Kálmáncsa község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. §‑ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 26. §‑ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 45. §‑ában, 48. § (4) bekezdésében, 58/B § (2) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében és 92. § (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk. (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1.  §.

(1)   A rendelet hatályára vonatkozóan az Szt. 3.§-a az irányadó.

(2)   A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a rendelet hatálya kiterjed a Kálmáncsai önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra.

2. Eljárási rendelkezések

2. §.

(1)    Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Képviselő-testület hivatalánál (Homokszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatala – a továbbiakban: Hivatal) lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.

(2)   Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott Drávamenti Alapszolgáltatási Központ útján történik, az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet közvetlenül a Központ Vezetőjéhez vagy a Hivatalnál lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3)   Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4)   A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét formanyomtatványon nyújthatja be.

(5)   Elektronikus úton nem intézhető önkormányzati hatósági ügyfajtákról a 8/2005. (X.26.) számú rendelet rendelkezik.

3. §.

(1)     A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

(2)     A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

-          az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. § a) c) g) h) pontjában szereplő adatait,

-          az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(3)     A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (2)-(3) bekezdése az irányadó.

(4)     A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (4) bekezdése az irányadó.

(5)     A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet által említett ellátások tekintetében a kérelemhez az ott felsorolt bizonyítékokat kell csatolni.

(6)     A települési támogatás iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni az abban meghatározott mellékletekkel.

(7)     A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei, valamint környezettanulmány alapján köteles meghozni. A környezettanulmány elkészítése érdekében a Hivatal megkeresi a Drávamenti Óvodák Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot (továbbiakban: családsegítő szolgálat).

(8)     Mellőzni kell a környezettanulmány felvételét, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem állt elő változás.

(9)     Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

(10) Ha a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő nagykorú személy nyilatkozata szerint nem rendelkezik jövedelemmel – kivéve, ha oktatási intézménnyel jogviszonyban álló nappali tagozatos tanuló és ezt iskolalátogatási igazolással igazolja – úgy köteles kérelméhez csatolni a SMKH Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének 30 napnál nem régebbi igazolását arról, hogy az álláskeresők nyilvántartásában szerepel és elhelyezkedése érdekében a Munkaügyi Kirendeltséggel együttműködik. Amennyiben ezen igazolást nem tudja bemutatni, az ellenkező bizonyításáig jövedelemként a mindenkori közfoglalkoztatási segédmunkás munkakörre irányadó nettó munkabér kerül figyelembevételre, amelyről a kérelmezőt tájékoztatni kell.

4. §.

(1)     A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2)     Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja. 

5. §.

            A települési támogatás egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell

6. §.

A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

7. §.

A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszatérítése

8. §.

A Szt. 17. § (5) bekezdésében meghatározott kérelmek elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

II. Fejezet

Szociális ellátások

1. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Lakhatási támogatás

9. §

(1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A Képviselő-testület a villanyáram- és  a vízfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakhatási támogatást nyújt az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

2) A lakhatási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5) Ha a háztartás

a) (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) A lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450 Ft.

(8) A lakhatási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(9) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(10) A (9) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(11)A lakhatási támogatás iránti kérelmet 21 napon belül kell elbírálni.

(12) A lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani.

(13) A lakhatási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület gyakorolja.

10. §.

1. Lakhatási támogatás megállapításának, valamint folyósításának feltételeként a támogatás egyéb feltételeinek megfelelő kérelmező (a továbbiakban: támogatásra jogosult személy) köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani.
2. A lakhatási támogatásra jogosult személy a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó, a (3)-(4) bekezdésben meghatározott feltételeket köteles teljesíteni, függetlenül attól, hogy az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház használatára milyen jogcímen jogosult.
3. A lakhatási támogatásra jogosult személy a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettsége:

a) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje tisztán tartása,

b) a kerítéssel határos közterület, járda, csapadék-elvezető árok tisztán tartása,

c) az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítása.

4. A lakhatási támogatásra jogosult személy lakókörnyezetét abban az esetben lehet rendezettnek tekinteni, ha

a) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartott, szemét- és hulladékmentes,

b) a zöldfelület magassága nem haladja meg a 20 cm-t,

c) az ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, kártevőktől mentes,

d) a háziállatok tartása esetében e célra megfelelően kialakított hely áll rendelkezésre, melynek a tisztasága is megfelelő, és az állattartásra vonatkozó helyi szabályokat betartják, 

e) a tüzelő rendezett formában van tárolva,

f) a kerítés olyan állapotú, amely alkalmas arra, hogy megakadályozza a kiskorú gyermekek kijutását az úttestre és az állatok elkóborlását.

g) az ingatlan előtti járda (járda hiányában egy méter széles területsávnak) tisztán tartott, szemét- és gyommentes, télen hó- és síkosság mentesített,

h) a ház előtt lévő lágy- és fás szárú növények, cserjék nem akadályozzák a forgalmat és a kilátást az úttestre;

i) a ház előtti csapadékvíz elvezető csatornarendszer tiszta, a csapadékvíz lefolyását háztartási hulladék, építési törmelék, föld és növények sem akadályozzák,

j) a lakóépület tisztán tartott, rendezett.

(5)   A kérelmező köteles az (2) bekezdésben megjelölt kötelezettségét a jogosultság megállapítását követően is fenntartani. A (3)-(4) bekezdésben előírt feltételek teljesülését a kérelem benyújtását követően a jogosultság megállapítását megelőzően, illetve a jogosultság fennállásának ideje alatt ellenőrizni jogosult a megállapító szerv által kijelölt személy, helyszíni szemle és környezettanulmány lefolytatásával.

(6)     Az e rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a polgármesternek - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni. A kiküldött felszólításokról a polgármester a soron következő testületi ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet

(7)   Amennyiben a lakhatási támogatás iránti kérelmet a képviselő-testület a (6) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított lakhatási támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan

            a) a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be lakhatási támogatás iránti kérelmet, valamint

            b) a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül benyújtott kérelem esetén a             lakhatási támogatás kizárólag természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható.

Rendkívüli települési támogatás

12. §.

(1)       Rendkívüli települési támogatásban részesíthetők kérelemre vagy hivatalból azok, akik   önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy    alkalmanként jelentkező többletkiadásuk miatt anyagi segítségre szorulnak és

            a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj   mindenkori legkisebb összegének 150%-a  vagy

            b) egyedülálló személy esetén jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb         összegének legfeljebb 200%-a.

(2)       A rendkívüli települési támogatás összege 8.000.- Ft.

13.§.

(1)   Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (pl.: elemi csapás) a települési támogatás hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az önkormányzat a helyreállítási, javítási munkákhoz nyújt segítséget maximum 100.000,- Ft összeghatárig a számlaképes vállalkozó munkálatainak, anyagköltségének megfizetésével.

(2) 

(3)   Rendkívüli települési támogatás egy kérelmezőnek – az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat ide nem értve – naptári félévenként legfeljebb egy alkalommal adható.

(4)   A rendkívüli települési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület gyakorolja.

Szociális célú tűzifa-támogatás

14. §

(1) Kálmáncsa község Képviselő-testülete szociális célú tűzifa-támogatásban részesítheti azt a személyt, akinek háztartásában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a 90.000,-Ft-ot.

(2) Az e §-ban szabályozott támogatás egy lakásra csak egy kérelmezőnek nyújtható, függetlenül a lakásban élők számától. A kérelmezőnek életvitelszerűen Kálmáncsa község közigazgatási területén kell élnie legaláb a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül, kivéve, ha 1 éven belül vásárolta Kálmáncsán az ingatlanát.

(3) Az e § szerinti támbotásban a kérelmező akkor részesíthető, ha a kérelem benyújtásának időpontjában az alábbi támogatások valamelyikében részesül:

a) aktív korúak ellátása,      

b) települési lakhatási támogatás,

c) családjában rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosutl, hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nevelkedik

d.) családjában saját jogú nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy van.

(4) A támogatási kérelem benyújtásának határidejét a Képviselő-testület minden évben határozattal állapítja meg, melyről a lakosságot értesíteni kell.

(5) Amennyiben a határidőben benyújtott, a feltételeknek megfelelő igények nem fedik le a teljes famennyiséget, úgy a fennmaradó mennyiséget további, rendkívüli élethelyzetbe került, az (3) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő személyek részére kell kiosztani, függetlenül attól, hogy a (4) bekezdésben megjelölt határidőig nyújtott-e be kérelmet és az alapján részesült-e a már tűzifa-támogatásban.

(6) Egy személynek vagy családnak adható tűzifa mennyisége maximálisan 2 m3 lehet.

(7) A benyújtott kérelmekről a képviselő-testület dönt az Önkormányzat részére a Belügyminiszter által e célra biztosított famennyiség erejéig.

(8) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti határidő lejártáig a rendelkezésre álló famennyiséget meghaladó, egyébként a feltételeknek megfelelő igénylés érkezik, a képviselő-testület a legmagasabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkező kérelmeket elutasítja.

(9)

(10) Szociális tűzifa-támogatásban részesülő kérelmező az e § alapján nyújtott támogatás átvételének évében települési támogatásban csak három hónapon túl és csak rendkívüli méltánylást érdemlő esetben részesíthető.

Temetéshez nyújtott települési támogatás

15. §.

(1)               Kálmáncsa Község Képviselő-testülete települési támogatást nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott

a.       annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy

b.      tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti,

és  akinek a családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, egyedül élő esetén annak négyszeresét nem haladja meg, és aki nem részesül a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV tv. alapján temetési hozzájárulásban. 

(2)       Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított    rendkívüli települési támogatás - mivel a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség:            200.000,-Ft - összege: 20.000,-Ft.

16. §.

(1)   A temetéshez nyújtott települési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a Hivatalban. 

2. A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről- a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kéri a temetési segélyt, valamint a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.

3. A temetéshez nyújtott települési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület gyakorolja.
   

„Szociális kölcsön

16/A.§.

(1) Települési támogatás kamatmentes, szociális kölcsön formájában is nyújtható annak:

• akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj 250%-át,
• egyedül élő személy esetében a mindenkori öregségi nyugdíj 300%-át

és bizonyítottan olyan átmeneti pénzzavarba került vagy olyan rendkívüli kiadása merült fel, amely veszélyezteti családja létfenntartását, nehezíti mindennapi szokásos megélhetését és rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére. A szociális kölcsön olyan rendkívüli élethelyzetekben nyújtható, amelyekre e rendelet szabályai szerint szabályozott más települési támogatási forma nem nyújtana tényleges segítséget és a kérelmező nem rendelkezik olyan vagyonnal, amellyel válsághelyzetét megoldhatja.

(2) Szociális kölcsön címén támogatás kérhető

- a kérelmező és családja által életvitelszerűen lakott ingatlan felújítására, javítására, karbantartására maximum egyszeri 100.000,- Ft összegben,

- a kérelmező és családja szokásos háztartási szükségletei támogatására, így különösen háztartási nagygépek vásárlása, fütő- és tüzelőberendezés vásárlása, beszerzése esetében maximum egyszeri 50.000,- Ft összegben. A számítástechnikai és szórakoztató elektronikai gépek, eszközök nem értendőek a háztartási nagygépek közé.

(3) A kölcsön visszafizetésének időtartama 50.000,- Ft kölcsönösszeg esetében nem haladhatja meg a 6 hónapot, 100.000,- Ft kölcsönösszeg esetében pedig a 12 hónapot. A kölcsön visszafizetésére megállapodást kell kötni, melyben rögzíteni kell a visszafizetés feltételeit, a visszafizetés elmulasztása esetén követendő eljárást, a garanciákat, valamint a kölcsön lejáratának határidejét.

(4) A szociális kölcsön kérelmeket a képviselő-testület bírálja el. A megállapodást a képviselő-testület nevében a polgármester köti meg a kérelmezővel. A szociális kölcsönre az adott évi költségvetésben a képviselő-testület határozza meg az erre a célra fordítható előirányzat összegét.

(5) A szociális kölcsön iránti kérelemnek tartalmaznia kell, hogy a kérelmező milyen rendkívüli élethelyzetre vonatkozóan adta be kérelmét, az azt alátámasztó körülményeket, beleértve a jövedelmi, vagyoni helyzetre vonatkozó igazolásokat, valamint a visszafizetésre vállalt feltételeket. A szociális kölcsön kérelemben foglaltak ellenőrzésére az Önkormányzati Hivatal környezettanulmányt készít, a kérelem csak ezt követően kerülhet képviselő-testületi döntésre. Olyan család esetében, ahol hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermek él, a családgondozót kéri fel a Hivatal a környezettanulmány elkészítésére.

(6) A polgármester megbízásából a képviselő-testület tagja a szociális kölcsön kérelemben megjelölt rendeltetésszerű felhasználását ellenőrizni jogosult a szociális kölcsön felvételét követő 60 napon belül. Az ellenőrzés keretében a kérelmezőnek a szociális kölcsön céljához igazodóan legalább a költségek 30%-át, a kérelmező nevére szóló számlával kell tudnia igazolnia.

(7) A kamatmentes szociális kölcsön ismételt megállapításának feltétele a korábban igénybe vett kamatmentes kölcsön teljes összegének visszafizetésén felül az, hogy

- 100.000,- Ft szociális kölcsön esetében a visszafizetés lejártát követő 1 éven túl adható be újból kérelem.

(8) A szociális kölcsön elbírálás során a képviselő-testület indokolt esetben dönthet úgy is, hogy a kölcsönt természetben (különösen anyag, berendezés megvásárlása) nyújtja.”

„Óvodások és iskolások részére nyújtott települési támogatás

16/B.§.

(1) Jövedelmi és vagyoni viszonyokra való tekintet nélkül a gyermekes családoknak az óvoda- és iskolakezdés előtt támogatás adható e rendeletben foglalt szabályok szerint.

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete egyedi határozatában egységes támogatásként az adott évre vonatkozó költségvetési rendeletében meghatározott összeg erejéig évente egy alkalommal a településen lakóhellyel rendelkező óvodás gyermek szülője, vagy törvényes képviselője részére óvodáztatási támogatást nyújt. Az állandó lakóhelynek adott év augusztus 1 napján és a kifizetés időpontjában is fenn kell állnia ahhoz, hogy a gyermekre tekintettel a támogatás megállapítható legyen. A támogatás célja, hogy a gyermeket gondozó családnak a gyermek óvodai beíratásával, rendszeres óvodába járásával kapcsolatban jelentkező többletkiadásokhoz részben hozzájáruljon az Önkormányzat.

(3) Az óvodáztatási támogatáshoz a  köznevelési intézmény igazolást állít ki, a támogatás megállapítható összege legfeljebb 10.000,- Ft/fő.

(4) Az Önkormányzat Képviselő-testülete egyedi határozatában egységes támogatásként az adott évre vonatkozó költségvetési rendeletében meghatározott összeg erejéig évente egy alkalommal a településen lakóhellyel rendelkező, tanköteles korú tanulók részére beiskolázási támogatást nyújt. Az állandó lakóhelynek adott év augusztus 1 napján és a kifizetés időpontjában is fenn kell állia ahhoz, hogya gyyermekre tekintettel a támogatás megállapítható legyen. A támogatás célja, hogy a gyermeket gondozó családnak a gyermek iskolai tanulmányaival kapcsolatban jelentkező többletkiadásaihoz részben hozzájáruljon a következők szerint:

• a közoktatási intézmény 1-4 osztályába beiratkozott valamennyi tanulója részére egységesen legfeljebb 20.000,- Ft/fő támogatás, amelynek kötelező melléklete a tanköteles gyermek tanulói jogviszonyának fennállására vonatkozó igazolás az oktatási intézmény részéről. Az alsó tagozatos gyermekekre vonatkozó támogatás feltételeit a képviselő-testület tárgyév május 31. napjáig köteles felülvizsgálni arra tekintettel, hogy a településen alsó tagozatos iskola működik.
  

• azon gyermek után, aki az alapfokú köznevelési intézményben 5-8 osztályos tanuló a szülő vagy törvényes képviselő, a tanköteles gyermek tanulói jogviszonyának fennállására vonatkozó igazolás alapján legfeljebb 20.000,- Ft/fő támogatásban részesül,
  
• középfokú oktatási intézményben: gimnáziumban, szakgimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában nappali tagozaton tanulmányokat folytató gyermek és fiatal felnőtt részére a 23. életévének betöltéséig, az oktatási intézmény tanulói jogviszonyának fennállására vonatkozó igazolás alapján legfeljebb 30.000,- Ft/fő támogatás.
  

(5) A támogatások kifizetését az önkormányzat pénzben nyújtja házipénztárban történő kifizetéssel legkésőbb az óvodában és az iskolában szervezett első szülői értekezlet időpontjáig. A szülői értekezleten történő kifizetéshez az intézmény részére meghatalmazást állít ki az önkormányzat.

16/C.§.

Lakossági hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjhoz nyújtott települési támogatás

(1) Jövedelmi és vagyoni viszonyokra való tekintet nélkül a település közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen ott élő személyek, családok részére támogatás adható e rendeletben foglalt szabályok szerint.

(2) A támogatás célja, hogy segítséget nyújtson a lakosságnak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megfizetéséhez és egyúttal hozzájáruljon a települési lakókörnyezet tisztán tartásához.

(3) Az Önkormányzat a támogatást az adott évre a Közszolgáltató által megállapított, kiszámlázott és a kérelmező által (készpénz átutalási megbízáson vagy átutaláson) befizetett összeg erejéig állapítja meg évente egy alkalommal december hónapban. A befizetés tényét a kérelmezőnek igazolnia kell, a támogatás egy ingatlanra csak egy kérelmező részére állapítható meg, függetlenül az adott ingatlanban élők számától.

(4) A támogatás megállapításáról egyedi határozatában egységes támogatásként a képviselő-testület dönt.

2. Természetben nyújtott szociális ellátások

Eseti gyógyszer hozzájárulás

17. §.

(1) Az egészségi állapot megőrzése és helyreállítása érdekében eseti gyógyszer hozzájárulás állapítható meg annak, akinek gyógyszerköltsége illetve gyógyászati segédeszköz költsége – a rendszeres havi kiadásokat is figyelembe véve – létfenntartását veszélyezteti. E § szerinti támogatás annak nyújtható, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja (a továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) a családjában az egy főre jutó jövedelem 20%-át meghaladja  és akinek családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-a.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseti hozzájárulás naptári félévenként egy alkalommal nyújtható, egyszeri mértéke 7.500.- Ft, együttes mértéke egy családnak egy naptári éven belül nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

(3) Az eseti gyógyszer hozzájárulás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazoláson kívül a kérelmező nevére kiállított, a kérelem benyújtásától számított 30 napnál nem régebbi, gyógyszertár által kiállított számlát.

(4) Amennyiben a kérelmező által benyújtott orvosi igazoláson szereplő gyógyszerek költsége nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj 20%-át, akkor a kérelmező részére az azzal megegyező összegű támogatás kerül megállapításra, de legalább 1.000,- Ft.

(5) A kérelmezőnek kérelme benyújtásával egyidejűleg másolatban csatolnia kell azt a jogerős határozatot is, amely bizonyítja, hogy nem részesül alanyi vagy normatív jogcímen  a Járási hivatal által megállapítható közgyógyellátásban.

(6) A kérelmek elbírálásáról a képviselő-testület dönt.

Eseti termény támogatás

17/A.§.

(1) Az Önkormányzat a Start mezőgazdasági közfoglalkoztatási program keretében megtermelt termény – kizárólag a kálmáncsai főzőkonyhán már fel nem használható mennyisége erejéig – formájában is nyújthat természetbeni támogatást a szociálisan rászorult családoknak, ezen belül is elsősorban azoknak a családoknak, ahol saját jogú nyugdíjban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásában vagy nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személy él. A támogatás egy családnak termény-fajtánként maximum 1 alkalommal, adott évben maximum 3 alkalommal,   az adott termény betakarítási időszakában a rendelkezésre álló mennyiség erejéig adható.

(2) A támogatások megállapításáról  a képviselő-testület dönt.

Köztemetés

18. §.

      A Szt. 48.§-a szerinti köztemetés esetén a polgármester jár el.

Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj

19. §.

      Az 51/2007 (III.26.) Korm rendelet 18. §. szerinti Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjban az a hallgató részesíthető, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át nem haladja meg. 

III. Fejezet

 Szociális szolgáltatások

1. Az egyes szociális szolgáltatások szabályai

20.§.

(1) A szociális szolgáltatásokat az Önkormányzat társulás keretében, a Drávamenti Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja.

(2)   A szociális szolgáltatások körére vonatkozóan az érintett Önkormányzatok megállapodása alapján Csokonyavisonta Község Önkormányzatának a szociális ellátásokról szóló rendeletében foglaltakat kell alkalmazni.

IV. Fejezet 

Záró rendelkezések

21. §.

1. E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépése után indult ügyekben, illetve a jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

2. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Önkormányzat 4/2011. (IX.9.) számú rendelete hatályát veszti.