1992. július 1. napján lépett hatályba a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény. A törvény hatályba lépésének emlékére, négy évvel később, 1996-ban a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete kezdeményezte, hogy ezt a napot az Országgyűlés nyilvánítsa munkaszüneti nappá.

Az ünnepet 1997-ben tartották meg első alkalommal. Az ünnep neve ekkor még a köztisztviselők napja volt. Az Országgyűlés - figyelemmel a korábbi kezdeményezésre - 2001-ben munkaszüneti nappá nyilvánította ezt a napot.

Az Országgyűlés 2011. június 20-án úgy határozott, hogy július 1-je a nem csak a köztisztviselők, hanem a kormánytisztviselők napja is legyen, ennek megfelelően ekkortól kezdve az ünnep neve a köztisztviselők és kormánytisztviselők napja. Ez a nap 2016-ig munkaszüneti nap volt a kormánytisztviselők, az ügykezelők és a hivatalokban dolgozó fizikai alkalmazottak számára.

2017. január 1-jén lépett hatályba a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) módosítása, amely arról rendelkezett, hogy a Közszolgálati Tisztviselők napja, július 1-je, általános jelleggel már nem munkaszüneti nap.

A Kttv. 232/A. § (1) bekezdése alapján „A helyi önkormányzat képviselő-testülete – a (2) bekezdésben foglalt feltétellel – rendeletben rendelkezhet arról, hogy a képviselő-testület hivatala köztisztviselője számára a Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-je, munkaszüneti nap.”

A rendelet-tervezet elfogadása a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőinek egész éves fegyelmezett munkájának elismerését szolgálja.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. §-a alapján a rendelet-tervezetet előkészítő jegyző előzetes hatásvizsgálatot végzett, melyben felmérte a szabályozás várható következményeit.

a) A rendelet-tervezet elfogadása a közös önkormányzati hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők munkájának elismerését fejezi ki.

b) A rendelet-tervezet elfogadásával járó várható többletköltségek fedezete az Önkormányzat a saját bevételei terhére rendelkezésre áll.

A rendelet-tervezet elfogadásával kapcsolatban környezeti és egészségügyi hatások nem nevesíthetőek.

A rendelet-tervezet elfogadása nem jár adminisztratív tehernövekedéssel.

A Kttv. rendelet megalkotására ad felhatalmazást. A rendelet elfogadásának elmaradása nem jár következménnyel.

A rendelet-tervezetben rögzítettek végrehajtásához a személyi, tárgyi, szervezeti és pénzügyi feltételek rendelkezésre álltak.

A rendelet-tervezet elkészítésénél figyelembe vettük a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet előírásait.

A Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-jének munkaszüneti nappá nyilvánításáról rendelkezik.

A rendelet hatályba lépéséről rendelkezik.