1. § (1) A képviselő-testület és szervei számára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) és más jogszabályokban meghatározott feladatokat, hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzat

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával feljogosított szervezet: Nagyberki Község Önkormányzat Képviselő-testülete, melynek hét tagja van, hat képviselő és a polgármester.

A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára függeszti ki, továbbá a község honlapján teszi közzé.

(4) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, az Ügyrendi Bizottság, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és társulások útján látja el.

(5) A képviselő-testület hivatalának

(6) Az önkormányzat hivatalos honlapjának (a továbbiakban önkormányzati honlap) webcím URL-je: www.nagyberki.hu

2. § (1) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.

(2) A képviselő-testület a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

3. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg, mely hatásköröket – az Mötv. 42. §-ában foglalt kivételekkel – önkormányzati rendeletben a képviselő-testület a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására átruházhatja. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(2) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója intézkedéseiről, azok eredményéről minden évben egyszer beszámol a képviselő-testületnek.

4. § Az Mötv. 42. §-ában foglaltakon túl a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

5. § (1) A települési önkormányzat különös feladatát és hatáskörét az Mötv. 13. §-a tartalmazza.

(2) A kötelezően ellátandó feladatokon felüli, önként vállalt feladatokról az önkormányzat költségvetési rendeletében a fedezet biztosításával egyidejűleg kell dönteni.

(3) Önként vállalt helyi közügyeket érintő feladatok lehetnek:

(4) Az önkormányzat által ellátandó feladatok szakfeladatrend szerint besorolt alaptevékenységeit és az alaptevékenységeket meghatározó jogszabályok megjelölését a

2. melléklet tartalmazza.

(5) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – kiemelten együttműködik a vármegyei, járásszékhely önkormányzattal, valamint együttműködik bármely más önkormányzattal. Az együttműködési koordináció keretében közvetlen cél a vármegyei, járási tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, az alpolgármester, az erre kijelölt képviselő(k) és a jegyző feladata.

(6) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, intézményt alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes- és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.

6. § (1) Az alakuló ülés összehívásáról a választás jogerős eredményének megállapítását követő tizenöt napon belül – melytől eltérő időpontot törvény állapíthat meg - a megválasztott polgármester gondoskodik.

(2) Az alakuló ülésen a képviselők, a polgármester és a megválasztott alpolgármester esküt tesz, egyúttal dönteni kell a polgármester és a megválasztott alpolgármester tiszteletdíjáról.

(3) A képviselő-testület a képviselő-testület tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(4) A polgármester kizárólagos joga az alpolgármester személyére javaslatot tenni, aki akkor lesz alpolgármester, ha a titkos szavazás során a képviselők minősített többségének szavazatát megkapja.

(5) Ha a polgármester által első alkalommal javasolt személy nem nyeri el a képviselők minősített többségének támogatását, az alakuló ülésen újbóli javaslattételre kerül sor, melynek során a polgármester az elsőnek javasolt személyt ismét javasolhatja alpolgármesternek.

(6) Ha a polgármester jelöltje nem kapja meg a titkos szavazás során a minősített többség szavazatát, a szavazás az alakuló ülésen háromszor ismételhető meg. Ha a harmadik szavazási eljárás során sem tudja megválasztani a képviselő-testület az alpolgármestert, a képviselő-testület az alakuló ülésen alpolgármestert nem választ. Ez esetben az alpolgármester választás napirendi pontot az alakuló ülést követő első rendes testületi ülésig el kell napolni.

(7) Az alpolgármester választást a soron következő rendes – szükség szerint rendkívüli – üléseken – eleget téve a törvény előírásának és elkerülve a szabálytalan működést - minden alkalommal napirendre kell tűzni mindaddig, míg az alpolgármesteri tisztség egy eredményes választást követően betöltésre nem kerül.

7. § (1) A képviselő-testület a választást követően alakuló, majd rendes ülést általánosan havonta, de évente legalább hat alkalommal, illetve szükség szerint rendkívüli ülést, illetve egy kötelező közmeghallgatást tart. Az ülések számába az évente kötelező egy közmeghallgatás nem számít bele.

(2) A képviselő-testület az üléseit a Polgármesteri Hivatal tanácstermében, a közmeg-hallgatásokat az önkormányzat nagytermében tartja.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén ezen hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(4) A képviselő-testületet össze kell hívni:

(5) A (3) bekezdésben meghatározottak alapján a rendkívüli ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványt a polgármesterhez kell írásban benyújtani.

(6) A rendkívüli ülés időpontját a polgármester az indítvány benyújtásától számított tizenöt napon belülre köteles kitűzni a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

8. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni

(2) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazatai joggal vesznek részt, mely magába foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) A képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg valamennyi napirendi ponthoz kapcsolódóan

(4) A képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg a napirendi pontra vonatkozóan

9. § (1) A rendes ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább öt nappal megkapják. A tanácskozási joggal résztvevők részére a meghívót és csak a hozzájuk kapcsolódó napirendi pontok előterjesztéseit szükséges megküldeni.

(2) A meghívó tartalmazza:

(3) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(4) A képviselő-testületi ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről az ülés előtt legalább három nappal hirdetmény útján értesíteni kell a lakosságot.

(5) Az ülés időpontjáról a lakosságot a meghívó és abban a tervezett napirend hirdetőtáblára történő kifüggesztésével, és a honlapon történő közzététellel kell a kitűzött ülés időpontja előtt legalább három nappal korábban tájékoztatni.

(6) A közmeghallgatásra vonatkozó ülés időpontját, helyét, napirendjét a meghívóval együtt legalább nyolc nappal az ülés előtt – a testületi meghívóval azonos módon - nyilvánosságra kell hozni.

10. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontjaiban szabályozott esetekben.

(3) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában szabályozott esetekben.

(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő, valamint egyedi esetekben a jogszabály által az abban meghatározott személy vehet részt.

(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén a Nagyberki Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vehet részt.

(6) Zárt ülés keretében tárgyalandó napirendet a képviselő-testület ülésén nyilvánosan tárgyalt napirendek után, utolsóként kell tárgyalni.

(7) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, ha ő is akadályoztatva van, a jelenlévő legidősebb képviselő vezeti.

(8) A polgármester az ülés vezetése során

(9) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:

(10) A polgármester a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

11. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz négy fő jelen van.

(2) A képviselő-testület határozatképtelensége esetén az ülést a polgármester hét napon belül ugyanazon napirendek tárgyalásával újra összehívja.

(3) Ha a képviselő-testület ülése közben válik határozatképtelenné és az ülés rövid felfüggesztése után a határozatképesség ismét biztosított, akkor az ülést tovább kell folytatni.

(4) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz. A döntéshez egyszerű többség szükséges.

12. § (1) Az együttes képviselő-testületi ülést a polgármesterek hívják össze a meghívóban szereplő helyszíne.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülés összehívását társulás esetén a Társulási Tanács elnöke kezdeményezheti.

(3) Az együttes ülésen a képviselő-testület ülésére - az ülés vezetését kivéve - az Mötv-ben és a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak az irányadók.

(4) Az együttes ülésen a határozati javaslatok tárgyában a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot.

(5) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amely a testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályoknak megfelelően a képviselő-testületek által hozott határozatokat külön, valamint a tanácskozáson elhangzott valamennyi - beleértve a más képviselő-testület tagja által tett - hozzászólás lényegét tartalmazza.

(6) Együttes ülés tartható minden más esetben is, ha kettő vagy több képviselő-testület működését, feladat-, illetve hatáskörét érintő döntés meghozatala szükséges.

(7) Együttes ülés összehívását bármelyik érintett képviselő-testület kezdeményezheti, az ülés vezetéséről a képviselő-testületek állapodnak meg.

13. § (1) Előterjesztésnek minősülnek a meghívóban szereplő és az új, napirenden kívül felvett napirendi javaslat, a képviselő-testület által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, a beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztést írásban, vagy szóban kell benyújtani.

(3) Kötelezően írásos előterjesztést kell készíteni

(4) Az írásos előterjesztés főbb elemei

(5) Az egyedi ügyekre vonatkozó előterjesztések a tényállás lényeges elemeit és a határozati javaslatot tartalmazzák.

(6) Az előterjesztést a napirendi pont előadója készíti elő.

(7) A polgármester különleges szakértelmet igénylő ügyekben szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztést törvényességi szempontból ez esetben is a jegyző véleményezi.

14. § (1) Sürgősségi indítványra a képviselő-testület - a polgármester véleményének meghallgatása után - soron kívül dönthet az előterjesztésről. Sürgősségi indítványt nyújthatnak be: a polgármester, az alpolgármester, a képviselők és a jegyző a napirendek elfogadása előtt.

(2) A sürgősségi indítványt tevő ismerteti az indítványt, a sürgősség okának megjelölésével. Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – az indítvány tárgyalása előtt – vitára kell bocsátani.

(3) Ha a testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként kell tárgyalnia.

(4) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy az érintett előterjesztést a képviselő-testület hányadik napirendként tárgyalja.

15. § (1) A képviselő-testületi felszólalások lehetnek:

(2) Az előadóhoz és a szakértőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdést intézhetnek, amelyre a vita megkezdése előtt kell választ adni.

(3) A napirendi ponthoz hozzászólásra a vita során szóban lehet jelentkezni a polgármesternél. A vita során ismételt hozzászólásra a polgármester adhat engedélyt. Amennyiben ezt a polgármester nem adja meg, a képviselő-testület vita nélkül dönt a hozzászólás engedélyezéséről.

(4) Az előkészítésben résztvevők, a napirendi pont előadója és a jegyző a döntéshozatal előtt bármikor felszólalhat, észrevételt tehet.

(5) Személyes megjegyzést ugyanaz a képviselő a napirend kapcsán csak egy alkalommal tehet.(6) Napirend előtti felszólalásra a polgármestertől bármely képviselő engedélyt kérhet. A felszólalás időtartama az öt percet nem haladhatja meg.

16. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezettel, működéssel, döntés-előkészítéssel kapcsolatos felvetés vagy tudakozódás, amelynek rövidnek, tömörnek kell lennie.

(2) A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testületi ülésen köteles választ adni, a válasz időtartama legfeljebb öt perc lehet.

(3) A települési képviselő a képviselő-testületi ülésen – lehetőleg a napirendek lezárása után –

(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább tíz nappal sor került, úgy arra a képviselő-testületi ülésen kell érdemi választ adni.

(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló települési képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, amellyel a polgármestert vagy az alpolgármestert bízhatja meg.

(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a válasz elfogadásról vita nélkül a testület dönt.

17. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartamának korlátozására a polgármester vagy bármelyik képviselő javaslatot tehet, melyről a képviselők vita nélkül döntenek. A megállapított idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatait a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(5) A vita lezárására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(6) Személyes megjegyzésre az adott tárgy lezárása után módot kell adni annak, aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket kívánja elosztani. A személyes megjegyzésre három perc adható és csak egy alkalommal lehet élni vele.

(7) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt, a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében, majd az eredeti határozati javaslatról.

(9) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(10) Szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást. Amennyiben ismételt szavazategyenlőség áll fenn, a testület a következő ülésén határoz, és mindaddig napirenden tartja a kérdést, amíg döntés nem születik.

(11) Amennyiben a javaslat nem kapta meg a jelenlévő települési képviselők több mint felének az igen szavazatát, a javaslatot a képviselő-testület elutasította.

(12) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(13) Amennyiben a képviselő nem tesz eleget az Mötv. 49. § (1) bekezdése szerinti személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a mulasztás tudomásra jutását követő soron következő képviselő-testületi ülésen a képviselő-testület határozattal dönt arról, hogy az érintett képviselő a döntést követő két hónapra eső, képviselői tisztségére tekintettel járó tiszteletdíja megvonásra kerül.

(14) A képviselők a nyílt szavazás során kézfelemeléssel szavaznak. A szavazás során a polgármester felhívására először az „igen”-nel, majd azt követően a „nem”-mel, végül a „tartózkodom”–mal szavazó képviselők emelik fel a kezüket. A szavazást követően a polgármester megvizsgálja, hogy valamennyi szavazásban résztvevő képviselő szavazott-e, majd ezt követően megállapítja a döntést.

18. § (1) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.

(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ben meghatározottakon túl:

(3) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mind azokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, vagy zárt ülést tarthat. Zárt ülés tartása esetén a polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(4) Titkos szavazást lehet tartani az Mötv. 48. § (4) bekezdésében foglalt esetekben.

(5) A titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet az ülés vezetője, a jegyző és bármely képviselő. A javaslatról a testület vita nélkül dönt. A titkos szavazást az alakuló ülésen is a képviselő-testület e rendeletében, a titkos szavazás bonyolításával felruházott bizottsága bonyolítja le.

(6) A titkos szavazás borítékba helyezett, a Hivatal bélyegzőjével megjelölt szavazólapon, külön helyiségben és urna igénybevételével történik.

(7) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza

(8) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén ugyanazon a testületi ülésen háromszor ismételhető meg a szavazás. Ha a harmadik szavazási eljárás után is szavazategyenlőség alakul ki, a szavazást a képviselőtestület következő ülésén lehet csak megismételni, ekkor azonban a kérdést el kell dönteni.

(9) Név szerinti szavazást kell elrendelni

(10) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(11) A név szerinti szavazáskor a jegyző felolvassa a képviselők nevét, a képviselők pedig a nevük elhangzásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, név szerinti szavazáskor tartózkodni nem lehet. Az adott választ a jegyző a névsor megfelelő rovatában rögzíti, majd a képviselők a névsort a nevük és szavazatuk mellett aláírják. A szavazást követően a névsorból az ülésvezető megállapítja az eredményt és azt kihirdeti. A képviselők aláírásával ellátott, külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

19. § (1) A tanácskozás rendjének fe1mtartásáról a polgármester, alpolgármester, vagy a levezető elnök gondoskodik. Ennek során:

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

20. § (1) A képviselő-testület nyilvános üléséről kettő eredeti példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A képviselő-testület zárt üléséről külön jegyzőkönyv készül, melyet kettő eredeti példányban kell elkészíteni. A jegyzőkönyvek elkészítéséről a jegyző gondoskodik, azok elkészítését és aláírását követően azokat a Közös Önkormányzati Hivatalban kezeli.

(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésén túl tartalmazza a képviselőnek az adott napirendi pont tárgyalásakor tett előzetes kérésére saját hozzászólását. A képviselő-testület vita nélkül dönt abban a kérdésben, hogy a vélemény rögzítésére szó szerint kerüljön-e sor.

(3) Külön kérés esetén a képviselő-testület nyilvános ülésén készült, aláírással hitelesített jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a települési képviselőnek.

(4) Szóbeli előterjesztés esetén a jegyzőkönyvet az előterjesztővel ellen kell jegyeztetni.

(5) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell

(6) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet még az aláírásokkal történő hitelesítése előtt - annak megismerése céljából –, elektronikus úton e-mailben meg kell küldeni valamennyi képviselő részére. Az esetleges észrevételekre a képviselőknek három napjuk van. Ezt követően a jegyzőkönyvet lezárása és hitelesítése céljából a polgármester és a jegyző aláírja.

(7) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének kettő eredeti példányát irattárba kell helyezni, melyből lehetőség szerint egy példányát évente kötetbe kell köttetni.

(8) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyvnek az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételéről.

(9) A jegyző köteles az elkészült és aláírt jegyzőkönyvet, annak kötelező mellékleteivel együtt, külön jogszabályban és eljárási szabályokban meghatározottak szerint a vármegyei kormány-hivatalnak megküldeni.

(10) A választópolgárok az Mötv. 52. § (3) bekezdésben meghatározott betekintési jogukat a Nagyberki Közös Önkormányzati Hivatalnál, ügyfélfogadási időben előzetes bejelentkezés során gyakorolhatják.

21. § (1) A helyi önkormányzat Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot, valamint a 32. cikk (2) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendelet alkot.

(2) A rendeletalkotás főbb szabályai:

22. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, elfogadás évét, hónapját és napját: „Nagyberki Község Önkormányzat Képviselő-testületének ....../20... (..........) határozata”

(2) A képviselő-testületi határozatokról a hivatal nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat, a jegyzőkönyv elkészítését követő öt napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvben történő rögzítéssel dönt:

(5) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

23. § (1) A képviselő-testület az előre tervezett feladatok megfelelő előkészítése érdekében az önkormányzati munkaterv alapján működik.

(2) A munkaterv elkészítése a polgármester feladata, amit a polgármester minden év legkésőbb február 28-ig terjeszt jóváhagyásra a képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv főbb tartalmai elemei a képviselő-testületi ülések tervezett időpontja, napirendje, előkészítőjének, előadójának megnevezése.

(4) A munkaterv összeállításához a polgármesterhez minden év január 31-ig javaslatot nyújthat be:

24. § (1) A képviselő a település egészért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.

(2) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a 6. § (2) bekezdés szerint esküt tesz.

(3) A települési képviselő főbb jogai:

(4) A képviselő főbb kötelezettségei:

(5) A képviselők testületi működéssel kapcsolatos jogai és kötelességei a bizottság testületi tagsággal nem rendelkező tagjaira is értelemszerűen vonatkoznak, beleértve a tiszteletdíjra vonatkozó jogosultságot is.

25. § (1) A képviselők tiszteletdíjra való jogosultságát az önkormányzat külön rendeletben szabályozza, mely rendeletet alakuló ülését követően felülvizsgál.

(2) A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 50%-kal, és maximum 12 havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés, illetve a megvonás újra megállapítható.

26. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladat ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságot választ, egyben kijelöli annak elnökét.

(2) A képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi Bizottság. A bizottság létszáma: három fő, melyből mindhárom fő képviselő-testületi tag. A polgármester, az alpolgármester, nem lehet a bizottság tagja.

(3) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő tárgyalásáig tart.

27. § (1) A bizottságok működésüknek részletes szabályait ügyrendjükben állapíthatják meg.

(2) A bizottságot az elnök hívja össze és vezeti az ülését. Akadályoztatása esetén a bizottság korelnöke látja el e feladatokat.

(3) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül.

(4) A bizottsági ülés meghívóját és az előterjesztéseket a bizottsági ülés előtt legalább öt nappal el kell juttatni az érintettekhez. A bizottság üléséről értesíteni kell a képviselő-testület többi tagját, valamint a jegyzőt is.

(5) A bizottság elnöke dönt az ülés tervezett napirendjéről. A bizottságok kötelesek megtárgyalni a feladatkörükbe tartozó előterjesztéseket.

(6) A bizottság konkrét témakörben külső szakértőt is igénybe vehet. A szakértő díjazását az önkormányzati költségvetés terhére elszámolni csak abban az esetben lehet, ha a képviselő-testület ehhez előzetesen hozzájárult.

(7) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

(8) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző kormányrendeletben meghatározottak szerint köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.

28. § (1) Az Ügyrendi Bizottság feladatai:

(2) Az Ügyrendi Bizottság részletes feladatait a 3. melléklet tartalmazza, az elvégzett feladatokról évente beszámol a Képviselő-testületnek.

29. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester hatáskörét, feladatait törvény, vagy annak felhatalmazása alapján rendelet állapítja meg.

(3) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggésben

(4) A polgármester a közös hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármestereivel együtt – a jegyző javaslatainak maradéktalan figyelembevételével – irányítja a hivatalt az önkormányzat munkájának szervezésével, a képviselő-testület döntéseinek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokban.

(5) A polgármester a jogszabályokban és az SZMSZ-ben már tárgyalt hatáskörét túlmenően:

(6) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatosan

(7) Egyéb jogszabályban foglalt hatáskörén túl

(8) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését. Az ülés összehívására és vezetésére vonatkozóan az e rendeletben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(9) A (7) bekezdés vonatkozásában tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat, büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés.

30. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester segíti a polgármestert feladatai ellátásában. Feladatait a polgármester irányításával látja el. A polgármester tartós (egy hónapot meghaladó) távolléte esetén ellátja helyettesítését. A polgármester e rendeletben meghatározott feladatokon túl konkrét feladatok ellátásával bízhatja meg az alpolgármestert.

31. § (1) A jegyző kinevezésére az Mötv. 82. – 83. §.-a rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A jegyzőt a Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei egyszerű többséggel meghozott döntésükkel, határozatlan időre nevezik ki.

(3) A jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt. Önkormányzati és államigazgatási feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőinek bevonásával látja el, melynek alapjait az Mötv. 81. §-a szabályozza.

(4) A jegyző felett az alap munkáltatói jogokat a közös hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei közösen, egyszerű többségi döntésekkel, míg az egyéb munkáltatói jogköröket a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(5) A jegyző feladatait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata, Ügyrendje tartalmazza, ezen felül főbb feladatai az önkormányzat működésével kapcsolatban:

(6) A jegyző egyéb, főbb feladatai:

(7) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a közös önkormányzati hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.

32. § (1) Nagyberki Község Önkormányzat Képviselő-testülete Kercseliget, Szabadi és Csoma Községek Önkormányzatainak Képviselő-testületeivel közösen működtetik a Hivatalt.

(2) A Hivatal döntésre előkészíti a hatáskörébe utalt önkormányzati hatósági, államigazgatási ügyeket, ellátja a képviselő-testületek, bizottságok, polgármesterek munkájával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.

(3) A Hivatal vezetője a jegyző, a Hivatal képviseletében kötelezettséget a jegyző vállalhat.

(4) A Hivatal önálló költségvetési szerv, melynek működési, fenntartási, fejlesztési költségeihez a fenntartó önkormányzatok az állami támogatáson felül – amennyiben az szükséges –

a tárgyévet megelőző év január 1-i lakosságszáma arányában járulnak hozzá.

(5) A Hivatal igény- és szükség szerint köteles – a hatályos adatvédelmi jogszabályok betartása mellett – adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületeknek.

(6) A települési képviselő a jegyző útján igényelheti a Hivataltól a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.

(7) A Hivatallal kapcsolatos képviselő-testületi döntést igénylő témákat – kivéve: a Hivatal éves költségvetésének elfogadása – a Hivatalt fenntartó önkormányzatok együttes képviselő-testületi ülésén (továbbiakban: együttes ülés) kell tárgyalni. Az együttes ülést a Hivatal székhelye szerinti önkormányzat polgármestere hívja össze

(8) Az együttes ülést a Hivatal székhelye szerinti önkormányzat polgármestere vezeti le, melyre ezen rendeletnek az ülés összehívására, levezetésre, jegyzőkönyvezésére vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet a hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei és a jegyző írja alá. A Hivatal működésével kapcsolatos részletes szabályokat a hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

33. § (1) A vagyonnyilatkozat-tételi eljárással kapcsolatosan az Ügyrendi Bizottság az Mötv. 39. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazza.

(2) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezhet. Az eljárás eredményéről a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatni kell.

34. § (1) A települési önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat működéséhez való hozzájárulást külön megállapodás alapján az éves költségvetésében rögzíti a nemzetiségi önkormányzat január 31-ig beadott kérelme alapján.

(2) A települési önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló törvény 80. §-a alapján külön megállapodásban rögzíti a nemzetiségi önkormányzat részére a működésükhöz szükséges feltételek biztosítását.

(3) A felek a megállapodást minden év január 31-ig újra tárgyalják, szükségessége és egyetértésük esetén módosíthatják.

(4) A települési önkormányzat a nemzetiséggel kapcsolatos egyeztetésekre a polgármesteren kívül a képviselő-testület tagok közül egy főt kijelölhet kapcsolattartásra.

35. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a polgárai olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(3) A társulás létrehozható

(4) A koordináció fajtái:

(5) Az önkormányzat részvételével működő társulások jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.

36. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.

37. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egyszer közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás során az állampolgárok és a településen működő civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek és közérdekű javaslatot tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot nyolc nappal előbb hirdetőtáblákon, egyéb helyben szokásos módon értesíteni kell.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre vonatkoznak a képviselő-testület nyílt ülésének jegyzőkönyvére irányadó, e rendeletben foglalt szabályok.

(6) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben és jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, vagy az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze, amelyet a polgármester vezet és amelyre meg kell hívni a képviselőket és a jegyzőt.

(7) A lakossági fórum helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább nyolc nappal.

(8) A lakossági fórumról jegyzőkönyvet nem kell készíteni, arról emlékeztető készülhet, melyet a jegyző, vagy az általa megbízott tisztviselő készít el.

38. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet határozza meg.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint forgalomképes vagyontárgyak tételes kimutatását folyamatosan karbantartva a vagyonrendelet mellékleteként kell kezelni.

(3) A polgármester az önkormányzat vagyoni helyzetének változásáról évente egy alkalommal a közmeghallgatáson köteles tájékoztatni a lakosságot.

39. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtási rendeletei, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az adott évre vonatkozó Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző a Közös Hivatal pénzügyi csoportja bevonásával készíti el és a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.

(3) A zárszámadási rendelet-tervezet elkészítésére a (2) bekezdésben foglalt szabályok az irányadóak azzal, hogy az előirányzatok mellett a költségvetési évben teljesült bevételeket és kiadásokat számszerűsítve szerepeltetni kell.

(4) Az önkormányzat költségvetésének és zárszámadásának előterjesztésére vonatkozó szabályokról a képviselő-testület részére tájékoztatásul bemutatandó mérlegek tartalmának meghatározásáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.

(5) Az önkormányzat vonatkozásában a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő alap-tevékenységek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

40. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

(2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel.

(3) Az önkormányzat fizetésképtelenné válását a hitelezők kérelmére bíróság állapítja meg.

(4) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását.

(5) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a jogszabályok és ezen rendeletben foglaltak figyelembevételével, saját hatáskörében döntsön, melyről a testületet folyamatosan tájékoztatni kell.

(6) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Közös Hivatal látja el az általa készített és a képviselő-testület által jóváhagyott pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján.

41. § (1) Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának legmagasabb szintű ellenőrzését az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat és intézményei pénzügyi ellenőrzését

(3) Az önkormányzat és költségvetési szerveinek belső ellenőrzés működtetéséről a jegyző gondoskodik külön jogszabályok alapján.

(4) Az önkormányzat és az irányítása alá tartozó Közös Önkormányzati Hivatal vonatkozásában a belső ellenőrzési feladatokat megbízási szerződés alapján külső szolgáltatóval végezteti.

42. § (1) A képviselő-testület a megválasztását követő hat hónapon belül gazdasági programot készít, amelynek alapja a polgármesteri program. A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, egy ciklusra vonatkozik.

(2) A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepciókhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(3) A gazdasági program tartalmazza a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó lehetséges megoldásokat.

(4) A gazdasági program képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

43. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Nagyberki Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, többször módosított 6/2020.(III.5.) hatályát veszti.

(3) A hatályba lépő új SZMSZ-t meg kell küldeni a képviselő-testület tagjainak és a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv részére.

44. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.