1. § (1) A rendelet hatálya Somogyjád község közigazgatási területére terjed ki.

(2)¹ A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni – az általános érvényű jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak és 1. és 2. mellékletét képező szabályozási terveknek megfelelően szabad.

(3)² A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

(4)³ A kötelező erejű szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. Az egyéb elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági eljárás keretében történhet.

(5)⁴

(6)⁵

(7)⁶

(8) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.

(9)⁷ A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát; a kialakult telekméreteket, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek nem alakítható ki.

(10)⁸ A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő elhelyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.

(11)⁹

(12)¹⁰ A családi ház nagyságrendjét meghaladó mértékű területfejlesztési szándék esetében a tervezés során olyan talajmechanikai szakvélemény készítendő, mely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat, valamint a tervezett terület-felhasználás várható hatásait is.

(13)¹¹ Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetnek. Az érintett területeken a tervezésnél figyelembe kell venni az építési terület pince- és üregviszonyait.

(14)¹²

(15)¹³

(16)¹⁴ (1) Állattartó épületet és trágyatárolót falusias lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartó épület nettó alapterülete nem haladhatja meg

(2) A kertvárosias lakóterületen haszonállat-tartás céljára szolgáló épület és építmény nem létesíthető.

(17)¹⁵ A település beépítésre nem szánt területein a HÉSZ övezeti előírásaiban meghatározottnál kisebb telket – a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület kivételével – kialakítani nem szabad.

2. § (1)¹⁶¹⁷ A település igazgatási területének

(2)²⁰ A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

3. § (1) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv, valamint a helyi építési szabályzat 3§ (5) tartalmazza

(2) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14. §. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

(3)²¹ A lakóterület építési telkein a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót kielégítő lakóépületek építhetők.

(4) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

(5)²⁴ A lakóterület az alábbi övezetekre tagolódik:

4. § (1) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv, valamint a helyi építési szabályzat 4§ (4) tartalmazza

(2) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 13. §. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

(3) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

(4)³² A lakóterület az alábbi övezetekre tagolódik

5. § (1)³⁵ A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási tervek is tartalmazzák az alábbiak szerint:

6. § (1)³⁹ Az ipari területekre vonatkozóan az OTÉK 20. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az (5) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.

(2)⁴⁰⁴¹⁴² (2) Az ipari terület az alábbi övezetekre tagozódik:

(3)⁴³⁴⁴⁴⁵ Az ipari területekre vonatkozó övezeti előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület - a szabályozási tervek is tartalmazzák az alábbiak szerint:

7. § (1)⁵²⁵³ A település területén különleges területek a temetők (KÜ-T), a lovaspálya (KÜ-S), a tervezett idegenforgalmi fogadóhely (KÜ-I), a sport- és szabadidő központ (KÜ-SK) területe, és a hulladéklerakó területe (KÜ-HU).

(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.

(3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal csak zárt kerítésként alakítható ki.

(4)⁵⁴⁵⁵ A különleges területekre vonatkozó övezeti előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület - a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

8. § (1) A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26. §. előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.

(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(3) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

(4) A vasútállomás mellett – a 016/9-/13 hrsz-ú ingatlanokon – meglévő lakó- és kiszolgáló épületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépületek egy alkalommal nettó 25 m²-rel bővíthetők.

(5) Az utak mentén fasorok ültetendők, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben. amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

(6) A területen nem létesíthető – a mezőgazdaságból élők ingatlanainak kivételével - 3,5 m-nél szélesebb gépkocsi behajtó.

(7) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

9. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. §. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhető el az OTÉK 27. §. (4) bekezdés c pontja szerinti létesítmény.

(2) A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

(3) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen( gyep, cserje, fa ) kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

(4) A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

(5)⁵⁹⁶⁰

10. § (1)⁶¹ Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. §. előírásai közül a turisztikai és védelmi rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni.

(2)⁶²

(3) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

11.  § (1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. §. előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

(2) A belterületi kertterületen építési telket kialakítani nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján. A belterületi kertté minősülő volt „zártkerti” ingatlanokon meglévő gazdasági épületek(présházak) felújíthatók, de nem bővíthetők, illetve új épületek nem építhetők.

(3) A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése – a nagy fesztávú csarnokszerkezetek kivételével - cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepes lemez, stb.) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(4)⁶⁴

(5)⁶⁵ Az M-K jelű övezetben gazdasági épület abban az esetben létesíthető, amennyiben az ingatlan területének min. 60 %-a szőlő-, illetve gyümölcsterületként művelt.

(6) A mezőgazdasági területen lévő 065/2 hrsz-ú ingatlanon a meglévő lakó – és melléképületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépület egy alkalommal nettó 25 m²-rel bővíthető.

(7) A mezőgazdasági területen birtokközpontot az OTÉK 29. §.(5) és (6) bekezdés előírásai alapján lehet kialakítani.

(8) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

12. § (1)⁶⁶ Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. §., valamint a vonatkozó külön jogszabályok^1,2 előírásait kell alkalmazni.

(2) A vízfolyások és a tervezett víztározó jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m, a tó körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

(3)⁶⁷ A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben végezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(4) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

13. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a zöldterületek és turisztikai rendeltetésű erdők a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

14. § (1)⁶⁸ A belterületen, valamint a külterületi beépítésre szánt – kereskedelmi, szolgáltató gazdasági, mezőgazdasági üzemi és különleges – területeken a teljes közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

(2) Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.

(3)⁶⁹ A szennyvízcsatorna rendszer kiépítéséig a zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet engedélyezett ürítőhelyre kell szállítani.

(4)⁷⁰ A településen a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Az igazgatási terület csapadékvizeinek elvezetése vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt az illetékes vízügyi hatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok³ szerint.

(5)⁷¹ A belterületen és a régészeti területeken, valamint a védelemre javasolt helyi jelentőségű természetvédelmi területeken – település- és tájképvédelmi okok miatt – táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők. Az ilyen célú berendezések külterületen elsősorban a Felsőhegytől északra lévő, magassági pontot jelző toronyépítményen helyezhetők el.

15. § (1)⁷² A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – az hetesi kommunális hulladéklerakó telepre – megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(2)⁷³ Az esetleges állati tetemeket feldolgozóhelyre kell szállítani.

16. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(3)⁷⁴ A településre védelmi értékek vonatkoznak. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok^4,5 szerint kell figyelembe venni.

(4)⁷⁵ A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem végezhető.

(5) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról, valamint a mezőgazdasági üzemi területek környezeti károkozásának csökkentéséről.

(6)⁷⁶ A településen a zajvédelem az országos előírások^6,7 szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 6701. sz. és a 6513. sz. összekötő utak menti lakóterületen 65/55 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB.

(7) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(8)⁷⁷ A településen üzemanyagtöltő állomás csak külterületi közlekedési területen helyezhető el, amennyiben az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.

17. § (1)⁷⁸ A településen az e rendelettel védetté nyilvánított egyedi természeti értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 3. sz. melléklet tartalmazza. Az országos jelentőségű védett természeti értéket – az Apánkai erdőben elhelyezkedő halomsír-kunhalom területét – valamint a védelemre javasolt helyi jelentőségű természetvédelmi területeket – tájékoztató jelleggel – a külterület szabályozási terv, tételes felsorolásukat az 1. sz. függelék tartalmazza.

(2) A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(3) Táj- és településkép-védelmi okokból

18. § (1)⁷⁹

(2)⁸⁰ Az országos védelem alatt álló művi értékeket és régészeti területeket, valamint a külön önkormányzati rendelettel⁸ védetté nyilvánított helyi művi értékeket – tájékoztató jelleggel – a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. sz. függelék tartalmazza.

(3)⁸¹

(4)⁸²

19. § (1)⁸³

(2)⁸⁴

(3)⁸⁵

(4) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból

(5)⁸⁶ A település igazgatási területén növényzetet telepíteni, fasort ültetni csak az 4. számú mellékletben meghatározott távolságok figyelembe vételével szabad.

20. § (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

(2)⁸⁷

(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(4) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Somogyjád község összevont rendezési tervéről szóló 16/1997. (XII. 17.) sz. Kt rendelet. Ezzel egyidejűleg a helyi építészeti értékek védelméről szóló 4/1999. (III. 23.) sz. rendelet 1. sz. melléklete helyébe jelen rendelet 2. sz. melléklete lép.