Mernye község Képviselőtestületének

3/2004.(III.12.)számú

önkormányzati rendelete

„Mernye helyi építési szabályzatá”-ról

(Egységes szerkezetben)

Mernye község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6.§-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:

  I. FEJEZET

Általános előírások

1.§.

1. A rendelet hatálya Mernye község közigazgatási területére terjed ki.

2. ^[1]A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni – az általános érvényű jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak és az annak mellékleteit képező szabályozási terveknek megfelelően szabad.”

3. A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

-a külterületi és a belterületi határvonal

-a szabályozási vonalak

-a területfelhasználási módok és határok

-az övezeti és építési övezeti határok és jelek

-az övezeti és építési övezeti előírások

-az építési határvonalak

-az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek

-a sajátos jogintézmények

-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei

- ^[2]

- ^[3]

-a kertépítészeti terv készítési kötelezettség

4. A kötelező erejű szabályozási elemek – a helyi védelem alatt álló művi értékeket tartalmazó 2.sz.melléklet és a sajátos jogintézmények kivételével – csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. A helyi védelem alatt álló művi értékek listája – külön építészeti szakvélemény alapján – valamint a sajátos jogintézmények a rendezési terv módosítása nélkül, önkormányzati rendelettel módosíthatók. Az egyéb, irányadó elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

5. ^[4][5]
6. ^[6]Szaktervező által tervezett kertépítészeti tervet kell készíteni a "kertépítészeti terv készítési kötelezettség" -gel érintett területre. A területek kialakítása csak annak megfelelően történhet.

7. Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.

8. ^[7]A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát; a kialakult telekméreteket, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek nem alakítható ki.

(9) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termöföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.

(10) ^[8]

(11) A 250 m² bruttó alapterületű családi ház nagyságrendjét meghaladó mértékű építési szándék esetében a beépítést, illetve az építési engedélyezési eljárást megelőzően olyan talajmechanikai szakvélemény készítendő, mely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat, meghatározza a beépítés egyedi feltételeit, valamint a tervezett területfelhasználás várható hatásait is.

(12) ^[9]

(13) ^[10]

(14) Állattartó épületet és trágyatárolót falusias lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. A kertvárosias lakóterületen és a településközpont vegyes területen haszonállat – tartás céljára szolgáló épület és építmény – a saját célra tartott baromfi kivételével – nem létesíthető. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(15) ^[11]Az új – belterületté váló – beépítésre szánt területeken építeni csak a belterületbe vonást és az építési telkek kialakítását követően szabad. A belterületbe vonás – a fejlesztési szándékok függvényében fokozatosan, több ütemben történhet.

(16) ^[12]A település beépítésre nem szánt területén a HÉSZ övezeti előírásaiban meghatározottnál kisebb telket – a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, véderdő, illetve a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület kivételével – kialakítani nem szabad.

II. FEJEZET

Településszerkezet, területfelhasználás

2.§.

1. A település igazgatási területének

·                          a./ beépítésre szánt területei

·                    aa/ kertvárosias lakóterület(Lke), ahol a megengedett legnagyobb

                szintterületsűrűség 0,3.

·                    ab/ falusias lakóterület(Lf), ahol a megengedett legnagyobb

                szintterületsűrűség 0,3.

            ac/ településközpont vegyes terület (Vt), ahol a megengedett legnagyobb

                szintterületsűrűség 0,6

            ad/ kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz), ahol a megengedett

                legnagyobb szintterületsűrűség 0,3

            ae/^[13] ipari gazdasági terület, ezen belül

                     - egyéb ipari területként a gépalkatrész- és gépegység gyártó üzem és       környezete (Gip-e) közműellátást biztosító területigényes létesítmény (szennyvízátemelő) (Gip-kv), az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény (gázfogadó) (Gip-kg) és a hírközlést biztosító területigényes létesítmény (mobil átjátszó) (Gip-h) területe

                 - jelentős mértékű zavaró hatású terület (mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M), ahol a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,3

  af/ különleges terület, ezen belül

                     - sportterület (sportpálya) (KÜ-S)

         - temető (KÜ-T)

         - idegenforgalmi fogadóhely (KÜ-I), ahol a megengedett legnagyobb

             szintterületsűrűség 0,25

      b./ beépítésre nem szánt területei

ba./ közlekedési és közműterület, ezen belül:

          - közút (KÖu) és közlekedési zöldfelület (Köz)

          - kötöttpályás-vasút (KÖk)

           bb./ zöldterület, ezen belül

                     - közpark (Z)

            bc./ erdőterület, ezen belül

                      - védelmi (E-V)

          - gazdasági (E-G)

bd./ mezőgazdasági terület, ezen belül

                     - szántó (M-SZ)

                     - gyep, legelő, rét (M-GY)

                     - kert, szőlő, gyümölcsös (M-K)

                     - nádas, mocsár (M-N)

                     - belterületi kert (M-BK)

            be./ vízgazdálkodási terület

                     - folyó és állóvizek medre és parti sávja (V)

                     -a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (vízműkút, víztározó)  (V-kv)

     bf./ ^[14]különleges beépítésre nem szánt egyéb terület a horgásztanyák területe

           (Kün- H)

(2)  ^[15]A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

Kertvárosias lakóterület

3.§.

(1)   A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 13.§. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

          a.,az OTÉK 13§. (1) bekezdés szerinti építménymagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv szerinti lehet

            b.,nem helyezhetők el az OTÉK 13§. (2) bekezdés3 és 4 pontjában valamint a (3) bekezdésben felsorolt létesítmények.

(2)   ^[16]A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

(3) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan    

      kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

            a.,^[17]a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekalakításnál az átlagos telekszélesség – az Orci pataktól nyugatra fekvő Petőfi utcai tömb déli részén és attól délre kialakítandó Lke4 övezeti jelű lakóterület kivételével, ahol min. 20 méter - 16,0 méternél kevesebb nem lehet.

               Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

            b.,a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

            c.,az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen

            d., az épületek tetőidoma jellemzően oldalhatárral párhuzamos legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet.

            e.,az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével.

            f.,az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

                       -az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni

                        -az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az

                OTÉK 35. §. előírásai alapján - kell meghatározni azzal az eltéréssel,

                 hogy a (6) bekezdésben előírtak nem csak az „elő- és oldalkert előírt

          legkisebb méretén belül” érvényesek, hanem az elő- és oldalkert

egészére vonatkoznak. Kialakult állapot esetén a jogszabályban előírt  

                          értéknél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek megtarthatók, a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával.

                        -a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell

                         biztosítani

(4)  A lakóterületen

a./ a teljes közműellátás, és

       b./ a burkolt út

       biztosítandó.

(5) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.

(6) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.

(7) A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Falusias lakóterület

4.§.

(1)   A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14.§. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

          a.,az OTÉK 14§. (1) bekezdés szerinti építménymagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv szerinti lehet

          b.,nem helyezhetők el az OTÉK 14§. (2) bekezdés 8 pontjában felsorolt létesítmények.

2. ^[18]A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

      Az Lf6 építési övezeti jelű területeken a nagytelkes lakótömbökben a telekosztáshoz kettős feltételnek kell teljesűlni:

• a minimális 2000 m² teleknagyság mellett
• a minimum 100 méter telekhossz is kötelezően biztosítandó.

       E területeken a 100 méter telekhosszig számított utcafronti telekterület maximum      25%-a építhető be.

3. A lakóterület építési telkein - 1-2 egységes - a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót egyaránt kielégítő lakóépületek építhetők.

4. A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

            a.,a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új lakóterület kialakításakor az átlagos telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet.

               Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

            b.,a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

            c.,az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen

            d.,az épületek tetőidoma jellemzően oldalhatárral párhuzamos legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 35-45° közötti lehet.

            e.,az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével.

            f.,az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

                       -az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni

                        -az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az

                        OTÉK 35. §. előírásai alapján - kell meghatározni azzal az eltéréssel,

                        hogy a (6) bekezdésben előírtak nem csak az „elő- és oldalkert előírt

                        legkisebb méretén belül” érvényesek, hanem az elő- és oldalkert

               egészére vonatkoznak. Kialakult állapot esetén a jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek megtarthatók, a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával.

                        -a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell

                       biztosítani

(5)   A lakóterületen – Mernyeszentmiklós kivételével – a terv távlatában

a./ a teljes közműellátás, és

       b./ a burkolt út

       biztosítandó.

(6) Mernyeszentmiklós területén

a./ legalább a részleges közműellátás, és

       b./ a burkolt út

       biztosítandó.

(7) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.

8. A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.

9. A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási tervek tartalmazzák.

Településközpont vegyes terület

5.§.

1. A településközpont vegyes területekre vonatkozóan az OTÉK 16.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 16.§. (2) bekezdés 7. pontja, valamint az (3) bekezdés szerinti létesítmények.

2. ^{[19] [20]}A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

3. ^[21][22]

4. A településközpont vegyes területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú szerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú szerkezetű épületek – tornacsarnok, nagyterem, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

5. A településközpont vegyes területen területen:

a./ a teljes közműellátás és

b./ a burkolt út

biztosítandó

6. A parkolószükségletet a telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

7. A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

8. ^[23]A területen a zölddel való fedettség – a Vt4 és Vt5 építési övezeti jelű területek kivételével, ahol min. 10 % - minimum 40 % kell legyen.

9. ^[24]A területen a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16/18 törzskörméretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni.

(10)A településközpont vegyes terület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

6.§.

1. A területre vonatkozóan az OTÉK 19.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 19.§. (3) bekezdés szerinti létesítmények.

2. ^{[25] [26] [27] [28]}A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság,  maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási tervek is  tartalmazzák   az alábbiak   szerint:

       A meglévő víztorony Gksz3 építési övezetében a jelenlegi, meglévő víztorony             megtartható, felújítható, átalakítható. 

3. ^[29]

4. ^[30]A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az épületek tetőfedése – a 6 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – raktárak, műhelyek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

5. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen:

a./ a teljes közműellátás és

b./ a burkolt út

biztosítandó

6. A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
7. A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.

8. ^[31]A területen a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16/18 törzskörméretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni.
9.  A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

10.  ^[32]A Mező u.-Táncsics u.- Jókai u.- belterületi határ által határolt tömbben fekvő kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület feltárása és kiszolgálása magánútról is biztosítható. Ilyen esetben a magánút helyét és nagyságát a terület egészére vonatkozó telekalakítási eljárás keretében kell meghatározni.

      A magánút telekszélessége

               - a Mező és Táncsics utcai lakóingatlanok hátsó megközelítésére legalább 8 m,

               - egyéb esetben 14 m

       kell legyen. (Területének nagyságára nem vonatkozik az övezetre előírt legkisebb telekterület.)

Ipari gazdasági terület

7.§.

1. Az ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az (5) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.

2. ^[33]Az ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:

       -egyéb ipari területként a gépalkatrész és gépegységgyártó üzem és környezete (Gip-e), közműellátást biztosító területigényes létesítmény (tervezett szennyvízátemelők) (Gip-kv), az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény (gázfogadó) (Gip-kg), valamint a hírközlést biztosító területigényes létesítmény (mobil átjátszó) (Gip-h) területe

       -jelentős mértékű zavaró hatású terület (mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep)) (Gip-M)

3. ^[34]A mezőgazdasági üzemi területekre vonatkozó övezeti előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

A terület feltárását biztosító magánút helyét és nagyságát a terület egészére vonatkozó telekalakítási eljárás keretében kell meghatározni. (A magánút területére nem vonatkozik az övezetre előírt legkisebb telekterület.)

4. ^[35]

5. ^[36]Az ipari gazdasági területen az épületek tetőfedése – a 6 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

6. ^[37]Az ipari gazdasági területen:

a./ belterületen a teljes közműellátás, külterületen legalább a részleges  közműellátás

b./ és a burkolt út

biztosítandó.

7. A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

8. ^[38]A területen a zölddel való fedettség  - a Gip-e jelű övezeti jelű terület kivételével, ahol minimum 30% - minimum 40 % kell legyen.

9. ^[39]A területen a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, minimum 16/18 törzskörméretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni.

10. Az ipari gazdasági területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Különleges terület

8.§.

1. A település területén különleges területek a temetők, a sportpálya és a tervezett idegenforgalmi fogadóhelyek.

2. A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.

3. Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal csak zárt kerítésként alakítható ki.

4. A temető szabad területeit fásítani kell; a zölddel való fedettség min. 50% kell legyen.

5. ^{[40] [41]}A temető (KÜ-T), a sportpálya (KÜ-S) és az idegenforgalmi fogadóhely (KÜ-I1) övezeti előírásait a belterületi szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:

6. ^[42]Több ütemben megvalósuló konkrét beruházási szándék esetén – a KŰ I1 építési övezeti jelű terület kivételével - az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

7. ^[43]A különleges területen az épületek tetőfedése – a 6 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – uszoda, teniszcsarnok, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemezfedéssel is építhetők.

8. ^[44]A különleges területen:

a./ a teljes közműellátás

     és

b./ a burkolt út

     biztosítandó                                                                                                                          

9. A parkolószükségletet telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

10. A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Közlekedési és közműterület

9.§.

(1)   A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26.§. előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.

2. A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

3. A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

4. A vasútállomás mellett – a 536/5 hrsz-ú ingatlanon – meglévő lakó- és kiszolgáló épületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépület egy alkalommal nettó 25 m²-rel bővíthető.

5. Az utak mentén - külterületen min. 8 m tőtávolsággal – egyoldali fasorok ültetendők, a meglévő fasorok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

6. A területen nem létesíthető – a mezőgazdaságból élők ingatlanainak kivételével - 3,5 m-nél szélesebb gépkocsibehajtó.
7. A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

Zöldterület

10.§.

1. A területre vonatkozóan az OTÉK 27.§. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhető el az OTÉK 27. §. (4) bekezdés c pontja szerinti létesítmény.

2. A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

3. A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen( gyep, cserje, fa ) kell kialakítani, úgy hogy a lombkoronával való fedettség minimum 60 % legyen.

4. A 311 hrsz-ú zöldterületen lévő pavilonok felújíthatók, korszerűsíthetők, de tovább nem bővíthetők.

5. A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási tervek tartalmazzák.

Erdőterület

11.§.

1. ^[45]Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28.§. előírásai közül a gazdasági és védelmi rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes erdészeti hatóság hozzájárulása is szükséges.

2. ^[46]

3. Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Mezőgazdasági terület

12 §.

(1)   A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29.§. előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

             a./ az OTÉK 29.§. (4) bekezdés szerint létesíthető lakóépületek építménymagassága 7,5 helyett 5,5 m lehet

             b./ az OTÉK 29.§. (4) bekezdés szerint létesíthető lakóépület

                   -az M-BK, az M-GY és M-N övezeti jelű területen nem helyezhető  

                   el

                   -az M-K övezeti jelű területen min 1,5 ha telekterületen helyezhető el

                   -az M-SZ övezeti jelű területen min. 5 ha telekterületen helyezhető el.

2. Az M-BK övezeti jelű belterületi kertterületen építési telket kialakítani nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján

3. ^[47]A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése – a 6 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével - cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, stb.) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

4. ^[48]

5. ^[49]Az M-K jelű övezetben gazdasági épület építeni abban az esetben szabad, amennyiben az ingatlan területének min. 60 %-a szőlő-, illetve gyümölcsterületként művelt.

6.  A mezőgazdasági területen birtokközpontot az OTÉK 29. §.(5) és (6) bekezdés előírásai alapján lehet kialakítani.

7. A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Vízgazdálkodási terület

13.§.

1. ^{[50] [51]}Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30.§. előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a vonatkozó jogszabályok^1,2 előírásaira is.

2. ^[52]A vízfolyások és a tavak jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében

- az állami tulajdonú vízfolyások és tavak mentén 6 méter,

- egyéb tulajdonú vízfolyások és tavak mentén 3 méter

       szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó    létesítmény és növényzet nem lehet.

3. A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

4. A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

5. ^[53] A vízgazdálkodás területén a V-kv övezet a vízmű kút és a kezelőépület, valamint a működéshez szükséges berendezések területe.

      A beépítés max. 5%, az épület elhelyezése szabadonálló, az építménymagasság max. 7,5 méter lehet. A telken belül kell megoldani a gépkocsi parkolást. A visszamaradó területen a szükséges burkolt felület kivételével zöldfelületet kell kialakítani.

       A kutak, vízkezelő és víztároló műtárgyak körül 10 méter sugarú védőterületet kell kialakítani.”

Különleges beépítésre nem szánt egyéb terület

13/A.§.^[54]

1. A különleges beépítésre nem szánt egyéb területekre – horgásztanyák (Kün-H)   területe és idegenforgalmi fogadóhely ((Kün-I) őshonos állatok bemutatóhelye) – vonatkozóan az OTÉK 30/B § előírásait kell alkalmazni.

2. A horgásztanyák (Kün-H)  területén – egyenként maximum 15 m2 alapterületű faházakban – horgásztanyák, valamint azok kiszolgáló építményei létesíthetők szabadonálló beépítési móddal maximum 3 m építménymagassággal, maximum 2% beépítettséggel. A beépítettség számításakor a terület erdő művelési ágú alrészletét (erdő alövezet) is figyelembe lehet venni, de építeni kizárólag azon kívül szabad. (Az erdő művelési ágú alrészlet területe nem csökkenthető.)

3. Az őshonos állatokat bemutató idegenforgalmi fogadóhelyen (Kün-I) az állatok tartásával kapcsolatos építmények, valamint a látogatók számára szolgáló szociális és vendéglátó épület, valamint azok kiszolgáló építményei létesíthetők szabadonálló beépítési móddal, maximum 3 m építménymagassággal, maximum 2% beépítettséggel.

4. A különleges beépítésre nem szánt egyéb területek lehatárolását a külterületi szabályozási terv tartalmazza.

III. FEJEZET

Közhasználatra szolgáló területek

14.§.

1. Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek) és a zöldterületek a közhasználatra szolgáló területek.

2. A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

3. A parkoló igény közterületen történő kielégítéséhez a terület tulajdonosának hozzájárulását is be kell szerezni.

IV. FEJEZET

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

15.§.

1. A belterületen – a terv távlatában – a teljes közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

a./ a közüzemi energia-szolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz)

b./ a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

c./ a közüzemi szennyvízelvezetés, illetve annak megvalósulásáig a kommunális szennyvíz saját telken – zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő

d./ a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvízelvezetés

                     megoldott legyen.

       Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.

(2) Mernyeszentmiklóson, valamint a külterületi beépítésre szánt területeken legalább a részleges közműellátást kell biztosítani, hogy ennek keretében:

a./ a közüzemi villamos – energia szolgáltatás

b./ a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

c./ az egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés

d./ a közterületi nyílt rendszerű csapadékvízelvezetés

                     megoldott legyen.

       Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a 

       beépíthetőségnek.

4. ^[55]A szennyvízcsatorna – rendszer kiépítéséig a zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet az engedélyezett ártalmatlanító helyre kell szállítani.

5. ^[56]A településen a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Az igazgatási terület csapadékvizeinek elvezetése vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt az illetékes vízügyi hatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.

6. ^[57]Új táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) – táj- és településkép –védelmi okok miatt – az öreghegyi kertes mezőgazdasági terület kivételével – a közigazgatási területen nem létesíthetők. Az ilyen célú berendezések a temető területén álló és az Öreghegyen megvalósítandó adótornyon helyezhetők el. Az Öreghegyen létesítendő adó és átjátszó torony telepítésekor az alábbi előírások betartandók:

1. a torony építési engedélyezése során a Baranya Megyei ÁNTSZ sugáregészségügyi szempontú állásfoglalását is be kell szerezni,
2. a torony építménymagassága az 50 m-t nem haladhatja meg,
3. a torony kiszolgáló létesítményeinek takarása – beültetési kötelezettségként –  zöldfelületi takarósávval biztosítandó,
4. a torony és kiszolgáló létesítményei a 6513.sz.összekötő út tengelyétől számított 15 m-en belül nem helyezhetők el.

7. ^[58]Táv- és hírközlési célú magasépítmények és átjátszó berendezések elhelyezéséhez az önkormányzat egyetértő nyilatkozatát is be kell szerezni.

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

16.§.

1. A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kaposvári kommunális hulladéklerakó telepre – megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

2. A dögkút megszűntetését követően az esetleges állati tetemeket feldolgozóhelyre kell szállítani.

V.FEJEZET

Környezetvédelem

17.§.

1. Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni,   hogy:

a./a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

  b./megelőzze a környezetszennyezést                           

  c./kizárja a környezetkárosítást

2. A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

3. ^[59]A településre az általános levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. A település a vonatkozó jogszabály³ alapján jelenleg az „F” zónacsoportba tartozik. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.

4. A település szennyezésérzékenységi szempontból érzékeny terület. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.

5. Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról, valamint a mezőgazdasági üzemi területek környezeti károkozásának csökkentéséről.

6. ^[60]A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 67. sz. orsz. főút mentén 65/55 dB, a 6513. sz. összekötő út menti lakóterületen 60/50 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB.

A Gip-e építés övezeti jelű területen az üzemi létesítmények beüzemelését követően zajméréssel igazolni kell a zajhatárérték teljesülését.

7. A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

8. ^[61]A településen üzemanyagtöltő állomás – a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület kivételével – csak külterületi közlekedési területen helyezhető el, amennyiben a vonatkozó jogszabály⁴ értelmében az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.

Természet- és tájvédelem

18.§.

1. A településen a helyi jelentőségű, e rendelettel védetté nyilvánított természetvédelmi területeket és egyedi természeti értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

2. A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

3. Táj- és településkép-védelmi okokból

              -a belterületi szabályozási terven jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel, valamint

              -útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.

Művi értékek védelme

19.§.

1. A településen országos védelem alatt álló műemlék az 1760-ban épült – barokk stílusú – katolikus templom (tsz: 4481), az 1824-ben épült - klasszicista stílusú – kálvária (tsz:9612), valamint az 1794-ben állított - barokk stílusú - Nepomuki Szt. János szobor (tsz:8721).

2. Az e rendelettel védetté nyilvánított művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. sz. melléklet tartalmazza.

3. A helyi művi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg, melyben a lehetséges önkormányzati támogatásokon túl a védendő értékek hasznosításának különböző változatait is meg kell határozni.

4. ^[62]A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és a régészeti érdekű területeket a a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2.sz. melléklet tartalmazzák.

VI. FEJEZET

Sajátos jogintézmények

20.§.

1. Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság élhet – az Étv-ben meghatározott – kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés jogintézményével.

2. ^[63]A belterületeken meglévő és megvalósítandó épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai - az Étv által meghatározott - útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékéről és a megfizetés módjáról a települési önkormányzat képviselőtestülete hatósági határozatban dönt.

3. A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.

4. Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból

- a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági és a mezőgazdasági üzemi területeket a szabályozási tervek szerinti helyeken

- a belterületi lakóingatlanok egy részét a belterület szabályozási terv szerinti helyeken.

- ^[64]az öreghegyi adó és átjátszó telkét.

Záró rendelkezések

21.§.

1. Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.
2. ^[65]

3. E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

4. E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Mernye község összevont rendezési tervéről szóló 6/1992. (II. 24.) sz. Kt rendelet.

Mernye, 2004. március 3.

             Kisfalusi András                                                      Gazdóf Angéla dr.

                 polgármester                                                                  jegyző

Kihirdetve: Mernye, 2004. március 12.                            

                                                                                              Gazdóf Angéla dr.

                                                                               jegyző                                                                                           

Egységes szerkezetbe foglalva a HÉSZ-ról szóló eredeti önkormányzati rendelet és az 1-6.sz. módosítás átvezetésével.

Mernye, 2014. július 10.

Göndöcs Edina

     jegyző

1. sz. melléklet^[66]

Természet- és tájvédelem

1./ Helyi jelentőségű természetvédelmi terület helyrajzi számai:

0155/1-28, 0157, 0158/1, 0158/2, 015/3, 0158/4, 0158/7, 0158/8, 0160, 0161, 0162/1, 0162/1, 0163, 0164/2, 0167, 0169, 0215/18, 0215/5, 0216, 0217, 0221, 0226, 0227, 0228, 0229

2./ Helyi jelentőségű egyedi természeti értékek (védett fák):

3./ Natura 2000 terület helyrajzi számai:

0254-0260, 0261/1, 062

4./ Ökológiai folyosó területek helyrajzi számai:

062, 070-077, 087, 0125/1-2, 0126a, 0127/1-3, 0128-0129, 0133-0135, 0136/4

                                                                                                                            2. sz. melléklet ^[67]

Művi értékek védelme

1./Országos védelem alatt álló műemlék

1.Templom                                                                                        313 hrsz

2.Kálvária                                                                                          313 hrsz

3.Nepomuki Szent János szobor        Petőfi S.u.                              563 hrsz

2./Műemléki környezetet jelentő ingatlanok

Templom és a kálvária

92/1, 92/2, 92/3, 279, 280, 281, 282, 283/1,283/2, 308/3, 312/1 hrsz

3./Helyi védelem alatt álló művi értékek

1.Kereszt                                            Lenin u.                                      43        hrsz

2.Szobor                                             Lenin u.68.                               120        hrsz

3.Kereszt                                            Temető                                     179/1     hrsz

4.Kereszt                                            Táncsics M.-Dózsa u.   307/3     hrsz

5.Kereszt                                            Kossuth L.tér                           308/3     hrsz

6.Kereszt                                            Közterület                                313        hrsz

7.Kereszt                                            Petőfi S.u.                                310        hrsz

8.Szobor                                            Közterület                                410         hrsz

9.Kereszt                                            Petőfi S.u.                                563         hrsz

10.Kereszt                                          Közterület                                638         hrsz

11.Kereszt                                          Öreg szőlőhegy                      2037         hrsz

12.Kereszt                                          Temető                                     083         hrsz

13.Kereszt                                          Temető                                     083         hrsz

14.Általános iskola                            Mernyeszentmiklós                  0131/42 hrsz