Gálosfa Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1.) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. §. (1.) bekezdés c.) pontja, a 48. §. (1.) bekezdése, az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény 4. §. (4.) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. §. (1.) bekezdésében foglaltakra Gálosfa község tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében a helyi körülmények figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja:

I.

Általános rendelkezések

1. §.

(1.) Fogalom meghatározások:

a.) Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzá tartozó területek, valamint a közterületek tisztán tartása.

b.)  közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark)

c.) háztartási hulladék (szemét): a lakásokban, valamint a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben, valamint a lakók közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl.: a salak (beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is), a rongy, a söpredék, hamu korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék (ideértve a műanyag konzervdobozt, üveget, kisebb méretű bútordarabokat, továbbá a kisebb mennyiségű falvakolat, a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott kisipari tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező mennyisége nem haladja meg a meghatározott szokásosnak minősülő mennyiséget, mely 25 l, a kommunális jellegű egyéb anyag, salak, hamu, valamint kerti hulladék, a kihelyezett hulladék maximum 10 %-áig.

d.) Települési szilárd hulladék: a háztartási hulladék (szemét) és az egyéb szilárd hulladék.

e.)  Egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb méretű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási készülék, berendezés stb.), valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg a közterületen keletkezett szilárd hulladék (szemét).

f.)   Köztisztasági szolgáltatás: megrendelés, illetőleg megbízás alapján a közterületek tisztántartása, a települési szilárd hulladék kezelése.

g.)  Tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, illetőleg pormentesítése.

h.)  Kezelés: a települési szilárd hulladék összegyűjtése, átmeneti tárolása és a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása.

i.)   Ártalmatlanítás: a települési szilárd hulladéknak a kijelölt lerakóhelyen, illetőleg létesítményeken történő – hasznosítás nélküli – elhelyezése, rendezett lerakása, vagy elégetése.

j.)   Üzemképtelen jármű: hatósági engedéllyel, vagy jelzéssel nem rendelkező jármű (amely egyébként közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt), baleset folyamán megsérült és elhagyott jármű, műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan (mert hiányos, vagy sérült).

k.)  Kisállat: szárnyas állat (tyúk, liba, kacsa, pulyka, stb.) nyúl, nutria, galamb, macska, eb.

l.)   Haszonállat: ló, szamár, szarvasmarha, kecske, juh, öszvér, sertés

(2.)   A rendelet célja, hogy

a.)  meghatározza a közterületek és ingatlanok használatára, az állattartás rendjére és a település tisztaságára vonatkozó szabályokat, figyelemmel a helyi adottságokra, a lakossági igényekre, a műemlékvédelmi, a községrendezési, közlekedésbiztonsági szempontokra,

b.) megállapítsa a közterület-használati díj mértékét és fizetésének módját,

c.)  szabályozza az engedély nélkül tárolt üzemképtelen járművekkel kapcsolatos eljárást,

d.)  meghatározza az állattartás rendjét.

2. §.

A rendelet hatálya kiterjed a jogi személyekre és a magánszemélyekre – ideértve a jogi személyek társulásait és a magánszemélyek társaságait is – akik állandó, vagy ideiglenes jelleggel a község területén tartózkodnak és tevékenykednek.

II.

Köztisztasági feladatok

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

3. §.

(1.)  Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban tulajdonos), másnak a használatában levő ingatlanok tisztántartásáról a használó, illetőleg a bérlő köteles gondoskodni.

(2.)  A közterület – ideértve a rajtuk levő nyílt árkokat és ezek műtárgyait is – szervezett rendszeres tisztántartásáról és az ott keletkezett települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység ellátásáról az önkormányzat  képviselőtestülete gondoskodik.

4. §.

(1.)  Az ingatlan tulajdonosának kötelessége az ingatlan megművelése, rendbetartása, gyomtól, gaztól való megtisztítása. Kötelessége a rendszeres rovar- és rágcsáló irtásról való gondoskodás.

(2.)  Az ingatlan tulajdonos köteles gondoskodni

a.)   az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában 1 m széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület),

b.)   a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

c.)   a beépítetlen ingatlan tisztántartásáról,

d.)   a járdára áthajló, ráhajló ágak 2 m magasságban történő felnyeséséről, függetlenül attól, hogy a fa tulajdonosa telkén, vagy a járda és a vízelvezető árok közti területen van.

e.)   járműbehajtók átereszeinek építéséről, jó karban tartásáról és tisztántartásáról.

f.)    az ónos esőtől, jégtől, vagy hótól síkossá vált járdát szükséghez képest naponta többször is megtisztítani, a síkosság ellen felhinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (fűrészpor, homok, hamu, kis szemcséjű salak) kell használni.

(3.)  Az úttest és a járda közötti vízelvezető árok kiásását az önkormányzat elrendelheti a tulajdonos részére. Megállapíthatja az árokásás sorrendjét és időpontját, a tulajdonos szociális rászorultsága esetén az önkormányzat e munkát nála elvégezheti.

5. §.

(1.)  A szórakozó-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitva tartás ideje alatt a használó köteles tisztán tartani, a hulladékot eltávolítani.

(2.)  A távollakó ingatlan tulajdonos a 3. §-ban foglalt kötelességek végrehajtását – amennyiben azt saját maga folyamatosan nem tudja ellátni – megbízottja által köteles elvégeztetni.

(3.)  Gondozatlan járdaszakasz, vagy nyílt árok tisztán tartását, kaszálását az önkormányzat az ingatlan tulajdonosa terhére és költségeire elvégeztetheti.

6. §.

A közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló létesítmények esetében a várakozóhelyek, járdaszigetek és a járdától füvesített területtel, vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében az önkormányzat köteles a rendszeres tisztántartásáról, továbbá az ott keletkezett hulladék eltávolításáról gondoskodni.

7. §.

(1.) Az üzlet, vendéglátóipari egység, elárusítóhely előtt a hulladékgyűjtő tartályok elhelyezése és tisztántartása az egység üzemeltetőjének feladata.

(2.)  Közterületen a szemetet, hulladékot csak erre a célra rendszeresített és felállított hulladékgyűjtőkbe (kukákba) szabad elhelyezni.

(3.)  A szemétgyűjtők (kukák) közterületen történő elhelyezése és rendszerez ürítése az önkormányzat feladata.

Az ingatlantulajdonosok feladata

az ingatlanokkal kapcsolatban

8. §.

(1.)  A község területén lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek ingatlanukat rendben tartani, gyomtól, gaztól, hulladéktól vadon élő bokroktól szükség szerint, de évente legalább kettő alkalommal – május 15-ig és augusztus 20-ig – megtisztítani, a szabad területet megművelni. A tisztítási kötelezettség vonatkozik a közút és az ingatlan közti területre

(2.)  A tulajdonos, ahol lehetőség van rá, köteles gondoskodni az ingatlana előtti közterület füvesítéséről, parkosításáról.

(3.)  A község területén levő kereskedelmi egységek, vendéglátóipari szolgáltató létesítmények külső környezet rendezését az üzemeltetők kötelesek minden év május 15-ig elvégezni, rendben tartásukról pedig folyamatosan gondoskodni. Kötelesek továbbá a homlokzat, az épület szerkezeti egységeinek (elterelő portál, cégtábla stb.) karbantartásáról gondoskodni.

(4.)  A kereskedelmi, vendéglátóipari és szolgáltató létesítmények üzemeltetői a kirakatokat kötelesek tisztán tartani és az üzlet profiljának megfelelő áru bemutatására használni.

9. §.

(1.)  Röplapok utcai terjesztői kötelesek – a terjesztést követően – a röplapok szétszóródásával keletkező hulladék eltakarításáról gondoskodni.

(2.)  Hirdetményt, plakátot kizárólag a község hirdetőtábláin lehet elhelyezni.

(3.)  Hirdetmények, plakátok eltávolítása annak a feladata, aki azt a hirdetőtáblán elhelyezte. Amennyiben kötelezettségének nem tesz eleget, költségére az önkormányzat végezteti el.

10. §.

Építés, bontás, vagy felújítás alatt álló ingatlan tisztán tartása a kivitelező feladata.

Az avar és kerti hulladék nyílt téri égetése

11. §.

(1.)     Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.

(2.)     A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.

(3.)     Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén – a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül – bármely növényzet égetése tilos.

(4.)     Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(5.)     Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladék – elemi kár kivételével – bármely más okból eredően kigyullad.

(6.)     Az erdei vágástéri fahulladék, valamint az egyéb erdőgazdasági fahulladék erdővédelmi célú, nyílttéri égetésére külön jogszabályban foglaltak az irányadók.

(7.)     Nyílt téri égetéssel járó tűzoltási gyakorlat külön jogszabályban foglaltak szerint végezhető.

12. §.

(1.)  A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz-, vagy robbanás veszélyt ne jelenthessen.

(2.)  A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(3.)  A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyén lehetőleg olyan eszközt, felszerelést kell készenlétbe helyezni, amellyel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

(4.)  A kerti hulladék elszállítására a szervezett és meghirdetett lomtalanítási akció is igénybe vehető.

(5.)  A hatóságilag elrendelt általános tűzoltási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést.

III.

A közterület rendje

13. §.^[1]

14. §.^[2]

15. §.^[3]

16. §.^[4]

17. §.^[5]

18. §. ^[6]

A közterület-használati díj mértéke, fizetési módja

19. §.^[7]

Mentesség a közterület-használati díjfizetés alól

20. §.^[8]

A közterület-használati engedély visszavonása

21. §.^[9]

22. §.^[10]

23. §.^[11]

Üzemképtelen járművek közterületen történő tárolása

24. §.^[12]

25. §.^[13]

IV.

Zöldterületek fenntartása és kezelése

26. §.

(1.)  A község területén levő zöldterületek, valamint növényzet ápolását és az időszerű növényvédelmi munkálatokat a tulajdonosok kötelesek elvégezni.

(2.)  A község területén levő közhasználatú parkok építéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról az önkormányzat gondoskodik.

27. §.

(1.)  A közhasználatú és egyéb zöldterületen tilos:

       a.) a hasznos állatok, védett madarak bármely eszközzel való zavarása, a fészkek

            rongálása, a tojások és a fiókák kiszedése és irtása

       b.) a közkifolyóknál járművet és egyebet mosni, állatot itatni

       c.) szemetet, hulladékot, vagy papírt eldobni, továbbá szennyvizet, vagy bármilyen

            folyadékot – csapadékvíz kivételével – kiengedni, kiönteni, valamint jószágot

            legeltetni

       d.) égő gyufát és cigarettát eldobni, tüzet rakni

       e.) az élő növényzetet csonkítani, leszakítani, vagy beszennyezni,

       f.) gépjárművel, fogatos járművel, kerékpárral közlekedni, parkolni.

(2.)  A fásított, parkosított területen, továbbá játszótéren állatot áthajtani, legeltetni, gépjárművel áthajtani tilos.

(3.)  A belvízelvezető csatornába, a vízelvezető árokba szennyvizet beleengedni, dugulás és rongálás okozására alkalmas anyagot elhelyezni tilos.

(4.)  Az olyan anyagot, amely az egészséget veszélyezteti, élősdiek számára tápot nyújt, bűzös és a levegőt szennyezi, köz- és magánterületen elhelyezni, vagy elhagyni tilos.

(5.)  Tilos minden olyan magatartás, amely a környezetet szennyezi, vagy arra káros hatással van.

(6.)  Közterületen kereskedelmi, reklám jellegű plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat ilyen jellegű feliratokkal rongálni.

(7.)  Épületen (kapun, ablakban, stb.) egyéb létesítményeken idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni.

V.

A települési szilárd hulladék elszállítása, a köztisztasági szolgáltatás

28. §.^[14]

29. §.^[15]

VI.

Az állatok tartásáról

30. §.

(1.)  A község területén állatot tartani csak a vonatkozó közegészségügy, állategészségügyi és környezetvédelmi szabályok betartásával az építési előírásoknak megfelelő épületben e rendeletben meghatározott módon lehet.

(2.)  Belterületen az alábbi számú állatot lehet tartani:

       a.) kisállat:                          200 állatig

            - nyúl                                50 db

            - pulyka, kacsa, liba         50 db

       b.) haszonállat (sertés, juh, kecske) 40 db, a két hónaposnál fiatalabb állatok nélkül

       c.) haszonállat (ló, szarvasmarha, szamár, öszvér) 10 db, a három hónaposnál fiatalabb állatok nélkül.

(3.)  A (2.) bekezdésben meghatározottnál nagyobb számú állat tartása előtt az ÁNTSZ és az állategészségügyi hatóság állásfoglalását be kell szerezni.

(4.)  A meghatározott állatszám kétszeresét meghaladó számú állattartás állattartó telepnek minősül, erre az Állategészségügyi Szabályzatban foglaltak az irányadók.

31. §.

(1.)  Egészségügyi és gyermekintézményektől, élelmiszer- és vendéglátóipari, közterületi és társadalmi rendeltetésű épületektől tilos:

       a.) 25 m távolságon belül az állattartás és állattartó épület építése,

       b.) 50 m távolságon belül haszonállat tartása és haszonállat tartására szolgáló épület építése

(2.)  Lakóépülettől az állattartó épület, építmény védőtávolsága

       a.) kisállat ólja, kifutója, ketrece 10 m

       b.) haszonállat istállója, ólja, kifutója 15 m

       c.) komposztáló, siló, trágya-, trágyalé tároló 20 m

(3.)  Ásott kúttól állattartó épület ólja, kifutója, komposztáló, siló, trágya- és trágyalé tároló 20 méteren belül nem lehet.

(4.)  Az állattartó épületekhez szükséges – közegészségügyi és építészeti szempontból megfelelő – trágya telepet és trágyalé gyűjtőt meg kell építeni, ki kell alakítani, azokat szükség szerint üríteni kell.

(5.)  E rendelet hatálybalépésével már meglevő épületekkel, állattartással kapcsolatban a körjegyzőség bejelentés alapján jár el. Ennek során döntését a szakhatósági állásfoglalások figyelembevételével hozza meg.

32. §.

Az állatok tartására szolgáló létesítményeket, azok helyiségeit szükség szerint ki kell takarítani, mésztejjel, vagy más fertőtlenítőszerrel fertőtleníteni és rágcsálók, férgek irtásáról szükség szerint gondoskodni kell.

33. §.

Kisállatot és haszonállatot tilos:

a.) közterületre kiengedni, gazdasági udvaron kívül tartani,

b.) járdán, a járda és az úttest között levő területsávon vezetni, felügyelet nélkül legeltetni, élelmiszer- és vendéglátóipari üzemekbe, szórakozóhelyekre, intézménybe, játszótérre bevinni, vagy beengedni.

34. §.

(1.) Elhullott állat tetemét és leölt állat fel nem használt részeit a tulajdonos köteles haladéktalanul a dögkútba szállítani.

(2.)  Kisállat, valamint három hetesnél fiatalabb sertés, juh, kecske teteme, valamint leölt állatok kisebb fel nem használt részei a tulajdonos ingatlanán is eláshatók.

(3.)  Amennyiben a tulajdonos az (1.) és (2.) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, az állati hulla elszállításáról az állat tulajdonosának költségére az önkormányzat gondoskodik.

(4.)  Ha a tulajdonos ismeretlen, az ártalmatlanná tételről az önkormányzat saját költségére gondoskodik.

35. §.

(1.)  Galamb korlátozás nélkül ott tartható, ahol galambdúc, vagy ketrec megfelelően elhelyezhető.

(2.)  A galambok kiengedését – a mezőgazdasági termelés biztonsága érdekében – a polgármester korlátozott időre eltilthatja.

36. §.^[16]

(1)   Méh tartás: belterületen maximum 5 család.

(2)   Belterületen méhészetet létesíteni csak  a szomszédos területek tulajdonosainak írásos hozzájárulásával, valamint a 15/1969. (XI. 06.) MÉM rendelet (2) és (3) bekezdésében foglaltak betartásával lehet.

37. §.

Az állattartás céljára szolgáló épületek, építmények létesítése építési engedély köteles, arra engedélyt kérni az első fokú építésügyi hatóságtól (Polgármesteri Hivatal Kaposvár, Kossuth tér 1.) kell.

VII.

Az eb tartás

38. §.

(1.)  Az eb tulajdonosa nyilvántartásba vétel végett köteles a körjegyzőségi hivatalnál 30 napon belül bejelenteni, ha az állat:

a.)    a 3 hónapos kort elérte,

b.)    elhullott, vagy elveszett,

c.)    tartási helye 3 hónapnál hosszabb időre megváltozott,

d.)    új tulajdonoshoz került,

e.)    az oltási igazolás felmutatásával az oltás megtörténtét, ha az eb nem a tulajdonos állandó lakóhelyén részesült veszettség elleni védőoltásban.

(2.)  A bejelentési kötelezettség nem terjed ki a fegyveres erők, a rendőrség által tartott ebekre.

39. §.

(1.)  Minden 3 hónaposnál idősebb ebet – a tudományos kutató és laboratóriumi vizsgálati célból tartott állatok kivételével – a tulajdonos, vagy tartója köteles évenként – a 3 hónapos kort elérőket 30 napon belül, majd 6 hónapon belül ismételten – a saját költségére hatósági állatorvossal veszettség ellen beoltatni.

       A kötelező védőoltásért az eb tulajdonos külön jogszabályban megállapított díjat köteles fizetni.

(2.)  A veszettség elleni oltás megszervezéséről a körjegyzőségi hivatal gondoskodik.

(3.)  Amennyiben a tulajdonos elmulasztja az eb kötelező oltását, vagy ennek igazolását, azt a hivatal által meghatározott időpontig nem pótolja, az eb kiirtását korlátozás nélkül kell elrendelni.

(4.)  Aki veszett, vagy veszettségre gyanús kóbor ebet észlel, köteles elsősorban az állatorvosnak, vagy a körjegyzőségi hivatalban bejelenteni.

40. §.

(1.)  Közterületen, közös használatú udvaron, vagy más, bárki által igénybe vehető egyéb területen az ebet pórázon kell vezetni.

(2.)  Ebet olyan közterületen lehet vezetni, ahol ezt tábla nem tiltja.

(3.)  A tulajdonos, illetve az eb vezetésével megbízott személy köteles az eb által közterületen okozott szennyeződést azonnal eltakarítani.

(4.)  Ebet bekerített udvarban szabadon lehet tartani.

41. §.

(1.)  Az ebet a nap minden szakában a kiszabadulását, illetve elszabadulását biztonságos módon megakadályozó módon köteles a tulajdonosa, illetve az eb felügyeletével megbízott személy tartani.

(2.)  A tulajdonos köteles az ebet úgy tartani, hogy mások nyugalmát ne zavarja, testi épségét és egészségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. Ha a feltételeket a tulajdonos nem biztosítja, az eb tartását a polgármester megszüntetheti.

(3.)  A telek, ház (lakás) bejáratán, kapun harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát (pl.: "harapós kutya") kell szembetűnően elhelyezni.

42. §.

(1.)  Nem szabad ebet beengedni, bevinni, illetve megtűrni:

       a.) vendéglátó forgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, élelmiszer árusító

            helyiségbe,

       b.) oktatási, egészségügyi, művelődési intézmények területére,

       c.) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmények épületébe,

       d.) játszótérre.

(2.)  A fenti tilalmak indokolt esetben nem terjednek ki a vakvezető, a rendőrségi és az őr ebekre (szolgálat idején őrzés – védelmet hivatásszerűen folytató szervezet tulajdonában levő eb).

43. §.

Belterületen egyedi beépítésű lakótelepen 3 hónaposnál idősebb kutyából maximum 4 db tartható. Ennél több kutya tartása külterületen engedélyezett.

Gazdátlan és kóbor ebek esetén követendő eljárás

44. §.

(1.)  A közterületen kóborló ebek befogásáról a körjegyzőség gondoskodik.

(2.)  A befogott állatokat 14 napig felügyelet mellett kell tartani és a befogás tényét a szokásos módon közhírré kell tenni.

(3.)  Amennyiben a befogott eb gazdája a felügyeleti idő alatt jelentkezik, úgy napi 800,- Ft-os költségtérítés esetén részére a kutyát ki kell adni.

(4.)  A befogott eb ismertté vált tulajdonosa ellen az eb elhagyásának szándéka miatt szabálysértési eljárás kezdeményezhető.

(5.)  Amennyiben a kutya gazdája nem jelentkezik a felügyeleti idő alatt, úgy őt értesíteni lehet, hogy – az állatok védelmére vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – az ebet ki kell irtani.

Egyéb kedvtelésből tartott állatok szabályai

45. §.

A kedvtelésből tartott veszélyes állatot zárt helyen úgy kell tartani, hogy emberi életet, testi épséget ne veszélyeztessen.

46. §.

(1.)  Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, bármilyen módon történő bántalmazása, elhagyása.

(2.)  Az állattartó köteles az állatok tartásánál az állategészségügyi és közegészségügyi szabályokat betartani.

47. §.

A polgármester – előzetes figyelmeztetés után – az állattartást megtilthatja, korlátozhatja, illetve szabálysértési eljárást kezdeményezhet, amennyiben az állattartó a környezet nyugalmát zavarja.

VIII.

Szennyvízkezelés

48. §.

(1.)  A vízvezetékkel ellátott épületek (lakások) tulajdonosai kötelesek az építésügyi előírásoknak megfelelő szennyvízkezelő műtárgyat (derítő, szikkasztó, zártrendszerű szennyvízakna) – gyűjtőt építeni.

(2.)  A szennyvízelvezetés céljára az ásott kutat felhasználni szigorúan tilos.

(3.)  A szennyvízelvezető műtárgy létesítésére a 37. §. vonatkozik.

IX.

Szabálysértési rendelkezések

49. §.

(1.)   Amennyiben a cselekmény más súlyosabb büntető rendelkezés szabálya alá nem esik, szabálysértésnek minősül és 30 eFt-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki

        a.) az ingatlan előtti járdaszakasz tisztántartásáról, hó és síkosság mentesítéséről, beépítetlen ingatlan tisztán tartásáról, fák felnyeséséről nem gondoskodik

b.)    az ingatlan előtti árkot, kifolyókat, átereszt nem tisztítja, a csapadékvíz zavartalan  lefolyását nem biztosítja, szennyvizet, eldugulás, vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot a csapadékvíz elvezető árokba vezet, önt

c.)    az üzemeltető, aki a kereskedelmi egységek, vendéglátóipari és szolgáltató létesítmények külső takarítását, tisztántartását nem végzi

d.)    közterületen tartott rendezvényt követően takarítási kötelezettségének nem tesz eleget

e.)    avart és kerti hulladékot nem a jogszabályban előírt módon és időben éget

f.)     a közterületet engedély nélkül a rendeltetéstől eltérő célra veszi igénybe, vagy az engedélytől eltérő célra használ

g.)    közhasználatú zöldterületet és építményeinek, berendezéseinek, felszerelésének állagát szándékosan rongálja, zöldterületen védett madár fészkét megrongálja, tojásokat, fiókákat kiszedi, kiírtja

h.)    utcán, közterületen szemetet, bármilyen hulladékot, házi szemetet nem az e célra kijelölt helyen helyez el, közterületen hirdetményt, plakátot, szórólapot szabálytalanul helyez el, közhasználatú, vagy zöldterületen járművet mos, közterületen szeszesitalt fogyaszt

i.)     közterületet szennyez, hulladékot, szemetet, szennyező, vagy egészségre ártalmas anyagot kiönt, kiszór, kienged, eldob, elhint, közterületen levő fákat, bokrokat, cserjéket megcsonkít,

j.)     a háztartási hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást nem veszi igénybe, háztartási hulladékot felhalmoz, vagy közterületre, illetve más ingatlanára jogszabályban meghatározott feltételektől eltérő módon elhelyez

k.)    a szemétgyűjtő edénybe mérgező, robbanó, folyékony, vagy a szolgáltatást végző dolgozó testi épségét, egészségét veszélyeztető anyagot helyez el, a szemétgyűjtő edény és környéke tisztántartásáról, takarításáról (fertőtlenítéséről) nem gondoskodik

l.)     elhullott állat tetemének kijelölt helyre történő elszállításáról és a terület ártalmat ártalmatlanításáról nem gondoskodik

m.)   állatot nem e rendeletbe foglaltak szerint tart                                                                                                   

p.)    ebet közterületen póráz nélkül vezet, a tartásra vonatkozó rendelkezéseket nem tartja be, a rendeletben meghatározott beengedési, beviteli tilalmat megszegi.

(2.)  Amennyiben a rendeletben meghatározottak megsértése, vagy a mulasztás a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény és a 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendeletben foglalt szabálysértés tényállását valósítja meg, úgy aszerint minősül és az ott meghatározottak szerint kell eljárni.

(3.)   Ha az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetőleg használója, a közterületek tisztaságáért, porzás mentesítéséért felelős

-   nem teljesíti rendszeres karbantartási és tisztántartási kötelezettségét, illetve aki

-   bármely anyagot a 2/2001. (III.14.) Korm. rendelet előírásait megszegve, illetőleg engedély nélkül a nyílt téren, vagy háztartási tüzelőberendezésben éget,

-   hulladékot jogszabályi, vagy hatósági előírásoktól eltérően, vonalas létesítmény mentén növényzetet, lábon álló növényzetet, tarlót, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladékot éget,

-   hulladék- és anyagtároló, vagy hulladék öngyulladását, meggyulladását nem akadályozza meg, illetve az eloltásáról nem gondoskodik,

-   megalapozott lakossági panaszt kiváltó bűzszennyező tevékenységet folytat, technológiát, vagy berendezést üzemeltet azzal szemben a 2/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben meghatározott eljárás folytatható le és a Korm. rendeletben meghatározott levegőtisztaság védelmi bírság szabható ki.

(4.)  Azzal szemben, aki az ebek oltására, az állatbetegségek bejelentésére, megelőzésére vonatkozó kötelezettségeit elmulasztja, az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet szabályai szerint kell eljárni.

X.

Záró rendelkezések

50. §.

(1.)   E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2.)   A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közigazgatási terület rendjéről  szóló 1/1996. (I. 20.) számú rendelet és az azt módosító 2/1997. (II. 10.) számú rendelet.

(3.)   A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.

(4.)^[17] „E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfeleltetését szolgálja.”

Gálosfa, 2001. november 2.

Gerstnerné dr. Kiss Ildikó                                                        Kővári Ferenc

        körjegyző                                                                           polgármester

A rendelet kihirdetve: 2001. november 20.

Gerstnerné dr. Kiss Ildikó

         körjegyző

                                                                                             1. sz. melléklet^[18]

                                                                                               2. sz. melléklet^[19]