(egységes szerkezetben 2013. május 16-tól – 2017. június 12-ig)

Gálosfa Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. § - ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 6.§ - ában  kapott felhatalmazás alapján – az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban: OTÉK) figyelemmel – az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

Általános előírások

1.§

1. E rendelet hatálya Gálosfa község közigazgatási területére terjed ki.

2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket kialakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni az országos érvényű jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező Virányi Építész Stúdió Bt. 2004. március, jsz.:16/2000) megfelelően szabad.

3. A szabályozási tervek kötelező elemei:

-a külterületi és belterületi határvonal,

-a szabályozási vonalak,

-a területfelhasználási módok és határok,

-az övezeti és építési övezeti határok, jelek

-az övezeti és építési övezeti előírások

-az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek,

-a sajátos jogintézmények

-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei,

-az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség

-a kertépítészeti terv készítési kötelezettség

4. ^[1] A kötelező erejű szabályozási elemek  csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással.   Az egyéb, irányadó elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

5. ^[2] Az elvi építési engedélyterv készítésének kötelezettségével érintett ingatlanokon – konkrét beruházási szándék esetén – az ingatlan egészére készített, a hosszútávú, teljes beépítést tartalmazó elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit meghatározni.  

6. ^[3] Szaktervező által tervezett kertépítészeti tervet kell készíteni a "kertépítészeti terv készítési kötelezettség" -gel érintett területre. A kertépítészeti terv az építési engedélyezési terv melléklete, illetve annak részét képezi.  

7. ^[4]

8. ^[5] A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles tele  nem alakítható ki

9. Azon területeken, ahol útszabályozás meglévő épületeket metsz át, a tervezett közlekedési területre eső meglévő épületrészek felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők, illetve új épületek a szabályozási és az építési határvonalak figyelembe vételével létesíthetők.

10. A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.

11. Műemléki védettségű épületen mindenféle építési munka a vonatkozó jogszabály^[6] alapján csak a KÖH engedélyével végezhető. A műemléki környezetben lévő meglévő épületeken építési munka, ill. ezen a területen új épület építése csak a KÖH szakhatósági hozzájárulásával végezhető.

12. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és régészeti érdekű területeket érintő építési engedélyezési eljárásokba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként be kell vonni.

A földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruházásokkal, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, illetve ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A megelőző feltárásra vonatkozóan a beruházónak a területileg illetékes múzeummal, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságával kell szerződést kötnie a vonatkozó jogszabály² szerint. A beruházónak a megelőző feltárás teljes költségét biztosítani kell. (Költségelőirányzatként legalább a teljes bekerülési költség 9 ezrelékét kell tervezni.)

Amennyiben a község közigazgatási területén bárhol – építés vagy művelés kapcsán – régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, kötelesek a vonatkozó jogszabály^[7] szerint eljárni. A tevékenységet fel kell függeszteni, és a helyszínen vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a múzeum (Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága) és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A múzeum 24 órán belül köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról, ha szükséges haladéktalanul meg kell kezdenie a mentő feltárást.

A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén és a régészeti érdekű területeken a művelési ág megváltoztatásához ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét.

13. A bruttó 200 m²-es családiház nagyságrendjét meghaladó építési szándék esetén – mivel a község területe alatti kőzettér a földtani felépítés, vízföldtani adottságok és a morfológiai jellemzők alapján nemcsak erózióra érzékeny, hanem felszínmozgások kialakulására is hajlamos - az építészeti tervek földtani megalapozásához az érintett területrészre olyan, a geotechnikai, mérnökgeológiai és a vízföldtani jellemzőket meghatározó szakvélemény készítendő, mely értékelően feltárja az építési adottságokat és tisztázza a várható hatásokat.

14. 2 méternél magasabb nyitott kőzetfallal (mélyutakkal, bevágással, tereplépcsőkkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.

15. 15º-nál meredekebb dőlésű területek beépítését mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatok eredményeire kell alapozni.
16. Terepszint alatti építmények (pincék) a közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. Az érintett területeken az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia és a tervezésnél figyelembe kell vennie az építési terület pince és üregviszonyait.

17. A beépítésre nem szánt területeken az építési helyek kijelölését megelőzően mérnökgeológiai szempontok alapján kell vizsgálni a terület felszínmozgásra való hajlamát. Felszínmozgás veszélyes területeken mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni az építési helyek kijelölését, és meg kell határozni az építmények létrehozásának egyedi feltételeit.

18. A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalát szakhatóságként az építési tevékenységgel kapcsolatos engedélyezési eljárások során be kell vonni az alábbi esetekben:

• 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén (feltöltés, bevágás);
• 4 beépített szintnél magasabb vagy 7 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előregyártott vagy vázas tartó szerkezetű épületeknél;
• 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél;
• meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor;
• ha a lakosság, a tervezők vagy az önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.

19. A Pécsi Bányakapitányságot az engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni – a külön jogszabályban^[8] meghatározott talaj kivételével – az ásványi nyersanyag kitermeléssel járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezése során, ha a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

20. Külterületen az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságot – a külön jogszabályban^[9] meghatározott esetekben – szakhatóságként a művelési ág változtatási, a telekalakítási, építési engedélyezési eljárásokba be kell vonni.

21. Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

22. ^[10]Az e rendeletben telekalakításra meghatározott legkisebb terület méretet nem kell tartani az alábbi esetekben:

1. közlekedési területnél
2. közműelhelyezési és hírközlési területnél
3. közhasználatú zöldterületnél és véderdőnél, védműveknél
4. közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterületnél.

II. FEJEZET

Településszerkezet, területfelhasználás

2.§

1. A település igazgatási területének:

a/ Beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint:

1./ falusias lakóterület (Lf)

2./ ipari gazdasági terület, ezen belül

                                      -egyéb terület a közműellátás területigényes létesítmény (szennyvízátemelő) (Gip-kv) és a hírközlés területigényes létesítmény (matáv telefonközpont) (Gip-h) területe

                     -jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M)

4./ ^[11]   különleges terület, ezen belül

                   -temető, kegyeleti park (KÜ-T)

                   -sportterület (KÜ-S)

  -idegenforgalmi fogadóhely (KÜ-I)

  -szennyvíztisztító telep (KÜ-SZ)

b./ Beépítésre nem szánt területei:

     1./ közlekedési és közműterület (KÖu)

     2./ zöldterület (közpark) (Z)

     3./ erdőterület, ezen belül

              -gazdasági (Eg)

  -védelmi (Ev)

                   -turisztikai (Et)

       4./ általános mezőgazdasági terület, ezen belül

  -szántó, gyep, legelő, rét (Má)

       5./ kertes mezőgazdasági terület, ezen belül

                     -kert, szőlő, gyümölcsös (Mk)

                     -belterületi kert (Mk-0)

       6./ vízgazdálkodási terület, ezen belül

  -folyók és állóvizek medre és parti sávja (V)

  -a vízellátást biztosító területigényes létesítmények (vízműkút) területe (V-kv)

2. A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

Beépítésre szánt területek

Falusias lakóterület

3.§

1. A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14.§. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

          a.,az OTÉK 14§. (1) bekezdés szerinti építménymagasság 7,5 méter helyett   a szabályozási terv szerinti lehet

b.,nem helyezhetők el az OTÉK 14§. (2) bekezdés 2 és 8 pontjában felsorolt létesítmények.

2. A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv tartalmazza.

^*-A beépítési százalék megállapításakor a telekterület 1000 m² feletti része 50 %-ban számítható be.

(pl.: 2000 m²-es telken, 1000 m²+(1000 m²/2)=1500 m²

a beépítési százalék megállapításakor figyelembe vehető telekterület 2000 m²-es telek esetén 1500 m².)

3. A lakóterület építési telkein - 1-2 egységes- lakó és/vagy üdülő – pihenő funkciót kielégítő lakóépületek egyaránt építhetők.

4. A telekalakítások és építések engedélyezése során az épületeket a történeti fejlődés során kialakult, védelemre érdemes építészeti formavilághoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, a meglévő településstruktúra, a helyi építészeti karakter /telekméretek, beépítési mód, jellegzetes épülettömegek és tetőformák/ figyelembe vételével.

5. A területen kialakítandó telkek megengedett legkisebb átlagos szélessége 20 m. A korábban kialakított, - az övezeti előírásokban meghatározottól kisebb és 20 m-nél keskenyebb –meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb vonatkozó előírások betarthatók.

6. Az épületek tetőidoma a helyi építészeti karakterhez igazodó legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30°-45º lehet.

7. A területen elhelyezhetők az OTÉK 1. számú melléklete 54. pontjában felsorolt melléképítmények, a kirakatszekrény és föld feletti gáztartály kivételével.

8. Az elő- oldal – és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

• az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével – a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni.
• az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK 35.§ előírásai alapján kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírtak nem csak az „elő – és oldalkert előírt legkisebb méretén belül” érvényesek, hanem az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak. A jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági mérettel rendelkező épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásába a tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni.
• a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell biztosítani.

9.  Az építési határvonalon kívül eső, valamint az övezeti előírástól eltérően a szemközti oldalhatáron álló meglévő épületek a meglévő alapterületükkel és tömegükkel megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők. A meglévő keresztbe álló csűrök ugyancsak megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, illetve – az építési határvonal figyelembe vételével – újonnan is építhetők

10. A Petőfi utca és a Dózsa György utca között tervezett lakóövezet kialakításának, valamint építmények létrehozásának feltételeit talajmechanikai, mérnökgeológiai, geotechnikai, építéshidrológiai vizsgálatokra kell alapozni.

11. A lakóterületen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.

12.  A parkolási igényt az OTÉK 42. §-a alapján, teljes egészében telken belül kell kielégíteni.

13. A telken belüli zöldfelület megengedett legkisebb mértéke a telekterület 50 %-a.

14. A lakóterület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Ipari gazdasági terület

4.§

1. Az ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20.§ előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az (5) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.

2. Az ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:

-egyéb terület a közműellátást biztosító területigényes létesítmény /szennyvízátemelő (Gip-kv)/ és a hírközlés területigényes létesítmény /matáv telefonközpont (Gip-h)/területe és

-a jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a mezőgazdasági üzemi terület /major, állattartó telep (Gip-M)/ területe.

3. A mezőgazdasági üzemi területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

A megengedett építménymagasságtól nagyobb magasság is engedélyezhető, ha ezt az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszi. Ennek indokoltságát – a települési, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.

4. Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

5. A mezőgazdasági üzemi területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45° közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek állattartó épületek, tárolók stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez,) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

6. A területen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.

7. A parkolási igényt az OTÉK 42. §-a alapján, teljes egészében telken belül kell kielégíteni, csak fásított parkoló alakítható ki.

8. A telken belüli zöldfelület megengedett legkisebb mértéke a telekterület  40 %-a.
9. A területen a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, minimum 16/18 törzskör-méretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek meglétekor adható ki.

10. Az ipari gazdasági területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Különleges terület

5. §

1. ^[12] A település területén különleges terület a temető, kegyeleti park (KÜ-T), a sportterület (KÜ-S), valamint az idegenforgalmi fogadóhelyek (KÜ-I), valamint a szennyvíztisztító telep(KÜ-SZ) területe .

2. A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.
3. Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal csak a meglévő ravatalozó falához csatlakozóan, vagy zárt kerítésként alakítható ki.

4. A temető kerítése csak faszerkezetű pallókerítésként alakítható ki.

5. ^[13] Az idegenforgalmi fogadóhelyek (KÜ-I), a sportpálya (KÜ-S) és a temető (KÜ-T), valamint a szennyvíztisztító telep (KÜ-SZ) övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák az alábbiak szerint:

A megengedett építménymagasságtól nagyobb magasság is engedélyezhető, ha ezt az adott funkcióra vonatkozó előírás indokolttá teszi. Ennek indokoltságát – a települési, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.

6. Több ütemben megvalósuló konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. Amennyiben az elvi építési engedélyben szereplő tevékenység a vonatkozó jogszabály^[14] hatálya alá esik, az elvi építési engedélyhez környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni.

7. A különleges területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – lovarda, uszoda, teniszcsarnok, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemezfedéssel is építhetők.

8. A területen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.

9. ^[15] A parkolószükségletet telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni úgy, hogy amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor – az OTÉK 42.§. (11) bekezdés előírásai szerint – helyi parkolási rendeletben szabályozott módon, a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

10. ^[16]A szennyvíztisztító telep területén a 6621 sz. Szentbalázs-Bőszénfa összekötő út tengelyétől számított 15 m-en belül szilárd építmény – a kerítés kivételével – nem helyezhető el.

11. A különleges területeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési és közműterület

6. §

1. A közlekedési- és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26. § előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.

2. A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

3. A közlekedési – és közműterületen – a védőtávolságokra is figyelemmel – a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

4. A külterületi mezőgazdasági utaknál min 6 m szabályozási szélesség biztosítandó.

5. Az utak mentén – külterületen min. 8 m tőtávolsággal – egyoldali fasorok ültetendők, a meglévő fasorok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

6. A területen nem létesíthető – kivéve a mezőgazdaságból élők ingatlanainál – 3,5 m-nél szélesebb gépkocsibehajtó.

7. A közlekedési és közműterületeket (KÖu), azok szabályozási szélességét a szabályozási tervek tartalmazzák.

Zöldterület

7.§

1. A területre vonatkozóan az OTÉK 27.§. előírásait kell alkalmazni.

2. A közparkok területén az OTÉK 27. §-ában felsorolt létesítmények helyezhetők el az OTÉK 27.§ (4) bekezdés b. pontja kivételével

3. A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

4. A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell hogy legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy, hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

5. A zöldterületek (Z) lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Erdőterület

8.§

1. Az erdőterületre vonatkozóan az OTÉK 28.§ előírásait kell figyelembe venni.

2. Az erdőterületek közül a védelmi (Ev), a gazdasági (Eg) és a turisztikai (Et) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat hozzájárulása is szükséges.

3. Az erdőterületen lévő 037 hrsz-ú ingatlanon meglévő lakóház és környezete adottságként kezelendő; az épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépület egy alkalommal maximum nettó 25 m² –rel bővíthető.

4. Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Mezőgazdasági terület

9. §

1. A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. § előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a./  Az OTÉK 29. § (4) bekezdés szerint létesíthető lakóépület megengedett legnagyobb építménymagassága 7,5 m helyett 5,5 m.

b./  Lakóépület:

                  1./ az Mk és az Mk-0 övezeti jelű területen nem helyezhető el;

                  2./ az Má övezeti jelű területen minimum 10 ha nagyságú területen  helyezhető el.

2. A belterületi kertterületen (Mk-0) építési telket kialakítani nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.

3. A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése – a nagy fesztávú csarnokszerekezetek kivételével- cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 35º-45º közötti lehet. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek stb. alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez,) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

4. A mezőgazdasági területen birtokközpontot az OTÉK 29. §. előírásai alapján lehet kialakítani.

5. A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák

Vízgazdálkodási terület

10. §

1. Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30.§., valamint a vonatkozó külön jogszabályok^[17][18] előírásait kell alkalmazni.

2. A vízfolyások, vízfelületek jókarbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m, a tavak körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmények és növényzet nem helyezhető el.

3. A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

4. A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

III. FEJEZET

Közhasználatra szolgáló területek

11.§

1. Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elől el nem zárt magánutak, a közparkok és a turisztikai erdők a közhasználatra szolgáló területek.

2. A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

3. A közterületek rendeltetéstől eltérő használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

4. A parkolóigény közterületen történő kielégítéséhez a terület tulajdonosának hozzájárulását is be kell szerezni.

IV. FEJEZET

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

12.§

1. A beépítésre szánt területeken legalább részleges közműellátást kell biztosítani, az alábbiak szerint:

a./ közüzemi villamosenergia-szolgáltatás;

b./ közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban^[19] meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal);

c./ közüzemi szennyvízelvezetés (annak megvalósulásáig átmenetileg a kommunális szennyvíz saját telken – vízzáróan szigetelt, zárt szennyvíztárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő);

d./ közterületi nyílt árkos csapadékvíz-elvezetés megoldott legyen.

Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telkekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.

2. A zárt tárolóba összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet az önkormányzat által kijelölt szennyvíztisztító telepre kell szállítani.

3. A terület felszínmozgásos hajlama és erózióérzékenysége miatt a csapadékvízelvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. A településre komplex vízrendezési tervet kell készíteni. Az igazgatási területen a vízgazdálkodással összefüggő tevékenység folytatása vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt a DD. Vízügyi Felügyelettől kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.

4. A belterületen, a szőlőhegyeken, a tájvédelmi körzet területein, a helyi jelentőségű természetvédelmi területeken – település- és tájképvédelmi okok miatt – táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem helyezhetőek el, egyéb területeken is csak az önkormányzat hozzájárulásával.

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

13.§

1. A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kaposvári hulladéklerakóra - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken belül kell biztosítani.

2. A dögkút megszüntetését követően az esetleges állati tetemeket ATEV telepre kell szállítani.

V. FEJEZET

Környezetvédelem

14.§

1. Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni,   hogy:

a./a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

  b./megelőzze a környezetszennyezést                     

  c./kizárja a környezetkárosítást

2. A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. Veszélyes hulladék a vonatkozó külön jogszabályok^[20][21] és hatósági előírások szerint átmeneti jelleggel tárolható. (Átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül.)

3. Levegőtisztaság – védelmi szempontból, a levegőtisztaság – védelme érdekében az érvényes jogszabályokban^{[22],[23],[24],} foglaltakat be kell tartani.

4. A levegő tisztaságának védelme érdekében külön helyi rendeletet kell alkotni az avar és kerti hulladék belterületen történő égetésének szabályaira.

5. A település szennyezésérzékenységi szempontból kevésbé érzékeny terület. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.

6. Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, az élővizek szennyezésének megakadályozásáról, valamint a mezőgazdasági üzemi területek környezeti károkozásának csökkentéséről.

7. A településen a zajvédelem a vonatkozó jogszabály^[25] szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint az összekötő út menti lakóterületen 60/50 dB, a település egyéb lakóterületein 55/45 dB.

8. A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

9. A településen üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.

Természet- és tájvédelem

15.§

1. A településen az országos védelemre tervezett, a helyi védelem alatt álló, és – az e rendelettel védetté nyílvánított – helyi jelentőségű természetvédelmi területeket és természeti emlékeket a külterület szabályozási terv és e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

2. A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

3. Táj és településkép-védelmi okokból:

a./ a szabályozási terveken jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel;

b./ útsorfásítást kell végezni a meglévő és tervezett új utak mentén;

c./ nem létesíthető közmű és energia, táv- és hírközlési vezeték a területen meglévő és településszerkezeti tervben javasolt fasorok nyomvonalában.

Kulturális örökségvédelem

16.§

1. Az országos védelem alatt álló műemlékeket és e rendelettel védetté nyilvánított helyi jelentőségű művi értékeket a szabályozási tervek és e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

2. A műemléki környezet lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

3. A helyi jelentőségű művi értékek fenntartásával, védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

4. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a külterület szabályozási terv tartalmazza.

VI. FEJEZET

Sajátos jogintézmények

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

17.§

1. Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság élhet – az Étv-ben meghatározott – kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés jogintézményével.

2. A belterületeken meglévő és megvalósítandó épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai - az Étv által meghatározott - útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
3. A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.

4. Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból.

-a kereskedelmi, szolgáltató és az ipari gazdasági területet a külterület szabályozási terv szerinti helyen

-a belterületi ingatlanok egy részét a belterület szabályozási terv szerinti helyeken

VII. FEJEZET

Záró rendelkezések

18.§

1. Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

1. ^[26]       

2. E rendelet előírásait a hatályba lépést követően induló engedélyezési eljárásoknál kell alkalmazni.

3. E rendelet 2005. március 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Gálosfa Község Képviselőtestülete által 4/1996. (IV.06.) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott Gálosfa község Összevont Rendezési Terve.

Gálosfa, 2005. február 17.

Gerstnerné dr. Kiss Ildikó                                                                 Tóth József

            körjegyző                                                                                polgármester

A rendelet kihirdetve:

2004. február 25.

Gerstnerné dr. Kiss Ildikó

            körjegyző

1. számú melléklet

Természet- és tájvédelem

1./ Országos védelemre tervezett természeti terület – a Zselicségi Tájvédelmi Körzet bővítés – részei az alábbi ingatlanok:

0177, 0178, 0179/1

Natura 2000 területek: 065/1, 069/1, 072, 089d

2./  Helyi jelentőségű természetvédelmi terület részei az alábbi ingatlanok:

Jelenleg helyi védelem alatt állnak az alábbi hrsz.-ú területek:

074b, 074c, 075/1 (megosztva)

Jelen határozattal helyi védelem alá kerülnek az alábbi hrsz.-ú területek:

07, 09, 017, 018/2, 018/4, 018/5, 018/6, 019/3 (megosztva), 019/4, 019/5, 019/6, 019/7, 020, 021, 022, 023, 024, 025/1, 025/2, 025/3, 026/1, 029/1, 029/2, 029/3, 029/4, 029/5, 029/6, 029/7, 029/8, 029/9, 029/10, 029/11, 029/12, 029/13, 029/14, 029/15, 029/16, 029/17, 029/18, 029/19, 029/20, 029/21, 029/22, 029/23, 029/24, 029/25, 029/26, 029/27, 030, 049/1, 049/2, 049/3, 052, 057, 058, 059, 060, 061 (megosztva), 065/1 (megosztva), 065/3(megosztva), 065/4, 074a, 075/1 (megosztva), 076, 077/1, 077/2, 078/2, 078/3, 078/4, 078/5, 078/6, 078/7, 080, 081/3, 081/4, 081/5, 081/7, 081/8, 082b, 082d, 086/1 (megosztva), 089b, 089c, 095/2 (megosztva), 099/1d, 0101a (megosztva), 0101g, 0101h, 0102a, 0102b, 0103, 0104/1, 0104/2, 0105, 0106, 0107, 0108/1, 0108/2, 0109/1, 0109/3, 0109/4, 0112, 0113, 0115, 0116, 0117, 0121, 0123/2, 0124, 0125/1, 0125/2, 0126, 0127, 0128, 0129, 0131, 0132, 0133, 0136, 0137, 0138, 0139, 0141, 0142, 0143, 0144, 0145, 0146, 0147, 0148, 0149/1, 0149/2, 0149/3, 0149/4, 0152/2, 0152/3, 0153, 0157, 0160, 0161, 0163, 0164, 0165, 0166b, 0168, 0170b, 0170c, 0171, 0172b, 0177, 0178, 0179/1, 0179/2, 0180, 0181, 0182, 0183, 0185/1, 0185/3 (megosztva), 0185/6a (megosztva), 0185/6b, 0185/7, 0185/8, 0185/9a (megosztva), 0185/9b, 0187/1, 0187/2, 0188, 0189 (megosztva), 0191 (megosztva), 0193, 0194 (megosztva), 0195, 0196/1 (megosztva), 0197/1, 0197/2, 0197/3, 0198/2, 0199, 0200, 0201/1, 0201/2, 0202, 0203, 0204/2, 0206/1, 0206/2, 0207/1, 0207/2, 0208/5, 0208/6, 0208/7, 0208/12, 301b, 836a, 836b, 838

3./  Helyi jelentőségű természeti emlékek:

2. számú melléklet

Művi értékek védelme

1./ Országos védelem alatt álló műemlékek:

1./ Római katolikus templom (tsz:4464)             Zöldfa u.1.                            59   hrsz

2./ Nepomuki Szt. János-szobor (tsz:9223)        Zöldfa u.1.                            59   hrsz

3./ Festetics kúria (tsz:9417)                                 Zöldfa u. 20.                         91   hrsz

4./ Nepomuki Szt. János-szobor (tsz:92222)      Petőfi u. 2.                            185 hrsz

2./ Műemléki környezet

A római katolikus templom (59 hrsz, tsz:4464), a Nepomuki Szt. János szobor (59 hrsz, tsz:9223) és a Festetics kúria (91 hrsz, tsz:9417) műemléki környezete

1. 46 hrsz
2. 56 hrsz
3. 57 hrsz
4. 60 hrsz
5. 77 hrsz
6. 90 hrsz
7. 94 hrsz
8. 95 hrsz

A Nepomuki Szt. János szobor műemléki környezete (185 hrsz, tsz:9222)

1. 182 hrsz
2. 183 hrsz
3. 184/1,2,3 hrsz
4. 186 hrsz

3./ Helyi védelem alatt álló művi értékek

1./ Lakóház és gazdasági épület                Petőfi u. 17.                                        5  hrsz

2./ Lakóház                                                  Kossuth L. u. 3.                               21 hrsz

3./ Gazdasági épület                                   Kossuth L. u. 4.                               22 hrsz

4./ Gazdasági épület                                   Kossuth L. u. 7.                               25 hrsz

5./ Gazdasági épület                                   Kossuth L. u. 12.                             29 hrsz

6./ Lakóház                                                  Kossuth L. u. 16.                             32 hrsz

7./ Lakóház, gazdasági épület                   Kossuth L. u. 24.                             36 hrsz

8./ Gazdasági épület                                   Kossuth L. u. 36.                             45/1 hrsz

9./ Gazdasági épület                                   Kossuth L. u. 23.                             50 hrsz

10./ Lakóház                                                Kossuth L. u. 21.                             51 hrsz

11./ Általános iskola épülete                     Kossuth L. u. 13.                             56 hrsz

12./ Keresztek                                             Zöldfa u.1.                                         59 hrsz

13./ Lakóház                                                Zöldfa u. 3.                                       61 hrsz

14./ Gazdasági épület                                 Dózsa Gy. u. 9.                                101 hrsz

15./ Gazdasági épület                                 Dózsa Gy. u. 15.                              105 hrsz

16./ Lakóház                                                Dózsa Gy. u. 19.                              109 hrsz

17./  Lakóház                                               Dózsa Gy. u. 21.                              111 hrsz

18./ Lakóház                                                Dózsa Gy. u. 26.                              116 hrsz

19./ Kőkereszt                                             Dózsa Gy. u. 51.                              133/5 hrsz

20./ Volt állomásépület                              külterület                                          0152/1 hrsz

21./ Présház                                                 Szőlőhegy                                         827/1 hrsz

22./ Kőkereszt                                             Szőlőhegy                                         0208/13 hrsz

23./ Présház                                                 Szőlőhegy    

4./ Nyilvántartott régészeti lelőhelyek

1. 012, 013, 018/1 hrsz
2. 037 hrsz
3. 065/1, 066/2 hrsz
4. 065/1 hrsz
5. 0109/4, 0116 (út), 0139 hrsz
6. 0115 hrsz