Kaposmérő Község Önkormányzat Képviselő-testülete az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény és végrehajtási rendeletei, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény és végrehajtási rendeleti, valamint a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartási engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II.26.) Korm. Rendelet figyelembevételével az állatok tartásának, valamint az állattartást szolgáló épületek építmények létesítésének és hasznosításának Kaposmérő község közigazgatási területén érvényes szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. §.

(1) A rendelet hatálya kiterjed Kaposmérő község közigazgatási területén minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, aki, illetőleg amely az állat tulajdonosa, továbbá, aki az állatot vagy az állatállományt gondozza felügyeli, minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol kisüzemi állattartás folyik.

(2) A rendelet nem alkalmazható: cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telephelyre, lósport telepre, nagy létszámú álltatenyésztő és állattartó telepre. Állatkórházra, gyepmesteri telepre és fegyveres testületek állattartására.

(3) E rendelet célja, hogy érvényre juttassa az állatok tartása során a járványügyi, higiéniai, valamint az állategészségügyi, közegészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi követelményeket, továbbá szabályozza Kaposmérő Község területén az állattartást, az állattartók jogait és kötelezettségeit.

2.§.

A rendelet alkalmazása szempontjából az állatok csoportosítása:

(1) Haszonállatok:

• nagyállat: a ló, a szamár, az öszvér, a szarvasmarha, a bivaly, a sertés, a juh, a kecske;
• kisállat: baromfi /tyúk, kacsa, liba, pulyka, gyöngytyúk, galamb/
• Prémes állat: csincsilla, nutria, nyerc, hermelin, nyúl, ezüst és kék róka,  stb.
• Gazdasági haszon céljával tartott futómadár /emu, strucc/, vadak

(2) Kedvtelésből tartott állatok: az eb, a macska, a díszmadár, díszhal és minden egyéb állatfaj kivéve, ha azok a tartás céljánál fogva a jövedelemszerzést szolgálják.

(3) Kisüzemi állattartásnak /kis létszámú állattartás/ minősül az, amely az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997 (V.28.) FM rendelet 1. számú melléklete 1. szánú függelékének 4. pontjában meghatározott állatlétszámot nem éri el.

(4) Veszélyes állatok: mindazok a nem háziállatfajoknak az egyedei, amelyek biológiai tulajdonságaik (méret, testalkat, támadó természet, mérgező csípés, marás lehetősége) miatt emberek életére, testi épségére veszélyt jelentenek.

      Méhek telepítése külön jogszabály alapján történhet.

3.§.

(1) Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt legfeljebb 3 baromfi, melyet legfeljebb 2 napig a lakásban vagy a hozzá tartozó melléképületben tartanak.

(2) A 2.§ (3) bekezdésében meghatározottaktól eltérő, nagyobb létszámú állatot a polgármesternek vagy az illetékes önkormányzati szakhatóságnak a közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi szakhatóságok véleménye alapján adott egyedi engedélyével lehet tartani.

(3) A rendeletben nem szabályozott, az állattartással kapcsolatos kérdésekben az egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

A haszonállattartás szabályai

A./ Belterületi állattartás

4.§.

(1) A többszintes és csoportházas beépítés esetén az állattartás szabályait a társasházi okiratban foglaltak határozzák meg.

(2) A hagyományos családi házas, lakótelkes beépítés esetén az érvényben lévő építési előírások betartásával épített állattartó melléképületekben:

1. nagyállat a család igényeit kielégítő számban (2-3 db)
2. kisállat tartása engedélyezett.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott sertésszám a malac szaporulat miatt nő, úgy a tulajdonos az állat születését követő 3 hónapon belül köteles a tartható állatok számát meghaladó tartást megszüntetni.

5.§.

Egészségügyi és oktatási intézmények területein, közösségi és társadalmi rendeltetésű, nagy tömegforgalmú, intézményi funkciókat ellátó épületekhez tartozó területeken, és 50 m-es körzetükben – oktatási, sport és szolgáltatási célból tartott állatok kivételével – nagy- és kisállat tartása nem engedélyezett.

6.§.

Új utca nyitása esetén a képviselő-testület dönt az állattartásról.

7.§.

A műemlék védettségű területeknek minősülő területtől 100 m-es távolságon belül:

• nagyállat nem tartható;
• kisállat maximum 50 db tartható.

B./ Külterületi állattartás

8.§.

Az érvényben lévő építési szabályoknak megfelelően, az adott állattartási technológia figyelembevételével, valamint a közegészségügyi előírások betartásával, az állatok tartása engedélyezett.

Számos állat, prémes állat egyedi elbírálás, engedély alapján tartható.

9.§.

A rendelet 3.§-ában meghatározott prémes állat belterületen nem tartható.

10.§.

A műemlék védettségű területeknek minősülő területtől 100 m-es távolságon belül:

• nagyállat nem tartható;
• kisállat maximum 50 db tartható.

Az egyes földrészek állattartására szolgáló épületekkel való beépíthetősége

11. §.

Az állatok elhelyezésére szolgáló és tartásukkal kapcsolatos épületek és építmények létesítéséhez – az egyéb jogszabályokban meghatározottak szerint –  az építési hatóság engedélye szükséges.

12.§.

(1) Az állattartással kapcsolatos épületek és építmények elhelyezésével – a község bármely területén – a (2) – (4) bekezdésében megjelölt védőtávolságokat kell megtartani.

(2) Az állatok elhelyezésére szolgáló épületek, illetve azok kifutóinak távolsága:

a/ lakóépülettől

• nagyállat tartása esetén 10 m
• kisállat tartása esetén 6 m
• prémes állat tartása esetén 10 m

b/ ideiglenes emberi tartózkodás céljára is szolgáló épülettől (présház, gyümölcstároló stb.)

• nagyállat tartása esetén 10 m
• kisállat tartása esetén 6 m
• prémes állat tartása esetén 10 m

c/ ásott kúttól

• nagyállat tartása esetén 15 m
• kisállat tartása esetén 10 m
• prémes állat tartása esetén 15 m

d/ fúrt kúttól: 5 m

(3) kiszolgáló építmények (fészer, szín, góré, magtár, siló stb.) távolsága

a/ lakóépülettől  10 m

b/ ideiglenes emberi tartózkodás céljára is szolgáló épülettől (présház, gyümölcstároló stb.), 10 m

c/ ásott kúttól 15 m

d./ fúrt kúttól 5 m.

(4) Trágyalé és trágyatároló távolsága:

a/ lakóépülettől 15 m

b/ ideiglenes emberi tartózkodás céljára is szolgáló épülettől 15 m

c/ ásott kúttól 15 m

d/ fúrt kúttól 5 m

13. §.

Az állattartásra szolgáló épületek elhelyezésére megállapított védőtávolságok megtartása alól – az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint az állategészségügyi szakhatóság szakvéleménye alapján az építési hatóság adhat felmentést.

14. §.

Keltetőgép ott üzemeltethető, ahol a kisállat tartása engedélyezett. A baromfikeltető tulajdonosa (üzemben tartója) köteles a keltető üzembe helyezését a Somogy Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomáshoz bejelenteni.

Az állattartással kapcsolatos állategészségügyi és környezetvédelmi előírások

15.§

Az állattartóknak az állatok tartásával kapcsolatos közegészségügyi és egyéb szabályokat maradék nélkül be kell tartaniuk.

Ennek során kötelesek különösen:

a/ az állatok elhelyezésére szolgáló épületet  és építményeket szükség szerinti rendszerességgel takarítani, meszelni, fertőtleníteni;

b/ az állatok elhelyezésére szolgáló helyet rendszeresen kitakarítani, szükség szerint fertőtlenítésről, a kártevők és a legyek irtásáról gondoskodni;

c/  a gazdasági udvart a lakóháztól, illetve annak kertjétől kerítéssel elválasztani;

d/ az állatok tartására szolgáló épületet és építményt úgy kialakítani, hogy azokban az állattartást balesetmentesen végezni lehessen;

e/ az állatok etetéséhez használt kellemetlen szagú takarmányt zárt, illetőleg fedett állapotban tárolni.

16.§.

Az állattartás során keletkező trágyát (trágyalevet) szakszerűen kell tárolni és kezelni. Belterületen zárt trágyatárolót kell létesíteni.

17. §.

Az állat tulajdonosa /ha az ismeretlen, az önkormányzat kommunális csoportja/ az állathullát, vetélt magzatot, magzatburkot, annak elszállításáig köteles zárt helyen, illetve zárt göngyölegben tartani. Ezek megsemmisítése az állategészségügyi szabályok betartásával történhet.

VI. Kedvtelésből tartott állattartás szabályai

18. §.

(1) Eb tartás a község egész területén az alábbi feltételekkel megengedett:

a/ Többlakásos épületben lakásonként egy, másutt amennyiben a környezetet nem zavarja igény szerint tartható eb.

b/ Ebet zárt helyiségben vagy zárt udvarban szabad tartani.

c/ Az eb tulajdonos köteles az ebet úgy tartani hogy az

• mások nyugalmát ne zavarja;
• testi épséget és az egészséget ne veszélyeztesse;
• anyagi kárt ne okozzon.

      Ha az eb tulajdonos e feltételeket nem biztosítja, az eb tartást meg kell szüntetni.

      d/  A többlakásos épületek lakásaiban az eb tartáshoz a háztulajdonos (házkezelő) és az eb tartó lakásával bármely irányból közvetlenül szomszédos lakásba lakók hozzájárulása szükséges. Társbérleti, albérleti, bérlőtársi viszony esetén a társbérlő, a főbérlő és a bérlőtárs hozzájárulását is meg kell szerezi, kivéve vakvezető kutya tartása esetén.

(2) Ebet póráz nélkül az e/ pontban felsorolt területek kivételével, harapós és támadó természetű ebet szájkosár nélkül közterületre kivinni tilos.

Játszótérre ebet még pórázon sem szabad bevezetni, vagy odaengedni.

(3) Az eb tartó köteles a ház /lakás/ bejáratánál a harapós kutyaára utaló megfelelő figyelmeztető táblát elhelyezni.

(4) A Rákóczi utcai temetőbe, sportpálya és a Gyár utcai játszótér területére az ebek bevitele, bevezetése tilos.

(5) A közterületek esetleges szennyeződésének megszüntetéséről az eb tulajdonos, illetőleg az eb felügyeletével megbízott személy köteles azonnal gondoskodni.

(6) Többlakásos épületben lakásonként legfeljebb 2 macska, egyéb területeken igény szerint több macska is tartható.

(7) A közegészségügyi és állategészségügyi szabályok betartása a kedvtelésből tartott állatok tartásánál is kötelező.

(8) A község közigazgatási területén belül Bandog és Pit bullterrier nem tartható.

Eb- és macskatenyészet létesítésének szabályai

19. §.

(1) Az eb- és macskatartás – amennyiben célja a jövedelemszerzés és az állatok száma meghaladja a jelen rendeletben meghatározott darabszámot – tenyészetnek minősül.

(2) Eb- és macskatenyészet létesítéséhez Kaposmérő – Kaposújlak községek körjegyzőjének engedélye szükséges.

(3) A létesítésre irányuló kérelemhez csatolni kell az ÁNTSZ, az állategészségügyi szakhatóság és az építési hatóság hozzájáruló nyilatkozatát, valamint az építési telekkel határos telkek használóinak előzetes beleegyezését is.

20. §.

Többlakásos épületben tenyészet létesítéshez engedély nem adható.

Veszélyes állatok tartásának szabályai

21.§.

(1) Családi házas ingatlanokon veszélyes állat az ÁNTSZ Kaposvár Városi Intézetének szakvéleménye alapján a Kaposmérő – Kaposújlak községek körjegyzője engedélyével, az abban meghatározott feltételek mellett tartható.

(2) Ezen állatokat zárt helyen úgy kell tartani, hogy emberi életet és egészséget ne veszélyeztessenek.

Szabálysértési rendelkezések

22. §.

(1)^[1],^[2]

(2) A szabálysértési eljárás lefolytatására a jegyző jogosult.

(3)^[3],^[4]

Vegyes és Záró rendelkezések

23. §.

E rendeletben foglaltak ellenőrzéséről a körjegyző gondoskodik.

24.§.

E rendelet az egyidejűleg tartható állatok számát határozza meg. Ezen felül tartható az állatok egyszeri szaporulata az elválasztásig.

25. §.

(1) Ahol a rendelet az állattartást engedélyhez köti, továbbá vele kapcsolatban korlátozást ír elő, vagy az állattartás megszűntetéséről, illetőleg megtiltásáról kell intézkedni, ott a döntés a jegyző hatáskörébe tartozik, amely szükség esetén kikéri a szakhatóság véleményét.

(2) Az állattartó épületek engedélyezése során ezen rendelet övezeti besorolását figyelembe véve kell dönteni.

26. §.

Ezen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a 15/2000.(XII.6.) számú önkormányzati rendelet az állattartásról.

A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ-ben meghatározottak szerint a körjegyző gondoskodik. Azon állattartók, akik a rendelet hatálybalépésekor a rendelkezéseibe ütköző módon folytatnak állattatást, kötelesek 2004. július 1-ig kötelesek tevékenységüket e rendelet előírásainak megváltoztatni.

A képviselő-testületi ülés időpontja:

Kaposmérő, 2004. április 27.

            Matula András                                                                       Dr. Vig József

            körjegyző                                                                               polgármester

Kihirdetve: 2004. május 1.

Matula András

     körjegyző