1. § (1) E rendelet hatálya Zimány község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A tervezési területen területet felhasználni, építési telket, építési területet (közpark, véderdő esetén területet) kialakítani, építési tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedély adni az országos érvényű jogszabályok mellett – a szabályozási tervben és e rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) E rendelet a mellékletét képező m = 1:2000 méretarányú belterület, és az m = 1:10.000 méretarányú külterület szabályozási tervekkel (tervező: Virányi Építész Stúdió Bt. 2002. november, JSZ.: 11/2001. ) együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

(4) A szabályrendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

2. § (1) A szabályozási tervek kötelező elemei:

3. § (1) A település igazgatási területének:

4. § (1) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, megengedett legnagyobb építménymagasság, megengedett legnagyobb beépítettség, megengedett legkisebb kialakítható telekterület – a belterület szabályozási terv tartalmazza.

(2) A területen a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,3.

(3) A falusias lakóterület (Lf) elsősorban családiházas jellegű, 1-2 egységes- lakó és/vagy üdülő – pihenő funkciójú épületek elhelyezésére szolgál.

(4) A területen az OTÉK 14. § (2) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el a 2. és 8. pontban felsoroltak kivételével.

(5) A telekalakítások és építések engedélyezése során az építményeket a történeti fejlődés során kialakult, védelemre érdemes építészeti formavilághoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, a meglévő településstruktúra, a helyi építészeti karakter /telekméretek, beépítési mód, jellegzetes épülettömegek és tetőformák/ figyelembe vételével. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.

(6) A területen kialakítandó építési telkek megengedett legkisebb átlagos szélessége 20 m. A korábban kialakított, - az övezeti előírásokban meghatározottól kisebb és 20 m-nél keskenyebb -meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb vonatkozó előírások betarthatók.

(7) Az épületek tetőidoma a helyi építészeti karakterhez igazodó legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45º lehet. (Bitumenes zsindely tetőhéjazat alkalmazásához a tűzvédelmi hatóság egyedi engedélye szükséges.)

(8) A területen elhelyezhetők az OTÉK 1. számú melléklete 54. pontjában felsorolt melléképítmények, a kirakatszekrény és föld feletti gáztartály kivételével.

(9) Az elő- oldal – és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

5. § (1) A területre (Gksz) vonatkozó előírásokat – beépítési mód, megengedett legnagyobb építménymagasság, megengedett legnagyobb beépítettség, megengedett legkisebb kialakítható telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

6. § (1) A településen

7. § (1) A település területén különleges területek a meglévő temető és bővítési területe (KÜ-T), a sportterület (KÜ-S), valamint a honvédségi területek (KÜ-H).

(2) A jelenlegi temető (49 hrsz) és bővítési területén (019/2 hrsz) csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők a terület 30 %-os beépítési lehetőségével. A megengedett legkisebb zöldfelület 50 %.

(3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal csak a meglévő ravatalozó falához csatlakozóan, vagy zárt kerítésként alakítható ki.

(4) A sportterületen a megengedett legnagyobb beépítési százalék 10 %, a megengedett legkisebb zöldfelület 70 %.

(5) A különleges területen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.

(6) A parkolószükségletet az OTÉK 42. §-a alapján telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni.

(7) A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

8. § (1) A közlekedési- és közműterületekre vonatkozóan az utak elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembevétele mellett az OTÉK 26. §-ban előírtak alapján kell biztosítani.

(2) A közlekedési- és közműterületen csak a közmű üzemeltetéséhez szükséges építmények és az OTÉK 26. § (3) bekezdés 1. pontja szerinti építmények helyezhetők el.

(3) A közlekedési – és közműterületen – a védőtávolságokra is figyelemmel – a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

(4) Az utak mentén – külterületen 8 méter tőtávolsággal – egyoldali fasorok ültetendők. A meglévő fák, fasorok csak engedéllyel vághatók ki, abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

(5) A közlekedési és közműterületeket (KÖu), azok szabályozási szélességét a szabályozási tervek tartalmazzák.

9. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. §. előírásait kell alkalmazni.

(2) A közparkok területén az OTÉK 27. §-ában felsorolt létesítmények helyezhetők el az OTÉK 27. § (4) bekezdés b. és c. pontja kivételével

(3) A területen közlekedési, közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak illetve közvilágítás kivételével - valamint reklámtáblák nem helyezhetők el.

(4) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell hogy legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy, hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

(5) A zöldterületek (Z) lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

10. § (1) Az erdőterületre vonatkozóan az OTÉK 28. § előírásait kell figyelembe venni.

(2) Az erdőterületek közül a védelmi (E-V) és a turisztikai (E-T) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat hozzájárulása is szükséges.

(3) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

11. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. § előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

12. § (1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. § valamint a vonatkozó külön jogszabályok^3,4 előírásait kell alkalmazni.

(2) A vízfolyások, vízfelületek jókarbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások, vízfelületek mellett 6 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmények és növényzet nem helyezhető el.

(3) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(4) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

13. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elől el nem zárt magánutak, a zöldterületek és a turisztikai rendeltetésű erdőterületek a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

14. § (1) A beépítésre szánt területeken legalább részleges közműellátást kell biztosítani, az alábbiak szerint:

15. § (1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kaposvári szeméttelepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken belül kell biztosítani.

(2) Az esetleges állati tetemeket feldolgozóhelyre kell szállítani.

16. § (1) A tervezési területen bármely tevékenység végzése során ügyelni kell a környezetterhelés, környezetszennyezés és környezetkárosítás kizárására, illetve minimalizálására.

(2) Levegőtisztaság – védelmi szempontból, a levegőtisztaság – védelme érdekében az érvényes jogszabályokban^{5,,,, 6789}foglaltakat be kell tartani. A közigazgatási területen csak olyan tevékenység folytatható és olyan építmény üzemeltethető, építhető, amelynek szennyezőanyag kibocsátása, a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl.

(3) A levegő tisztaságának védelme érdekében külön rendeletben meg kell határozni az avar és kerti hulladék égetésének szabályait.

(4) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről s ártalmatlanításáról. Veszélyes hulladék a vonatkozó külön jogszabályok^10,11 és hatósági előírások szerint átmeneti jelleggel tárolható. (Átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül).

(5) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében be kell tartani a vonatkozó külön jogszabályokban¹² előírt határértékeket.

(6) Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a bekötőút menti lakóterületen 60/50 dB, a település egyéb lakóterületein 55/45 dB.

(7) A terület a vonatkozó külön jogszabály¹³ alapján - szennyeződésérzékenységi szempontból - „B” érzékeny terület.

(8) A felszíni vizek védelme érdekében be kell tartani az érvényes jogszabályokban^14,,1516 foglaltakat.

(9) Állattartó telepek a vonatkozó jogszabályban¹⁷ előírtak szerint alakíthatók ki.

(10) A területen a 20 fh-t elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-t elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(11) A településen üzemanyagtöltő állomás csak külterületi közlekedési területen helyezhető el a külön jogszabályban foglaltak alapján akkor, ha az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra..

(12) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek vízszennyezésének megakadályozásáról.

17. § (1) A településtől keletre elhelyezkedő észak – déli irányban húzódó tervezett erdőterület a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága természeti területként tartja nyilván.

(2) A településen – az e rendelettel védetté nyilvánított – helyi jelentőségű természetvédelmi területeket és egyedi természeti értékeket a szabályozási tervek és e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendeletben kell megállapítani.

(4) Táj és településkép-védelmi okokból:

18. § (1) Az e rendelettel helyi védetté nyilvánított művi értékeket a szabályozási tervek és e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(2) A helyi jelentőségű művi értékek fenntartásával, védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(3) A helyi védelem alatt álló művi értékek listája a rendezési terv módosítása nélkül is módosítható, építészeti szakvélemény alapján.

19. § (1) Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében szükséges területet az építési hatóság kisajátítási eljárás nélkül – a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett – az érdekeltek hozzájárulása nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti.

(2) Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

(3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

20. § A helyi közutat, illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzat létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

21. § (1) A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.

(2) A tervezési területen lévő ingatlanokat beültetési kötelezettség terheli az alábbiak szerint:

22. § A taszári repülőtér miatt annak védőterületén belül építési korlátozás tartandó fenn a rendelet 3. sz. melléklete szerint. A védőtávolságok jelölését a külterület szabályozási terv tartalmazza.

23. § (1) Aki e rendelet 1. § (2), 4. § (11) (12), 5. § (5) (6) (7), 6. § (8) (9), 12. § (2), 13. § (2), 14. § (2) 15. § (1) (2), 22 §. bekezdéseiben foglalt rendelkezéseit megszegi – amennyiben más jogszabályokban meghatározott szabálysértést nem valósít meg – szabálysértést követ el, és a külön jogszabályban¹⁸ meghatározott mértékig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) E rendelet a 2004. február 1-én lép hatályba.

(3) E rendelet előírásait a hatályba lépést követően induló engedélyezési eljárásoknál kell alkalmazni.

(4) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Zimány Községi Tanács 1989. évi II. számú rendeletével jóváhagyott Zimány - Orci Összevont Rendezési Terv Zimány településre vonatkozó része.