1. § (1) Kaposmérő Község Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) vagyona az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokból, közművekből, és ingókból, valamint pénzvagyonból, értékpapírokból és az önkormányzatot megillető egyéb vagyon értékű jogokból áll, melyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonát, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes tulajdon szerinti felosztásban a rendelet l. sz. melléklete tartalmazza a rendelet megalkotásakor fennálló állapot szerint.

(3) Az önkormányzat szervei, intézményei a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.

(4) E rendelet nem vonatkozik az önkormányzat, illetve az intézmények költségvetésére, kivéve az abban vállalkozói, vagy alapítványi. célra elkülönített vagy felhasznált vagyonrészt.

2. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása.

(2) E rendelet alkalmazásában a hasznosítás különösen az egyes vagyontárgyak használata, bérbe, használatba vagy haszonbérbe adása, illetve a feladatok ellátásához nem szükséges vagyon esetleges elidegenítése.

(3) A vagyon hasznosítás az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(4) Ingatlant – 100.000,-Ft egyedi érték felett – csak forgalmi értékbecsléssel meglapozva, megfelelő körben történő meghirdetés vagy pályázat útján lehet – vagyonversenyeztetéssel – értékesíteni. Ettől eltérni – nyomós önkormányzati érdekből – a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával lehet.

(5) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető vagyonnal vállalkozás folytatható.

(6) Vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére csak közgazdasági megalapozás, hozamszámítás alapján a Képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága véleményével lehet javaslatot tenni.

3. § (1) A törzsvagyon használati jogát azok az intézmények gyakorolják, amelyek az adott ingatlanban a rendelet hatálybalépésekor közszolgáltatást teljesítettek, illetve amely intézményt használatra a Képviselő-testület feljogosítja.

(2) A használati jogot gyakorló intézmény a rábízott forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonát határozott idejű bérbeadás útján, az alapfeladatainak sérelme nélkül hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel az intézményt illeti meg.

4. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó ingatlanok tulajdonjogának forgalmazásáról, átruházásáról (adás-vétel, csere, más önkormányzatnak átadás) ingyenes és határidő nélküli használatba adásáról, megterheléséről, gazdasági társaságba, vagy alapítványba történő beviteléről, a 3. §-ban nem szereplő hasznosításról kizárólag a képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő ingatlanok tekintetében - az (1) bekezdésben fel nem sorolt - egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok - társtulajdonosi elővásárlási jog gyakorlása, telekmegosztás, telek összevonás, telekhatár rendezés stb. kérdésekben a képviselő-testület határoz.

5. § (1) A vállalkozói vagyon körébe tartozó tulajdon kezeléséről, hasznosításáról a képviselő-testület gondoskodik a (2) - (3) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) A vállalkozói vagyon hasznosításának előkészítése - az önkormányzat jogtanácsosa közreműködésével - a körjegyzőség feladata.

(3) A vállalkozói vagyon körébe tartozó ingatlanokkal, üzletrészekkel, részvényekkel, ingókkal és vállalkozási célú pénzeszközökkel kapcsolatos a 4. §. (1) - (2) bekezdésében felsorolt - döntések a képviselő-testület hatáskörébe tartoznak. Az e bekezdésben szereplő jogügyletekre vonatkozó szerződést a polgármester írja alá.

(4) A vállalkozói vagyon hasznosításáról a képviselő-testületnek - a költségvetési beszámoló keretében - be kell számolni.

6. § (1) A képviselő-testület a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására gazdasági társaságot alapíthat. Amennyiben a gazdasági társaság tevékenysége az önkormányzat ellátási feladatai körébe tartozik, az önkormányzat tulajdonosi aránya 51 %-nál kevesebb nem lehet.

(2) Gazdasági társaságban az önkormányzatot a polgármester vagy a képviselőtestület által kijelölt személy képviseli. A polgármester a tag képviseleti meghatalmazására vonatkozó szabályok szerint jogosult a képviselettel megbízni a képviselő-testület tagját és a körjegyzőt.

(3) A gazdasági társaságban az önkormányzat tagsági képviselete a szavazati jog gyakorlásában önálló döntésre jogosít a (4) bekezdésben foglaltak kivételével.

(4) A képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges a (3) bekezdésben szereplő szavazati jog gyakorlásához a gazdasági társaság átalakulásával. megszüntetésével kapcsolatos, az önkormányzat tagsági jogait érintő, az önkormányzat költségvetését terhelő, vagyoni kötelezettséget megállapító a mérleg elfogadásával, eredmény felosztásával és a társaság személyi ügyeivel kapcsolatos ügyekben.

7. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások tekintetében a bérleti szerződést a polgármester - bérbeadóként - köti meg és az 1993. évi LXXVIII. tv. 19. §. (2) bekezdés alapján a bérbeadó-felhatalmazást kap a szerződés - tv. 19. §. (1) bekezdés szerinti - tartalmának meghatározására.

(2) Az 1993. évi LXXVIII. tv. VI. fejezetében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

9. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelel.²

10. § (1) Ezen rendelet 2004. év május hó 1. napján lép hatályba, egyidejűleg az 5/2002. (III.19.), a 8/2003.(X.27.) számú rendeletekkel módosított az önkormányzat tulajdon és vagyongazdálkodásról szóló 9/1997.(VIII.1.) rendelet hatályát veszti.

(2) A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ-ben foglaltak szerint a körjegyző gondoskodik