1. § (1) ^[1] Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sántos Községi Önkormányzat. Székhelye: 7479 Sántos, Fő u. 112.

(2) Az Önkormányzat jogállására és képviseletére vonatkozóan az Mötv. 41. § (1) bekezdésében foglaltak irányadóak.

2. § Sántos Község Önkormányzata önállóan szabályozza, egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket, melynek során demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.

3. § Az önkormányzat illetékessége Sántos Község közigazgatási területére terjed ki.

4. § (1) Sántos Község Önkormányzata jelképeit külön rendelet szabályozza.

(2) Az önkormányzat kör alakú bélyegzőjén a körívben Sántos Község Képviselőtestület felirat szerepel, középen Magyarország címere.

(3) Az Önkormányzat pecsétjét kell használni:

5. § Külön rendelet állapítja meg a helyi kitüntetések és elismerő címek adományozásának szabályait.

6. § (1) A külföldi Önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a Képviselő-testület dönt.

7. §² A Képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A Képviselő-testület tagjainak névsorát a szabályzat 3. melléklete tartalmazza.

8. § (1) Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataira az Mötv. 10. § (1) és (2) bekezdése valamint a 13. § (1) bekezdése az irányadó.

(2)³ A Képviselő-testület szervei: Polgármester, Bizottság, Szennai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal), Jegyző, továbbá társulásai.

(3) A képviselő-testület a hatásköreit az Mötv. 41. § (4) bekezdése szerinti szerveire ruházhatja át az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján, mely az Mötv. 41. § (5) bekezdése alapján tovább nem ruházható.

(4) A Képviselő-testülettől a bizottságokra és a polgármesterre átruházott hatáskört a 1. sz. melléklete tartalmazza.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója a Képviselő-testületnek félévente beszámol.

(6) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáért felelős a határidő lejártát követő negyedév első rendes ülésen beszámol a határozat végrehajtásáról.

(7) A Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

9. § A Képviselő-testület ciklusprogramjára az Mötv. 116. §-ának szabályai irányadóak.

10. § A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart. Az alakuló ülésre az Mötv. 43. § (1)-(3) bekezdései irányadóak.

11. § (1) Rendes ülést a Képviselő-testület legalább évi hat alkalommal tart.

(2) A Képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze saját kezdeményezésére, a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az indítványára. Az indítványban meg kell jelölni az összehívás szükségességének indokait. Az indítvány a polgármesternél terjeszthető elő.

(3) A képviselő-testületi ülés nyilvános és zárt ülésformájára és annak feltételeire az Mötv. 46. § (1) és (2) bekezdése irányadó.

12. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze a képviselő-testület ülését.

(2) Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét, napját és kezdési időpontját, a napirendi javaslatot, előadóját.

(3) A meghívó mellékletét képezik az előterjesztések és az önálló indítványok.

(4) A Képviselő-testület ülésén kiosztható előterjesztésre csak sürgősségi indítvány esetén kerülhet sor, a jegyző törvényességi véleményezésével.

13. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót és annak mellékleteit az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal kell kézbesíteni.

(2) Indokolt esetben a Képviselő-testület ülése rövid úton is (telefon, email, ….stb.) összehívható a napirend megjelölésével az értesítés közlését követő napra.

(3) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a lakosságot a polgármester tájékoztatja a település hirdetőtábláján.

14. § A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívott lehet:

15. § (1) A Képviselő-testület határozatképességére, szavazatszükségességére és a betöltetlen képviselői hely határozatképesség szempontjából történő értékelésére az Mötv. 47. § (1) és (2) bekezdése irányadó.

(2) A nyílt szavazásra és a szavazás eredményének megállapítására az Mötv. 48. § (1) és (5) bekezdései irányadóak.

(3) A döntéshozatalban történő összeférhetetlenség szabályaira az Mötv. 49. § (1) bekezdése irányadó.

(4) A polgármester a képviselő-testület döntéshozatalából kizárja azt a képviselőt, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. Amennyiben a döntést követően megállapítást nyer, hogy a döntéshozatalban részt vevő képviselő-testületi tag az ügyben személyesen érintett és ezt a szavazást megelőzően nem jelentette be, a döntés végrehajtását fel kell függeszteni és a napirendet rendkívüli ülés keretében újra kell tárgyalni.

(5) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendi pont tárgyalására a Képviselő-testület ülését 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

16. § (1) A képviselő-testület ülésén a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester elnököl. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök vezeti a képviselő-testület ülését.

(2) Az elnök ülésvezetési feladatai:

17. § Az ülés napirendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

18. § (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslatról a Képviselő-testület határoz.

(2) A napirendi pont előterjesztője polgármester, alpolgármester, képviselő, jegyző, aljegyző illetve a Képviselő-testület által felkért személy lehet.

19. § (1) Előterjesztésnek minősül a polgármester, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága vagy a képviselő által előzetesen javasolt rendelettervezet, határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra, legkésőbb az ülést megelőző 3. napon. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását is.

(3) Az előterjesztés tartalmazza

20. § A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért az előterjesztő a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során megismeri és figyelembe veszi a napirendi témájában érintett szerv, illetve a lakosság véleményét, javaslatát.

21. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában az előterjesztések között nem szerepel.

(2) A képviselő-testület a napirend tárgyalása során dönt az előterjesztés napirendre vételéről. Ha nem ismeri el a sürgősséget, az előterjesztést a következő ülés napirendi javaslataként kell kezelni.

(3) A sürgősségi indítványt írásban a polgármesternél kell benyújtani a napirend megállapítását megelőzően, a sürgősség tényének indokolásával.

(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be

22. § (1) Kérdésnek minősül az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű tudakozódás.

(2) Interpellációnak minősül a magyarázatadási kötelezettség az interpellált személy feladatkörébe tartozó valamennyi ügyben.

(3) A kérdésre a képviselő-testület ülésén válaszol az, akihez a kérdést intézték, ennek hiányában 30 napon belül írásban érdemi választ ad.

(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén interpellációt intézhet

(5) Az interpellációra az ülésen, ennek hiányában 15 napon belül írásban érdemi választ ad az, akihez az interpellációt intézték.

(6) Ha a képviselő az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy a képviselő-testület dönt az elfogadásról. Elfogadás hiányában a képviselő-testület eseti bizottságot hoz létre az interpelláció tárgyát képező téma vizsgálatára, vagy a kivizsgálással bizottságát bízza meg. A vizsgálat eredményéről a soron következő rendes ülésen a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

23. § (1) Az írásbeli előterjesztést és az önálló indítványt az előterjesztő vita előtt szóban kiegészítheti, módosíthatja.

(2) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(3) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó válaszol.

(4) Felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

24. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előterjesztője a hozzászólásokkal összefüggésben ismerteti álláspontját.

(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(3) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

25. § Módosító javaslatot az ülés előtt írásban, illetve az ülésen szóban lehet előterjeszteni. Az előterjesztő nyilatkozik, hogy a módosító javaslatot befogadja-e. A szavazás elrendelése előtt az ülés elnöke a módosító javaslat írásba foglalását kérheti. Amennyiben az előterjesztő a módosító javaslatot befogadja, a módosítással együtt kell szavazásra bocsátani a rendelettervezetet vagy határozati javaslatot, amennyiben nem fogadja be, az eredeti előterjesztésben szereplő rendelettervezetet vagy határozati javaslatot kell szavazásra bocsátani.

26. § (1) A képviselőtestület a napirendi pont vitáját követően a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) Az ülés elnöke az előterjesztett javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A módosító javaslatról való szavazás megelőzi az előterjesztett javaslatról való szavazást. Ha az egymást kizáró javaslatok közül a képviselő-testület az egyik javaslatot elfogadja, a többiről nem kell szavazást elrendelni.

(3) Ha a képviselőtestület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozati javaslatokról akkor is külön-külön kell szavazást elrendelni.

27. § (1) A képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel hozza.

(2) Szavazategyenlőség esetén a vita tovább folytatható és a javaslat ismét szavazásra bocsátható. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztő javaslatát a következő rendes ülésre terjesztheti elő.

(3) A Képviselő-testület a döntéseit egyszerű többséggel hozza. Az egyszerű többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a jelenlévő Képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.

(4) A minősített többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges. A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség szükséges:

28. § (1) A Képviselőtestület titkos szavazással dönt mindazon esetekben amikor jogszabály azt kötelező jelleggel előírja.

(2) A Képviselő-testület titkos szavazással dönthet az Mötv. 46. § (2) a) és b) pontja szerinti tárgykörökben, amennyiben azt legalább 3 képviselő kezdeményezi.

(3) A titkos szavazást a jegyző bonyolítja le, tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően megszámlálja a szavazatokat és a szavazás eredményéről jelentést tesz a Képviselő-testületnek.

(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és szavazóurna igénybevételével történik.

(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.

(7) A titkos szavazásra vonatkozóan az Mötv. 48. § (4) bekezdése szerinti szabály jelen rendelet 29. § (5) bekezdésben lévő név szerinti szavazás kötelezettségével érintett témakörök kivételével alkalmazható.

29. § (1) A képviselőtestület legalább 2 fő képviselő indítványára név szerinti szavazást tart.

(2) Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa képviselők nevét akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és az eredményről az ülés elnökét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés elnöke állapítja meg.

(3) Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazás nem tartható.

(4) A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szavazás eredményét.

(5) Név szerinti szavazást kell tartani:

(6) A név szerinti szavazásra vonatkozóan az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglaltak irányadóak.

30. § (1) A Képviselő-testület üléséről szóló jegyzőkönyvre, annak aláírására, közokirati jellegére, betekinthetőségére az Mötv. 52. § (1) bekezdése szerinti szabályok irányadóak.

(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli. Egy példányt a Hivatal irattárában kell elhelyezni, valamint elektronikus úton a Somogy Megyei Kormányhivatalnak kell továbbítani.

31. § (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben határozatot hoz, rendeletet alkot.

(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza

(3) A képviselő-testület határozatának megjelölésére a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A képviselő-testület döntéseiről a jegyző határidő-nyilvántartást vezet.

(5) A döntést a jegyzőkönyv aláírását követően haladéktalanul el kell elküldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.

32. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

(2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.

(3) A rendelet-tervezet kodifikációját a jegyző végzi.

33. § (1) Az önkormányzati rendelet előkészítése során elemezni kell a jogszabályi környezetet, a szabályozás várható társadalmi és gazdasági eredményét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elemzés eredményét a rendelet előterjesztésében az előterjesztő ismerteti.

34. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti képviselő-testület elé.

(2) A rendelet-tervezet indokolással terjeszthető elő.

(3) A rendelet hiteles, kihirdetésre kerülő szövegét a jegyző állapítja meg.

(4) A jegyző a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezeti.

35. § (1) A képviselőtestület rendeleteit, határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. A rendelet megjelölése tartalmazza a számát, a kihirdetés dátumát, a határozat megjelölése tartalmazza számát és meghozatalának időpontját.

(2) A rendelet az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. A rendelet és a határozat a Hivatal épületében tekinthető meg személyesen.

(3) A rendeletek aláírására, kihirdetésére és helyesbítésére az Mötv. 51. §-a irányadó.

36. § (1) Kötelező közmeghallgatást tartani a Képviselő-testület által esetenként meghatározott egyes napirendek tárgyalása előtt.

(2) A közmeghallgatás időpontját az önkormányzat hirdetőtábláin közzé kell tenni a közmeghallgatás előtt legalább 8 nappal.

(3) A közmeghallgatás gyakoriságára, a válaszadás szabályaira az Mötv. 54. §-a irányadó.

37. § (1) A képviselőt törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő eskütételére vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.

(3) A képviselő

(4) A képviselők tiszteletdíjáról és költségtérítéséről külön rendelet rendelkezik.

(5) A képviselő – a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolat-tartása végett – fogadóórát tarthat.

38. § (1) A képviselőt a tisztségviselők, a jegyző, a Hivatal, az önkormányzati intézmények vezetői, ügyintézői munkaidő alatt előre egyeztetett időpontban kötelesek fogadni.

(2) ^[5] A képviselő az önkormányzati hivatalos iratokba betekinthet. Az iratbetekintés joga a képviselőt a nem önkormányzati hatósági ügyekben keletkezett iratok tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben foglalt korlátozások figyelembevételével illeti meg.

(3) A képviselő jogaira és kötelezettségeire az Mötv. 32-34. §-a irányadó.

(4) A képviselő költségtérítésére az Mötv. 35. §-a az irányadó.

(5) Az Mötv. 32. § (2) i) pontjában foglalt képviselő-testületi ülésen történő részvétel igazolatlan elmulasztása esetén a képviselő-testület határozattal megvonhatja a mulasztó képviselő egy havi tiszteletdíját, amennyiben egymás után igazolatlanul 2 esetben hiányzik a képviselő az ülésről. Az igazolások elfogadásáról a képviselő-testület a mulasztással egyidejűleg dönt azok benyújtásának időpontjától függetlenül. Az ismételt mulasztás esetében ismételten kiszabható a tiszteletdíj megvonás.

(6) ^[6]A képviselő az e rendelet szabályai szerinti előterjesztéssel kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát, melyet a polgármester részére írásban nyújthat be a képviselő-testület ülésén.

39. §⁴ (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat választ, ideiglenes bizottságot választhat.

(2) A Képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi Bizottság (volt Vagyonnyilatkozati és Összeférhetetlenségi Bizottság), tagjainak száma 3 fő.

(3) A bizottságok tagjainak névsorát az SZMSZ 4. melléklete, a bizottságokra átruházott hatáskörök és az általuk ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 2. melléklete rögzíti. A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a Képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.

40. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és működésének időtartamát a Képviselő-testület a bizottság megválasztásakor állapítja meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet.

41. § (1) A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben

(2) A bizottságok létrehozására az Mötv. 57. § (1) és (3) bekezdései, az elnök és tagjainak megbízatására, választására, összetételére, megbízatásról történő lemondásra az Mötv. 58. § (1) bekezdése, képviselő-testületi átruházott hatáskörökre az Mötv. 59. § (1) és (3) bekezdései, ügyrendjére az Mötv. 60. §-a, a bizottság összehívására, döntéseinek végrehajtására és felfüggesztésére az Mötv. 61. § rendelkezési irányadóak.

42. § (1) ^[7]A bizottság üléseit az elnök akadályoztatása esetén elnökhelyettes hívja össze és vezeti. Az elnök és az elnökhelyettes egyidejű akadályoztatása vagy a pozíciók egyidejű betöltetlenséges esetén az akadályoztatás vagy betöltetlenség 14. napját követően a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester összehívhatja és ülését vezetheti az akadályoztatás vagy betöltetlenség befejeződéséig tartó időszakban.

(2) A bizottság elnöke a meghívót és a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket az ülés előtt 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak és a meghívottaknak.

(3) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt. A bizottság elnöke a bizottsági ülésre más érdekelteket is meghívhat, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

(4) Bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívja az indítványozó képviselőt.

(5) A bizottság köteles a Képviselő-testület által meghatározott feladatokat az előírt határidőre elvégezni. A soron következő képviselő-testületi-ülés előtt 5 nappal a bizottság rendelkezésére bocsátott előterjesztést legkésőbb a Képviselő-testületi ülést megelőzően köteles megtárgyalni. A bizottsági ülést követően benyújtott sürgősségi indítványokról, illetve módosító javaslatokról a bizottság a Képviselő-testületi ülés megkezdéséig foglalhat állást.

(6) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke ad tájékoztatást.

(7) ^[8] A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(8) A bizottság a tevékenységéről köteles beszámolni a képviselő-testületnek.

(9) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző gondoskodik. A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

43. § (1) A polgármester megbízatását „főállású” foglalkoztatási jogviszonyban látja el.

(2) A polgármester eskütételére az Mötv. 63. §-a, az ülések összehívására az Mötv. 65. §-a, polgármester képviselő-testületi tagságára az Mötv. 66. §-a irányadó.

(3) A polgármester jogait és kötelezettségeit az Mötv. 67. §-a szabályozza.

(4) A polgármester feladata a képviselő-testület működésével kapcsolatban

(5) A polgármester ismételt tárgyalásra vonatkozó jogait az Mötv. 68. § (1) bekezdése tartalmazza.

44. § (1) A polgármesternek az Mötv. 68. § (2) bekezdése szerinti döntéshozatala nem terjed ki

(2) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdés szerinti, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett két ülés közötti időszakban meghozható döntései az alábbi tárgykörökben hozhatja meg:

(3) A polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.

46. § (1) A jegyző kinevezésére, 6 hónapon túli akadályoztatása esetén történő helyettesítésére, a jegyzői állás 6 hónapon túl történő betöltetlensége esetére vonatkozó szabályokra, a jegyző jogaira és kötelezettségeire az Mötv. 81-83. §-ai irányadóak.

(2) A jegyző feladati a képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatban

(3) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői felett.

(4) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

47. §⁵ (1)⁶ A képviselő - testület a kölcsönös bizalom és partnerség jegyében, az észszerű, költséghatékony és állampolgárbarát igazgatási tevékenység ellátása érdekében Közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn Simonfa, Bárdudvarnok, Bőszénfa, Szenna, Sántos, Patca, Szilvásszentmárton, Zselickisfalud, Zselickislak Községek képviselő- testületei által kötött megállapodás alapján Szennai Közös Önkormányzati Hivatal 7477 Szenna, Rákóczi Ferenc utca 8. néven és címen.

(2) A Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az államháztartási törvény szerint jogi személy.

(3) A Hivatal szervezeti és működési rendjét a képviselő – testületek által kötött megállapodás valamint a hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A Hivatal előirányzatait, működési, fenntartási költségeket az éves költségvetése határozza meg.

48. § (1) Sántos Község Önkormányzata a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 60. §-a alapján a község intézmény hiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése, érdekében falugondnoki szolgáltatást működtet a településen.

(2) A falugondnoki szolgáltatás ellátása érdekében a szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítja, a működés költségeit az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

(3) A falugondnok a Munka Törvénykönyve alapján foglalkoztatott személy, felette a munkáltatói jogokat, a napi irányítást, ellenőrzést és a felügyeletet a polgármester gyakorolja.

(4) A falugondnoki szolgáltatás működésének rendjét és az ellátott feladatokat külön önkormányzati rendelet szabályozza.

49. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat feladatainak célszerű, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, az állampolgároknak nyújtott közszolgáltatások színvonalának javítása, a térségi kapcsolatok ápolása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A társulások célját és rendeltetését a társulási megállapodások tartalmazzák.

(3) Társulásban történő részvételről szóló képviselő-testületi döntést megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit.

(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáért a polgármester a felelős, aki az eljárás eredményét összegző előterjesztést a képviselő-testület elé bocsátja döntéshozatal céljából.

50. § (1) E rendelet alkalmazásában önszerveződő közösség bármely, a település közigazgatási területén székhellyel rendelkező egyesület, alapítvány, egyház, nonprofit szervezet.

(2) Jelen rendelet 2015. február 10. napjával lép hatályba.

(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Sántos Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2013.(V.02.) számú rendelete.

(4)⁷ A rendelet mellékletei:

(5)⁸ hatályon kívül helyezve