1. § (1) A rendelet hatálya Simonfa község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező: Virányi Építész Stúdió Bt 2002. április, jsz.: 5/2001) megfelelően szabad.

(3) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei a külterületi és a belterületi határvonal, a szabályozási vonalak, a területfelhasználási módok és határok, az övezeti határok és övezeti jelek, az építési övezeti előírások, az építési határvonalak, az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek, a sajátos jogintézmények, az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei, a védőfásítás a lakókertek végénél, az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség, a telekalakítási terv készítési kötelezettség, a kertépítészeti terv készítési kötelezettség.

(4) A kötelező erejű szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. Az egyéb elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

(5) Hk.

(6) Hk.

(7) Beépítésre nem szánt - erdő és mezőgazdasági - területen tervezett építést megelőzően az érintett területre vonatkozóan a földhivatali nyilvántartás szerinti és a tényleges művelési ág közötti megfelelőséget vizsgálni kell. Eltérés esetén a megfelelőség biztosítása után - a művelési ágra is figyelemmel - az övezetre vonatkozó előírások alapján bírálható el az építési szándék.

(8) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.

(9) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát; a kialakult telekméreteket, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.

(10) Ha a területelőkészítési- és építési munkák során régészeti leletek kerülnek elő, a munkát fel kell függeszteni, és ezzel egyidejűleg értesíteni kell a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát.

(11) Hk.

(12) Hk.

(13) Hk.

(14) Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni.

(15) Az új –belterületté váló- beépítésre szánt területeken építési engedély csak a belterületbe vonást és az építési telkek kialakítását követően adható. A belterületbe vonás –a fejlesztési szándékok függvényében- fokozatosan, több ütemben történhet.

(16) Hk.

2. § (1) A település igazgatási területének

(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

3. § (1) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv tartalmazza, amely a rendelet 3. melléklete.

(2) A lakóterületre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

(3) A lakóterület építési telkein - 1-2 egységes - a lakó vagy üdülő-pihenő funkciót egyaránt kielégítő lakóépületek építhetők.

(4) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a jelenlegi telekstruktúrát és a helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében

(5) A lakóterület az alábbi övezetekre tagolódik:

4. § (1) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv a rendelet 4. melléklete - is tartalmazza az alábbiak szerint:

5. § (1) Az egyéb ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20. §. előírásait kell alkalmazni.

(2) Az egyéb ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (szennyvízátemelő) (IG-Kv), és az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény (gázfogadó) (IG-Kg) területe, mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (IG-M)

(3) A mezőgazdasági üzemi területekre vonatkozó övezeti előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

6. § (1) A település területén különleges területek a temető és a sportterület, az idegenforgalmi fogadóhely (turistaházak, lovarda, szállásépület…stb.), a kommunális hulladéklerakó és ürítő-hely, valamint a bányaterület.

(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.

(3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal csak a meglévő ravatalozó falához csatlakozóan, vagy zárt kerítésként alakítható ki.

(4) Az idegenforgalmi fogadóhely övezeti előírásait a belterületi, valamint a külterületi szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

7. § (1) Hk.

(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(3) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

(4) Az utak mentén fasorok ültetendők, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben. amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

(5) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

8. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. §. előírásait kell alkalmazni.

(2) A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

(3) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

(4) A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

9. § (1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. §. előírásai közül a turisztikai, a védelmi és a gazdasági rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni.

(2) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

10. § (1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. §. előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

(2) A belterületi kertterületen építési telket kialakítani nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.

(3) A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése – a nagy fesztávú csarnokszerkezetek kivételével - cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, tegola, stb.) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(4) A mezőgazdasági területen az épületek, építmények elhelyezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy azok a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsák. Az építkezés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak.

(5) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

(6) Az M-K jelű övezetben gazdasági épület, présház elhelyezésére építési engedély abban az esetben adható ki, amennyiben az ingatlan területének min. 30 %-a szőlő-, illetve gyümölcsterületként művelt.

(7) A mezőgazdasági területen az elő-, oldal- és hátsókertet az alábbiak szerint kell kialakítani M-K övezeti jelű területen az OTÉK 35. §. előírásai szerint, M-SZ övezeti jelű területen minden irányban minimum 10 méter.

11. § (1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. §. előírásait kell alkalmazni.

(2) A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett és a tó körül 4 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

(3) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(4) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

12. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elöl el nem zárt magánutak és a zöldterületek a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

13. § (1) A beépítésre szánt területeken legalább a részleges közművesítettséget kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

14. § (1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – az engedélyezett kommunális hulladéklerakó telepre – megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(2) Hk.

15. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(3) A településre az általános és az ökológiailag sérülékeny területekre érvényes levegőtisztaság-védelmi előírások vonatkoznak. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.

(4) A település szennyezésérzékenységi szempontból érzékeny terület, a területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.

(5) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(6) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 67.számú főút mentén 65/55 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB, a temető területén és a beépítésre nem szánt területeken a közlekedési és közműterületek kivételével 50/40 dB.

(7) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(8) A településen üzemanyagtöltő állomás csak külterületi közlekedési területen helyezhető el, amennyiben a 21/2001. (II.14.) Korm rendelet értelmében az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.

16. § (1) A településen a helyi jelentőségű, e rendelettel védetté nyilvánított természetvédelmi területeket és egyedi természeti értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A településen egyedi tájérték a 364 hrsz-ú horhós földút, melynek védelméről gondoskodni kell.

(3) A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(4) Táj- és településkép-védelmi okokból a belterületi szabályozási terven jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel, valamint, útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.

17. § (1) Az e rendelettel védetté nyilvánított művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A helyi művi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg, melyben a lehetséges önkormányzati támogatásokon túl a védendő értékek hasznosításának különböző változatait is meg kell határozni.

(3) A helyi védelemre érdemes művi értékek listája a rendezési terv módosítása nélkül is módosítható, külön építészeti szakvélemény alapján.

18. § (1) Hk.

(2) A belterületeken meglévő és megvalósítandó épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai - az Étv által meghatározott - útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

(3) A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.

19. § (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

(2) Hk

(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(4) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.