Kaposmérő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

1/2014. (II.01.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatás és a szociális ellátások helyi szabályairól

Kaposmérő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Sztv.) 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (1) és (3) bekezdésben, 45. § (1) és (3) bekezdésében, 47. § (1) és (3) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, 34. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. §

(1) E rendelet célja, hogy az Sztv. és a Gyvt. helyi végrehajtásaként a helyi sajátosságoknak megfelelően, meghatározza az önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, jogosultsági feltételeit, azok érvényesítésének garanciáit.

(2) A szociális segítséget minden olyan esetben, amikor lehetséges, az egész család támogatására kell felhasználni, és előnyben kell részesíteni azokat a szociális ellátási formákat, amelyek a család szerepét ezáltal erősítik.

(3) A szociális segítség megítélése során az érintett egyének és családok esetében alkalmazni kell az egyéni felelősség elvét.

A rendelet hatálya

2. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed az Sztv. 3. § (1) - (3) bekezdéseiben, 7. § (1) bekezdésében, valamint a Gyvt. 4. § (1) - (4) bekezdéseiben meghatározott személyekre, amennyiben Kaposmérő község közigazgatási területén állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek.

(2) Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások tekintetében e rendelet hatálya kiterjed Kaposmérő község közigazgatási területén bejelentett lakcímmel rendelkező, életvitelszerűen a község területén élő személyekre, hajléktalan személyekre.

(3) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Sztv.-ben foglaltak az irányadók.

Eljárási rendelkezések

3.§

(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket, a körjegyzőségi hivatalban – a továbbiakban hivatal – lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.

(2) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást.

(3) A szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény (Kaposmérői Szociális Alapszolgáltatási Központ) útján történik. Az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Központ Vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1.számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

(5) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – azt a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

II. fejezet

Pénzbeli és természetbeni ellátások, az ellátások formái

Rendszeres szociális segély

4. §

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő személyek vonatkozásában az együttműködésre kijelölt szerv a Kaposmérői Szociális Alapszolgáltatási Központ (továbbiakban: SZASZK)

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében köteles:

a) az Sztv-ben foglalt kötelezettségének eleget tenni,

b) a SZASZK-kal, illetve a beilleszkedési programban megjelölt szervezetekkel rendszeres kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban, de legalább kéthavonta személyesen megjelenni.

(3) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát köteles haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül bejelenteni a SZASZK-nak, illetve az általa meghatározott szervezet/szervezetek felé. Az akadályoztatás okát a bejelentéssel egyidejűleg, de legkésőbb 5 munkanapon belül köteles hitelt érdemlő módon igazolni, melynek megalapozottságát a SZASZK köteles vizsgálni.

5. §

(1) Rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki:

a) legalább 25 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, de egészségkárosodásának mértéke nem éri el az 50 %-ot, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján meghaladja az 50 %-os mértéket, de nem haladja meg a 75 %-os mértéket,

b) vagy pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt rendszeres orvosi kezelés alatt áll.

(2) A rendszeres szociális segély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) az (1) bekezdés a) pont szerinti esetben az orvos-szakértői szerv által kiadott, az egészségkárosodás vagy a munkaképesség-csökkenés mértékét tartalmazó, érvényes szakhatósági állásfoglalás vagy szakértői vélemény másolatát, amennyiben a kérelmező orvos-szakértői szerv által kiadott szakértői véleménnyel nem rendelkezik, az orvos-szakértői vizsgálatra történő beutalásról a jegyző gondoskodik,

 b) az (1) bekezdés b) pont szerinti esetben a kezelést végző szakorvos által kiadott igazolást a rendszeres orvosi kezelés fennállásáról.

6. §

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a SZASZK-kal való együttműködés keretében az alábbiak szerint köteles eljárni:

a) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül meg kell jelennie a SZASZK-nál,

b) részt kell vennie az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában,

c) megállapodást kell kötnie a beilleszkedési program megvalósítására 60 napon belül,

d) eleget kell tennie a beilleszkedést segítő programra kötött megállapodásban foglaltaknak.

(2) A SZASZK – a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 17. §-ban meghatározott feladatain túl - írásban tájékoztatja az önkormányzatot:

a) a nem foglalkoztatott személy nyilvántartásba vételéről,

b) a beilleszkedést segítő programról,

c) a beilleszkedést segítő program módosításáról, annak egy példányával.

(3) A beilleszkedést segítő programok típusai:

a) a rendszeres szociális segélyben részesülő személy saját erőforrásainak feltárására irányuló egyéni programok,

b) a megváltozott élethelyzethez való alkalmazkodást, tartós munkanélküliség okozta traumák feloldását segítő programok,

c) életmódot formáló egyéni és csoportos foglalkozások, egészségi, szociális és mentális állapot javítását célzó programok /kommunikációs tréning, személyiségfejlesztő tréning/

d) hátrányos helyzetből adódó problémák leküzdését szolgáló programok.

7. §

(1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból:

a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilvántartásba vétele céljából nem jelenik meg a SZASZK-nál,

b) az együttműködési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget,

c) a beilleszkedést segítő program bármely pontjának nem tesz eleget,

d) akadályoztatása okát az előírt határidőben nem jelenti, vagy hitelt érdemlően igazolni nem tudja,

e) a beilleszkedést segítő programban meghatározott szervezettel/szervezetekkel a kapcsolatot nem veszi fel, vagy az általuk meghatározott időben nem jelenik meg,

f) a beilleszkedést segítő program kidolgozásában nem működik közre,

g) a beilleszkedést segítő programot nem írja alá.

(2) Az együttműködési kötelezettség elmulasztása esetén a SZASZK soron kívül vizsgálja a mulasztás okát, s amennyiben az a nem foglalkoztatott személy számára felróható, úgy az együttműködési kötelezettség megszegését 3 munkanapon belül köteles az önkormányzatnak jelezni.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

8. §

(1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy, foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapítására való jogosultságának egyéb feltétele, hogy lakókörnyezete rendezett legyen.

(2) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatást kérelmező, illetve az ellátás jogosultja az általa életvitelszerűen lakott lakást vagy házat:

a) tisztán, rendezetten, higiénikus állapotban tartja,

b) az ingatlan állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát biztosítja,

c) a házhoz tartozó udvart és kertet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, továbbá

d) a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartásáról gondoskodik

(3) A jegyző a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapítására irányuló kérelem benyújtását követő 10 napon belül helyszíni szemle (környezettanulmány) lefolytatása során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről.

(4) Ha a lakókörnyezet a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző ötnapos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját – az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével – a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemlén győződik meg.

(5) Aki a lakókörnyezete rendezettségét a kitűzött határidőig nem biztosítja, annak foglalkoztatást helyettesítő támogatás nem állapítható meg, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatást meg kell szüntetni, ha a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek – a felszólítás ellenére – nem tesz eleget.

Ápolási díj

9. §

(1) Ápolási díjra jogosult az a nagykorú hozzátartozó, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg, önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló személy gondozását végzi és az egy főre jutó havi jövedelem családban élők esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, egyedülálló esetén annak 150 %-át nem haladja meg.

(2) Az ápolási díj összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a. 

(3) Az ápolási díj megállapítását megelőzően az ápolási kötelezettség teljesítésére is tekintettel környezettanulmányt kell készíteni.

(4) Az ápolási díjra való jogosultság fennállását évente felül kell vizsgálni.

10. §

(1) Az ápolást végző személy nem teljesíti ápolási kötelezettségét:

a) ha az ápolt személy, illetve a lakókörnyezet gondozatlan, rendezetlen állapotban van,

b) ha az ápolt személy élelmezéséről nem, vagy hiányosan gondoskodik,

c) ha az ápolt háziorvosával nem tartja rendszeresen a kapcsolatot, illetőleg az ápolt gyógyszerezéséről nem gondoskodik.

(2) A SZASZK házi segítségnyújtást végző munkatársa az írásos felkérés alapján 15 napon belül:

a) a helyszínen ellenőrzi az ápolási kötelezettség teljesítését,

b) szükség esetén együttműködik az ápolt háziorvosával annak érdekében, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségügyi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól,

c) az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a döntésre jogosult szervet.

Önkormányzati segély

11. §

Az önkormányzat a vagyonnal nem rendelkező, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő egyedülálló személyek, rászoruló gyermekek, valamint családok részére önkormányzati segélyt nyújt.

12. §

(1) Egy naptári éven belül ugyanazon egyedülálló személy vagy család legfeljebb 4 alkalommal részesíthető átmeneti segélyben, melyet a jogosult köteles a határozatban megjelölt célra felhasználni.

(2) Az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi jövedelemhatár

a) háztartásban vagy családban élők esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%- át,

b) egyedül élő esetén annak 200%-át nem haladhatja meg.

(3) Önkormányzati segély természetbeni ellátásként:

a) a téli krízisidőszakban (november 1. – március 31.) tüzelősegély, valamint

b) közüzemi díjak kifizetéséhez nyújtott támogatás formájában nyújtható.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben az önkormányzati segélyben megállapított összeget közvetlenül a közüzemi szolgáltató részére kell folyósítani.

(5) Az önkormányzati segély összege - a segélyezett összes körülményének mérlegelése függvényében - esetenként minimum 2.000,- Ft, maximális összege pedig a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50 %-val lehet azonos, azonban az egy naptári évben megállapított önkormányzati segély együttes összege nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

(6) Egy naptári éven belül négy alkalommal állapítható meg önkormányzati segély annak a gyermeket nevelő családnak, ahol a családban nevelt gyermek a 14. §-ban foglalt feltételek szerint önkormányzati segélyben részesül.

13. §

(1) A 12. §-ban foglaltakon túlmenően évente két alkalommal rendkívüli önkormányzati segélyben részesülhet az a személy:

 a) akit elemi kár ért,

 b) akinek a lakásában önhibáján kívül olyan kár keletkezett, amelynek kijavítására önerőből nem képes,

 c) aki súlyos betegségben szenved és kezelésének költségeit megélhetése veszélyeztetése nélkül nem képes viselni,

 d) aki elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti,

(2) A rendkívüli önkormányzati segély megállapítását megelőzően szükség esetén környezettanulmányt kell készíteni.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén, amikor a kár ténye és mértéke kétséget kizáróan nem állapítható meg, szakértői véleménnyel kell alátámasztani, amennyiben a károsult a károsodott vagyontárgyra biztosítással rendelkezett, méltányosságot nem lehet gyakorolni.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja esetén a betegség tényét szakorvosi dokumentációval kell alátámasztani.

(5) Az (1) bekezdés d) pontja esetén a temetés költségét a kérelmező nevére kiállított számlával kell igazolni.  

Közeli hozzátartozó halála miatt kérelmet, legfeljebb a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani.

(6) A rendkívüli önkormányzati segély megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi jövedelemhatár egyedülálló esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 350%-a, családban élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-a.

(7) A megállapított rendkívüli önkormányzati segély éves összege nem lehet magasabb a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegénél.

(8) A temetési segély összege 10.000,- Ft.

14. §

(1) Azon gyermek részére, akiknek ellátásáról családja más módon nem tud gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen betegség, iskoláztatás, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése – miatt a gyermeket gondozó család anyagi segítségre szorul, évente négy alkalommal önkormányzati segély állapítható meg.

(2) Az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre eső havi jövedelem a gyermeket nevelő családban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át, ha a gyermeket egyedül neveli a szülő öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át nem haladhatja meg.

(3) Az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek szülője, vagy a gyermek törvényes képviselője kapcsolattartás címén kérheti önkormányzati segély megállapítását, ha a 12. § (2) bekezdésben meghatározott jövedelmi feltételeknek megfelel.

(4) A (3) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell az ideiglenes vagy tartós nevelésbe vételről szóló határozatot.

(5) A támogatás gyermekenkénti éves összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át.

Közgyógyellátás

15. §

(1) Közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg méltányosságból annak a személynek, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át, feltéve, hogy a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a területileg illetékes MEP által elismert összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladja.

(2) A méltányossági alapon kiállított közgyógyellátási igazolványok után az önkormányzat az Szt-ben meghatározott térítési díjat fizet.

Kamatmentes kölcsön

16. §

Kaposmérő Önkormányzat Képviselő-testülete kamatmentes szociális kölcsönben részesítheti évente egy alkalommal legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíj minimum háromszorosának megfelelő összeg erejéig azt a rászoruló személyt,

a.) akinek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj minimum mindenkori összegét eléri, de annak kétszeresét nem haladja meg.

b.) rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére.

17. §

Nem részesíthető kölcsönben, aki a feltételeknek egyébként megfelelő személy, ha:

- önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe,

- korábban igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza.

18. §.

(1) A kölcsönt, ha annak összege az öregségi nyugdíj minimumot nem haladja meg három hónap, ha az öregségi nyugdíj minimum kétszeresét nem haladja meg hat hónap, ha az öregségi nyugdíj minimum háromszorosát nem haladja meg kilenc hónap alatt kell visszafizetni, az előre meghatározott részletekben, havonta.

(2) Az első részletet a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjáig kell visszafizetni.

(3) A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósítás célját, összegét, a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját.

(4) A szociális kölcsön megállapítására vonatkozó hatáskört, amennyiben annak összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot nem haladja meg, a polgármester gyakorolja.

Szociális célú tűzifa juttatás

19.§

 (1) Szociális célú tűzifa juttatásra jogosult az a kérelmező, akinek háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 250 %-át nem haladja meg, vagyona a háztartás tagjai egyikének sincs és a tűzifa beszerzéséről más módon gondoskodni nem tud.

(2) Tűzifa juttatás egy háztartásban csak egy személynek állapítható meg, legfeljebb 5 m³ mennyiségig, kizárólag természetbeni ellátás formájában.

(3) Kihűlés és fagyhalál veszélyének észlelése esetén, a SZASZK javaslata alapján a tűzifa juttatás iránti eljárás hivatalból is indítható.

(4) Az elbírálás során előnyt élvez az:

a.) aki aktív korú ellátásra jogosult,

b.) aki lakásfenntartási támogatásra jogosult,

c.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő család,

d.) aki részére a tűzifa biztosítását a kihűlés és fagyhalál veszélyének észlelése miatt a SZASZK javasolta.

20.§

(1) A tűzifa iránti kérelmeket 2014. január 31-ig lehet benyújtani azzal, hogy a tűzifa vásárlás céljából benyújtott és még el nem bírált rendkívüli szociális segély iránti kérelmeket tűzifa iránti kérelemnek kell tekintetni. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) Tűzifa csak a helyi önkormányzatok szociális célú tűzifavásárlásához kapcsolódó kiegészítő támogatásról szóló 57/2013. (X. 4.) BM rendeletben meghatározott mennyiség erejéig nyújtható.

(3) A tűzifa iránti kérelmek elbírálásáról – a SZASZK-kal történő egyeztetést követően – a Polgármester dönt.

(4) A tűzifa beszerzéséről és szállításáról az önkormányzat gondoskodik.

Iskolások tanévkezdési támogatása

21. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a településen állandó lakcímmel rendelőző általános iskolába, illetve középfokú intézményekben tanulmányokat folytató iskolás diákokra. 

(2) A kérelemhez be kell mutatni az iskolalátogatási igazolást.

(3) A támogatás összege: 3.000,- Ft

(4) A támogatást az iskolakezdést követő 90 napon belül lehet igényelni. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(5) Az ellátást nem veheti igénybe, aki részére a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény ingyenes tankönyvet biztosít.

III. fejezet

Szociális szolgáltatások, gyermekjóléti alapellátások

22. §

Kaposmérő Község Önkormányzata az Szt. 86. § és Gyvt. 94. §. alapján az alábbi személyes gondoskodás formáit biztosítja a Kaposmérő és Környéke Szociális Társulás által fenntartott Kaposmérői Szociális Alapszolgáltatási Központon keresztül.

(1) Szociális alapszolgáltatások:

a) étkeztetés

b) házi segítségnyújtás

c) családsegítés

d) nappali ellátás

(2) Gyermekjóléti alapellátások: gyermekjóléti szolgálat

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének rendjét a szociális és gyermekjóléti intézmények fenntartója a Kaposmérő és Környéke Szociális Társulása határozza meg a települési önkormányzatok egyetértésével.

(4) Az önkormányzat a házi segítségnyújtást az Szt. 63. §-a alapján, a családsegítést az Szt. 64. §-a alapján, az étkezést a (8)-(10) bekezdés alapján biztosítja.

(5) Nappali ellátás kertében működő idősek klubja elsősorban a saját otthonukban élők részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az lapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. az idősek klubjába felvehető az a 18. életévet betöltött személy is, aki önmaga ellátásra részben képes és egészségi állapotára figyelemmel szociális és mentális támogatásra szorul.

(6) Az étkezés, a házi segítségnyújtás és a nappali ellátás iránti kérelmet a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 1. számú mellékletében szereplő nyomtatványon kell benyújtani. A kérelmet környezettanulmány alapján a SZASZK vezetője bírálja el.”

(7) A kérelmezőt a SZASZK vezetője 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 6. számú melléklete alapján kiállított formanyomtatványon értesíti az ellátás biztosításáról.

(8) Étkezés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodni kell, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(9) A szociális étkezés igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult, akinek önellátó képessége olyan mértékben csökkent, hogy önállóan étkezéséről gondoskodni nem tud:

a) 62 életévét betöltötte, vagy

b) korhatárra tekintet nélkül, akiknek

ba) egészségi állapota, vagy

bb) fogyatékossága, vagy

bc) pszichiátriai betegsége, vagy

bd) szenvedélybetegsége, vagy

be) hajléktalansága

indokolja.

(10) A szociális rászorultság igazolására a következő iratokat illetve nyilatkozatokat lehet elfogadni:

a) a (8) bekezdés ba) és bd) pontokban meghatározott esetekben  szakorvosi igazolást,

b) a (8) bekezdés bb) pontban meghatározott esetben fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát, illetve magasabb összegű családi pótlékot megállapító, folyósítását igazoló határozatot, szakvéleményt, illetve iratot,

c) a (8) bekezdés bc) pontban meghatározott esetben pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményt,

d) (8) bekezdés be) pontban meghatározott esetben a lakcím igazolására személyi igazolványt, illetve lakcímet igazoló hatósági igazolványt, amely szerint az igénylő bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, illetve akinek bejelentett lakóhelye hajléktalan szállás.

(11) Az étkezést igénylők közül az önkormányzat az étel kiszállítását azon személyek részére biztosítja, aki:

a.) az önkormányzat által nyilvántartott súlyos mozgáskorlátozott személy;

b.) fogyatékossági támogatásban részesülő személy;

c.) vakok személyi járadékában részesülő személy; 

d.) egészségi állapotában bekövetkezett ideiglenesen mozgásképtelen, fekvőbeteg személy.

(12) A (10) bekezdés d.) pontjában meghatározott esetben szakorvosi szakvélemény alapján a kiszállítást a polgármester engedélyezi.

(13) A (10) bekezdés a-c.) pontok esetében a rászorultságot a (9) bekezdés a-c.) pontjaiban felsorolt iratokkal, nyilatkozatokkal lehet igazolni.

Az intézményi jogviszony megszűnése

23. §

(1) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő:

a.) a térítési díjat 2 hónapon keresztül nem fizeti ki,

b.) a szolgáltatást 1 hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c.) elhalálozik,

d.) kéri az ellátás megszüntetését.

(2) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt.

IV. fejezet
Eljárási rendelkezések

24. §

(1) Az e rendeletben meghatározott feladatok vonatkozásában - a 16.§-ban foglaltak kivételével – a hatáskörök gyakorlója a polgármester.

(2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos Sztv. rendelkezései az irányadók.

25. §

(1) Az e rendeletben szabályozott ellátások megállapítása iránti kérelmeket a Kaposmérői Közös Önkormányzati Hivatalnál kell benyújtani formanyomtatványon.

(2) A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni támogatásra történő jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga és közeli hozzátartozói személyi adatairól, családja vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, a szükséges igazolásokat mellékelni, vagy annak hivatalból történő megkéréséhez hozzájárulni.

Záró rendelkezések

26. §

(1) Ez a rendelet 2014. február 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet 19. §-20. §-a hatályát veszti 2014. február 16. napján. 

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló többször módosított 8/2004. (IV.30.) önkormányzati rendelet, és a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló többször módosított 11/2004. (IV.30.) önkormányzati rendelet.

Kaposmérő, 2014. január 21.

Prukner Gábor sk.                                     dr. Mészáros Renáta sk.

   polgármester                                                       jegyző

Kihirdetési záradék:

Kihirdetve:

Kaposmérő, 2014. február 1.

                                                 dr. Mészáros Renáta sk.

                                                            jegyző