1. § E rendelet célja, hogy meghatározza Kaposmérő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által biztosított - a gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról szóló, többször módosított 1997.évi XXXI. törvényben ( a továbbiakban: Gyvt.) is szabályozott, a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásának forrásait, feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét.

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel- a község területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint- ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik- az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire.

(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001.évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire.

(3) Magyarországon tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

10. § (1) Kaposmérő Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban (a továbbiakban: rendkívüli támogatás) részesíti, ha:

11. § (1) A képviselő-testület a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

(2) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás nyújtható a gyermekét egyedül nevelő szülő részére akkor is, ha az egy főre eső jövedelme maximum 20%-kal meghaladja a (2) bekezdésben meghatározott értékhatárt.

(3) A rendkívüli támogatás egyszeri összege gyermekenként 6.000,-Ft-ig terjedhet.

(4) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egy naptári éven belül családonként két alkalommal adható.

(5) Különös méltánylást igénylő esetben a kérelmező évente legfeljebb további egy alkalommal, illetve jövedelmére tekintet nélkül is rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető. Méltányosságot csak a képviselő-testület gyakorolhatja.

12. § (1) A rendkívüli támogatás iránti kérelem benyújtását követően a családnál környezettanulmányt kell készíteni.

(2) A rendkívüli támogatás megállapításáról, összegéről és formájáról határozatban kell rendelkezni.

13. § A rendkívüli támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskörének gyakorlását - a 11. §.(6) bekezdésében foglaltak kivételével - a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

14. § (1) A rendszeres támogatás megállapítható készpénzben, és természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(2) Természetbeni ellátás formájában nyújtható a rendszeres támogatás, vagy annak egy része, az általános iskoláskorú:

15. § (1) A rendkívüli támogatás készpénzben és természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(2) Természetbeni ellátás formájában nyújtható az ellátás a védelembe vett gyerekek számára különösen akkor, ha:

16. §⁸ (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti kérelmet a körjegyzőséghez kell benyújtani.

(2) A kérelemben valamint a jövedelem- és vagyonnyilatkozatban szereplő adatok valódiságának a megállapítása környezettanulmány készítésével vizsgálható.

(3) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján megállapítható, hogy a gyermeket gondozó családban a család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban foglalt adatoknak a felhívja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására.

17. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele - ha a Gyvt. másként nem rendelkezik - önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője ( a továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.

(2)⁹ A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére iránynyulú kérelmét a Szociális Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez nyújthatja be.

18. § (1) A gyermekjóléti alapellátás célja a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének jólétének a családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése illetve a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzése.

(2) Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

19. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszűntetését. Az önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás keretein belül Gyvt. 39. § -ban meghatározott feladatait biztosítja.

(2) A gyermekjóléti szolgálat nevelési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, a Gyvt-ben meghatározottak alapján együttműködve a gyermekvédelemmel foglalkozó más intézménnyel, szervezetekkel, és személyekkel.

(3) A gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatás térítésmentes.

20. § (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal történő ellátásáról mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról ( teljeskörű ellátás) kell gondoskodni.

(2)¹⁰ ) A gyermekek átmeneti gondoskodását, mint alapellátási feladatát az önkormányzat más szervvel kötendő ellátási szerződés útján biztosítja.

21. § Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a Gyvt. 41. §.-ában meghatározottak szerint óvoda, általános iskolai napközi keretében szervezi meg.

22. § (1) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.

(2) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente egy alkalommal állapítja meg. Az intézményi térítési díjat külön rendelet melléklete tartalmazza.

(3) Az intézményi térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege.

(4) A személyi térítési díjat az adott intézmény vezetője állapítja meg az intézményi térítési díj egy napja jutó, általános forgalmi adóval növelt összege, az igénybe vett étkezések száma.

(5) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(6) Ingyenes ellátást kell biztosítani, ha a térítési díj fizetésre kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik.

23. § (1) Gyermekétkeztetés esetén a Gyvt. 148. §. (5) bekezdésében meghatározott normatív kedvezményt kell biztosítani az ellátottaknak.

(2) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe.

24. § (1) Az intézmény vezetője az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet a személyi térítési díjról.

(2) Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a polgármesterhez fordulhat. Ebben az esetben a kérelemről határozatban kell dönteni.

(3) A személyi térítési díjat egy havi időtartamra előre kell megfizetni.

(4)¹¹ ) A személyi térítési díjat havonta minden hónap 15 napjáig kell megfizetni. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztja, az intézményvezető 15 napos határidővel felszólítja, az elmaradt térítési díj befizetésére.