Nagyberki Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/1997. (XI. 27.) önkormányzati rendelete

az állattartás szabályozásáról

Hatályos: 1998. 01. 01- 2016. 06. 21

Nagyberki Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/1997. (XI. 27.) önkormányzati rendelete

az állattartás szabályozásáról

1998.01.01.

Nagyberki község Önkormányzatának Képviselő Testülete a helyi önkormányzatokról szóló többszörösen módosított 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdése alapján az állattartás szabályozásáról a közegészségügyi, állategészségügyi és szomszédjogi előírások figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános és értelmező rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Nagyberki község közigazgatási területén:

a) minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, aki állatot tart, vagy minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, akinek a tulajdonában (használatában, kezelésében, stb...) lévő ingatlanon állat él;

b) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre , ahol kisüzemi állattartás folyik;

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki: Cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telephelyre, nagyüzemi állattenyésztő és állattartó telepre, gyepmesteri telepre.

2. § (1) A rendelet alkalmazása szempontjából gazdasági haszonállatok:

a) nagyállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, sertés, bivaly, juh, kecske,

b) kisállat: baromfi (úm.: tyúk, kacsa, liba, pulyka, gyöngyös, galamb) és gazdasági célból tartott prémes állat (úm.: nutria, nyérc, ezüst-kék róka, nyúl, stb...)

(2) Vadállat minden olyan állat, amely a természetben él és szaporodik.

(3) Lakásban tartható állat: eb, macska, kedvtelésből tartott díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók (szíriai aranyhörcsög, tengerimalac stb...)

(4) Kisüzemi állattartásnak minősül az, amely az állategészségügyről szóló 1981. évi 3. tvr. és a végrehajtásáról szóló 6/1981. (IV. 12.) MÉM rendelet mellékletében meghatározott állatlétszámot nem éri el. (1. számú melléklet)

(5) Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt, 1-2 napig a lakásban illetve a hozzátartozó melléképületben tartott 2-3 db. baromfi.

(6) Kutyasétáltatás fogalmán közterületen az állatnak pórázon és szájkosárral történő vezetése értendő.

(7) Kutyafuttatásnak minősül az állatnak póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése az erre kijelölt területeken.

(8) Őrző-védő kutya az, amelyet magán, vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja.

(9) Vakvezető az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (Budapest,Május 1. út 47.) igazolvánnyal lát el.

(10) Jelzőeb a halláskárosultak segítségét szolgálja, melynek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani.

II. Fejezet

Az állattartás általános szabályai

3. § (1) A község közigazgatási területén állatok a 2. számú mellékletben meghatározott védőtávolságok, valamint az állategészségügyi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása nélkül (zaj, bűz stb...) tarthatók.

(2) Méhészkedésnél lakott területen a betelepített kaptárakat a szomszédos ingatlan határától 4 m-re, közforgalmú úttól, vasúttól 10 m-re szabad elhelyezni. Többlakásos ház udvarán a méhcsaládok telepítéséhez az ott lakók, valamint a közvetlenül határos ingatlanok tulajdonosainak, illetve használóinak hozzájárulása szükséges. A méhészkedésre egyebekben a mindenkor hatályos jogszabályok az irányadók.

(3) Az állatok tartására szolgáló építmények (istálló, ól, ketrec, kifutó stb.) és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények (takarmány előkészítő, tároló, trágya és trágyalé gyűjtő, stb...) létesítése, kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával.

(4) Az állatok tartására szolgáló létesítmények tisztaságát az állattartó köteles biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni és az állattartás során az építésügyi, közegészségügyi, állategészségügyi, valamint a környezetvédelmi előírásokat folyamatosan betartani.

(5) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

(6) A rendelet 1. számú mellékletében meghatározottaktól eltérő nagyobb létszámú állattartást egyedi engedéllyel lehet folytatni a közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi szakhatóságok véleménye alapján.

(7) Azokon a területeken, ahol a községi Összevont Rendezési Terv (ÖRT) a terület más célú felhasználását irányozza elő, ott az állattartás az ÖRT figyelembevételével, az építésügyi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető.

(8) Az egyedi engedélyt vissza kell vonni, illetve az állattartást meg kell tiltani, ha a tartás körülményei előzetes felhívás ellenére sem felelnek meg a (4) bekezdésben rögzített szakhatóságok előírásainak, vagy az engedélyezettől nagyobb számú és eltérő fajtájú állatokat tartanak. Az állatartás megtiltása ugyanezen szakhatóságok szakvéleménye alapján történik.

(9) A lebontásra kerülő lakásokból -vagy egyéb okból történő elköltözés esetén- a tulajdonos köteles állatai elhelyezéséről gondoskodni. Amennyiben az állataira nem tart igényt, úgy előzetes bejelentés alapján a felmerülő költségek megtérítésével köteles az illetékes gyepmesterrel történő elszállításról gondoskodni.

(10) Vadállat Nagyberki község közigazgatási területén nem tartható.

(11) Az állattartó az alábbi esetekben köteles a tartás, szerzés vagy elidegenítés helye szerint illetékes jegyzőnél az állat(ok) tulajdonjogának és állategészségügyi forgalomképességének igazolására marhalevelet váltani :

a) ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly állataira, ha azok az egy hónapos életkorukat betöltötték;

b) sertés, juh, kecske, valamint zárt körülmények között tenyésztett vadon élő, hasított körmű haszonállatok (pl. vaddisznó, dámvad, őz, szarvas, muflon) részére -korukra való tekintet nélkül- , ha

ba) az állatot, állatokat állatvásárra, kiállításra, díjazásra, vagy más község, város területén történő legeltetésre vagy tulajdonváltozás nélkül más község, város területén levő tartási helyre hajtja, vagy szállítja;

bb) az állat(ok) tulajdonjogát másra átruházza (eladja, elcseréli, elajándékozza stb.) vagy bírósági ítélet, öröklés, illetőleg hagyomány útján annak tulajdonjogát megszerezte;

bc) az állatot, állatokat közfogyasztásra, vagy közvágóhídon magánfogyasztásra történő levágásra hajtja, illetőleg szállítani kívánja.

(12) Az állattartónak az alábbi esetekben nem kell az állat részére marhalevelet váltani, illetőleg marhalevél-kezelési intézkedést kérni :

a) ha az állatot kényszervágásra, gyógykezelésre, a jogszabályban meghatározott fertőző betegség miatt karanténba szállítja;

b) ha az állatot a szomszéd község területére, de legfeljebb 30 km-es távolságra nem közlegelőn történő legeltetésre, vagy időleges munkavégzésre 6 napnál nem hosszabb időre hajtja vagy szállítja.

(13) Marhalevél nélkül, de szállítmánylevéllel, illetőleg származási bizonyítvánnyal szállíthatók az állatok az alábbi esetekben:

a) fegyveres erők és testületek, rendészeti szervek lova, szamara, öszvére a szolgálati területen;

b) ló és szamárménnek a tenyésztői körzetben levő fedeztetési állomásokra történő kihelyezésekor;

c) versenylovak a versenyeken való részvételre.

A szállítmánylevél, illetve származási bizonyítvány kiállításáról a tulajdonosi jogot gyakorló köteles gondoskodni.

III. Fejezet

Az ebtartás szabályozása

4. § (1) A község közigazgatási területén az egy, és többlakásos kertes családi házak udvarán háztartásonként - az eb korától és fajtájától függetlenül - legfeljebb két darab - és egyszeri szaporulata három hónapos korig - tartható.

(2) Többlakásos épületben, társasházakban és ezek udvarán lakásonként egy darab eb - és egyszeri szaporulata három hónapos korig - a 3. számú mellékletben felsorolt ebek kivételével tartható a közvetlen falszomszédok, valamint az alatta és fölötte lakók hozzájárulásával. A hozzájárulás megkérése a jelenleg meglévő és nyílvántartásba vett ebekre nem vonatkozik.

(3) A 4. §. (1)-(2) bekezdésében meghatározottnál nagyobb számú eb indokolt esetben külön engedéllyel az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Kaposvári Városi Intézete és a Városi Főállatorvos szakvéleményének figyelembevételével tartható.

5. § (1) Az ebeket tulajdonosai úgy kötelesek tartani, - szükség esetén megkötve, zárt helyen - hogy azok elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni ne tudjanak.

(2) Harapós, támadó vagy kiszámíthatalan természetű ebet nappal biztos módon megkötve kell tartani. A telep, ház, lakás bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát szembetűnő módon el kell helyezni. Éjszaka az eb megkötés nélkül tartható, amennyiben a bekerített és lezárt helyről történő kiszabadulása biztos módon megakadályozható.

(3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani szigorúan tilos ! Az eb tulajdonosának kötelessége gondoskodni arról, hogy az a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el.

(4) Ebet egynél többlakásos épület erkélyén, folyosóján, balkonján tartani tilos ! A közös használatú udvaron a szomszédok beleegyezésével szabad csak az ebet tartani.

6. § (1) Közterületen ebeket sétáltatni ( a 3. számú mellékletben felsoroltakat csak szájkosárral és pórázzal ) mindenhol lehet, kivéve, ahol kihelyezett tábla tiltja.

(2) Közterületre bandog, pit-bullterrier (és annak keverékei) fajtájú küzdő ebeket csak 18. életévét betöltött személy vihet ki.

(3) Közterületen történő tartózkodás esetén az oltást igazoló műanyag lapocskát az eb nyakörvére erősítve kell tartani és azt szükség esetén (az ellenőrzésre jogosult, illetve megharapott személy részére) fel kell mutatni.

(4) Ebharapás esetén a tulajdonos köteles az ebet állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek illetve képviselőjének átadni.

(5) Az eb tulajdonosa vagy az eb felügyeletével megbízott személy kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet és a lakóház közös használatú területét, helyiségeit ne szennyezze. (Gyalogjárda, sétány, park, lépcsőház, stb.) Az e területeken keletkezett szilárd szennyeződést köteles haladéktalanul eltávolítani.

7. § (1) Tilos ebet beengedni, illetve bevinni a vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségekbe és élelmiszert árusító üzletekbe.

(2) A vakvezető kutya kivételével tilos ebet beengedni, illetve bevinni

a) oktatási, egészségügyi, szociális, kultúrális intézmények területére, valamint kegyeleti helyre;

b) ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe;

c) parkba, zöldterületre, nyílt vízfelületre (tó), ahol tábla tiltja.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában leírt létesítményekbe illetve területekre, amennyiben az ingatlan védelme megkívánja, az őrző védő kutyák bevihetők.

(4) Élelmiszer szállítására szolgáló járművön ebet szállítani tilos!

(5) Tömegközlekedési járművön ebet csak szájkosárral és pórázon illetve az érvényben lévő közlekedési szabályok (MÁV, VOLÁN) betartásával lehet szállítani.

8. § (1) Ebtenyészetet Nagyberki község közigazgatási területén csak engedéllyel szabad létesíteni.Az engedély kiadásakor előzetesen ki kell kérni a területileg illetékes Városi Főállatorvos, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete Kaposvári Szervezetének véleményét.

(2) Az engedély kártalanítási kötelezettség nélkül visszavonható, ha az engedélyes az érvényben lévő jogszabályi előírásokat és az engedélyben előírt kötelezettségeit megsérti, illetve a jogsértő állapotot felhívás ellenére 15 napon belül nem szünteti meg.

(3) Ebmegőrzés létesítésére is az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

9. § (1) Őrző-védő szolgálatot ellátó magánszemélyek, szervezetek ebtartásához előzetes engedély szükséges.

(2) Az engedélyben az ebtartásról szóló rendeletben foglaltakon túlmenően - a helyi körülményeket figyelembevéve - speciális feltételek betartására (pl. kerítés, zajártalom elleni védelem, stb.) kötelezhető az ebtartó.

10. § (1) Az eb tulajdonosa vagy tartója a három hónapos kort betöltött ebet nyilvántartásba vétel végett az elhullást, eltűnést, vagy végleges elszállítást pedig a nyilvántartásból való törlés végett 30 napon belül köteles bejelenteni.

11. § (1) Ebeket évente egyszer veszettség elleni védőoltásban kell részesíteni. Az ebtulajdonos köteles:

a) az oltást igazoló nyugtát a legközelebbi védőoltásig megőrizni, az ellenőrzésre jogosult hatósági szerveknek felmutatni, nyugta elveszítése esetén a megfelelő igazolásról gondoskodni;

b) ha az eb nem a tulajdonos állandó lakóhelyén részesült veszettség elleni védőoltásban, az oltás megtörténtét az oltási igazolás felmutatásával a polgármesteri hivatalhoz kell bejelenteni.

(2) Az eb tulajdonosa évente egy alkalommal köteles az eb féregtelenítését is elvégeztetni és ennek megtörténtét az oltási igazolványban is feltüntetni.

(3) A védőoltás alól elvont ebet , valamint az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető beteg vagy betegségre gyanús ebet kártalanítás nélkül ki kell írtatni.

12. § (1) Az ebtartásra vonatkozó szabályok betartását folyamatosan ellenőrizni kell és a szabályok megsértőivel szemben el kell járni. Amennyiben az eb tulajdonosa az előző bekezdésekben foglaltakat megszegi és előzetes írásbeli felszólítás ellenére sem tartja be azokat, az eb tartását meg kell tiltani.

(2) Az eb eltávolításáról a tulajdonos köteles gondoskodni, ennek elmaradása esetén ezt a feladatot hatósági rendelkezésre a tulajdonos költségére a Körjegyzőség megbízás útján teljesítteti.

(3) A gazdátlan, kóbor ebek befogásáról és a Gyepmesteri Telepre történő szállításról a Körjegyzőség megbízás útján gondoskodik.

(4) A befogott ebet - a tartás költségeinek megtérítését követően - az igazolt tulajdonosa 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott ebekkel a megbízott szabadon rendelkezhet (ivartalaníthatja, menhelynek átadhatja stb.)

(5) A ki nem váltott és fajtiszta, vagy annak látszó ebek további sorsáról történő további rendelkezés előtt a megbízott köteles értesíteni a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete Kaposvári Szervezetét és az Állatbarát Alapítványt.

IV. Fejezet

A macskatartás szabályozása

13. § (1) Többlakásos kertes családi házakban és udvarán háztartásonként 2 db macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig, fajtára való tekintet nélkül tartható.

(2) Egynél többlakásos társasházakban és udvarain lakásonként 2 db macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható.

(3) A köz- és lakóépületekben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, kezelője köteles gondoskodni.

(4) A macskatartásra egyebekben az ebtartásról szóló fejezet 4. §. (3) bekezdés 5.,7.,8. §. és 12. §. (1) bekezdés rendelkezései az irányadóak értelemszerűen.

V. Fejezet

Állatbetegségek megelőzése és leküzdése

14. § (1) Állati hullák és melléktermékek begyűjtése, őrzése és ezek ártalmatlanná tétele a Körjegyzőség által megbízás utján történik. Az állati hullák begyűjtését, őrzését, megsemmisítését a megbízott végzi.

(2) Minden állattartó köteles a tulajdonában lévő, illetve gondjaira bízott kis és nagy állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását a körzeti állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasítását betartani. A kis állatok és a lakásban tartható állatok teteme a tulajdonos kertjében is elásható, a szomszédos ingatlan határától mért 5 m-es távolságra. Az állati hullát fertőtlenítő szerrel (mész, mésztej) kell leönteni és legalább 1 m, eb esetében 1,5 m vastag földréteggel kell befedni.

(3) A kereskedelmi hálózatban az emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősített állati eredetű élelmiszereket - amennyiben az eljáró állatorvos úgy rendelkezik - meg kell semmisíteni. A szállítási költség a kereskedelmi egységet terheli.

(4) Közterületről, vasúti átmenő forgalomból származó, továbbá a hatósági rendelkezésre leölt állatok hulláinak és hulladékainak megfelelő helyre történő szállítását a Körjegyzőség megbízás utján teljesíti. A falu közigazgatási területén lévő állati hulla megsemmisítő helyről hullát, maradványt kiszállítani szigorúan tilos !

15. § (1) Az állattartási rendelet alapján engedélyhez kötött tevékenységek engedélyezése, a nyilvántartások vezetése és ellenőrzése illetve a közterületen történő ellenőrzés és a szükséges jelzőtáblák kihelyezése a körjegyző megbízásából a Körjegyzőség igazgatási ügyekkel foglalkozó kollégáinak feladata.

VI. Fejezet

Szabálysértési rendelkezések

16. § (1) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, szabálysértést követ el és 2.000.- Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal vagy feljelentés esetén 10.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki ezen rendelet 3. §. (1) - (7) és (9) - (11) bekezdés, 4. §., 5. §., 6. §., 7. §., 8. §., 10. §., 11. §., 13. §., és a 14. §.-aiban foglaltakat megszegi, illetve kötelezettségét elmulasztja.

(2) Amennyiben a rendeletben meghatározottak megsértése vagy a mulasztás a szabálysértésekről szóló módosított és kiegészített 1968. évi I. törvényben és a 17/1968. (IV. 14.) Korm. számú rendeletben foglalt szabálysértés tényállását valósítja meg, úgy aszerint minősül és az ott meghatározottak szerint kell eljárni.

(3) A közterületen történt ismételt szabálysértés esetén a közterület-felügyelő jogosult az ebet elkobozni és a Körjegyzőségen keresztül megbízás utján megfelelő helyre szállíttatni, átvételi elismervény ellenében, amelyen feltüntetésre kerül a befogott állat kiváltó helye , időpontja, fizetendő bírság és az őrzés időtartama és díja.

17. § (1) E rendelet 1998. január 1. napján lép hatályba.

(2) A hatálybalépéssel egyidejűleg a Nagyberki Önkormányzat 5/1996. (V. 3.) számú rendelete hatályát veszti. Nagyberki, 1997. november 14.

1. melléklet

A kisüzemi állattartás fogalma

A 6/1981.(IV.12.) MÉM számú rendelet alkalmazása szempontjából kisüzemi állattartásnak minősül az állattartó telep, ahol az állatlétszám nem éri el az alábbi darabszámot (db)

Tehén

300

Növendék marha

400

Hízómarha

400

Sertés

2 000

Juh

2 000

Baromfi

20 000

Anyanyúl

1 500

2. melléklet

Állattartásra szolgáló melléképületek védőtávolságai

Védőtávolság méterben (m)

Lakó-
épülettől

Ásott
kúttól

Fúrt
kúttól

Csatla-
kozó

Víz
vezeték

Baromfi, galamb

-

-

-

-

-

20 állatig

8

10

5

1

-

21-50 állatig

10

10

5

1

-

51-200 állatig

15

15

10

5

-

Gazdasági célból tartott prémes állat és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig

-

-

-

-

-

10 állatig

10

10

5

1

-

11-30 állatig

15

15

10

2

-

Juh, kecske, sertés, öszvér, szamár és egyszeri szaporulata 6 hónapos korig

-

-

-

-

-

1-5 állatig

15

15

5

2

3

6-10 állatig

15

15

5

2

3

11-15 állatig

20

15

10

3

5

Szarvasmarha, ló, bivaly és egyszeri szaporulata 1 éves korig

-

-

-

-

-

1-2 állatig

15

15

5

2

3

3-5 állatig

20

20

10

5

5

6-10 állatig

25

20

15

5

5

Oktatási, nevelési és egészségügyi intézmény, gyermekjátszótér, vízmű, élelmiszer tárolását, feldolgozását és forgalmazását folytató létesítmény területén és telekhatártól számított 50 méteren belüli körzetben minden állat tartása tilos, kivéve a 2. § (3) és (5) bbekezdésekben foglaltakat.

3. melléklet

TÖBBLAKÁSOS ÉPÜLETBEN, TÁRSASHÁZBAN ÉS EZEK UDVARAIN AZ ALÁBBI EBFAJTÁK NEM TARTHATÓK:

BERNÁTHEGYI

ÚJFUNLANDI

BULLMASZTIFF

BERNI PÁSZTOR

DOBERMANN

BRIARD

DOG

KAUKÁZUSI JUHÁSZ

HOVAWART

KOMONDOR

ÍR FARKASKUTYA

KUVASZ

LEONBERGI

PIRENEUSI HEGYIKUTYA

NÁPOLYI MASZTIFF

BOXER

NÉMET JUHÁSZ

VIZSLÁK

RHODESIAI RIDGEBACK

POINTEREK

ROTTWEILER

VÉREBEK

SARPLANINAI JUHÁSZ

SZETTEREK

ÓRIÁS SCHNAUZER

AGARAK

A felsorolt állatok testsúlya a 40 kg-ot, marmagassága a 60 cm-t a szakirodalom szerint meghaladja. A vadász és juhász kutyák tulajdonságait figyelembe véve, az ilyen tartás az állatok szempontjából sem ajánlott!
Megjegyzés: A már meglévő és nyilvántartásba vett kutyákra ez a rendelkezés természetesen nem vonatkozik!

3.a.. melléklet

Az alábbi kutyafajtákat közterületen csak 14 éves kort betöltött személy sétáltathatja, futtathatja:

Őrző-védő kutyák

Vadászkutyák

Pásztor kutyák

Kedvtelésből
tartott

Angol bulldog

Magyar vizsla

Berni pásztor

Bedlington terrier

Bernáthegyi

Magyar drótszőrű vizsla

Briard

Pekingi palota (pincsi)

Boxer

Német drótszőrű vizsla

Kaukázusi juhász

Bullmasztiff

Pointer

Komondor

Bullterrier

Pudel pointer

Kuvasz

Dobermann

Angol véreb

Pireneusi hegyikutya

Dog

Bajor hegyi véreb

Eurázsiai

Hannoveri véreb

Hovawart

Arany retriever

Ír farkaskutya

Labrador retriever

Leonbergi

Angol szetter

Nápolyi masztiff

Gordon szetter

Német juhász

Ír szetter

Óangol juhászkutya

Jagd terrier

Rhodesiai ridgeback

Skye terrier

Rottweiler

Welsh terrier

Sarplaninai juhász

Basset hound

Óriás schnauzer

Erdélyi kopó

Újfunlandi

Afgán agár

Óriás uszkár

Angol agár

Arab agár

Magyar agár

Orosz agár

Perzsa agár