Patosfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015 (III.2.) önkormányzati rendelete

Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2015. 03. 03- 2020. 02. 13

Patosfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015 (III.2.) önkormányzati rendelete

Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2015.03.03.

Patosfa Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 143. §. (4) bekezdés a.) pontjában, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye: Patosfa Község Önkormányzata, Székhelye: 7536 Patosfa, Fő u. 75.

(2) Az önkormányzat működési területe Patosfa község közigazgatási területe.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Patosfa Község Önkormányzat Képviselő-testülete

(4) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, az ügyrendi és jogi bizottság, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és társulás látja el.

(5) A közös önkormányzati hivatal és kirendeltségének megnevezése:

Csokonyavisontai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal)

Székhelye: 7555 Csokonyavisonta, Széchenyi u. 3.

Csokonyavisontai Közös Önkormányzati Hivatal Ladi Kirendeltsége (továbbiakban: Kirendeltség)

Székhelye: 7535 Lad, Petőfi u. 2.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és zászló.

(2) Az önkormányzati jelképek pontos leírását, és használatuk rendjének szabályait a Patosfa község címeréről, zászlójáról szóló önkormányzati rendelet előírásai szabályozzák.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

3. § (1) Az önkormányzat az Mötv. 13. §. (1) bekezdésében meghatározott kötelező feladatai közül társulásban látja el:

1. Az óvodai nevelést és a szociális alapellátást a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül biztosítja,

2. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Barcs székhelyű Barcsi Szociális Központ keretein belül biztosítja.

(2) Az önkormányzat a kötelező feladatokon kívül anyagi lehetőségeit és a feladatfinanszírozást figyelembe véve támogatja:

a) a településfejlesztést,

b) a helyi közművelődést,

c) környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási lakossági feladatokat,

(3) Az önkormányzat által ellátandó feladatok kormányzati funkció szerinti besorolt alaptevékenységeket és az alaptevékenységeket meghatározó jogszabályok megjelölését az 1. melléklet tartalmazza.

4. § (1) A képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörébe tartozik az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül az értékhatártól és futamidőtől függetlenül bármilyen hitel felvételről való döntés.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságra, társulásra, jegyzőre ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

(3) A képviselő-testület által átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

(4) Az átruházott hatáskör gyakorlója intézkedéseiről, azok eredményéről, minden évben egyszer beszámol a képviselő-testületnek.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

5. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.

(2) A képviselő-testület a munkaterv alapján, általánosan havonta, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

(3) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 3 fő jelen van.

(4) A képviselő-testület határozatképtelensége esetén az ülést a polgármester 7 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalásával újra összehívja.

(5) Ha a képviselő-testület ülése közben válik határozatképtelenné és az ülés rövid felfüggesztése után a határozatképesség ismét biztosított, akkor az ülést tovább kell folytatni.

6. §

A munkaterv

(1) A képviselő-testület az előre tervezett feladatok megfelelő előkészítése érdekében az önkormányzati munkaterv alapján működik.

(2) A munkaterv elkészítése a polgármester feladata, amit a polgármester minden év február 15-ig terjeszt jóváhagyásra a képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv főbb tartalmai elemei:

a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontja, napirendje, előkészítőjének, előadójának megnevezése,

b) a tárgyidőszak fő feladatainak a felvázolása,

c) azoknak a napirendeknek a megjelölése, amelyeknek az előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,

d) azoknak a témaköröknek a tételes megjelölése, amelyeket valamely bizottság nyújt be, illetőleg a rendeletalkotási tervet.

(4) A munkaterv összeállításához a polgármesterhez minden év január 31-ig javaslatot nyújthat be:

a) a képviselő-testület tagja,

b) képviselő-testület bizottsága,

A képviselő-testület ülései

7. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és közös testületi ülést tart.

(2) A képviselő-testületi ülés helye az önkormányzat székhelye, kivéve, ha a meghívóban más hely van meghatározva.

8. § (1) Az alakuló ülést, a választást követő 15 napon belül a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A megválasztott képviselők az Mötv. 1. mellékletében foglalt esküszöveg alapján esküt tesznek, amiről esküokmányt írnak alá.

(3) Az alakuló ülésről távollévő testületi tag a képviselő-testület következő ülésén, illetve az akadály megszűnését követően tesz esküt.

(4) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontja:

a) képviselők és polgármester eskütétele,

b) bizottsági tagok megválasztása,

c) polgármesteri program ismertetése,

d) az alpolgármester megválasztása,

d) polgármester és az alpolgármester juttatásainak megállapítása,

e) Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) felülvizsgálata.

9. § (1) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülését a polgármester a munkaterv szerinti időpontban vagy attól eltérő időpontban hívja össze, akadályoztatása esetén az alpolgármester.

(2) A Hivatalt fenntartó önkormányzatok közös képviselő-testületi ülését a polgármesterek hívják össze a meghívóban meghatározott helyszínre, az ülést a testületi ülés helye szerint illetékes polgármester vezeti.

(3) A képviselő-testület ülését össze kell hívni:

a) a települési képviselők 1/4-nek (2 fő),

b) a törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv vezetőjének,

c) bizottság indítványára.

(4) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról.

(5) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább 1/4-ének vagy a bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 1 nappal is kiküldhető a meghívó, ez esetben a sürgősség okát közölni kell. Rendkívüli esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető.

10. § (1) A meghívót a rendes ülésre az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell kiküldeni, hogy az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják a képviselők és a meghívottak.

(2) A meghívó mellékleteit, előterjesztések a képviselők külön írásbeli kérelmére elektronikus úton lehet továbbítani a képviselők által megadott e-mail címre.

(3) A lakosságot a testületi ülésről tájékoztatni kell a meghívónak az önkormányzat épületében lévő önkormányzati hirdető táblán történő kifüggesztésével.

(4) A közmeghallgatást is igénylő napirendet tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 8 nappal az ülés előtt nyilvánosságra kell hozni.

(5) A meghívót a polgármester írja alá, amely tartalmazza:

a) az ülés helyét,

b) az ülés kezdésének időpontját,

c) a javasolt napirendeket,

d) a napirendek előterjesztőit.

(6) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:

a) képviselőket,

b) jegyzőt,

c) a napirend előterjesztőjét,

d) téma szerint érintett szerv, intézmény, helyi szervezet vezetőjét, képviselőjét,

e) akit a polgármester megjelöl,

11. § (1) A képviselő-testület ülése a tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt ülés.

(2) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) akit a polgármester meghívott,

b) jegyzőt,

(4) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok az ülésen a számukra kijelölt helyet foglalják el. Aki a zárt ülésen jogosulatlanul tartózkodik, azt a polgármester távozásra szólítja fel, szükség esetén kitilthatja

(5) Zárt ülés elrendelésére az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(6) A képviselő-testületnek a zárt ülésen hozott döntését legkésőbb a következő nyilvános ülésen ki kell hirdetnie.

12. § Képviselő-testületi ülés vezetés szabályai

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Távollétében az alpolgármester, ha ő is távol van, a korelnök vezeti az ülést.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,

b) megállapítja az ülés határozatképességét,

c) javaslatot tesz a napirendre,

d) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,

e) szavazást rendel el, megállapítja annak az eredményét,

f) szünetet rendel el,

g) fenntartja a tanácskozás rendjét,

h) berekeszti az ülést,

(3) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:

a) hosszúra nyílt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását,

b) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel,

c) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testületben méltatlan magatartást tanúsít,

d) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót és a testület vita nélkül egyszerű többséggel számozott, alakszerű határozat hozatala nélkül dönt arról, hogy a továbbiakban részt vehet-e a tanácskozáson, kivéve a képviselő-testület tagját.

e) súlyos, vagy ismételt rendzavarás esetén a rendzavarót egy további ülésről kizárják, kivéve a képviselő-testülete tagját.

(4) A polgármester a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

13. §

Előterjesztések

(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett és új napirenden kívüli anyagok, a képviselő-testület által előzetesen javasolt rendelet és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Az előterjesztést a napirendi pont előadója készíti el, és ő terjeszti a testület elé.

(3) Kötelezően írásos előterjesztést kell készíteni az alábbi ügyekben:

a) rendelet-tervezet,

b) szervezet kialakítása, intézmény alapítása, átszervezés, megszüntetés,

c) gazdasági program, költségvetés meghatározása, költségvetési beszámoló,

d) településrendezési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügyek,

e) valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyek,

f) társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés,

g) intézmény alapítása, megszűnés, átszervezés.

h) Polgári Törvénykönyvből eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyek.

(4) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző 6 napon belül kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki a jogszabályi észrevételt megteszi, és a postázásról gondoskodik.

(5) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően szóbeli előterjesztést a polgármester engedélyezhet.

(6) Írásos előterjesztés tartalmazza:

a) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását,

c) jogszabályi felhatalmazást,

d) határozati javaslatot, amely utal a végrehajtás módjára,

e) végrehajtásért felelős szerv, vagy személy nevét és határidők megjelölését.

14. §

Vita, szavazás rendje

(1) A képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról vita nélkül a jelenlévő képviselők egyszerű többségi szavazatával hozott nem alakszerű határozattal dönt. A testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

(2) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(3) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztását a polgármester és a jegyző indítványozhatja bármely okból, erről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, vagy a képviselő a módosító javaslatot a vita bezárásáig megváltoztathatja, és azt a szavazásig visszavonhatja. A vita lezárására bármelyik képviselő javaslatot tehet, amelyről testület vita nélkül határoz. A vita lezárás után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(5) A vita lezárás után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, aki a javaslatok törvényességet illetően észrevételt tehet.

(6) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő eredeti határozati javaslatról dönt a testület.

15. §

Felszólalások

(1) A képviselő-testületi felszólalások lehetnek:

a) a napirendhez kapcsolódó kérdés és hozzászólás,

b) felszólalás ügyrendi kérdésben,

c) személyes megjegyzés,

d) napirend előtti felszólalás,

e) kérdés,

f) interpelláció.

(2) Az előadóhoz és a szakértőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdést intézhetnek, amelyre a vita megkezdése előtt kell választ adni.

(3) A napirendi ponthoz hozzászólásra a vita során szóban lehet jelentkezni a polgármesternél.

A vita során ismételt hozzászólásra a polgármester adhat engedélyt. Amennyiben ezt a polgármester nem adja meg, a képviselő-testület vita nélkül dönt a hozzászólás engedélyezéséről.

(4) Az előkészítésben résztvevők, a napirendi pont előadója és a jegyző a döntéshozatal előtt bármikor felszólalhat, észrevételt tehet.

(5) Személyes megjegyzést ugyanaz a képviselő a napirend kapcsán csak egy alkalommal tehet.

(6) Napirend előtti felszólalásra a polgármestertől bármely képviselő engedélyt kérhet. A felszólalás időtartama a 3 percet nem haladhatja meg.

16. §

Kérdés, interpelláció

(1) A napirendi pontok tárgyalása előtt került sor az interpellációk és a kérdések felvetésére.

(2) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya az önkormányzati hatáskör ellátása.

(3) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, elkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(4) A kérdésre a testületi ülésen köteles választ adni a megkérdezett. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdést feltevő igen vagy nem felelettel nyilatkozik. Ha a kérdező nem fogadta el a választ, a képviselő-testület a válasz elfogadásáról vita nélkül dönt.

(5) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozata után a képviselő-testület dönt vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel.

(6) A képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban lehessen érdemben választ adni. A válasz másolati példányát minden települési képviselőnek meg kell küldeni. A testület a válasz elfogadásáról a következő ülésen dönt.

17. §

A szavazás módja

(1) Szavazás nyílt vagy titkos szavazással történik. A testületi tagok „igen” vagy „nem” szavazattal vesznek részt a szavazásban, illetve tartózkodnak a szavazástól. Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A nyílt szavazás történhet:

a) kézfelemeléssel,

b) név szerinti szavazással.

(3) Név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott „igen”, „nem” vagy „tartózkodás” választ a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki, a külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) Név szerinti szavazást kell elrendelni ha azt a:

a) jelenlévő képviselők ¼-e, legalább 2 fő kéri,

b) polgármester kéri,

c) település jogi státuszát is érintő önkormányzati tulajdoni kérdésekben,

d) ha ezt törvényt előírja.

18. § (1) Titkos szavazás tarható mindazon ügyekben, ahol a testület zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(2) .Titkos szavazást kell tartani:

a) felmentés,

b) vezetői megbízás visszaadása,

c) fegyelmi eljárást lezáró érdemi döntés esetén,

d) alpolgármester választásakor.

(3) A titkos szavazás a borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik.

(4) A titkos szavazást az ügyrendi és jogi bizottság bonyolítja le, aki:

a) ismerteti a szavazás módját és előkészíti a szavazólapokat,

b) összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,

c) szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a szavazás helyét, napját, ügyrendi és jogi bizottság tagjai nevét és tisztségét, szavazás során felmerülő egyéb körülményeket,

d) a szavazás eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet.

19. § (1) A képviselő-testület tagja az Mötv. szerint személyes érintettségét a polgármesternek a napirendi pont tárgyalása előtt, de legkésőbb a döntéshozatal előtt bejelenti.

(2) A képviselőnek a képviselő-testületi ülésen tett szóbeli bejelentését a személyes érintettségéről a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A közeli hozzátartozó fogalmára az Mötv.-ben foglaltak az irányadóak.

(4) A képviselő kizárásáról minősített többségű döntéssel dönt a képviselő-testület.

Döntések, döntéshozatal

20. § (1) A képviselő-testület minősített többségű döntése - minimum 3 fő egybehangzó szavazata

- szükséges az Mötv.-ben foglalt esetekben.

(2) A képviselő-testület döntései:

a) határozat

aa) normatív határozat

ab) önkormányzati hatósági határozat

ac) egyéb határozatok számozott határozat nélküli, tudomásulvétel vagy egyetértés.

b) rendelet

21. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű és számozott határozat nélkül dönt:

a) napirend meghatározásáról,

b) ügyrendi kérdésekről,

c) képviselői felvilágosítás kérésről,

d) kérdésre adott válasz elfogadásáról,

e) tájékoztató anyagokról,

f) határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat, kiegészítő, módosító indítványok esetén.

(2) A képviselő-testület határozatait külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

a) határozat sorszáma arab számmal

b) az elfogadásának évét arab számmal, hónapját római számmal, napját arab számmal

c) Önkormányzati képviselő-testületi határozata megjelölést

(3) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) a határozat tárgyát és számát,

b) határozat tömör kivonatát,

c) végrehajtás határidejét és felelősét.

(4) Az együttes testületi ülésen minden képviselő-testület külön határozatot hoz, a határozatszáma mindig a soron következő.

(5) A határozatokról készült kivonatot a jegyző megküldi a végrehajtásért felelős személyeknek, vagy szerveknek.

22. §

Önkormányzati rendeletalkotás

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) helyi képviselők,

b) képviselő-testület bizottsága,

c) polgármester,

d) jegyző,

e) mindazok a központi szervek, amelyeknek az Mötv. értelmében a helyi önkormányzattal kapcsolatos feladatai és hatáskörei vannak.

(2) A rendelet alkotásának kezdeményezését a polgármesternél kell benyújtani. A jegyző a törvényességi szempontok alapulvételével előzetes állást foglal, szükség szerint intézkedik a tervezet előkészítéséről. A polgármester a tervezetet a testületnek benyújtja a következő testületi ülésre.

(3) Az önkormányzati rendelet előkészítése során előzetes hatásvizsgálatot kell tartani a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott szempontok szerint. Az előkészítésbe a képviselő-testület bizottsága, szakértő is bevonható.

(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

23. § (1) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következő szerint:

a) a képviselő-testület megnevezését,

b) rendelet sorszámát arab számmal,

c) a rendelet kihirdetésének idejét zárójelben, évet arab számmal, a hónapot római, a napot arab számmal

d) önkormányzati rendelete kifejezést

e) a rendelet címét

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja: az önkormányzat székhelyének belső hirdetőtáblájára történő kifüggesztés.

(3) Az önkormányzati rendeletből egy példányt a Hivatalban, egyet a polgármesternél kell elhelyezni. A rendeletet alkalmazása szempontjából meg kell küldeni az érintett szerveknek.

(4) A rendelet kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik. Szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.

(5) A hatályos rendeletekről készült nyilvántartás az alábbiakat tartalmazza:

a) rendelet tárgyát, számát, címét,

b) meghozatalának és kihirdetésének idejét,

c) módosító és kiegészítő rendelet számát és idejét,

d) hatályon kívül helyező rendelet számát és idejét.

(6) A jegyző szükség szerint, de legalább évente gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. A jegyző kétévente a rendeletek utóvizsgálatát elvégzi és ennek eredményeiről előterjesztést készít a testület számára.

24. §

A jegyzőkönyv

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az Mötv.-ben meghatározott tartalmi elemeken túl tartalmazza:

a) külön kérésre a szószerinti hozzászólást,

(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni, egyik példány a hivatalban található, egy példány a törvényességi ellenőrzésre kerül megküldésre, egy példányt a polgármester kezel.

(3) A jegyzőkönyv mindegyik példányához mellékelni kell a jelenléti ívet, meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeletet, az írásban benyújtott hozzászólásokat.

(4) A nyilvános ülésről és a zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amit külön is kell kezelni.

(5) A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagjai, a jegyző továbbá az érintett és a szakértő, valamint a jegyző által kijelölt jegyzőkönyv-vezető tekinthet be.

(6) Az állampolgárok hivatali időben betekinthetnek a nyílt ülés jegyzőkönyvébe egy ügyintéző jelenlétében.

IV. Fejezet

A települési képviselő, bizottságok

25. §

Települési képviselő

(1) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.

(2) A képviselői eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

(3) A képviselő köteles:

a) a választóival kapcsolatot tartani, jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni,

b) írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,

c) a képviselő-testület munkájában tevékenyen részt venni, a testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban felkérésre részt venni,

d) a képviselői megbízatásához méltó, a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani,

e) a képviselői tevékenység során tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni,

f) bejelenteni döntéshozatal előtt az Mötv.-benn foglaltak szerint a személyes érintettségét.

(4) A képviselő- testület a képviselők részére költségtérítést és juttatást, és tiszteletdíjat állapíthat meg a képviselők tiszteletdíjáról szóló rendeletében foglaltak szerint.

A képviselőtestület bizottságai

26. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó, a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható, egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott testületi szervek.

(2) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság a működéséről a testületnek évente beszámol. A bizottság ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

(3) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(4) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára az Mötv. képviselő-testületre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(5) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszt, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(6) A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani az Mötv. képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(7) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készült, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint külön indítványára a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá. A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

27. §

Ügyrendi - jogi bizottság

(1) Patosfa Önkormányzat Képviselő-testülete állandó bizottságként, ügyrendi - jogi bizottságot hoz létre.

(2) A bizottság 3 főből áll, a tagjainak a felsorolását a 3. függelék tartalmazza.

(3) Az ügyrendi és jogi bizottság feladatai:

a) a szavazatszámlálási feladatok ellátása a titkos szavazás során,

b) a polgármester jutalmazására javaslat tétel,

c) a képviselők, a polgármester összeférhetetlensége esetén az eljárás lefolytatása,

d) vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos feladatok ellátása,

e) önkormányzati rendelet-tervezeteknél előkészítő feladatok ellátása.

V. Fejezet

A helyi önkormányzat tisztségviselői

28. § A polgármester

(1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester a jogszabályban és az SZMSZ-ben már tárgyalt hatáskörét túlmenően:

a) dönt a vagyonrendeletben meghatározott esetekben,

b) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

c) nyilatkozik sajtónak, a hírközlő szerveknek,

d) ellátja a honvédelmi törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat, amelynek fedezetét az éves költségvetésben kell biztosítani

e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatalt fenntartó polgármesterekkel közösen a jegyzővel, aljegyzővel kapcsolatban,

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a közfoglalkoztatottakkal kapcsolatban.

(3) A polgármester bizottsággal kapcsolatos feladatai:

a) indítványára a bizottságot össze kell hívni,

b) felfüggeszti a bizottság döntéseinek végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz,

c) bizottsági döntéshozatalnál a bizottsági elnök esetében dönt a kizárásról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti

(4) A polgármester feladatai a képviselő-testület működésével kapcsolatban:

a) biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,

b) segíti a települési képviselők munkáját,

c) helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás,

d) önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,

e) önkormányzat gazdálkodás, feltételeinek megteremtése,

f) előkészíti a képviselő-testület döntéseit, megszervezi és ellenőrzi azok végrehajtását,

g) a polgármester az összeférhetetlenséget a megválasztástól, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni,

h) ha a képviselő-testület döntését sértőnek tartja, egyazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását,

i) képviseli az önkormányzatot,

j) a napirendi pontok tárgyalása előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, jelentősebb megbeszélésekről,

k) beszámol a képviselő-testülettől átruházott hatáskörök gyakorlásáról.

(5) A polgármester főbb feladatai a Hivatal működésével kapcsolatban:

a) a jegyző útján irányítja a székhely Hivatalt, irányítási, működési jogkörében legalább félévente megbeszélést tart a jegyző, az aljegyző és a másik három polgármester részvételével,

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a székhely Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,

d) a jegyző kezdeményezésére javaslatot tesz a székhely Hivatal belső szervezeti tagozódására, a Hivatal munkarendjére, az ügyfélfogadás rendjére,

e) saját feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét,

f) a képviselő-testület döntéseivel összhangban irányítja az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos gazdálkodást,

g) összehangolja mindazon feladatokat, amelyek a képviselő-testület és a bizottságok munkájával összefüggnek, részt vesz a szakmai egyeztetésekben,

h) figyelemmel kíséri és segíti, valamint ellenőrzi a bizottságok döntéseinek végrehajtását,

i) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében,

j) egyetértési jogot gyakorol a Hivatal vezetőinek megbízása és a vezetői megbízás visszavonása, valamint a közszolgálati tisztviselők kinevezése és jutalmazása, bérezése tekintetében.

29. §

Alpolgármester

(1) A képviselő-testület saját tagjai közül - a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok, amennyiben a polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti.

(3) Alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

30. §

Polgármester, alpolgármester helyettesítése

(1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatás esetén a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a korelnök gyakorolja.

(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:

a) a 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat

b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés

c) 30 napon meghaladó fizetés nélküli szabadság.

31. §

A jegyző

(1) A jegyző vezeti a képviselő-testület Hivatalát, akit az Mötv.-ben foglalt szabályok szerint a Hivatalt fenntartó polgármesterek határozatlan időre neveznek ki.

(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, akit a Hivatalt fenntartó polgármesterek a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint határozatlan időre neveznek ki.

(3) A jegyző feladatait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) tartalmazza, egyéb főbb feladatai:

a) előkészíti a képviselő-testületi ülést, a bizottságok, nemzetiségi önkormányzat elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a képviselő- testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) törvényességi észrevételeket tehet a döntés előkészítés során vagy az előterjesztés vitájában

d) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

e) a Hivatal munkájáról és az ügyintézésről évente beszámol,

f) ellátja a jogszabályban előirt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket

g) szervezi a Hivatal jogi felvilágosító munkáját,

h) biztosítja az állampolgárok ügyeinek humánus, törvényes, gyors és szakszerű intézését,

i) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,

j) gondoskodik a rendelet mellékleteinek és függelékeinek naprakész állapotban tartásáról,

k) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,

l) tájékoztatást ad a képviselő-testület részére féléves rendszerességgel az állampolgárok irányában tett hatósági intézkedésekről,

m) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyzővel kapcsolatban,

n) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselőivel kapcsolatban a Hivatal SZMSZ-ben meghatározottak szerint.

32. §

Aljegyző

(1) Az aljegyző helyettesíti a jegyzőt és vezeti a Hivatal Ladi Kirendeltségét.

(2) Az aljegyző ellátja a Hivatal SZMSZ-ben meghatározott és a jegyző által meghatározott feladatokat, hatásköröket.

VI. Fejezet

A képviselő-testület Hivatala

33. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok elvégzésére közös önkormányzati hivatalt hoz létre Csokonyavisonta, Rinyaújlak, Lad községek Képviselő-testületeivel közösen Csokonyavisonta Község székhellyel és a közös hivatalnak Kirendeltségét működtetik Lad telephellyel.

(2) A hivatal elnevezése Csokonyavisontai Közös Önkormányzati Hivatal. A Kirendeltség elnevezése Csokonyavisontai Közös Önkormányzati Hivatal Ladi Kirendeltsége.

(3) A Hivatal jogállását, szervezeti felépítését, hivatali létszámát, működésének részletszabályait, valamint részletes feladat és hatásköreit a Hivatal Alakításáról és fenntartásáról szóló megállapodás és a Hivatal SZMSZ rögzíti, amit a négy fenntartó képviselő-testület fogad el, az SZMSZ-t az 5. függelék tartalmazza.

34. § (1) A Hivatal:

a) ellátja az érintett képviselő-testületek, bizottságok, nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos igazgatási teendőket,

b) előkészíti a polgármesterek hatáskörébe utalt hatósági döntéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról,

c) a jegyző vagy a jegyző által megbízott aljegyző, vagy köztisztviselő köteles a Hivatalhoz tartozó települések képviselő-testületi ülésein részt venni.

(2) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el:

a) a jogszabályok által előirt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, beszámolót, valamint a negyedéves pénzforgalmi információt, és ezeket megküldi a Magyar Államkincstár Somogy Megyei Területi Igazgatósága (továbbiakban: MÁK) részére,

b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

c) a normatívák és mutatószámok alapján leigényli a MÁK-tól az állami támogatásokat,

d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott, társulásban működtetett intézmények pénzellátásáról,

e) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, ezen belül kialakítja a saját, valamint intézmények könyvvitelének számlarendjét,

f) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,

h) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

(3) A települési képviselő a Hivataltól igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának az intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.

VII. Fejezet

Az önkormányzat kapcsolatai

Együttműködéses kapcsolat

35. § (1) A képviselő-testület önkormányzati feladatainak gazdaságos, célszerű és hatékony ellátása és a település gazdaságának fejlesztése, valamint a lakossági vélemények megismerése és az állampolgári ellenőrzés céljából együttműködik:

a) települési képviselő-testületekkel,

b) Somogy Megyei Önkormányzattal,

c) gazdálkodó szervezetekkel,

d) egyesületekkel és érdekvédelmi, civil szervezettekkel,

e) kistérségi társulásokkal.

(2) Az együttműködés érdekében hozhatja létre és működteti - bekapcsolva véleményüket, javaslataikat a testületi döntési mechanizmusba - :

a) környékbeli polgármesterek gyűléseit, amely az önkormányzatokkal széles körű, kölcsönös előnyökön nyugvó kapcsolat és az önkormányzatok érdekeinek védelmét biztosító fórum, közös beruházások megvalósításának érdekében tartott megbeszélések,

b) jegyzők és ügyintézők szakmai fórumát, a környékbeli jegyzők és a hivatal dolgozói, meghívott szakemberek képviseletében, célja az önkormányzati és hatósági munka hatékonyabbá tétele, egyes jogértelmezési problémák megvitatása, kölcsönös segítségnyújtás,

(3) A települési önkormányzat együttműködik a megyében működő állami szervekkel, valamint a választókerületének országgyűlési képviselőivel. Együttműködést alakít ki az egyházakkal.

Az önkormányzat társulásos kapcsolatai

36. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület által létrehozott, vagy a képviselő-testület által megszavazott társuláshoz való csatlakozást rögzítő megállapodások felsorolását a 6. függelék tartalmazz.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak.

(3) A társuláshoz való csatlakozásról, abból való kiválásról szóló döntését a képviselő-testület minősített többséggel hozza meg.

(4) A társulás fenntartásának költségeit a társulásban résztvevők a társulási megállapodásban foglaltak szerint vállalják.

VIII. Fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok

Helyi népszavazás

37. § A képviselő-testület elrendeli a helyi népszavazást, ha azt legalább a település választópolgárainak huszonöt százaléka kezdeményezte.

Lakossági fórumok

38. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi közügyekben való részvételre.

(2) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából helyi fórumot hívhat össze, amelyről emlékeztetőt készít a Hivatal megbízottja.

39. §

Közmeghallgatás

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás szabályai:

a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, egyes települési képviselőkhöz, polgármesterhez, jegyzőhöz, intézményvezetőkhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek,

b) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a napirendekről az önkormányzat hirdetőtábláin, tájékoztatja a lakosságot a polgármester,

c) a közmeghallgatást a polgármester vezeti,

d) a közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok, a jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A közmeghallgatáson felmerült bonyolult ügy kivizsgálásával a képviselő-testület megbízza a polgármestert vagy a tárgy szerint érdekelteket, ha szükséges az ügy vizsgálatára alkalmi bizottságot is létrehozhat.

(4) A közmeghallgatáson a polgármester beszámol az előző évi költségvetésről teljesítéséről, az évi költségvetési irányszámokról, önkormányzati adók alakulásáról, településfejlesztési elképzelésekről, önkormányzati vagyon helyzetéről.

IX. Fejezet

Az önkormányzatok költségvetése, vagyona

40. §

Az önkormányzat vagyona

(1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, más célú hasznosítására, önkormányzat tulajdonára és gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletben határozza meg.

(2) A vagyonrendelet kiterjed az önkormányzat vagyonának vállalkozásba való bevitele szabályaira is.

(3) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról a közmeghallgatáson köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

41. §

Az önkormányzat költségvetése

(1) A képviselő-testület a költségvetését minden évben, rendeletben határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

42. §

Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről és annak teljesítéséről, zárszámadásról rendeletet alkot, amit a jegyző előkészítésében a polgármester terjeszt elő.

(2) A képviselő-testület a megválasztását követő 6 hónapon belül gazdasági programot készít, amelynek alapja a polgármesteri program. A gazdasági program alapozza meg a képviselő-testület éves költségvetéseit. Gazdasági program tartalma:

a) a község általános bemutatása,

b) helyzetelemzés,

c) a jövőre nézve fejlesztési koncepció, stratégiai célok bemutatása.

(3) A gazdasági programot az Mötv.-ben foglaltak szerint a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé.

43. § (1) Az önkormányzat vállalkozást nem működtet.

(2) A gazdálkodás részletes szabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képező szabályzatokat - számlarend, számviteli politika, leltározási, leltárértékelési, selejtezési, pénztárkezelési, ellenőrzési - a jegyző készíti el és a polgármester hagyja jóvá.

(3) A Hivatal és az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból, a házipénztári szabályok szerint teljesítik.

44. §

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

(1) A képviselő-testület és a Hivatal gazdálkodásának belső ellenőrzését a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás keretén belül, külső ellenőrző személy megbízásával biztosítja.

(2) A más települési önkormányzattal közösen fenntartott intézmények ellenőrzési rendjét a fenntartók közösen alakítják ki, erről a társulási megállapodásban rendelkeznek.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

45. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszi Patosfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011.(IV.29.) önkormányzati rendelete Patosfa Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról és módosításáról szóló 13/2011.(XII.06.), 3/2014.(II.24.), 7/2014.(IV.03.), önkormányzati rendeletek, valamint a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról szóló 11/2014.(X.06.) önkormányzati rendelet.

(3) A rendelet mellékleteinek és függelékeinek folyamatos vezetéséről, naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik. A rendeletet a Hivatalban mindenki számára hozzáférhető helyen és módon kell elhelyezni.

(4) A rendeletben nem szabályozott kérdéseket tekintetében a mindenkori jogszabályok az irányadók.

(5) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(6) A rendelet:

a) mellékletei

1. Önkormányzat által ellátott alapfeladatok

2. Átruházott hatáskörök jegyzéke

b) függelékei

1. Ügyrendi és Jogi Bizottság tagjai

2. A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata

3. Társulásos megállapodások jegyzéke

1. melléklet a 4/2015. (III. 2.) önkormányzati rendelethez

Patosfa Község Önkormányzat által használt kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok köre

Szakfeladat száma	Kormányzati funkció kód	Kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok megnevezése
889928	107055	Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
-	011130	Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
-	011210	Az államháztartás igazgatása, szabályozása, ellenőrzése
-	011220	Adó-, vám-, és jövedéki igazgatás
-	016010	Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek
-	016020	Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
960302	013320	Köztemető fenntartás és működtetés
-	045120	Út, autópálya építés
-	045130	Híd alagút építése
-	021020	Védelmi képesség fenntartása fejlesztése, honvédelmi felkészülés
-	032020	Tűz és katasztrófavédelmi tevékenységek
-	042030	Növénytermesztés, állattenyésztés, és kapcsolódó szolgáltatások
-	081030	Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése fejlesztése
813000	066010	Zöldterület – kezelés
680002	013350	Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
-	016080	Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
-	066020	Város és községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
-	032020	Tűz és katasztrófavédelmi tevékenységek
-	064010	Közvilágítás
-	051040	Nem veszélyes hulladék kezelése ártalmatlanítása
-	052020	Szennyvíz gyűjtése tisztítása, elhelyezése
-	063020	Víztermelés-, kezelés-, ellátás
-	045160	Közutak , hidak alagutak üzemeltetése , fenntartása
-	096010	Óvodai intézményi étkeztetés,
-	096020	Iskolai intézményi étkeztetés,
-	041140	Területfejlesztés igazgatása
-	022010	A polgári honvédelem ágazati feladatai a lakosság felkészítése
-	047010	Árvíz és belvízvédelmi feladatok
-	091110	Óvodai nevelés és ellátás szakmai feladatai
-	091140	Óvodai nevelés ellátás működtetési feladatai
-	091120	Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátásának szakmai feladatai
-	072111	Háziorvosi alapellátás
-	072112	háziorvosi ügyeleti ellátás
-	072311	Fogorvosi alapellátás
-	072312	Fogorvosi ügyeleti ellátás
-	074031	Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
-	074032	Ifjúság – egészségügyi gondozás
-	076072	Település egészségügyi feladatok
-	104042	Gyermekjóléti szolgáltatások
889922	107052	Házi segítségnyújtás
889921	107051	Szociális étkeztetés
889924	107054	Családsegítés
-	104051	Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások
-	082042	Könyvtári állomány gyarapítása és nyilvántartása
-	082043	Könyvtári állomány feltárása, megőrzése és védelme
-	082044	Könyvtári szolgáltatások
-	082092	Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális érték gondozása
-	041231	Rövid időtartam közfoglalkoztatás
-	041232	Start munka – program , téli közfoglalkoztatás
	041233	Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
	051030	Szemétszállítás
	084031	Civil szervezetek működési támogatása
	091130	Nemzetiségi óvodai nevelés
	101150	Betegséggel kapcsolatos pénzbeli ellátás, méltányossági közgyógyellátás
	103010	Elhunyt személy hátramaradt pénzellátása, temetési segély
	105010	Munkanélküli aktív korúak ellátása, fht, rendszeres szociális segély
	106020	Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő kiadások
	106010	Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése
	107053	Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
	107060	Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások
	109010	Szociális szolgáltatások igazgatása
910502	082092	Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
	018010	Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel
	900020	Önkormányzatok funkcióra nem sorolható bevételei államháztartáson kívülről
	081045	Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
	999000	Szakfeladatra el nem számolt tételek

2. melléklet a 4/2015. (III. 2.) önkormányzati rendelethez

Átruházott hatáskörök jegyzéke

I. Polgármesterre átruházott hatáskörök

a) rendeletekben átruházott

1. Szociális rendeletben foglalt segélyek megállapítása, megszüntetése, módosítása, felülvizsgálata.

2. Vagyonrendeletben meghatározott feladatok.

3. A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladatok.

b) Kiadmányozási jogkör átruházása önkormányzati hatósági ügy esetében:

- A polgármester kiadmányozza a képviselő-testület érdemben hozott határozatát.

- A képviselő-testület határkörébe tartozó, az eljárás során felmerült minden más kérdésben kiadott végzés esetében a kiadmányozó jog a polgármestert illeti meg.