1. § (1) Jelen rendelet csak a rendelet mellékletét képező, a CIVITAS BT által készített 06/2003 tervszámú Kálmáncsa község kül- és belterületi szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, azzal együtt értelmezendő és alkalmazandó (4. melléklet, 5. melléklet, 6. melléklet, 7. melléklet).

(2) Jelen rendelet hatálya község közigazgatási területére terjed ki.

(3) A szabályozási terven alkalmazott jelek az OTÉK 2. sz. mellékletében szereplő jelkulcsán alapulnak, az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom-meghatározásai szerint értelmezendők. A jelkulcsban szereplő jelek – az irányadó szabályozási elemek kivételével - kötelező érvényűek, ezek megváltoztatása csak a rendezési terv módosításával lehetséges. Az irányadó szabályozási elemek (telekhatár, buszmegálló) későbbi döntések függvényében változhatnak. A telekhatárok az övezeti előírások betartása mellett az I. fokú építési hatóság engedélyével módosíthatók.

(4) Egyes objektumok helyi védelem alá helyezése vagy törlése jelen rendelet módosítása nélkül - megyei főépítészi szakvélemény megkérése mellett - önálló önkormányzati rendelettel történhet a helyi védelemre vonatkozó egyéb előírások betartása mellett.

(5) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos érvényű hatályos jogszabályok szerint kell eljárni (8. melléklet) .

2. § (1) A település területén telekalakítás csak az adott övezetben illetve építési övezetben szereplő paraméterekkel lehetséges, kivéve a települési célokat szolgáló, önálló telket igénylő műtárgyak és köztárgyak telkét.

(2) Az építési teleknek minősülő, az adott övezeti előírásoknál szűkebb paraméterekkel rendelkező, kialakult telken álló épület is szükség esetén felújítható, korszerűsíthető, és az övezeti előírások betartása mellett bővíthető.

(3) Kialakult telekállapotok esetén telekmegosztás csak az övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretek biztosíthatósága esetén, telekösszevonás, illetve telek-bővítés azonban ennél kisebb telekméretek kialakulása esetén is engedélyezhető.

3. § (1) Új épületet elhelyezni és meglévő épületet bővíteni csak olyan telken lehet, amely:

(2) Új létesítmények építésekor, vagy meglévők átalakításakor, bővítésekor, rendeltetésük megváltoztatásakor a vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni az átalakítás, bővítés, illetőleg a változtatás körében és mértékében.

(3) Új épület építése csak a jogszabályban meghatározott gépjármű-várakozó- és tároló-helyek biztosítása esetén engedélyezhető. A gépjármű tárolóhelyeket az építési telek területén belül, vagy közintézmények esetében - a közterület tulajdonosa illetve kezelője és a közlekedési szakhatóság hozzájárulásával - az ingatlantól mért 300 m távolságon belül közterületen kell kialakítani.

(4) A tervezési területen állandó használatra szánt lakókocsi, konténer, és egyéb bódé jellegű építmény nem helyezhető el.

(5) Mikrohullámú átjátszó torony nem helyezhető el belterületen és kertes mezőgazdasági területen, illetve ezek 500 m sugarú környezetében, valamint országos és helyi jelentőségű természetvédelem alatt álló területeken.

(6) Utcai kerítés csak a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási vonalra helyezhető.

(7) Az adott övezeti előírásokban megengedettnél már nagyobb mértékben beépített telek beépítettsége tovább nem növelhető, azonban a meglévő épületek korszerűsíthetők, és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett építménymagasság betartása mellett bővíthetők.

(8) Kialakult beépítésű utcában az ingatlan fő funkcióját betöltő új épület utcai homlok-falát az utcában kialakult építési vonalhoz kell igazítani.

(9) Gazdasági és különleges területeken – ha a szabályozási terv szigorúbban nem rendelkezik - az építési hely határvonala a telekhatártól mért 5 m, de portaépület az előkertben is elhelyezhető.

(10) Szabályozási vonallal érintett (átszelt) meglévő épületnek a tervezett közterületbe eső része indokolt esetben felújítható, de ezen a telekrészen nem bővíthető.

(11) Oldalhatáron álló beépítés esetén 20 m-nél szélesebb telken az épületek szabadonállóan is elhelyezhetők az oldalhatáron álló beépítésnek megfelelő építési helyen belül.

(12) Kialakult beépítésnél, oldalhatáron álló beépítési mód esetén a jogszabályban előírt oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek – legfeljebb 4,5 m építménymagasság mellett legfeljebb 4 m-ig történő - csökkentése a területileg illetékes tűzoltóság szakvéleménye alapján és csak azon esetekben alkalmazható, ha a meglévő telek szélessége a 14 m-t nem éri el.

(13) Hátsókert mélysége – ahol a szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik - legalább 6 m.

4. § (1) Ipari terület kivételével minden egyéb építési övezetben és övezetben az ingatlan fő funkcióját képviselő épületet jellemzően 35-45^o hajlású magas tetővel kell kialakítani. E területek épületein alkalmazható tető-héjazati anyag: a natúr égetett cserép színárnyalataival megegyező színű égetett cserép, betoncserép, pikkelyfedés-jellegű fémlemez- vagy bitumenes zsindely-héjazat. Nem alkalmazható azbesztet tartalmazó, illetve fokozott tűzterjedési fokozatba sorolt héjazati anyag. Nád-, zsúp- és fazsindely-fedés csak kivételesen, a tűzrendészeti hatóság egyedi hozzájárulása esetén alkalmazható.

(2) Kialakult beépítésű utcában történő új építés esetén az ingatlan fő funkcióját betöltő épület tetőidomát az utcában jellemzően kialakult tetőidomokkal összhangban kell kialakítani.

(3) Terepszint alatti építmények (alagsor, pince) egy szint mélységben, a telken beépített területet meg nem haladó kiterjedéssel létesíthetők. Pincék építési engedélyezési tervét a talaj- és talajvíz-viszonyok, valamint a szomszédos épületek állékonyságának figyelembevételével kell elkészíteni.

(4) A település területén csak az adott ingatlanon működő intézmény, vállalkozás reklámozását szolgáló reklámhordozó berendezés helyezhető el, ingatlanonként legfeljebb 3 m² reklám-felülettel.

(5) A település területén minden terepszinttől mért 15 m-nél magasabb építmény-részt tartalmazó létesítmény (torony, kémény, antenna, szellőző, terményszárító, stb.), építési engedélyezési tervéhez tájesztétikai vizsgálat és látványterv mellékelendő.

(6) Az övezeti előírásokban megengedettnél nagyobb építménymagasságú meglévő épület – a benapozási és tűzvédelmi előírások teljesülése esetén - korszerűsíthető és bővíthető az építménymagasság további növelése nélkül.

5. § (1) Építési és elvi építési engedélyezési eljárásokban a Magyar Geológiai Szolgálat állásfoglalása szükséges:

(2) A Magyar Geológiai Szolgálat megkeresése szükséges a földtani felépítéssel és morfológiai viszonyokkal összefüggést mutató események jelentkezésekor, továbbá a mérnökgeológiai adottságok eredményeként fellépett és az épített környezetre hatást gyakorlóan észlelt változások esetén.

(3) Csúszásveszély miatt 10 %-nál meredekebb tereplejtésű területen, továbbá földrézsű élétől mért kétszeres rézsűmagasságnak megfelelő távolságon belül elhelyezendő épület építési engedélyezési tervéhez talajmechanikai szakvélemény készítendő.

(4) A termőföld védelme érdekében minden építési, közműépítési és tereprendezési munka során gondoskodni kell a termőréteg (humuszos termőtalaj) megmentéséről és más termőföldön való hasznosításáról.

(5) Építési, tereprendezési munkák során kitermelt ásványi nyersanyag deponálásához és elhelyezéséhez – amennyiben az értékesítésre kerül – a Bányakapitányság hozzájárulása szükséges.

6. § (1) A település területén keletkező, összegyűjtött kommunális szilárd és folyékony hulladékot csak közegészségügyi és környezetvédelmi hatóságok által engedélyezett lerakóhelyen szabad elhelyezni.

(2) 50 kg-ot meghaladó állati tetemeket a szakhatóságok által elfogadott megsemmisítő-helyre kell elszállítani.

(3) A szennyvízcsatornázással nem rendelkező területen keletkező szennyvizeket szakszerűen kialakított közműpótlóban kell gyűjteni.

(4) A felszínalatti vizek minőségének védelme érdekében kockázatos anyag, illetve ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vizekbe tilos.

(5) Jelentős zajkibocsátást okozó tevékenységek esetén be kell tartani a jogszabályban előírt zaj- és rezgésterhelési határértékeket.

(6) Háztáji állattartás esetén be kell tartani helyi állattartási szabályrendelet vonatkozó előírásait.

(7) A település területén csak olyan tevékenységek folytatása engedélyezhető, amelynek szennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a hatályos jogszabályokban megengedett határértékeket.

7. § (1) A természeti értékek védelme érdekében a település ökológiai szempontból érintett területein a természetvédelemre vonatkozó jogszabályok előírásait be kell tartani.

(2) Természetvédelmi területen és védett lápterületen folytatott tevékenységek engedélyezéséhez meg kell kérni a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását.

(3) Ökológiai hálózathoz tartozó egyéb természeti területeken és ökológiai zöld folyosók területén minden építési, közmű-építési, telekalakítási, művelési ág változtatási, erdőtelepítési, fakivágási, terep- és vízrendezési engedélyezési eljárásba a természetvédelmi hatóság szakhatóságként bevonandó.

(4) Természetes állapotú erdő, rét, legelő, gyep, nádas területeken a természetes állapot megőrzésére kell törekedni, a területek kialakult művelési ága nem változtatható meg.

(5) A település településszerkezeti tervének alátámasztó munkarészében felsorolt egyedi tájértékei helyi védelemben részesítendők.

8. § (1) A beépítésre szánt területek az alábbi építési övezeteket tartalmazzák:

(2) A beépítésre nem szánt területek az alábbi övezeteket tartalmazzák:

9. § (1) Lf-1 jelű falusias lakóterület telkein az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

(2) Egy telken a beépítettség (az összes épület által elfoglalt terület) nem haladhatja meg az 500 m2-t.

(3) A területen haszonállat-tartás az önkormányzat állattartási rendeletével összhangban lehetséges.

(4) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:

10. § (1) Vt-1 jelű településközponti vegyes területen csak egyházi épület (templom) helyezhető el.

(2) Vt-2 jelű településközponti vegyes területen elhelyezhető létesítmények:

(3) A területen haszonállat-tartás nem megengedett.

(4) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:

11. § (1) Gip-1 jelű egyéb ipari területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

(2) Gip-2 jelű, jelentős mértékben zavaró hatású ipari területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

(3) Gip-3 jelű egyéb ipari területen a Gip-1 építési övezetben elhelyezhető épületeken túl az alábbi előírások vonatkoznak: a területen meglévő lakóépületek szükség esetén felújíthatók, és a komfortosítás érdekében egy alkalommal legfeljebb 25 m² hasznos alapterülettel bővíthetők, új lakóépület azonban nem építhető.

(4) A Gksz-1 jelű kereskedelmi-szolgáltató területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

(5) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:

12. § (1) K-1 jelű különleges területen csak temető, és a temetőhöz tartozó kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

(2) K-2 jelű különleges területen csak sportpályák, sportépítmények, és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el.

(3) K-3 jelű különleges területen csak szociális otthon és kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(4) K-4 jelű különleges területen csak termál-strand és kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(5) A különleges terület ingatlanai bekerítendők, és a kerítés mentén – ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik – legalább 10 m szélességben beültetési kötelezettség alapján évelő növényzet telepítendő.

(6) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:

13. § (1) Köu- jelű közlekedési (út) területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el a közlekedési felügyelet hozzájárulásával:

(2) Csapadékvíz-elvezető árkok létesítése, illetve minden vízrendezési, vízkárelhárítási tevékenység csak a vízügyi hatóság engedélyével végezhető.

(3) Az utak szabályozási szélességét a szabályozási tervlapokon jelölt méretek szerint kell biztosítani.

(4) Az utak besorolása:

14. § (1) V-1 jelű vízgazdálkodási területen csak vízkárelhárítást és sporthorgászást szolgáló építmények helyezhetők el a vízügyi hatóság hozzájárulásával.

(2) V-2 jelű vízgazdálkodási területen csak vízbeszerzést, kezelést és tárolást szolgáló létesítmények és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el a vízügyi hatóság hozzájárulásával. A terület bekerítendő.

15. § (1) Z- 1 jelű zöldterületen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

(2) Közművezetékeket és műtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő fákat ne károsítsák.

(3) A területen haszonállat-tartás nem megengedett.

16. § (1) Ev-1 jelű védelmi rendeltetésű erdőterületen az erdőgazdálkodási tevékenység az erdészeti szolgálat engedélyével folytatandó.

(2) A területen csak az élőhelynek megfelelő, a környéken őshonos növényfajok telepíthetők.

(3) A területen épület nem helyezhető el.

(4) A 7. § (2) bekezdésében említett esetek kivételével a területet érintő telekalakítási és közmű-építési engedélyezési eljárásokba a természetvédelmi hatóság szakhatóságként bevonandó.

17. § (1) Eg-1 jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen az erdőgazdálkodási tevékenység az erdészeti szolgálat engedélyével folytatandó.

(2) A területen csak az élőhelynek megfelelő, a környéken őshonos növényfajok telepíthetők.

(3) 10 hektárt meghaladó területnagyságú földrészleten a terület legfeljebb 0,5 %-os beépítettségével az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. Az épületek telkesítés nélkül, szabadonállóan helyezhetők el. Megengedett építménymagasság: legfeljebb 4 m.

18. § (1) Má-1 jelű általános mezőgazdasági területen minden tevékenység a földművelésre vonatkozó jogszabályok betartása mellett folytatható.

(2) Telekalakítás esetén legalább 3000 m² területű, és legalább 30 m átlagos szélességű telek alakítható ki.

(3) 1500 m2-nél nagyobb telken 3 %-os beépítettséggel, de egy földrészleten legfeljebb 400 m² beépített területtel mezőgazdasági rendeltetésű épületek elhelyezhetők.

(4) 10 000 m2-nél nagyobb telken a 3 %-os, de legfeljebb 400 m² megengedett beépítettség felét meg nem haladó kiterjedésű területen lakóépület is elhelyezhető.

(5) Új épületet, építményt szabadonállóan szabad elhelyezni, legalább 10 m előkert-mélységgel.

(6) Megengedett építménymagasság: legfeljebb 4,5 m. Technológiai szükségszerűség esetén ennél magasabb gazdasági építmény is elhelyezhető.

(7) A területen birtokközpontok is kialakíthatók, melybe az építtető az Má-2 jelű övezetbe eső területeit is beszámíthatja.

19. § (1) Má-2 jelű védett általános mezőgazdasági területen minden tevékenység a földművelésre vonatkozó jogszabályok betartása mellett folytatható.

(2) A területen épület nem helyezhető el.

(3) Telekalakítás esetén legalább 10 000 m² területű és legalább 30 m átlagos szélességű telek alakítható ki.

(4) Út, közmű és köztárgy építési engedélyezési eljárásába a természetvédelmi hatóság szakhatóságként bevonandó.

20. § (1) Mk-0 jelű kertes mezőgazdasági területen földművelési tevékenység folytatható, épület azonban a területre készítendő szabályozási terv jóváhagyásáig nem építhető.

(2) Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági területen minden tevékenység a földművelésre vonatkozó jogszabályok betartása mellett folytatható.

(3) Az övezet területén birtokközpontok nem alakíthatók ki.

(4) Telekalakítás esetén legalább 1500 m² területű, és legalább 12 m átlagos szélességű földrészlet alakítható ki.

(5) A területen csak mezőgazdasági rendeltetésű, legfeljebb 4 m építmény-magasságú, a földterület megműveléséhez tartozó gazdasági épület helyezhető el legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, egy telken azonban legfeljebb 50 m² beépített területtel.

(6) Új épületet, építményt oldalhatáron állóan kell elhelyezni. Megfelelő telekszélesség esetén az épület az oldalhatáron álló beépítési módnak megfelelő építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhető. Úttól legalább 5 m előkert-mélység biztosítandó.

(7) A területen a megengedett legnagyobb beépítettségen túl is pince és kertészeti építmény (üvegház, fóliasátor) elhelyezhető.

(8) A területen állattartás a helyi állattartási rendelettel összhangban lehetséges.

21. § A település belterületi határvonala csak beépítésre szánt területek (lakóterület, ipari terület, különleges terület) belterületbe csatolása érdekében változtatható meg.

22 § (1) Nagyfeszültségű elektromos vezetékek mentén történő épület-elhelyezéseknél a szabványban előírt védőtávolságok betartandók.

(2) Országos közutak melletti telken építmény csak külön jogszabályok betartása mellett helyezhető el.

(3) Természetes állapotú vízfolyások partvonalától mért 50 m védőtávolságon belül épület nem helyezhető el.

23. § (1) Műemléki védettségű ingatlan területén (Református templom, 127 hrsz.) minden építéssel, környezetalakítással, növényzet-telepítéssel és megszüntetéssel járó tevékenység a hatályos jogszabály szerint végezhető. Műemlék-épületek építési ügyeiben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal építési hatóságként jár el.

(2) Műemléki környezet területén ( 1. melléklet) minden építési engedélyezési eljárásba szakhatóságként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal bevonandó.

(3) Régészeti érintettség esetén a hatályos jogszabály alapján kell eljárni.

(4) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet (2. melléklet) érintő - mezőgazdasági területen a szántott szintnél mélyebb - talajt bolygató tevékenység végzéséhez, valamint a művelési ág megváltoztatásához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges.

(5) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában.

(6) Minden olyan esetben, amikor lelet, vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.

(7) Az 1 hektárnál nagyobb felületeket érintő beruházások előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

(8) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

24. § (1) A helyi védelem irányítása az Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozik. A védetté nyilvánításról illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt. A döntésről tájékoztatni kell a védett érték tulajdonosait. A helyi védelem alatt álló objektumok körét a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A helyi védetté nyilvánítás, illetve megszüntetés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(3) A helyi értékek védelmével kapcsolatos döntések és feladatok előkészítése és végrehajtásának szervezése a település jegyzőjének feladata.

(4) A védendő értékek körére építészmérnök által készített építészeti értékvizsgálat, illetve tájépítész- és kertészmérnök által készített botanikai értékvizsgálat alapján lehet javaslatot tenni.

(5) A védettség törlésére a tulajdonos kérelmére, épület esetében építészmérnök, szobor esetében szobrászművész, növényállomány esetében kertészmérnök által készített szakvélemény alapján akkor kerülhet sor, ha a védett érték megtartása aránytalanul nagy terhet jelentene a tulajdonos számára, és a területen tervezett fejlesztés más módon nem valósítható meg. A törléshez ki kell kérni a Területi Főépítész hozzájárulását is.

(6) Ha a védettség megszűnik, a jegyző gondoskodik a védett érték és telek dokumentációjának elkészíttetéséről és annak a Megyei Levéltárban történő elhelyezéséről; valamint a megmenthető értékes szerkezeti elemek, tárgyak megmentéséről és elhelyezéséről.

(7) A község helyi védelemben részesülő objektumait a 3. melléklet tartalmazza.

25. § (1) A védett érték tulajdonosának kötelessége a védett érték rendeltetésszerű használatáról, jó állapotáról gondoskodni.

(2) A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.

(3) A védett érték fenntartásának költségei a tulajdonost terhelik.

(4) Védett épületet eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani, érintetlenül hagyva az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek).

(5) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását – hacsak a védelem nem terjed ki az épületbelső, vagy valamely belső részlet hangsúlyozott megtartására – illetve bővítését a védettség nem akadályozza.

(6) Védett épület csak úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán az a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

26. § (1) A védett érték megóvása, állagának megőrzése céljából a tulajdonos kérelmére pályázat útján önkormányzati támogatás adható.

(2) A helyi védelem támogatására felhasználható összeget minden évben az Önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.

(3) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött szerződésben kell rögzíteni.

27. § (1) A helyi védelem alatt álló épületek, építmények esetében – a külön jogszabályban építési engedélyhez kötött tevékenységeken kívül – építésügyi hatósági engedély szükséges az alábbi esetekben is:

(2) Az építésügyi hatósági eljárásban ki kell kérni a települési főépítész, ennek hiányában a megyei főépítész szakvéleményét.

(3) Az építési engedély iránti kérelemhez az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló jogszabályban előírt mellékleteken kívül csatolni kell:

28. § Az Önkormányzat ÉTV 27. §. értelmében kiszolgáló és lakóutak lejegyzésére kapott jogával a szabályozási tervlapokon szabályozási vonallal jelölt helyeken élni kíván. Ennek érvényesítésére jelen szabályzat módosítása nélkül, államigazgatási határozattal kerülhet sor.

29. § (1) A szabályozási tervlapokon beültetési kötelezettségre jelölt területeken 3 szintes növényzet telepítendő.

(2) Beültetési kötelezettségű területen épület nem helyezhető el.

30. § (A szabályozási tervlapon rekultiválandó területként jelölt volt építési törmelék-lerakó területe az ott illegálisan elhelyezett hulladékoktól megtisztítandó.

31. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés után 30 nappal lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Homokszentgyörgy Községi Közös Tanács Összevont Rendezési Tervét jóváhagyó .. sz. önkormányzati rendeletének Kálmáncsa községre vonatkozó minden előírása.