Kálmáncsa Község Önkormányzat 4/2011. (IX.9.) számú önkormányzati rendelete

Az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról

Kálmáncsa község Önkormányzatának Képviselőtestülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A §. (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) kapott felhatalmazás alapján az Önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

A szociális igazgatás és a szociális ellátás általános szabályai 

1. Általános rendelkezések

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

    1.  §.

1. A rendelet hatályára vonatkozóan az Szt. 3.§-a az irányadó.

2. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a rendelet hatálya kiterjed a Kálmáncsai önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra. 

 Eljárási rendelkezések

 Eljárási rendelkezések

 2.   §.

1. Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Homokszntgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.

2. Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény útján történik, az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Központ Vezetőjéhez a Hivatalban lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

3. Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

4. A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét formanyomtatványon nyújthatja be.

5. Elektronikus úton nem intézhető önkormányzati hatósági ügyfajtákról a 8/2005. (X.26.) számú rendelet rendelkezik.

3. §.

1. A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

2. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:
   • az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. § a) c) g) h) pontjában szereplő adatait,
   • az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

3. A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (2)-(3) bekezdése az irányadó.

4. A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (4) bekezdése az irányadó.

5. A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

6. Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

4. §.

1. A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

2. Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.
   

5. §.

1. Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

2. Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatalban már bármely ügyben – a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül – vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető. 

6. §.

1. A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

2. A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él.
   

7. §.

A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

8. §.

A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. Fejezet

Szociális ellátások

1. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

9. §

1. Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt-ben, valamint e rendeletében meghatározott feltételek szerint
   a. lakásfenntartási támogatást,
   b. méltányossági ápolási díjat (18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását végző személy kérelmére)
   c. önkormányzati segélyt
   d. szociális célú tűzifa-támogatást
   állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).
   

2. A fenti ellátások esetén a jogosultság fennállását - ha a jogszabály eltérően nem
   rendelkezik - az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell.

Aktív korúak ellátása

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás[1] egyéb feltételei

10.§

1. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást[2] kérelmező, illetve az ellátásra jogosult személy köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani. A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozóan az Szt. 35. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. 

2. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást[3] kérelmező, valamint az ellátásra jogosult az (1) bekezdésben előírt kötelezettségét megszegi, ha a tulajdonában/használatában lévő lakóház (családi ház):

-    az épület állaga veszélyezteti az emberi életet és testi épséget

• a lakóház környezetében jelentős mennyiségű hulladékot halmoz fel
• a lakóház környezetében csekély mennyiségű, de emberi egészségre ártalmas veszélyes hulladékot halmoz fel
• az udvarban, kertben található tárgyak rendben tartását elmulasztja
• a kerítéssel kívül határos területen, járdán hulladékot tárol
• az épület, járda hó-és jégmentesítési kötelezettségét elmulasztja
• egészségügyi kártevők elszaporodása meggátolását elmulasztja.

3. A kérelem benyújtója, az ellátásra jogosult az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölését tartalmazó felhívástól számított 8 napon belül köteles eleget tenni az
   (1) bekezdésben előírt kötelezettségnek.

4. Amennyiben a kérelem benyújtója, az ellátásra jogosult a felszólítás ellenére nem tesz eleget az (1) bekezdésben előírtaknak, úgy az aktív korúak ellátását meg kell szüntetni.

Rendszeres szociális segély

11. §.

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyek körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására az
Szt. 37-37/C. §-ban foglaltak irányadók.

(2)       A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátása megállapításának, folyósításának feltételeként a Drávamenti Óvodák, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal (a továbbiakban: Szolgálat) köteles együttműködni

Az együttműködés eljárási szabályai

 12. §.

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles.

Az együttműködési kötelezettség kiterjed

• az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vételre
• beilleszkedést segítő programról való írásbeli megállapodás megkötésére
• a programban foglaltak teljesítésére

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv a Szolgálat.

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy köteles:

- a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél, nyilvántartásba vétel céljából (kivéve az RSZS-re egészségkárosodott jogcímen jogosultak),

- együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő program elkészítésében

- a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a beilleszkedést segítő programban való részvételről szóló írásos megállapodást megkötni

- köteles a folyamatos kapcsolattartásra az együttműködésre kijelölt szervnél, és a megállapodásban foglalt időközönként az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni (legalább 3 havonta)

(4) A Szolgálat a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi,

b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot.

f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

g) a (4 ) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

h) az előírt határidők (15 nap, 60 nap) be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására,

i) vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e,

 j) elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket

k) az igazolási kérelem elutasítását követő 8 napon belül a mulasztásról értesíti a jegyzőt.

(5) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy beilleszkedését segítő program a következőkre terjed ki:

• életmódformáló tanácsadás,
• szociális, mentális képességek fejlesztése.

Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményei

 14. §

Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan az együttműködésre kijelölt szervnél két éven belül ismételten megszegi, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni.

Lakásfenntartási támogatás[1]

15. §

1. „Normatív lakásfenntartási támogatás megállapításának, valamint folyósításának feltételeként a normatív lakásfenntartási támogatás egyéb feltételeinek megfelelő kérelmező (a továbbiakban: támogatásra jogosult személy) köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani.
2. A normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult személy a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó, a (3)-(4) bekezdésben meghatározott feltételeket köteles teljesíteni, függetlenül attól, hogy az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház használatára milyen jogcímen jogosult.
3. A normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult személy a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettsége:

a) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje tisztán tartása,

b) a kerítéssel határos közterület, járda, csapadék-elvezető árok tisztán tartása,

c) az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítása.

4. A normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult személy lakókörnyezetét abban az esetben lehet rendezettnek tekinteni, ha

a) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartott, szemét- és hulladékmentes,

b) a zöldfelület magassága nem haladja meg a 20 cm-t,

c) az ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, kártevőktől mentes,

d) a háziállatok tartása esetében e célra megfelelően kialakított hely áll rendelkezésre, melynek a tisztasága is megfelelő, és az állattartásra vonatkozó helyi szabályokat betartják, 

e) a tüzelő rendezett formában van tárolva,

f) a kerítés olyan állapotú, amely alkalmas arra, hogy megakadályozza a kiskorú gyermekek kijutását az úttestre és az állatok elkóborlását.

g) az ingatlan előtti járda (járda hiányában egy méter széles területsávnak) tisztán tartott, szemét- és gyommentes, télen hó- és síkosság mentesített,

h) a ház előtt lévő lágy- és fás szárú növények, cserjék nem akadályozzák a forgalmat és a kilátást az úttestre;

i) a ház előtti csapadékvíz elvezető csatornarendszer tiszta, a csapadékvíz lefolyását háztartási hulladék, építési törmelék, föld és növények sem akadályozzák,

j) a lakóépület tisztán tartott, rendezett.

5. A kérelmező köteles az (2) bekezdésben megjelölt kötelezettségét a jogosultság megállapítását követően is fenntartani. A (3)-(4) bekezdésben előírt feltételek teljesülését a kérelem benyújtását követően a jogosultság megállapítását megelőzően, illetve a jogosultság fennállásának ideje alatt ellenőrizni jogosult a megállapító szerv által kijelölt személy, helyszíni szemle és környezettanulmány lefolytatásával.”

16.-17. §§[1]

Ápolási díj

 18. §.

1. A képviselő-testület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150%-át.

2. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt. 43.§-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25.§-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.

3. Az ápolási díj havi összegére vonatkozóan az Szt. 44. §-ában előírt összeg az irányadó.

4. E rendelet alapján adható ápolási díj megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése

19.§

(1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

(2)  A Drávamenti Alapszolgáltatási Központ az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését indokolt esetben, a polgármester felkérésére, de legalább évente két alkalommal ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek jelzi.

Átmeneti segély

 20. §.

Önkormányzati segély

(1) A polgármester a Képviselő-testület által átruházott hatáskörében az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt önkormányzati segélyt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére elsősorban a Szoctv. 45.§ (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) Létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező 
a. akinek 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg
b. egyedülálló esetén az 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg
feltéve, hogy igazolja: megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van. 

(3)    Önkormányzati segély igényelhető: 
    a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak     mérséklésére 
    b) gyermek születésére tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra vagy 
    c) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra.

(4)      A (3) bekezdés a) és b) pontja alapján nyújtott önkormányzati segély összege, ha az egy főre jutó jövedelem a jogosultsági határ

3. Az átmeneti segély összege, ha az egy főre jutó jövedelem a jogosultsági határ

1. 0-30 %-a:                                                                    5.000.- Ft
2. 31-60 %-a:                                                                  3.000.- Ft
3. 61-100 %-a:                                                                2.000.- Ft.

(5)    Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (pl.: elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset stb.) hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az önkormányzati segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Egyedi mérlegelés alapján a segély mértéke a 100.000.- Ft-ot nem haladhatja meg.

(6)    Sürgős szükség esetén, – ha az igénylő életkörülményei indokolják, az azonnali segítséget – a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján kiutalható.

(7)    A (3) bekezdés a) és b) pontja alapján nyújtott önkormányzati segély egy kérelmezőnek – a (5)-(6) bekezdésben valamint a 20-21. §-ban foglaltakat ide nem értve – naptári félévenként legfeljebb egy alkalommal adható úgy, hogy az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az önkormányzati segély összege 
    a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40%-át, amennyiben a kérelmező     vagy a vele közös háztartásban élő családtagja lakásfenntartási támogatásban részesül, 
        b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja nem részesül lakásfenntartási támogatásban. 

(8) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 30 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra önkormányzati segély nem állapítható meg.

(9) Az önkormányzati segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

(10)A polgármester az önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat. 

(11) Az önkormányzati segély kifizetéséről a megállapítást követő 15 napon belül a Homokszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik.

(1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segélyre jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  háromszorosát, egyedül élő esetén annak négyszeresét. 

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot. 

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összege 20.000.- Ft.

(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege 120.000.-  forint.

(5) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segély iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.

22. §.

Szociális célú tűzifa-támogatás

(1) Kálmáncsa község Képviselő-testülete szociális célú tűzifa-támogatásban részesítheti azt a személyt, akinek háztartásában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabért.
(2) Az e §-ban szabályozott támogatás egy lakásra csak egy kérelmezőnek nyújtható, függetlenül a lakásban élők számától.
(3) Az e § szerinti támogatásban a kérelmező akkor részesíthető, ha a kérelem benyújtásának időpontjában az alábbi támogatások valamelyikében részesül:
a) aktív korúak ellátása         
b) időskorúak járadék
c) adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatás
d) lakásfenntartási támogatás;
            vagy
e) családjában halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nevelkedik.

(4) A támogatási kérelem benyújtására 2013. évben december 2. napjáig van lehetőség.
(5) Amennyiben a határidőben benyújtott, a feltételeknek megfelelő igények nem fedik le a teljes famennyiséget, úgy a fennmaradó mennyiséget további, rendkívüli élethelyzetbe került, az (3) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő személyek részére kell kiosztani, függetlenül attól, hogy a (4) bekezdésben megjelölt határidőig nyújtott-e be kérelmet és az alapján részesült-e a már tűzifa-támogatásban.
(6) Az e §-ban meghatározott támogatás mértéke 1 m3 kemény tűzifa.
(7) A benyújtott kérelmekről a polgármester dönt az Önkormányzat részére a Belügyminiszter által e célra biztosított famennyiség erejéig.
(8) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti határidő lejártáig a rendelkezésre álló famennyiséget meghaladó, egyébként a feltételeknek megfelelő igénylés érkezik, a polgármester a legmagasabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkező kérelmeket elutasítja.
(9) A támogatás nem rendeltetésszerű felhasználása, így különösen annak értékesítése esetén a támogatott a következő 2 évben szociális tűzifa-támogatásban, továbbá semmilyen, az Önkormányzat által elnyert szociális célú pályázati támogatásban (pl. élelmiszer, vetőmag, állat, stb.) nem részesíthető.
(10) Szociális tűzifa-támogatásban részesülő kérelmező az e § alapján nyújtott támogatás átvételének évében átmeneti segélyben csak három hónapon túl és csak rendkívüli méltánylást érdemlő esetben részesíthető.

2. Természetben nyújtott szociális ellátások

23[1]. §.

III. Fejezet

 Szociális szolgáltatások

1. Az egyes szociális szolgáltatások szabályai

24.§.

1. A szociális szolgáltatásokat az Önkormányzat társulás keretében, a Drávamenti Óvodák, Családsegítő és Gyermejóléti Szolgálat valamint a Drávamenti Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja.

2. A szociális szolgáltatások körére vonatkozóan az érintett Önkormányzatok megállapodása alapján Csokonyavisonta Község Önkormányzatának a szociális ellátásokról szóló rendeletében foglaltakat kell alkalmazni.

IV. Fejezet 

Záró rendelkezések

25. §.

1. E rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépése után indult ügyekben, illetve a jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

2. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Önkormányzat 3/2006. (IV.11.) számú rendelete hatályát veszti.

Kálmáncsa, 2011. szeptember 8.

                           Nagy Józsefné                                                Dr. Kálmán László           polgármester   körjegyző

Záradék: A rendelet a mai napon kihirdetésre került.

Kálmáncsa, 2011. szeptember 9.

Dr. Kálmán László                                                    körjegyző