Zimány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2004. (I.30.) önkormányzati rendelete

„Zimány helyi építési szabályzatá”-ról

Hatályos: 2017. 05. 11

Zimány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2004. (I.30.) önkormányzati rendelete

„Zimány helyi építési szabályzatá”-ról

2017.05.11.

Zimány község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdés a./ pontjában (továbbiakban: Étv.) kapott felhatalmazás alapján, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban: OTÉK) figyelemmel, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében – az országos szabályozásnak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatosan, a telekhez fűződő helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan – az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános előírások

1. § (1) E rendelet hatálya Zimány község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A tervezési területen területet felhasználni, építési telket, építési területet (közpark, véderdő esetén területet) kialakítani, építési tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedély adni az országos érvényű jogszabályok mellett – a szabályozási tervben és e rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) E rendelet a mellékletét képező m = 1:2000 méretarányú belterület, és az m = 1:10.000 méretarányú külterület szabályozási tervekkel (tervező: Virányi Építész Stúdió Bt. 2002. november, JSZ.: 11/2001. ) együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

(4) A szabályrendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

2. § (1) A szabályozási tervek kötelező elemei:

- külterületi és belterületi határvonal;
- szabályozási vonalak;
- területfelhasználási módok és határok;
- övezeti és építési övezeti határok és jelek;
- övezeti és építési övezeti előírások;
- építési határvonalak;
- az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek;
- sajátos jogintézmények;
- infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei;
- az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség;
- a telekalakítási terv készítési kötelezettség;
- kertépítészeti terv készítési kötelezettség.
(2) 1
(3) 2
(4) Szaktervező által tervezett kertépítészeti tervet kell készíteni a „kertépítészeti terv készítési kötelezettség”-gel érintett területre. A kertépítészeti terv az építési engedélyezési terv melléklete, illetve annak részét képezi. Használatbavételi, illetve üzembehelyezési engedély csak akkor adható ki, ha a kertépítészeti terv szerinti növényanyag elültetésre került.
(5) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.
(6) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti – értékvédelmi követelményeknek.
(7) 3
(8) A 200 m2 bruttó alapterületű családiház nagyságrendjét meghaladó építési szándék esetén az építési engedélyezési eljárást megelőzően az érintett területrészre olyan, a geotechnikai, mérnökgeológiai és a vízföldtani jellemzőket meghatározó szakvélemény készítendő, mely értékelően feltárja az építési adottságokat, és tisztázza a várható hatásokat.
(9) 4
(10) 5
(11) 6
(12) Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(13) Az új –belterületté váló- beépítésre szánt területen építési engedély csak a belterületbe vonást és az építési telkek kialakítását követően adható.
II. Fejezet

Településszerkezet, területfelhasználás

3. § (1) A település igazgatási területének:

a/ Beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint:
1./ Falusias lakóterület (Lf)
2./ Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
3./ Ipari gazdasági terület:
egyéb ipari gazdasági terület a közmű (szennyvízátemelő)

(Gip-Kv) és az ergiaellátás (gázfogadó) területe (Gip-Kg)

jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület (mezőgazdasági üzemi terület) (Gip-M)
4./ Különleges terület : temető (KÜ-T)
sportterület (KÜ-S)
honvédségi terület (KÜ-H)
b./ Beépítésre nem szánt területei:
1./ Közlekedési és közműterület (KÖu)
2./ Zöldterület: közpark (Z)
3./ Erdőterület: védelmi (E-V)
turisztikai (E-T)
4./ Mezőgazdasági terület: szántó (M-SZ)
gyep, legelő, rét (M-GY)
kert, szőlő, gyümölcsös (M-K)
belterületi kert (M-BK)
5./ Vízgazdálkodási terület:
- vízellátás területigényes létesítményei: (V-vt)

(vízmű, víztározó)

- folyók és állóvizek medre és parti sávja (V)
(2) A területfelhasználási egységeket, valamint azok határvonalait, a szabályozási tervek tartalmazzák.

Beépítésre szánt területek

Falusias lakóterület

4. § (1) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, megengedett legnagyobb építménymagasság, megengedett legnagyobb beépítettség, megengedett legkisebb kialakítható telekterület – a belterület szabályozási terv tartalmazza.

(2)7

(3) A falusias lakóterület (Lf) elsősorban családiházas jellegű, 1-2 egységes- lakó és/vagy üdülő – pihenő funkciójú épületek elhelyezésére szolgál.

(4) A területen az OTÉK 14. § (2) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el a 2. és 8. pontban felsoroltak kivételével.

(5) A telekalakítások és építések engedélyezése során az építményeket a történeti fejlődés során kialakult, védelemre érdemes építészeti formavilághoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, a meglévő településstruktúra, a helyi építészeti karakter /telekméretek, beépítési mód, jellegzetes épülettömegek és tetőformák/ figyelembe vételével. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.

(6) A területen kialakítandó építési telkek megengedett legkisebb átlagos szélessége 20 m. A korábban kialakított, - az övezeti előírásokban meghatározottól kisebb és 20 m-nél keskenyebb -meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb vonatkozó előírások betarthatók.

(7) Az épületek tetőidoma a helyi építészeti karakterhez igazodó legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45º lehet. (Bitumenes zsindely tetőhéjazat alkalmazásához a tűzvédelmi hatóság egyedi engedélye szükséges.)

(8) A területen elhelyezhetők az OTÉK 1. számú melléklete 54. pontjában felsorolt melléképítmények, a kirakatszekrény és föld feletti gáztartály kivételével.

(9) Az elő- oldal – és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

- az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével – a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni.
- az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK 35. § előírásai alapján kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírtak nem csak az „elő – és oldalkert előírt legkisebb méretén belül” érvényesek, hanem az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak. A jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti mérettel rendelkező meglévő épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásába a tűzoltó szakhatóságot be kell vonni.
- a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell biztosítani.
(10) A lakóterület az alábbi övezetekre tagolódik:

Jel

Beépítési mód

Beépítési %
maximum

Építménymagasság
maximum

Telekterület
minimum

Lf1

O

25

5,5

600

Lf2

O

25

5,5

1400

Lf3

O

25

5,5

1600

Lf4

O

20

5,5

2200

Lf5

O

20

5,5

2800

Lf6

O

20

5,5

3800
(11) A lakóterületen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.
(12) A parkolási igényt az OTÉK 42. §-a alapján, teljes egészében telken belül kell kielégíteni.
(13) A telken belüli zöldfelület megengedett legkisebb mértéke a telekterület 50 %-a.
(14) A lakóterület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

5. § (1) A területre (Gksz) vonatkozó előírásokat – beépítési mód, megengedett legnagyobb építménymagasság, megengedett legnagyobb beépítettség, megengedett legkisebb kialakítható telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

Jel

Beépítési mód

Beépítési %
maximum

Építménymagasság
maximum

Telekterület
minimum

Gksz1

SZ

30

7,5

3500
(2) A területen az OTÉK 19. § -ában felsorolt építmények helyezhetők el az OTÉK 19. § (2) bekezdés 4. 5. pontja és (3) bekezdésben felsoroltak kivételével.
(3) 8
(4) A területen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.
(5) A parkolási igényt az OTÉK 42. §-a alapján, teljes egészében telken belül kell kielégíteni, csak fásított parkoló alakítható ki.
(6) A telken belüli zöldfelület megengedett legkisebb mértéke a telekterület 40 %-a.
(7) A területen a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, minimum 16/18 méretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek meglétekor adható ki.
(8) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen a továbbiakban fejlesztés csak környezetvédelmi hatósággal folytatott egyeztetés alapján, az általa előírtak figyelembevételével történhet.
(9) A kereskedelmi, szolgáltató terület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Ipari gazdasági terület

6. § (1) A településen

-egyéb ipari gazdasági terület a közműellátást biztosító területigényes létesítmény /szennyvízátemelő (Gip-Kv)/, az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény /gázfogadó (Gip-Kg)/ területe, valamint
-jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület a mezőgazdasági üzemi terület /major, állattartó telep/ (Gip-M).
(2) Az egyéb ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20. § előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 20 §. (3) és az (5) bekezdés szerinti létesítmények.
(3) A mezőgazdasági üzemi területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, megengedett legnagyobb építménymagasság, megengedett legnagyobb beépítettség, megengedett legkisebb kialakítható telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

Jel

Beépítési mód

Beépítési %
maximum

Építménymagasság
maximum

Telekterület
minimum

Gip-M

SZ

30

7,5

20.000
A megengedett legnagyobb építménymagasságtól nagyobb magasság is engedélyezhető, ha ezt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.
(4) A mezőgazdasági üzemi területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45 közötti lehet. (Bitumenes zsindely tetőhéjazat alkalmazásához a tűzvédelmi hatóság egyedi engedélye szükséges.) A nagyfesztávú csarnokszerkezetek, állattartó épületek, tárolók stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez,) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
(5) A mezőgazdasági üzemi területen további fejlesztés csak a környezetvédelmi hatósággal folytatott egyeztetés alapján, az általa előírtak figyelembevételével történhet.
(6) 9
(7) A területen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.
(8) A parkolási igényt az OTÉK 42. §-a alapján, teljes egészében telken belül kell kielégíteni, csak fásított parkoló alakítható ki.
(9) A telken belüli zöldfelület megengedett legkisebb mértéke a telekterület 40 %-a.
(10) A területen beültetési kötelezettség a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, minimum 16/18 méretű fa. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek meglétekor adható ki.
(11) Az ipari gazdasági területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Különleges terület

7. § (1) A település területén különleges területek a meglévő temető és bővítési területe (KÜ-T), a sportterület (KÜ-S), valamint a honvédségi területek (KÜ-H).

(2) A jelenlegi temető (49 hrsz) és bővítési területén (019/2 hrsz) csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők a terület 30 %-os beépítési lehetőségével. A megengedett legkisebb zöldfelület 50 %.

(3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal csak a meglévő ravatalozó falához csatlakozóan, vagy zárt kerítésként alakítható ki.

(4) A sportterületen a megengedett legnagyobb beépítési százalék 10 %, a megengedett legkisebb zöldfelület 70 %.

(5) A különleges területen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.

(6) A parkolószükségletet az OTÉK 42. §-a alapján telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni.

(7) A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési és közműterület

8. § (1) A közlekedési- és közműterületekre vonatkozóan az utak elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembevétele mellett az OTÉK 26. §-ban előírtak alapján kell biztosítani.

(2) A közlekedési- és közműterületen csak a közmű üzemeltetéséhez szükséges építmények és az OTÉK 26. § (3) bekezdés 1. pontja szerinti építmények helyezhetők el.

(3) A közlekedési – és közműterületen – a védőtávolságokra is figyelemmel – a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

(4) Az utak mentén – külterületen 8 méter tőtávolsággal – egyoldali fasorok ültetendők. A meglévő fák, fasorok csak engedéllyel vághatók ki, abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

(5) A közlekedési és közműterületeket (KÖu), azok szabályozási szélességét a szabályozási tervek tartalmazzák.

Zöldterület

9. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. §. előírásait kell alkalmazni.

(2) A közparkok területén az OTÉK 27. §-ában felsorolt létesítmények helyezhetők el az OTÉK 27. § (4) bekezdés b. és c. pontja kivételével

(3) A területen közlekedési, közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak illetve közvilágítás kivételével - valamint reklámtáblák nem helyezhetők el.

(4) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell hogy legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy, hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

(5) A zöldterületek (Z) lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Erdőterület

10. § (1) Az erdőterületre vonatkozóan az OTÉK 28. § előírásait kell figyelembe venni.

(2) Az erdőterületek közül a védelmi (E-V) és a turisztikai (E-T) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat hozzájárulása is szükséges.

(3) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Mezőgazdasági terület

11. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. § előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a./ Az OTÉK 29. § (4) bekezdés szerint létesíthető lakóépület megengedett legnagyobb építménymagassága 7,5 m helyett 5,5 m.
b./ Lakóépület:
1./ az M-GY, M-K és M-BK övezeti jelű területen nem helyezhető el;
2./ az M-SZ övezeti jelű területen minimum 20.000 m² nagyságú területen helyezhető el.
(3) A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése – a nagy fesztávú csarnokszerekezetek kivételével- cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 35º-45º közötti lehet. (Bitumenes zsindely tetőhéjazat alkalmazásához a tűzvédelmi hatóság egyedi engedélye szükséges.) A nagy fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek stb. alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez,) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
(4) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Vízgazdálkodási terület

12. § (1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. § valamint a vonatkozó külön jogszabályok10,11 előírásait kell alkalmazni.

(2) A vízfolyások, vízfelületek jókarbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások, vízfelületek mellett 6 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmények és növényzet nem helyezhető el.

(3) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(4) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

III. Fejezet

Közhasználatra szolgáló területek

13. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elől el nem zárt magánutak, a zöldterületek és a turisztikai rendeltetésű erdőterületek a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

IV. Fejezet

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

14. § (1) A beépítésre szánt területeken legalább részleges közműellátást kell biztosítani, az alábbiak szerint:

a./ közüzemi energia-szolgáltatás (villamos-energia és vezetékes gáz);
b./ közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek keretében a szükséges oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal);
c./ közüzemi szennyvízelvezetés (annak megvalósulásáig átmenetileg a kommunális szennyvíz saját telken – vízzáróan szigetelt, zárt szennyvíztárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő);
d./ közterületi nyílt árkos csapadékvíz-elvezetés
megoldott legyen.
Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telkekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.
(2) A zárt tárolóba összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet az önkormányzat által kijelölt szennyvíztisztító telepre kell szállítani.
(3) A terület felszínmozgásos hajlama és erózióérzékenysége miatt a csapadékvízelvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Az igazgatási területen a vízgazdálkodással összefüggő tevékenység folytatása vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt a DD. Vízügyi Igazgatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.
(4) Az igazgatási területen – település- és tájképvédelmi okok miatt – táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők a belterületen, a védett természeti területeken és a kertgazdálkodási területen.
(5) A község közigazgatási területén áthaladó, nagyközépnyomású földgázvezeték nyomvonala és védőtávolsága a szabályozási terveken jelöltek.

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

15. § (1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kaposvári szeméttelepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken belül kell biztosítani.

(2) Az esetleges állati tetemeket feldolgozóhelyre kell szállítani.

V. Fejezet

Környezetvédelem

16. § (1) A tervezési területen bármely tevékenység végzése során ügyelni kell a környezetterhelés, környezetszennyezés és környezetkárosítás kizárására, illetve minimalizálására.

(2) Levegőtisztaság – védelmi szempontból, a levegőtisztaság – védelme érdekében az érvényes jogszabályokban12,,,, 13141516foglaltakat be kell tartani. A közigazgatási területen csak olyan tevékenység folytatható és olyan építmény üzemeltethető, építhető, amelynek szennyezőanyag kibocsátása, a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl.

(3) A levegő tisztaságának védelme érdekében külön rendeletben meg kell határozni az avar és kerti hulladék égetésének szabályait.

(4) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről s ártalmatlanításáról. Veszélyes hulladék a vonatkozó külön jogszabályok17,18 és hatósági előírások szerint átmeneti jelleggel tárolható. (Átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül).

(5) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében be kell tartani a vonatkozó külön jogszabályokban19 előírt határértékeket.

(6) Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a bekötőút menti lakóterületen 60/50 dB, a település egyéb lakóterületein 55/45 dB.

(7) A terület a vonatkozó külön jogszabály20 alapján - szennyeződésérzékenységi szempontból - „B” érzékeny terület.

(8) A felszíni vizek védelme érdekében be kell tartani az érvényes jogszabályokban21,,2223 foglaltakat.

(9) Állattartó telepek a vonatkozó jogszabályban24 előírtak szerint alakíthatók ki.

(10) A területen a 20 fh-t elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-t elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(11) A településen üzemanyagtöltő állomás csak külterületi közlekedési területen helyezhető el a külön jogszabályban foglaltak alapján akkor, ha az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra..

(12) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek vízszennyezésének megakadályozásáról.

Természet- és tájvédelem

17. § (1) A településtől keletre elhelyezkedő észak – déli irányban húzódó tervezett erdőterület a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága természeti területként tartja nyilván.

(2) A településen – az e rendelettel védetté nyilvánított – helyi jelentőségű természetvédelmi területeket és egyedi természeti értékeket a szabályozási tervek és e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendeletben kell megállapítani.

(4) Táj és településkép-védelmi okokból:

a./ a belterület szabályozási terven és a külterületi mezőgazdasági üzemi területen beültetési kötelezettséggel jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel;
b./ útsorfásítást kell végezni a meglévő és tervezett új utak mentén;
c./ nem létesíthető közmű és energia, táv- és hírközlési vezeték a területen meglévő és településszerkezeti tervben javasolt fasorok nyomvonalában.

Kulturális örökségvédelem

18. § (1) Az e rendelettel helyi védetté nyilvánított művi értékeket a szabályozási tervek és e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(2) A helyi jelentőségű művi értékek fenntartásával, védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(3)25

VI. Fejezet

Sajátos jogintézmények

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

19. §26

20. §27

21. § (1) A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.

(2) A tervezési területen lévő ingatlanokat beültetési kötelezettség terheli az alábbiak szerint:

a./ a lakóterületen, a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen és az ipari gazdasági területen a használatbavételi engedély csak a növényültetési kötelezettség teljesítését követően adható ki.
b./ az újonnan kialakításra kerülő közlekedési- és közműterületeken, valamint zöldterületeken az üzembe helyezés csak a – kertészeti terv alapján megvalósuló – növényültetési kötelezettség teljesítését követően engedélyezhető.

Építési korlátozások

22. § A taszári repülőtér miatt annak védőterületén belül építési korlátozás tartandó fenn a rendelet 3. sz. melléklete szerint. A védőtávolságok jelölését a külterület szabályozási terv tartalmazza.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

23. § (1)28

(2) E rendelet a 2004. február 1-én lép hatályba.

(3) E rendelet előírásait a hatályba lépést követően induló engedélyezési eljárásoknál kell alkalmazni.

(4) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Zimány Községi Tanács 1989. évi II. számú rendeletével jóváhagyott Zimány - Orci Összevont Rendezési Terv Zimány településre vonatkozó része.

Melléklet az 1/2004. (I. 30.) önkormányzati rendelethez

Kül- és belterületi szabályozási tervek

1. melléklet az 1/2004. (I. 30.) önkormányzati rendelethez

Természet- és tájvédelem

1./ Helyi jelentőségű természetvédelmi területek:

067/1-2 megosztott

072 megosztott
2./Helyi jelentőségű egyedi természeti értékek:

Sorszám

Latin név

Magyar név

Hrsz

1.

Cerasus avium

Cseresznye

16/1

2.

Aesculus hippocastanum

Vadgesztenye

2

3.

Tilia sp.

Hársfa

63

4.

Fasor Tilia sp.

Hársfasor

113/3

5.

Fasor Tilia sp.

Hársfasor

113/3

2. melléklet az 1/2004. (I. 30.) önkormányzati rendelethez

Művi értékek védelme

Helyi jelentőségű művi értékek
1./ Római katolikus templom Kossuth tér 1 hrsz
és kőkereszt
2./ Kőkereszt 15 hrsz-ú út mellett 16/1 hrsz
3./ Kőkereszt Kossuth L. u. 9. 21 hrsz
4./ Kőkereszt temető 49 hrsz
5./ Volt Általános Iskola épülete József A. u. 11. 63 hrsz
6./ Emlékoszlop Kossuth tér 64 hrsz
7./ Önkormányzat épülete Kossuth L. u. 31. 67 hrsz
8./ „Jó kút”és kereszt Külterület 072 hrsz

3. melléklet az 1/2004. (I. 30.) önkormányzati rendelethez

A taszári repülőtér miatt előírt építési korlátozások

A taszári repülőtér zavartalan működése érdekében az alábbi korlátozások betartása szükséges:

- a taszári repülőtér 037 hrsz-ú földterületének szélétől – az orci bekötőút, a déli belterületi határ és a 022 hrsz-ú út vonaláig – terjedő területen, valamint 300 méteren belül az oldalsávban építmény nem helyezhető el;
- a repülőtér 037 helyrajzi számú földterületének szélétől mért 5000 m-en belül a légi megközelítési sávban, a belterületi lakóterületen 5,5 méter építménymagasságú, illetve a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen valamint a külterületi (044 hrsz-ú) „egyéb ipari gazdasági területen” (major) 7,5 méter építménymagasságú épületek építhetők. Az 5000 méteres légi megközelítési sávba eső egyéb külterületi részeken az építési engedélyezési eljárásba a HM. Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökségét szakhatóságként be kell vonni;
- a repülőtér 037 hrsz-ú földterületének szélétől mért 15000 méteren belül (a település teljes közigazgatási területén) 40 m-nél magasabb építményt csak a Honvédelmi Minisztérium és a légügyi hatóság eseti előírásai szerint szabad létesíteni;
- a repülőtér 037 hrsz-ú földterületének szélétől mért 360 m-en belül a légi megközelítési sávban semmilyen bevágásból vagy kiemelkedésből származó akadály nem létesíthető, illetve csak 1,2 m-nél nem magasabb növésű lágyszárú kaszás növény termeszthető;
- a repülőtér 037 hrsz-ú földterületének szélétől mért 5000 m-en belül a légi megközelítési sávban, illetve 1000 m-en belül az oldalsávban erősáramú szabadvezeték és távközlési légvezeték, illetve terepszint alatti nyomvonal jellegű építmény nem létesíthető;
- a 048/3 és 014/3 hrsz-ú földterületeken lévő Észak-távoli, illetve Észak-közeli adóházak 1000 m-es körzetében a szükséges építési tilalmak, korlátozások megadása a légügyi hatóság hatásköre. Az adóházak környezetében 1000 m-en belül 20 kV-nál nagyobb feszültségű villamos vezeték, 500 m-en belül villamos vezeték, 100 m-en belül vasút nem helyezhető el;
- a 037, 014/3, 048/3 hrsz-ú földterületek szélétől mért:
- 1500 m-en belül káros levegőszennyezést okozó építmény;
- 1000 m-en belül roncstelep és hulladéklerakó (gyűjtő) hely;
- 300 m-en belül üzemi építmény, üzemanyagtöltő állomás;
- 200 m-en belül szálloda, turista és menedékház, közforgalmú pihenőhely, strand, sátortábor, üdülőtábor, kemping;
- 100 m-en belül vasút, közúti csomópont, emelt szintű közút, felüljáró, gépjármű várakozóhely, közforgalmú közlekedési eszköz megállóhelye, pihenőhely;
- 50 m-en belül közút, távvezeték, egynél többszintes épület vagy ennek megfelelő magasságú építmény nem helyezhető el.
A 100 m-en belül elhelyezett épületek, építmények falnyílásai nem nézhetnek a honvédségi kezelésű épületek irányába.
1

A 2. § (2) bekezdését a 6/2017. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte.

2

A 2. § (3) bekezdését a 6/2017. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte.

3

A 2. § (7) bekezdését a 6/2017. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte.

4

A 2. § (9) bekezdését a 6/2017. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte.

5

A 2. § (10) bekezdését a 6/2017. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte.

6

A 2. § (11) bekezdését a 6/2017. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte.

7

A 4. § (2) bekezdését a 6/2017. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte.

8

A 5. § (3) bekezdését a 6/2017. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte.

9

A 6. § (6) bekezdését a 6/2017. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte.

10

„A parti sávok és vízjárta területek használatáról és hasznosításáról” szóló 46/1999. (III. 18.) Kormányrendelet

11

„ A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartására, vonatkozó feladatokról” szóló 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet

12

„A környezeti hatásvizsgálatról szóló” 20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet

13

„ A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló „ 21/2001 (II.14.) Kormányrendelet

14

„ A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló” 14/2001. (V .9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet

15

„ A 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb bemenő hőteljesítményű, helyhez kötött gázturbinák légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről” szóló 7/1999. (VII.21.) KöM rendelet

16

„ Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról” szóló 10/2001.(IV.19.) KöM rendelet

17

„A veszélyes hulladékokról” szóló 102/1996. (VII.12.) Kormányrendelet

18

„ A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről „ szóló 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet

19

„A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló” 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM rendelet

20

„ A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes faladatokról” szóló 33/2000. (III.17.) Kormányrendelet

21

„A szennyvízbírságról” szóló 3/1984.(II.7.) OVH számú rendelkezés.

22

„A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól” szóló 203/2001. (X. 26.) Kormányrendelet

23

„A használt és szennyvizek kibocsátása határértékeiről és alkalmazott szabályairól” szóló 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM együttes rendelet

24

„A vizek mezőgazdasági nitrátszennyezéssel szembeni védelméről” szóló 49/2001. (IV. 3.) Kormányrendelet

25

A 18. § (3) bekezdését a 6/2017. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte.

26

A 19. §-t a 6/2017. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte.

27

A 20. §-t a 6/2017. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte.

28

A 23. § (1) bekezdését a 6/2017. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte.