Kaposmérő község képviselő testületének 5/2008 (VII.1..) önkormányzati rendelete
Kaposmérő Községi Önkormányzat
Hatályos: 2008. 07. 01- 2016. 02. 14Kaposmérő község képviselő testületének 5/2008 (VII.1..) önkormányzati rendelete
Kaposmérő Községi Önkormányzat
16/2004.(V.1.) önkormányzati
r e n d e l e t
a közterület – használatáról
Általános rendelkezések
1. § A rendelet célja, hogy
a) meghatározza a közterületek használatának rendjére vonatkozó szabályokat, figyelemmel a helyi adottságokra, a lakossági igényekre, a műemlékvédelmi, a községrendezési, közlekedésbiztonsági szempontokra;
b) megállapítsa a közterület-használati díj mértékét és fizetésének a módját;
c) szabályozza az engedély nélkül tárolt, üzemképtelen járművekkel kapcsolatos eljárást.
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Kaposmérő község közigazgatási területén belül az önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő, az ingatlan–nyilvántartásban közterületként /pl. közút, járda, tér/ nyilvántartott belterületi földrészletekre, továbbá a belterületi földrészletek közhasználatra átadott részére (a továbbiakban együtt: közterület).
(2) Rendelkezései minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre vonatkoznak, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község területén tartózkodnak és tevékenykednek, illetve közterületet vesznek igénybe.
3. § A közterületeket, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően – állaguk sérelme nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával – mindenki ingyenesen használhatja.
Közterület-használat engedélyezése, a közterület igénybevétele
4. § (1) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatához közterület - használati engedély vagy képviselő-testületi hozzájárulás és területbérleti szerződés szükséges.
(2) Közterület – használati engedélyt kell beszerezni:
a) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető, hirdető berendezés, cég- és címtábla elhelyezésére,
b) mobil elárusító fülke, pavilon ideiglenes elhelyezésére,
c) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére,
d) szobor, emlékmű és köztárgyak elhelyezésére,
e) önálló hirdető berendezések, figyelmeztető – és tájékoztató táblák elhelyezésére,
f) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék ideiglenes elhelyezésére,
g) alkalmi és mozgóárusításra – vasár- és ünnepnap kivételével – a 3. számú mellékletben meghatározott hrsz-ú ingatlanokon,
h) kiállítás, alkalmi vásár céljára,
i) vendéglátó-ipari előkert, kitelepülés céljára, üzleti szállítás, illetve rakodás alkalmával göngyölegek ideiglenes elhelyezésére, árukirakodásra,
j) üzemképtelen jármű ideiglenes tárolására,
k) teher- és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató munkagép, pótkocsi tárolására vonatkozóan.
5. § Nem kell közterület-használati engedély:
a) közút (járda) építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban, a közút (járda) területének elfoglalásához,
b) úttartozékok és a közúti közlekedés irányítását szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
c) a közterületen, illetve az alatt vagy felett elhelyezett postai távközlési kábelek, további közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkákhoz, illetve lerakásához, feltéve, hogy az a közlekedést nem akadályozza.
6. § (1) A közterület- használati engedély előkészítését a jegyző végzi. A kérelmet a jegyzőhöz, az 1. sz. melléklet szerint kell benyújtani. Az engedély megadása a polgármester hatáskörébe tartozik. A döntés meghozatalára az önkormányzati hatósági ügyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Az engedély
7. § (1) Közterület tartós, állandó jellegű használatához – feltéve, hogy a használat módja nem esik a 4. § (2) bekezdés hatálya alá - képviselőtestületi hozzájárulás és területbérleti szerződés szükséges.
(2) A képviselő – testületi hozzájárulást tartalmazó határozatban rendelkezni kell a bérleti szerződés időtartamáról, a bérleti díjról valamint a bérleti szerződéssel kapcsolatban felmerülő további kikötésekről.
(3) A közterület állandó jellegű használatára az igénybevevővel bérleti szerződést kell kötni,
8. § Nem adható közterület-használati engedély illetőleg képviselő-testületi hozzájárulás:
a) közlekedési területre, csak a közlekedési szakhatóság előzetes hozzájárulásával, műemlékileg vagy egyéb szempontból védett területre, csak a műemléki, illetve egyéb szakhatóság előzetes hozzájárulásával;
b) tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására, az eseti rendezvények kivételével szeszes ital árusítására, szexuális áruk forgalmazására, cirkusz és mutatványos tevékenység céljára,
c) teher- és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, vontató munkagép, pótkocsi, 12 főnél nagyobb befogadóképességű autóbusz közúton, közterületen való tárolására, kivéve a táblával kijelölt közterületeket,
d) lakosság nyugalmát vagy a közerkölcsöt sértő tevékenység végzésére.
9. § (1) Amennyiben a közterületen folytatni kívánt tevékenységet (ide értve az önálló hirdető berendezések, figyelmeztető és tájékoztató táblák elhelyezését is) jogszabály valamely hatóság vagy más szerv engedélyéhez, hozzájárulásához köti, a közterület-használati engedély illetőleg képviselő-testületi hozzájárulás csak az engedély, hozzájárulás megléte esetén adható ki.
(2) Az engedélyes, köteles az igénybe vett területet és környezetét tisztán tartani, gondozni. Az engedély érvényének meghosszabbítására irányuló eljárás során a jegyző köteles ellenőrizni, hogy a közterület használója a jogszabály által előírtakat betartja-e.
A közterület használati díj mértéke, fizetésének módja
10. § (1) Az engedélyes, a bérlő a közterület használatáért díjat (bérleti díjat) köteles fizetni. A díj mértékét a 2. sz. melléklet tartalmazza, a fizetendő díjat és megfizetésének határidejét, módját a határozatban, illetve a szerződésben kell meghatározni.
(2) Az engedélyes, a bérlő a közterület használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.
(3) A létesítményekkel elfoglalt közterületek nagyságának meghatározásánál a létesítmény alapterületét és használathoz szükséges csatlakozó terület mértékét az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (X.II.) Korm. rendelet /OTÉK/ szerint kell figyelembe venni. Cég-, cím-, és hirdetőtábla, hirdető berendezés, transzparens elhelyezése esetén annak felületét kell alapul venni. A díj szempontjából minden megkezdett hónap, nap, m² egésznek számít.
(4) A díj befizetésének tényét a körjegyzőségnél a befizetésre megszabott határidő lejártát követő 15 napon belül igazolni kell.
Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól
11. § A polgármester a következő esetekben a közterület-használati díj fizetésének kötelezettsége alól – kérelemre – részben vagy egészben felmentést adhat:
A közterület-használati engedély visszavonása
12. § Az engedélyt meg kell vonni, ha az engedélyes a közterületet az engedélytől eltérő célra vagy módon használja, vagy a díjfizetés tényét az esedékesség időpontját követő 15 napon belül nem tudja bizonyítani.
Az üzemképtelen járművek közterületen történő tárolása
13. § (1) A rendelet alkalmazása szempontjából üzemképtelen jármű:
a) a hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező az a jármű, amely egyébként közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt,
b) baleset folytán megsérült és elhagyott jármű,
c) műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan, mert hiányos vagy roncs, vagy sérült.
(2) Közterületen üzemképtelen jármű közterület-használati engedély nélkül nem tárolható, az üzembentartó vagy tulajdonos (a továbbiakban: üzembentartó) az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles a közterületről 30 napon belül eltávolítani.
14. § (1) Üzemképtelen jármű közterület-használati engedélyét az üzemben tartónak kell megkérni.
(2) Üzemképtelen jármű közterületen történő tárolására közterület-használati engedély a Közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975 (II.5.) KPM-BM együttes rendeletében /KRESZ/ meghatározottakon túl legfeljebb 30 napra adható.
Ellenőrzés, az engedély, hozzájárulás nélküli használat következményei
15. § A közterület-használat szabályszerűségének ellenőrzéséről a polgármester gondoskodik
16. § A közterület engedélyhez, hozzájáruláshoz kötött, de engedély, hozzájárulás nélküli vagy attól eltérő használata esetén a használót a polgármester határidő tűzésével felhívja a használat megszüntetésére, és a közterület – saját költéségén, kártalanítási igény nélkül történő – eredeti állapotának helyreállítására.
17. § (1) Szabálysértést követ el, és – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 30 000 forintig terjedő bírsággal sújtható az, aki a közterületet engedély, hozzájárulás nélkül igénybe veszi, azt az engedélytől eltérő módon használja, és e tevékenységével a rendelet 16. §-ában meghatározott figyelmeztetés ellenére sem hagy fel.
(2) Aki hirdetőtáblát, hirdető berendezést, hirdetés céljára szolgáló ábrázolást engedély, hozzájárulás nélkül e célra ki nem jelölt helyen létesít, azzal szemben az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28.) Korm. rendelet szabályai szerint kell eljárni.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértések tetten ért elkövetése esetén helyszíni bírság szabható ki, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény helyszíni bírságra vonatkozó szabályai szerint.
Záró rendelkezések
18. § (1) A képviselő-testület a közterület használattal kapcsolatos – e rendeletben szabályozott hatáskörét – a polgármesterre ruházza.
(2) E rendelet 2004. év május 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a közterület használatáról 16/2000. (XII.16.) számú rendelet hatályát veszti. Kihirdetéséről az SZMSZ-ben foglaltak szerint a körjegyző gondoskodik.
1. számú melléklete
2. számú melléklete
3. számú melléklete