1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szenna Község Önkormányzata. Székhelye: 7477 Szenna, Rákóczi u. 8.

(2) Az Önkormányzat jogállására és képviseletére vonatkozóan az Mötv. 41. § (1) bekezdésében foglaltak irányadóak.

2. § (1) Szenna Község Önkormányzata önállóan szabályozza, egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket, amelynek során demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.

(2) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.szenna.hu.

3. § Az önkormányzat illetékessége Szenna Község közigazgatási területére terjed ki.

4. § (1) Szenna Község Önkormányzata jelképeit külön rendelet szabályozza.

(2) Az önkormányzat kör alakú bélyegzőjén a körívben Községi Önkormányzat Képviselő-testülete felirat szerepel, középen Magyarország címere, alatta 7477 Szenna.

(3) Az Önkormányzat pecsétjét kell használni:

(4)¹ A jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: „Szennai Közös Önkormányzati Hivatal”

5. § Külön rendelet állapítja meg a helyi kitüntetések és elismerő címek adományozásának szabályait.

6. § A külföldi Önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a Képviselő-testület dönt.

7. § A Képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A Képviselő-testület tagjainak névsorát a szabályzat 1. Mellékelte tartalmazza.

8. § (1) Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataira az Mötv. 10. § (1) és (2) bekezdése valamint a 13. § (1) bekezdése az irányadó.

(2)² A Képviselő-testület szervei: Polgármester, Ügyrendi Bizottság, Jegyző, Szennai Közös Önkormányzati Hivatal, Zselici Szociális Alapszolgáltatási Központot Fenntartó Intézményi Társulás, Zselici Térségi Társulás, Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás, Szennai Óvodai Intézményi Társulás.

(3) A képviselő-testület a hatásköreit az Mötv. 41. § (4) bekezdése szerinti szerveire ruházhatja át az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján, mely az Mötv. 41. § (5) bekezdése alapján tovább nem ruházható.

(4)³ A Képviselő-testülettől a polgármesterre és jegyzőre átruházott hatásköröket a 2. Melléklet tartalmazza.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója a Képviselő-testületnek a következő ülésen beszámol.

(6) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáért felelős a határidő lejártát első rendes ülésen beszámol a határozat végrehajtásáról.

(7) A Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

(8) A képviselő-testület és intézményei belső ellenőrzési feladatait Kaposvár Megyei Jogú Város polgármesteri hivatalával kötött megállapodás alapján látja el.

(9)⁴ Az Önkormányzat és a Szennai Roma Nemzetiségi Önkormányzat együttműködésének kereteit az 5. melléklet szerinti megállapodás szabályozza.

(10)⁵ Az Önkormányzat kormányzati funkcióit az 6. melléklet tartalmazza.

9. § A Képviselő-testület ciklusprogramjára az Mötv. 116. §-ának szabályai irányadóak.

10. § A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart. Az alakuló ülésre az Mötv. 43. § (1)-(3) bekezdései irányadóak.

11. § (1) Rendes ülést a Képviselő-testület legalább évi hat alkalommal tart, minden páros hónap második keddjén 18.oo órakor. A képviselő-testület az ülésén meghatározhatja a következő rendes ülés időpontját, ha az adott évben az ünnepnapra, munkaszüneti napra esik.

(2)⁶ A Képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze saját kezdeményezésére, a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az indítványára. Az indítványban meg kell jelölni az összehívás szükségességének indokait. Az indítvány a polgármesternél terjeszthető elő. Indokolt esetben a Képviselő-testület rendkívüli ülése rövid úton is (telefon, email, ….stb.) összehívható, ennek tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A képviselő-testületi ülés nyilvános és zárt ülésformájára és annak feltételeire az Mötv. 46. § (1) és (2) bekezdése irányadó.

(4)⁷ A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerinti tárgykörökben zárt ülést tart.

12. § (1)⁸ A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása vagy a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testület ülését.

(2) Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét, napját és kezdési időpontját, a napirendi javaslatot, előadóját.

(3) A meghívó mellékletét képezik az előterjesztések és az önálló indítványok.

(4)⁹ A Képviselő-testület ülésén kiosztható előterjesztésre csak akkor kerülhet sor, ha az ülés összehívója ezt a meghívóban kifejezetten jelezte.

13. § (1)¹⁰ A rendes ülésre szóló meghívót és annak mellékleteit az ülés napját legalább 5 nappal megelőzően kell kézbesíteni.

(2) Indokolt esetben a Képviselő-testület rendkívüli ülése rövid úton is (telefon, email, ….stb.) összehívható a napirend megjelölésével az értesítés közlését követő napra.

(3) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a lakosságot a polgármester a meghívó kiküldésével egyidőben tájékoztatja a település önkormányzati hirdetőtábláin való kifüggesztéssel (Árpád u. 60. előtt, Árpád u. 5. előtt, Bárdi u. 13. előtt, Tildy u. 15 előtt, Rákóczi u. 8. alatt) és a település hivatalos honlapján, és az önkormányzat hivatalos Facebook oldalán "Szenna Község Önkormányzata".

14. § A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívott lehet:

15. § (1) A Képviselő-testület határozatképességére, szavazatszükségességére és a betöltetlen képviselői hely határozatképesség szempontjából történő értékelésére az Mötv. 47. § (1) és (2) bekezdése irányadó.

(2) A nyílt szavazásra és a szavazás eredményének megállapítására az Mötv. 48. § (1) és (5) bekezdései irányadóak.

(3) A döntéshozatalban történő összeférhetetlenség szabályaira az Mötv. 49. § (1) bekezdése irányadó.

(4)¹¹ A képviselő-testület a döntéshozatalából kizárja azt a képviselőt, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. Amennyiben a döntést követően megállapítást nyer, hogy a döntéshozatalban részt vevő képviselő-testületi tag az ügyben személyesen érintett és ezt a szavazást megelőzően nem jelentette be, a döntés végrehajtását fel kell függeszteni és a napirendet rendkívüli ülés keretében újra kell tárgyalni, a bejelentést elmulasztó képviselő tiszteletdíját 30%-kal csökkenteni kell 1 hónap időtartamra.

(5) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendi pont tárgyalására a Képviselő-testület ülését 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

16. § (1)¹² A képviselő-testület ülésén a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester elnököl. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása, vagy a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti a képviselő-testület ülését.

(2) Az elnök ülésvezetési feladatai:

17. § Az ülés napirendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

18. § (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslatról a Képviselő-testület határoz.

(2) A napirendi pont előterjesztője polgármester, alpolgármester, képviselő, jegyző, aljegyző illetve a Képviselő-testület által felkért személy lehet.

19. § (1) Előterjesztésnek minősül a polgármester, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző vagy a képviselő által előzetesen javasolt rendelettervezet, határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra, legkésőbb a meghívó kézbesítésének napján. 12. § (4) bekezdésében foglaltak esetén lehetséges az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását is.

(3)¹³ Az előterjesztés tartalmazza

(4)¹⁴ A jegyző az előterjesztést megvizsgálja, amennyiben abban jogszabálysértést észlel, az előterjesztést záradékkal látja el, amely tartalmazza a jogszabálysértés lehetőségét az előterjesztésben foglalt döntési javaslat elfogadása esetére.

20. § A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért az előterjesztő a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során megismeri és figyelembe veszi a napirendi témájában érintett szervezetek,a illetve a lakosság véleményét, javaslatát.

21. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában az előterjesztések között nem szerepel.

(2) A képviselő-testület a napirend tárgyalása során dönt az előterjesztés napirendre vételéről. Ha nem ismeri el a sürgősséget, az előterjesztést a következő ülés napirendi javaslataként kell kezelni.

(3) A sürgősségi indítványt írásban a polgármesternél kell benyújtani a napirend megállapítását megelőzően, a sürgősség tényének indokolásával.

(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be

(5)¹⁵ A sürgősségi indítvány tárgyalása előtt a jegyző köteles jelezni a képviselő-testület felé, ha az indítvány jogszabálysértő döntés meghozatalához vezethet.

22. § (1) Kérdésnek minősül az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű tudakozódás.

(2) Interpellációnak minősül a magyarázatadási kötelezettség az interpellált személy feladatkörébe tartozó valamennyi ügyben.

(3) A kérdésre a képviselő-testület ülésén válaszol az, akihez a kérdést intézték, ennek hiányában 30 napon belül írásban érdemi választ ad.

(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén interpellációt intézhet

(5) Az interpellációra az ülésen, ennek hiányában 15 napon belül írásban érdemi választ ad az, akihez az interpellációt intézték.

(6) Ha a képviselő az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy a képviselő-testület dönt az elfogadásról. Elfogadás hiányában a képviselő-testület eseti bizottságot hoz létre az interpelláció tárgyát képező téma vizsgálatára, vagy a kivizsgálással bizottságát bízza meg. A bizottság elnökének vizsgálat eredményéről a soron következő rendes ülésen a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

23. § (1) Az írásbeli előterjesztést és az önálló indítványt az előterjesztő vita előtt szóban kiegészítheti, módosíthatja.

(2) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(3) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó válaszol.

(4) Felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

24. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előterjesztője a hozzászólásokkal összefüggésben ismerteti álláspontját.

(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(3) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

25. § Módosító javaslatot az ülés előtt írásban, illetve az ülésen szóban lehet előterjeszteni. Az előterjesztő nyilatkozik, hogy a módosító javaslatot befogadja-e. A szavazás elrendelése előtt az ülés elnöke a módosító javaslat írásba foglalását kérheti. Amennyiben az előterjesztő a módosító javaslatot befogadja, a módosítással együtt kell szavazásra bocsátani a rendelettervezetet vagy határozati javaslatot, amennyiben nem fogadja be, az eredeti előterjesztésben szereplő rendelettervezetet vagy határozati javaslatot kell szavazásra bocsátani.

26. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) Az ülés elnöke az előterjesztett javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A módosító javaslatról való szavazás megelőzi az előterjesztett javaslatról való szavazást. Ha az egymást kizáró javaslatok közül a képviselő-testület az egyik javaslatot elfogadja, a többiről nem kell szavazást elrendelni.

(3) Ha a képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozati javaslatokról akkor is külön-külön kell szavazást elrendelni.

27. § (1) A képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel hozza.

(2)¹⁶ Azonos számú igen és nem szavazat esetén a javaslat elutasítottnak minősül, de a vita tovább folytatható és a javaslat egy alkalommal ismételten szavazásra bocsátható.

(3) A Képviselő-testület a döntéseit egyszerű többséggel hozza. Az egyszerű többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a jelenlévő Képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.

(4) A minősített többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges. A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség szükséges:

(5) A (4) bekezdés szerinti minősített többséghez kötött aktusok visszavonásához, megszüntetéséhez szintén minősített többséggel történő döntés szükséges.

28. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor jogszabály azt kötelező jelleggel előírja.

(2) A Képviselő-testület titkos szavazással dönthet az Mötv. 46. § (2) a) és b) pontja szerinti tárgykörökben, amennyiben azt legalább 3 képviselő kezdeményezi.

(3) A titkos szavazást a jegyző bonyolítja le, tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően megszámlálja a szavazatokat és a szavazás eredményéről jelentést tesz a Képviselő-testületnek.

(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és szavazóurna igénybevételével történik.

(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.

(7) A titkos szavazásra vonatkozóan az Mötv. 48. § (4) bekezdése szerinti szabály jelen rendelet 29. § (5) bekezdésben lévő név szerinti szavazás kötelezettségével érintett témakörök kivételével alkalmazható.

29. § (1) A képviselő-testület legalább 2 fő képviselő indítványára név szerinti szavazást tart.

(2) Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa képviselők nevét akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és az eredményről az ülés elnökét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés elnöke állapítja meg.

(3) Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazás nem tartható.

(4) A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szavazás eredményét.

(5) Név szerinti szavazást kell tartani:

(6) A név szerinti szavazásra vonatkozóan az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglaltak irányadóak.

30. § (1) A Képviselő-testület üléséről szóló jegyzőkönyvre, annak aláírására, közokirati jellegére, betekinthetőségére az Mötv. 52. § (1) bekezdése szerinti szabályok irányadóak.

(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

(3)¹⁷ A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli. Egy példányt a Hivatal irattárában kell elhelyezni, valamint elektronikus úton a Somogy Vármegyei Kormányhivatalnak kell továbbítani.

(4) A jegyzőkönyv szkennelt változatát a jegyző ezzel egyidőben megküldi a polgármesternek az önkormányzat hivatalos honlapján való közzététel céljából, aki a kézhezvételtől számított 3 napon belül gondoskodik annak megvalósításáról.

31. § (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben határozatot hoz, rendeletet alkot.

(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza

(3) A képviselő-testület határozatának megjelölésére a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A képviselő-testület döntéseiről a jegyző határidő-nyilvántartást vezet.

(5) A döntést a jegyzőkönyv aláírását követően haladéktalanul el kell elküldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.

32. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

(2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.

(3) A rendelet-tervezet kodifikációját a jegyző végzi.

33. § (1) Az önkormányzati rendelet előkészítése során elemezni kell a jogszabályi környezetet, a szabályozás várható társadalmi, gazdasági és adminisztratív hatásait.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elemzés eredményét a rendelet előterjesztésében az előterjesztő ismerteti.

34. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti képviselő-testület elé.

(2) A rendelet-tervezet indokolással terjeszthető elő.

(3) A rendelet hiteles, kihirdetésre kerülő szövegét a jegyző állapítja meg.

(4) A jegyző a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezeti.

35. § (1) A képviselő-testület rendeleteit, határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. A rendelet megjelölése tartalmazza a számát, a kihirdetés dátumát, a határozat megjelölése tartalmazza számát és meghozatalának időpontját.

(2) A rendelet az önkormányzat Szenna, Rákóczi u. 8. szám alatti hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. A rendelet és a határozat a Hivatal épületében tekinthető meg személyesen.

(3) A rendeletek aláírására, kihirdetésére és helyesbítésére az Mötv. 51. §-a irányadó.

36. § (1) Kötelező közmeghallgatást tartani a Képviselő-testület által esetenként meghatározott egyes napirendek tárgyalása előtt.

(2) A közmeghallgatás időpontját az önkormányzat hirdetőtábláin közzé kell tenni a közmeghallgatás előtt legalább 8 nappal.

(3) A közmeghallgatás gyakoriságára, a válaszadás szabályaira az Mötv. 54. §-a irányadó.

37. § (1) A képviselőt törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő eskütételére vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.

(3) A képviselő

(4) A képviselők tiszteletdíjáról és költségtérítéséről külön rendelet rendelkezik.

(5) A képviselő – a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolat-tartása végett – fogadóórát tarthat.

38. § (1) A képviselőt a tisztségviselők, a jegyző, a Hivatal, az önkormányzati intézmények vezetői, ügyintézői munkaidő alatt előre egyeztetett időpontban kötelesek fogadni.

(2) A képviselő az önkormányzati hivatalos iratokba -törvényi előírásoknak megfelelően-betekinthet.

(3) A képviselő jogaira és kötelezettségeire az Mötv. 32-34. §-a irányadó.

(4) A képviselő költségtérítésére az Mötv. 35. §-a az irányadó.

(5) Az Mötv. 32. § (2) i) pontjában foglalt képviselő-testületi ülésen történő részvétel igazolatlan elmulasztása esetén a képviselő-testület határozattal megvonhatja a mulasztó képviselő egy havi tiszteletdíját, amennyiben egymás után igazolatlanul 2 esetben hiányzik a képviselő az ülésről. Az igazolások elfogadásáról a képviselő-testület a mulasztással egyidejűleg dönt azok benyújtásának időpontjától függetlenül. Az ismételt mulasztás esetében ismételten kiszabható a tiszteletdíj megvonás.

39. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat választ, ideiglenes bizottságot választhat.

(2)¹⁸ A Képviselő-testület állandó bizottsága és annak létszáma: Ügyrendi Bizottság: 3 fő.

(3) A bizottságok tagjainak névsorát a 3. Melléklet, a bizottságokra átruházott hatáskörök és az általuk ellátandó feladatok részletes jegyzékét a 4. Melléklet rögzíti. A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a Képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.

40. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és működésének időtartamát a Képviselő-testület a bizottság megválasztásakor állapítja meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet.

41. § (1) A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben

(2) A bizottságok létrehozására az Mötv. 57. § (1) és (3) bekezdései, az elnök és tagjainak megbízatására, választására, összetételére, megbízatásról történő lemondásra az Mötv. 58. § (1) bekezdése, képviselő-testületi átruházott hatáskörökre az Mötv. 59. § (1) és (3) bekezdései, ügyrendjére az Mötv. 60. §-a, a bizottság összehívására, döntéseinek végrehajtására és felfüggesztésére az Mötv. 61. § rendelkezési irányadóak.

42. § (1) A bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén elnökhelyettes hívja össze és vezeti. Az elnök és az elnökhelyettes egyidejű akadályoztatása vagy a pozíciók egyidejű betöltetlensége esetén az akadályoztatás vagy betöltetlenség 14. napját követően a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester összehívhatja és ülését vezetheti az akadályoztatás vagy betöltetlenség befejeződéséig tartó időszakban.

(2) A bizottság elnöke a meghívót és a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket az ülés előtt 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak és a meghívottaknak.

(3) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt. A bizottság elnöke a bizottsági ülésre más érdekelteket is meghívhat, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

(4) Bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívja az indítványozó képviselőt.

(5) A bizottság köteles a Képviselő-testület által meghatározott feladatokat az előírt határidőre elvégezni. A soron következő képviselő-testületi-ülés előtt 5 nappal a bizottság rendelkezésére bocsátott előterjesztést legkésőbb a Képviselő-testületi ülést megelőzően köteles megtárgyalni. A bizottsági ülést követően benyújtott sürgősségi indítványokról, illetve módosító javaslatokról a bizottság a Képviselő-testületi ülés megkezdéséig foglalhat állást.

(6) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke ad tájékoztatást.

(7) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt tag írja alá.

(8) A bizottság a tevékenységéről köteles beszámolni a képviselő-testületnek.

(9) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző gondoskodik. A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

43. § (1) A polgármester megbízatását „főállású” foglalkoztatási jogviszonyban látja el.

(2) A polgármester eskütételére az Mötv. 63. §-a, az ülések összehívására az Mötv. 65. §-a, polgármester képviselő-testületi tagságára az Mötv. 66. §-a irányadó.

(3) A polgármester jogait és kötelezettségeit az Mötv. 67. §-a szabályozza.

(4) A polgármester feladata a képviselő-testület működésével kapcsolatban

(5) A polgármester ismételt tárgyalásra vonatkozó jogait az Mötv. 68. § (1) bekezdése tartalmazza.

44. § (1) A polgármesternek az Mötv. 68. § (2) bekezdése szerinti döntéshozatala nem terjed ki

(2) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdés szerinti, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett két ülés közötti időszakban az alábbi tárgykörökben hozhatja meg

(3) A polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.

(4)¹⁹ Amennyiben a polgármesteri tisztség adott önkormányzati ciklus lejárta előtt megszűnik és az alpolgármesteri tisztség betöltetlen, akkor a polgármesteri feladatok ellátását az Ügyrendi Bizottság elnöke veszi át.

45. §²⁰ A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Választására, jogállására az Mötv. 74-79. §-ai irányadók.

46. § (1) A jegyző kinevezésére, 6 hónapon túli akadályoztatása esetén történő helyettesítésére, a jegyzői állás 6 hónapon túl történő betöltetlensége esetére vonatkozó szabályokra, a jegyző jogaira és kötelezettségeire az Mötv. 81-83. §-ai irányadóak.

(2) A jegyző feladati a képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatban

(3) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői felett.

(4) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

(5)²² A jegyző és aljegyző egyidejű akadályoztatása, valamint a jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a gazdasági vezető látja el a jegyzői feladatokat.

47. § (1)²³ A képviselő - testület a kölcsönös bizalom és partnerség jegyében, az észszerű, költséghatékony és állampolgárbarát igazgatási tevékenység ellátása érdekében Közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn Simonfa, Bárdudvarnok, Bőszénfa, Szenna, Sántos, Patca, Szilvásszentmárton, Zselickisfalud, Zselickislak Községek képviselő- testületei által kötött megállapodás alapján Szennai Közös Önkormányzati Hivatal 7477 Szenna, Rákóczi Ferenc utca 8. néven és címen.

(2) A Hivatal költségvetési szerv, az államháztartási törvény szerint jogi személy.

(3) A Hivatal szervezeti és működési rendjét a képviselő – testületek által kötött megállapodás valamint a hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A Hivatal előirányzatait, működési, fenntartási költségeket az éves költségvetése határozza meg.

48. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat feladatainak célszerű, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, az állampolgároknak nyújtott közszolgáltatások színvonalának javítása, a térségi kapcsolatok ápolása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A társulások célját és rendeltetését a társulási megállapodások tartalmazzák.

(2a)²⁴ Az Önkormányzat részvételével működő társulásokat, azok jogállását és a társulások által ellátandó feladatokat a 7. melléklet tartalmazza

(3) Társulásban történő részvételről szóló képviselő-testületi döntést megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit.

(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáért a polgármester a felelős, aki az eljárás eredményét összegző előterjesztést a képviselő-testület elé bocsátja döntéshozatal céljából.

(5) Az önkormányzatot a társulásokban a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester képviseli.

49. § (1) E rendelet alkalmazásában önszerveződő közösség bármely, a település közigazgatási területén székhellyel rendelkező egyesület, alapítvány, egyház, nonprofit szervezet.

(2) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Szenna Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2014.(XII.16.)Önk. rendelet.