a) pont, (2) bek., Mötv. 13. § (1) bek. 2. pont, Étv. 54. § (5) bek., 8/2019. (III. 22.) AB határozat [42] pont)

Az Alkotmánybíróság az önkormányzat eredeti jogalkotói hatásköre tekintetében – az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdésére figyelemmel – számos döntésében megfogalmazta, hogy „a helyi önkormányzat autonómiája relatív önállóságot és önigazgatást jelent a törvényhozó hatalom által kialakított jogrenden belül.” (8/2019. (III. 22.) AB határozat [43] pont)

A közterület nemzeti vagyon, amely az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát képezi. (Alaptörvény 32. cikk (6) bek., 38. cikk (1) bek., Nvtv (2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról). 5. § (1)–(2) bek., (3) bek. a)–b) pont)

Az Mötv. 108. § (1) bekezdése kimondja, hogy: „A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, ... csak e törvényben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott módon engedhető át másnak.”

A Kúria számos döntésében hangsúlyozta, hogy a közterület-használat önkormányzati hatósági ügy. Az önkormányzat rendeletalkotási feljogosítottságánál fogva közhatalomként jár el. Nem lehet mellérendeltségi viszonyban a használatot igénylővel. Emiatt a véges közjószágnak minősülő közterület rendeltetéstől eltérő – például kereskedelmi jellegű – használatát az önkormányzat csakis közhatalomként, és nem tulajdonosként dönti el. (Köf.5010/2020/6. [20] pont)

A Kúria az alkotmánybírósági döntések jogértelmezése kapcsán – egyebek mellett – kifejtette, hogy az önkormányzatnak nincs korlátlan szabadsága az alkalmazandó jogviszony kiválasztása terén. Közjogi vagy polgári jogi viszonyelemeket alkalmazhat ugyan, de mindegyiket a maga helyén és összefüggéseiben felfogva, azaz az alapul fekvő közigazgatási jogviszonyba ágyazottan. A magánjogi szabályoknak elsősorban a közigazgatási szerződési kapcsolat háttérjogaként van jelentőségük. (Köf.5033/2017/4. [50] pont). (Dr. Koréh: Irányvonalak... 2. o.)

A felélénkülő közösségi élet, a közterületen folytatott kereskedelmi, közösségi és média tevékenység indokolttá teszi, hogy Gölle Községi Önkormányzat Képviselő-testülete eleget téve a vonatkozó jogszabályok adta kereteknek helyi rendeletben, objektívan, kiszámíthatóan és átláthatóan szabályozza a közterületek használatának helyi szabályait.

A rendelet szabályozza a közterület használat általános rendjét, a közterületi értékesítést, a közterület felbontását, helyre állítását, továbbá a közterületi filmforgatást.

A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a közterület filmforgatás célú hasznosításáról szóló 8/2013. (IX.13.) önkormányzati rendelet.

A közterületek használatára, közterületi értékesítésre és bontására vonatkozó szabályok.

A közterület-használati díjakra, és a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos hatáskör gyakorlásra vonatkozó szabályok.