Kaposmérő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2005. (III.02.) önkormányzati rendelete

Kaposmérő helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2020. 04. 20- 2021. 10. 14

Kaposmérő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2005. (III.02.) önkormányzati rendelete

Kaposmérő helyi építési szabályzatáról

(Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 1/2009.(II.16.), 6/2009.(X.1.),

20/2011. (XI. 10.), 8/2012. (VI.1.), 19/2012. (XII.30.), 6/2014.(IV.23.), 14/2016. (XII.08.), 10/2017. (VII.24.), 4/2018. (IV.17.), 15/2018(XI.13.), 4/2021.(III.25.) önkormányzati rendelettel)

Kaposmérő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikke (1) bekezdése a) pontja, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6/A. § (3) bekezdésében és a 62. § (6) 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban: OTÉK) figyelemmel, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében – az országos szabályozásnak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatosan, a telekhez fűződő helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan – az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZETÁltalános előírások

1. § (1) E rendelet hatálya Kaposmérő község közigazgatási területére terjed ki.

(2) [1] A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket, építési területet (közpark, véderdő esetén területet) kialakítani, építési tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedély adni az országos érvényű jogszabályok mellett – az e rendeletben foglaltaknak és az annak mellékleteit képező szabályozási terveknek megfelelően szabad.

(3) [2]

(4) A szabályrendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

2. § (1) [3] A szabályozási tervek kötelező elemei:

- külterületi és belterületi határvonal;

- szabályozási vonalak;

- övezeti és építési övezeti határok és jelek;

- övezeti és építési övezeti előírások;

- építési határvonalak;

- az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek;

- sajátos jogintézmények;

- infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei;

- kertépítészeti terv készítési kötelezettség.

(2) [4] [5] A kötelező erejű szabályozási elemek módosítása csak a rendezési terv módosításával lehetséges. Az egyéb, irányadó elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

(3) [6] [7]

(4) [8] [9] Szaktervező által tervezett kertépítészeti tervet kell készíteni a „kertépítészeti terv készítési kötelezettség”-gel érintett területre. A területek kialakítása csak annak megfelelően történhet.

(5) [10]

(6) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.

(7) [11]

(8) [12]

(9) Belterületen a Radnóti utca és a tőle keletre nyitandó új utca északi oldalán lévő területen minden, egyéb területeken a 200 m2 bruttó alapterületű családi ház nagyságrendjét meghaladó építési szándék esetében – a beépítést, illetve az építési engedélyezési eljárást megelőzően – az építészeti tervek földtani megalapozásához olyan talajmechanikai szakvélemény készítendő, mely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat, az építés egyedi feltételeit, valamint a tervezett terület felhasználás várható hatásait is. A szakvéleményben kiemelten kell kezelni a természeti adottságokat és folyamatokat, mivel a község területe alatti kőzettér a földtani felépítés, vízföldtani adottságok és a morfológiai jellemzők alapján nemcsak erózióra érzékeny, hanem felszínmozgások kialakulására is hajlamos.

Külterületen a meredek, csúszás- és omlásveszélyes területeken történő építések előkészítése során kell a fenti munkarészeket elkészíttetni.

(10) [13]

(11) [14]

(12) [15] Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. A kertvárosias lakóterületen valamint a településközpont vegyes területen haszonállat-tartás céljára szolgáló épületek – a saját célra tartott baromfi kivételével – nem építhetők.

(13) [16] Az új - belterületté váló –beépítésre szánt területen építeni csak a belterületbe vonást és az építési telkek kialakítását követően szabad.

(14) [17] A település beépítésre nem szánt területein a HÉSZ övezeti előírásaiban meghatározottnál kisebb telket – a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület kivételével – kialakítani nem szabad.

(15) [18] A település közigazgatási területén zsindely és egyéb E, F kategóriába tartozó anyag önálló fedélhéjazatként – típustervek kivételével – csak a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság külön, egyedi esetekre vonatkozó engedélye és annak feltételei alapján, legfeljebb kétszintes épületeknél alkalmazható.

(16) [19] A telkek beépítése során az elő-, oldal- és hátsókert méretét – a kialakult állapotra is figyelemmel – az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) az elő- és hátsókertet

aa) ahol a szabályozási terv jelöli, az építési határvonal figyelembe vételével

ab) ahol a szabályozási terv nem jelöli, az OTÉK előírásai szerint kell biztosítani

b) az oldalkertet – a beépítési mód függvényében – az OTÉK 35. és 36. § előírásai alapján kell biztosítani azzal az eltéréssel, hogy kialakult állapot esetén – meglévő épület bővítésekor – a jogszabályban előírt értéknél kisebb – meglévő – oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek megtarthatók.

(17) 75,92 „Az ökológiai hálózat magterület övezete és ökológiai folyosó övezete által érintett területen:

a. szántó művelési ágú területen épület nem helyezhető el;

b. egyéb művelési ágú területen csak olyan építmény helyezhető el, mely a művelési ág szerinti gazdálkodás céljait szolgálja;

c. új építmény elhelyezése a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével történhet;

d. birtokközpont és csarnok jellegű épület nem létesíthető

e. erőmű, kiserőmű nem helyezhető el;

f. a közlekedési-, energetikai és elektronikus hírközlési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a természetes élőhelyek fennmaradását biztosító módon, az ökológiai kapcsolatok zavartalan működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával jelölhetők ki és helyezhetők el;

g. bányászati tevékenység a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával történhet. Új célkitermelőhely és külfejtéses művelésű bányatelek nem létesíthető;

energetikai célú növénytelepítés, ültetvény telepítés nem végezhető.

(17/A)93 A Natura 2000 terület által érintett területeken a vonatkozó jogszabályok9,10 előírásait kell alkalmazni.”

(18) 94 A tájképvédelmi terület övezete által érintett területen:

a. új építmény elhelyezése tájba illesztve a hagyományos tájszerkezet megőrzésével, a tájkarakter erősítésével történhet;

b. a hagyományos tájhasználat megőrzendő, művelési ág váltás, más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű- és közút építése érdekében történhet;

c. bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.”

(19) 95 A vízminőség-védelmi terület övezete által érintett területen a vonatkozó jogszabályok11,12,13 előírásait kell figyelembe venni.

(20) 96 A naperőmű létesítés céljából korlátozottan igénybe vehető terület övezete által érintett területen a vonatkozó jogszabály13 előírásait kell figyelembe venni.”

II. FEJEZETTelepülésszerkezet, terület felhasználás

3. § (1) [20] A település igazgatási területének:

a/ Beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint:

1./ Falusias lakóterület (Lf)

2./ Kertvárosias lakóterület (Lke)

3./ Településközpont vegyes terület (Vt)

4./ Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

5./76 Ipari gazdasági terület:

- jelentős mértékű zavaró hatású terület a mezőgazdasági üzemi terület (Gip-M)

- egyéb terület az egyéb ipari terület (Gip-E), valamint a közműellátást biztosító területigényes létesítmény (szennyvízátemelő) területe (Gip-Kv)

6./76 Különleges terület:

- temető (KÜ-T)

- sportterület (KÜ-S)

- szabadidős-rekreációs terület (KÜ-SZ)

- szennyvíztisztító telep területe (KÜ-SZT)

- idegenforgalmi fogadóhely (KÜ-I)

b./ Beépítésre nem szánt területei:

1./ Közlekedési és közműterület:

- közút (KÖu)

- kötöttpályás vasútterület (KÖk)

2./ Zöldterület-közpark (Z)

3./ Erdőterület:

- gazdasági (E-G)

- védelmi (E-V)

- turisztikai (E-T)

4./ Mezőgazdasági terület:

- szántó (M-SZ)

- gyep, legelő, rét (M-GY)

- kert, szőlő, gyümölcsös (M-K)

- belterületi kert (M-BK)

5./ Vízgazdálkodási terület:

- vízellátás területigényes létesítményei (vízmű, víztározó) (V-vt)

- folyó- és állóvizek medre és parti sávja (V)

(2) [21] A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, valamint az építési övezetek és övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

Beépítésre szánt területek

Falusias lakóterület

4. § (1) A területre (Lf) vonatkozó előírásokat – beépítési mód, megengedett legnagyobb építménymagasság, megengedett legnagyobb beépítettség, megengedett legkisebb kialakítható telekterület – a belterület szabályozási terv tartalmazza.

(2) A falusias lakóterület (Lf) elsősorban családiházas jellegű, 1-2 egységes- lakó és/vagy üdülő – pihenő funkciójú épületek elhelyezésére szolgál.

(3) A területen az OTÉK 14. § (2) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el a 2. és 8. pontban felsoroltak kivételével.

(4) [22] A telekalakítások és építések során az építményeket a helyi építészeti karakterhez igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, a meglévő településstruktúra, a helyi építészeti értékek /telekméretek, beépítési mód, jellegzetes épülettömegek és tetőformák/ figyelembe vételével. Nyeles telek nem alakítható ki.

(5) A területen kialakítandó telkek megengedett legkisebb átlagos szélessége 20 m. A korábban kialakított – az övezeti előírásokban meghatározottnál kisebb és 20 m-nél keskenyebb – meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb vonatkozó előírások betarthatók.

(6) Az épületek tetőidoma a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30°-45º lehet.

(7) [23] A területen elhelyezhetők az OTÉK 1. számú mellékletében felsorolt melléképítmények, a kirakatszekrény és föld feletti gáztartály kivételével.

(8) [24]

(9) A lakóterület az alábbi övezetekre tagolódik:

Jel

Beépítési mód

Beépítési %
maximum

Építmény-
magasság
maximum

Telek
terület
minimum

Zöldfelület
%
minimum

Lf1

O

25

5,5

400

50

Lf2

O,SZ

25

5,5

600

50

Lf3

O

25

5,5

800

50

Lf4

O

25

5,5

1000

50

Lf5

O,SZ

25

5,5

1200

50

Lf6

O

20

5,5

1500

50

Lf7

O

20

5,5

2000

50

Lf8

O

20

5,5

2400

50

Lf9

O

20

5,5

2800

50

Lf10

O

20

5,5

4000

50

(10) A lakóterületen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.

(11) A parkolási igényt az OTÉK 42. §-a alapján, teljes egészében telken belül kell kielégíteni.

(12) A falusias lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Kertvárosias lakóterület

5. § (1) A területre (Lke) vonatkozó előírásokat – beépítési mód, megengedett legnagyobb építménymagasság, megengedett legnagyobb beépítettség, megengedett legkisebb kialakítható telekterület – a belterület szabályozási terv tartalmazza.

(2) A kertvárosias lakóterület (Lke) elsősorban laza beépítésű, legfeljebb 4 egységes- lakó és/vagy üdülő – pihenő funkciójú épületek elhelyezésére szolgál.

(3) A területen az OTÉK 13. § (2) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el.

(4) [25] A telekalakítások és építések során az építményeket a helyi építészeti karakterhez igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, a meglévő településstruktúra, a helyi építészeti értékek /telekméretek, beépítési mód, jellegzetes épülettömegek és tetőformák/ figyelembe vételével. Nyeles telek nem alakítható ki.

(5) A területen kialakítandó telkek megengedett legkisebb átlagos szélessége 20 m. A korábban kialakított, - az övezeti előírásokban meghatározottnál kisebb és 20 m-nél keskenyebb -meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb vonatkozó előírások betarthatók.

(6) Az épületek tetőidoma a helyi építészeti karakterhez igazodó legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30°-45º lehet.

(7) [26] A területen elhelyezhetők az OTÉK 1. számú mellékletében felsorolt melléképítmények, a kirakatszekrény és föld feletti gáztartály kivételével.

(8) [27]

(9) A kertvárosias lakóterület az alábbi övezetekre tagolódik:

Jel

Beépítési mód

Beépítési %
maximum

Építmény-
magasság
maximum

Telekterület
minimum

Zöldfelület
%
minimum

Lke1

SZ

30

6,5

1000

50

Lke2

SZ

20

6,5

2000

50

(10) A területen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.

(11) A parkolási igényt az OTÉK 42. §-a alapján, teljes egészében telken belül kell kielégíteni.

(12) A kertvárosias lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Településközpont vegyes terület

6. § (1) [28] A területre (Vt) vonatkozó előírásokat – beépítési mód, megengedett legnagyobb építménymagasság, megengedett legnagyobb beépítettség, megengedett legkisebb kialakítható telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

Jel

Beépítési mód

Beépítési %
maximum

Építmény-
magasság
maximum

Telekterület
minimum

Zöldfelület
%
minimum

Vt1

Z,SZ

40

5,5

1500

20

Vt2

SZ

80

5,5

500

10

Vt3

SZ

25

K

2000

20

Az övezeti előírásokban meghatározottnál kisebb meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb vonatkozó előírások betarthatók, valamint a maximális építménymagasságnál nagyobb magasság – max 9,0 m – is létesíthető, ha azt a funkcióra vonatkozó előírások indokolttá teszik (pl. sportcsarnok).

(2) A területen az OTÉK 16. §-ában felsorolt építmények helyezhetők el az OTÉK 16. § (2) bekezdés 7. pontja és a (3) bekezdésben felsoroltak kivételével.

(3) A településközpont vegyes területen lévő pékség további üzemi célú fejlesztése nem folytatható, csupán településkép-javító, valamint a (2) bekezdés előírásainak megfelelő beruházások eszközölhetők.

(4) [29]

(5) A településközpont vegyes területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú szerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45° közötti lehet. A nagyfesztávú szerkezetek – nagyterem, tornaterem, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(6) A területen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.

(7) [30] A szükséges gépkocsi parkolóhelyet az OTÉK 42. § (1) bekezdése alapján, telken belül kell biztosítani. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(8) [31] A területen a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 16/18 törzskörméretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni.

(9) A településközpont vegyes terület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

(10) 77 Az iskolai tömbbelsőt feltáró magánút telekszélességének legalább 12,0 m-nek kell lennie.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

7. § (1) [32] 78 89A területre (Gksz) vonatkozó előírásokat – beépítési mód, megengedett legnagyobb építménymagasság, megengedett legnagyobb beépítettség, megengedett legkisebb kialakítható telekterület – a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:

Jel

Beépítési mód

Beépítési %
maximum

Építmény-
magasság
maximum

Telekterület
minimum

Zöldfelület
%
minimum

Gksz1

SZ

30

5,5

2300

40

Gksz2

SZ

30

5,5

K

40

Gksz3

SZ

30

7,5

3500

40

Gksz4

SZ

40

5,5

7500

30

A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság – max 12,0 m – is létesíthető, ha azt a technológia építmények indokolttá teszik.”

(2) 90 A belterületi kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen

a ) nem helyezhető el

aa) sportlétesítmény

ab) egyházi, oktatási, egészszégügyi, szociális épület

ac) egyéb közösségi szórakoztató épület

b ) elhelyezhető nem közforgalmú, üzemi használatú üzemanyag töltő hely.

A külterületi kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhető el

a ) egyházi,oktatási, egészségügyi, szociális épület

b ) egyéb közösségi szórakoztató épület.

(3) [33] A Rákóczi F. u.-Váci M. u.- Kossuth L. u.-Zrínyi M. u. által határolt tömb belsejében lévő kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen új tevékenység végzése és az ahhoz szükséges építmények elhelyezése abban az esetben lehetséges, ha a határoló lakóutcákon a várható forgalomnövekedés miatt az utcák közlekedési zajterhelése, valamint az üzemi zajterhelés nem haladja meg a lakóterületre vonatkozó zajhatárértékeket.

(4) [34]

(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45° közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – raktárak, műhelyek stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(6) A területen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.

(7) 91A parkolási igényt az OTÉK vonatkozó előírásai szerint kell kielégíteni.

(8) [35] A területen a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, minimum 16/18 törzskörméretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni.

(9) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen a továbbiakban fejlesztés csak környezetvédelmi hatósággal folytatott egyeztetés alapján, az általa előírtak figyelembevételével történhet.

(10) A kereskedelmi, szolgáltató terület lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Ipari gazdasági terület

8. § (1) 79A településen

-egyéb ipari gazdasági terület a 610. sz. út északi oldalán, a külterületen tervezett egyéb ipari terület (Gip-E), valamint a közműellátást biztosító területigényes létesítmény/szennyvízátemelő (Gip-Kv) területe

-jelentős mértékű zavaró hatású terület a mezőgazdasági üzemi terület /major, állattartó telep (Gip-M) /.

(2) 79Az ipari gazdasági területekre az OTÉK vonatkozó előírásait – valamint az egyéb ipari területre vonatkozóan e rendelet 6. § előírásait – kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 20 § (5) bekezdés szerinti létesítmények.

(3) [36] 79Az ipari gazdasági területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, megengedett legnagyobb építménymagasság, megengedett legnagyobb beépítettség, megengedett legkisebb kialakítható telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

Jel

Beépítési mód

Beépítési %
maximum

Építmény-magasság
maximum

Telekterület
minimum

Zöldfelület
%
minimum

Gip-M

SZ

30

7,5

2000

40

Gip-E

SZ

45

7,5

2000

40

A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság – a mezőgazdasági üzemi területen max 15,0 m, az egyéb ipari területen max 12,0 m – is létesíthető, ha azt a technológiai építmények indokolttá teszik.

(4) [37]

(5) 80Az ipari gazdasági területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek (istállók, tárolók, raktárak, műhelyek, stb.) alacsonyabb hajlásszögű (max. 15o-os) tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez,) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(6) A mezőgazdasági üzemi területen további fejlesztés csak a környezetvédelmi hatósággal folytatott egyeztetés alapján, az általa előírtak figyelembevételével történhet.

(7) A területen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.

(8) A parkolási igényt az OTÉK 42. §-a alapján, teljes egészében telken belül kell kielégíteni, csak fásított parkoló alakítható ki.

(9) [38] A területen a beültetési kötelezettség a teljes telekméret minden 300 m2-e után 1 db, minimum 16/18 törzskörméretű fa. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni.

(10) Az ipari gazdasági területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Különleges terület

9. § (1) [39] [40] [41] A település területén különleges területek a jelenlegi és régi temetők területei (KÜ-T), a sportterület (KÜ-S), a szabadidős-rekreációs célú terület (KÜ-SZ), a szennyvíztisztító-telep területe (KÜ-SZT), valamint az idegenforgalmi fogadóhely területe (KÜ-I).

(2) A temető (301, 299, 316, 317, hrsz) területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.

(3) A temető bővítésére kijelölt (315/3, 316, 317 hrsz) területen 30 méteres védőfásítás kialakítása kötelező a belterület szabályozási terven jelölt helyen.

(4) Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal csak a meglévő ravatalozó falához csatlakozóan, vagy zárt kerítésként alakítható ki.

(5) [42] [43] A kegyeleti parkként fenntartott temetők területén építési tevékenységet nem szabad folytatni.

(6) A (KÜ-SZ) szabadidős-rekreációs központ területén a sportolást, kikapcsolódást, idegenforgalmi szolgáltatást nyújtó épületek elhelyezésére van lehetőség a lakóterület kialakult építészeti karakteréhez igazodóan.

(7) [44] A (KÜ-SZT) szennyvíztisztító-telep területén a szennyvíztisztításhoz szükséges építmények és kiszolgáló épületek helyezhetők el. A szennyvíztisztító-telep tájbaillesztését – tájképvédelmi okok miatt – őshonos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fafajokkal történő körbefásítással, növénytakarással biztosítani kell.

(8) [45] A (KÜ-I) idegenforgalmi fogadóhely területén a falusi turizmussal, idegenforgalommal kapcsolatos épületek, építmények és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(9) [46] 86

(10) [47] [48] 81A különleges területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, megengedett legnagyobb építménymagasság, megengedett legnagyobb beépítettség, megengedett legkisebb zöldfelület – a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:

Jel

Beépítési mód

Beépítési %
maximum

Építmény-
magasság
maximum

Telekterület
minimum

Zöldfelület
%
minimum

KÜ-T

SZ

15

5,5

14000

50

KÜ-S

SZ

10

5,5

10000

70

KÜ-SZ

SZ

20

5,5

3500

50

KÜ-SZT

SZ

40

7,5

1200

40

KÜ-I

O

30

4,0

3500

40

(11) [49] A különleges területen az épületek tetőfedése – a 6 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45° közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – sportcsarnok, uszoda, stb. – alacsony hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez,) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(12) [50]

(13) A különleges területen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.

(14) [51] A szükséges gépkocsi parkolóhelyet az OTÉK 42. § (1) bekezdése alapján, telken belül kell biztosítani.

(15) A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési és közműterület

10. § (1) A közlekedési- és közműterületekre vonatkozóan az utak elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembevétele mellett az OTÉK 26. §-ban előírtak alapján kell biztosítani.

(2) A közlekedési- és közműterületen csak a közmű üzemeltetéséhez szükséges építmények és az OTÉK 26. § (3) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el az OTÉK 26. § (3) bekezdés 2., 3., 4., pontja kivételével.

(3) A közlekedési – és közműterületen – a védőtávolságokra is figyelemmel – a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

(4) A területen nem létesíthető – kivéve a mezőgazdaságból élők ingatlanainál - 3,5 m-nél szélesebb gépkocsi behajtó.

(5) Az utak mentén a beültetési kötelezettség alapján – külterületen min. 8 m tőtávolsággal egyoldali fasorok ültetendők. A meglévő fák, fasorok csak engedéllyel vághatók ki, abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

(6) A közlekedési és közműterületeket (Köu, KÖk), azok szabályozási szélességét a szabályozási tervek tartalmazzák.

Zöldterület

11. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. §. előírásait kell alkalmazni.

(2) A közparkok területén az OTÉK 27. §-ában felsorolt létesítmények helyezhetők el az OTÉK 27. § (4) bekezdés b. és c. pontja kivételével

(3) A területen közlekedési, közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak illetve közvilágítás kivételével - valamint reklámtáblák nem helyezhetők el.

(4) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy, hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

(5) A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Erdőterület

12. § (1) 52,97 Az erdőterületre az OTÉK vonatkozó előírásai közül a gazdasági (E-G), a védelmi (E-V) és a turisztikai (E-T) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy belterületi turisztikai erdőterületen

a. rekreációs rendeltetésű épület is elhelyezhető

aa. szabadon állóan

ab. legfeljebb 1 %-os beépítettséggel, ami maximum 100 m2 lehet

ac. legfeljebb 5,5 m építénymagassággal

ad. legalább 1,0 ha területnagyságú telken¨

b. tájépítészeti tervet kell készíteni;

c. az épület használatbavételi engedélyének megkéréséig az erdőtelepítést el kell végezni.”

(2) Az E-V övezeti jelű területen lévő 042/2-4 hrsz-ú ingatlanokon, a már meglévő lakóépületek megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők és egy alkalommal maximum 25 m² nettó alapterülettel bővíthetők.

(3) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

(4) 82,98Az ökológiai hálózat övezete és a Natura 2000 terület által érintett erdőterületen jelen előírásokat e rendelet 2. § (17) és (17/A) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni.”

(5) 99 A tájképvédelmi terület övezete által érintett erdőterületen jelen előírásokat e rendelet 2. § (18) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni.

(6) 100 Az ökológiai hálózat övezete, a Natura 2000 terület és a tájképvédelmi terület övezete által érintett erdőterületen jelen előírásokat e rendelet 2. § (17), (17/A) és (18) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni.

Mezőgazdasági terület

13. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) [52] A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. § előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a./ Az OTÉK 29. § (4) bekezdés szerint létesíthető lakóépület megengedett legnagyobb építménymagassága 7,5 m helyett 5,5 m .

b./ Lakóépület:

1./ az M-GY és M-BK övezeti jelű területen nem helyezhető el;

2./ az M-SZ övezeti jelű területen minimum 20.000 m² nagyságú területen helyezhető el.

3./ az M-K és M-K* övezeti jelű területen minimum 5000 m² nagyságú területen helyezhető el.

4./ az M-K1 övezeti jelű területen minimum 2700 m 2 nagyságú területen max 3 %-os beépítettséggel helyezhető el. A lakóépület bruttó szintterülete a 150 m 2 –t nem haladhatja meg.

c./ Az M-K* övezeti jelű területen kivételesen egyházi közösségi és szociális épület is elhelyezhető.”

(3) [53] Az Mk övezeti jelű területeken a helyi hagyományoknak, építészeti karakternek megfelelő, tájba illő gazdasági épületek elhelyezése az OTÉK 29. § (3) bekezdése alapján történhet akkor, ha a telek legalább 40 %-ban kert, szőlő vagy gyümölcsös területként művelt.

(4) [54] A mezőgazdasági területen lévő olyan ingatlanokon, melyeken e rendelet előírásai alapján építeni nem lehet, de a tulajdoni lap szerint meglévő lakó- és gazdasági épületek vannak, az épületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, egy alkalommal max. nettó 25 m2-rel bővíthetők.

(5) [55] A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése – a 6 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével- cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30º- 45º közötti lehet. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek stb. alacsony hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, tegola, stb.) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(6) Az M-BK övezeti jelű belterületi kertterületen építési telket kialakítani nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.

(7) [56]

(8) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák

(9) 83Az ökológiai hálózat és a Natura 2000 terület által érintett mezőgazdasági területen jelen előírásokat e rendelet 1. § (17) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni.

Vízgazdálkodási terület

14. § (1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. § valamint a vonatkozó külön jogszabályok 1.2 előírásait kell alkalmazni.

(2) A vízfolyások, vízfelületek jókarbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6m, a halastó mellett 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmények és növényzet nem lehet.

(3) [57]

(4) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

III. FEJEZETKözhasználatra szolgáló területek

15. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elől el nem zárt magánutak, a zöldterületek és a turisztikai rendeltetésű erdőterületek a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

IV. FEJEZETKözműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

16. § (1) A beépítésre szánt területeken legalább részleges közműellátást kell biztosítani, az alábbiak szerint:

a./ közüzemi energia-szolgáltatás (villamosenergia és gáz);

b./ közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek keretében a szükséges oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal);

c./ közüzemi szennyvízelvezetés (annak megvalósulásáig átmenetileg a kommunális szennyvíz saját telken – vízzáróan szigetelt, zárt szennyvíztárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő);

d./ közterületi nyílt árkos csapadékvíz-elvezetés

megoldott legyen.

Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.

(2) A zárt tárolóba összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet az Önkormányzat által kijelölt szennyvíztisztító telepre kell szállítani.

(3) [58] A településen a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. A település egészére komplex vízrendezési tervet kell készíteni. Az igazgatási területen a vízgazdálkodással összefüggő tevékenység folytatása vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt az illetékes vízügyi hatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.

(4) Az igazgatási területen – település- és tájképvédelmi okok miatt – táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) a belterületen, a kertes mezőgazdasági területeken és a természetvédelmi területeken nem, egyéb területeken is csak önkormányzati hozzájárulással helyezhetők el.

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

17. § (1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a hetesi szennyvíz- és szeméttelepre – megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken belül kell biztosítani.

(2) Az esetleges állati tetemeket a hetesi szennyvíz- és szeméttelepen lévő dögtárolóba kell szállítani.

V. FEJEZETKörnyezetvédelem

18. § (1) A tervezési területen bármely tevékenység végzése során ügyelni kell a környezetterhelés, környezetszennyezés és környezetkárosítás kizárására illetve minimalizálására.

(2) [59] Levegő–védelmi szempontból, a levegő–védelme érdekében az érvényes jogszabályokba3,4,5 foglaltakat be kell tartani. A település jelenleg az „F” zónacsoportba tartozik. A közigazgatási területen csak olyan tevékenység folytatható és olyan építmény üzemeltethető, építhető, amelynek szennyezőanyag kibocsátása, a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl.

(3) 84A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről s ártalmatlanításáról. Veszélyes hulladék a vonatkozó külön jogszabályok 6 és hatósági előírások szerint átmeneti jelleggel tárolható. (Átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül).

(4) 85A zaj és rezgés elleni védelem érdekében be kell tartani a vonatkozó külön jogszabályokban 7 előírt határértékeket.

(5) Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 610. sz. főút menti lakóterületen 65/55 dB, a település egyéb lakóterületein, 55/45 dB.

(6) A terület szennyeződésérzékenységi szempontból érzékeny területi besorolású.

(7) A tervezési területen a 20 fh-t elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-t elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(8) A település belterületén üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető. Külterületen üzemanyagtöltő állomás csak akkor helyezhető el, amennyiben az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.

(9) Védőfásításokkal gondoskodni kell az élővizek vízszennyezésének megakadályozásáról.

Természet- és tájvédelem

19. § (1) A településtől délre elhelyezkedő kelet – nyugat irányban húzódó gyepterületeket a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága természeti területként tartja nyilván.

(2) [60] A településen – az e rendelettel védetté nyilvántartott – helyi jelentőségű természeti emlékeket a szabályozási tervek és e rendelet 1. számú melléklete, a védelemre javasolt helyi jelentőségű természetvédelmi területeket a 2. sz. függelék tartalmazza.

(3) A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(4) Táj és településkép-védelmi okokból:

a./ útsorfásítást kell végezni a meglévő és tervezett új utak mentén;

b./ nem létesíthető közmű és energia, táv- és hírközlési vezeték a területen meglévő és településszerkezeti tervben javasolt fasorok nyomvonalában.

Kulturális örökségvédelem

20. § (1) [61]

(2) [62] [63] Az e rendelettel helyi védetté nyilvánított művi értékeket a szabályozási tervek és e rendelet 2. számú melléklete tartalmazzák. Az országos védelem alatt álló művi értékeket és a régészeti területeket – tájékoztató jelleggel – a szabályozási tervek és a 3. sz. függelék tartalmazzák.

(3) A helyi jelentőségű művi értékek fenntartásával, védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

VI. FEJEZETSajátos jogintézmények

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

21. §

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

22. §

Településrendezési kötelezések

23. §

Építési korlátozás

24. § A tervezési területen az Antenna Hungária RT. és a MATÁV RT. meglévő mikrohullámú átjátszó sávjában a Kaposvár - Nagybajom összeköttetés nyomvonalán a külterület szabályozási terven jelölt védősávban a magassági építési korlátozás 40 m.

Beültetési kötelezettség

25. §

.

Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület egy részét a szabályozási tervek szerinti helyeken. E területeken kerülni kell az allergiát okozó fafajok telepítését.

VII. FEJEZETZáró rendelkezések

26. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelel.

27. § (1) [68]

(2) E rendelet 2005. március 11-én lép hatályba.

(3) E rendelet előírásait a hatályba lépést követően induló engedélyezési eljárásoknál kell alkalmazni.

(4) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Kaposmérő Község Képviselő-testülete 3/1998. (IV. 29.) sz. rendeletével jóváhagyott Kaposmérő Összevont Rendezési Terve, valamint az azt módosító 2/2001. (II. 23.) sz. önkormányzati rendelet.

Kaposmérő, 2005. március 1.

[1] Módosította a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. december 10. napjától.

[2] Hatályon kívül helyezte az 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályon kívül helyezve 2011. december 10. naptól.

[3] Módosította a 6/2014.(IV.23.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2014. április 23. napjától.

[4] Módosította az 1/2009.(II.16.) rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2009. február 16. naptól.

[5] Módosította a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (4) bekezdése. Hatályos: 2011. december 10. naptól.

[6] Módosította az 1/2009.(II.16.) rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2009. február 16. naptól.

[7] Hatályon kívül helyezte a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (5) bekezdése. Hatályon kívül helyezve 2011. december 10. naptól.

[8] Módosította az 1/2009.(II.16.) rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2009. február 16. naptól.

[9] Módosította a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (6) bekezdése. Hatályos: 2011. december 10. naptól

[10] Hatályon kívül helyezte az 1/2009.(II.16.) rendelet 3. §-a. Hatályon kívül helyezve 2009. február 16. naptól.

[11] Hatályon kívül helyezte a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (7) bekezdése. Hatályon kívül helyezve 2011. december 10. naptól.

[12] Hatályon kívül helyezte a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (7) bekezdése. Hatályon kívül helyezve 2011. december 10. naptól.

[13] Hatályon kívül helyezte a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (7) bekezdése. Hatályon kívül helyezve 2011. december 10. naptól.

[14] Hatályon kívül helyezte a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (7) bekezdése. Hatályon kívül helyezve 2011. december 10. naptól.

[15] Módosította a 6/2014.(IV.23.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2014. április 23. napjától.

[16] Módosította a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (8) bekezdése. Hatályos: 2011. december 10. naptól.

[17] Beiktatta a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (9) bekezdése. Hatályon kívül helyezve 2011. december 10. naptól.

[18] Beiktatta a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (10) bekezdése. Hatályon kívül helyezve 2011. december 10. naptól.

[19] Beiktatta a 6/2014. (IV.23.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2014. április 23. napjától.

88Beiktatta a 4/2018. (IV.17.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2018. április 18. napjától.

92Módosította a 4/2021. (III.25.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2021. március 25. napjától.

93Beiktatta a 4/2021. (III.25.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2021. március 25. napjától.

94Módosította a 4/2021. (III.25.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2021. március 25. napjától.

[20] Módosította a 6/2014.(IV.23.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2014. április 23. napjától.

75 Beiktatta a 14/2016.(XII.08.) önkormányzati rendelet 1. § (17) bekezdése. Hatályos 2016. december 8. naptól.

96Beiktatta a 4/2021. (III.25.) önkormányzati rendelet 1. § (5) bekezdése. Hatályos 2021. március 25. napjától.

[21] Módosította a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (12) bekezdése. Hatályos: 2011. december 10. naptól.

76Módosította a 14/2016.(XII.08.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2016. december 8. naptól.

95Beiktatta a 4/2021. (III.25.) önkormányzati rendelet 1. § (4) bekezdése. Hatályos 2021. március 25. napjától.

[22] Módosította a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (13) bekezdése. Hatályos: 2011. december 10. naptól.

[23] Módosította a 6/2014.(IV.23.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2014. április 23. napjától.

[24] Hatályon kívül helyezte a 6/2014.(IV.23.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatálytalan 2014. április 23. napjától.

[25] Módosította a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (13) bekezdése. Hatályos: 2011. december 10. naptól.

[26] Módosította a 6/2014.(IV.23.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2014. április 23. napjától.

[27] Hatályon kívül helyezte a 6/2014.(IV.23.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatálytalan 2014. április 23. napjától.

[28] Módosította a 6/2014.(IV.23.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2014. április 23. napjától.

[29] Hatályon kívül helyezte a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (14) bekezdése. Hatályon kívül helyezve 2011. december 10. naptól.

[30] Módosította az 1/2009.(II.16.) rendelet 1. § (4) bekezdése. Hatályos 2009. február 16. naptól.

[31] Módosította a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (15) bekezdése. Hatályos: 2011. december 10. naptól.

[32] Módosította a 6/2014.(IV.23.) önkormányzati rendelet 2. § (4) bekezdése. Hatályos 2014. április 23. napjától.

77 Beiktatta a 14/2016.(XII.08.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2016. december 8. naptól.

78Módosította a 14/2016.(XII.08.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2016.december 8. naptól.

89Módosította a 4/2018.(IV.17.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.április 18. naptól.

[33] Módosította a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (16) bekezdése. Hatályos: 2011. december 10. naptól.

[34] Hatályon kívül helyezte a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (17) bekezdése. Hatályon kívül helyezve 2011. december 10. naptól.

[35] Módosította a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (18) bekezdése. Hatályos: 2011. december 10. naptól.

90 Módosította a 4/2018. (IV. 17.) rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos: 2018. április 18. naptól.

91 Módosította a 4/2018. (IV. 17.) rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos: 2018. április 18. naptól.

[36] Módosította a 6/2014.(IV.23.) önkormányzati rendelet 2. § (5) bekezdése. Hatályos 2014. április 23. napjától.

79 Módosította a 14/2016.(XII.08.) önkormányzati rendelet 2. § (4) bekezdése. Hatályos 2016. december 8. naptól.

[37] Hatályon kívül helyezte a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (19) bekezdése. Hatályon kívül helyezve 2011. december 10. naptól.

[38] Módosította a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (20) bekezdése. Hatályos: 2011. december 10. naptól.

[39] Módosította az 1/2009.(II.16.) rendelet 1. § (6) bekezdése. Hatályos 2009. február 16. naptól.

[40] Módosította a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (21) bekezdése. Hatályos: 2011. december 10. naptól.

[41] Módosította a 6/2014.(IV.23.) önkormányzati rendelet 2. § (6) bekezdése. Hatályos 2014. április 23. napjától.

[42] Módosította az 1/2009.(II.16.) rendelet 1. § (7) bekezdése. Hatályos 2009. február 16. naptól.

80 Módosította a 14/2016.(XII.08.) önkormányzati rendelet 2. § (5) bekezdése. Hatályos 2016. december 8. naptól.

[43] Módosította a 6/2014.(IV.23.) önkormányzati rendelet 2. § (7) bekezdése. Hatályos 2014. április 23. napjától.

[44] Beiktatta a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (22) bekezdése. Hatályos: 2011. december 10. naptól.

[45] Beiktatta a 6/2014.(IV.23.) önkormányzati rendelet 2. § (8) bekezdése. Hatályos 2014. április 23. napjától.

[46] Beiktatta a 6/2014.(IV.23.) önkormányzati rendelet 2. § (8) bekezdése. Hatályos 2014. április 23. napjától.

[47] Módosította a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (23) bekezdése. Hatályos: 2011. december 10. naptól.

[48] Módosította a 6/2014.(IV.23.) önkormányzati rendelet 2. § (9) bekezdése. Hatályos 2014. április 23. napjától.

[49] Módosította a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (24) bekezdése. Hatályos: 2011. december 10. naptól.

[50] Hatályon kívül helyezte a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (25) bekezdése. Hatályon kívül helyezve 2011. december 10. naptól.

[51] Módosította az 1/2009.(II.16.) rendelet 1. § (8) bekezdése. Hatályos 2009. február 16. naptól.

81 Módosította a 14/2016.(XII.08.) önkormányzati rendelet 2. § (6) bekezdése. Hatályos 2016. december 8. naptól.

86 Hatályon kívül helyezte a 14/2016.(XII.08.) rendelet 6. § bekezdése. Hatályon kívül helyezve 2016. december 8. naptól.

¨ Az OTÉK előírásnál megengedőbb szabályozáshoz az állami főépítész a SO/08/00035-2/2021. ügyiratszámú végső szakmai véleményében hozzájárult.

[52] Módosította a 19/2012. (XII.30.) rendelet 1. §-a. Hatályos: 2012. december 30. napjától.

[53] Módosította a 6/2014.(IV.23.) önkormányzati rendelet 2. § (10) bekezdése. Hatályos 2014. április 23. napjától.

97Módosította a 4/2021. (III.25.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2021. március 25. napjától.

98Módosította a 4/2021. (III.25.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2021. március 25. napjától.

99Beiktatta a 4/2021. (III.25.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2021. március 25. napjától.

100Beiktatta a 4/2021. (III.25.) önkormányzati rendelet 2. § (4) bekezdése. Hatályos 2021. március 25. napjától.

[54] Beiktatta a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (27) bekezdése. Hatályos: 2011. december 10. naptól

[55] Módosította a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (28) bekezdése. Hatályos: 2011. december 10. naptól.

[56] Hatályon kívül helyezte a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (29) bekezdése. Hatályos: 2011. december 10. napjától.

83 Beiktatta a 14/2016.(XII.08.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2016. december 8. naptól.

[57] Hatályon kívül helyezte a 6/2014.(IV.23.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatálytalan 2014. április 23. napjától.

[58] Módosította a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (31) bekezdése. Hatályos: 2011. december 10. naptól.

[59] Módosította a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (32) bekezdése. Hatályos: 2011. december 10. naptól.

84 Módosította a 14/2016.(XII.08.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2016. december 8. naptól.

85 Módosította a 14/2016.(XII.08.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2016. december 8. naptól.

[60] Módosította a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (35) bekezdése. Hatályos: 2011. december 10. naptól.

[61] Hatályon kívül helyezte a 6/2014.(IV.23.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatálytalan 2014. április 23. napjától.

[62] Módosította a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (36) bekezdése. Hatályos: 2011. december 10. naptól.

[63] Módosította a 6/2004.(IV.23.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2014. április 23. napjától.

[64] Hatályon kívül helyezte a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (37) bekezdése. Hatályos: 2011. december 10. napjától.

[65] Hatályon kívül helyezte a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (37) bekezdése. Hatályos: 2011. december 10. napjától.

[66] Hatályon kívül helyezte a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (37) bekezdése. Hatályos: 2011. december 10. napjától.

[67] Módosította a 6/2009. (X.1.) rendelet 7. §-a. Hatályos 2009. október1 napjától.

[68] Hatályon kívül helyezte a 8/2012. (VI.1.) rendelet 24. § h) pontja. Hatályos: 2012. június 1. napjától.

[69] Hatályon kívül helyezte a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (39) bekezdése. Hatályos: 2011. december 10. napjától.

[70] Hatályon kívül helyezte a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (40) bekezdése. Hatályos: 2011. december 10. napjától.

[71] Hatályon kívül helyezte a 20/2011. (XI. 10.) rendelet 1. § (40) bekezdése. Hatályos: 2011. december 10. napjától.

[72] Beiktatta az 1/2009. (II.16.) rendelet 1. § (9) bekezdése. Hatályos 2009. február 16. naptól.

[73] Módosította a 6/2014.(IV.23.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2014. április 23. napjától.

87 Módosította a 14/2016.(XII.08.) rendelet 5. § (3) bekezdése. Hatályos 2016. december 8. naptól.

101Módosította a 4/2021. (III.25.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdése. Hatályos 2021. március 25. napjától.

1. függelék

Jelenleg hatályos jogszabályok87,101

1. A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítési rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III.14.) Kormányrendelet

2. A vizek és a közcélú vizilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Kormányrendelet

3. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet

4. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet

5. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet

6. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII.7.) Kormányrendelet

7. A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet

8. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet

9. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szól 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet

10. A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet

11. Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény

12. A területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet

13. Somogy Megye Területrendezési Tervéről szóló 6/2020. (III. 16.) önkormányzati rendelet

2. függelék

1. Védelemre javasolt helyi jelentőségű természetvédelmi területek:87

Belterületi védett kertek hrsz: 85/50, 195, 475/12, 475/13, 475/14, 453 egy része

Téglagyár hrsz: 02, 03, 04, 05, 06, 07

Kapos menti területek hrsz: 054, 055/24-25, 056, 057, 058/1,2,3, 062, 063, 064, 065, 070, 071, 072, 073/1, 073/4, 073/7-15, 074, 075, 076,

3. függelék

ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ MŰVI ÉRTÉKEK73,87

1.) Országos védelem alatt álló műemlék:

törzss.

azon.

cím

megnevezés

bírság

hrsz

4472

7907

Hunyadi u. 28/A.

R.k. templom

MIII

195

2.) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek helyrajzi számai:

Sorszám

Név

Nyilván-tartási szám

Helyrajzi szám

1.

61-es elkerülő út 30. lelőhely

33272

015/3, 015/4, 015/5

3.

61-es elkerülő út 32. lelőhely

33277

019/57, 039/22, 039/32

4.

61-es elkerülő út 33. lelőhely

39911

019/57, 039/32

5.

61-es elkerülő út 34. lelőhely

33273

019/57, 039/27, 039/28, 039/29

6.

Kaposmérő Csicseri-hegy 1.

51551

068, 069, 070, 1124

8.

Kossuth utca keleti vége

85819

322, 417/1, 417/3, 418, 419

1. melléklet

Természet- és tájvédelem

1./ [69]

2./Helyi jelentőségű természeti emlékek:

Magyar név

Latin név

Hrsz

Megjegyzés

1.

Körtefa

Pyrus communis

035/5

1db

2.

Hársfa

Tillia sp.

035/5

1db

3.

Juharfa sor

Acer sp

022/2

fasor

4.

Hársfa

Tillia sp.

024

1db

5.

Hársfa

Tillia sp.

024

3db

6.

Hársfa

Tillia sp.

024

3db

7.

Erdei fenyő sor

Pinus sylvestris

016/1

fasor

8.

Fűzfa

Salix sp.

012/2

2db

9.

Pinus sylvestris

Erdei fenyő

018/2

4db

10.

Nagylevelű hárs

Tilia platiphyllos

018/3, 018/4

5db

11.

Vadgesztenye

Aesculus hippocastanum

018/4

2db

12.

Juharfa

Acer sp.

018/4

2db

13.

Erdei fenyő fasor

Pinus sylvestris

016/3

fasor

14.

Cseresznyefa

Cerasus vulgaris

23

3db

15.

Juharfa

Acer sp.

168

1db

16.

Fehér fűz

Salix alba

109

1db

17.

Vadgesztenye fasor

Aesculus hippocastanum

300

Kétoldali fasor

18.

Vadgesztenye fasor

Aesculus hippocastanum

298

Kétoldali fasor

19.

Vadgesztenye

Aesculus hippocastanum

135

2db

20.

Vadgesztenye

Aesculus hippocastanum

133

1db

21.

Fekete dió

Juglans nigra

133

1db

22.

Fekete dió

Juglans nigra

133/29

4db

23.

Hársfa

Tilia sp.

194

3db

24.

Diófa

Juglans regia

249

1db

25.

Hársfa

Tilia sp.

217/1

1db

26.

Hársfa

Tilia sp.

215/5

2db

27.

Hársfa

Tilia sp.

467

1db

28.

Diófa

Juglasn regia

524/2

1db

29.

Szelídgesztenye

Castanea sativa

817/3

4db

30.

Tölgyfa

Quercus sp.

783

1db

31.

Cseresznyefa

Cerasus vulgaris

951/2

1db

32.

Diófa

Juglans regia

920

1db

33.

Kocsánytalan tölgy

Quercus petrea

919

1db

34.

Fűzfa sor

Salix sp.

1109

Fasor

35.

Szelídgesztenye

Castanea sativa

1108

5db

36.

Hamisciprus

Chamaecyparissus sp.

1105

1db

37.

Cseresznyefa

Cerasus vulgaris

896/4

1db

38.

Diófa

Juglans regia

886/3

2db

39.

Diófa

Juglans regia

886/2

1db

40.

Szelídgesztenye

Castanea sativa

886/2

1db

2. melléklet

Művi értékek védelme

[70] Országos védelem alatt álló műemlék:

[71] Műemléki környezetet képező ingatlanok helyrajzi számai:

Helyi jelentőségű művi értékek:

1./ Lakóház Rákóczi F. u. 101. 97 hrsz

2./ Lakóház Rákóczi F. u. 75. 115 hrsz

3./ Lakóház Rákóczi F. u. 73. 116 hrsz

4./ Lakóház Kossuth L. u. 67. 234/1hrsz

5./ Lakóház Kossuth L. u. 93. 264/2 hrsz

6./ Lakóház és gazdasági épület Kossuth L. u. 128. 337 hrsz

7./ Gazdasági épület Kossuth L. u. 126. 338 hrsz

8./ Lakóház és gazdasági épület Kossuth L. u. 112. 346 hrsz

9./ Lakóház és gazdasági épület Kossuth L. u. 28. 422/1 hrsz

10./ Lakóház Kossuth L. u. 10. 433 hrsz

11./ Parókia épülete Hunyadi J. u. 7. 473/2 hrsz

12./ Református templom Hunyadi J. u. 474 hrsz

13./ Iskola konyha épülete Hunyadi J. u. 9.-11. 475/1 hrsz

14./ Lakóház és gazdasági épület Rákóczi F. u. 5. 515 hrsz

15./ Lakóház Petőfi u. 16. 523/2 hrsz

16./ Pince Szőlőhegy 738 hrsz

17./ Présház Szőlőhegy 754 hrsz

18./ Pince Szőlőhegy 799/2 hrsz

19./ Présház Szőlőhegy 813 hrsz

20./ Présház Szőlőhegy 814 hrsz

21./ Pince Szőlőhegy 904/2 hrsz

22./ Vasúti őrház Külterület 018/2 hrsz

23./ Gazdasági épület Ebédvesztő-puszta 030/3 hrsz

24./ Harangláb, kőkereszt, emlékmű Ebédvesztő-puszta 035/5 hrsz

[72] 25./Faluház Rákóczi u.41. 133/29 hrsz

Az R mellékletét képező belterületi szabályozás terv 2006.február 15-től az 1/2006. (II.15.) számú rendelet alapján módosul.

Az R mellékletét képező szabályozási tervek 5., 6., 7., 8. és 9. számú mellékletei 2009. február 16. naptól az 1/2009. (II.16.) rendelet alapján módosul.

Az R mellékletét képező szabályozási terv a 2.2.1., 2.2.2. és 2.3. számú szabályozási tervlappal egészül ki a 20/2011. (XI. 10.) 2. § szerint.

Az R mellékletét képező külterületi szabályozás terve 2012. december 30-tól a 19/2012. (XII.30.) számú rendelet alapján módosul.