Kaposmérő község képviselő testületének 15/2014 (X.20.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2023. 06. 05- 2023. 07. 12

Kaposmérő község képviselő testületének 15/2014 (X.20.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2023.06.05.

Kaposmérő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény. (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) d) pontja szerinti feladatkörében eljárva szervezeti és működési rendjére (a továbbiakban SZMSZ) a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban megfogalmazott feladat - és hatáskörét, a szervezeti és működési előírásokat jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kaposmérő Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: Kaposmérő, Hunyadi u. 13.

(3) A Képviselő-testület és a Polgármester bélyegzőjén a Magyar Köztársaság címere használható.

3. § Helyi címer alapítását és használatának rendjét az 5/2004. (V.1.) rendelet szabályozza.

4. § Helyi kitűntetések és elismerő címek alapítását és adományozását a 6/2004. (V.1.) rendelet szabályozza.

5. § (1) Kaposmérő hivatalos honlapja: www.kaposmero.hu

(2) Az önkormányzat hivatalos lapja: Új ÉrtékMérő című negyedévente megjelenő újság.

II. Fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai

Az önkormányzati jogok

6. § (1) A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok közösségét illetik meg. A választópolgárok a képviselő-testületbe választott képviselőjük útján és helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják ezen jogaikat.

(2) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

(3) A képviselő-testület a feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyekben szabadon dönt. A törvény keretei között önállóan szabályozza, egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.

7. § (1) A helyi önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozói tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:

a.) elsősorban helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival - helyi adópolitikával, telek és ingatlan értékesítéssel - vállalkozás élén élénkítő, vállalkozás barát környezetet teremt.
b.) másodsorban közvetlenül részt vehet vállalkozásokban.
(2) A képviselő-testületet a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom és gazdaságszervező munkában együttműködhet más önkormányzatokkal. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.
III. Fejezet

Települési önkormányzat

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete

Az önkormányzat jogállása és szervei

8. § (1) Az önkormányzat jogállását az Alaptörvény és az Mötv. határozza meg.

(2) A képviselő-testület hatásköréből az Mötv. 42. § szerinti hatáskörök nem ruházhatóak át.

(3) A bizottságokra, illetve a polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. számú melléklete.

(4) Kaposmérő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének szervei:

a) Polgármester,

b) Jegyző,

c) Ügyrendi-, és Jogi Bizottság,

d) Pénzügyi Bizottság,

f) Kaposmérői Közös Önkormányzati Hivatal.

A képviselő-testület ülései

9. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli képviselő-testületi ülést tart.

(2) A rendes ülésekre a képviselő-testület munkatervének megfelelően – általában a csütörtöki napon – kerül sor.

(3) A képviselő-testület az önkormányzat székhelyén tartja üléseit, de az ülés a polgármester döntése alapján más helyszínen is megtartható, a nyilvánosság biztosítása mellett.

9/A. § 2 (1) Kaposmérő községben megválasztásra került a Kaposmérői Roma Nemzetiségi Önkormányzat, mellyel az önkormányzat megállapodást köt.

Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább 32 órában, ingyen biztosítja az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt 7521 Kaposmérő, Hunyadi u. 13. szám alatti, Kaposmérői Közös Önkormányzati Hivatal elnevezésű épület emeleti kistárgyaló helyiséget. A nemzetiségi önkormányzat testületi ülések megtartására - ingyenesen - igénybe veheti a fenti helyiséget.
(2) Egyetértési jog illeti meg a települési nemzetiségi roma önkormányzatot a nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelését, iskolai nevelés-oktatását ellátó kérdések tárgyalásakor.

Alakuló ülés

10. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül – az általános szabályok szerint – a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület alakuló ülésén résztvevőket a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a polgármester- és a képviselőválasztás eredményéről és a választási eljárás törvényességéről.

(3) A polgármester, a képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok az alakuló ülésen, illetve – időközi választás esetén – a megválasztásukat követő első képviselő-testületi ülésen ünnepélyes esküt tesznek.

(4) Az alakuló ülésről távollévő képviselő, ill. nem képviselő bizottsági tag az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először részt vesz.

(5) A polgármester és az önkormányzati képviselők, valamint külsős tagok esküjét az Mötv. 1. sz. melléklete tartalmazza.

(6) 2 A képviselő-testület az alakuló ülésén vagy az azt követő ülésén a polgármester előterjesztése alapján – más napirendek mellett - tárgyal az alábbi napirendekről:

a) a képviselő-testület bizottsági rendszeréről, a bizottságok felállításáról, a bizottsági tagok megválasztásáról,

b) az alpolgármesterek számáról, megválasztásáról,

c) a polgármester illetményéről és költségtérítéséről,

d) az alpolgármester tiszteletdíjáról és költségtérítéséről,

e) a bizottságok elnökeinek, tagjainak tiszteletdíjáról,,

f) az önkormányzat a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletéről, melyet szükség szerint módosít.

Rendkívüli ülés

11. § (1) A polgármester sürgős esetben rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés időpontja nem szerepel a képviselő-testület éves munkatervében.

(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó polgármesteri meghívóban meg kell jelölni az ülés tervezett napirendjét (napirendjeit), valamint mellékelni kell az előterjesztéseket és a határozati javaslatokat.

(3) Rendkívüli ülés esetén az írásos meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb 24 órával az ülés előtt kézbesíteni kell az önkormányzati képviselőknek. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselők telefonos összehívására is, az ülés papíralapú anyagának kiküldése nélkül.

(4) A rendkívüli ülésen a képviselő-testület a meghívóban szereplő napirendeket tárgyalja.

(5) Rendeletet alkotni vagy módosítani a rendkívüli ülésen csak olyan témában lehet, amelyet a témában érintett bizottság tárgyalt.

(6) A rendkívüli képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és a tárgyalandó napirendi pontokról a falu lakóit a közös hivatal földszinti hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel értesíteni kell (rendkívüli ülés előtt legalább 24 órával).

Rendes ülés

12. § (1) 2 A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester (több alpolgármester esetén az általános helyetteseként megjelölt alpolgármester, akadályoztatása esetén a másik alpolgármester), (nincs „azok” pontosan kell rögzíteni kikről beszélünk:) a polgármester és az alpolgármesterek együttes akadályoztatása esetén pedig az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és a napirendi pontokról az önkormányzati képviselőket a meghívók és az előterjesztések megküldésével kell értesíteni (rendes ülés előtt legalább 5 nappal).

(3) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét, idejét, kezdési időpontját,

b) a javasolt napirendi pontokat,

c) a napirendek tárgyának és előterjesztőjének megjelölését,

d) az ülést összehívó aláírását, az önkormányzati bélyegző lenyomatát és a dátumot.

(4) A meghívóhoz mellékelni kell:

a) az előterjesztéseket,

b) a határozati javaslatokat,

c) a rendelettervezeteket.

(5) A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi,

c) azokat, akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendi pontok tárgyalásánál indokoltnak tartja.

d)2 a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

(6) A kaposmérői székhelyű társadalmi szervezetek vezetőit tanácskozási jog illeti meg azon bizottsági és képviselő-testületi üléseken tárgyalt napirendek tárgyalásakor, amely napirendek az alapszabályuk szerinti tevékenységi körüket érintik.

(7) A rendes képviselő-testület ülések időpontjáról, helyéről és a tárgyalandó napirendi pontokról a város lakóit a közös hivatal földszinti hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel értesíteni kell (rendes ülés előtt 3 nappal).

(8) A Képviselő-testület tagjai közül jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.

Határozatképesség, szavazati arány

13. § (1) Az Mötv. 47. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele, azaz legalább 4 önkormányzati képviselő jelen van.

(2) Ha a fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen, a levezető elnök az ülést nem nyitja meg, vagy ha ülés közben áll be a határozatképtelenség, az ülést bezárja, a nem tárgyalt napirende (ke) t vagy rendkívüli ülésen vagy a következő rendes ülésen tárgyalja a képviselő-testület.

(3) A minősített többséghez Kaposmérő Községi Önkormányzata Képviselő-testületében 4 fő igen szavazata szükséges. Egyszerű többséghez az Mötv. 47. § (2) bekezdése értelmében a jelenlévők többségének igen szavazata szükséges.

(4) Az az indítvány, amely a szavazás során nem kapta meg a szükséges többséget, elutasított javaslatnak számít. Az elutasított javaslatról a képviselő-testület bármikor újra szavazhat, vagy a következő ülésén újra napirendre veheti azt.

(5) A minősített szavazattöbbséget igénylő kérdések jegyzéke:

a) Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt ügyek;

b) önkormányzati képviselő szavazásból történő kizárása;

c) képviselői összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapítása;

d) képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés;

e) zárt ülés elrendelése;

f) a képviselő-testület feloszlatása;

g) hatáskör átruházása és visszavonása;

h) helyi népszavazás kiírása;

i) önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek adományozása;

j) hitelfelvétel és kötvénykibocsátás;

k) önkormányzati vagyonnal való rendelkezés;

l) törvényben meghatározott egyéb kérdések;

m) bizottsági tagok és az elnök megválasztása, visszahívása;

n) Kaposmérő Község Díszpolgára cím és a Kaposmérőért emlékérem alapítása és adományozása,

o) kötelezettségvállalást jelentő döntések;

p) terület- és településfejlesztést érintő döntések.

Nyilvános és zárt ülések

14. § (1) A testületi ülések nyilvánosak. A nyilvános ülésen a részvételi lehetőség nem korlátozható, feltételhez nem köthető. A képviselő-testület nyilvános ülésein megjelenő polgárok a részükre kijelölt helyen, a terem végében található széksorokon foglalhatnak helyet.

(2) A zárt ülésről a hivatali hanganyagon kívül semmilyen külön felvétel nem készíthető.

(3) Zárt ülésen kizárólag az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek vehetnek részt.

(4) A képviselő-testület

a) zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdése alapján,

b) az ülésvezető minősített többséggel zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) c pontja esetén.

(5) Az Mötv. 46. § (2) a) b) pontja esetében a zárt ülést el kell rendelnie az ülésvezetőnek, az Mötv. 46. § (2) c) pontja esetében az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület dönt.

(6) Zárt ülés tartását indítványozhatja:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) bármely önkormányzati képviselő,

d) a jegyző,

e) az érintett személy.

(7) A zárt ülésre ajánlott napirend anyagai titoktartási kötelezettség alá esnek. A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a napirend tárgyalása során tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében is. A zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell a közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.

(8) A zárt ülés jegyzőkönyvébe – a polgármesteren és a jegyzőn kívül – csak a képviselő-testület tagjai, és a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos jogi képviselője tekinthet be.

Az ülések menete

15. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester megnyitja, vezeti, berekeszti vagy bezárja. A polgármester a jelenléti ív alapján megállapítja a jelenlévő önkormányzati képviselők számát, a testület határozatképességét, ismerteti az ülésről távollévők nevét. A polgármester az ülés ideje alatt folyamatosan ellenőrzi a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét.

(2) A határozatképesség megállapítása után a polgármester megnyitja az ülést. Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amelyhez a polgármester és a képviselők módosító indítványokat tehetnek.

(3) A napirenddel kapcsolatos módosító indítványokról és a teljes napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Amennyiben a módosító indítvány új napirendi pont felvételére vonatkozik, úgy a napirendre tűzéshez minősített többség szükséges.

(4) 2 A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester, több alpolgármester esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról.

(5) A polgármester napirendről napirendre vezeti a vitát, majd szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat. A polgármester a jelentkezések sorrendjében megadja a szót, s ülésvezetési jogkörén belül bármikor megtagadhatja, illetve megvonhatja a szót. A polgármester figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt napirendtől.

(6) A polgármester az ülésvezetési jogkörén belül, szükség esetén tárgyalási szünetet rendelhet el, ill. a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja vagy berekesztheti.

(7) Az ülés vezetője a napirendi pont tárgyalásakor ismerteti az esetleges bizottsági határozatot, majd megnyitja a napirend vitáját. Az ülésvezető saját hatáskörében dönt a vita lezárásáról. Az ülésvezető, ha egyéb ok nem merül fel, a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez nincs további hozzászóló, vagy a képviselő-testület egyszerű többséggel a vita lezárása mellett dönt. A vita lezárását ügyrendi javaslatként bármely képviselő kezdeményezheti. A szavazás után az ülés vezetője kimondja a határozatot.

(8) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet, amelyet szóban meg kell indokolni. Amennyiben az előterjesztő kéri a napirendről történő levételt, arról szavazni nem kell, egyébként a képviselő-testület az indítványról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(9) Amennyiben az ülés során határozatképes létszám alá csökken a képviselők száma, az ülést be kell rekeszteni. A döntéssel le nem zárt napirendi ponttal kapcsolatos határozathozatalra – hacsak a határozatképesség korábban vissza nem áll – a következő testületi ülésen kerülhet sor.

A felszólalás szabályai

16. § (1) A hozzászólási szándékot a kézfeltartással, az ülésvezetőnél kell jelezni. A felszólalásra az ülés vezetője adja meg a szót, a jelentkezés sorrendjében.

(2) Egy napirendnél egy képviselő több alkalommal, összesen maximum 5 perc terjedelemben szólalhat fel. A jegyző a vitában soron kívül, több alkalommal is felszólalhat.

(3) A képviselő-testület hozzájárulhat a nem meghívott, de jelenlévő szakértő vagy egyéb személy hozzászólásához. A tanácskozási jog megadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) Ügyrendi kérdésben a képviselő bármikor szót kérhet. Ügyrendi javaslatnak minősül a képviselő-testület ülésének vezetésével, az ülés rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Az ügyrendi, technikai szavazásokról nem születik alakszerű határozat. Amennyiben az ülés vezetője megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ebben az esetben vitának helye nincs.

Kizárás

17. § A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárást az Mötv. 49. §-a szabályozza.

Az ülés rendje, méltósága

18. § (1) Az ülés vezetője gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról és a tanácskozás méltóságának megőrzéséről.

(2) Az önkormányzat és a képviselőtársak méltóságát, tekintélyét súlyosan sértő képviselőt, ill. aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, vagy az ülés tagjait sértő kifejezésekkel illeti, a polgármester az ülésen szóban figyelmeztetheti.

(3) Ha nem képviselő-testületi tag a rendbontó, az ülésvezető kétszeri figyelmeztetés után kiutasíthatja az ülésteremből.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni nem lehet.

A napirendek előterjesztésének rendje

19. § (1) A képviselő-testülethez az előterjesztések határozati javaslatokkal, rendelettervezetekkel együtt, a 15. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel csak írásban nyújthatók be. Az előterjesztéseket a polgármesterhez kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület rendes ülését megelőző 6. napon kell a polgármesterhez benyújtani. Az előterjesztést a polgármester továbbítja a jegyzőnek, aki jogszerűségi észrevételt tehet, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról a képviselők számára.

(2) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a polgármester döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé.

(4) Az írásbeli előterjesztés tartalmazza:

a) az előterjesztés tárgyát, számát, az előterjesztőt, az előterjesztés készítőjét,

b) az előzményeket, a tényállást, a szakmai véleményt,

c) a határozati javaslatot vagy rendelettervezetet,

d) a releváns jogi háttérre való hivatkozást,

e) a szükség szerinti mellékleteket.

(5) Előterjesztést tehetnek:

a) a polgármester,

b) az önkormányzati képviselők,

c) a jegyző,

d) a képviselő-testület bizottságai,

e) a bizottsági tagok,

(6) Az Mötv. 42. §-ában meghatározott – át nem ruházható hatásköröket érintő – előterjesztések a bizottságok állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.

Módosító javaslat

20. § (1) Módosító javaslatot az adott napirendi pont tárgyalásakor, a szavazási szakaszig szóban is be lehet terjeszteni. Módosító javaslatnak csak az tekinthető, amely az előterjesztésben megjelölt tárgyra és az eredetileg előterjesztett határozati javaslat módosítására irányul.

(2) Amennyiben a módosító javaslatot a napirend előterjesztője teszi, vagy a más által tett módosító javaslatot az előterjesztő szóban befogadja, a képviselő-testület már csak a módosított határozati javaslat elfogadásáról dönt. Amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő nem fogadta be, a képviselő-testület külön dönt a módosító javaslatról, majd a módosított határozati javaslatról.

(3) Amennyiben a döntést minősített többséggel fogadhatja el a képviselő-testület, úgy a módosító javaslatról is kizárólag minősített többséggel dönthet.

Nyílt szavazás

21. § (1) Az önkormányzati képviselők csak személyesen szavazhatnak.

(2) A szavazás jellege nyílt vagy titkos lehet. A nyílt szavazás esetén név szerinti szavazás is elrendelhető.

(3) A képviselő-testületi ülésen a nyílt szavazás kézfeltartással történik, az ülésvezető köteles a szavazatokat megszámlálni.

(4) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz, illetve egyéb hiba esetén – elrendeli a szavazás megismétlését és a korábbi szavazás megsemmisítését.

Titkos szavazás

22. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben. A szavazás titkosságáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazás történhet szavazólappal, urna igénybevételével. A titkos szavazás módját az ülésvezető határozza meg.

(3) Az urnás titkos szavazás lebonyolítása az Ügyrendi-, és Jogi Bizottság jelenlévő képviselő tagjainak feladata. Amennyiben a bizottságnak valamely képviselő tagja nincs jelen, úgy a képviselő-testület határozattal, az adott alkalomra kiegészíti a szavazatszámláló bizottságot, úgy hogy az legalább 3 tagú legyen.

(4) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálása után megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát. A szavazás eredményéről és a szavazásról külön jegyzőkönyv készül. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyv vezetője írja alá.

(5) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke számol be a képviselő-testületnek.

(6) Az urnás titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját, kezdő és befejező időpontját,

b) a szavazás lebonyolításában részt vett szavazatszámláló bizottsági tagok nevét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a szavazás során tett megállapításokat és a hozott határozatokat,

e) a szavazás eredményét.

Név szerinti szavazás

23. § (1) Az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben név szerinti szavazást kell elrendelni.

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát a polgármester, távollétében az őt a bizottságban helyettesítő korelnök képviselő olvassa fel.

(3) A képviselők az „igen” „nem”, illetve a „tartózkodás” szavak érthető kimondásával szavaznak. Az elnök vagy az őt helyettesítő képviselő a szavazást a képviselők névsorán feltünteti, a szavazatokat külön-külön összeszámolja, és kihirdeti a szavazás eredményét. A szavazási névsor a jegyzőkönyv része.

(4) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a jogszabály titkos szavazást ír elő, valamint ha a képviselő-testület előzőleg döntött a titkos szavazás alkalmazásáról.

Polgármesteri beszámoló, döntés, jelentés a lejárt határidejű határozatokról, felvilágosítás-kérés2

24. § (1) A képviselő-testület rendes ülésein a polgármester írásos beszámoló keretében tájékoztatja a képviselő-testületet az előző rendes ülés óta történt fontosabb polgármesteri tevékenységekről (polgármesteri beszámoló).

(2) A polgármester és a jegyző írásos kimutatást készít a korábbi üléseken elfogadott határozatokról, és ebben beszámol azok végrehajtásának alakulásáról. A kimutatásban szerepelnie kell a határozat számának és címének, valamint a végrehajtásról, teljesülésről szóló tájékoztatásnak. Amennyiben az adott határozattal kapcsolatosan már beszámoltak, az adott határozatnak a végrehajtásáról szóló tájékoztatás után a következő képviselő-testületi üléseken már nem kell szerepelnie a kimutatásban.

(3) A települési képviselő az ülésen a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.

(4) 2 A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan – az SZMSZ-ben meghatározott 35. § (5) §-ában - a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben [Mötv. 68. § (3) bekezdés].

(5) 2 Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester - az SZMSZ-ben meghatározott 35. § (6) §-a szerint, a 28/A. §-ban meghatározott ügyek kivételével (Mötv. 42. §-a) - döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja [Mötv. 68. § (2) bekezdése].

A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

25. § (1) A képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. §-a alapján jegyzőkönyvet kell készíteni. A rendes ülésről video felvétel készül.

(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

(3) A jegyzőkönyv egy-egy példányát, annak aláírása után – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – a lakosság számára betekintésre a Kaposmérői Közös Önkormányzati Hivatalnál, valamint a www.kaposmero.hu honlapon hozzáférhetővé kell tenni.

(4) Az ülésen készült felvételt időkorlátra való tekintet nélkül meg kell őrizni.

IV. Fejezet

Gazdasági program, munkaterv

A gazdasági program és a munkaterv

26. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára gazdasági programot fogad el. A gazdasági programot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A képviselő-testület – a naptári évtől eltérő – éves munkaterv szerint dolgozik. Az éves munkaterv minden év március 15-étől a következő év március 15-éig szól. Az éves munkatervet a polgármester minden év decemberében köteles beterjeszteni a képviselő-testület elé.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a képviselő-testület által előre meghatározott éves feladatokat,

b) a jogszabály által kötelezően előírt napirendeket,

c) a képviselő-testületi ülések várható ütemezését,

d) az előre tervezett napirendek címét, az előterjesztő nevét,

e) a közmeghallgatás időpontját.

V. Fejezet

A képviselő-testületi tagok jogállása

27. § (1) Az önkormányzati képviselő jogállását az Alaptörvény, az Ötv., az Mötv. és a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény rendelkezései határozzák meg.

(2) Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(3) A települési képviselő megbízatása a választással jön létre, jogait a képviselői eskü letételétől gyakorolhatja, feladatait társadalmi megbízatásként látja el.

(4) A képviselő-testület tagjait és a bizottságok nem képviselő tagjait tiszteletdíj illeti meg. A képviselő-testület tagjait, valamint a bizottságok tagjait és elnökeit megillető tiszteletdíjat a települési önkormányzati képviselők költségtérítéséről, tiszteletdíjáról és az egyéb juttatásokról szóló 14/2014. (X.20.) önkormányzati rendelet állapítja meg.

28. § Az önkormányzati képviselő köteles:

a) felkészülten részt venni a képviselő-testület munkájában,

b) amennyiben bizottsági tag, felkészülten részt venni a bizottság munkájában,

c) rendszeresen kapcsolatot tartani a választókkal,

d) lehetőséget adni a választópolgároknak, hogy telefonon időpontot egyeztessenek egyéni fogadóóra megtartásának kérdésében;

e) testületi vagy bizottsági ülésről történő távolmaradását írásban, telefonon vagy elektronikus formában minden esetben előzetesen a polgármesteri titkárságon bejelenteni;

f) a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott nem nyilvános információt megőrizni;

g) vagyonnyilatkozatot készíteni és azt határidőre leadni;

h) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti;

i) a tárgyalt napirenddel kapcsolatos érintettségét jelezni.

28/A. § 2 A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át (Mötv. 42. §):

1. a rendeletalkotás;

2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;

5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

15. területszervezési kezdeményezés;

16. a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának a 108. § szerinti ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés;

17. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

VI. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

A bizottságok típusai, feladatai

29. § (1) A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, eredményesebb ellátása érdekében, illetve a jogszabályi előírásoknak megfelelően állandó bizottságokat hoz, és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó, vagy külön rendeletében meghatározott, átruházott hatáskörben, önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel rendelkező, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek. A bizottság tagjainak felsorolását az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.

(2) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(3) A bizottságok nem képviselő-testületi tagjai megválasztásukat követően a képviselő-testület előtt kötelesek esküt tenni. A bizottság teljes jogkörű tagjává az eskü letételét követően válnak.

(4) A képviselő-testület meghatározott időre és célfeladat ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hoz létre, amely bizottság a feladat teljesülésével automatikusan megszűnik. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg. Az ad-hoc bizottságban végzett munkáért külön díjazás nem jár. Az ad-hoc bizottságra egyebekben a bizottságokra vonatkozó szabályok irányadók.

(5) Az állandó bizottság elnöke és tagjai a települési önkormányzati képviselők költségtérítéséről, tiszteletdíjáról és az egyéb juttatásokról szóló 14/2014. (X.20.) önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint jogosultak díjazásra.

(6) Az állandó bizottságok általános feladatai:

a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

b) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben,

c) véleményezi a bizottság feladatkörét érintő előterjesztéseket,

d) a bizottság feladatainak tárgyában előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek,

e) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében.

A bizottságok elnevezése és szervezete

30. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai (elnevezésük, rövidített nevük, létszámuk):

a) Ügyrendi-, és Jogi Bizottság (ÜJB) (3 fő)

b) Pénzügyi Bizottság (PB) (3 fő)

(2) A Képviselő-testület határozza meg bizottsági rendszerét, a bizottságok feladatait, összetételét és választja meg bizottságok tagjait. A bizottsági tagok, a bizottsági elnök megválasztásához és visszahívásához minősített többség szükséges.

(3) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külsős) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg. Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

(4) A képviselő-testület bizottságai elnökeinek és tagjainak névsorát az SZMSZ 2. sz. függeléke tartalmazza.

(5) A képviselő-testület által a bizottságokra ruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1. sz. melléklete rögzíti.

A bizottságok működése

31. § (1) A bizottság ülését az elnök, illetve az elnök felkérésére vagy az elnök akadályoztatása esetén a bizottság valamelyik önkormányzati képviselő tagja hívja össze és vezeti.

(2) Több bizottság feladatkörét érintő ügy esetén együttes bizottsági ülés tartható. Együttes ülésen a bizottságok határozatképességének a megállapítása és a szavazás bizottságonként, külön-külön történik. Ebben az esetben egy közös bizottsági jegyzőkönyv készül.

(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző.

(4) A bizottsági ülés helyét, idejét és napirendjét tartalmazó meghívót a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján az ülés előtti 3 nappal – rendkívüli ülés esetén 24 órával az ülés előtt – ki kell függeszteni. A bizottsági ülésre a meghívót és az előterjesztéseket minden bizottsági tag és minden tanácskozási joggal rendelkező meghívott részére a fenti időben meg kell küldeni.

(5) Az elnök köteles a bizottságot az indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni:

a) a képviselő-testület határozatára,

b) a polgármester indítványára,

c) a bizottság két tagjának indítványára,

d) más bizottság elnökének indítványára.

(6) A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az elnök felkérése szerinti egy, az aktuális ülésen jelen lévő tagja írja alá

Ügyrendi-, és Jogi Bizottság (ÜJB)

32. § (1) Ügyrendi feladatai:

a) az önkormányzat Szervezeti és Működési szabályzata (SZMSZ) tervezetének előzetesen megtárgyalása, véleményezése,

b) a szabályzat hatályosulásának figyelemmel kísérése, szükség esetén javaslattétel módosítására vagy új szabályzat alkotására,

c) a képviselő-testület rendelettervezeteinek véleményezése, a rendeletek hatályosulásának vizsgálata,

d) véleménynyilvánítás a Közös Hivatallal kapcsolatos szervezeti kérdésekben,

e) javaslattétel a képviselő-testületnek olyan fegyelmi ügyben benyújtott előterjesztéshez, amelynek elbírálása az önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozik,

f) a képviselő-testületi ülések napirendi pontjainak előkészítésének ügyrendi szempontból történő vizsgálata,

g) a település közbiztonságát érintő megkeresésekkel, javaslatokkal kapcsolatos határozati javaslatok, rendelettervezetek véleményezése, előzetes megtárgyalása,

(2) Vagyonnyilatkozatokkal és képviselői összeférhetetlenséggel kapcsolatos tevékenysége:

a) A polgármester és a települési képviselők összeférhetetlenségi eljárásával és a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatok elvégzése. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatok elvégzéséhez a Közös Hivatal technikai, támogató tevékenységet nyújt.

b) Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a települési képviselők vagyonnyilatkozatait a 2000. évi XCVI. törvény és az SZMSZ rendelkezései alapján. Ennek keretében:

ba) Átadás-átvételi elismervény ellenében veszi át a vagyonnyilatkozatokat, nyilvántartást vezet a vagyonnyilatkozatokról.

bb) Az Önkormányzati választásokat követően valamennyi képviselőnek az alakuló üléstől számított 30 napon belül visszaadja a vagyonnyilatkozatát.

bc) Biztosítja a települési képviselő vagyonnyilatkozatának nyilvánosságát. Ennek keretében a polgármester és a képviselők nyilvános vagyonnyilatkozatát a Közös Hivatal páncélszekrényében helyezi el.

bd) A nyilvános vagyonnyilatkozatokba történő betekintés lebonyolításához a szükséges technikai segítséget az Ügyrendi, és Jogi Bizottság elnöke és egy tagja együttesen nyújtja.

be) Az azonosító adatokba és a hozzátartozók vagyonnyilatkozatába az érdeklődők nem tekinthetnek bele.

bf) Az azonosító adatokba, valamint a hozzátartozói nyilatkozatokba csak a bizottság tekinthet be, ellenőrzés céljából. Az azonosító adatokat és a hozzátartozói nyilatkozatokat tartalmazó zárt borítékokat a páncélszekrényében tárolják. A lezárt páncélszekrényt az Ügyrendi-, és Jogi Bizottság elnökének és bármely tagjának együttes jelenlétében lehet kinyitni és bezárni.

c) Felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatot az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeljék és őrizzék.

Pénzügyi Bizottság (PB)

33. § (1) Általános feladatkörében:

a) kötelezően véleményezi a hatáskörébe tartozó önkormányzati rendeleteket, illetve az át nem ruházható hatáskörébe tartozó képviselő-testületi döntéseket,

b) javaslatot tesz más önkormányzatokkal való társulásra,

c) figyelemmel kíséri a település kereskedelmi és szolgáltató egységeinek működését,

d) javaslatot tesz pályázatok benyújtására, részt vesz az előkészítésében, figyelemmel kíséri az összegek felhasználását.

(2) Pénzügyi, költségvetési feladatkörében:

a) a költségvetési koncepció, a költségvetési rendelet és a beszámolók elfogadásakor véleményt alkot, javaslatot tesz,

b) figyelemmel kíséri a költségvetés kiadási és bevételi előirányzatainak év közbeni teljesülését, javaslatot tesz a gazdálkodással kapcsolatos korrekciókra,

c) az éves ellenőrzési tervet és beszámolót véleményezi és ellenőrzi annak teljesülését,

d) javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a szükséges pénzügyi eszközök átcsoportosítására,

e) javaslatot tehet helyi adók megállapítására,

f) ellenőrzi a helyi önkormányzat és intézményeinek folyamatos gazdálkodását,

g) ellenőrzi a költségvetési javaslat megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét és célszerűségét,

h) ellenőrzi az önkormányzat hitelfelvétel gazdasági megalapozottságát, azok felhasználását és törlesztését,

i) ellenőrzi a helyi önkormányzat és intézmények költségvetési kiadásait,

j) ellenőrzi a költségvetések végrehajtásáról készített zárszámadásokat,

k) ellenőrizheti az önkormányzat és intézményeinek tulajdonában, illetőleg kezelésében lévő ingó és ingatlanvagyon – beleértve a résztulajdonban lévő vállalkozások – vagyonérték-megőrző, vagyongyarapító tevékenységét,

l) ellenőriz minden olyan pénzügyi és gazdasági tevékenységet, amit a képviselő-testület a hatáskörébe utal.

VII. Fejezet

A képviselő-testület tisztségviselői

34. § 2 A helyi önkormányzat tisztségviselői: a polgármester és a képviselő-testület által választott alpolgármesterek (2 fő), valamint a jegyző.

A polgármester

35. § (1) A polgármester a választópolgárok által közvetlenül megválasztott tisztségviselő, az önkormányzat képviselő-testületének elnöke.

(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(3) A polgármesterre ruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.

(4) A polgármester illetményét a képviselő-testület a jogszabály keretei között határozza meg. A képviselő-testület a polgármester részére – egyedi döntés alapján – költségátalányt állapíthat meg. A polgármester egyéb munkáltatói jogokkal kapcsolatos kéréseit az alpolgármester engedélyezi.

(5) 2 a 24. §. (4) szerinti ügykörök:

a) pályázattal kapcsolatos egyeztetések és rendkívüli döntések

b) szerződések előkészítése és kapcsolódó egyeztetések

c) önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos egyeztetések

(6) 2 a 24. § (5) szerinti ügykörök:

a) pályázattal kapcsolatos egyeztetések és döntések

b) pályázat beadása

c) szerződések előkészítése és kapcsolódó egyeztetések

d) önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos egyeztetések

e) hitelfelvétel előkészítése

f) kivitelezésről döntés

A polgármester feladatai

36. § 2(1) A polgármester az Mötv. 67. § rendelkezései szerint látja el feladatait.

(2) A polgármester egyéb feladatai:

a) gyakorolja a testület által átruházott hatásköröket,

b) segíti és koordinálja az önkormányzati képviselők és a bizottságok munkáját;

d) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait;

e) részt vesz a hivatali értekezleteken,

f) részt vesz az önkormányzati társulási üléseken.

Az alpolgármesterek

37. § 2 A képviselő-testület saját tagjai közül 2 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármesterek közül a polgármester megjelöli az általános helyettesét.

37/A. § 2 (1) Az általános helyetteseként megválasztott alpolgármester a polgármester akadályoztatása esetén az Mötv. 67. § rendelkezései szerint látja el feladatait.

(2) Az alpolgármesterek feladatai:

a) segíti és koordinálja az önkormányzati képviselők és a bizottságok munkáját;

b) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait;

c) részt vesz az önkormányzati társulási üléseken;

d) lakossággal történő folyamatos kapcsolattartás.

A jegyző, aljegyző

38. § (1) A polgármester az Mötv. 82. § alapján nevezi ki a jegyzőt.

(2) A jegyző az Mötv. 81. §-ának megfelelően vezeti a polgármesteri hivatalt.

(3) A jegyző a képviselő-testület és a bizottságok működése, döntése kapcsán az esetleges jogszabálysértő gyakorlatot köteles jelezni. Jelzési kötelezettségének az ülésen szóban, vagy az ülés után írásban is eleget tehet.

(4) A következő munkakörben kiadmányozhatnak a Kaposmérői Közös Önkormányzati Hivatal munkaköre szerinti feladatokban a hivatal dolgozói: adó, szociális ügyek, hatósági eljárás és építési ügyi, továbbá birtokvédelmi feladatok.

(5) A házasságkötéssel kapcsolatos anyakönyvvezetői feladatok ellátása a vonatkozó 7/2013. (V.02.) Kt. rendelet szerint hivatali időn túl is munkaköri feladatként és külön jegyzői utasítás nélkül végzendő.

(6) Aljegyző a Kaposmérői Közös Önkormányzati Hivatalhoz nem kerül kinevezésre.

VIII. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása és vagyona

39. § (1) A képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok terhére a polgármester jogosult kötelezettséget vállalni a Vagyonrendelet és a Közbeszerzési szabályzat valamint a magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseinek betartásával.

(2) A képviselő-testület az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 23. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az éves költségvetéséről rendeletet alkot.

(3) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.

(4) Az önkormányzat vagyontárgyainak nyilvántartását, elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetve más célú hasznosításának lehetőségeit külön rendelet tartalmazza.

(5) A zárszámadással kapcsolatban az Áht. 91. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

IX. Fejezet

Lakossággal való kapcsolattartás, tájékoztatás

Közmeghallgatás

40. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer – a munkatervében meghatározott időpontban, általában október hónapban – az Mötv 54. §-a szerinti közmeghallgatást tart. A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(2) A közmeghallgatás időpontját és helyét széles körben meg kell hirdetni. Az önkormányzat a közmeghallgatásról a település polgárait 15 nappal a közmeghallgatás előtt a helyben szokásos módon értesíti.

Lakossági fórumok

41. § A lakosság kezdeményezésére, a polgármester kezdeményezésére vagy a képviselők többségének javaslatára lakossági fórumot kell tartani, különösen a lakosságot érintő, fontosabb döntések előkészítésekor.

A kihirdetés helyben szokásos módja

42. § (1) A rendeletek és hirdetmények helyben szokásos módon történő kihirdetése a Hunyadi u. 13. szám alatti hivatali épület hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.

(2) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzat honlapja (www.kaposmero.hu), a Új ÉrtékMérő, valamint a Zselic Tv közvetítései.

X. Fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

Mellékletek, függelékek

43. § (1) Az SZMSZ melléklete:

1. sz. melléklet A Képviselő-testület által a polgármesterre és a bizottságokra ruházott hatáskörök

2. sz. melléklet1 Kaposmérő Községi Önkormányzat címrendje

(2) Az SZMSZ függelékei:

1. sz. függelék A Képviselő-testület tagjai

2. sz. függelék A Képviselő-testület bizottságai

44. § (1) Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Kaposmérő Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/1998. (XII.18.) önkormányzati rendelet és az ezt módosító önkormányzati rendeletek.

Jelen rendelet Kaposmérő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzata kihirdetésre került Kaposmérőben, 2014. október 20. napján 18.20 perckor.

1. melléklet a 15/2014. (X. 20.) önkormányzati rendelethez

SZMSZ 1. számú melléklete

A Képviselő-testület által a polgármesterre ruházott hatáskörök

A Polgármester a következő rendeletek keretei között gyakorolja a Képviselő-testület által ráruházott hatásköröket:
− 1/2014. (II. 01.) a szociális igazgatás és a szociális ellátások helyi szabályairól.

2. melléklet a 15/2014. (X. 20.) önkormányzati rendelethez1

A Kaposmérő Községi Önkormányzat címrendje
Kormányzati funkciók:

011130

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013320

Köztemető-fenntartás és a működtetés

013350

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

013360

Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások

016010

Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

016020

Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek

041232

Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás

041233

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

045120

Út, autópálya építése

047120

Piac üzemeltetése

051020

Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése,szállítása,átrakása

052080

Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

061020

Lakóépület építése

064010

Közvilágítás

066020

Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111

Háziorvosi alapellátás

074031

Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

081030

Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

082044

Könyvtári szolgáltatások

082092

Közművelődés-hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

091140

Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

096010

Óvodai intézményi étkeztetés

096020

Iskolai intézményi étkeztetés

106020

Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

107054

Családsegítés

107055

Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

082043

Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme

082042

Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

018010

Önkormányzatok elszámolása központi költségvetéssel

104051

Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeli ellátások

101150

Betegséggel kapcsolatos pénzbeli ellátások, támogatások

104052

Családtámogatások

107060

Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások

104037

Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

680001

Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

680002

Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

680003

Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése

1. függelék a 15/2014. (X. 20.) önkormányzati rendelethez

SZMSZ 1. számú függeléke

A Képviselő-testület tagjai

1.) Prukner Gábor polgármester
2.) Pap József alpolgármester
3.) Miovecz János alpolgármester
4.) Harangozó Csaba
5.) Kasza Krisztián
6.) dr. Kiss Attila
7.) Petz János

2. függelék a 15/2014. (X. 20.) önkormányzati rendelethez

SZMSZ 2. számú függeléke

A Képviselő-testület bizottságai

Ügyrendi és Jogi Bizottság (ÜJB)
1.) Dr. Kiss Attila elnök
2.) Csordás Julianna
3.) Harangozó Csaba
Pénzügyi Bizottság (PB)
1.) Harangozó Csaba elnök
2.) Petz János
3.) Pintér Ferencné
1

A 2. melléklet a Kaposmérő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (VI. 5.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.