Patosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2000. (V. 25.) önkormányzati rendelete
Patosfa község helyi építési szabályozásáról.
Hatályos: 2000. 05. 25- 2016. 12. 02Patosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2000. (V. 25.) önkormányzati rendelete
Patosfa község helyi építési szabályozásáról.
2000.05.25.
Patosfa Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16,§ (1) bekezdésének és Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény 7. § (3)c); továbbá a 2. § (10) és (19) pontjának felhatalmazásával élve. - tekintettel az Országos településrendezési és építészeti követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) sz. kormányrendelet (a továbbiakban: OTEK) előírásaira is - az alábbi rendeletet alkotja:
1§
A rendelet hatálya
(1) Jelen önkormányzati rendelet hatálya Patosfa község közigazgatási területére (továbbiakban: tervezési terület) terjed ki.
(2) Jelen rendelet csak a rendelet mellékletét képező külterületi ás belterületi szabályozási tervvel együtt érvényes. azzal együtt értelmezendő és alkalmazandó.
(3) A település területének szabályozása az OTEK vonatkozó előírásai és fogalom-meghatározásai. illetve az OTÉK 2, sz. mellékletében található jelkulcs alapján nyugszik, és eszerint értelmezendő.
(4) A település területén területet felhasználni, telket alakítani, épületet építeni. felújítani. korszerűsíteni, utat építeni, közművezetékeket ás műtárgyakat elhelyezni. illetve ilyen célokra hatósági engedélyt adni - az országos érvényű hatályos jogszabályok betartása mellett - csak jelen rendelet ás szabályozási terv rendelkezéseinek egyidejű betartásával lehetséges. Az itt nem szabályozott kérdésekben az OTEK alapján kell eljárni.
2. §
A belterületi határ megállapítása
A település belterületi határvonalának megváltoztatásáról a Községi Önkormányzat dönt, de a jelenlegi belterületből csak olyan terület zárható ki, amely a rendezési terv szerint beépítésre nem szánt terület, ás a belterületbe csak olyan terület vonható, amely a rendezési terv szerint beépítésre szánt területnek minősül.
3. §
A tervezési területre vonatkozó általános építési előírások
(1) Építési telekre vonatkozó általános előírások
a) Bármely építési övezetben új épületet elhelyezni. vagy meglévő épületet korszerűsíteni csak közvetlen körúti kapcsolattal rendelkező, hálózati elektromos energiával ás vezetékes ivóvízzel ellátott telken lehet.
b) A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséig a keletkező szennyvizeket zárt tározóban kell gyűjteni, vagy vízjogi engedéllyel rendelkező egyedi szennyvíztisztító berendezéssel kell kezelni.
c) A telekkönyv szerint házhelyként nyilvántartott. az övezeti előírásokban meghatározott legkisebb teleknél paraméterekkel rendelkező telek is a beépítettségre, benapozásra és épületek közötti távolságra vonatkozó előírások betartása mellett beépíthető.
(2) Épület elhelyezésére vonatkozó általános előírások
a) Megengedett legnagyobb beépítettség Új építés esetén: övezeti jel szerint. Kialakult helyzetben. ennél nagyobb mértékben beépített telken álló épület is korszerűsíthető, tetőtérrel bővíthető, azonban a telek meglévő beépítettsége tovább nem növelhető.
b) Építési hely: új épület csak a szabályozási terven jelölt építési határvonalakon belül helyezhető el, az OTEK szerinti oldal- és hátsókertek megtartásával. A jelen terv jóváhagyása előtt az építési határvonalon kívül építési engedéllyel elhelyezett épület is korszerűsíthető ás Felfelé bővíthető, új épületszárny azonban csak a kijelölt építési helyen belül létesíthető. Oldalkert szélességét az OTÉK 36. pont szerint kell biztosítani. hátsókert mélysége a hátsó építési vonal szerint; de legalább az OTÉK 35. pontja szerint biztosítandó,
c) Szabályozási vonalon kívül eső. vagy szabályozási vonallal átszelt épület szabályozási vonalon kívül eső része is igény esetén felújítható. azonban a tervezett közterületi részen nem bővíthető.
(3) Épület kialakítására vonatkozó általános előírások
a) A tervezési területen minden új. vagy korszerűsítendő lakó- és középületet jellemzően 35-45° hajlási magastetővel kell kialakítani.
b) Új lakó- és középület építése vagy felújítása esetén alkalmazható tető-héjazati anyag:
cserép. betoncserép. bitumenes zsindely. vagy cserépfedést utánzó fémlemez.
c) Új épületet építése, vagy meglévő korszerűsítése csak az OTEK 42. előírt gépjármű várakozó- é tároló-helyek biztosítása esetén engedélyezhető. Lakóterületen a gépjármű-tárolóhely telken belül, intézményeknél vagy telken belül, vagy az Önkormányzattal és a közút kezelőjével egyeztetett módon közterületen biztosítandó.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: Új építés esetén övezeti jel szerint. Meglévő, ennél magasabb épület az építménymagasság további növelése nélkül korszerűsíthető, bővíthető.
e) Terepszint alatti építmények (pince) a terepszint alatt legfeljebb egy szint (—3,5 m járószint) mélység létesíthetők, a talajmechanikai és talajvíz figyelembevételével.
(4) Az épített környezet alakításának előírásai
a) A tervezési területen 2 m-nél nagyobb reklámtábla, hirdetőberendezés nem helyezhető el.
b) A tervezési területen közterületen. valamint építési telkek elő- és oldalkertjében árusítópavilon, konténer, lakókocsi és sátor állandó jelleggel nem helyezhető el.
A tervezési terület felhasználása
(1) A tervezési terület
a) beépítésre szánt, ezen belül: b) beépítésre nem szánt, ezen belül:
- lakó - közlekedési-közműelhelyezési
- vegyes - zöld
- gazdasági - erdő
- különleges - mezőg
- egyéb
területfelhasználási egységeket tartalmaz.
5. §
FL övezeti jelű falusias lakóterületek szabályozása:
(1) Az övezet területén az OTÉK l4. előírásai mellett az alábbi előírások betartandók.
(2) Az övezet tömbjein megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0.5.
(3) Telekalakítás esetén kialakítható Új telek
- legkisebb szélessége: 16 m
- legkisebb mélysége: 40 m
- legkisebb területe: övezett jel szerint
- biztosítandó zöldfelületi részarány új építés csetén: legalább 50 % (házikerttel együtt)
(4) Beépítési mód: övezeti jel szerint (O = oldalhatáron álló; az északi vagy az utcában kialakult telekhatárra vonatkozóan), azonban 20 m-nél szélesebb telken épület szabadonállóan is elhelyezhető.
(5) Megengedett építménymagasság: övezeti jel szerint
(6) A területen haszonállat-tartás a háztáji szükségletek mértékéig az Önkormányzat állattartási rendeletében szabályozott módon lehetséges.
6.*§
TV övezeti jelű településközponti vegyes területek szabályozása
(1) Az övezet területén az OTÉK 16. előírásai mellen az alábbi előírások betartandók.
(2) Az övezet területén megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,8
(3) Telekalakítás esetén kialakítható Új telek
- legkisebb szélessége: 18 m
- legkisebb mélysége: 35 m
- legkisebb területe: övezeti jel szerint
- biztosítandó zöldfelületi részaránv Új építés esetén: Legalább 40%
(4) Beépítési mód: övezeti jel szerint
(5) Megengedett építménymagasság: övezeti jel szerint
(6) A területen haszonállat-tartás nem engedélyezett.
7. *-§KG ővezeti jelű kereskedelmi területek szabályozása
(1) Az övezet területén az QTÉK 17§. előírásai mellett az alábbi előírások betartandók.
(2) Az övezet területén megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0.5
(3) Telekalak esetén kialakítható Új telek
- legkisebb szélessége: 20 i
- legkisebb mélysége: 50 m
- legkisebb területe: övezeti jel szerint
- biztosítandó zöldfelületi részarány Új építés esetén: legalább 30 %
(4) Beépítési mód: övezeti jel szerint
(5) Megengedett épitménymagasság: övezeti jel szerint
(6) A területen haszonállat-tartás nem engedélyezett.
8. §
MG övezeti jelű mezőgazdasági Üzemi területek szabályozása
a) Az övezet területén az OTÉK IS, 19§. és 20§. előírásai mellett az alábbi előírások betartandók.
b) Az övezet területén megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0.8
c) Telekalakítás esetén kialakítható Új telek
- legkisebb szélessége: 50 m
- legkisebb mélysége: 60 m
- legkisebb területe: övezeti jel szerint
- biztosítandó zöldfelületi részarány Új építés esetén: legalább 30 %
ti) Beépítési mód: a területi főépítésszel egyeztetett elvi építési engedélyterv alapján
e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: övezeti jel szerint
1) A területen nagyüzemi állattartás a közegészségügyi hatósági előírások betartásával lehetséges.
g) A major kerítése mentén legalább 10 m széles védő fasor telepítendő.
9 §
T, S és I övezeti jelű különleges területek szabályozása
(1) Különleges területeken az OTÉK 24*§ előírásai mellett az alábbi előírások betartandók
(2) I övezetijelű temetőterület szabályozása
a) Temető területén csak a temetkezéshez tartozó, illetve azt kiszolgáló épületek 6s létesítmények (kápolna, halottasház, ravataloz6, síremlékek, kripták, urnahelyek) valamint úthálózat, közművek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások ős növényzet helyezhetők cl.
b) A temető kegyeleti okokból bekerítendő.
c) Temető kerítése mentén 10 m távolságon belül új temetkezés nem engedhető meg, e sávban növényzet (fasor) telepítendő.
(3) S övezeti jelű sportterület szabályozása
Sportterületen csak sportpályák, sportlétesítmények, valamint ezekhez tartozó kiszolgáló épületek és létesítmények helyezhetők cl.
(4) I övezeti jelű nagytelkes intézményterület szabályozta
a) Az övezet területén megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,5
b) Telekalakítás esetén kialakítható Új telek
- legkisebb szélessége: 50 m
- legkisebb mélysége: 60 m
- legkisebb területe: övezeti jel szerint
- biztosítandó zöldfelületi részarány új építés esetén: legalább 60 %
c) Beépítési mód: a területi főépítésszel egyeztetett elvi építési engedélyterv alapján
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: övezeti jel szerint
) A területen haszon-állattartás nem megengedett.
10§
K övezeti jelű közlekedési és közmű területek szabályozása
1) Közlekedési területeken az QTÉK 26§. előírásai mellett az alábbi előírások betartandók.
:2) Közlekedési területnek minősülnek a szabályozási tervlapokon szabályozási vonalakkal meghatározott meglévő és tervezett utak, utcák, közterek területei
(3) A közutak számára biztosítandó közterületi (szabályozási) szélességeket a szabályozási tervlapok tüntetik fel
(4) Külterületi dűlőutak szabályozási szélessége legalább 8 m.
(5) Szabályozási vonallal meghatározott útszélesítésre kijelölt telekterületrészen álló meglévő épület vagy épületrész felújítható és korszerűsíthető. de a közterületnek kijelölt területrészen a továbbiakban nem bővíthető (tetőtér-ráépítés sem engedélyezhető).
11§
KP övezeti jelű zöldterületek szabályozása
Az övezet területén az OTÉK 27*. előírásai betartandók.
12§
E övezeti jelű erdőterületek szabályozása
Az övezet területén az OTÉK 28§. előírásai betartandók.
13§
MK övezeti jelű mezőgazdasági kert-területek szabályozása
(1) A területen az OTÉK 29§. előírásai mellett az alábbi előírások betartandók.
(2) Telekalakítás esetén nem alakítható ki 1500 m kisebb illetve 14 m átlagos szélességnél keskenyebb telek.
(3) A területen csak a telek megműveléséhez tartozó gazdasági épület helyezhető el.
(4) 720 m2-t meghaladó telken legfeljebb 3 beépítettséggel legfeljebb 3,5 m építménymagasságú, 35-45° hajlású magastetős, égetett cserép vagy nád héjazatú, fa, tégla vagy vályog falazatú épület helyezhető el.
(5) A területen állattartás csak a háztáji szükségletek mértékéig engcdhetó meg.
14§
M övezeti jelű mezőgazdasági területek szabályozása
(1) A területen az QTÉK.29.*§ előírásai mellett az alábbi előírások betartandók.
(2) Az övezetben épület nádas ás rét területen, valamint olyan helyen, ahol a nyugalmi talajvízszint —1,0 m fölött áll, nem helyezhető el.
(3) Földrészlet megosztása esetén csak 6000 m2-nél nagyobb, közvetlen közúti kapcsolattal rendelkező földrészlet alakítható ki.
15-§
VT övezeti jelű, egyéb (vízgazdálkodási) területek szabályozása
(1) A területen az OTÉK 30§. előírásai mellett az alábbi előírások betartandók.
(2) A területen minden területhasználat ás építési tevékenység a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság engedélyével végezhető.
16§
A települési környezet védelmének szabályozása
(1) A településen keletkező kommunális szilárd hulladékokat az Önkormányzat által erre kijelölt vállalkozó feladata rendszeresen gyűjteni. és a kijelölt, engedéllyel rendelkező lerakóhelyre (Barcsi szeméttelep) szállítani.
(2) A településen keletkező kommunális folyékony hulladékot (szippantott szennyvizet) erre engedéllyel rendelkező vállalkozó gvűjtheti. és erre kijelölt, engedéllyel rendelkező ürítőhelyre (Homokszentgyörgyi szennyvízürítő) kell szállítani.
(3) A település területén elhullott állatok tetemeit a homokszentgyörgyi dögkútban kell elhelyezni,
(4) A település területén minden Új üzemi létesítmény. vagy meglévő üzem területén tervezett technológia váltás engedélyezéséhez üzemelés-icelinológiai terv készítendő, melyben igazolandó, hogy a tervezett technológia környezeti hatásai nem okoznak határérték túllépést a legközelebbi lakó-. illetve vegyes területeken.
(5) A lakó- és intézményterületek csendvédelmi érdekében be kell tartani a 12/1983(V. 12.) MT’. sz. rendelet előírásait, valamint a 4/1984(123.) BM. sz. rendeletben megállapított zajterhelési határértékeket.
(Üzemi tevékenységből származóan lakóterületen nappal 50. éjjel 40 dBA hangnyomásszint engedhető meg
(6) A település lakó-. vegyes- és zöldterületei „Védett 1.” levegőtisztaság-védelmi kategóriába tartoznak.
(7) A település területén keletkező veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozóan a 102/1996.(V11. 12.) Kormányrendelet előírásai betartandók.
17 §
A helyi értékek védelmének szabályozása
Az OTÉK 4. § (5) b. pontja alapján a helyi értékek védelme érdekében az alábbi előírások betartandók:
(1) Helyi művi érték minden olyan településtörténeti, településképi. építészeti, régészeti, néprajzi. képzőművészeti. iparművészeti vagy kertészeti szempontból jelentős településrész (beleértve utca vonalvezetést. település-sziluettet. kilátást is). együttes vagy egyedi alkotás. illetve tartozéka, része vagy környezete, amely nem minősül műemléknek, azonban a képviselőtestület szakértői javaslatok alapján megőrizendőnek. védendőnek ítél. A helyi művi értékek egyben a nemzet kulturális kincsei is. ezért megbecsülésük, megtartásuk ás védelmük minden magyar állampolgár, de különösen a helyben élők erkölcsi kötelessége.
(2) A helyi védelem egyedi ás területi lehet.
a) Az egyedi védelem kiterjedhet:
- egy létesítmény (épület, szobor, növény) egészére
- épület, építmény meghatározott részére. tartozékára
- védett épülethez, létesítményhez tartozó földrészletre, vagy meghatározott területre
b) A területi védelem kiterjedhet:
- a település olyan összefüggő részére, ahol a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságot képvisel
- a település olyan részére, ahol a kialakult beépítés. művi ]étesítmények (p1. temető), vagy növényállomány jellegzetes, hangulatos történeti együttest alkot
- indokolt esetben a helyileg védett létesítmény tágabb környezetére.
(3) A helyi értékek védelmének irányítása az Önkormányzat Képviselőtestületének hatáskörébe tartozik A helyi értékek védelmével kapcsolatos döntések és feladatok előkészítése ás végrehajtásának szervezése a település r (ennek hiányában a jegyző) feladata.
(4) A védendő értékek körére egyrészt a település rendezési terve tesz, másrészt az Önkormányzat által megrendelt, építészmérnök által készített építészeti értékvizsgálat tehet javaslatot. A védetté nyilvánítást vagy megszüntetést bármely jogi vagy természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is kezdeményezheti.
(5) A helyi értékek védelmére vonatkozó előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, pontos helyét, tulajdonosainak, kezelőinek, használóinak nevét, címét és a védelemről alkotott véleményüket
b) a javasolt védelem fajtáját
c) a védetté nyilvánítás szakmai indokait
d) a védendő érték fényképét, (Indokolt esetben helyszínrajzát, tervrajzait, kutatási adatait)
(6) A védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetéséről a Képviselőtestület határozattal dönt. A döntésről tájékoztatni kell a tulajdonosokat. illetve a kezdeményezőt. Ha a védettség megszünik, a főépítész, vagy a jegyző által kijelölt személy gondoskodik az épület és telek dokumentációjának elkészíttetéséről és annak a megyei levéltárban történő elhelyezéséről: valamint az értékes építészeti ás szerkezeti elemek. tárgyak megmentéséről. elhelyezéséről.
(7) A helyi védett értékké nyilvánítás. illetve megszüntetés tényét a jegyzőnek az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(8) A tulajdonos köteles a helyileg védett létesítmény karbantartásáról. rendeltetésszerű használatáról gondoskodni. és annak állapotát a hatályos építési törvényben foglaltak szerint meghatározott módon és időszakonként felülvizsgálni. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti. A védett értél fenntartásának költségei a tulajdonost terhelik.
(9) Helyi védelem alatt álló épületek építmény illetve ingatlan adója az önkormányzat helyi adókról szóló rendeletében meghatározott érték 50%-a.
(10) A védett értékek megóvása, állagának megőrzése érdekében a tulajdonosok kérelmére pályázat útján Önkormányzati támogatás adható. A helyi védelem támogatására felhasználható összeget minden évben a költségvetési rendeletben elkülönítve kell meghatározni.
(11) A helyileg védett értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésszerű használat. A védett épületet eredeti (hagyományos) tömegében. tetőformájában kell megtartani, érintetlenül hagyva az eredeti homlokzati elemeket (nyilásot tagozatot díszek).
(12) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását — hacsak a védelem nem terjed ki az épületbelső, vagy valamely belső részlet hangsúlyozott megtartására — illetve bővítését a védettség nem akadályozza. sőt a fennmaradás érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igények szerinti használatát. A belső átalakításokat lehetőség szerint az eredeti szerkezetek ás belső értékek megtartásával kell megoldani.
(13) Védett épületet úgy kell bővíteni. hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzatai. utcaképi megjelenése ne változzon. illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán az a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(14) Védett épület elbontása. védett növényegyed kivágása csak rendkívül indokolt esetben. a Képviselőtestület védettséget megszüntető határozatát követően engedélyezhető.
(15) Védett épület felújítása. bővítése esetén a védett részértékeket meg kell őrizni, esetleges bontás esetén a megmenthető értékes részértékeket Új épületen fel kell használni.
(16) Amennyiben az értéket csak a védett épület tömege jelenti úgy az esetleg elkerülhetetlen bontás után ide a régivel megegyező, vagy att6l csak alig eltérő tömegű, tetőidomú épület építhető.
(17) Helyi védett területen meg kell őrizni a település hagyományos szerkezetét, telek és utca vonalvezetését. A védett területen lévő építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, illetve kialakítani. E tekintetben az épületek f tömeg-és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyagok és színezés meghatározó jelentőségű.
(18) A helyi védettség alatt álló épületek, építmények esetében — a külön jogszabályban építési engedélyhez kötött tevékenységeken kívül — építésügyi hatósági engedély szükséges az alábbi esetekben is:
a) épület építése, bontása, bővítése, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése, elmozdítása.
b) épület külső és belső felújítása, színezése,
e) kerítés építése, bontása, átalakítása.
d) kirakatszekrény, előtető. hirdetőberendezés, cégtábla lélesítése. átalakítása, megszüntetése,
e) a telek kertészeti átalakítása, kerti építmények létesítése, átalakítása, megszüntetése,
f) képző- vagy iparművészeti restaurálások, illetve az épület megjelenését bármely módon érintő egyéb munkálatok (p1. falkutatás) végzéséhez.
(19) Az építési hatósági eljárásban ki kell kérni a helyi (ha ilyen nincs. akkor a megyei) főépítész véleményét
(20) A (17) bekezdésben meghatározott munkákra az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(21) Az építési engedély iránti kérelemhez az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szól,
jogszabályban előírt mellékleteken kívül csatolni kell:
a) átalakítás esetén a jelenlegi állapotfelmérés rajzait 2 példányban
b) homlokzatot érintő munkák esetén a színezésre vonatkozó tervet egy példányban
c) a beavatkozás előtt készült fénykép-dokumentációt 1 példányban
18. §
Tüzvédelem
(1) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése csak a 3511996.(XJ1.29.) BM rendelettel hatályba lépett Országos Tűz-védelmi Szabályzatban meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén lehetséges.
(2) A szükséges oltóvizet közművesített területen földfeletti tűzcsapokról kell biztosítani
19§
Földtani követelmények
4 szintnél magasabb, vagy 7 m-nél nagyobb fesztávolságú tartószerkezeteket tartalmazó előregyártott vagy vázas tartószerkezetű épületeknél
a 45/1997.(XII.29.) KTM rendelet 1. mellékletének I .1. 1.2, 1.3, 1.6, 4, és 5. pontbeli építmények engedélyezése esetén.
3 m —nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezés esetén.
20§
A természet védelmének szabályozása
(1) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (111. 18.) Kormányrendelet előírásait be kell tartani.
(2) Természetvédelmi területeken minden tevékenység és létesítmény-elhelyezés a természetvédelemről szóló 1996. évi 53. törvény előírásaival összhangban történhet. Természetvédelmi területeken csak az MI 13-
39-1990. és az MI 13-195. sz. műszaki irányelvekben meghatározott tevékenységek fo!ytathatók.
(3) A természetvédelmi területekkel közvetlenül határos területfelhasználási egységeken tervezett fejlesztéseket a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetni kell.
(4) Művelési ág-változtatás csak a táji adottságok kedvezőbb hasznosítása, a természeti állapothoz való közelítés irányában. a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehetséges.
(5) A területen csak extenzív jellegű természet és környezetkímélő gazdálkodás folytatható.
(6) A területen Új közművezetéket csak földbe süllyesztve lehet elhelyezni.
21§
Záró rendelkezések
(1) Az a magánszemély, jogi személy vagy Jogi személyiséggel rendelkező társaság, aki jelen rendelet előírásait megszegi, de más szabálysértési vagy súlyosabb elbírálás alá nem esik, szabálysértést követ cl, és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. A szabálysértési eljárás lefolytatása Lad Község Körjegyzőjének hatásköre.
(2) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.