Simonfa Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (IV.30.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátások helyi szabályairól
Hatályos: 2022. 09. 01- 2022. 09. 30
Simonfa Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátások helyi szabályairól
2022.09.01.
Simonfa Község Önkormányzatának Polgármestere a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazása alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 3. §-ában foglalt személyekre, ha lakóhelyük, illetve tartózkodási helyük a település területén van.
(2) A szociális alapellátások tekintetében a rendelet hatálya kiterjed a Zselici Szociális Alapszolgáltató Központot Fenntartó Intézményi Társulást alkotó önkormányzatok területére a Társulási Megállapodás terjedelméig és a Zselici Szociális Alapszolgáltatási Központra.
2. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni települési támogatások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Simonfai Közös Önkormányzati Hivatalban szóban, vagy az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon előterjeszteni.
(2) A házi segítségnyújtás, a szociális étkeztetés és a családsegítés igénybevétele iránti kérelmet a Zselici Szociális Alapszolgáltatási Központ Vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.
(3) Elektronikus úton való előterjesztés az E-önkormányzati portálon (https://ohp-20.asp.lgov.hu/szolgaltatasok) lehetséges.
3. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.
(2) A nyilatkozat és a bizonyítékok benyújtása a lakásfenntartáshoz nyújtott rendszeres települési támogatás esetében kiterjed az adott lakcímen lakó (lakó- illetve tartózkodási hellyel rendelkező) minden személyre.
(3) A pénzbeli és természetbeni települési támogatások megállapítása iránti kérelem tartalmazza az ellátást igénylő személynek a Szoctv. 18. § a), c), g) pontjában szereplő adatait, és az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.
(4) A jogosultsági feltételek megállapításához vagy a folyósításhoz e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.
(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Simonfai Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartásában fellelhetők vagy egyéb közhiteles nyilvántartásból lekérdezhetők.
4. § A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése, illetve természetben nyújtott támogatás esetén annak teljesítése a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül a Simonfai Közös Önkormányzati Hivatalban lévő házipénztárból vagy az ügyfél nyilatkozata alapján az általa megadott bankszámlára történik.
5. § (1) A települési támogatásra való jogosultság elbírálásához, a kérelmező köteles a 3. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt személyek vagyoni viszonyairól nyilatkozni.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt nyilatkozatból megállapítható a Szoctv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt vagyon, akkor a kérelmező részére a jövedelemhatárhoz kötött támogatás nem állapítható meg.
(3) A többletkiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumok is bekérhetők. Amennyiben azok a kérelem benyújtásakor nem állnak rendelkezésre, akkor a megállapító határozatban határidő tűzésével utólagos elszámolási kötelezettséget kell előírni.
A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése
6. § Az Szoctv. 17. § (5) bekezdésében meghatározott kérelmek elbírálása a Polgármester hatáskörébe tartozik.
Rendszeres települési támogatás
(1) Az önkormányzat települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén (a továbbiakban: lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás).
(2) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, és a benyújtott vagyonnyilatkozat szerint vagyonnal nem rendelkezik. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
(3) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(4) Ha a háztartás
a) (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
b) (3) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,
a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(5) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(6) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,-Ft.
(7) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a
d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(8) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás egy hónapra jutó összege
a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az
a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 3000 forint és nem lehet több mint 8000 forint azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
|
TM = 0,3-
|
J-0,5 NYM
───── |
x 0,15,
|
|
|
NYM |
|
ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.
(10) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatást 12 hónapra kell megállapítani.
(11) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. E rendelkezés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a végrehajtható bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit, amennyiben külön közüzemi mérőkkel vannak felszerelve.
(12) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás iránti kérelem ügyében a Jegyző dönt.
Rendkívüli települési támogatás
(1) Rendkívüli települési támogatásban részesíthetők kérelemre vagy hivatalból azok, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadásuk miatt anyagi segítségre szorulnak és
a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-a vagy
b) egyedülálló személy esetén jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 500%-a.
(2) A rendkívüli települési támogatás ugyanazon kérelmezőnek évente legfeljebb négy esetben adható. Az egy alkalommal nyújtott rendkívüli települési támogatás legalább 5000.-Ft, legfeljebb 70.000 Ft
(3) Az egy naptári éven belül nyújtott rendkívüli települési támogatás összege nem haladhatja meg a 100.000 Ft-ot.
(4) A rendkívüli települési támogatás ügyében a polgármester dönt.
Rendkívüli települési támogatás elbírálásának különös szabályai
9. § (1) Az egészségi állapot megőrzése és helyreállítása érdekében gyógyszer kiváltásához, gyógyászati segédeszköz beszerzéséhez hozzájárulás állapítható meg annak, akinek gyógyszerköltsége, illetve gyógyászati segédeszköz költsége eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 85%-át.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseti hozzájárulás együttes mértéke egy naptári éven belül nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.
(3) Az eseti gyógyszer hozzájárulás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazoláson kívül a gyógyszertár igazolását az orvosi igazoláson szereplő gyógyszerek, illetve gyógyászati segédeszközök költségéről vagy a már kiváltott gyógyszerek gyógyszertári nyugtáját.
10. §1 (1) Az óvodai, illetve iskolai nevelési év megkezdésére tekintettel felmerülő többletkiadásokat méltányolva az önkormányzat egyszeri, pénzbeli támogatásban részesítheti az óvodába, általános iskolába és a középfokú és felsőfokú oktatási intézményekbe járó gyermekeket nevelő személyeket, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600%-át.
(2) A támogatás megállapításához a 16. életévét betöltött gyermekek iskolalátogatási igazolását is mellékelni kell.
11. § (1) Kérelmező családjában történt haláleset miatt beállt krízishelyzet enyhítésére a temettető részére legfeljebb a temetési költség 30%-a állapítható meg támogatásként, amennyiben a temettető családjában az egy főre eső havi jövedelem nem éri el a temetési költség összegét.
(2) A kérelem benyújtásához mellékelni kell a kérelmező nevére szóló temetési számla és az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának másolatát.
(3) A kérelem a haláleset napját követő 60 napon belül nyújtható be.
12. § (1) Gyermek fogadásának előkészítéséhez szükséges költségek támogatására rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak az anyának, akinek a szülés várható időpontja a kérelem benyújtásától számított 30 napon belülre esik, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át.
(2) A szülés várható időpontjának meghatározásában a terhesgondozási könyv adatai az irányadóak.
(3) A támogatás összege születendő gyermekenként 30.000.- Ft.
(4) A támogatás megszületett gyermekre tekintettel is adható, amennyiben a kérelem a gyermek születésétől számított 60 napon belül benyújtásra kerül. megszületett gyermekre tekintettel kért támogatás megállapításával a gyermek személyazonosítót és lakcímet tartalmazó hatósági bizonyítványát be kell mutatni.
13. § (1) A nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez rendkívüli települési támogatás állapítható meg a 9. §-ban foglalt jogosultsági feltételek fennállása esetén.
(2) A támogatás a gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény kezdeményezésére állapítható meg a jogosult részére.
Természetben nyújtott ellátások
14. § (1) A Szoctv. 48. §-a szerinti köztemetés esetén a polgármester jár el.
(2) A Szoctv. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a polgármester a visszafizetést elrendelő határozat véglegessé válásától követő harminc napon belül kérelemre, méltányosságból engedélyezhet:
a) részletfizetést, ha a temetésre köteles egyedülálló esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege négy és félszeresét nem éri el, vagy a temetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege háromszorosát nem éri el,
b) a visszafizetési kötelezettség 60 %-ig csökkentést, ha a temetésre köteles egyedülálló esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege két és félszeresét nem éri el, vagy a temetésre köteles személy családjában egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét nem éri el,
c) elengedést, ha a temetésre köteles egyedülálló esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét nem éri el, vagy a temetésre köteles személy családjában egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét nem éri el.
Szociális alapszolgáltatások
(1) Az önkormányzat a Zselici Szociális Alapszolgáltató Központot Fenntartó Intézményi Társulás (a továbbiakban: Társulás) székhely önkormányzataként, a Társulás által fenntartott, 7476 Kaposszerdahely Kossuth Lajos u. 59. szám alatti székhelyű Zselici Szociális Alapszolgáltatási Központ (továbbiakban: Intézmény) a következő alapszolgáltatásokat biztosítja:
-étkeztetés,
-házi segítségnyújtás,
-gyermekjóléti szolgáltatás, és családsegítés,
-nappali ellátás.
(2) Az önkormányzat a falugondnoki szolgáltatás biztosítására Falugondnoki Szolgálatot tart fenn, a szolgáltatás szabályozását külön önkormányzati rendelet tartalmazza
Az ellátások igénybevétele
(1) A 15. § (1) bekezdésben felsorolt alapellátások esetében az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az Intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.)SzCsM. rendelet 3. §-a szerint.
(2) A szociális alapszolgáltatásokat - a gyermekjóléti szolgáltatás és családsegítés kivételével – írásban kell kérelmezni. A kérelem előterjesztésekor mellékelni kell 9/1999. (XI. 24.)SZCSM rendelet 1. melléklet I. része szerinti orvosi igazolást, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést, valamint az 1. melléklet II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot.
(3) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az Intézmény vezetője, egyes esetekben annak hatáskörrel rendelkező munkatársa dönt.
(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.
(XI. 24.)SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.
(5) A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás igénybevételének időpontjában az intézményvezető - családsegítés kivételével - és az ellátást igénybevevő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt, figyelemmel a hatályos jogszabályokban foglaltakra.
(6) A gyermekjóléti szolgáltatás és a családsegítés térítésmentesen vehető igénybe.
Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás
Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni a törvényben meghatározottakon túl az alábbiakra is:
a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára,
b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára,
c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára,
d) az ellátás megkezdésének időpontjára.
e) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira,
f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre,
g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.
(1) Az étkeztetés keretében azoknak a 18 éven felüli rászorultaknak, legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen jövedelmi, vagyoni helyzetük, koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt.
(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.
(3) Étkezésre jogosult e rendelet szerint:
a) az a 65. év alatti személy, aki
aa) korhatár előtti ellátásban,
ab) rehabilitációs-, rokkantsági ellátásban,
ac) fogyatékossági támogatásban,
ad) aktív korúak ellátásában részesül, és egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;
b) az a 65. év feletti személy, aki egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna.
(4) Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki:
a) mozgásában korlátozott,
b) krónikus vagy akut betegségben szenved,
c) fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról gondoskodni nem tud,
d) pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, és fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.
(5) Ha az étkezésben részesülő személy egészségi állapota indokolja, a háziorvos javaslata alapján az ellátást igénybevevő részére diétás étkeztetést biztosítható.
(6) A térítési díjak számításának módját és mértékét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:
a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
(3) Házi segítségnyújtás célja, hogy az ellátást igénybevevő fizikai, mentális, szociális szükségleteinek kielégítése saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.
(4) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. Ennek alapján biztosítható a házi segítségnyújtás napi gondozásra fordítható ideje.
(5) A gondozási díj nem kerül megállapításra, a házi segítségnyújtás biztosítása térítésmentesen történik.
Gyermekjóléti szolgáltatás és családsegítés
(1) A Társulás az Intézmény által a családsegítés és gyerekjóléti szolgáltatások biztosítására család- és gyermekjóléti szolgálatot működtet.
(2) A gyermekjóléti szolgáltatás együttműködve a gyermekvédelemmel foglalkozó más intézményekkel, szervezetekkel és személyekkel ellátja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 39. és 40. §-a szerinti gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat
(3) A családsegítés keretében, azon szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzetekhez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése érdekében kérelemre vagy a jelzőrendszerben résztvevők jelzésére a szolgáltató tájékoztatást nyújt, illetve ellátja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 64. § (4) bekezdésében foglalt feladatokat.
(1) Nappali ellátásra jogosult e rendelet szerint: a 18. életévüket betöltött egészségi állapotuk vagy az idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek.
(2) 2 Az Intézmény – Idősek Klubja keretében - az ellátásra jogosult személyek számára biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.
(3) Az idősek klubjában a nappali tartózkodásért térítési díj nem kerül megállapításra.
A személyi térítési díjak megfizetése
(1) Az intézményi térítési díjat a Társulás székhely önkormányzata rendeletben állapítja meg, amelyről az Intézmény ellátási területén élőket 30 napon belül a helyben szokásos módon tájékoztatja.
(2) A személyi térítési díjat a Intézmény számlájára kell havonként, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig befizetni.
(3) Ha az ellátást betegség vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, a távolmaradást az intézmény vezetőjének legalább két munkanappal a távolmaradást megelőzően írásban be kell jelenteni. Ennek elmulasztása esetén a kötelezett a térítési díj megfizetésének kötelezettsége alól a távolmaradás kezdetétől számított 3. munkanaptól mentesül. A kötelezett a távolmaradás idejére mentesül a térítési díj megfizetésének kötelezettsége alól.
A fizetendő személyi térítési díj, és annak csökkentésének, elengedésének esetei, módjai
(1) A személyi térítési díj megállapításánál a szociálisan rászorulók esetében – vonatkozó jogszabályi rendelkezéseinek figyelembevételével - a 2. melléklet szerint kell eljárni.
(2) A személyi térítési díj megállapításánál a nem szociálisan rászorulók az intézményi térítési díjat fizetik. Az intézményi térítési díjakat a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(3) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.
(4) A személyi térítési díj összege a fenntartó rendeletében foglaltak szerint, egyéb esetben a fenntartó döntése alapján csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik.
(5) Az intézményvezető a személyi térítési díjat az ellátott jövedelmétől függő kedvezmény érvényesítésével állapítja meg.
Záró és hatályba léptető rendelkezések
(1) E rendelet 2021 május 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 3/2015.(II.26.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.
Intézményi térítési díjak a Zselici Szociális Alapszolgáltatási Központ szolgáltatási területén
1. Szociális étkeztetés: Intézményi térítési díj: 665 Ft/adag
a mindenkori öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 200 %-ig (azaz 1 Ft-tól-57.000 Ft-ig) 300 Ft/adag/nap ÁFA mentesen
a mindenkori öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 200 %-tól 400 %-ig (azaz 57.001 Ft-tól-114.000 Ft-ig) 500 Ft/adag/nap ÁFA mentesen
a mindenkori öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 400 %-felett (114.001 Ft feletti jövedelem esetén) 645 Ft/adag/nap ÁFA mentesen
2. Házi segítségnyújtás: Intézményi térítési díj: 1154.- Ft/nap, azaz 144.- Ft/óra. Személyi térítési díj: nem került megállapításra.
3. Nappali ellátás: Intézményi térítési díj: 0 Ft/nap. Személyi térítési díj: nem került megállapításra”