Kaposmérő község képviselő testületének 1/2015 (II.23.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátások helyi szabályairól
Hatályos: 2022. 02. 01- 2022. 06. 08
Kaposmérő község képviselő testületének 1/2015 (II.23.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátások helyi szabályairól
2022.02.01.
(Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 13/2020.(IX. 29.), 9//2021.(IX.03.) Kt. rendelet)
Kaposmérő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
1993. évi III. törvény (továbbiakban Sztv.) 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (1) és (3) bekezdésben, 45. § (1) és (3) bekezdésében, 47. § (1) és (3) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében,
34. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
1.E rendelet célja, hogy az Sztv. és a
Gyvt. helyi végrehajtásaként a helyi sajátosságoknak megfelelően, meghatározza az önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, jogosultsági feltételeit, azok érvényesítésének garanciáit.
2.A szociális segítséget minden olyan esetben, amikor lehetséges, az egész család támogatására kell felhasználni, és előnyben kell részesíteni azokat a szociális ellátási formákat, amelyek a család szerepét ezáltal erősítik.
3.A szociális segítség megítélése során az érintett egyének és családok esetében alkalmazni kell az egyéni felelősség elvét.
1.E rendelet hatálya kiterjed az Sztv.
3. § (1) - (3) bekezdéseiben, 7. § (1) bekezdésében, valamint a
Gyvt. 4. § (1) - (4) bekezdéseiben meghatározott személyekre, amennyiben Kaposmérő község közigazgatási területén állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek.
2.Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások tekintetében e rendelet hatálya kiterjed Kaposmérő község közigazgatási területén bejelentett lakcímmel rendelkező, életvitelszerűen a község területén élő személyekre, hajléktalan személyekre.
3.Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Sztv.-ben foglaltak az irányadók.
1.Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket, a jegyzőségi hivatalban – a továbbiakban hivatal – lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.
2.Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást.
3.A szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény (Kaposmérői Szociális Alapszolgáltatási Központ) útján történik. Az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Központ Vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.
4.A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.
5.A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – azt a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.
II. Fejezet
Pénzbeli és természetbeni ellátások, az ellátások formái
1.Ápolási díjra jogosult az a nagykorú hozzátartozó, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg, önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló személy gondozását végzi és az egy főre jutó havi jövedelem családban élők esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, egyedülálló esetén annak 150 %-át nem haladja meg.
2.Az ápolási díj összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.
3.Az ápolási díj megállapítását megelőzően az ápolási kötelezettség teljesítésére is tekintettel környezettanulmányt kell készíteni.
4.Az ápolási díjra való jogosultság fennállását évente felül kell vizsgálni.
1.Az ápolást végző személy nem teljesíti ápolási kötelezettségét:
a. ha az ápolt személy, illetve a lakókörnyezet gondozatlan, rendezetlen állapotban van,
b. ha az ápolt személy élelmezéséről nem, vagy hiányosan gondoskodik,
c. ha az ápolt háziorvosával nem tartja rendszeresen a kapcsolatot, illetőleg az ápolt gyógyszerezéséről nem gondoskodik.
2.A SZASZK házi segítségnyújtást végző munkatársa az írásos felkérés alapján 15 napon belül:
a. a helyszínen ellenőrzi az ápolási kötelezettség teljesítését,
b. szükség esetén együttműködik az ápolt háziorvosával annak érdekében, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségügyi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól,
c. az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a döntésre jogosult szervet.
1.A települési támogatás formái:
a. rendkívüli (alkalmankénti) települési támogatás,
b. pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön,
c. temetési költségekhez való hozzájárulás,
d. havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás
2.A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személy rendkívüli települési támogatásra jogosult.
3.Rendkívüli települési támogatásban – kivéve a temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított települési támogatást - az a személy részesíthető, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg
a. családban élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át,
b. egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.
4.A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból a Tv. 45. § (5) bekezdésében meghatározottak kezdeményezésére is megállapítható.
5.A települési támogatás pénzbeli vagy természetbeni juttatásként is adható.
6.A települési támogatás pénzbeli folyósítása esetén utólagos elszámolási kötelezettség írható elő.
7.A rendkívüli települési támogatás mértéke - a temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított települési támogatás kivételével - esetenként és személyenként nem lehet kevesebb 2.000 Ft-nál és nem haladhatja meg a 20.000 Ft-ot. A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás összege legalább havi 2.000,- Ft és legfeljebb havi 10.000,- Ft lehet.
8.1 Különös méltánylást érdemlő esetben (különösen: elemi kár, haláleset, hosszan tartó súlyos betegség miatti kereset kiesés, magas gyógyszerköltség) a kérelmező jövedelmére tekintet nélkül méltányossági rendkívüli települési támogatásban részesíthető. A méltányosságból adott rendkívüli települési támogatás összege a 100.000 Ft-ot nem haladhatja meg.
7. § Települési támogatás címén kamatmentes kölcsönben részesítheti évente egy alkalommal legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíj minimum háromszorosának megfelelő összeg erejéig azt a rászoruló személyt,
a. akinek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj minimum mindenkori összegét eléri, de annak kétszeresét nem haladja meg.
b. rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére.
8. § Nem részesíthető kölcsönben, aki a feltételeknek egyébként megfelelő személy, ha:
- önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe,
- korábban igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza.
1.A kölcsönt, ha annak összege az öregségi nyugdíj minimumot nem haladja meg három hónap, ha az öregségi nyugdíj minimum kétszeresét nem haladja meg hat hónap, ha az öregségi nyugdíj minimum háromszorosát nem haladja meg kilenc hónap alatt kell visszafizetni, az előre meghatározott részletekben, havonta.
2.Az első részletet a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjáig kell visszafizetni.
3.A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósítás célját, összegét, a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját.
4.A szociális kölcsön megállapítására vonatkozó hatáskört, amennyiben annak összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot nem haladja meg, a polgármester gyakorolja.
1.Települési támogatás címén temetési költségekhez való hozzájárulás nyújtható az eltemettető részére amennyiben családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a háromszorosát.
2.A temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított települési támogatás összege 15.000,- Ft.
3.A temetési költségekhez való hozzájárulás iránti kérelmet a halálesetet követő 3 hónapon belül lehet benyújtani.
4.A temetési költségekre tekintettel igényelt települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről - a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számla másolatát.
1.A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások (villanyáram, víz-, gázfogyasztás, csatornahasználat, önkormányzati vagy pénzintézeti kölcsön törlesztése, tüzelőanyag költsége) viseléséhez havi települési támogatás nyújtható.
2.2 Lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a minimálbér összegének 250 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.
3.3 A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás havi összege
a. 6.000,- Ft ha a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem 42.750,- Ft alatt van,
b. 4.000,- Ft ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem 42.750,- Ft és 57.000,- Ft között van,
c. 2.000,- Ft ha a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem 57.000,- Ft és 71.250,- Ft között van.
4.A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatást egy évre kell megállapítani.
5.A kérelmezőt a lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.
6.A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
7.A (6) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
Közfoglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztatott, illetve onnan kikerült személyek eseti jellegű települési támogatása
1.A képviselő-testület a jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintettel pénzbeli támogatásban részesítheti az alábbi együttes feltételeknek megfelelő azon személyeket, akik:
a)az igénylő közfoglalkoztatásban legalább 120 nap ledolgozott munkanappal rendelkeznek az adott naptári évben.
A támogatás megállapítására irányuló önkormányzati hatósági eljárás hivatalból indul a 120 munkanap leteltével, melyet követően 120.000.- Ft támogatás adható egyedi önkormányzati hatósági döntés keretében.
12. § Képviselő-testület a Sztv. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén (pl. ha egyedülálló, rokkant, kórházi ápolásra szorul az eltemettetésre köteles személy, vagy nincs más eltemettetésre köteles személy) mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.
4Beiktatta a 9/2021. (IX.03.) Kt. rendelet
2. §-a. Hatályos 2021. szeptember 3. napjától.
Szociális célú tűzifa támogatás4
12/A. § (1) Eseti jelleggel szociális tűzifa támogatásban lehet részesíteni kérelmére azt a személyt, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nettó 100.000.- Ft-ot.
(2) Szociális célú tűzifa támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit, mennyiben azok fűtését külön tüzelőberendezés biztosítja).
(4) Egy naptári éven belül háztartásonként legfeljebb 5 m3 szociális célú tűzifa támogatás nyújtható.
(6) A szociális célú tűzifa támogatás megállapításáról a polgármester dönt.
Iskolások tanévkezdési támogatása
1.A rendelet hatálya kiterjed a településen állandó lakcímmel rendelőző általános iskolába, illetve középfokú intézményekben tanulmányokat folytató iskolás diákokra.
2.A támogatásra kérelmet szeptember végéig lehet benyújtani.
3.5 A támogatás összege: 10.000,- Ft
4.Támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásban az 1 főre jutó nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 4x-ét nem haladja meg.
5.A kérelem mellé csatolni kell: iskolalátogatási igazolás, jövedelemmel rendelkező személyek esetében a munkáltató által kiállított hivatalos keresetigazolás, egyéni vállalkozók, gazdasági társaság tagja vonatkozásában a tárgyévet megelőző év személyi jövedelemadójának mértékéről szóló adóhatósági igazolás. A mellékletek hiánya vagy nem megfelelő volta a kérelem elutasítását vonja maga után.
6.A támogatás novemberig kerül kifizetésre. A határidő elmulasztása jogvesztő. A kifizetés feltétele iskolakezdéshez szükséges költésről szóló számla az igénylő nevére.
13/A. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a településen állandó lakcímmel rendelkező – az adott év december 31. napjáig - 65 évet betöltő/betöltött lakosokra.
(2) Az igényléshez be kell mutatni a lakcímkártyát és az életkor igazolására a személyi igazolványt.
(3) A támogatás összege: 3.000,- Ft
(4) A támogatást a Képviselő testület adott évre megállapított határozatának meghozatalát követően az adott év december 31. napjáig tudja felvenni.
III. Fejezet
Szociális szolgáltatások, gyermekjóléti alapellátások
14. § Kaposmérő Község Önkormányzata az Szt. 86. § és Gyvt. 94. §. alapján az alábbi személyes gondoskodás formáit biztosítja a Kaposmérő és Környéke Szociális Társulás által fenntartott Kaposmérői Szociális Alapszolgáltatási Központon keresztül.
(1) Szociális alapszolgáltatások:
(2) Gyermekjóléti alapellátások: gyermekjóléti szolgálat
(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének rendjét a szociális és gyermekjóléti intézmények fenntartója a Kaposmérő és Környéke Szociális Társulása határozza meg a települési önkormányzatok egyetértésével.
(4) Az önkormányzat a házi segítségnyújtást az Szt. 63. §-a alapján, a családsegítést az Szt. 64. §-a alapján, az étkezést a (8)-(10) bekezdés alapján biztosítja.
(5) Nappali ellátás kertében működő idősek klubja elsősorban a saját otthonukban élők részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az lapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. az idősek klubjába felvehető az a 18. életévet betöltött személy is, aki önmaga ellátásra részben képes és egészségi állapotára figyelemmel szociális és mentális támogatásra szorul.
(6) Az étkezés, a házi segítségnyújtás és a nappali ellátás iránti kérelmet a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 1. számú mellékletében szereplő nyomtatványon kell benyújtani. A kérelmet környezettanulmány alapján a SZASZK vezetője bírálja el.”
(7) A kérelmezőt a SZASZK vezetője írásban értesíti az ellátás biztosításáról.
(8) Étkezés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodni kell, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.
(9) A szociális étkezés igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult, akinek önellátó képessége olyan mértékben csökkent, hogy önállóan étkezéséről gondoskodni nem tud:
a) 62 életévét betöltötte, vagy
b) korhatárra tekintet nélkül, akiknek
ba) egészségi állapota, vagy
bc) pszichiátriai betegsége, vagy
bd) szenvedélybetegsége, vagy
(10) A szociális rászorultság igazolására a következő iratokat illetve nyilatkozatokat lehet elfogadni:
a) a (9) bekezdés ba) és bd) pontokban meghatározott esetekben szakorvosi igazolást,
b) a (9) bekezdés bb) pontban meghatározott esetben fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát, illetve magasabb összegű családi pótlékot megállapító, folyósítását igazoló határozatot, szakvéleményt, illetve iratot,
c) a (9) bekezdés bc) pontban meghatározott esetben pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményt,
d) (9) bekezdés be) pontban meghatározott esetben a lakcím igazolására személyi igazolványt, illetve lakcímet igazoló hatósági igazolványt, amely szerint az igénylő bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, illetve akinek bejelentett lakóhelye hajléktalan szállás.
(11) Az étkezést igénylők közül az önkormányzat az étel kiszállítását azon személyek részére biztosítja, aki:
a) súlyos mozgáskorlátozott személy;
b) fogyatékossági támogatásban részesülő személy;
c) vakok személyi járadékában részesülő személy;
d) egészségi állapotában bekövetkezett ideiglenesen mozgásképtelen, fekvőbeteg személy.
(12) A (10) bekezdés d.) pontjában meghatározott esetben szakorvosi szakvélemény alapján a kiszállítást a polgármester engedélyezi.
(13) A (10) bekezdés a-c.) pontok esetében a rászorultságot a (10) bekezdés a-c.) pontjaiban felsorolt iratokkal, nyilatkozatokkal lehet igazolni.
Az intézményi jogviszony megszűnése
15. § (1) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő:
a) a térítési díjat 2 hónapon keresztül nem fizeti ki,
b) a szolgáltatást 1 hónapon keresztül nem veszi igénybe,
d) kéri az ellátás megszüntetését.
(2) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt.
IV. Fejezet
1.Az e rendeletben meghatározott feladatok vonatkozásában - a
8. §-ban foglaltak kivételével – a hatáskörök gyakorlója a polgármester.
2.A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos Sztv. rendelkezései az irányadók.
1.Az e rendeletben szabályozott ellátások megállapítása iránti kérelmeket a Kaposmérői Közös Önkormányzati Hivatalnál kell benyújtani formanyomtatványon.
2.A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni támogatásra történő jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga és közeli hozzátartozói személyi adatairól, családja vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, a szükséges igazolásokat mellékelni, vagy annak hivatalból történő megkéréséhez hozzájárulni.
1.Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.
Kaposmérő, 2015. február 12.