Gálosfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2005. (II.25.) önkormányzati rendelete

Gálosfa helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2022. 12. 18

Gálosfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2005. (II.25.) önkormányzati rendelete

Gálosfa helyi építési szabályzatáról

2022.12.18.

Gálosfa Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján – az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban: OTÉK) figyelemmel – az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános előírások

1. § (1) E rendelet hatálya Gálosfa község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket kialakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni az országos érvényű jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező Virányi Építész Stúdió Bt. 2004. március, jsz.:16/2000) megfelelően szabad.

(3) A szabályozási tervek kötelező elemei:

-a külterületi és belterületi határvonal,
-a szabályozási vonalak,
-a területfelhasználási módok és határok,
-az övezeti és építési övezeti határok, jelek
-az övezeti és építési övezeti előírások
-az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek,
-a sajátos jogintézmények
-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei,
-az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség
-a kertépítészeti terv készítési kötelezettség
(4) 1
(5) 2
(6) 3
(7) 4
(8) 5 A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek nem alakítható ki
(9) Azon területeken, ahol útszabályozás meglévő épületeket metsz át, a tervezett közlekedési területre eső meglévő épületrészek felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők, illetve új épületek a szabályozási és az építési határvonalak figyelembe vételével létesíthetők.
(10) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.
(11) 6
(12) 7
(13) A bruttó 200 m2-es családiház nagyságrendjét meghaladó építési szándék esetén – mivel a község területe alatti kőzettér a földtani felépítés, vízföldtani adottságok és a morfológiai jellemzők alapján nemcsak erózióra érzékeny, hanem felszínmozgások kialakulására is hajlamos - az építészeti tervek földtani megalapozásához az érintett területrészre olyan, a geotechnikai, mérnökgeológiai és a vízföldtani jellemzőket meghatározó szakvélemény készítendő, mely értékelően feltárja az építési adottságokat és tisztázza a várható hatásokat.
(14) 2 méternél magasabb nyitott kőzetfallal (mélyutakkal, bevágással, tereplépcsőkkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.
(15) 15º-nál meredekebb dőlésű területek beépítését mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatok eredményeire kell alapozni.
(16) Terepszint alatti építmények (pincék) a közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. Az érintett területeken az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia és a tervezésnél figyelembe kell vennie az építési terület pince és üregviszonyait.
(17) A beépítésre nem szánt területeken az építési helyek kijelölését megelőzően mérnökgeológiai szempontok alapján kell vizsgálni a terület felszínmozgásra való hajlamát. Felszínmozgás veszélyes területeken mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni az építési helyek kijelölését, és meg kell határozni az építmények létrehozásának egyedi feltételeit.
(18) 8
(19) 9
(20) 10
(21) Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(22) 11 Az e rendeletben telekalakításra meghatározott legkisebb terület méretet nem kell tartani az alábbi esetekben:
a) közlekedési területnél
b) közműelhelyezési és hírközlési területnél
c) közhasználatú zöldterületnél és véderdőnél, védműveknél
d) közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterületnél.
(23) 12 A település teljes közigazgatási területe tájképvédelmi terület övezete által érintett, ahol
a) új építmény elhelyezése tájba illesztve a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok követése mellett történhet;
b) a hagyományos tájhasználat megőrzendő, művelési ág váltás, más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű- és közút építése érdekében történhet;
c) bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.
(24) 13 A vízminőség-védelmi terület övezete által érintett területen
a) beépítésre szánt területen a szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező;
b) egyedi szennyvízkezelő kisberendezés akkor alkalmazható, ha a tisztított víz felszíni vízbe történő elvezetése biztosítható, és a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken;
c) szennyvizet, tisztított szennyvizet a talajba szikkasztani tilos.
(25) 14 A vízbázis védőterületeken, védőidomokban csak olyan tevékenység végezhető, amely a kitermelésre kerülő víz minőségét, mennyiségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszélyezteti. A hidrogeológiai védőidom és védőterület által érintett területeken a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítményekről szóló jogszabály előírásait, valamint a vízbázis védelmi területekre vonatkozó határozatokban rögzítetteket be kell tartani.
II. Fejezet

Településszerkezet, területfelhasználás

2. § (1) A település igazgatási területének:

a) Beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint:

1) falusias lakóterület (Lf)
2) ipari gazdasági terület, ezen belül
-egyéb terület a közműellátás területigényes létesítmény (szennyvízátemelő) (Gip-kv) és a hírközlés területigényes létesítmény (matáv telefonközpont) (Gip-h) területe
-jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M)
3) 15 különleges terület, ezen belül
- temető, kegyeleti park (KÜ-T)
- sportterület (KÜ-S)
- idegenforgalmi fogadóhely (KÜ-I)
- szennyvíztisztító telep (KÜ-SZ)
a) Beépítésre nem szánt területei:
1) közlekedési és közműterület (KÖu)
2) zöldterület (közpark) (Z)
3) erdőterület, ezen belül
- gazdasági (Eg)
- védelmi (Ev)
- turisztikai (Et)
4) általános mezőgazdasági terület, ezen belül
- szántó, gyep, legelő, rét (Má)
5) kertes mezőgazdasági terület, ezen belül
- kert, szőlő, gyümölcsös (Mk)
- belterületi kert (Mk-0)
6) vízgazdálkodási terület, ezen belül
- folyók és állóvizek medre és parti sávja (V)
- a vízellátást biztosító területigényes létesítmények (vízműkút) területe (V-kv)
(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

Beépítésre szánt területek

Falusias lakóterület

3. § (1) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14. § előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a) az OTÉK 14. § (1) bekezdés szerinti építménymagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv szerinti lehet

b) nem helyezhetők el az OTÉK 14. § (2) bekezdés 2 és 8 pontjában felsorolt létesítmények.

(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Jel

Beépítési mód

Beépítési %*
maximum

Építménymagasság
maximum

Telekterület
minimum

Lf1

O

25

5,5

1000

Lf2

O

25

5,5

1500

Lf3

O

20

5,5

2000

Lf4

O

20

5,5

3000

Lf5

O

20

5,5

3600

Lf6

O

20

5,5

7000

*-A beépítési százalék megállapításakor a telekterület 1000 m2 feletti része 50 %-ban számítható be.(pl.: 2000 m2-es telken, 1000 m2+(1000 m2/2)=1500 m2
a beépítési százalék megállapításakor figyelembe vehető telekterület 2000 m2-es telek esetén 1500 m2.)
(3) A lakóterület építési telkein - 1-2 egységes- lakó és/vagy üdülő – pihenő funkciót kielégítő lakóépületek egyaránt építhetők.
(4) A telekalakítások és építések engedélyezése során az épületeket a történeti fejlődés során kialakult, védelemre érdemes építészeti formavilághoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, a meglévő településstruktúra, a helyi építészeti karakter /telekméretek, beépítési mód, jellegzetes épülettömegek és tetőformák/ figyelembe vételével.
(5) A területen kialakítandó telkek megengedett legkisebb átlagos szélessége 20 m. A korábban kialakított, - az övezeti előírásokban meghatározottól kisebb és 20 m-nél keskenyebb –meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb vonatkozó előírások betarthatók.
(6) 16
(7) A területen elhelyezhetők az OTÉK 1. számú melléklete 54. pontjában felsorolt melléképítmények, a kirakatszekrény és föld feletti gáztartály kivételével.
(8) Az elő- oldal – és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:
- az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével – a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni.
- az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK 35. § előírásai alapján kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírtak nem csak az „elő – és oldalkert előírt legkisebb méretén belül” érvényesek, hanem az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak. A jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági mérettel rendelkező épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásába a tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni.
- a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell biztosítani.
(9) Az építési határvonalon kívül eső, valamint az övezeti előírástól eltérően a szemközti oldalhatáron álló meglévő épületek a meglévő alapterületükkel és tömegükkel megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők. A meglévő keresztbe álló csűrök ugyancsak megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, illetve – az építési határvonal figyelembe vételével – újonnan is építhetők
(10) A Petőfi utca és a Dózsa György utca között tervezett lakóövezet kialakításának, valamint építmények létrehozásának feltételeit talajmechanikai, mérnökgeológiai, geotechnikai, építéshidrológiai vizsgálatokra kell alapozni.
(11) A lakóterületen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.
(12) A parkolási igényt az OTÉK 42. §-a alapján, teljes egészében telken belül kell kielégíteni.
(13) A telken belüli zöldfelület megengedett legkisebb mértéke a telekterület 50 %-a.
(14) A lakóterület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Ipari gazdasági terület

4. § (1) Az ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20. § előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az (5) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.

(2) Az ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:

- egyéb terület a közműellátást biztosító területigényes létesítmény /szennyvízátemelő (Gip-kv)/ és a hírközlés területigényes létesítmény /matáv telefonközpont (Gip-h)/területe és
- a jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a mezőgazdasági üzemi terület /major, állattartó telep (Gip-M)/ területe.
(3) A mezőgazdasági üzemi területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

Jel

Beépítési mód

Beépítési %
maximum

Építménymagasság
maximum

Telekterület
minimum

Gip-M

SZ

20

7,5

10.000

A megengedett építménymagasságtól nagyobb magasság is engedélyezhető, ha ezt az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszi. Ennek indokoltságát – a települési, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.
(4) 17
(5) 18
(6) A területen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.
(7) A parkolási igényt az OTÉK 42. §-a alapján, teljes egészében telken belül kell kielégíteni, csak fásított parkoló alakítható ki.
(8) A telken belüli zöldfelület megengedett legkisebb mértéke a telekterület 40 %-a.
(9) A területen a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, minimum 16/18 törzskörméretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek meglétekor adható ki.
(10) Az ipari gazdasági területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Különleges terület

5. § (1)19 A település területén különleges terület a temető, kegyeleti park (KÜ-T), a sportterület (KÜ-S), valamint az idegenforgalmi fogadóhelyek (KÜ-I), valamint a szennyvíztisztító telep(KÜ-SZ) területe .

(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.

(3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal csak a meglévő ravatalozó falához csatlakozóan, vagy zárt kerítésként alakítható ki.

(4) A temető kerítése csak faszerkezetű pallókerítésként alakítható ki.

(5)20 Az idegenforgalmi fogadóhelyek (KÜ-I), a sportpálya (KÜ-S) és a temető (KÜ-T), valamint a szennyvíztisztító telep (KÜ-SZ) övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák az alábbiak szerint:


Jel


Beépítési mód


Beépítési %
maximum


Építménymag.
maximum


Telekterület
minimum

Zölddel való fedettség (%)


KÜ-I1


SZ


10


5,5


K

50


KÜ-I2


SZ


10


7,5


K

50


KÜ-I3


SZ


30


7,5


K

50


KÜ-S


SZ


10


5,5


K

60


KÜ-T


SZ


10


5,5


K

50


KÜ-SZ


SZ


30


5,5


4300

50

A megengedett építménymagasságtól nagyobb magasság is engedélyezhető, ha ezt az adott funkcióra vonatkozó előírás indokolttá teszi. Ennek indokoltságát – a települési, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.
(6) 21
(7) 22
(8) A területen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.
(9) 23 A parkolószükségletet telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(10) 24 A szennyvíztisztító telep területén a 6621 sz. Szentbalázs-Bőszénfa összekötő út tengelyétől számított 15 m-en belül szilárd építmény – a kerítés kivételével – nem helyezhető el.
(11) A különleges területeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési és közműterület

6. § (1) A közlekedési- és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26. § előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.

(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(3) A közlekedési – és közműterületen – a védőtávolságokra is figyelemmel – a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

(4) A külterületi mezőgazdasági utaknál min 6 m szabályozási szélesség biztosítandó.

(5) Az utak mentén – külterületen min. 8 m tőtávolsággal – egyoldali fasorok ültetendők, a meglévő fasorok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

(6) A területen nem létesíthető – kivéve a mezőgazdaságból élők ingatlanainál – 3,5 m-nél szélesebb gépkocsibehajtó.

(7) A közlekedési és közműterületeket (KÖu), azok szabályozási szélességét a szabályozási tervek tartalmazzák.

Zöldterület

7. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. § előírásait kell alkalmazni.

(2) A közparkok területén az OTÉK 27. §-ában felsorolt létesítmények helyezhetők el az OTÉK 27. § (4) bekezdés b. pontja kivételével

(3) A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

(4) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell hogy legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy, hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

(5) A zöldterületek (Z) lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Erdőterület

8. § (1) Az erdőterületre vonatkozóan az OTÉK 28. § előírásait kell figyelembe venni.

(2) Az erdőterületek közül a védelmi (Ev), a gazdasági (Eg) és a turisztikai (Et) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat hozzájárulása is szükséges.

(3) Az erdőterületen lévő 037 hrsz-ú ingatlanon meglévő lakóház és környezete adottságként kezelendő; az épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépület egy alkalommal maximum nettó 25 m2 –rel bővíthető.

(4) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Mezőgazdasági terület

9. § (1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. § előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a) Az OTÉK 29. § (4) bekezdés szerint létesíthető lakóépület megengedett legnagyobb építménymagassága 7,5 m helyett 5,5 m.
b) Lakóépület:
1. az Mk és az Mk-0 övezeti jelű területen nem helyezhető el;
2. az Má övezeti jelű területen minimum 10 ha nagyságú területen helyezhető el.
(2) A belterületi kertterületen (Mk-0) építési telket kialakítani nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.
(3) A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani.25
(4) A mezőgazdasági területen birtokközpontot az OTÉK 29. § előírásai alapján lehet kialakítani.
(5) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák

Vízgazdálkodási terület

10. § (1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. §, valamint a vonatkozó külön jogszabályok26 előírásait kell alkalmazni.

(2) A vízfolyások, vízfelületek jókarbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m, a tavak körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmények és növényzet nem helyezhető el.

(3) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(4) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

III. Fejezet

Közhasználatra szolgáló területek

11. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elől el nem zárt magánutak, a közparkok és a turisztikai erdők a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

(3) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(4) A parkolóigény közterületen történő kielégítéséhez a terület tulajdonosának hozzájárulását is be kell szerezni.

IV. Fejezet

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

12. § (1) A beépítésre szánt területeken legalább részleges közműellátást kell biztosítani, az alábbiak szerint:

a) közüzemi villamosenergia-szolgáltatás;

b) közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban27 meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal);

c) közüzemi szennyvízelvezetés (annak megvalósulásáig átmenetileg a kommunális szennyvíz saját telken – vízzáróan szigetelt, zárt szennyvíztárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő);

d) közterületi nyílt árkos csapadékvíz-elvezetés megoldott legyen.

Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telkekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.

(2) A zárt tárolóba összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet az önkormányzat által kijelölt szennyvíztisztító telepre kell szállítani.

(3) A terület felszínmozgásos hajlama és erózióérzékenysége miatt a csapadékvízelvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. A településre komplex vízrendezési tervet kell készíteni. Az igazgatási területen a vízgazdálkodással összefüggő tevékenység folytatása vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt a DD. Vízügyi Felügyelettől kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.

(4) A belterületen, a szőlőhegyeken, a tájvédelmi körzet területein, a helyi jelentőségű természetvédelmi területeken – település- és tájképvédelmi okok miatt – táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem helyezhetőek el, egyéb területeken is csak az önkormányzat hozzájárulásával.

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

13. § (1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kaposvári hulladéklerakóra - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken belül kell biztosítani.

(2) A dögkút megszüntetését követően az esetleges állati tetemeket ATEV telepre kell szállítani.

V. Fejezet

Környezetvédelem

14. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

b) megelőzze a környezetszennyezést

c) kizárja a környezetkárosítást

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. Veszélyes hulladék a vonatkozó külön jogszabályok2829 és hatósági előírások szerint átmeneti jelleggel tárolható. (Átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül.)

(3) Levegőtisztaság – védelmi szempontból, a levegőtisztaság – védelme érdekében az érvényes jogszabályokban30,31,32,foglaltakat be kell tartani.

(4) A levegő tisztaságának védelme érdekében külön helyi rendeletet kell alkotni az avar és kerti hulladék belterületen történő égetésének szabályaira.

(5) A település szennyezésérzékenységi szempontból kevésbé érzékeny terület. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.

(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, az élővizek szennyezésének megakadályozásáról, valamint a mezőgazdasági üzemi területek környezeti károkozásának csökkentéséről.

(7) A településen a zajvédelem a vonatkozó jogszabály33 szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint az összekötő út menti lakóterületen 60/50 dB, a település egyéb lakóterületein 55/45 dB.

(8) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(9) A településen üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.

Természet- és tájvédelem

15. § (1) A településen az országos védelemre tervezett, a helyi védelem alatt álló, és – az e rendelettel védetté nyilvánított – helyi jelentőségű természetvédelmi területeket és természeti emlékeket a külterület szabályozási terv és e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2)34

(3)35

Kulturális örökségvédelem

16. §36

VI. Fejezet

Sajátos jogintézmények

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

17. § (1)37

(2)38

(3)39

(4) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból.

-a kereskedelmi, szolgáltató és az ipari gazdasági területet a külterület szabályozási terv szerinti helyen
-a belterületi ingatlanok egy részét a belterület szabályozási terv szerinti helyeken
VII. Fejezet

Záró rendelkezések

18. § (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

(1)40

(2) E rendelet előírásait a hatályba lépést követően induló engedélyezési eljárásoknál kell alkalmazni.

(3) E rendelet 2005. március 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Gálosfa Község Képviselőtestülete által 4/1996. (IV.06.) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott Gálosfa község Összevont Rendezési Terve.

1

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

2

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

3

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

4

Törölte 3/2009. (II. 11.) önk. rendelet Hatályos: 2009. február 11-től

5

Módosította 3/2009. (II. 11.) önk. rendelet Hatályos: 2009. február 11-től

6

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

7

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

8

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

9

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

10

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

11

Módosította a 6/2013. (V.16.) önk. rendelet Hatályos: 2013. május 16-tól

12

Az 1. § (23) bekezdését a Gálosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

13

Az 1. § (24) bekezdését a Gálosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

14

Az 1. § (25) bekezdését a Gálosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

15

Kiegészítette 3/2009. (II. 11.) önk. rendelet Hatályos: 2009. február 11-től

16

Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (IX.24.) önk. rendelet Hatálytalan: 2018. október 01-től

17

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

18

Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (IX.24.) önk. rendelet Hatálytalan: 2018. október 01-től

19

Kiegészítette 3/2009. (II. 11.) önk. rendelet Hatályos: 2009. február 11-től

20

Kiegészítette 3/2009. (II. 11.) önk. rendelet Hatályos: 2009. február 11-től

21

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

22

Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (IX.24.) önk. rendelet Hatálytalan: 2018. október 01-től

23

Módosította 3/2009. (II. 11.) önk. rendelet Hatályos: 2009. február 11-től

24

Beiktatta 3/2009. (II. 11.) önk. rendelet Hatályos: 2009. február 11-től

25

A 2. és 3. mondatot hatályon kívül helyezte a 8/2018. (IX.24.) önk. r Hatálytalan: 2018. október 01-től

26

„A hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról” szóló 46/1999.(III.18.) Kormányrendelet

27

„Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról” szóló 35/1996.(XII.29.) BM rendelet 46-49.§

28

„A veszélyes hulladékokról” szóló 102/1996.(VII.12.) Kormányrendelet

29

„A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről” szóló 98/2001.(VI.15.) Kormányrendelet

30

„A környezeti hatásvizsgálatról” szóló20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet

31

„ A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról” szóló 21/2001 (II.14.) Kormányrendelet

32

„ A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről” szóló14/2001. (V .9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet

33

„A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról” szóló 8/2002.(III.22.) KöM-EüM rendelet

34

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

35

Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (IX.24.) önk. rendelet Hatálytalan: 2018. október 01-től

36

Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (IX.24.) önk. rendelet Hatálytalan: 2018. október 01-től

37

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

38

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

39

Hatályon kívül helyezte az 5/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

40

Hatályon kívül helyezte a 7/2012.(IV.02.) önk. rendelet Hatálytalan 2012. április 15-től

41

Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (IX.24.) önk. rendelet Hatálytalan: 2018. október 01-től

42

A 3. melléklet a Gálosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Gálosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

43

A 4. melléklet a Gálosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Gálosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.